Magyar Nemzet, 1939. november (2. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-22 / 265. szám
SZERDA, 193? NOVEMBER 22. Magyar Nemzet Trójából jelentik... őskori újságírás nyomaira bukkantak Kis-Ázsiában A mai háborús világban, amikor a régi latin mondás szerint hallgatnak a múzsák, különös érdeklődésre tarthat számot egy világraszóló tudományos eredmény híre. Bunarbasi mellett, ahol a tudomány az egykori Trója helyét sejti, egy nemzetközi régészbizottság nagymennyiségű kő- és agyagtáblára bukkant. Ezeknek gondos átvizsgálása alkalmával kiderült, hogy a trójai háború korából származó őskori újságokról van szó. A világsajtót, sőt a szakirodalmat megelőzve, sietünk olvasóinkkal megismertetni néhány szemelvényt, amelynek történelmi érdekességén túlmenőleg az az előnye is megvan, hogy a sivár jelenből elmenekülhetünk a múltba, amikor minden annyira más volt... Mint tudjuk, a trójai háború eredeti oka az volt, hogy Paris királyfi, Priamos fia, elrabolta Agamemnon spártai király feleségét, Helénát. Jóllehet, a háború már a tizedik éve folyt, mikor az alábbi szemelvény kelt, szövege mégis ezt mondja: Spártából jelentik: Azok a hírek, melyek szerint a királyné őfelsége elhagyta volna a fővárost, szemenszedett kitalálások. Az uralkodó hitvese éppen minap látogatta meg a sebesültek kórházát, ahol sokáig időzött és szívélyesen elbeszélgetett a harctéren vitézül küzdő férje katonáival, akik távozásakor meleg ovációkban részesítették a magas vendéget Teljesen egyidejű egy másik, töredékes tábla, melyen viszont a Trójai Nemzet című lap tudósítója közölt interjút a Trója falai közt időző királynővel. A beszélgetésből csak a következő részletek olvashatók: „... gondolja Felséged, hogy Trójában a hölgyközönség hordani fogja ezt a merészen kivágott szabású pepiont?" mire őfelsége szerény mosollyal: „Ne hallja, ebben a szövetmégben?" További kérdésemre, hogy az ostrom idején szokott-e színházba járni, a királyné tagadólag válaszolt: „Elég színház lesz nekem, amit a férjem fog rendezni, ha vissza kell hozzá mennem!" a kegyes fejbólintással jelezte, hogy az intervjúnak vége. Úgy látszik, a napjainkban egyes lapok által nagy sikerrel kultivált „pletyka-rovat" sem volt ismeretlen. Erre vall az a papirusz, amin arról olvasunk (amit különben Homeros eposza kiinduló pontjának választott), hogy Chryses főpap leányát, Chryseist Agamemnon elrabolta s hogy a főpap csak úgy tudta visszaszerezni, hogy protektora, Apollo, kilencnapos dögvészt zúdított a görögökre. Agamemnon visszaadta a lányt, de elvette kárpótlásul Briseist, Achilles rabnőjét Innen származott Achilles haragja, ezért nem vett részt napokig az ostromban, ezért esett el Patroklos és így tovább. „A táborban hallottam..." című rovat érdekes intimitásról értesült. Hír szerint a magasállású egyházi férfiú papirusznádszálkarcsú leánya és az ostromló sereg egyik hűvös férfiasságéi, vezető pozícióban lévő feje között gyengéd szálak szövődtek volna. Az agg egyházfő természetesen súlyt helyes a társadalmi formaságokra és bizonyos követelésekkel lépett fel. A délutáni borszürcsölések túlinformáltjai úgy tudják, hogy a fiatal úrhölgy nem is kívánkoznék el a sátorból, ahol meleg és puha otthont talált, mert a kérdéses hadfi csak a dárdarázás közben marcona. A közszeretetben álló főszereplőkre való tekintettel mindenki reméli, hogy a fiataloknak sikerülni fog meglágyítani az üvegúr szivét s a bájos történet rövidesen happy enddel végződik. Talán ugyanazon Apolo-oltár előtt, ahol rossz nyelvek szerint az igen tiszteletreméltó, galambfehér szakállú főpap ma még átkot könyörög le leánya elrablójára. No-no, öregúr, talán csak olyan tessék-lássék átokról van szó. • A további fejleményekről egy trójai újsághír számol be, hogy az több ízben felhasználható legyen. Neil szorul bővebb magyarázatra, milyen lehet Trója közélelmezése, ha már áldozati Urhúsra sem telik. Ám a trójai sajtó sem maradt adós a válasszal. Rendkívüli jelentőségű újítás a közélelmezésben Az ellenséges táborban nevetséges erőlködéssel tartanak ki amellett, hogy Trója lakossága hiányt szenved élelemben. Csattanós cáfolattal szolgál erre a legújabb intézkedés, amely az eddigi Uracombok helyett műüricombok felhasználását rendeli el. Ennek a legszembetűnőbb előnye az, hogy a mesterségesen előállított hús elvágása kétszer annyi ideig tart, mint az eredetié. Egyébként azok a kútmérgező kitalálások, mik szerint a jövőben az áldozatoknál kevesebb nyersanyag kerülne felhasználásra, szintén nem felelnek meg a valóságnak, igaz ugyan, hogy a racionalizálási néphivatal bizonyos egyszerűsítéseket foganatosított, ugyanekkor azonban elrendelte azt is, hogy a szokásos himnuszokat lassabban és ismételve kell elénekelni. Ez is világosan mutatja, hogy Trójában az élet még inkább kényelmesebb lett, semminthogy vesztene színvonalából. Bizonyos félreértések természetesen kikerülhetetlenek voltak az akkori primitív viszonyok között, így két teljesen ellentmondó hírrel találkozunk a tábori és a városi sajtóemlékekben. Hónapok alatt vége lesz az ostromnak „A görögök seregében ragályos betegség ütötte fel a fejét. Kis- Ázsián át jelenti a TRÁK (Trójai Rágalmi Központ). A napok óta csökkent harci tevékenység okául most már általánosan a görög táborban elharapódzott és rendkívül veszélyes méreteket öltött dögvészt ismerik fel. Természetesen a baj csak az ostromlókat érinti, mert a trójai hatóságok mindent elkövettek, hogy az a falakon belülre ne legyen behurcolható. Mint a hírszolgálati szervek megállapították, a ragály egyedüli oka a görögök tisztaságtól való irtózása, nem pedig — mint ők szeretnék elhitetni — valamely külső hatalom beavatkozása. Feltevésünk igaz voltára mutat az is, hogy azok, akik megrettenve a következményektől, biztosítani akarják magukat a fertőzéstől még a közismerten görög zsoldban álló Homérossajtószolgálat tudósítása szerint is: „Fölszállván nekivágtak hát a vizi utaknak, Megmosakodtak hát s szennyüktől megszabadultak." Ilyen körülmények között hamarosan számolni lehet az ostrom végével és a minden jogalapot nélkülöző támadás csúfos felszámolásával." Az Achilles és Agamemnon közti harag újabb tápot adott az ostromlottaknak arra, hogy optimizmussal szemléljék a fejleményeket. Viszály a görög vezérek között Achilles is Agamemnon közt a feszültség kirobbanással fenyeget . Nincs egység a görög haditervben. Az Ida hegységből jelentik: Napok óta tartó szóharc folyik a görögök vezérei között, akik nem tudnak megegyezni a csatatervben. Ennek folytán az ostrom, amelyet pedig már tíz éve állandóan beígérnek, egyre valószínűtlenebbé válik. Megbízható forrásból származó megállapítás szerint Achilles végig a háború feladása mellett döntött, melynek eredményességét végre belátta. Hevesen megtámadta Agamemnont, aki látszólag presztizs-okokból — valójában a Heléna királynővel együtt Trója falai közt biztonságot talált Spártai Bank aranyfedezetének megszerzése reményében — ragaszkodik a további hadműveletekhez. Achilles többek között a következő kijelentéseket tette: „Azt hiszem, Atreides, innét már szörnyű kudarccal Visszafelé mehetünk, a halált ha ugyan kikerüljük." Majd így folytatta, célozva Agamemnon kapzsiságára: „Talpadig arcátlan, te haszonraleső örökénig Hát hogyan is hajtson szavaidra szívesen a harcos... Emberitől harcot ha vívunk, a tusák javarészét Enkczeiin végzik, de a zsákmányosztogatáskor Mindig a több a tiéd, míg én édes kevesemmel Békén ballagok el fáradtan a karcsú hajókhoz." Általában azt hiszik, hogy a kínos jelenet nagy kihatással tesz a hadjárat további sorsára." Megállapítható, hogy az ostromlók propaganda-szolgálata is jól működött. Egyre-másra terjedtek el a hírek arról, hogy a városban kifogyóban van az életem. Erről tanúskodik egy cseréptábla, melyen Tábori Újság felírás olvasható. Újabb fogyasztáskorlátozó rendeletek Trójában Fogytán van az áldozatokhoz szükséges ürühás Beavatott helyről értesülünk, hogy az ostromlottak helyzete válságosra fordult, amint ezt a „Tábori Újság" már tíz évvel azelőtt megmondta. A napokban új rendeletet bocsátottak ki, amely szigorúan inti a papokat, hogy az áldozatoknál ne égessék el az ürühást, hanem csak a füst felé tartsák. Nimandos, az elsüllyesztett görög gálya kapitánya nyilatkozik ,Semmi kilátás a győzelemre, örülök, hogy végre szabadon beszélhetek." Mint a „trójai Hírlap" olvasói előtt ismeretes, néhány nap előtt vitéz seregeink olyan hadilittet hajtottak végre, amely egykönnyen döntő kihatással lehet a hadjárat sorsára. Elsüllyesztettek egy görög gályát, amely a Skainandroson akart beférkőzni a védőművek közelébe. A gálya kapitányát, Nimandost csak ma lehetett kihallgatni, mert a hosszú éhezéstől napokig kimerült volt. Nimandos kihallgatása során többek közt ezt mondotta: „Az ostromló seregben már senki sem bízik a győzelemben. A rettenetes terror senkinek sem engedi meg a szabad véleménynyilvánítást. Örülök, hogy a megértő és rokon trójai nép körében végre szabadon beszélhetek. Ugyanekkor az Ostrom Kurír így ír: Az egész görögség ünnepli Nimandost, a trójai gályák rémét „Most már nem lehet kétség a gyors és biztos győzelem iránt. — Priamos terroruralma végefelé közeleg." Mint az „Ostrom Kurír" olvasói előtt ismeretes, néhány nap előtt vitéz seregeink olyan haditeltet hajtottak végre, amely egykönnyen döntő kihatással lehet a hadjárat sorsára. Elsüllyesztettek egy trójai gályát, amely a Skamandroson akart kifutni. A győztes tengeri haderők parancsnokát, Nimandost csak ma lehetett meginterjúvolni, mert túáplálkozás miatt orvosi kezelés alatt állott. Nimandos többek között ezeket mondotta: „Az ostromlottak seregében már senki sem bízik a győzelemben, ivójában az általános pesszimizmus ellenére sem lehet szabadon véleményt nyilvánítani, ám Priamos terroruralma vége felé közeleg. Ha a mai olvasó magyarázatot keres erre a látszólag érthetetlen ellentmondásra, úgy fel kell tennünk, hogy a trójai háború idején még nem született meg az a görög bölcs, aki megállapította, hogy egy test, egy időben két helyen nem lehet. A görög kémszervezet előtt nem maradtak titokban azok az események sem, amelyek a város belsejében, sőt a királyi család szentélyében történtek. Erről tanúskodik az a közlemény, amely Priamos lányának, Kassandrának sorsáról számol be. Defetizmus lett úrrá Priamos legközelebbi környezetében Ellentmondó hírek Kassandra sorsáról Trójából jelentik: Kínos botrány foglalkoztatja a trójai királyi családok Az agg Priamos fiának, Párisnak minősíthetetlen és az egész művelt világ osztatlan felháborodását kivívott nőragadási botrányának következményei után, úgy látszik, további megaláztatásokat is el kell viselnie. Ezek annál fájdalmasabban fogják érinteni — a hírek szerint nagybeteg — uralkodót, miután ismét legszűkebb környezetéről van szó. Ismeretes, hogy egyik leánya, Kassandra évek előtt hírbe keveredett egy szélhámossal, aki magát Apollónak nevezte és ígéreteivel a hisztériára hajló és terhelt leányt elcsábította. Az azóta pszichopátiás tüneteket mutató hercegnő körül állandón a legelső béljósok, vajákosok és más szakértők tartózkodnak, részben a reménytelennek látszó gyógyítás megkísérlése, részben tudományos adatgyűjtés végett. Az utóbbi időben különös elváltozást vettek észre rajta. Az addig zavarosan beszélő leány magához tért és éleslátásának azzal adja tanujelét, hogy állandóan bejósolja a háborúnak Trójára nézve szerencsétlen végét Érthető, hogy ez a fordulat a királyi családra nézve rendkívül kínos és mindent el akartak követni, hogy híre ne szivárogjon ki. Ma már azonban állandóan nagy tömeg tartózkodik a királyi palota előtt akik hangosan követelik Kassandra szabadon bocsátását. Ellenőrizhetetlen hírek szerint ugyanis bezáratta volna leányát a bősz király, hogy ne álljon kétségbeesett terveinek útjában. Megöletéséről elterjedt mendemondák még megerősítésre szorulnak. Trójában így látták a dolgot: Internáltak egy jósnőt A rendőrség legutóbbi razziáján kézrekerített egy veszedelmes, magát jósnőnek nevező, de hivatalos képesítést felmutatni nem tudó személyt. Az illető Kassandrának nevezi magát és így könnyen félreértésekre alkalmat adható helyzetbe hozta a magas uralkodó házat. Kihallgatása során több terhelő bizonyíték merült fel ellene. Feltehető, hogy az ellenséges propaganda-minisztérium megbízottjáról van szó, aki rémhírek terjesztésével próbálja meg aláásni a kitűnően fegyelmezett trójai nép korszellemét. A nyomozás, amelynek során a rendőrség reméli, hogy felgöngyölíti az egész földalatti szervezetet, még tart. Kassandrát egyelőre Internál - táborba vitték. Az eljárás engedély nélkül jóslásért és rémhírterjesztésért megindult Egyúttal a pénzügyi hatóságok is nyomozást indítottak ellene adóeltitkulás miatt Nem kis fejtörést okoz a tudósoknak a következő töredék: A görög hadvezetőség jelenti: Éjszaka gyenge eső esett Egyes helyeken köd fejlődött de hamar eloszlott Keletről napsütés, nyugatról borulás. A régészek kialakult véleménye szerint itt későbbi leírásbeli tévedés folytán a meteorológiai jelentés fölé került a „hadvezetőség" szó. Másik vitás kérdés a híres falu körüli sajtópolémia helyes felfogása. A fennmaradt görög feljegyzések ugyanis olyan színben tüntetik fel az esetet, mintha a trójaiak megdöbbenéssel látták volna a hatalmas alkotmányt városukban, míg a trójai források szerint Trója egész népe lelkesen üdvözölte a faalkotmányt és a belőle kibúvó harcosokat és a görög oldalon csak az irigység hallatná hangját. Az előbbi felfogásra s az utóbbira is egy-egy példával szolgálunk. Tudósítónk jelenti Trójából: A lakosság körében nagy megütközést keltett ma, hogy a város főterén egy hatalmas, fából való paripa állott. Jóllehet, a hatóságok igyekeztek megnyugtatni a közönséget azzal, hogy ezt a baráti ajándékot nem szabad visszautasítani s hogy behozatala semmiféle változást nem fog okozni az eddig követelt irányzatban, mégis a suttogásnak nem akar vége szakadni Többeket, akik valamilyen régi jóslatra hivatkoztak, letartóztattak. Ugyanekkor a Trójai Hírlap így ír: A fából való paripa — Trója végzete 9 A sárga irigység kútmérgezése —A trójai kormány szerezte meg a falovat! A fegyelmezett és politikailag iskolázott trójai tömegek szemében szánalmas erőlködéssel igyekszik az ellenséges sajtó elhitetni a világgal azt, hogy a kormány kitűnő diplomáciai érzékkel megszervezett legújabb lépése, melynek eredményeként a város főterén pompás falu áll, valamilyen formában ártalmára lehetne az eddig nyílegyenesen követelt iránynak. A trója nép szót sem veszteget ezekre a pusztán irigységtől sugall vádakra és legfeljebb szánakozással sújtja azokat, akiknek ügyetlen, alkalomelszalasztó, hibát hiára halmozó ténykedésük feletti elkeseredésükben nem marad más fegyverük, mint az üres fenyegetés. Mint tudjuk, az aggódók feje Laokoon volt, akit fiaival együtt kígyók martak halálra, büntetésül. Legalább eddig így tudtuk. Azonban: Trójában cáfolják Laokoon öngyilkosságának cáfolatát A Trójai Térterjesztő jelenti: Egyes körök, nagyon is átlátszó rélzattal világgá röpítették azt a hírt, hogy laokoon és két fia öngyilkosságot követtek el, holott kígyók marták őket meg. Mint jól informált helyről halljuk, a cáfolat nem felel meg a valóságnak, amivel szemben az az igazság, hogy valóban nem igaz a cáfolat. A kormány egyidejűleg kemény kézzel fogja megrendszabályozni azokat, akik az egészen egyszerű és átlátszó híreket szándékosan összezavarják. Végül egy magában álló cseréptáblán a következő homerosi sor olvasható: „Olyan az emberi nem, valamint a levél a faágon." Erre — csodálatosképpen — mindmáig nem érkezett cáfolat. Fenti titkok felfedéséért az istenek haragját magára vonta. Lénárd János RETTEGES Legnagyobb francia film! VA ■ H a &-z m — Éj Főszereplők: Charles Vanel, H U IM 9 , Susy Pum és Jules Berry. Kizárólag TM X » §s! J i w ^ & J jx