Magyar Nemzet, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
2 volna, elkötötte volna nemzetét. S a nép ma, hozzá és múltjához méltón, a végső elszántság állapotában él és dolgozik. Nincs semmiféle hipnózis alatt, élete feszült, de feszültségében is nyugodt, a döntés, az elszánás, az átérzett léthelyzet s biztosan látott cél nyugalmával. Hol vannak a gócai egy társadalomban ilyen végső elhatározottságnak, ilyen kissé már romantikusnak tetsző elszántságnak? — kérdeztem annyiszor. A katonaságban, a tisztikarban, a parasztságban, az egész népben — hangzott a válási. Egyik lengyel kormányférfiú azt mondotta, hogy a nép máról-holnapra ellenállhatatlanul elsöpörné azt, aki ezen változtatni, ezt lazítani próbálná... S hogy ez a lelki, mély, benső, önkéntes egység, egységes eligazodás, azonos hit, szemlélet és elszántság megszülethetett, abban— bármily paradoxul hangzik — nagy része van a sajtószabadságnak. Hányszor eszembe jutott Kossuth mondása: csak szabad sajtója legyen nemzetemnek, sorsán akkor már kevésbbé aggódom ... Egyébként a száműzetésből visszatérő Vitos is azt mondotta parasztjainak: most Lengyelországról van szó, a pártellentétek, a még jogos panaszok, problémák, kívánságok is majd azután következnek. Mert—úgy mondják a lengyelek — az első, második, sőt harmadik csata is elveszhet, de az utolsót bizton megnyerjük. De ehhez őszinte elszántságot kíván az Úr, nem látszatbátorságot, nem pótolt férfiasságot, nem fitogtatott hitel és független is, miként becsületes — úgy hiszik a lengyelek — csak száz százalékosan, egészen vagy sehogy sem, lehet egy nemzet ...* Ezért hát „fordulj kedves lovam Lengyelország felé“, — ahogy a régi kurucok énekelték, az útig, amelyen a nagy magyar szabadsághősök áldott nyomán most mi, méltatlan unoka, jártunk. Ezért tudja a lengyel nép, annyi, szubjektíve bizonyára indokolt, szemrehányás és némi keserűség ellenére is a magyar nemzeti érzést becsülni, mellyel Trianon után cserbenhagyva, kifosztva, megalázva, mindenkivel szemben, senkitől sem támogatva állta a testvérnék a non possumust. Ezért ragyognak föl a szemek, gyúlnak ki a szívek a régi dalt ismételve: „Polák Voghr díva bratanki i do bilki i do slanki“ Lengyel—magyar két jó barát Kardban és pohárban. A lengyelek tudják, hogy egyénekben és nemzetekben egyaránt, döntő pillanatokban mutatkozik meg az igazi egyéniség, mely a múlt mélyébe ásva, lökve, mégis él. Ezért áll az idők horoszkópjában: Lehet sok hibánk, mulasztásunk, bűnünk — melyek bizonnyal orvoslásra várnak és joggal javulást sürgetnek —, de hát le kell-e ezért még mondanunk — szabad-e egy pillanatra is kételkednünk — nemzet, függetlenségünkről, szabadságunkról, becsületünkről?gyes külügyminiszter a danzigi helyzet miatt vidékről váratlanul visszatért Varsóba. Francia jelentés szerint, ha a danzigi feszültség akuttá válnék, úgy Daladier azonnal egybehivatná az elnapolt kamarát. * A Halifax-beszéd és a danzigi kérdés váratlan kiéleződése mellett eltörpülnek a távolkeleti események és az angol—orosz megbeszélések. Ez utóbbiakban csak annyi történt, hogy a moszkvai angol és francia nagykövetet valamint Stranget szombat délelőttre bekérték a külügyi népbiztosságra, hogy felvegyék újra az új angol utasítások nyomán az angol—orosz tárgyalásokat. Ezzel szemben az angol—japán tárgyalások csak július 7-ikén fognak megindulni. Az a körülmény, hogy július elsejére bejelentették a blokád megszigorítását Tiencinben, hogy a tukieni helyzet is egyre súlyosabb lesz, nagyon elhervasztotta a tárgyalásokhoz fűzött optimizmust. Bár a tokiói kormánykörök szívesen látnák, ha sikerülne megegyezésre jutni Angliával, a japán hadsereg tovább is az intranzigencia álláspontján van és azt hangoztatja, hogy csak akkor lehet szó angol—japán kibékülésről, ha Anglia radikálisan változtat távolkeleti politikáján. A távolkeleti válság súlypontja Fucsaura tevődött át, ahol már megkezdték a hadműveleteket. Az angolok egy tengerészosztagot szállítottak itt partra, hogy megvédjék az angol alattvalók érdekeit. A japánok a délkínai kikötőkre elrendelt vesztegzárt egyelőre elhalasztották.* A Balkánon nagy érdeklődéssel várják a bolgár miniszterelnök berlini útját. Az a körülmény, hogy Kioszeivanoff feltűnően nagy hivatali kísérettel megy Berlinbe, az úthoz messzemenő következtetéseket fűznek. A berlini sajtó már most terjedelmes cikkekben méltatja a bolgár—német barátságot. Thaler volt osztrák miniszter egy délamerikai folyóba fulladt Rio de Janeiróból jelentik: Thaler András volt osztrák földművelésügyi miniszter, aki a Santa Catharina állambeli Cruzeiro de Sul községben a tiroliak településének vezetője volt, belefulladt az Itapurig folyóba. % Magyar NemzetSZOMBAT, 1939 JÚLIUS 1. A londoni sajtó Hitler tervbe vett danzigi látogatásáról Londonból jelentik. A péntek esti londoni lapok Berlinből keltezett jelentéseket közölnek, amelyek szerint Hitler Adolf július 20-a és 30-a között állítólag látogatást akar tenni Danzig szabadvárosban. A lapok nem jelölik meg, hogy milyen forrásból szerezték ezt az értesülést, úgyhogy a hírt a legnagyobb fenntartással kell fogadni. Valamennyi londoni lap egyébként azon a véleményen van, hogy nyár vége előtt nem várható fordulat a danzigi kérdésben. Az Exchange Telegraf jelenti Berlinből: Hitler vezér és kancellárnak tervezett danzigi útjáról az Exchange Telegraph-nak Berlinből a következőket jelentették: Valószínű, hogy a vezér danzigi útja előtt a birodalmi kormány több tagja Danzigba utazik, hogy a vezér danzigi útját előkészítse. Danzig miatt összehívnák a francia kamarát Az Exchange Telegraph jelenti Párizsból. A francia kormány a danzigi helyzetet továbbra is a legnagyobb aggodalommal kíséri. Daladier miniszterelnök abban az esetben, ha a helyzet elmérgesednék és a lengyel—német konfliktus akut stádiumba jutna, a francia kamarát, amelyet tudvalevőleg csak a minap küldtek haza nyári szünetre, rendkívüli ülésre hívja össze. Veszély esetére valamennyi rendelkezésre álló erő mozgósítása van tervbe véve. A döntés órája közel van — írja a „Danziger Vorposten66 Az Exchange Telegraph jelenti Danzigból: „Már közel van a döntés órája", írja a Danziger Vorposten, a nemzeti szocialista párt danzigi hivatalos lapja. A vezér fogja megállapítani az időpontot, írja tovább a lap és Danzig népe türelmesen vár, mert biztos benne, hogy a döntés meg fog történni. Kétségtelen, hogy nincs messze az idő, amikor Franciaország és Anglia bebizonyíthatja, hogy menynyire hajlandó támogatni a harcias lengyeleket. Moscicki: A Keleti-tengeren bonyodalmak veszélye fenyeget Varsóból jelentik: Moscicki elnökcsütörtökön rádióbeszédet intézett a lengyel néphez és bejelentette a lengyel Haditengerészet kiépítését. Az elnök beszéde bevezető részében Danzig jelentőségével foglalkozott és hangoztatta, hogy a szabadvárost évszázados kapcsolatok kötik össze Lengyelországgal. Danzig és Gdynia együttesen a lengyel külkereskedelmi forgalom háromnegyed részét bonyolítja le — mondotta az elnök —, Lengyelország népe a Visztula mentén Danzigról és Gdingenre gondol. — Pomeránia s a Keleti-tenger partvidéke felbecsülhetetlen kincset jelent Lengyelország számára. Állami életünk levegője és napja ez. Mennél inkább hallatszanak hangok ez ellen, annál nagyobb lesz Lengyelország áldozatkészsége. Lengyelország visszatért a Keleti-tengerhez, amelynek partvidékén mindig élt. — Olyan időket élünk — folytatta ezután az elnök —, amelyekben a világ áttért a fegyverkezések versenyére. A Keleti-tengeren bonyodalmak veszélye fenyeget, Lengyelország azonban fenn akarja tartani a békét. Ehhez haditengerészetét naggyá kell tennie. Lengyelország erős a szárazföldön és a levegőben és most erősnek kell lennie a tengeren is, hogy feladatát mint tengeri hatalom teljesíthesse — fejezte be az elnök beszédét. Londonból jelentik: Az angol sajtót erősen foglalkoztatja a danzigi probléma, tekintettel arra, hogy a lapok danzigi és varsói tudósítói különböző ellenőrizhetetlen hírt közölnek, amely szerint német részről állítólag bizonyos intézkedéseket hajtottak volna végre. A Daily Express és a News Chronicle vezetnek e hírek terjesztésében. A Times varsói tudósítója szerint lengyel katonai körökben az a vélemény alakult ki, hogy nem kell hadászati jelentőséget tulajdonítani német katonai csapatok danzigi útjának, mert legfeljebb csak nyugtalanításról van szó. Varsóból jelentik: A lengyel tengeri és gyarmati liga propagandanapja alkalmából csütörtökön nagygyűlést rendeztek Vjtham és Gdyniában.",A nagygyűléseken a danzigi és amerikai lengyelekis képviseltették magukat,azonkívül pedig a lengyel gyarmati liga belgiumi, romániai és jugoszláviai barátainak szervezetei is. A varsói nagygyűlésen a liga elnöke, Kwaswinski tábornok mondotta az ünnepi beszédet s azt hangoztatta, hogy Lengyelország 20 éven keresztül dolgozott a Keleti-tengerhez való kijáratának kifejlesztésén és felépítésén. Ez a kijárat adja meg Lengyelországnak a tengeri tevékenység lehetőségét s nem lehet az, hogy a nyugati szomszéd most megsemmisítse ezt a lehetőséget és visszaszorítsa Lengyelországot a Visztula torkolatától. A liga varsói szervezetének vezetője, Kühn mérnök azt mondotta: a lengyelek hisznek abban, hogy ismét Ónnak ti meg. ke£i máh Kötni a Iijikopáll-szipkát ■ ” fl&egiégáéga egy Palatkát birtokukba vehetik a Keleti tendert, úgy, amint évszázadokkal ezelőtt volt. Lengyelország birtokállományához senki sem nyúlhat büntetlenül Kiterjesztik az angol véderőkötelezettséget ? Londonból jelentik. A nemrégiben bevezetett általános véderőkötelezettség kiterjesztését követelik befolyásos kormánykörök. A Daily Mail úgy tudja, hogy a hadügyminisztériumban már ki is dolgozták az erre vonatkozó terveket. A Daily Express szintén a véderőkötelezettség kiterjesztését követeli csütörtöki vezércikkében és ezzel kapcsolatban utal Daladier francia miniszterelnök legutóbbi lejelentésére, hogy Franciaország két korosztály hadkötelest továbbra is zászló alatt tart. Államtanács lesz szombaton Párizsban Párizsból jelentik. Az Flysée-pa-lójában szombaton délelőtt Lebrun elnök jelenlétében államtanács lesz, amelyen a danzigi helyzetről és a moszkvai angol—francia—orosz tárgyalások állásáról tanácskoznak. A danzigi helyzet megítélésében az illetékes francia kormánykörök egyelőre a legteljesebb tartózkodást tanúsítják. A moszkvai angol—francia— orosz tárgyalások kilátásait illetően a péntek esti párizsi lapok határozottan optimisták s azt hiszik, hogy a szombati nap végre meghozza a rég várt döntést a hármasszövetség megkötése ügyében. Szombaton délelőttre az orosz külügyi népbiztosságba kérették Sir William Lreds angol és Nagyim francia nagykövetet, valamint William Stranget, az angol és a francia kormány, rendkívüli megbízottját, hogy folytassák a tárgyalásokat Molotov külügyi népbiztossal. Gamelin Korzikába megy Párizsból jelentik. Gamelin tábornok, a francia vezérkar főnöke a jövő héten szemleútra indul Korzikába. A vezérkari főnök behatóan meg akarja vizsgálni a sziget erődítményeit és a szigeten állomásozó szárazföldi, légi és tengerészeti haderőt. Lord Halifax beszéde Anglia erejéről és elszántságáról Londonból jelentik: Lord Salifax külügyminiszter a királyi külügyi társaság lakomáján mondott beszédében áttekintette Anglia legújabb nemzetközi kötelezettségeit. Hangoztatta, hogy Anglia kész volna további hasonló kötelezettségeket vállalni, jól tudva, hogy ha más országok biztonsága és függetlensége eltűnik, saját biztonsága és függetlensége is súlyos veszélybe kerül. — Tudjuk — folytatta —, hogy készeknek kell lennünk harcolni a nemzetközi jog és rend védelméért. Mindig szembeszálltunk az olyan törekvésekkel, amelyekkel egyes hatalmak azt célozzák, hogy az Európa fölötti uralmat megszerezzék más nemzetek szabadságának rovására. Az angol politika a maga történetének szükségszerű irányát követné, ha ilyen kísérletek megismétődnének. — Hatalmas haderőt teremtettünk úgy a magunk, mint más népek szabadságának védelmére, de csak a támadás elhárítására használnák azt. Külföldön talán még nem látják teljesen be, hogy szilárdul el vagyunk tökélve, hogy újabb támadás esetén minden erőnket kötelezettségeink teljesítésére és a támadás leküzdésére használjuk. — Anglia nem hátrál meg sem a rágalom, sem az erőszak elöl. Akik nemzetünket elkorcsosultnak állítják, maguk nyújtják ennek leghatékonyabb ellenszerét: népünk minden sértegetése, érzéseink minden kigúnyolása csak növeli belső egységünket, elszántságunkat és hűségünket azokhoz, akik érzéseinkben és törekvéseinkben osztoznak. — A támadás leküzdését célzó intézkedéseinket — fejtegette lord Halifax — elszigetelési törekvéseknek minősítik. Az állítják, hogy be akarjuk keríteni Németországot és Olaszországot, hogy megfosszuk őket a nemzeti létükhöz szükséges élettértől, hogy ellenséges államok gyűrűjével vesszük körül Németországot és egy nagy nemzet életét akarjuk megfojtani. Tény ezzel szemben az, hogy Németország önmaga szigeteli el magát más országoktól gazdaságilag önellátási politikájával, politikailag azzal a politikával, amely állandóan aggodalmat okoz más nemzeteknek, kultúr-szempontból faji politikájával. — Németország nem oldhatja meg gazdasági problémáit elszigeteltségében. Együttműködés útján — kiterjeszthetjük valamennyi nemzetre a nagyobb gazdasági élet valamennyi előnyét, amit az élettér kifejezés voltaképpen jelent. — Csakhogy a nemzetek ilyen társaságát nem lehet erőszakra alapítani. Hiába kiabálunk békét, ha nincs béke. Ha azokat az erőfeszítéseket, amelyek most az esztelen fegyverkezést szolgálják, az erőforrások közös békék fejlesztésének szentelnék, a népek könnyen felismernék, hogy érdekeik nemellentétesek és siker kilátásával tárgyalhatnánk a politikai sérelmekről és gazdasági nehézségekről, mind nemzetközi, mind gyarmati téren. Halifax hosszasan fejtegette az angol gyarmatpolitikát. A gyarmati kérődést meg lehet oldani, nem lehet azonban tárgyalni az olyan kormánnyal, amelynek felelősségteljes szócsövei mindenütt rágalmazzák az angol politikát. Viszont, ha ezt az irányt más szerlem váltaná fel, készek volnánk tanácskozni másokkal a mostapi politikai és gazdasági bizonytalanság megszüntetéséről, amivel hatalmas lépéssel haladna a világ a jólét felé. — Az angol külpolitika egyik alapja — jelentette ki lord Halifax — az az eltökélt szándékunk, hogy szembeszálljunk az erőszakkal, a másik annak felismerése, hogy a világ folytatni akarja a béke felépítésének alkotó munkáját. Ha meggyőződhetnénk arról, hogy másoknak ugyanolyan szándékuk van, mint nekünk és hogy mindnyájan békés megoldást kívánunk, akkor tanácskozhatnánk az ki légkörben a világot aggasztó valamennyi problémáról. Ma azonban még fegyveres erőszak fenyegeti a világot, ezért közvetlen cég ff • * A*, ff * 1. * Q&ádlök,&á&ok, úhiíM&ák,Stoa&anúk, d& tgyas daha&ok is, váraS'&iék&aa/ fdliwA $tÍQs£&ilohinák aláMftaCanuA olcsója, f ^ fcágíség&k — elízdatiek ÁS anitáciák NAGY ZSIGMOND lAzArajtca 3 + EGÉSZ HÁZ BÚTORS