Magyar Nemzet, 1939. augusztus (2. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-10 / 181. szám

12 Rendelet a Himnusz egyöntetű előadásáról A hivatalos lap csütörtöki száma közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter következő rendeletét a „Himnusz" egyöntetű előadása tár­gyában . A Himnusz előadásánál tapasz­talható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát. Ennek elkerülése és az előadás egységének biztosítása ér­dekében elrendelem a következőket: A Himnusz áhitat keltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes előadásnál úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. Az olyan ünnepségeken, ahol az egész Himnusz előadására nincs idő, az előjáték elhagyásával csu­pán a Himnusz első nyolc üteme játszandó. A Himnuszt Kölcsey Ferenc ere­deti szövegével kell énekelni. A könnyebb énekelhető­ség kedvéért mindazonáltal az eredeti „Hozz rá víg esztendőt" szöveg helyett ,,Hozz reá víg esztendőt" énekelendő. A helyes előadásnál zsinórmér­tékül szolgáló hivatalos letét kiadá­sáról egyidejűleg gondoskodás tör­tént. Különvonat a tihanyi Károly király-emlék­ünnepre A „IV. Károly király tihanyi emlékünnepély bizottsága" közli, hogy az ünnepély alkalmából Bu­dapestről a menettérti vasút- és hajójegy ára 5.60 , és augusztus 12-éig váltható az emlékbizottság elnökségénél, VIII., Sándor­ utca 6, II. em. 6, augusztus 12-étől kezdve pedig a MÁV hivatalos menetjegy­irodáiban, a Vigadó­ téren és a Nádor­ utca 18. szám alatt. A kü­­­lö­n vonat a déli pályaudvarról augusztus 15-én reggel 6 órakor, Kelenföldről pedig 6 óra 10 perc­kor indul. Útközben megáll Mar­­ton­vásáron és Székesfehérváron. Siófokon hajócsatlakozás van Tihany felé és a hajóút kétszer megszakítható. A különvonat Sió­fokról ugyanaznap este 21 órakor indul vissza. A résztvevők egyéb kívánságaikat közölték augusztus 12-éig az emlékbizottsággal. Négy filléres vonat érkezik csütörtökön délután Erdélyből Augusztus 10-én, csütörtökön négy, úgynevezett filléres vonat ér­kezik Erdélyből, éspedig a követ­kező városok felől: Arad, Temes­vár, Nagyvárad, Kolozsvár, Maros­­vásárhely, Nagyszeben és Brassó csatlakozással Bukarest irányából. Az összes vonatok Budapest Nyu­gati­ pályaudvarra érkeznek a kö­vetkező menetrend szerint: délután 3 óra 35 perckor, délután 5 óra 01 perckor, továbbá este 9 óra 55 perc­kor és éjjel 11 óra 26 perckor. Mandzsu követség lesz Budapesten Rómából jelentik. Az Osservatore Romano hszinkingi táviratot kö­zöl, amely szerint a mandzsu ál­lamtanács elhatározta, hogy Bu­dapesten mandzsu követséget állít fel. A követség felállításáról szóló rendeletet augusztus 16-án terjesz­tik a császár elé jóváhagyás vé­gett. Diplomáciai körökben a buda­pesti követi tisztség betöltésével kapcsolatban Nobusava Shimomura dharbini diplomáciai megbízott ne­vét emlegetik. — A HÉV építkezése. A HÉV igazgatósága elrendelte Ráckeve ál­lomáson új kocsiszín építését. Az itt levő régi mozdonyszínt lebont­ják. A munkálatokra már ki is írták a pályázatot. Egyidejűleg megindultak az előkészületek a Hanizsabégi­ úton létesítendő új autóbuszgarázs építésére is. A mé­­lyen fekvő területet azonban előze­tesen fel kell tölteni. A feltöltéshez szükséges földet a MÁV körtöltésé­ből veszik igénybe. Ezekre a föld­munkálatokra most szintén sürgős pályázatot írtak ki. TELEFONSZÁMAINK: Szerkesztőség » , *128-428 Kiadóhivatal . . . *126-726 Hirdetésosztály • • 1 Könyvosztály • ■ • 1- *120-130 ••Öthónapi fegyház a német haderő becsmérlése miatt Prágából jelenti a német Europa­ Press híreit terjesztő Információ. A cseh-morva protektorátus katonai bírósága öthónapi fegyházra ítélt egy csehet a német haderő becsmér­lése miatt. A vádlott tüntetőleg ki­köpött egy német katona elött, aki éppen őrségen állt. Kilenc zsidó nagyvállalatot kisajátít Olaszország Rómából jelentik. A hivatalos lap közli a kisajátításra kerülő zsidó vállalatok névsorát. A kisajátítás az 1939. évi február 9-i törvény ér­telmében történt, amely kimondja, hogy zsidófajú olasz állampolgár nem lehet tulajdonosa olyan válla­latnak, amely több mint száz alkal­mazottat foglalkoztat, továbbá olyan vállalatnak, amely a honvédelemmel áll összefüggésben. A kisajátításra kerülő vállalatok első névsora kilenc zsidó nagyválla­latot tartalmaz, köztük a híres ró­mai Piperno férfiruha-áruh­ázat.­­ Elhízott egyéneknél regge­lenként éhgyomorra egy-két pohár természetes „Ferenc József" ke­serűvíz a bélműködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét tete­mesen fokozza, a zsírmennyiséget megfelelően leapasztja és a testet könnyeddé teszi. Kérdezze meg orvosát! — A sajtókamara gyászünnep­,­sége a debreceni repülőszerencsét­­lenség ifjságíró-halottainak sírjánál. Most egy éve annak, hogy Hajdú­szoboszló mellett hat magyar új­ságíró kötelességteljesítés közben repülőszerencsétlenség áldozata lett. A gyászünnepség csütörtökön, augusztus 10-én délután 4 órakor lesz a Kerepesi úti temetőben. Az Országos Magyar Sajtókamara ne­vében a hősi halált halt újságírók sírjára Gáspár Jenő főtitkár he­lyez koszorút. — Áthelyezések a fővárositól. Szendy Károly polgármester a hi­vatali szolgálat érdekében Török János adóhivatali tisztet a IX/A adókerülethez tartozó ferencvárosi kikötői fogyasztási adókirendeltség­­től a XI. adókerületi adószámviteli osztályhoz, Hohmann Ferenc havi­díjas hivatalnokot a VII/A. adó­kerületi adószámviteli osztálytól a IX/B. adókerülethez tartozó sorok­sári úti fogyasztási adókirendeltség­­hez, Peter Ferencné ideiglenes hi­vatalnokot a központi számvevőség­től a XIV. kerületi elöljárósághoz, Blem­áncsics Pál adószedő tisztet a VIII/A. adókerületi adószámviteli osztálytól az V/B. adókerületi adó­számviteli osztályhoz, Mály József adószedő tisztet az V/A. adókerületi adószámviteli osztálytól a VI/A. adókerületi adószámviteli osztály­hoz, vitéz Ásonyi Imre adószedő­­tisztet a VII/B. adókerületi adó­számviteli osztálytól és Eördögh Kálmán adószedő tisztet a VI/A. adókerületi adószámviteli osztály­tól a VIII/A. adókerületi adószám­viteli osztályhoz, Tóth János adó­szedő tisztet a VII/A. adókerületi adószámviteli osztálytól a X. adó­­kerü­leti adószámviteli osztályhoz, továbbá ifj. Garbera István adó­szedő tisztet a VI/B. adókerületi adószámviteli osztálytól, dr. Gőzön Sándor adószedő tisztet a XI. adó­kerületi adószámviteli osztálytól kölcsönösen áthelyezte. CSÜTÖRTÖK, 1. AUGUSZTUS 10. Magyar Nemzet ki idő A viszonylag hűvösebb óceáni pára­dús levegő a nap folyamán tőlünk északa már elérte a lengyel határt is és útközben még több helyen okozott esőt és zivatart. Különösen esős volt az időjárás a brit-szigeteken, ahol az óceán délibb tájairól jött meleg levegő jutott uralomra. Hazánkban már csak az Eger—Deb­recen—Sé u­gvár közötti területen voltak kisebb csapadékkal járó zivatarok és szerdán este csupán Szentgotthárd és Alsószinevér jelentett esőt. A hőmérsék­let a déli megyékben 20—27, az észa­kiakban 23—24 fokra emelkedett és este országszerte 20 fok körül válta­kozón. Budapesten szerdán délben 21 fok, este 9 órakor 20 Celsius-fok volt a hő­mérséklet, a tengerszintre átszámított légnyomás 761 mm. mérsékelten emel­kedő irányzatú. Várható időjárás a következő 24 órára: Mérsékelt északnyugati-északi szél. Változó felhőzet. Helyenként (fő­leg inkább csak északon) eső, zivatar, .4 hőmérséklet kissé emelkedik. Miállás A Duna Hofkirchennél és Bécs— Esztergom között árad, máshol apad, alacsony vízálláséi. A szerdai dunai vízállások: Schar­­ding 238, Tassau 542, Aschach 182, Struden 311, Stein 58, Bécs 47, Po­zsony 210, Komárom 295, Budapest 225, Paks 130, Baja 214, Mohács 250, Gombos 345, Újvidék 270, Zimony 105. A Rába Szentgotthárdnál mínusz 71. A Dráva Barcsnál 16, Dráva­­szabollcsnál 81, Eszéknél 102. A Száva Bródnál 49. A Tisza Tekeháza—Tiszaújlak kö­zött árad, máshol apad, igen alacsony vízállású. A szerdai tiszai vízállások: Akna­szlatina 31, Tekeháza mínusz 37, Tiszaújlak mínusz 68, Vásárosnamény mínusz 104, Tokaj mínusz 41, Tisza­füred mínusz 42, Szolnok mínusz 40, Csongrád mínusz 100, Szeged mí­nusz 14. A Szamos Csengernél mínusz 24. A Maros Makónál mínusz 24. A Balaton Siófoknál 65. A Velencei-tó Agárdnál 73. Súlyos autóbaleset ért egy részvénytársasági igazgatót Szerdán este a balatoni műúton Vágó Jenő, a Tiberius Fakereske­­delm­i R­t. vezérigazgatója autójával neki­rohant egy útszíli akácfának. A vezérigazgató és a gépkocsi há­rom utasa súlyosan megsérült. Leg­válságosabb Vass Artúr állapota, aki agyrázkódást és kartörést szen­­vedet­t. Gyilkosságot fedeztek Sefi Dunaharasztin Szerdán Dunah­araszti község ha­tárában elásva teljesen oszlásnak indult holttestet találtak. Megálla­pították, hogy a holttest a Duna­­harasztiról három hete eltűnt Nagy Lidia 19 éves leányé. Gyil­kosság gyanúja forog fenn. Elkészült a dunaföldvár— kecskeméti betonút A napokban elkészült a Kiskun­ság első modern autóútja, a duna­földvár—kecskeméti betonút. Maga az úttest teljesen ki van építve, csak az út mentén folynak még az utolsó simítások. Az autósok ezt a fontos, a Dunántúlt a Tiszántúllal összekötő, modern utat Magyarország legideá­lisabb autóút­jának tartják.­­ Társashajóutazást rendez a baráti Bulgáriába, Russéig és vissza a MFTR és Wagons-Lits (Cook cég) augusztus 21-étől 31-éig a MFTR Erzsébet királyné szalongőzhajóján. A hajóút tartama lefelé 21/­ nap, felfelé 3­/2 nap; Russén 4 napig, áll a hajó, ez alatt 4 napos vezetett kirándulás indul Várna tengeri fürdőhelyre, vagy turisztikai kirán­dulás tehető a bolgár hegyekbe, esetleg Szófia főváros meglátogat­ható. A hajóutazás összköltsége 155 pengő, a várnai kirándulásé 58 pengő. Felvilágosítás és jelentkezés a Wagons-Lits (Cook cégnél) Buda­pest, V., Vörösmarty­ tér 5. A­­úya Huss professzorról Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr! Lehet, hogy soraim nem fognak napvilágot látni, de a belső kényszer­nek engedelmeskedem, mikor asszony létemre olyan dologhoz szólok, ami­vel nem foglalkozom. Sluss professzor urat tisztelet illeti az ő mély és hazafias érzelmeiért, amit német népe iránt érez és bát­ran be is vall. Azonban szükségte­len, hogy a mi magyar fiainkat ilyen izzó és fanatikusan német lelkű em­ber tanítsa. Jó nekünk, sőt sokkal jobb, ha tárgyilagosan veszik át más népek kultúráját. A lelkes és lelküket átmelegítő előadásokat megkapják ők magyar tanárjaiktól. Ne akarjon ő itt nálunk német kultúrát terjeszteni még a németek között sem, ha a ma­gyar egyetemen tanít. Nagy hazafisá­­gát hazájában sokkal jobban tudná gyümölcsüztetni. Bölcs tanításának elhullajtott magvai a hazai talajban babérokat is teremhetne, míg itt csupán felháborodást arat még egy asszony lelkében is. Azért nem megy haza, mondja, mert itt is jól érzi magát. Azon nem is csodálkozom. Más is az nálunk, ahol az idegent is szívükbe fogadják, magyaros vendégszeretettel még segítik is az érvényesülés útján, megbecsülik, tisztelik, testvérként kezelik elég helytelenül, mint ez eset­ben is bebizonyosodott a régi köz­mondás, adj a tótnak szállást, kiver a házadból. De nem úgy van az, Pro­fesszor Uram! Aminthogy nem tűr­hettük a zsidó kultúra terjeszkedését, ugyanúgy nem tűrjük a túltengő né­met önérzetet még ebben a formájá­ban sem és letörésére szintén kitalá­lunk majd valamit. Hazafias tisztelettel dr. Gyuris Aladárné I., Országház­ utca 14. Kormánybiztost a Színészkamara élére! Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Vaszary Gábor remek, swifti szatí­rával megírt cikksorozata méltán keltett országos feltűnést! Vissz­hangja azt bizonyítja, hogy a szín­művészet ügye valóságos közügy, sőt ennél is több: a köz szívügye! Meg­magyarázhatatlan volna másképpen, hogy a gondoktól megnyomorító!!, legszélesebb közönség­réteg is szinte érzékelhető egyértelműséggel foglalt állást a Színészkamara „intézkedései­vel”­ szemben. Tegnapelőtt azt ol­vastuk, hogy megállt a filmgyártás, tegnap, hogy teljes a zavar a vidéki színészetben, ma, hogy az ország egyik legelső színházának megmara­dását teszi kérdésessé a kamara min­den törvényes intézkedésen túlmenő akadékoskodásával. Azt kérdezem Szerkesztő Úrtól én és minden józa­­nnul gondolkodó magyar: hát ez a kamara csak arra való, hogy rom­boljon?! Nem az volna-e a cél, hogy minden, ami érték, megmaradjon? Vagy ha már erről van szó, fordít­hatja-e tisztességesebb célra zsidó tő­kés a pénzét mint európai sűrű szín­házi intézményeink fenntartására? Nem, Szerkesztő Úr, itt nyilván ab­ban van a hiba, hogy ez a kamara rosszul funkcionál. A vezetősége, úgy hallom, nagyrészt vidéki színészekből áll, továbbá az állami színházak nem legismertebb tagjaiból. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy ezek az egyébként bizonyára jóindulatú veze­tők megfelelő szakértelemmel nem rendelkeznek. Ha tehát nem akar­juk, már­pedig azt egészen biztosan senki sem akarja, hogy nagyszerű magyar színházi kultúránk a film sorsára jusson, ha nem akarjuk, hogy szerzőink, színészeink, stb. ke­nyér nélkül maradjanak, haladékta­lanul cselekedni kell. Meg kell be­­keresni az alkalmas személyt és kor­mánybiztost kell a kamara élére állí­tani. A kormánybiztos csak jogtudó, gyakorlati érzékkel felruházott, álta­lános tekintélynek örvendő személy lehet, aki gyors és megértő intézke­déseivel biztosítja művészi életünk folytonosságát és a törvény betartása mellett „elvek" helyett" kenyérrel - sz*1" J * gíti a sokszáz érdekeltet! I)e a tekio-., leiben is sürgősen kell intézkedni, mert egy hónap múlva talán ez sem segít már! Tehát kormánybiztost a színészt­amara élére! Teljes tisztelettel. 16.532 sz. előfizető Miért „Ruszinszkó­i és miért „Kárpát-Oroszországi? Dr. Homicskó képviselő úr követeli, hogy Kárpátalját ne nevezzük Ruszin­­szkónak. Igaza van. Ezt a nevet a cse­hek találták ki 1919-ben és k­ényszerí­­tették rá Kárpátaljára. Sem a magyar, sem a magyar-orosz nyelv nem szorult rá, hogy cseh szavakkal „ékeskedjék". Semmi okát se látom annak, hogy ezt a cseh emléket tovább ápoljuk és a magyar-oroszokra erőszakoljuk. Helyeslem, hogy senki se használja többé a Ruszinszkó nevet, de ellene va­gyok a Kárpát-Oroszország elnevezés­nek, mert ennek sincs történeti alapja. Homicskó képviselő úr téved, amikor azt írja, hogy ezt az elnevezést 1848 előtt is használták. 1920-ig mind a magyar-orosz, mind a keleti szláv (uk­rán, orosz) írók Kárpátalját következe­tesen Lihorszkája vagy Ugorszkaja Ruszj-nak (Magyar-Oroszföld), szláv­­ajkú lakosságát pedig uh­rorusz, ugroorusz, ugroruszkij-nak (magyar­orosznak) nevezték. Az 1458. évi Mun­kácsi Krónikában olvassuk, hogy „Zsom­atovics ... U­hro-Rossziába érke­zett". Ettől az időtől fogva az összes magyar-orosz irodalmi emlékek Uhro- Ruszjnak, Uhro-Rossziának nevezik Kárpátalját. A képviselő úr ismeri a Kárpátaljára és szlávajkú lakosaira vonatkozó ukrán és orosz irodalmat, azért rövid­ség okából csak az ismertebb szerzők neveit sorolom föl s elhagyom műveik címét. Holovackyj, Verc­ratskyj, Im­at­­juk, Franko, Perfeckij, Tomasivszkyj (Kárpátalja néprajzi térképének a szer­zője), továbbá az orosz Szreznevszláj, Szobotovszkij, Szemenovics, Desko, De­ Vottan, Francev, Petrov, Budilovics, stb. Kárpátalját 1920 előtt Uhorszkaja, Ugorszkaja Ruszj-nak, népét pedig ugroruszjnak nevezi. Sőt annak az is-J­mertető füzetnek a címében is benne van az Ugorszkaja Ruszj, melyet az orosz kormány kívánságára a moszk­vai Ukrajnszkaja Zsiznj c. folyóirat adott ki 1915-ben, hogy az oroszokat megismertesse Ausztria-Magyarország ruténéivé­ (Galícia, Bukovina, Ugor­szkaja Ruszj, Moszkva 1915.). Szüksé­gesnek tartom hangsúlyozni, hogy az Ugorszkaja Ruszj csak irodalmi elne­vezés, a magyar-orosz köznép nem vette át, sőt nem is ismeri. A magyar­orosz paraszt arra a kérdésre, hogy hová való?, a falu vagy a megye ne­vével válaszol, pl. ja­sz Máramarosa, „máramarosi vagyok". Ezért helyesnek tartanám, ha a magyar-oroszlakta te­rület nem kapna önálló elnevezést, ha­nem továbbra is csak a megyék vál­nának meg. A Si­micskó­ ajánlotta Kárpát-Orosz­ország elnevezést két okból nem tar­tom helyesnek: 1. Nincs történeti alapja, 2. a halicsi ruténlakta területre is vonatkozik. Ezt a nevet Amerikában kezdték először használni, ami, úgy látszik, elkerülte a képviselő úr figyel­mét. 1915 november 28-án a galíciai orosz emigránsok megalapították a Narodna Obranát és hogy a monarchia összes ruténjeit egy táborba tömörítsék, az addig használatos uhrorosz elneve­zés helyett a kárpátorosz elnevezést kezdték népszerűsíteni. Ezzel azt akar­ták kifejezésre juttatni, hogy a Kár­pátok két oldalán élő keleti szlávokat egy népnek tartják. Nevezzük csak to­vábbra is ruténeinket saját nyelvükben nevükkel magyar-oroszoknak — uhro­­rusznak —, a területet pedig Kárpát­aljának. Bonkály Sándor IX., Vak Bottyán­ u. 3.

Next