Magyar Nemzet, 1939. november (2. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

2 NOVEMBER Magyar Szemle Szerkesztőbizottság: GRÓF BETHLEN ISTVÁN elnök SZEKFŰ GYULA alelnök A népképviselet védelmében EGYED ISTVÁN Lengyelország a nyugati kultúrában DIVÉKY ADORJÁN Beksics földreformja JESZENSZKY SÁNDOR Rákóczi Párizsban MARKÓ ÁRPÁD Szlovák írók a magyar szellemi közeledésről SÁGI FARKAS ISTVÁN A legújabb Róma RIHMER PÁL Le Corbusier BIERBAUER VIRGIL A lengyel vereség JULIER FERENC Az európai kultúra igazi egysége STARK JÁNOS A halászati jog LUKÁCS KÁROLY Külpolitikai szemle OODOLÁK LAJOS Győrffy István GUNDA BÉLA Belső idegenforgalom PONGRÁCZ KÁLMÁN Szerkeszti: ECKHARDT SÁNDOR MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos csíszázáz 20. ELŐFIZETÉSI Ára 6 Ingyen „Kincsestár"-kötettel évi 9 pengő 60 fillér Ostromállapot a hollandiai határközségekben Amszterdamból jelenti a német távirati iroda. A holland hivatalos lapban megjelent rendelet értelmében november 1-ei hatállyal Hollandia több községében kihirdették az ostromállapotot. Az ostromállapot kiterjed Észak- Brabant, Gelder, Dél-Holland, Észak-Holland, Zeeland, Utrecht és Limburg tartományok több helységére. A rendelet tehát a határon és az úgynevezett árterületen fekvő községeket érinti. (MTI.) Jugoszláviai német lap szerint az áttelepítés csak egészen önkéntes lehet Belgrádból jelenti a német távirati iroda. A jugoszláviai német népcsoport lapja, a „Deutsches Volksblatt“ „Végszó az áttelepítés kérdéséhez" című cikkében többek között a következőket írja: „ A jugoszláviai németek áttelepítésének kérdése egyáltalán nem aktuális. Ennek következtében teljesen tárgytalanok az állítólagos áttelepítés körül támadt nyilvános viták. Különösképpen pedig meg kell azt is állapítani, hogy teljesen légre lopottak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a jugoszláv és német kormány e tárgyban felvette egymással az érintkezést, vagy éppenséggel konkrét tárgyalásokat kezdett. Ha pedig esetleg ilyen rendszabályok itt is egyszer szükségesnek látszanak, akkor az ilyen akció természetszerűleg csak a jugoszláv kormánnyal egyetértésben és a teljesen önkéntes visszavándorlás alapján bonyolódhatnék le. (MTI.) Munkaidő, legkisebb munkabér, fizetéses szabadság A romfca viszont egyet kérdéseinek szabályazásiról szóló ISO? XXII c és végrehajtási rendeletei, a munkaidőre és a legkisebb munkabérre vonatkozású érvényben lévő összes rendeletek beidltoros mutatójával Ara: 1.20 pengd Kapható és megrendelhető a MAGYAR NEMZET könyvosztályában VI Vilmos császár út is. Telefon: 120-130. (Vidékre 10 fillér portó.) Magyar Nemzet PÉNTEK, 193? NOVEMBER 3. Molotov a szovjetorosz-német barátságról Moszkvából jelenti a német távirati iroda. A legfőbb tanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden este fél nyolc órakor nyitották meg a moszkvai Kreml-palota nagytermében. A tanácskozás első szónoka Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke, külügyi népbiztos volt. Másfél óra hosszat tartó beszédében egyebek között ezeket mondta: — A világhelyzetet az utóbbi hónapokban három fontos tény módosította: Először Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. Másodszor Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. Harmadszor a háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és franciaország között. Molotov azután áttért a nyugati hatalmak állítólagos háborús céljára, „a hitlerizmus megsemmisítésére" s a nyugati hatalmaknak ezt a célját bűnösnek minősítette, majd így folytatta szavait: — Állameszméket, mint a nemzeti szocialista állameszme, lehet elutasítani vagy elfogadni, ezt háborúra való oknak kijelenteni azonban esztelenség és gonosztett. A nyugati hatalmak hadviselésének igazi okai világuralmuk megtartásában találhatók és abban, hogy továbbra is zavartalanul zsákmányolhassák ki gyarmati népeiket. A Szovjet-Oroszország viszonya Németországhoz alapjában megjavult. Létre lehetett hozni a gyakorlati együttműködést és a német béketörekvéseknek a szovjetunió részéről történő politikai támagolását. A német—szovjetorosz barátság már a volt lengyel állam területén az érdekhatárok megállapításának nehéz kérdésében megállta a próbát A szovjetunió mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszer kiküszöböléséért, mert azon az állásponton van, hogy „erős Németország mellőzhetetlen előfeltétele Európa békéjének". Ezzel szemben a nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot belekényszerítsék újabb versaillesi rendszerbe, veszélyes és a nyugati államok számára is romlással végződhetik. A szovjetunió és Németország barátságos viszonya megnyilvánult továbbá a két ország közötti gazdasági kapcsolatok felújulásában. A politikai barátság megteremtette ennek legkedvezőbb előfeltételeit. A német bizottság révén Moszkvában és a szovjetorosz bizottság révén Németországban most folyó gazdasági tárgyalások megteremtették a szovjetúnió és Németország között az árucsere széles alapját. Molotov vázolta azután a Nyugat-Ukrajna és nyugati Fehér- Oroszország megszállásával kapcsolatos eseményeket. Közölte, hogy a szovjetorosz haderő ennek során 246 elesettet és 503 sebesültet vesztett tisztekben és legénységben, az ukrán fronton 492 halottjuk és 1359 sebesültjük volt, együttvéve tehát 738 halott és 1862 sebesült a veszteség. Zsákmányoltak 900 üteget, több mint 300 repülőgépet, tízezernél több géppuskát, 300.000 fegyvert, félmillió töltényt, egymillió tüzérségi lövedéket, stb. Fehér-Oroszország és Nyugat-Ukrajna területe 196.000 négyszögkilométer, lakosainak száma 13 millió, ebből 4,8 millió fehérorosz és 8 millió ukrán. A három Balti-állammal kötött segélynyújtási egyezményt Molotov a szovjetúnió és e három állam között uralkodó abszolút bizalom és kölcsönös megértés eredményeként említette. E három állam különleges földrajzi helyzetének méltánylásával — hiszen ezek úgyszólván a szovjetúnió keleti tengeri bejárata —, a szovjetkormány és a Balti-államok kormányai megegyeztek abban, hogy a haditengerészetnek, a légi fegyvernemnek és a szovjetúnió meghatározott nagyságú szárazföldi csapatának állomáshelyeket és támaszpontokat biztosítanak a balti országokban. A Balt-államok szuverenitásának sérthetetlenségét és a be nem avatkozás elvét azok belső viszonyaiba a segélynyújtási szerződésekbe tisztás és határozottan belefoglalták. „A szovjet terv elutasítása Finnországra komoly hátránnyal járhat”. Molotov azután áttért a szovjetorosz—finn viszonyra és egyebek közt ezeket fejtette ki: — A Finnországgal való viszony a szovjetunióval nem csekélyebb jelentőségű, mint a három Baltiállammal való viszony, annál is inkább, mert a szovjetúnió északnyugati határának és a legjelentősebb szovjetorosz kikötővárosnak, Leningrádnak biztonsága ettől függ. A finn tengeröbölben Szovjet-Oroszország tengeri összeköttetéseinek, sőt magának Leningrádnak biztonsága közvetlen összefügg azzal a kérdéssel, hogy Finnország barátságos vagy ellenséges magatartást követ-e a szovjetunióval szemben. A szovjet kormány és Finnország kormánya között ebben a kérdésben legutóbb szovjetorosz kezdeményezésre folytatott tárgyalások még nem értek véget. E tárgyalásokra árnyékot vet az a tény, hogy Finnországban harmadik hatalmak részéről más irányú külső befolyások játszanak közre. A szovjetuniónak nincsenek szándékai sem Viborgra, sem az Aalandszigetekre, sem pedig nem akar nyomást gyakorolni Svédországra, vagy Norvégiára, amint azt a híresztelések állítják. A Finnországnak átnyújtott szovjetorosz javaslatok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a biztonságra és a Finnországgal való igazi barátságos viszony helyreállítására szükségesek. A szovjet kormány Finnországnak eredetileg segélynyújtási egyezmény megkötését javasolta, hasonló alapon, mint amelyen a Balti-államokkalkötött szerződések nyugodnak. A finn tárgyalók azonban azt a nézetet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet kormány a maga javaslatait a finn-tengeröböl néhány szigetének átadására, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy" Leningrádtól északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál". Cserébe ezekért a szovjetkormány Finnországnak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet-Karélia területén. A szovjet kormány továbbá javasolta, hogy kis finn területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a finn tengeröböl kijáratánál. Ez a támaszpont a szovjetuniónak a szemben levő észt parton elterülő Baltiski támaszponttal együtt biztosítaná a finntengeröböl teljes biztonságát és ezzel egyidejűleg megfelelne a finn tengerpart megvédése érdekeinek is. A szovjet kormány egész sor további engedményekre nyilatkozott hajlandónak, így az Aaland-szigetek megerősítésének kérdésében visszavonta elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben, így a szovjetúnió sem. A szovjet kormány továbbá kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését, a legszigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos keresztülvitelére, valamint mindkét részre előnyös gazdasági kapcsolatok helyreállítását. Tartani lehet attól, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Moszkvában Rooseveltnek Kalininhoz intézett üzenete megütközést keltett. Kalinin mindazonáltal azt válaszolta, hogy éppen a szovjetunió tette meg Finnország függetlenségét e szomszéd államhoz való viszonyának alapjává. „Nem fogja-e megbánni Törökország, hogy elutasította a szovjet javaslatait?66 Molotov ezután a szovjetúnió és Törökország jelenlegi viszonyáról beszélt. A szovjetuniónak Törökországgal legutóbb folytatott tárgyalásaiban eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyujtási szerződést kössön önnek is meg kell mák venni » A skopí Gurpitt stoegergjáger nagyfia&gtk&f Törökországgal. Minthogy a szovjetúnió a német birodalommal szentben követett barátságipolitikájának megfelelően semmiesetre nem akarja még a konfliktusnak, lehetőségét sem megengedni, Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat mindent állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger parti államait. Törökország azonban — állítólag a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeinek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította. Mindazonáltal a Törökországgal folytatott eszmecsere lényegesen elősegítette a kölcsönös politikai álláspontok tisztázását. Törökország persze azzal, hogy semlegességi politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, komoly döntést vállalt magára. Meg fog még mutatkozni, vájjon Törökországnak nem lesz e később oka, hogy ezt a lépését megbánja. A szovjet kormány az eseményeket ebben a veszélyövezetben mindeztesetre gondosan tovább figyeli és különösen a Fekete-tenger körzetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Molotov végül a Japánnal való viszonyról beszélt. Véleménye szerint a szovjetorosz—japán viszony érezhető javulása állapítható meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. További távlatban a japán— szovjetorosz kereskedelmi viszony újjárendezésének kérdése merül fel, akként, hogy mindkét állam érdekeinek megfeleljen. Beszéde végén Molotov nyomatékosan rámutatott a brit dugárurendelkezésekről szóló minapi szovjetorosz válasz jelentőségére. A szovjet kormány azon igyekszik, hogy a háborút megrövidítse és borzalmait a polgári lakosságtól távoltartsa. Az amerikai szenátusnak ama határozatával kapcsolatban, amely az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetéséről szól, Molotov különös aggodalmakat és kételyeket hangoztatott. A szovjetkormány nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, hanem az európai háború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelsőbb szovjet a vitától elállva határozati javaslatot fogadott el, amelyben helyesli a kormány külpolitikáját. (MTI.) Izmet Inönü határozott hangű felelete Melet óvnak Isztanbulból jelenti a német távirati iroda. A nagy török nemzetgyűlés téli ülésszakának megnyitása alkalmából Izmet Inönü államelnök Ankarában külpolitikai beszédet mondott. Többek között ezeket mondotta: — A török nép őszintén sajnálja, hogy Európa egy részében háború tört ki. Törökországnak ezzel kapcsolatban csak az a kívánsága, hogy a békét szolgálja és biztosítsa saját sértetlenségét. Ebből a kívánságból kifolyólag jött létre Törökország szerződése Angliával és Franciaországgal. Ez a szerződés, amelyet most megerősítés végett a nemzetgyűlés elé terjesztenek, nem irányul egyetlen más állam ellen sem. Célja csupán Törökország biztonságának fenntartása azokon a területeken, amelyeket a szerződés megemlít. Minden ország békeakarata bizonyos feltételeken, az ország életérdekein és földrajzi helyzetén alapszik. E feltételek mellett kötötte meg Törökország a paktumot. Ezt a szerződést csak akkor fogják érvényesíteni, ha bármely oldalról megtámadják Törökország jogos életérdekeit. A szerződés egyáltalában nem zavarhatja meg Törökország jóviszonyát más államokkal. Törökország legkomolyabb kívánsága ma és holnap is, hogy távol maradjon a jelenlegi háborútól. A török külügyminiszter moszkvai küldetéséről Izmet Inami azt mondotta, Törökország remélte, hogy az Oroszországgal való egymagukban is barátságos és őszinte kapcsolatokat még jobban ki tudják fejleszteni. Minden fáradozás ellenére, amelyet török részről tanúsítottak, most, sajnos, nem sikerült olyan eredményre jutni, amely közös nevezőre hozta volna Törökország és a másik fél érdekeit. A jelenlegi helyzet különlegességeinek azonban nem szabad befolyásolnak az Oroszországgal való régi barátságot. Ami Törökországot illeti, változatlanul továbbra is őszintén fogja ápolni ezt a barátságot Aki lojálisan viselkedik Törökország iránt, ugyanezt a lojalitást tőle is elvárhatja. Az államelnök ezután meleg szavakkal emlékezett meg a török hadseregről, amely mindenkor kész harcolni a török életérdekek megvédelmezéséért. (MTI.) Feltűnő olasz—görög jegyzékváltás Rómából jelenti a Stefani-iroda. Az olasz és a görög kormány között jegyzékváltás történt. Metaxas görög miniszterelnök az athéni olasz követséghez eljuttatott jegyzékében hangoztatja, hogy az olasz kormányfőnek az az önkéntes cselekedete, hogy eltávolította az olasz csapatokat az albán—görög határról, mélyen megindította a hellén népet, amely a legnagyobb rokonszenvvel figyeli a Dúcénak a béke fenntartására irányuló erőfeszítéseit. Az olasz lépésből kiáradó barátság szellemét átérezve, a görög kormány hasonló katonai intézkedéseket rendelt el. A görög kormány örömmel ragadja meg ezt az alkalmat, hogy ismét megerősítse békepolitikája folytatására irányuló szándékát és erősen reméli, hogy a nemzetközi helyzet alakulása a két kormány számára a közeljövőben alkalmat ad kapcsolataik határozottabb megreformálására a minden téren való bizalmas és termékeny együttműködés érdekében. Az athéni olasz követség a görög kormányelnökhöz intézett jegyzékében kifejezésre juttatja a barátságnak ugyanazokat az érzelmeit és ugyanazt az óhajtását, hogy a nemzetközi helyzet fejlődése a közeljövőben tegye lehetővé, hogy az olasz—görög kapcsolatoknak konkrétebb alapot adhassanak. Tt/ 0 * * fíís 0 / őre&íd&ő,, úhisvc&ák, SzaZanak, — de tgyes dénárok is, — Cg.zn nagy. vMa.S'z.tékZa*.! fkGAIO föéyMi fLohmák cfrángtaZanui aScsán f % GUgilég-zk. — eKzdaUek és imitációk, NAGY ZSIGMOND LAZAR'UTCA 3 * EGÉSZ HÁZ BÚTOR!