Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

a A szovjet csapatok átlépték a finn határt Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Berlint beavatott finn körökből kapott értesülés szerint a szovjetorosz csapatok csütörtök reggel hét órakor átlépték a finn határt Suojarva közelében. A finn csapatok azonnal ellenálltak a szovjetorosz támadásnak és különö­sen a finn erődítm­ényvonal közel­ében erős harcok folynak. Kiven­­napa mellett heves tüzérségi harcok folynak. A szovjetorosz csapa­tok ugyanekkor az Északi Jeges-Tenger felől is támadtak és elfoglal­ták a Halász-szigetet. Nem­ sokkal a szárazföldi támadás után megindult a légi tevé­kenység is. Kilenc óra húsz perckor Helsinkiben légi riadót rendel­tek el és nem sokkal később megjelentek a szovjet bombázó repülő­gépek a finn főváros felett. A repülőgépek elsősorban a repülőteret és az állomásokat bombázták. A szovjet repülők előzőleg gyújtó­­bombákat dobtak le Viipuri felett. A bombák sok házat felgyúj­tottak. A város egyes negyedei lángokban állanak. A szovjet repülő­­bombák felgyújtottak Emsóban egy kórházat is. A finn megerősített erődvonal közelében a harcok teljes heves­séggel folynak. Helsinkiből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A csütörtök délelőtt kiadott finn hivatalos kommüniké a következőket közli: — Ma délelőtt 9 óra 20 perckor öt szovjet repülőgép bombázta a Helsinki melletti légi támpontokat, anélkül, hogy nagyobb pusztí­tást okozott volna. A repülőgépek gyújtób­ombákkal bombázták a határmenti Kotka és Viipuri városokat. A tűz nem okozott nagyobb károkat. Az Enso ipari központot és Ino környékét szintén bombáz­ták. Az ensói kórház lángokban áll. Egy szovjet gépet lelőttek. Reggel óta Karéliában tüzérségi harc folyik. Kisebb járőrök átkeltek a határon, azonban nagyobb támadások még nem történtek. A Ladoga-tó északi részén szovjet felderítő járőrök szintén átlépték a határt. Helsinkiből jelenti a Stefani-iroda. Finnország nemzetvédelmi minisztere közli: Helsinki közelében lelőttek két szovjetorosz repülő­­gépet. Ugyanekkor jelentés érkezett, hogy a szovjetorosz csapatok készülnek partraszállni a Finn-öbölben lévő Seiskar-szigeten. (MTI.)­iajánlja az Egyesült Államok kor­­­­mányának „jószolgálatait" a köz­vetítésre a szovjet—finn válságban. (MTI.) Helsinkiből jelenti a Stefani­­iroda. Finn körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadták a finn— orosz viszályban az Egyesült Álla­moknak azt az ajánlatát, hogy haj­landó a közvetítésre. Megjegyzik azonban, hogy ez az események miatt későn érkezett. (MTI.) Két fitnn szigetet megszálltak a szovjet­ csapatok Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda. A finn távirati iroda közli: A szovjetorosz csapatok elfog­lalták délen Tesamo félszigetet. Terijokit és Vannelsuut szárazföld­ről és a tengerről is bombázták. Az oroszok Hyrsk­ae és Kaesnaesel­­kae közelében átlépték a határt. Turkuban is légiriadót rendeltek el. A finn távirati iroda ugyanebben a jelentésében közli, hogy 11 óra 40 perckor az oroszok Leitskaer szigetén partraszálltak. Délután 2 órakor a finn köztársaság elnöke kihirdette a hadiállapotot és Man­­nerheim vezértábornagyot kine­vezte főparancsnokká. A Helsinki melletti Sandham ka­tonai repülőtéren az egyik szovjet­­orosz bombatámadás során egy finn katona meghalt. Egynegyedháromkor Helsinki­ben légiriadót jeleztek. A lapok különkiadásban jelentették, hogy Helsinki közelében lelőttek két szovjetorosz repülőgépet. (MTI.) „Amerika jószolgálatai későn érkeztek”4 Moszkvából jelenti a Német Táv­irati Iroda. Mint a moszkvai ameri­kai nagykövetség részéről sajtó­­képviselőkkel közölték, Walther Thurston, az Egyesült Államok ügy­vivője, csütörtökön röviddel 12 óra után felkereste Potemkin helyettes külügyi népbiztost. Az amerikai ügyvivőnek az volt a megbízása, hogy a szovjet kormányának fel­ Berlin megérti az orosz kívánságokat A Magyar Távirati Iroda berlini jelentéséből idézzük: A külföldön forgalomba kerü­lt hí­resztelésekkel szemben megállapít­ják, hogy német részről nem történt hivatalos vagy félhivatalos állásfog­lalás a szovjetorosz—finn feszültség kérdésében. Itteni politikai körök tisztán magánjellegű kijelentése sze­rint Németország ezzel a bonyoda­lommal kapcsolatban nem lépheti túl a szemlélő szerepét. Utalnak arra is, hogy az északkeleti államok mindig világosan kifejezésre juttat­ták, hogy nem tartják kívánatosnak a német beavatkozást olyan kérdés­­csoportokba, amelyek az ő érdek­körükbe tartoznak. Egyébként Berlinben megértést mu­tatnak a szovjetorosz szükséglet iránt, amely veszélytelen nyílt ten­geri utat akar magának biztosítani a keleti tengerhez. A szovjetunió eb­ben követi a szükségszerűséget, amely I. Péter óta irányította az­ orosz politikát. Mit mondott Sztálin? • ■­a­ vában tartott ülésen Oroszországnak a nemzetközi válság tekintetében követendő politikájáról mondott. Eszerint Sztálin állítólag kijelen­tette, hogy ha Szovjet-Oroszország szerződést köt Franciaországgal és Angliával, akkor Németország meg­hátrál Lengyelország előtt, „ropdus vivendi"-t keres a nyugati hatalmak­kal s így elkerülik a háborút, ami azonban nem érdeke Oroszország­nak. Ha viszont elfogadják Német­ország indítványát támadást kizáró szerződés kötésére, akkor Német­ország megtámadja Lengyelországot és elkerülhetetlenné válik Anglia és Franciaország beavatkozása a há­borúba. Oroszország érdeke ezt kí­vánja. Lengyelország biztosan meg­semmisül és akkor Németország át­engedi az oroszoknak Lengyelország egy részét, cselekvési szabadságot ad nekik a balti államokban és nem ellenzi Besszarábia visszatérését. Szovjet-Oroszország célja tehát, hogy Németország a lehető leghosszabb ideig tudja a háborút folytatni s Anglia és Franciaország annyira kimerüljön, hogy képtelen legyen Szovjet-Oroszországot és Német­országot leverni. Ezért Szovjet- Oroszország gazdaságilag segíti Né­metországot. Ha Németország felül­kerekednék, az is túlságosan fáradt lenne ahhoz, hogy az első tíz évben fegyveres viszályt tudjon folytatni Oroszország ellen. Igen fontos tehát orosz szempontból, hogy a háború a lehető leghosszabb ideig tartson, hogy a két fél kimerüljön. Berlinből jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A Német Távirati Iroda moszkvai jelentésében Sztálin nyi­latkozatát közli a Havas-irodának arról a híréről, amely szerint Sztálin a moszkvai Politbüro augusztus 19-i ülésén síkraszállt állítólag amellett, hogy az európai háború minél tovább tartson, mert a szov­­jetúniónak érdeke, ha valamennyi hadviselő állam elpusztul. Sztálin a Pravda-nak adott nyi­latkozatában erélyesen cáfolja a Havas-iroda jelentésében foglalta­kat. Párizsból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda: A Havas-iroda genfi jelentésében állítólag feltétlenül hitelt érdemlő forrásból ismerteti azt a beszédet, amelyet Sztálin a Polit­­bürónak augusztus 19-én este Most­— Az angol—francia propaganda — mondotta Sztálin — az ilyen hí­resztelésekkel sem teheti meg nem történtté a következő három tényt: 1. Nem Németország támadta meg Angliát és Franciaországot, ha­nem fordítva, Anglia és Francia­ A „Mag­yar Nemzet 44 külföldi hírforrásai. MTI — Magyar Távirati Iroda, kü­lön tudósítóinak jelentéseit és a többi félhivatalos hírügynök­ség táviratait közli. Stefani — az olasz félhivatalos táv­irati iroda. NTI — a félhivatalos Német Táv­­irati Iroda. NST — Nemzetközi Sajtó­ Tudósító, híreinek nagyobb részét Frank­furton át kapja. Havas és Agence Rádió — francia félhivata­los hírügynökségek, Reuter és­­ Press Association — nem félhiva­talos angol távirati irodák, a legtöbbször az angol kormány­körök szempontjaihoz igazod­nak, de gyakran tudósítóiknak magánértesüléseire támaszkod­nak, Dömei Japánnak, Tass a szovjet­uniónak, Avaia Jugoszláviának, az Orient stadio Romániának félhiva­talos hírügynöksége. A „Magyar Nemzet 44 külön hírszolgálatai: United Press — amerikai magán­­tulajdonban lévő, politikailag színtelen hírügynökség. Exchange Telegraph —- angol táv­irati iroda, szintén magán­­tulajdonban, konzervatív irá­nyú, de pártoktól, minden po­litikai érdekeltségtől független. A „Magyar Nemzet 44 saját tudósítókat tart Rómában, Berlinben, Párizsban, Londonban, Belgrádban, Szófiá­ban, Zürichben, Stockholmban, Oslóban, Helsinkiben,­­ Kolozs­várt, Pozsonyban. Magyar Nemzet PÉNTEK, 1939 DECEMBER 1. ország támadt rá Németországra s ezzel vállalta a felelősséget a há­borúért. 2. Az ellenségeskedések kitörése után Németország volt az, amely átfogó békeajánlatot tett ellenségei­nek. Szovjet-Oroszország támogatta ezt a békeajánlatot, mert jól tudja, hogy a háború befejezése minden nép érdeke. Önnek u meg kait mdk monmí • lyikopáll-szipkát ■ ■ I/. o­g exjy jorjj­o­rfij ogg mnAskfbjtt 3. Anglia és Franciaország kor­mánya Németország és Szovjet- Oroszország békeajánlatait kereken elutasította. „Csütörtökön este finn területen sehol sem állnak szovjet katonák”– Berlinből jelenti a Magyar Távirati iroda. A finn távirati iroda je­lentése szerint a szovjetorosz repülő­gépek a nap folyamán majdnem min­den nagyobb finn várost bombáztak. A bombák legnagyobb része gyújtó­­bomba volt és sok helyen tüzet oko­zott. Helsinkit kétszer érte bombatá­­madás: reggel 9 óra 20 perckor és dél­után 15 órakor. A reggeli támadás al­kalmával a szovjet repü­lőgépek a re­pülőteret és az állomás épületét tá­madták, míg délután a város közepén dobálták le bombáikat. A bombázásnak a finn fővárosban sok halottja és sebesü­ltje van. A bom­bák épületekben is sok kárt tettek. Az okozott tüzeket estig egy kivéte­lével eloltották. A finn légelhárító ütegek a szovjet­­gépek közeledtére azonnal működésbe léptek és három szovjet gépet lelőttek: egyet Sakkola közelében, egyet Hel­sinkitől délre, egyet pedig Kiviniemi környékén. A szovjetcsapatok csütörtökön reg­gel több helyen átlépték a szovjet­orosz—finn határt. A finn katonaság mindenütt ellenállt a szovjetcsapatok­nak és harcok árán a szovjetcsapato­kat szovjetterületre szorította vissza. Csütörtök este finn területen sehol sem állanak szovjet katonák. A har­cokban a finn csapatok négy szovjet­­orosz tankot megsemmisítettek. • Chamberlain: Mélyen sajnáljuk az újabb táma­dást egy kis független nemzet ellen Londonból jelenti a Havas-iroda. Chamberlain miniszterelnök az alsó­házban Attlce képviselő kérdésére is­mertette a finn—orosz válság előz­ményeit, a két kormány közötti jegy­zékváltásokat, az elrendelt katonai in­tézkedéseket, majd így folytatta: — őfelsége kormánya növekvő nyugtalansággal szemlélte ezeket a fejleményeket és alig hihette, hogy ilyen arányú és ilyen jelentőségű had­vezetési intézkedések voltak szüksé­gesek ahhoz, hogy a szovjetköztársa­­ságok unióját megvédjék egy olyan kis országgal szemben, mint amilyen Finnország. Az elmúlt éjszaka utolsó órájában Molotov rádiónyilatkozatot tett, amelyben hivatalos források sze­rint megcáfolta azt a javaslatot, ame­lyet ő a külföldi sajtónak tulajdoní­tott és amely szerint szovjet részről támadást terveznek Finnország ellen. Mindamellett csupán néhány órával e rádióbeszéd után a szovjet haderő megrohanta — mint tudni vélik — a finn területet a határ több szakaszán és gyújtóbombákat dobatott le a Helsinki szomszédságában lévő repülő­térre. Jelentették később, hogy Hel­sinkit, Wilpurtt és más központokat bombázták és hogy egyes esetekben áldozatok is voltak. — őfelsége kormánya melegen fo­gadta a közvetítő ajánlatot, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára terjesztett elő, mert véleménye szerint a Finnország és a Szovjetunió közötti vitás kérdé­sek nem olyan természetűek, hogy megokolnák a háború eszközéhez fo­lyamodást. Mélyen sajnálja ezt a kis független nemzet elleni újabb tá­madást, amely minden bizonnyal újabb szenvedéseket és ártatlan életek újabb elvesztését fogja okozni. (MTI.) Hivatalos jelentések a nyugati frontról Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. A véderő főparancsnoksága közli: A nyugati arcvonalon gyesiga­tüzérségi tűz volt. A légi felderítés Anglia ellen folytatódott. (MTI.) Párizsból jelenti a Havas-k­odai Hivatalos közlemény november 30-án délelőtt. Nincs semmi jelentenivaló. (MTI.) Londonból jelenti a Stefani-iroda. A tengernagyi hivatal közli, hogy nincs tudomása arról az ütközetről, amely egy oslói lap jelentése szerint állítólag szerdán zajlott le a norvég partok közelében három angol hadi­hajó és hat német vízirepülőgép kö­zött. (MTI.) Párizsból jelenti a Havas-iroda. Hivatalosan jelentik pénteken este. Szokásos járőr tevékeny­ség volt a harctéren. Egy torpedórombolónk si­keres támadást intézett egy ellen­séges tengeralattjáró ellen. (MTI.) Dalad­ier: Franciaország elismeri Olaszország érdekeit és méltóságát A Magyar Távirati Iroda párizsi jelentéséből idézzük: Daladier miniszterelnök a kama­rában kormánynyilatkozatot olva­sott fel. A levegőben a légi had­erők és az angol légi haderő győ­zelmesen dacol az ellenséges szár­nyakkal. A tengeren az angol és a francia hadiflotta megbénítja Né­metország tengeralattjáróinak tá­madását. Nyilván ez az oka an­nak, hogy Németország az akna­háború eszközéhez folyamodott. Bizonyos, hogy a katonai had­műveletek a harmadik hónap vé­gén sem alakultak ki oly heves­séggel, mint ahogy az kezdetben látszott. — Ami bennünket illet — mon­dotta Daladier —, mi nem ragad­tuk magunkhoz a kezdeményezést. Ez a háború a mi részünkre sza­badságunk és biztonságunk hábo­rúja. Ezt a háborút nemcsak a többi támadás után Lengyelország ellen indított támadás kezdte, ha­nem a nemzeti szocialista kor­mánynak az a szándéka, hogy­ európai uralomhoz jusson. A kormánynyilatkozat külön ki­tért Olaszország politikai maga­tartására és hangoztatta, hogy Olaszországnak a háború elszige­telésére és kiterjedésének megaka­dályozására irányuló törekvése nagy­­mértékben hozzájárult a Föld­­közi-tenger békéjének fenntartásá­hoz. Konkrét téttekkel mutattuk meg, hogy bizalommal viseltetünk azoknak a legfelsőbb okoknak a megmaradásához, amelyek szem előtt tartásával Olaszország érde­keit és méltóságát tiszteletben tar­tani óhajtjuk. Spanyolországgal való kapcsolataink — folytatta a nyilatkozat — a kölcsönös meg­értés szellemében megjavultak. Ez a javulás teljes mértékben meg­felel a két ország jól felfogott érdekeinek. A jelen pillanatban minden igyekezetünk Spanyolor­szággal való rendes gazdasági kap­csolataink helyreállítása felé irá­nyul. A diplomáciai áttekintés so­rán a német birodalommal kap­csolatban megemlítette, hogy Né­metország erőszakot vet és bizal­matlanságot arat. Franciaország és Anglia a békét és a biztonságot akarta, ehhez azonban mindenek­előtt a háború megnyerése szüksé­ges. Efelé az egyedüli cél felé kell minden erőnek irányulnia. A fran­ciák között vannak emberek, akik életük folyamán háromszor élték át hazájuk Németország által tör­tént elpusztítását vagy fenyegeté­sét. Elhatároztuk, hogy többé ilyet nem engedünk meg — mondotta Daladier. Csáky István felemelte szavát a trianoni szerződés ellen — írja a „Temps66 Párizsból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Gróf Csáky István Gafeneu beszédével foglalkozó nyi­latkozatának tárgyilagos figyelmet szentelnek Párizsban és általában úgy vélik, hogy azok a bíráló megjegyzések, amelyeket a magyar külügyminiszter a Bukarestben el­­hang­zott szavakhoz fűzött, erélyes és öntudatos hangnemben juttat­ták kifejezésre a trianoni szerző­déssel szemben húsz év óta elfog­lalt magyar álláspontot. Francia politikai körökben jó benyomást keltett az, hogy gróf Csáky a magyar szempontok han­goztatásával kapcsolatban tartóz­kodott az erőszak húrjainak meg­­pendütésérő­ és nemzetközi ítélő­­szék igazságérzetére és döntésére tett célzást. A „Matin“ gróf Csáky nyilatko­zatát ilyen cím alatt hozza: „A magyar külü­gym­iniszter szerint a trianoni szerződés egyáltalában nem megváltoztathatatlan."* Az „Ordre" című lap a Csáky nyilatkozatát tartalmazó táviratnak ezt a címet adja: „Csáky István tiltakozása." A „Temps" Csáky nyilatkozatát ilyen cím alatt ismerteti: „Csáky István felemelte szavát a trianoni szerződés ellen."

Next