Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-12 / 281. szám

8 MI A MAGYAR? SZERKESZTETTE: SZEKFŰ GYULA A magyar önismeret régóta várt, nélkülözhetetlen kézikönyve 560 oldal, 16 műmelléklet Egész vászonkötésben 12 .— pengő Kapható minden könyvkereskedésben és a kiadónál: MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG V. VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 26 Szilveszteri záróra: reggel 6 óra A belügyminiszter a közigazga­tási hatóságokhoz intézett körren­deletében ezévi december 31-én, Szilveszter napján, mindennemű nyilvános étkező- és szórakozóhelyi­ség nyitvatartását, továbbá az em­ellett helyeken szokásos szórakoz­tató zenélést az ország egész terü­letén reggel 6 óráig engedélyezte. Ezen a napon a színi-, mozgóf­ény­­kép-, hangverseny és egyéb előadá­sok, továbbá táncmulatságok és össztáncok tartását az elsőfokú rendőrhatóságok előzetes kérés alapján szintén reggel 6 óráig en­gedélyezhetik. (MTI.) Az Emericana tüntetése a finnek mellett Vasárnap délelőtt tartotta dísz­­nagykáptalanját a Foederatio Eme­ricana s annak befejezése után né­hány száz zöldsapkás em­ericanus a finn követség elé vonult, hogy ki­fejezést , adjon együttérzésének északi testvéreinkkel szemben. Az egyetemi hallgatókat Ormi Talas finn követ fogadta és az ifjúság szónokának beszédére adott vála­szában hálás köszönetet mondott az emericanusok rokonszenv-meg­nyilvánulásáért. Az ifjúság ezután a magyar és finn himnusz elének­lése után rendben széjjel oszlott MINŐSÉG­I MUNKA ÖLTÖNY-TÉLIK­ABATBaial ÉN TESIVEKf. angol uriszancsaa IV. Váci-utca 31 i Piarista- palotai Budapesti kultúresték a nagyobb vidéki váro­sokban A Magyar Városok Országos Szö­vetsége hétfőn tartott választmányi- és közgyűlésén Szendy Károly pol­gármester a kormányzó húszéves országosának érdemeiről emléke­zett meg. Németh­y Károly tanács­nok pedig bejelentette, hogy a jövő­ben a székesfőváros nagyobb vidéki városokban kultúrestéket rendez a Fővárosi Zenekar részvételével. Az ÉME régi gárdájának bajtársi s­zomnvetele Az Ébredő Magyarok Egyesüle­tének alapító tagjai és a mozgalom 21 éves küzdelmeiben vezetőszere­pet betöltött budapesti és pestkör­nyéki bajtársak közös vacsorán gyűltek össze az egyesület szék­házában. A vacsorán kétszázan vet­tek részt a nemzeti gondolat har­cosai közül A lelkes hangulatban lefolyt vacsorán többen felszólaltak s beszédeikben a mozgalom múlt­járól emlékeztek meg s arról az önzetlen küzdelemről, amelyet a nemzeti fajvédelmi és szociális cé­lok érdekében végigküzdöttek Hangsúlyozták, hogy 1918-ban min­den más nemzetet megelőzve hír­dette először az ébredő magyarság a ma már világszerte uralkodó igazságot, hogy egy­ elesett nemze­tet csak az erős nemzeti irányzat és az igazságos szociális belső be­rendezkedés tud felemelni és erőssé tenni A nemzeti és szociális irány ma már kormánypolitika alapjává lett és ezt az irányzatot erősíteni társadalmi feladat Elhatározták az összejövetelen, hogy az egyesület szervezeteit ismét munkába állítják és ahol eddig nem lett volna, ott megalakítják a helyi csoportokat (MOT ) A kassai olasz—magyar kultúrintézet felavatási ünnepsége Kassáról jelentik: Hétfőn avat­ták fel Kassán az olasz magyar kultúrintézetet. Az avatási ünnep­ségre hétfőn délben Kassára érke­zett gróf Vinci olasz követ és Bal­­bino fruiliano ny. olasz közoktatás­ügyi miniszter is. A vendégek meg­koszorúzták Rákóczi fejedelem sír­ját. Délután öt órakor a kassai Nemzeti Színházban volt ünnep­ség, melyen Balbino fruiliano és Fabinyi Tihamér mondott beszé­det. Délután a város Nemzeti Szín­házában ünnepség volt, hol a ha­talmas közönség lelkesen tüntetett Olaszország mellett. A himnuszok eléneklése után báró Schell Péter üdvözölte gróf Vincit, a jelenlevő olasz követet. Majd gróf Vinci az olasz­-magyar barátságot emelte ki beszédében. Madarász István püspök pedig a két nép történeti kapcsolatairól szólt. Balbino Giuliano az olasz és magyar szel­lem rokonságát emelte ki. Végül Fabinyi Tihamér Balbino Giuliano szenátor működését méltatta érté­kes előadásában. — Működik már a szegedi olasz kultúrintézet. Szegedről jelentik: A szegedi olasz kultúrintézet már megkezdhette működését a város­tól rendelkezésére bocsátott helyi­ségében. A hivatalos megnyitást február v­égére tervezik nagyszabású ünnepség keretében. A szegedi olasz kultúrintézet szentháromság utcai helyiségében hétfőtől kezdve ké­nyelmesen berendezett olvasóterem­ben több olasz napilap, a fontosabb folyóiratok egész sora és a modern olasz irodalom többszáz kötetes könyvtára áll a közönség rendel­kezésére. Magyar Nemzet KEDD, 1939 DECEMBER 12. I iwinlwr I 12 M Kedd 1875 december 12-én húnyt el báró Kemény Zsigmond 59 éves korában. A fiatal erdélyi főúr már 21 éves korában feltűnt „A mohácsi vesze­delem okairól" szóló tanulmányival s „Marlinuzzi" című regényéből kö­zölt részletekkel. E regénye egyéb­ként befejezetlen maradt. Majd Bécsbe ment s anatómiai tanulmá­nyokkal foglalkozott. 1840 ben azon­ban barátai hazahozták s elvállalta Kovács Lajossal Kolozsvárt az Erdélyi Híradó szerkesztését. Az alkotmányos ellenzék egyik vezére lett, de a Kos­suth—Széchenyi-vitában sem tagadta meg Széchenyit igen nagy sikere volt „Korteskedés és ellenszerei" című röpiratának. Ez késztette báró Eötvös Józsefet, Szalayt, Csengeryt, hogy Pestre hívják a fiatal erdélyi politikust, aki eddig erdélyi követ volt. Teljes lélekkel csatlakozott Eötvösékhez, akik a felvilágosodott haladás kérdésében radikálisabbak voltak Kossuthnak de nem helyesel­ték viszont Kossuth temperamentu­mos támadásait az Ausztriával való viszony kérdésében. Kemény már Kossuth mellett az ország második publicistájának szá­mított, amikor a kővári kerület az első országgyűlésre küldte, ahol a mérsékeltek közé tartozott Pesten, Debrecenben és Szegeden. A szabad­ságharc leverése után egy ideig buj­dosolt, majd önként jelentkezett, ke­gyelmet, nyert s megkezdte nagy­szerű munkáját a magyar alkotmány helyreállításáért Akkor írta a „For­radalom után“­s ,Még egy szó a forradalom után" című röpiratát. Megjelentek nagybecsű politikai ta­nulm­ányai, regényei — a „Férj és nő", „A szív örvényei", „A szív rej­telmei*, „Ködképek", „Özvegy és leánya", ,Rajongók", „Zord idők" —, amelyek­et a magyar regény­irodalom elsőrangú és az emberi szív s természet mély búvárlata, pszicho­lógiai és korhűség tekintetében leg­első művelőjévé emelték. Kár, hogy stílusának tömör nehézkessége a re­gényeknek mai olvasását fárasztóvá teszi, igazi szerepe azonban az újságírás volt. Mi lett a magyar hírlapírás első igazi szerkesztője s vezércikkírója Deák Ferencnek híve, s egyik leg­nagyobb erőssége volt. Az alkotmá­nyosság helyreállítása után a buda­pesti lipótvárosi kerület küldte a képviselőházba. A sok munka azon­ban tönkretette idegeit. Eleinte csak nagyfokú szórakozottság volt rajta észlelhető. Elhanyagolta külsejét. Megesett, hogy tápjában elfelejtette leadni a képviselőházi tudósítást, ve­zércikkében rég elhunyt államférfiak­kal kell éles vitára, beült a főrendi­ház tagjai közé annak üléstermében, holott ő képviselő volt Végre is le­vitték János bátyja erdélyi birtokára, ahol elborult elmével élte magános, öntudatlan életét, amíg a halál meg nem váltotta. Hangtani jelentés Balatonfüred után még harsogott a hallali, de csendes riszvétet keltett át bukással Marcali s igy a rigmusb­a is már remélheti fesztelen, hogy végképp csendes tesz a Ház, mely amúgy is a f­e­s­ztelen. Nomád Honvédelmi női nap Az Egyesült Női Tábor vasár­nap délelőtt jól sikerült honvédelmi női napot tartott a­ vármegyeháza dísztermében. A Himnusz elének­­lése után vitéz Keresztes Fischer Ferencné üdvözölte a nagyszámú és előkelő közönséget s mondott megnyitóbeszédet. Utána Kiss Fe­renc szavalta el Vörösmarty Mi­hály :Az úri hölgyhöz c. versét, majd B­alrich Irma, dr. fraizlerné Csegely Noémi és Blaskovich­­ La­­josné tartott előadást. Az Egyesült Női Tábor ezentúl minden hó második vasárnapján honvédelmi női napot tart. különte- KÍIÜDÜK "áSryf M A Szmn­gességek AAAACrrAAQrAAA ajándékok PERCZEL MÓR­ UTCA TI Megsürgették a karácsonyi segélyek kifizetését a főváros közigazgatási bizottsági ülésén A főváros közigazgatási bizott­sága Karafiáth Jenő főpolgármes­ter elnökletével hétfőn ülést tar­tott. A polgármesteri jelentés kap­csán ismertették a Pénzintézeti Központ szabadság téri székházának építkezési ügyét, Nagy László bi­­zottsági tag ugyanis már az előző ülésen kifogásolta az új épületnek a Szabadság­ tér stílusába bele nem illő, túl modern jellegét. Erre a kifogásra megérkezett a Közmun­kák Tanácsának válasza, amely vé­delmébe veszi a pontosan előkészí­tett s nyilvános tervpályázaton el­fogadott megoldást. A Közmunkák Tanácsának válaszát azonban sem Nagy László, sem pedig a bizottság tagjai nem vették tudomásul s er­ről a Közmunkák Tanácsát értesí­teni fogják. Csilláry András megköszönte a polgármesternek az építkezések ér­dekében kifejtett tevékenységét, többi között azt is, hogy a rend­kívüli ideiglenes házadómentesség ügyében feliratot intézett a főváros a pénzügyminiszterhez. Majd azt kérdezi Csilléry: nem lehetne-e kényszeríteni a nagyvállalatokat arra, hogy munkásaiknak a fővá­ros példájára kislakásokat építse­nek. Sürgette ezután a szónok a­­sztviselők fizetésrendezését, illető­leg fizetésük felemelését, mert helyzetük a drágaság következtében megnehezült. Kérte továbbá a ka­rácsonyi segélyek és jutalmak ide­­■ében való kiosztását, hogy be­vásárlásaikat eszközölhessék. A tanügyi kinevezéseket, illetőleg azok jóváhagyását is megsürgette. Karafiáth Jenő főpolgármester közölte, hogy a kinevezések nagy részét már elintézték. Fábián Béla azt kérte, hogy azokban az iparokban, ahol mun­­káshiány van, engedjék meg a zsi­dók testi munkavállalását. Vám­i Lajos szerint nem szabad megakadályozni a zsidók testi munkavállalását, hanem azt elő kell segíteni. Bánóczi László indítványa sze­rint Fáy Andrásnak, a Festi Hazai Takarékpénztár alapítójának, aki­vel szemben a fővárosnak irodalmi szempontból is kötelezettségei van­nak, mielőbb emléket kell állítani. Intézkedést kért továbbá a fel­szólaló arra nézve, hogy a 8-as autóbusz végállomását hozzák kö­zelebb az 59-es villamos végállomá­sához. Petrovácz Gyula szintén a Pénz­­intézeti Központ stílusát kifogá­solja. Arról értesül, hogy a régi házakat is légvédelmi óvóhellyel akarják ellátni. Talán helyesebb lenne szerinte, költségkímélés szem- , -j pontjából, ha futóárkokat és a köz­ -t területeken építenének légvédelmi­­ óvóhelyeket. Nemes Juhász Jenő az adóbevé­telek emelkedéséből a jövedelem­megoszlás kiegyenlítődését látja. Lázár Ferenc szerint a tisztvisel­őő­lök ne a rangsor szerint, hanem a képzettségük alapján lépjenek elő. A polgármester nevében Bódy László alpolgármester válaszolt. A karácsonyi segélyeket idejében, még az ünneplele elött szétosztják. A főváros kérte a belügyminisztert, UM járuljon hozzá, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek karácsonyi segély­ben. Ezt a felterjesztést megsürge­tik. Helyes lenne olyan rendelet kiadása, amely kötelezné a magán­vállalatokat, hogy építtessenek munkás-kislakásokat. Ennek elő­segítése érdekében a magánvállala­tokat házadókedvezményben kel­lene részesíteni. Elfogadta a pol­gármester nevében Bánóczi indítvá­nyát: a főváros Fáy András emlé­két megörökítteti. Ha az új autó­buszokat leszállítják, kihelyezik a S­as autóbusz végállomását. A bizottság a választ tudomásul vette és elfogadta a többi jelentést Németországban pótadót vetnek ki a feleslegesen vásárlókra Berlinből jelenti az NST. A né­met pénzügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselője kijelen­tette, hogyha a közönség, a kará­csonyi vásárlásoktól eltekintve, to­vábbra is felesleges dolgokat is vá­sárol, ajánlatos, hogy ,a kormány pótadókkal vonja el tőle a lehető­séget az ilyen vásárlásokra HALÁLOZÁS Belitska Sándor titkos tanácsost, volt honvédelmi minisztert, hétfőn délelőtt helyezték örök nyugalomra a pécsi családi sírboltban. A gyászszer­tartást Takó János evangélikus vezető­lelkész végezte A temetésen a kiter­jedt rokonságon kívül megjelent vitéz Ruszkay Jenő altábornagy, hadtest­parancsnok, Blaskovich Iván baranya­­megyei, Nikolits Mihály pécsi főispán és vitéz Horvát István alispán, özv. Seeger Józsefné szül. Kehli Magdolna 71 éves korában Budapes­ten elhunyt. Temetése Vasárnap volt az óbudai köztemetőben. Vasárnap hosszas szenvedés után meghalt vitéz Vécsey Kálmán fő­jegyző, aki a főváros közoktatási ügyosztályának volt helyettes vezetője. Vécsey honvédtábornoknak, az egyik aradi vértanúnak családjából szárma­zott. 63 esztendős volt Vasárnap délelőtt hatvanhétéves korában váratlanul meghalt Berczel Jenő, a székesfőváros nyugalmazott alpolgármestere. Halálát szívbetegség okozta. Közszolgálati működése alatt a városháza építési, gazdasági és a pénzügyi ügyosztályában működött Főjegyző korában a polgármester megbízta a pénzügyi ügyosztály ve­zetésével, ezt az ügyosztályt később tanácsnoki minőségben is vezette Dr. Berczel Jenő halálát özvegyén kívül Tibor fia és Kornélia leánya gyászolja. Az elh­unytat a székesfő­város közönsége saját halottjának tekinti Temetésének időpontját még nem állapították meg. Özv. Ileoman Sá­nuelné 83 éves korában elhunyt. Nagy részvét mel­lett temették el Budapesten hétfőn délután A megboldogultban dr. Heu­man Károly hírlapíró és dr. Heuman Béla ügyvéd édesanyjukat gyászol­ja Lord Rothermere visszatért Angliába Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Lord Rothermere hosszabb tengerentúli útra indult, melynek első célja Dél-Afrika. A lord, mióta alapvállalatai vezetését fiának, Esmond Harmswortnek adta át, az év nagyobb részét hosz­­szas utazásokkal tölti. Áprilisban Új-Zélandba indult, de a nemzet­közi bonyodalmak következtében félbeszakította útját és Fokváros­ból visszatért aufft, repülőnép és az összes technikai játékok, „1 3.“ árjecryzék ingyen. IVFerenciek te­r 2. szám — Előadás a magyar megújhodás tárgyi alapjairól. Denéky Andor szenei tb főszolgabíró a Turul Szö­vetségben tömörült Zrínyi Bajtársi Egyesület rendezésében felolvasást tartott a magyar megújhodás tárgyi alapjainak megteremtéséről. Az elő­adás szakemberek és társadalmi előkelőségek nagy érdeklődése mel­lett folyt le. Emelte a felolvasás színvonalát az irányadó körök ér­deklődése is, akiket vitéz Bonczos Miklós államtitkár képviselt Rajta és a miniszterelnökség, a földműve­lésügyi minisztérium és iparügyi minisztérium kebeléből megjelenteken kívül a „Magyar a Magyarért" moz­galom képviseletében Broncs­­lá­zárné, Nyitra, Komárom és Eszter­gom megyék szociális előadói, a nyitrai Vitézi Szék képviselője és Esztergom, Nyitra, Komárom és Po­zsony vármegyék érdeklődő közön­sége. Az előadó a társadalmi fejlő­désnek a magyar alkotmány szociális iányú elgondolását dolgozta ki Az előadás tárgya termékeny vitára ad alkalmat, melynek mielőbbi megren­dezését intéz Bonczos Miklós állam­titkár kívánságának megfelelően, a Jurul Szövetség a legrövidebb időn belül, egy vitaest keretében, ame­lyen minden minisztérium szak­embere, a közigazgatási élet vezetői és a sajtó közgazdasági írói részt fognak venni A vitaest pontos idejét a sajtón kívül a Turul Szövetség meghívók útján is közölni fogja, Divéky Andor előadásának lényegé­vel lapunkban részletesen fogunk foglalkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék