Magyar Nemzet, 1938. október (1. évfolyam, 32-57. szám)

1938-10-15 / 44. szám

41 hagyni, asszonyok sietnek a ruszinszkói felkelők támogatására. Az elmúlt éjszaka újabb robbantások zaja hallatszott át magyar területre. A robbantásokat a vasúti őrségek sem tudják megakadályozni. A magyar lakosság mindenütt lelkes házaiasságról tesz tanúságot. Sngvárról, Munkácsról és Beregszászról több magyar fiú jött át zászlókért és kokárdákért; nem egy közöttük többször jött már át a határon úttalan utakon, hogy minél több magyar zászlót vihessen magával. Berlin: Minden népnek meg kell adni az önrendelkezési jogot Berinből jelentik. A német sajtó részletesen foglalkozik a komáromi tárgyalások megszakításával. Több német lap rámutat arra, hogy azt az önrendelkezési jogot, amelyet Németország magának kiharcolt, természetesen meg kell adni a Cseh-Szlovákiában élő többi nemzetiségnek, tehát a magyaroknak is. A Deutsche AUgemeine Zeitung a következőket mondja: Vélményünk szerint egyáltalában nem lehetetlen az, hogy a magyarok és az új Cseh-Szlovák állam között, amely az eddigitől eltérően valóban a csehek és szlovákok állama lesz, olyan határt állapítsanak meg, amely megfelel az önrendelkezési jognak. A Berliner Börsenzeitung így ír: Németország a szudétanémet kérdés következtében felmerült cseh-szlovák probléma valamennyi stádiumában elejétől kezdve azt az álláspontot képviselte, hogy a csehszlovák köztársaság területén élő minden népnek meg kell adni az önrendelkezés jogát. Németország a magyarok és szlovákok közeli néprajzi elválasztását kívánja Berlinből jelentik. A Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz foglalkozik a német—csehszlovák viszonnyal s a többi között ezeket írja: — A német—cseh kapcsolatok jövője attól függ, hogyan akarja Cseh Szlovákia kialakítani együttélését Németországgal. A gyümölcsöző együttműködésre — mindkét félre nézve — teljességgel adva vannak a lehetőségek. Németországnak azonban bizonyosnak kell lennie abban, hogy a cseh-szlovák külpolitika iránya nem vezet olyan helyzetre, amely káros lehet Németországra. Magától értetődik, hogy ily politika kezdése csak új feszültségeket idézne elő, eltekintve attól, hogy már kezdettől fogva sikertelenségre lenne ítélve. A csehszlovák szomszéddal szemben, amint mostani állami struktúrájában jelentkezik, Németország fenntartások nélkül áll. A jövő számára tehát minden irányban nyitva áll az út. A birodalomnak érdeke, hogy azon a térségen, amelyet a cseh és a szlovák nemzet most betölt, nyugodt és stabil viszonyok következzenek be. Ezért már csak ez okból is elodázhatatlan szükségszerűségnek tekinti a magyar követeléseknek a két népiség tiszta elválasztása szellemében való közeli és igazságos elintézését. Varsó éles kritikával illeti a cseh külpolitikát A Kurier Poranny a magyar— cseh tárgyalások megszakításáról írva, a felelősséget Cseh-Szlovákiára hárítja. A lap a továbbiakban éles kritikával illeti a cseh külpolitikát és megemlíti, hogy a magyar követeléseket Olaszország támogatja. Az Express Poranny szintén foglalkozva a kérdéssel, leszögezi, hogy Prága taktikája újból fenyegető feszültséghez vezetett. Tescheni jelentés szerint Friedek környékén a lengyel lakosság ellen egyre növekszik a cseh terror. A lengyel lakosság pillanatról pillanatra jobban győződik meg arról, hogy ilyen körülmények között a lengyel munkásság helyzete tarthatatlan. Lengyel körökben kétségbeesetten hangsúlyozzák, hogy Lengyelország, úgy látszik, megfeledkezett a friedeki lengyel lakosságról, bár a lengyelekkel Friedekben sem lenne szabad roszszabbul bánni, mint Freistadtban és Teschenben. Morva-Ostravából szintén hírek érkeztek a lengyelek üldözéséről. Belgrád nem ellenzi a magyar—lengyel határt Varsóból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Pat belgrádi jelentése szerint az a hír, hogy Jugoszlávia Berinben és Rómában a magyar—lengyel határt ellenző lépéseket tett, minden alapot nélkülöz. Hasonló intervenció sem történt és mint Belgrádban kijelentik, ilyesmi egyáltalán nem áll a jugoszláv kormány szándékában. Londonban is Prágára hárítják a felelősséget Londonból jelentik. Az egész angol sajtó jelenti, hogy megszakadtak a komáromi magyar— cseh határmódosító tárgyalások, miután a legutóbbi cseh ajánlat még csak meg sem közelítette a magyar önrendelkezési követelést. Az összes lapok közük Kánya külügyminiszter által a tárgyalások megszakítása alkalmával tett hivatalos nyilatkozatot. Több lap térképén tünteti fel a csehszlovákiai magyarság földrajzi megoszlását és ezzel szemben a csehek által felajánlott apró határmódosítást. A Reuter-iroda szerint a csehszlovák megbízottak körében két eltérő irányzat volt észlelhető. Az egyik, a Tiso szlovák miniszterelnök vezetése alatt álló, hajlandó lett volna a magyar tárgyalási alapot elfogadni, míg a Krno vezetése alatt álló másik csoport szilárdan ellenezte a magyar követeléseket. A Komáromból Budapestre viszszatért megfigyelők megállapították, hogy cseh-szlovák oldalon helyreállították az összes védőműveket, a Duna-hidat ismét drótsövénnyel zárták el és nehéz gépfegyvereket állítottak fel. Az összes jelentések élénk katonai tevékenységről számolunk be Szlovákiában és Ruszinföldön. Vásárosnaménynyal szemben nagy cseh csapatmegerősítések történtek. Beregszászon és Munkácson kihirdették az ostromállapotot és megerősítették a cseh katonaságot. Szlovák forrás szerint erős, gépesített cseh csapatok vonultak előre a Vág völgyében. SZOMBAT, 1938 OKTÓBER 15. Matin Nemzet A Times budapesti jelentése szerint a szombaton átadott magyar emlékirat 6000 négyzetmérföldet, azaz a jelenlegi szlovák, és ruszin területnek 22 százalékát követeli, ahol a lakosság 78 százaléka magyar. A csehek végső ajánlata csak csekély területsáv átadására vonatkozik, amely kizárja az összes magyarlakta területekben lévő nagyobb városokat, amelyek lakossága nagyobbrészt magyar. Míg a magyar javaslat a müncheni elvek alapján igyekezett megosztani a magyarokat és szlovákokat, addig a csehek trianoni példája gazdasági és harcászati szempontokhoz ragaszkodtak. Teleki Pál gróf hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz év tanulságai bebizonyították, hogy nem lehet tartós az olyan megoldás, amely semmibe veszi a néprajzi homogenitás elvét. A Times vezércikke a Német Birodalom és Cseh-Szlovákia új határával foglalkozva megállapítja, hogy nagyon súlyos következményekkel járó műtétet hajtottak végre Cseh-Szlovákián, ellenben Szlovákia hasonló műtétének, amelynek sokkal könnyebben kellene mennie, nem volt jó kezdete. A Daily Telegraph komáromi tudósítója kiemeli, hogy a megbeszélések során kitűnt, hogy a csehek még a jelentékenyen csökkentett magyar követeléseket sem hajlandók teljesíteni, amelyek teljesülését Magyarország biztosra vette és nem hajlandók magyar néprajzi határon belül fekvő fontos városokat visszaadni, mint Érsekújvár, Léva, Kassa, Munkács, Beregszász. Tiso tegnap délelőtti pozsonyi útjának csak időnyerés volt a célja. A magyar kiküldöttek sürgették a döntést. Imrédy Béla miniszterelnök vezércikkében hangoztatja, hogy még a három hónapi határidőtől függetlenül döntésnek kell létrejönnie. A lapok budapesti levelezői nagyon részletesen leírják a Budapesten éjszaka lefolyt lelkes revíziós tüntetéseket. A „News Chroncle" Reutertáviratot közöl, hangoztatva, hogy a magyarok a négy hatalom döntése alá bocsátják a vitát. - A lengyel ifjúság a magyar-lengyel határért Varsóból jelentik. Csütörtökön este Varsó központjában röpcédulákat osztogatott a nemzeti egyesülés pártjának ifjúsági csoportja a következő szöveggel: — A nemzet akaratának győznie kell. Lengyelek, nem kérünk a népszavazásból A népszavazás erőpazarlás, a népesség demoralizálása, alkudozás és kompromisszum. A lengyel nemzet azt követeli, hogy valamennyi lengyelek által lakott cseh járom alatt levő terület azonnal a lengyel köztársasághoz csatoltassék. Minden Lengyelországtól gyalázatos módon elragadott területnek vissza kell térnie az anyaországhoz. Követeljük a lengyel— magyar határt. A két testvérnemzet évszázados kívánságának teljesülnie kell. Küzdünk a Jagellók és Chrobiiak Lengyelországáért. A lengyel határokat a lengyel nagyhatalom fogja megrajzolni, nem pedig a nemzetközi paktumoskodás. Éljen a nagy és hatalmas lengyel nemzet, éljen a hadsereg, éljen Rijdz-Smigly marsall fővezér! Kérje mindenütt! Magyar Nemzet politikai napilap Párizs a nagyhatalmak újabb értekezletétől várja a döntést Párizsból jelentik. A sajtó vezető helyen számol be a magyar—csehszlovák tárgyalások megszakításáról és valamennyi lap közli Kánya Kálmán külügyminiszter nyilatkozatát. A közvélemény nagy része nem foglal állást határozott formában a magyar követelésekkel szemben, csupán a csehbarát lapok emelnek tiltakozást „Cseh-Szlovákia újabb megcsonkítása" ellen. Általában kedvező benyomást keltett az a tény, hogy Magyarország tartózkodik minden egyéni kezdeményezéstől és a négy nagyhatalom döntőbíráskodásához folyamodik. A közvélemény élénk várakozással tekint a nagyhatalmak újabb értekezlete elé. „Németország dunai határa 20 kilométerrel kitolódott kelet felé...66 A németországi lapok terjedelmes tudósításokban számolnak be a német csapatoknak Pozsony-Ligetfaluba történt bevonulásáról. Göring marsall lapja, a National Zeitung ezt írja: „Pozsony-Ligetfalunak és környékének soha nem volt cseh vagy szlovák lakossága. A cseheknek 1919-ben adták ezt a területet, hogy a Duna jobb partján is megvethessék lábukat. A ligetfalui környéket, mint hídfőt, katonailag erősen kiépítették Innen kellett volna kiindulnia a Jugoszláviába irányuló, de Versaillesban meg nem valósított korridornak, ha majd egyszer az idő kedvezőre fordult volna. De másképp történt. A csehek örökre elveszítették pozíciójukat a Duna jobbpartján. Prága urai Pozsony-Ligetfalut lehetőleg nagymértékben el akarták csehesíteni. Amíg Ligetfaluban 1918-ig 8000 lakó volt, később tízezer cseh katonát és tisztviselőt helyeztek ide. Azonban a lakosság minden cseh kísérlet ellenére megőrizte német jellegét és amikor a birodalom csapatai bevonultak a helységbe, túláradó lelkesedéssel, leírhatatlan hálával és örömmel üdvözölték őket. Az új német-cseh határ Pozsonynál a Duna közepén halad át. Német csapatok őrzik a jobbparti hídfőt és német vámtisztviselők már berendeztek egy ideiglenes vámhivatalt." A Frankfurter Zeitung a következő tudósítást közli: „Hétfőn délután a német csapatok birtokukba vették Pozsony-Ligetfalit és a Pozsonnyal szemben fekvő dunai hídfőt. Alkalmunk volt a katonai apparátus működését is megfigyelni. A csapatok parancsnoka a régi vámhatáron kiadta a parancsait és utolsó rendelkezéseit. Néhány fiatal pozsony-ligetfalui a szudétanémet szabadcsapatok egyenruhájában azt kéri,, hogy közvetlenül a csapatok mögött vonulhassanak be szülőföldjükre. Kétszáz nagy feliratot visznek magukkal ezzel a felírással: „Jobbra tarts!" Mert rögtön az átadás pillanatában a ligetfalui környéken is életbe lépett a német közlekedési szabályzat. Pont tizenkét órakor adja meg a parancsot a kürtösnek a parancsnok, hogy az indulás jelét fújja. Ez még a régi osztrák „előre" jel és a csapatok elindulnak. Utászok és felderítők biztosítják a csapatait. Ezután jön a gyalogság és tüzérség. Ugyancsak beilleszkednek a menetbe a német vám- és rendőrségi hivatalnokok. A helységig vezető hatkilométeres utas asszonyok, férfiak és gyermekek sűrű sora lepi el. A ligetfalui hídon átlátunk a cseh oldalra. Pozsony a maga várromjával és nagy áruházaival imponáló sziluettet alkot. Németország dunai határa húsz kilométerrel kitolódott kelet felé. Nagy változások a cseh politikában? Prágából jelentik: Az állam alkotmányjogi helyzetének megvizsgálására kiküldött bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy a köztársasági elnök lemondása, valamint az államhoz tartozó területek átadása következtében sürgős szükség van új alkotmány és új választójogi törvény kidolgozására. Az új alkotmány értelmében Cseh- Szlovákia valószínűleg szövetségi állam lesz. Az új elnök megválasztása előtt megállapodásra kell jutni Szlovákia és Ruszinszkó politikai vezéreivel. A kormánypártok vezetői eddig csak abban állapodtak meg, hogy egyetlen jelöltet állítanak. A jelölt személyéről, valamint a választás idejéről eddig nem történt döntés. A választást csak az alkotmány teljes átalakítása után tartják meg. Cseh politikai körökben elterjedt hír szerint a cseh diplomáciai karban is nagy változások állnak küszöbön. Oslusky párizsi cseh követet Washingtonba helyezik át, Masaryk londoni követet pedig visszahívják Prágába. Mastny berlini cseh követ előreláthatólag szintén kiválik a diplomáciai szolgálatból és utóda valószínűleg Künzl-Jitersky lesz. Valószínű, hogy több cseh külképviseletet összevonnak. Jehlicska népszavazást követel Szlovákiában Londonból jelentik. A Press Association híradása szerint, Jehlicska Ferenc tanár, a szlovák tanács elnöke, aki most Londonban tartózkodik, a cseh-szlovák helyzetben előálló nagy horderejű kérdéseket ismerteti az angol államférfiakkal. Jehlicska, néhai Hlinka atyának, a szlovák szabadság előharcosának tanítványa, pénteken este a Savoy-szállóban tartott sajtófogadáson ismertette a szlovák törekvéseket. Előadásának főbb pontja a következő volt: — A párizsi béketárgyalásokról ki voltunk zárva. Most önrendelkezési jogot követelünk népünk számára, hogy szabadon, szavazás útján választhassunk, várjon a cseheknél akarunk-e maradni vagy Magyarországhoz lépjünk vissza. Ma Szlovákia visszatér Magyarországhoz, népek csoportját lehetne felépíteni Németország és Oroszország között e két hatalom közötti gátként. Jehlicska tanár kijelentette még a Press Association tudósítójának: — Hitlernek teljesen igaza volt, midőn azt állította, hogy Csehszlovákiát hazugságra építették fel. Csehszlovák nép nem létezik, hanem van külön-külön cseh nép és szlovák nép.