Magyar Nemzet, 1939. november (2. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

PÉNTEK, 1959 NOVEMBER 3. Magyar Nemzet Hogyan eszik, iszik és dolgozik a berlini polgár (A „Magyar Nemzet“ berlini tu­dósítójától.) 1. A vihar előtti csendben megin­dult a találgatás az előkészület alatt álló német támadások erejé­ről, irányáról és várható sikereiről. Nem a berlini közönség találgat, ez hallgat és vár, nemzetközi problé­mákról és eseményekről, hanem csak a külföldiek és a semleges államok sajtóemberei. Berlin ki­csit csodálkozik, ha reggel, mun­kahelyekre utazva, a városi gyors­vasút hirtelen elrobog egy-egy megrakott katonavonat mellett vagy ha a főváros utcáin végelát­hatatlan automobil-karaván húzó­dik nyugat felé, az ilyen aprósá­gokból látják és tudják, hogy nagy dolgok vannak készülőben a harc-­ téren. A propaganda és a lapok el­keseredése kizáróan Angliát vette célpontnak, Franciaországról még ma sem esik szó. A német rádió Stuttgartból francia és Hamburgból angol nyelven po­lemizál a nyugati államok rádiói­val. Ugyanakkor néha feltűnően hevesen cáfolja saját adójában, né­met nyelven, a nevezett ellenséges adók által terjesztett álhíreket. A német rádióműsorokat teljesen a háborúra állították be, így pár nap előtt külön szólították fel a fiatal anyákat, akiknek férjei a harctereken vannak, hogy jelentsék be, ha gyermekük megszületett és erről rádión értesítik az apákat. Külön koncert keretében jelentik be a születéseket, gyereksírással ve­zetik be az adást és örömtől re­peső hangon beszél az előadó, ha kettős vagy hármas ikrek érkezését jelentheti a nyugati front gép­puskafészkeiben ülő apáknak. A téli segély hangversenyein csak katonaindulókat rendelnek az ada­kozók, néha többezer márka érke­zik a központba csak azért, hogy a Badenweiler-indulót­­ hallgathassák, immár századszor. Délelőttönként háztartási tanácsadást tartanak s megmagyarázzák a háziasszonyok­nak, mint lehet ízesen főzni zsír és olaj nélkül, különös tekintettel az éppen aznap érkezett káposzta­áradatra. Egész hétre lediktálják aztán a menüt, az ismeretlen éte­lek receptjeit is köztik s ezzel való­ban nagy szolgálatot tesznek a gondokkal küzködő háziasszonyok­nak. Kenyérleves hetenként állag négyszer szerepel a műsoron, egy­szer reggeliként, máskor vacsorára s tekintettel táperejére, szívesen is fogyasztják. Répa, káposzta, bur­gonya, hetenként kétszer a hús, személyenként és hetenként egy to­jás, különböző gerszyfélék és gyak­ran főzelékfélék, a német házi­asszony valóban nem jöhet za­varba. A harctereken természetesen kiadósabb az ellátás, ott naponta kapnak húst, friss főzeléket, fekete­kávét és csokoládét, amiért Berlin­ben és a városokban jegyet kell leadni ■y A vásárlási jegyek bevezetésével megakadályozták az áruk halmozá­sát is. Lehetetlen például, hogy ma valaki egyszerűen bemenjen egy üzletbe és három inget vásá­roljon, pedig otthon még van há­rom használható fehérneműje. Az elöljáróságra kell mennie s egy ív kitöltése után nincs kizárva, hogy egy­ ing vagy harisnya vásárlását engedélyezik. Nők havonta egy pár harisnyát vásárolhatnak, cipő­vásárlásnál a régit be kell szolgál­tatni jótékony célra. Ruhát csak különösen megokolt esetekben vá­sárolhatnak. Bevezetett szokás, hogy ilyenkor a régit szintén be­szolgáltatják. A szappanigénylés egyszerűbb, egy darab standard­szappant mindenki kaphat, ha­vonta egyet. Ez a nép­szappan nincs túlságosan szagosítva, hason­lít a régi pálmaolajszappanra, de nehezebben habzik. De szappan és tisztálkodásra alkalmas. A dro­gériák azért tele vannak kitűnő b­alettszappanokkal, azonban csak különleges engedély ellenében sza­bad eladni. Ilyen engedélyt orvo­sok, betegek és fiatal anyák kap­nak. Borotvaszappant vagy krémet félévenként igényelhetnek a fér­fiak. Tiszta selyem hálókabátot, színes inggombokat és m­ás ehhez hasonló luxuscikket jegy nélkül is vásárolhat, a közönség. De inget, nadrágot, harisnyát, törülközőket, zsebkendőket, nyakkendőt csak hatósági engedéllyel. Így aztán a kirakatok tömve vannak a leg­szebb férfi és női divatcikkekkel, de vásárolni senki nem tud. Ágy­neműtől a női blúzig mindenre jegykényszer van, de legjobban a harisnyahiányt érzik a berlini nők és a férfiak. 3. Az árak nem változtak, ezt szi­gorú hatósági rendelkezések bizto­sítják. Nagyon érdekes az össze­hasonlítás a német és francia há­borús élelmiszerárak között. Ne­gyedkiló rizs ára Berlinben 15 pfennig, Párizsban 1.50 frank, vaj negyedkiló 40 pfennig, természete­sen jegyre és hetenként hatvankét gramm, Párizsban 2.30 frank. Ma­karóni egy doboz Berlinben 35 pfennig, Párizsban 2.80 frank, egy kiló cukor 80 pfennig, 6.60 frank, egy kiló kenyér 50 pfennig, 3.20 frank, a babkávé Berlinben — ami nincs — negyedkilónként 1.20 márka, Párizsban 5.50 frank. Lak­béreket emelni Berlinben nem le­het, egy kétszobás, minden mellék­­helyiséges lakás havi bére nyolc­van—százhúsz márka a legjobb ne­gyedben, de minél nagyobb a lakás, annál olcsóbb. Gázszámla átlag a nevezett lakásoknál három-négy márka havonta, de gázt csak fő­zésre használják. A villanyszámla nem haladja túl a hat-nyolc már­kát, különösen fontos ez ma, ami­kor az elsötétítés miatt mindenki otthon marad. 4. Berlin a háború kitörésének első napjától teljesen el van sötétítve. Ez azt jelenti, hogy napnyugta után egyetlen villanylámpa az utcákon nem ég, a villamosok fényszóró nélkül közlekednek s a kalauz ké­zilámpa mellett számolja a vitel­díjat. Az útszéli fák, a lépcsők, a járdaszélek fehérre vannak festve, mert lábtörések, elgázolások, saj­nos, napirenden vannak. Az autók lesötétítve és lépésben haladnak, este nyolc útán általában kihalt a berlini utca. A mozik tömve van­nak,­a színházaknak nem megy az üzlet. A kávéházak üresen konga­nak, néhány nagy cukrászda kivé­telével. Hatósági rendeletre be­vezették a rádiókat a ven­déglőkbe és kávéházakba, de na­gyon magas díjat kell érte fizetni, párszáz márkát havonta, úgyhogy sokan leszerelési engedélyt kértek. Ahol rádió szól, ott naponta ötször­­hatszor közvetítik a hadszíntéri je­lentéseket és a hivatalos közlemé­nyeket. Az utcai közlekedésen is meg­látszik a háború. Négyezer taxiból csak ezer közlekedik s a rendőrnek joga van megkérdezni az utast, hogy hova utazik. N­a útjának cél­ját villamoson is elérheti, kiszállít­ják. A legtöbb autóbuszjáratot le­állították, a földalatti villamos za­vartalanul közlekedik. Berlin bicik­liző város volt mindig, most egye­nesen propagandát csinálnak ismét a kerékpárnak s jólöltözött urak és hölgyek karikáznak végig a Kurfürstendammon. Napról-napra több nő jár nadrágban az utcán, de senkinek fel nem tűnik. Ha a ko­romsötétben nekimennek egymásnak a járókelők, most már nem gorom­­báskodnak. így él Berlinben 1939 őszén a polgárság homogén tömege, gaz­dag, szegény egyaránt. Nem kritizál. Komoly, meggondolt és csendes lett a berlini polgár és bízik a nem­zet jövőjében. A. B. T. TELEFONSZÁMAINK: Szerkesztőség . . *128-428 Kiadóhivatal . . . *126-726 Hirdetésosztály . .­­ Könyvosztály . . .­­ *120-130 A román-szovjetorosz viszony Belgrádból nézve Belgrád, november 2. (A „Magyar Nemzet" belgrádi tudósítójának telefonjelentése.) Ok­tóber utolsó napjának két nagy eseménye, az olasz kormányátala­kítás és Molotov külügyi népbiztos beszéde, a Balkán-államok főváro­saiban nagy érdeklődést váltott ki. Különben ideérkezett jelentések szerint pénteken meghosszabbítják a Görögország és Olaszország kö­zötti barátságról és meg nem táma­dásról szóló paktumot, amely bizo­nyos görög körök felfogása szerint az angol—francia—török paktum párhuzamos megfelelőjének is te­kinthető, azonban kitűnő eszközül szolgál arra, hogy a Balkán-félszi­geten és a Földközi-tengerein a bé­két biztosítsa. Molotov beszéde a Balkán közvéleményében is igen nagy érdeklődést váltott ki. Itteni politikai körökben kiemelték, hogy a beszéd három fix pont körül for­gott, az első az orosz semleg­esség hangsúlyozása, a második Oroszor­szág szabad kezének biztosítása minden irányban, a harmadik a béke megteremtésére irányuló tö­rekvés. Különben szerdán megérkezett Szófiába az új szovjetkövet, Lavren­­tiev, akivel együtt három új követ­­ségi titkár érkezett Szófiába. Az állomásról a hivatalos üdvözlések után azonnal a külügyminiszté­riumba ment, ahol Kiosszeivanov külügyminiszterrel hosszas tanács­kozást folytatott. A Balkán-főváro­­sokban kiemelik, különösen Buka­restben hangsúlyozzák, hogy Molo­tov egyetlenegy szóval sem emléke­zett meg Bulgáriáról. Molotov szük­ségesnek tartotta kijelenteni, hogy az összes államokkal, amelyek Szovjet-Oroszországot a Fekete-ten­ger mentén határolják, a barátsá­got fenn akarja tartani. Úgy látszik, a román kormány arra törekszik, amint arra egyes lap­jelentésekből következtetni le­het, hogy Törökország közvetítésé­vel véglegesen rendezze Orosz­országhoz való viszonyát, orosz— török—román paktumban óhajtaná garantáltatni Románia független­ségét. Hogy ezt meg lehessen va­lósítani, ahhoz arra volna szükség, hogy Törökország és Oroszország között újra vegyék fel a tárgyalá­sok fonalát. Belgrádban a jövő hét folyamán Franciaországgal kereskedelmi tár­gyalások indulnak meg. A francia kormány már át is nyújtotta a kí­vánság­listát. Érdekes, hogy a franciák olyan cikkeket keresnek, amelyekre eddig nem reflektáltak. Búzát, búzalisztet, észaltszilvát, selyemgubót, rezet, magnezitet, an­­timont és ólmot. A franciák Jugo­szláviának pamutot és gyapjút kí­nálnak. A fizetések tekintetében a franciák szeretnének Jugoszláviá­val /.'/írtap-megállapodást kötni. Hivatkoznak arra, hogy Jugo­szláviának Németországgal jól funk­cionáló klring-megállapodása van. Jugoszlávia azonban devizafizetést szeretne megvalósítani. Magyarországgal szintén meg­indulnak a tárgyalások, hogy lehe­tővé tegyék a kliring-saldo létre­hozását, mert Magyarország 35 millió dinárral tartozik Jugo­szláviának. Magyarország gépeket fog számtani. Angliával is megindulnak a tár­gyalások, az angolok különösen érvek iránt tanúsítanak nagy ér­deklődést. —i­d­ő. Starace, Alfieri és Farinacci távozásának külföldi magyarázata súlyos tévedés Róma, november 2. (A „Magyar Nemzet“ római tudó­sítójának telefonjelentése.) Az olasz sajtó erélyesen szembeszáll azzal a móddal, ahogyan egyes külföldi he­lyek és sajtóorgánumok az olasz kormányban bekövetkezett változá­sokat magyarázzák. Erélyesen cáfol­ják különösen az olasz őrségváltás­­nak azt az értelmezését, mintha az messzemenő változást jelenthetne az olasz külpolitikában és Olaszország­nak a nyugati hatalmakhoz való erősebb közeledését vonná maga után. A cáfolatok nem nélkülözik a drasztikusabb kifejezéseket sem. A l'opolo d Italia például ,­idióta ma­gyarázókéról ír és hangsúlyozza, hogy tizenhétévi fasiszta rezsim után a külföld már valóban jól is­merhetné az olasz politika szokásait. A Stampa idézi egyes külföldi la­poknak azt a megjegyzését, mely szerint Starace, Alfieri és Farinacci állítólagos túl nagy németbarátsága miatt távoznék és szembeállítja ezt más külföldi sajtóhangokkal, ame­lyek viszont egyes angolbarátnak mondott miniszterek távozását tart­ják jellemzőnek. A Messaggero, ez a tekintélyes olasz lap, melynek közismerten jó összeköttetései van­nak a Palazzo Chigi-vel, határozot­tan megírja, hogy súlyos tévedés az őrségváltást a tengely­politikával vagy az olasz—német kapcsolatok­kal magyarázni. Olaszországban va­lamennyi miniszter csak a Duce po­litikáját csinálhatja és a miniszterek személyében történt változások sem­miféle módosulást nem jelentenek a német—olasz viszonyban. Popoff György A svédek megint nyugtalanabbul figyelik a finn —szovjetorosz kérdést Stockholm, november 2. (A „Magyar Nemzet“ Stock­holmba küldött tudósítójának tele­­fonjelentése.) Molotov beszéde után Finnország helyzetét egészen bizonytalannak látják. Hange szi­getének átadása után Oroszország oly katonai támpontok birtokába jut, hogy a finn öblöt és a finn fővárost bármikor elzárhatja a keletitengeri forgalom elől. Svéd megítélés szerint Finnország soha sem fogadhatja el ezeket a köve­teléseket és erre következtetnek Erkko külügyminiszter szerdai be­szédéből is. A svéd sajtó szerint Molotov beszéde után a követelé­sek teljesítése a szovjet számára presztízs­kérdés és így a beszéd csaknem ultimátumszerűen hang­zik. A Svenska Dagbladed e véleménye mellett első oldalon közli, hogy" Oroszország a finn ha­táron csapatokat vont össze és Leningrádot megerősítették. . C. Duisberg, Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 13 A Svenska Dagbladed katonai szakértője azt írja, hogy Hange szigetének átadása közvetlen ve­szélyt jelent Svédország számán.„ A lap nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Molotov beszédében cáfolta a Svédország ellen irá­nyuló orosz törekvésekről elterjedt híreket. Moszkva elég óvatos ah­hoz, nem akar egyszerre két or­szágot leigázni, nyugati előnyomu­lásának tervét fokozatosan, lépés­­ről-lépésre hajtja végre. A környékbeli államok fővárosai a vihar előszelét érzik és a dán és a norvég sajtó is közvetlen ve­szélynek tartja Hange szigetének átadását. Az Aftenbladed moszkvai jelen­tése szerint Molotov kihallgatáson fogadja gróf Schulenburg moszkvai német nagykövetet és kihallgatását Ribbentrop német külügyminiszter újabb moszkvai látogatásával hoz­­zák összefüggésbe. A lap szerint moszkvai hivatalos körökben a német külügyminiszter látogatását nem erősítik meg, de nem is cáfol­ják. Ugyanennek a lapnak lon­doni tudósítója azt jelenti, hogy a moszkvai német nagykövetet Berlinbe kérették és berlini tár­gyalásai a német külügyminiszter immár harmadik moszkvai látoga­tásának előkészítésével állnak összefüggésben. A lap szerint Lon­donban úgy tudják, hogy több fontos kérdés kerül ezúttal meg­beszélésre, így első helyen a skandináv államok helyzete, to­vábbá a német—orosz viszony. A Svenska Dagbladed párizsi kü­lön tudósí­tója szerint a francia fő­várost erősen foglalkoztatják az olasz kormányban történt változá­sok. A francia lapok és a francia politikai körök óvatosan kezelik a kormány­változás tényét. A Friedrich nevű német tank­hajó parancsnoka, mielőtt hajója angol hadihajók kezére került volna, hajóját elsüllyesztette. A hajó negyvenezer hordó petróleu­mot szállított. Legénységét az­ an­gol hadihajó megmentette és Ja­­maikába szállította. F. B. Ankarában orosz­­törökö A román meg­beszéléseket várnak Isztanbulból jelenti a német táv­irati iroda. Ankarai hírek szerint ott a legközelebbi jövőben három­oldalú tárgyalások lesznek Orosz­ország, Törökország és Románia között. Ezekben a napokban várják a román nagykövet visszatérését, aki a legutóbbi napokban Bukarest­ben ismételten hosszabb megbeszé­léseket folytatott a királlyal. Őt tart­ják állítólag a küszöbön álló anka­rai tárgyalások román megbízottjá­nak. (MTI.) MAMINK!! IMRE BÚTORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINTATERMÉK GYÁRTELEP ÉS ATELIER VIK­ , NÉMET UTCA 49-51. TELEFON: 13-25-22.

Next