Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-05 / 276. szám

6 Xerxes északon Ha nemrégiben még kételkedőn beszéltünk az európai gondolatról, a mostani háború megtanít reá, hogy méltányoljuk értékeit. Az új háború színpadán mintha kissé vontatottan haladna a cselekmény s egyelőre csak annyi az eredmény, hogy valóban odaveszett az az európai egység, melyben, mikor még megvolt, könnyelműen kételkedtünk. Annál tumultuózusabb és veszedelmesebb jelenetek játszódnak le a színfalak mögött, avagy ha tetszik, a „harmadik fronton": a háttérben Miközben a két szembenálló ellenfél mögött a színpadra készül lépni a harmadik, bőven kínálkozhatnak felléptével kapcsolatban különféle analógiák. Ha ugyan kedvünk van még az analógiákhoz. Mégis: az új háború eddig egyetlen nagy eredménye, hogy megtanított hinni olyan eszményekben, melyekről még nemrégiben olyan könnyelműen nyilatkoztunk. A kínálkozó analógiák pedig arra kellenek, hogy erősítsük magunkat veszedelmesebb korok szemléletével, ahol mégis győzött a jog és az igazság. Mert az emberiség már nyilván leszédült volna sorsa pereméről a mélységekbe és a szédületekbe, melyek minduntalan jel-felkísértenek. A szenvedés és megpróbáltatás, meg a szédület csak akkor elviselhető, hogyha az ember szeme felfelé tekint s nem nézi ijedősen az örvényt és a meredélyt. Hát így kellenek az európai emberiségnek újra az emberi összetartozás gondolatai, a szabadság és az emberiesség öntudata, — olyan gondolatok, melyek nélkül értéktelen lenne három évezred története s melyek nélkül élnünk ma sem lehet, de nem is érdemes. A kínálkozó analógiák arról beszélnek, hogy az európai történet milyen véletlenje, avagy éppen megnyugtató törvényszerűsége az, hogy az európai gondolat a Földközi-tenger medencéjében született. Ha valami baj volt az európai emberiség sorsával, itt védelmezték a legjobban bajbajutott értékeit s itt érezték a legjobban, egyetlen egységben mennyire összetartozunk. Miközben egy kis nép vívja észak erdői, tavai, jege között élet-halálharcát, a Földközi-tenger partjaitől mozdul meg az a lelkiismeret, mely mai szétszakadozottságunk közben egyetlen vigasztalónk. Az európai civilizáció Róma munkájából növekedett addig, hogy ma egyetlen egységbe tartozik végeredményben az egész világ s Róma volt a jog, a rend, a béke és a méltányosság őre egy barbár világ közepén; azóta is ezeken a nyomokon fejlődtünk addig, hogy a világot át- meg átszőtték a fehér ember civilizációjának szálai. Mintha ma új barbárságok veszedelmei között Rómából ugyanez a védő, őrző és jogszerű lelkiismeret szólna az emberiséghez, mely egykor békét hozott a világra és falakat épített a munka és a jog oltalmára viharzó határokon. Mit számít Rómának a kis finn nép küzdelme a messzi északon? A nagy politika bonyolultságai között Róma a maga külön érdekkörében bizonnyal érdektelenül nézhetné, mi történik Karélia határain Viszont itt többről van szó. Egyszerűen arról, hogy a római gondolat a maga mérsékelt, arányos értékrendszerével éppen az ellenkezője annak a politikai rendszernek és történeti princípiumnak, mely a tagolatlan kelet nagy arányaival ott törekszik most nyugat felé a finn öbölben. A kis finn nép most egész Európát, az egész európai civilizációt védelmezi. Kis népnek tragikus és mégis mennyire szép szerep, hogy ők hordozhatják a legnagyobb odaadással a szabadság gondolatát! A szabadság gondolatát, melyből megszületett az európai civilizáció ... Rend és szabadság: ezek az európai élet vezérlő elvei. A kis finn nép a maga mintaszerű életében ezeket az elveket valósította meg. Rend és szabadság: az értük vívott nehéz harc nyilván egy jövő jobb élet reménységéből fakad. Az antik Hellász példáját idézhetnék, amint a maroknyi görögség visszaverte, egyedül hite és erénye erejével, Xerxes óriási hadseregeit. Marathon és Plataia óta így tartozik hozzá a szabadság az európai szellemhez . Marathon és Plataia nélkül nem jöhetett volna sem Pheidiás, sem Periklés, se Róma. Vájjon hihetünk-e benne, hogy a finn példa új európai megértésnek, emberiességnek és békének lesz majd előkészítője? A lelkiismeret kérdése ez s a hűségé (ahogy most Róma is olyan hűnek mutatkozik az európai közösség hagyományaihoz). Megpróbáltatásaink újra megtanítanak reá, hogy relativizmus nélkül bízzunk az igazság és a szabadság a csodatevő erejében, azzal a hűséggel, mely nélkül nem lehetett volna európai egység s a legszebb történelem. Gogolák Lajos TELEFONSZÁMAINK: Szerkesztőség . , *128-428 Kiadóhivatal . , *126-726 Hirdetésosztály . , Könyvosztály *120-150 Magyar Nemzet KEDD, 1959 DECEMBER 5. Formaelv és formatisztelet A népek áradásában és kavargásában, etikai magatartásuk félrecsúszásaiban és terjeszkedésük mértéktelenségében, történelmük szélsőséges korszakaiban, kultúrájuk túlérett dekadenciájában, de mérsékelt és józan, befelé forduló és mélyebb kultúrára szomjas periódusaiban is a kozmosz egyéb erőinek őstörvényszerűségei uralkodnak. Forma és alaktalanság, arány és szertelenség, céltudatos haladás és csapongó kedvtelések úgy váltakoznak, akárcsak a stílusok és irányok a művészettörténelemben. Esztétikai és etnográfiai jelenségek egyaránt rendszerek megszerkesztésére, elméletek építgetésére ösztönzik a filozófus és szociológus elméket, míg egy váratlan csapás elintézi az életből préselt virágként elraktározott tudományos és elvi rendszereket. Ez eméletek sokszor , máról-holnapra omlanak össze, mint a kártyavár... Minden életnek szüksége van formákra, stílusok teremtésére. A természet is alakokba öltözik, formai változatosságával lep meg, nehogy színei és energiái érthetetlen és élvezhetetlen, szétfolyó káoszban vesszenek el. A művészet is formák, iskolák, keretek között őrzi meg a lélek szárnyalásainak meglepő, megrázó, tavaszos élményeit. De a formák elavulhatnak, megszokottá válhatnak, rozzant keretekké eshetnek széjjel; ilyenkor a zseni felfedező útra indul és új öltözékben jeleníti meg az örökegy gondolatot, azt a nagy inspirációt, amely minden igazi művésznél azonos... A dilettánsra a formaérzék hiánya jellemző. A dilettáns csak érzeleg, válogat, rajong. Nem látja meg a forma lényeges jelentőségét, életet őrző és vezérlő elvét. A népek életében a nemzeti stílus képviseli azt a formát, amelybe bele kell törődnie még a leguniverzálisabb elme és szív fényeinek és sejtelmeinek, látomásainak és borongás mindenség-érzetének kultúrát hozó és árasztó erőinek is. A nemzeti stílus természetesen nem pusztán a művészetet irányító elv, a gondolkodásmód, a jellem, a munkasiker, a politikai magatartás és idegen nemzetekkel szemben kifejeződő érzület is egyenes folyományai. A nemzeti stílus a nemzeti élet elválaszthatatlan kísérője, meghatározó formája. A nép lelkéből fakad, magára ölti a hagyományok hímzéseit és ünnepélyes lelkületét, tovaviszi az ősök szellemét a századokon át, megőrzi az egységet és folytonosságot... A történelmi határok is beletartoznak e formaelvbe. Ezért nem szabad hozzányúlnia senkinek sem a történelmileg szentesített határokhoz, mert a forma törvénye époly szent, mint az éltető tartalomé. A történelem gyakran szolgáltatott igazságot kis népeknek, kifosztott és kizsákmányolt nemzeteknek. Ezt éppen mi magyarok tudhatjuk legjobban. Hisszük és reméljük, hogy így lesz ez most is ... Bánfalvy Szilárd Olaszország és a szovjet működése a Balkánon Az amerikai semlegességi törvény megváltoztatása és a hollandbelga békeakció sikertelensége Nyugaton lezárta a háborús diplomácia első korszakát. Kétségtelen ugyanis, hogy pillanatnyilag Nyugaton a politikai elgondolások frontja megmerevedett s habár döntő jelentőségű eseményekkel tavaszig a harctereken nem lehet számolni, azért Nyugaton egyelőre a fegyvereké a szó. Természetes azonban, hogy a hadviselő és semleges államok diplomáciája tovább működik, mégpedig elsősorban oly területeken, amelyeket gazdasági, illetve közvetett hadicéljaik számára fontosnak tartanak .Jelen pillanatban a Balkán az a hely, ahol a különböző erővonalak működését leginkább érezni lehet és ahová az európai diplomácia súlypontja áttevődött. A Balkán s a vele közvetlen földrajzi kapcsolatban lévő Közel-Kelet mindig fontos szerepet játszott a nagyhatalmak egymás közti mérkőzésénél. Aki figyelemmel kísérte a most dúló európai háborút megelőző politikai eseményeket, az kétségtelenül megállapíthatja, hogy a Balkánért való versenyfutás és a különböző érdekszférák lerögzítése jóval megelőzte az ellenségeskedések kirobbanását. Ezen a téren elsőrendű fontosságú szerepet játszott és játszik ma is Olaszország, amely már többször félreismerhetetlenül leszögezte azt az álláspontját, hogy a Balkánon semmiféle lényeges esemény nem történhetik az Impérium tudta nélkül. Albánia bekebelezése óta Olaszország ténylegesen is balkáni hatalom s hogy e szerepét milyen komolyan veszi, azt legjobban bizonyítja az a nemrég elhangzott olasz kijelentés, mely szerint: ,,Olaszország határai a Dunánál vannak Amióta a német—orosz szerződés és Lengyelország felosztása következtében a szovjet újból hatásos szerepet játszik az európai politikában, az orosz befolyás a Balkánon is érezhetőbbé vált. A szovjet külpolitika az utóbbi időben mindinkább kezd visszatérni a cári dip lomácia célgondolataihoz. A változott viszonyok következtében azonban a Balkánon többé nem a Monarchiával, mégcsak nem is annyira Angliával találja magát szemközt, hanem Olaszországgal. A szovjet balkáni törekvéseire ma még csak következtetni lehet, éppen azért, mivel ismerjük a cári Oroszország ezirányú terveit. A balkáni államokra nehezedő fokozott és mielőbbi orosz nyomás mellett szól az, hogy a szovjet északi tervei realizálása után délen próbál majd elgondolásainak érvényt szerezni. Másrészt tagadhatatlan, hogy Oroszország mai helyzete a Balkánon bizonyos tekintetben sokkal nehezebb, mint amilyen 1914 előtt volt. Akkor ugyanis a pravoszláv gondolat még tökéletes vonzerővel hatott a Balkán ortodox vallású népeire. Ez az összekötő kapocs azonban, melynek lélektani vonzerejét nem szabad lebecsülni, a mai orosz birodalom vezetőivel szemközt aligha állhat fenn. Bulgária agrárproletariátusának egy része talán még megfelelő rokonszenvvel viseltethet a moszkvai rezsim iránt, de már például Jugoszláviáról ilyen szimpátiák bajosan volnának feltételezhetők. Másrészt éppen a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy minden a Balkánon jelentkező erőszakos szovjet akciónak Olaszország azonnal és a legerélyesebben ellene szegülne. Ez új balkáni nagyhatalom következtében Moszkva egyelőre kénytelen lesz ezirányú terveit továbbra is nyílt kérdéseknek tekinteni. A harmadik fontos érdekszféra a Balkánon az angol és a francia Magán a szűkebb értelemben vett Balkánon sem Angliának, sem Franciaországnak tulajdonképpen nincsenek lényegesebb gazdasági vagy politikai ambíciói, de fontos számukra ez a terület a háború továbbfolytatása szempontjából. Nem valószínű ugyan, hogy legalább is egyelőre a szövetségesek a világháborúból emlékezetes szaloniki expedíció megismétlésére gondoljanak, de a balkáni államok semlegességének mérve és jellege döntően tudná befolyásolni a távolabbi hadszínterek eseményeit is. A balkáni semlegesség elsősorban a közelkeleti brit és francia érdekek miatt bír fontossággal. Ennek biztosítását és védelmét szolgálta a nemrég Ankarában megkötött angol—francia—török egyezmény, mely heves ellenérzést váltott ki Moszkvában A balkáni semlegesség kérdésében nincs lényegesebb eltérés Anglia Franciaország és Olaszország között, úgyhogy e téren a három nagyhatalom közt feltűnő súrlódás nem várható, ellen a pillanatnyi angol—francia—olasz szolidaritás alighanem újból megfontolásra fogja késztetni Moszkvát, mielőtt a Balkánon bármilyen akcióba kezdene. Németországnak, mint hadviselő félnek balkáni érdekeltsége kétségtelenül a politikai statusz quot és a legteljesebb semlegességet követeli. Ez a semlegesség azonban nemes szemponntból mindenesetre olyan kell legyen, hogy messzeágazó és elsőrendű fontosságú gazdasági érdekei kielégítést nyerjenek. Minden cáfolat ellenére nagyon valószínű, hogy a legutóbbi román kormányválságnál ezek a szempontok is szerepet játszottak. A balkáni helyzet vizsgálatánál szándékosan hagytuk utoljára Magyarországot. Közvetlen szomszédja vagyunk a Balkánnak s a szoros barátság következtében, mely Olaszországhoz fűz, ránk is fokozottabb mértékben vonatkozik az, hogy minden balkáni változás Magyarországot a legközelebbről érinti. Hogy Magyarország álláspontja mi lehet egy esetlegesen megalakítandó új Balkán-blokkal szemben, azt Csáky külügyminiszter expozéjában világosan körvonalazta. Nyilvánvaló, hogy Magyarország mindenfajta új balkáni alakulatban csakis függő problémáinak rendezése és jogos igényeinek kielégítése esetén vehetne részt. Ez pedig elsősorban Romániára vonatkozhatik A nyomás elöl való kitérésnek csak egy módja lehet: áldozatok árán való becsületes megegyezés szomszédjaival, mely esetben harmonikusan élvezhetné egy esetleges új délkeleteurópai alakulat semlegességének előnyét. Ellenkező esetben számára csak a behódolás útja marad. Báró Wesselényi Miklós Azonnali belépésre keresünk perfekt, gyakorlattal bíró, őskeresztény magyar-német gép- és gyorsírást. Csak abszolút tudással rendelkezők jelentkezzenek, ilyenek munkáját megfelelően honoráljuk. Jelentkezés Ford Motor rt., Kossuth Lajos tér 18., délelőtt 10—12, délután A—5 között. Magyar szerencsekívánat Mackensen vezértábornagy 90. születése napján Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. Mackensen vezértábornagy 90. születésnapja alkalmából dr. Ilardy Kálmán ezredes, berlini magyar katonai attasé, tolmácsolta a vezértábornagynak a magyar honvédelmi miniszter és a honvédség szerencsekivonalait. Vitéz Leveldi Kozma Miklós m. Tvr. titkos tanácsos, mint a volt császári és királyi 10. huszárezred század parancsnoka, amelynek Mackensen vezértábornagy az ezredtulajdonosa, tolmácsolta az ezred szerencsekivonalait. (MTI.) Félezer felvidéki gazda látogatása az Alföldön és a fővárosban A Falu Gazdaszövetség most rendezte meg az első gazda társasutazást, amelyen ötszázötven felvidéki gazda vett részt ötvenhat különböző községből. A felvidéki gazdákat, akik különvánattal érkeztek a szlovák gazdákkal együtt, először Kiskunfélegyháza és Csongrád alföldi gazdái látták vendégül. Vasárnap Kiskunfélegyházán volt az ünnepélyes fogadtatás, ugyancsak ünnepélyesen fogadták Csongrádon is a felvidéki gazdák csoportját. A felvidéki gazdák hétfőn reggel különvonaton érkeztek Budapestre, ahol felvonultak az Országzászló elé, majd megtekintették a parlamentet s utána a kupolacsarnokban gyűltek össze, ahol Jarass Andor a gazdaképviselők és a felvidéki képviselők társaságában fogadta és üdvözölte őket. A felvidékieket Krúdy Ferenc, majd Mayer János köszöntötte hangsúlyozva, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt nagy dolgokat művelt a magyar föld és gazdáink a magyar földnek nemzetközi vonatkozásban is megbecsülést szereztek. A Felvidék gazdái láthatják, hogy az Alföldön minden tanyán és viskóban faji öntudatában megerősödött magyar lélek lakozik. Jaross Andor azt hangoztatta, hogy a Kis-Alföldről a Nagy-Alföldre érkező magyar azt érzi, mintha Pusztaszer magyarjával fogna kezet s a Felvidék az ezeréves magyar lelket megőrizte az elmúlt húsz év alatt. Bensőséges fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretek! Atyánk. Nagyatyánk. DEUTSCH ZSIGMOND a Ferenc József rend lovagja és a Szent Száva-rend tulajdonosa áldásos életének 80. évében, november hó 30-án, rövid tenvedés után elhunyt. December hó 3-án temettük el Petrovprádon (Nagybecskereken). Deutseh Alfréd és I.ies* Wien—Parist Doros József és Frida. Deutseh Emil és Betty gyermekei. Setti nan Lee és Madelyne (Stockholm), Druss'*h Maritta, Deutsch Endre és Sazi, Dóris Ferenc. Deutseh Zsigmond György, Irtulss'h Ervin Alfréd unokái. Emléke szent előttünk! Minden külön értesítés helyett! Őzt Tihaméry Hugóné úgy maga, 39 mint családja nevében fájdalommal s megtört szívvel jelenti, hogy hőn szeretett férje T 1 fi *r rsvéry 8-i sji *t a december hó 3 án, 44 éves korában, hosszú szervedés után elhunyt Gyá szólják: özv. id. Tihaméry Hugóné, édesanyja, Tihaméry Kálmán Gaszner Miklósné, szül. Tihaméry Aranka. Tihaméry József, testvérei: Tihaéry Józsefné, szül. Thumo Viola, sógornője, Giszner Miklós sógora. Temetése: kedden délután fél 3 órakor az óbudai temezben. Az engesztelő szent miseáldozatot szerdán •reggel 8 órakor az újlaki templomban mutatjuk )be az Egek Urának Minden külön értesítés helyit. Részvétlátogatásos mellőzését kérjük.