Magyar Nemzet, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-08 / 179. szám

12 A gyümölcsfák bor •• •• 1 O mosok ! Gesztelyi Nagy László, a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója különböző tanulmányokban foglalkozott a búza- és gyümölcstermelés problémájával s tanulmányaiban megírja, hogy a rekord-baracktermés s általában a gyümölcskultúra hogyan jött létre s a helyes irányítás és a föld szüretelé miképpen teremtette meg azt a helyzetet, hogy az értéktelen földterületek a gyümölcskultúra révén 1000—1500 pengőt érő mezőgazdasági ingatlanokká lettek s megírja, hogy az azelőtt 100—200 pengőt érő földterületek ma miképpen adnak az államnak hasznosításuk révén 20—26 pengős kataszteri tiszta jövedelmet? ... Aki azt hiszi, hogy a baracktermés lassú felélésével, állati eledelül használásával és elrothasztásával beáll a természetes enyhülés s elmúlnak a mezőgazdasági javak értékesítési gondjai, az nagy tévedésben ringatja magát. Még a sürgetett földreform sem fog érdemi orvoslást hozni, mert hogy ha a nagybirtok csökkentése révén le is fog szállani az átlag búzatermés, földbirtokpolitikával foglalkozó ember aligha fogja ezt a megoldást nemzetgazdasági szempontból helyesnek és megnyugtatónak ítélni. A földbirtok helyesebb megosztására szükség van, de nem élünk légüres térben s éppen ezért a világgazdasági helyzet mérlegelését és állandó szemmel tartását nem mellőzhetjük. Ügyelnünk kell, nehogy a prémiumgazdálkodást örökre intézményesítsük s a termelőt és a fogyasztót, az államháztartás bevételi és kiadási rovataiban egymással szembeállítsuk s ezzel a szociális nyugtalanságot növeljük és állandósítsuk ... Az évekkel ezelőtt végrehajtott gyümölcskultúra eredményei évrőlévre jelentkeznek s ha a természet áldása reánk zúdul, az áldásból, íme, felkészületlenségünk folytán nem haszon, hanem kár származik. Ennek a tételnek fájdalmas bizonysága a barack-krach, amelyet — ne adj isten —, hogy további krachok kövessenek. Pedig ez, a nyárutón és a közelgő ősszel kapcsolatban, előreveti árnyékát... Ezért kell okulásul vizsgáló tekintetünket a múltra és a jövőre irányítanunk. A gyümölcskultúra megteremtése Aki az utolsó másfél évtized gyümölcskultúrájának kezdetét és kiterebélyesedését számontartotta, az megállapíthatta, hogy az 1920-as évek közepétől kezdve, öt-hat éven keresztül likás munka folyt a gyümölcskultúra életrehívása érdekében. Az egészségügyi, népélelmezési és szociális szempontokon túlmenőleg, a külkereskedelmi mérleg feljavításának biztosítása vezérelte az akkori kormányzatot, mert tisztában volt azzal, hogy a zamatos, vitamindús magyar gyümölcs, helyes irányítás mellett, piacra talál az egész kontinensen. A háború előtti időkben is volt magyar gyümölcs a szomszédos államok piacán, de a megkisebbedett ország új feladatokat rótt azok vállára, akik ismerték és számontartották azokat a lehetőségeket, amely lehetőségeknek céltudatos kihasználása révén előnyöket lehet szerezni az országnak. Az 1925— 30-as évek okszerű gyümölcskultúrájával és a külföldi piacok célszerű megszervezésével elértük azt, hogy kertészeti remekeink és zamatos gyümölcseink már az 1928— 29—30-as s az azt követő években kezdették meghódítani a piacokat s bőséges termések idején mérsékelt árkalkulációval felvehettük a versenyt más gyümölcstermelő államokkal. Mint ahogy most kezdjük látni— és még sok évtizeden át látni — és érezni fogjuk az 5000 népiskola halását, a templomok, iskolák, kórházak áldását, az utak, vasutak, bányák, köz- és magánépületek karbantartásának fontosságát, a megépült kultúrépületek és intézmények százainak és ezreinek nemzetnevelő és szociális jelentőségét, ugyanazonképpen szomorú számvetést és szemlét kell tartanunk az importált eszmeáramlatok rombolása felett, amiknek következménye volt a tőketevékenykedés elmaradása, nyomában az ipar és a kereskedelem pangása, a munkáskezek tétlenségre kárhoztatása, amelyeket betetézett a tisztviselői társadalom javadalmazásának mértéktelen leszállítása (1932—1938-ig) s ezt követte egész társadalmunk és középosztályunk lassú lerongyolódása, amely körülmény népünket és társadalmunkat ellenállásra és felemelkedésre már-már képtelenné tette. Ezt a keltős mérleget sem letagadni, sem elhalványítani nem lehet. Azok, akik az elvakultságra, a gyűlölködésre, a félrevezetettek leigázására és örök orvosolhatatlan tudatlanságára építenek, azoknak lassanként be kell látniuk, hogy eszmeáramlatokkal, teóriákkal, rosszul elgondolt, időszerűtlen reformokkal, az állami élet biztonságát megőrizni s a nyugodt fejlődés létalapját megteremteni nem lehet !.. . A tudatlanság, a gyűlölet és a vakság állandó vádemeléssel szórakozik. Ez a legjobb módja a figyelem elterelésének. El lehetünk készülve, hogy a barackkrach után bekövetkező újabb gyümölcsértékesítési nehézségekkel kapcsolatban a gyűlölködők vádat emelnek a bőséges termést hozó gyümölcsfák ellen ... Akadhatnak hígvelejű emberek, akik az 1920—30-as évek gyümölcskultúrájának megteremtését s mostani kiterebélyesedését úgy állítják a hiszékeny közvélemény elé, hogy mindennek a túldimenzionált gyümölcsfa-ültetés az okozója... Még talán akadnak olyanok is, akik a halálraítélt szőlőtőkékkel együtt kiirtani akarják a barackfákat, mert ilyen rettenetes gondokat okoztak az új „horizontális és vertikális“ gazdasági rendnek. Azt nem akarják tudomásul venni, hogy a gyümölcstermelés is megszervezett fogyasztást, bedolgozott fogyasztó piacot, alkalmatos szállítási eszközöket, kereskedői gondosságot és gyorsaságot igényel. Minden évben még-megismétlődött a hűjtővagon problémája, de az átlagos 1000—1500-as hüttővagonszükséglet 300—400vagonnal folytat élet-halálharcot. A gyakorlati élet európai és amerikai példáiból idejében nem merítettek okulást, ehelyett a magyar lélek számára idegen eszmeáramlatokat plántálgatták s azoknak nadragulyáit habzsolták. Az Északamerikai Egyesült Államokban a farmerek megsegítésére tejmítingeket rendeztek s ezen keresztül a tejfogyasztás megháromszorozódott. Ezzel a farmereket megsegítették s az állam és a nép egyaránt hasznát látta az intézkedésnek. Mi „ötórai teázunk", de a csodaszarvas elleni tüntetésre alkalmatlan aggastyánok és apró gyermekek nem jutnak mindennapi kenyerükhöz, adag tejükhöz... A magyar életmozgalmak miért csak a napi politikában fogyasztják a levegőt és koptatják a hangszálakat?... Tessék a magyar föld bőséges áldását propagálni... A katonaság gyakorlatozás után és rendes étkezés alatt hálásan fogyasztaná a gyümölcsöt ... A kórházak okszerű fogyasztói lehetnek a gyümölcsnek... Az internátusok, árvaházak tekintélyes kvantumot kötnének le a maguk számára... Az éttermek és kávéházak jobban és bőségesebben fogyaszthatnák a gyümölcsöt. (A napokban voltam szemtanúja, hogy egy dunaparti helyiségben öt szem barackért, sárgabarackért 90 fillért fizetett a boldog fogyasztó.) És várjon a bűnbe esett ember a fogházban nem kaphat táplálékul gyümölcsöt? A közeli napokban a sajtóban felvetettem a „testvérközségek“ élelmezésének és a gyermekek táplálásának gyümölcs útján való rendezését. Nemcsak hűtőházakat és konzervgyárakat és lekvárfőző-telepeket, hanem alkalmas helyeken országszerte aszalóberendezéseket is létesítsünk... Dr. Vákár P. Artúr Magyar Nemzet KEDD, 195? AUGUSZTUS 8. Bercelly Tibor (IVI AC) nyerte a kardvívó- bajnokságot (A „Magyar Nemzet“ tudósítójától.) A meráni világbajnokságokra való készülődés folytán, ebben az évben alaposan kihúzódott a vívószezon, így történt, hogy az esztendő legnagyobb versenye, a kardvívóbajnokság, már csak augusztusban, ráadásul rekkenő kánikulai hőségben került megrendezésre. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen emberfeletti feladat volt vívóinknak reggeltől csaknem éjszakáig, nehéz maszkban, valtázott, vastag plasz trónban végigverekedni az izgalmasnál izgalmasabb mérkőzéseket, miközben, mint gőzfürdőben, ömlött róluk a verejték. Pedig egyéb izgalmaik is akadtak bőven, mert a reggel 9 órára kitűzött előmérkőzéseket csak jó órás késéssel tudták megkezdeni, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az elsőosztályú versenybírók nagy része nem tartotta érdemesnek a versenyre elmenni. Állítólag egyébként is kevesen volnának és közülük sokan nyaralnak ... Telt-múlott az idő és bizony már jóval elmúlt 10 óra, amikor Jekelfalussy György elnökletével megalakulhatott az első versenybíróság és legalább a versenyzők egyik csoportja megkezdhette az előmérkőzéseket. A jelentkező húsz vívót három csoportba osztották. Az első csoportból Kovács, Pesti és Kőszegi egyformán 4—4 győzelemmel jutott be a döntőbe és ugyancsak 4—4 győzelemmel verekedtek ki a továbbjutást a második csoportban Maszlag, Rajcsányi és László. A harmadik csoportban már nem ment ilyen simán a dolog. Gerevich ugyan megnyerte négy mérkőzését, de Bercelly csak egyetlen tussal előzte meg a nagyszerűen verekedő Bartost és ezzel a tussal jutott be a döntőbe, amelynek később nemcsak győztese, de hőse is lett. A verseny teljesen nyílt volt: a délelőtti formák alapján Kovács, Maszlay, Gerevich és Rajcsányi voltak a favoritok, Berczellyre igen kevesen gondoltak. És Berczelly a délutáni döntőt azzal kezdte, hogy 5:0 arányban lerohanta Kovácsot. Még ekkor sem nagyon bíztak benne, mert sánlikálva lépett le a plansról. Sokan azt hitték, hogy csak kisebbfajta rándulásról van szó, de utóbb kiderült, hogy súlyosabb izomgörcse volt és akik látták őt az öltöző padján fájdalomtól torzult arccal feküdni, már-már lemondtak arról, hogy tovább versenyezhessen. De Berczelly nem adta meg magát. Sántikálva és a fájdalomtól verejtékezve nyerte egymásután mérkőzéseit és a közönség tomboló tapsvihara közepette hét győzelemmel, mindössze egyetlen vereséggel megnyerte első bajnokságát. Amit Berczelly produkált, arra csak igazi vívóember képes akinek van ereje és szíve is küzdeni. Berczellyre nemcsak az egyesülete, a MAC lehet büszke, de büszke lehet minden magyar sportember is. A második helyre Maszlay Lajos (PTVK) került. Hat győzelemmel és jobb tussaránnyal, az ugyancsak hat győzelmet aratott Rajcsányi (MAC) előtt. Egyébként ő volt, akinek egyedül sikerült megverni Berczellyt. Rajcsányi László szerencsétlen versenyt vívott. Hosszú ideig egyetlen veresége volt csak és akkor egy tussal kihakott a sereghajtó Lászlótól! Negyedik Gerevich (MAC) öt győzelemmel, 5. Kovács (STVK) négy győzelemmel, 6. Kőszegi (HTVK) három győzelemmel, 7. László (MAFC), 8. Palócz (UTE), 9. Pesthy (MAC). A délutáni döntőn is bajok voltak, mert az össze-viszsza cserélt sorrend miatt jónéhányszor félbe kellett tíz percekre szakítani a versenyt, amely ilyenformán a késő éjjeli órákig elhúzódott. Magyarország kard vívóbajnoksága, a világnak sorrendben legelső nemzeti bajnoki vívóversenye, különb rendezést és több érdeklődést érdemelt volna! Vadas (MAC) 489 másodpercet futott 400 méteren a MAC országos versenyén Hosszú szünet után végre megint atlétikai versenyhez jutott Budapest közönsége is. A MAC rendezte meg a margitszigeti pályán a Hősök Emlékversenyét. Ahogyan előrelátható volt, atlétáink egyáltalán nincsenek formában. Kár volt kihagyni a júliust, mert félő, hogy a közelgő válogatott mérkőzéseken is atlétáink a versengő lány miatt fognak lemaradni. Sürgősen versenyeket kell rendezni, nem szabad egyetlen szabad terminust sem kihagyni, de legelsősorban nem szabad startengedélyt adni külföldre. A vasárnapi eredmények közül Vadas 48.9 mp-es 400 méteres ideje említendő. Vadas minden megszorítás nélkül érte el ezt a hazai viszonylatban kitűnő időt, nem lehetetlen, hogy az idén még rekordot fog javítani. Rúdugrásban Ysuska (MAC) győzött gyenge 3 m 80 cm-es magassággal. Úgy látszik Zsufka csak külföldön tud négy métert ugrani. Örvendetes a távolugrók szereplése, Gyuricza, aki jelenleg átigazolás alatt van, könynyen ugrott 7 m. 22 cm-t, itt a belépéséről híres Vermes (BBTE) 7 m. 05 cm-rel lett második és az ifjúsági bajnok Zafky (BBTE) 7 méterre harmadik. Súrdosásban nagy harc volt dr. Darányi és Németh között. Darányi mindössze csak 1 centiméterrel győzte le Némethet, eredménye 11 m. 75 cm. A rövidtávúszok kezdenek formába jönni. Gyenes (MAC) 10.7 mp. alatt legyőzte Sírt és Nagyot, 800 méteren Harsány győzött 1 p. 50.5 mp-cel. Meglepetés, hogy a fiatal Gyergyói (MÁVAG) 1 p. 57.2 mp-cel megelőzte dr. Istenest. A 3000 méterest Németh (MAC) nyerte 8 p. 37 mp-cel, a Névtelen Hősök 15X400-esstafétáját óriási harc után a MAC nyerte 13 p. 28. 1 mp-cel az UTE előtt. A magyar vízipólócsapat és a staféta is győzött Párizsban Párizsból jelentik: A tourettesi úszóstadion zsúfolt tribünjei előtt rendezték meg vasárnap délután a magyar—francia staféta- és vízipóló-mérkőzést, amely a magyarok kettős győzelmével végződött. A mérkőzés részletes eredménye a következő: 4X200 m-es gyorsúszás: 1. Magyarország 9 n 21.8 mp, 2. Franciaország 9 p 22.2 mp. Vízipóló mérkőzés: Magyarország — Franciaország 4:0 (4:0). A magyar csapat négy gólját Kislégi dobta. Az első félidő végén a bíró Kislégit kiállította, de a magyar csapat eggyel kevesebb játékossal is tudta tartani az eredményt a második félidőben. Egyéb eredmények: 100 m hátúszás: 1. Vinz (francia) 1 p 11.9 mp. 100 m gyorsúszás: 1. Körösi 1 p 01.4 mp. 400 m gyorsúszás: 1. Gróf 5 p 04.2 mp. 200 m mellúszás: 1. Angyal 2 p 40.5 mp. KIS HIRRE A FŐISKOLAI VÁLOGATOTT 8:0 (3:0) arányban legyőzte a MOVE válogatottat. A KISPEST CSAPATA vasárnap Párizsban játszott a Red Star Olimpicque ellen és győzött 3:2 arányban. . MAGYAR TISZTEK a berlini modern pentatlon első napján a tereplovaglásban jól szerepeltek. Bolgár második lett, Bartha tizedik, Petnházy pedig tizennegyedik. KÉT MAGYAR ATLÉTA indult Koppenhágában. Ráthonyi győzött 1500 méteren, Csaplár ellenben kikapott egy ismeretlen nagyságtól 3000 méteren. Ideje volna már Csaplárt pihentetni! ORSZÁGOS NŐI ATLÉTIKAI VERSENYT rendeztek Székesfehérvárott. Az eredmények közül kiemelkedik magasugrásban a három fiatalnak: Ruhrmannak, Padánynak és Lieszkovszkynak egyformán 138 cm-es ugrása. A MAC NYERTE AZ ELSŐOSZTÁLY TENISZBAJNOKSÁGOT és az MIK esett ki Lesport Óriási küzdelem után Bernadetté győzött a Választmányi-díjban II. Hiti, III. Szajkó Magyar versenypályán régen látott izgalmas küzdelem után dőlt el vasárnap délután a rákosi versenypályán a 2000 méteres Választmányidíj. A versenyben, amelyet a múlt évben Cabala nyert meg, indult a tavalyi és az idei Magyar Derby két második helyezettje, Bernadotte és Hiú is, rajtuk kívül a papírforma szerint verhetetlennek látszó teás favorit, Vinkó H., a jóképességű Szajkó és Ezresbankó egészítették ki a mezőnyt. A bukmékerek már a verseny előtt is csak teával kínálták Vinkó H. t és csak kevés pénz ment Szajkóra, míg Bernadetté és Hiú még hosszú cdsszal sem kellett a nagyfogadóknak. A két derby-helyezett valóban nehéz feladat előtt átlőtt, hiszen mindketten a kilók tömegét adták le ellenfeleiknek. Ám mint már annyiszor, a klasszis elittal is győzött a súly ellen, mert nemcsak Bernadotte nyerte meg ádáz küzdelem után a versenyt, de Hiú is megverte fejholsszal Szajkót, amelyet Ugyancsak fejhosszal hátrább követett Vinkó H. és Ezresbankó. A részletes eredmény a következő: 1. 1. Kimono (24, Gutai), 2. Garam (10, Klimscha), 3. Blue Boy (8,10, Szokolai). Fin.: 4. Pillangó. 5. Facér, Rolleboise, Ripaes. 6, I. fejt., 2 hossz. 10:36, 12, 17, 12. Befutó: 324. NI. 1. Irun (5, Wolbert). 2. Lucifer (4, Mészáros), 3. Rovales (5, Bele). Fi.: 4. Hajrá. 5. Lándzsa. Nincs több. Sás. Vaitabit lovasától megvált. Nyakk., 1%. 8, 2 hossz. 10,80, 23, 15, 20. Befutó: 218. III. 1. Oculi (4, Teltschik), 2. Prímás (4, Klimscha), 3. Progressiva 13. , Tamási). Fm.: 4. Askari, 5. Farandole, Babona. Rejtvény. Boss. Vz, 2. 2%, % hossz. 10,38, 17, 16, 16. Befutó: 217, IV. I. Bernadotte (6. Scherthal), 2. Hiú (6. Esch), 3. Szajkó (2A, Gutai). Fm.: 4. Vinkó II., 5. Ezresbankó. s/c, fejh., fejh., fejh. 10:47, 25. 24. Befutó: 185. V. 1. Kópia (12, Török), 2. Seregély (12, Klimscha), 3. Iator (10. Blazsek). Fm.: 4. Nowhere, 5. Rakoncátlan, Cimbora, Viszta, Piivaus, Nanking, Ragazzo, Sompton, az indításnál állva maradt Amadeo. 1, 3, fejb.: 4 hossz: 10:301, 59, 54, 64. Befutó: 1440—2463. VI. 1. Centofolia (3, Scheithal), 2. Obalka (8, keszthelyi), 3. Bonnie (1/4, Klimscha). Fm.: 4. Nicolette, 5. Virulj, Máskor, Esze Tamás, Taifun, Happy Boy. 14, Vz, Vz, 13,1 hossz. 10,52, 17, 20, 19. Befutó: 106—98. VII. t. Hó (6, Alt), 2. Riadó (3, Klimscha II.), 3. Aprilia (4, Kupái K.). Fm.: 4. Judicium, 5. Agrippina, Hindu, Hárfa. League of Natione, Pitypalaty, s/1, 1 Vá, nyakh., fejh. 10,79, 20, 23, 18. Befutó: 297—177. Őszi Kornél meghalt Őszi Kornél, a Magyar Túrs megalapítója és 45 éven át főszerkesztője, hosszas betegség után vasárnap, hétfőre virradó éjjelen 71 éves korában meghalt. Őszi Kornél a Budapesti Hírlap nál kezdte pályáját, majd az országgyűlési gyorsiroda tagja lett, nem sokkal később pedig megalapította versenylapját és mint sportíró, értékes munkásságával nagy mértékben járult hozzá a lóversenysport népszerűsítéséhez. Augusztus 9-én, szerdán délután 4 órakor fogják temetni a kerepesiáti temető halottasházából.