Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-05 / 276. szám

KEDD, 1959 DECEMBER B. Magyar Nemzet Hétfőn is a meghatalmazási javaslatot tárgyalta a Ház A képviselőház hétfői ülését dél­előtt tíz órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Napirend előtt felolvasta a kormányzó kéziratot, melyben visszaküldi az országgyűlés­nek az örökösödési illetékek tekinte­tében a kettős adóztatás elhárítása céljából Prágában 19­16. évi október 26. napján kelt magyar—csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvénycikket, mert a csehszlovák állam önállósága közben megszűnt. Ezután a Ház a napirenden sze­replő appropriáció vitájára tért át A Ház hétfői ülésén már megjelen­tek a nyilas képviselők is. Varga Béla (kisgazda) a nemzeti egység megteremtését sürgette Le­gyen példa a finn nép magatartása a nemzeti egységre. A finnek egy test­ként állnak szemben az elnyomó hatalommal. Egy kis népet támadtak meg csak azért, mert kisebb volt, mint a támadó Nemzetünk egységét akarják megbontani azok, akik olyan röpiratokat terjesztenek, mint ami­nekkel most tízezerszámra árasztot­ták el az országot. Ez az aláírások szerint nemzeti szocialista röpirat szembeszállt a magyar kisgazdatár­sadalommal, a magyar kisiparosság­gal, a papsággal, állami életünk rend­jével, mindennel, ami nemzetünk éle­tében fontos Aki ezt a röpiratot for­galomba hozta, hazaáruló és bitang gazember, méltó büntetését kell vennie tettének. Nemzetünknek önálló egyedekre van szüksége. A magyar individualista nép, nem hajlandó semmiféle kollektív járomba hajtani nyakát Aki kollektivizmust kínál a magyar népnek, nem ismeri a ma­gyarság lelkét A magyar nagybirtok ideje tulajdonképpen lejárt. Az egyéni kisgazdálkodás korának kell jönnie. (Helyeslés.) Tömbü­ly Dénes (MSZP) azt kívánta, hogy egyaránt sürgősen fejlesszék a városokat és községeket. Úthálóza­­tunkat tervszerűen kell kiépíteni. Palló Imre (NF) erős paraszt­­állam kiépítését sürgette. Mester Miklós (MEP) szerint a névmagyarosítás rendszerének gyorsí­tására van szükség. A magyarság huszonöt százaléka idegen nevet vi­sel, a hivatalokban pedig minden második magyarnak idegen hang­zású neve van. Kívánatos, hogy min­den magyar polgárnak magyar neve legyen. Malasits Géza (szoc. dem.) a sütő­ipari munkások számára éjjeli munkatilalmat követel Czermann Antal (MEP) adórend­szerünk hibáival foglalkozott- az adó nyolcvan százaléka a föld- és ház­adó, nincs elég szociális tartalma és végül a kis adózóval szemben ugyanúgy jár el, mint a nagy adózó­val. A hús, a só, a cukor árát, illető­leg adóját le kell szállítani. Vágó Pál (nyilas) magát mint „fe­lelősségteljes és tudós kutatót" aposztrofálta. „Nemzeti szocialista büszkeséggel"* (Derültség) hivatkozott Kossuth pénzügyi politikájára. Ferenczy Tibor (MEP) teljes biza­lommal viseltetik gróf Teleki Pál iránt, mert benne a magyarság és függetlenségérzet megtestesülését látja. A miniszterelnök cserkészraivolta is garancia arra, hogy az országot a legmagasabb ideálok útmutatása sze­rint vezeti. Vajna Gábor (nyilas) megállapítja, hogy az új külpolitikai viszonyok eredményeként a szociáldemokrata szakszervezetek „föltettek"' t fokozot­tabb figyelemmel kell kísérni a mű­ködésüket. Laky Dezső (MÉP) megállapítja, hogy múlt költségvetéseink egyik jel­lemzője, hogy a szociális kiadások viszonylagos jelentősége egyre na­gyobbá vált. A folyó költségvetésben ugyan százalék szerint valamivel ke­vesebb ez az összeg, de oka nem a szociális kiadások dotációjának ab­szolút csökkentése, hanem bizonyos irányú kiadások rendkívüli megduz­­zadása. A szociális kiadások körének egyik ágazata, a közegészségügyi ki­adások például az előző évi 19 millió pengővel szemben 27 millió pengővel szerepelnek az előirányzatban. A leg­nagyobb változás a költségvetésben a biztonság és annak körében a hadse­reggel összefüggő szükségletek kielé­gítésére szánt összeg rendkívüli emel­kedése. (Felkiáltások: Nagyon helyes!) Fontos, hogy az eszközöknek fejlesz­tésére, melyekkel a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tehető, nagy figyelmet fordítsanak Bár a népélel­mezés terén történt is javulás, a hely­zet korántsem kielégítő. Rendkívüli időkben, mint a maiak, a kormányzat legfőbb gondja az ország biztonságá­nak és függetlenségének megóvása. Remélnünk kell, hogy ez a rendkívüli igénybevétel idővel megszűnik és fontos gondja a kormányzatnak, hogyan fogja az ország egész gazda­sági életének, különösen az iparnak békegazdálkodásra való átállítását simán keresztülvinni. Hogy az ország magasabb értelemben vett békegazdál­kodásra át tudjon térni, arra is szük­­ség van, hogy a gazdasági élet külön­böző ágaiban a megértés és kölcsönös segélynyújtás legyen uralkodó. (He­lyeslés.) Szinyei Merse Jenő elnök napirendi javaslata értelmében a Ház legközelebbi ülése kedden délelőtt tíz órakor lesz s folytatólagosan tárgyalják az appro­­priációt A Ház hétfői ülése hat órakor ért véget, képviselő ellen beadott petíciót, amely érvénytelenségi okként jelölte meg, hogy Papp József tájékoztatási nyilatkozatában valótlanságot állított és a megválasztott képviselő az ötö­dik és hatodik elemit nem végezte el. Miután Papp József igazolta, hogy a hatodik elemit elvégezte s erről bizonyítványt­­ kapott, a bíró­ság a panaszt elutasította. A képviselőház hétfőn is az appropriációs javaslatot tárgyalta és az ülésen résztvettek a nyilas képvi­selők is. Közel harminc szónok van még feliratkozva a vitához, úgyhogy előreláthatólag a javaslat tárgyalása a keddi és a csütörtöki napot is igénybe veszi. Szerdán, a kormányzó névünnepén nem tart ülést a képvi­selőház. Tudja a világ, hogy a magyarság őrzi a függetlenségét — mondta a minisztereln­ök Balatonfüreden Balatonfüredről jelentik. Rado­csay László igazságügyminiszter, akit a balatonfüredi kerület nagy többséggel választott meg képvise­lőjévé, vasárnap ünnepélyes kül­sőségek között vette át megbízó­levelét. Az ünnepségen résztvett gróf Teleki Pál miniszterelnök is. Gróf Teleki Béla főispán üdvözlő Szavai után Andorsay László mon­dott köszönetet megválasztásáért, dicsérve a választópolgárság hig­gadtságát és józanságát, amelyet nem kápráztattak el bizonyos szi­várványos színű ígérgetések. A miniszterelnök szintén felszó­lalt s hangoztatta, hogy közös em­léke a fürediekkel: a Darányiak emléke Darányi Kálmán, aki leg­jobb barátja volt, sohasem hival­kodott s az ilyen emberek lelkét érzi meg a magyar nép, amelynek nem kell a hangoskodás, az ígér­getés, a kiabálás és a dobszó. — A kötelességet — mondta gróf Teleki Pál — ígérgetés nél­kül kell teljesíteni. Rendkívül ne­héz időket élünk, de az elmúlt húsz esztendőből bizalmat és erőt meríthetünk. A teljes elesettségből saját erőnkből álltunk talpra és belső megerősödésünkön kívül el­értük a világ közbersülését is, tudja a világ, hogy a magyarság őrzi függetlenségét és önállóságát, óvja önérzetét s nem bocsátkozik sem belső, sem külső kalandokba, hanem a nyugodt haladás útját járja. — Voltak a politikai életnek forgandóságai is és a szélsőségek­nek az általános választásokon el­ért eredményei sokakat megijesz­tettek. Én nyugodtan vártam — mondta a miniszterelnök —, hogy a hullámok lecsillapodjanak és bíztam a magyar nemzet józansá­gában s a szélsőségek hullámai meg is törtek a nép józanságán Befejezésül utalt a miniszter­elnök arra, hogy a mostani idők súlyos megpróbáltatásoknak teszik ki a nemzetet és a legéberebben résen kell lenni. Valószínűleg jön­nek olyan idők, amikor majd megszorításokat kell tenni s a mindennapi életben több dologról le kell mondani. A belpolitika egyéb hívei Imrédy Béla, akit Kőszeg városa díszpolgárává választott, vasárnap vette át a díszpolgári oklevelet dísz­közgyűlés keretében. A közigazgatási bíróság dr. Tor­nyos György körmendi képviselő mandátuma ellen benyújtott petíció ügyében az eljárást megszüntette mert panaszosok a petíció vissza­vonását kérték. Hétfőn tárgyalta a közigazgatási bíróság a nyilas Papp József, zirci Várhegyi Szanatórium ki Régi nívó­­k! Új, redukált árak! Három német repülő kalandos menekülése Franciaországból Svájcba Zttrleh, november -(A „Magyar Nemzet" tudósítójá­tól.) Vasárnap reggel Le Locle kö­zelében három fiatal német repülő lépte át a svájci határt és jelentke­zett az itteni katonai hatóságoknál, amelyek a német repülőket inter­nálták. A három német repülő 18 és 22 éves fiatalemberek akik Francia­­ország felett végeztek felderítő re­pülést, olajuk elfogyott és így kény­telenek voltak Bésançon mellett, tehát mintegy 70 kilométernyire a svájci határtól kényszerleszállást megkísérelni, ami azonban az erdős terepen nagy veszéllyel járt volna, gy ejtőernyőjükkel leszálltak és gépüket sorsára hagyták. A le­szállásnál a három fiatal repülő kisebb sérüléseket szenvedett és el is sodródtak egymástól, de sikerült megtalálniuk egymást. Elhatározták, hogy megkísérlik a svájci határ át­lépését. Egyenruhájukat elégették, csak repülőruhájukat tartották ma­gukon és így vágtak neki az erdős vidéknek. Három teljes napig tar­tott útjuk a svájci határig. Az egyik német repülő jól tudott an­golul és így annak a pár francia parasztnak, akikkel találkoztak, azt mondta, hogy angol repülők. Telje­sen kimerülve érték el a svájci ha­tárt, ahol egy egyedülálló paraszt­házban kértek segítséget. Ez a pa­raszt értesítette a legközelebbi határőrt, aki azután a német repülőket a katonai hatósághoz ve­zette. A kalandos sorsú három fia­tal német repülő most Svájcban fogja megvárni a háború végét. .. A kárpátaljai alma körül I. Tekintetes Szerkesztőségi Miután magam is azon sokak közül való vagyok, akik a b. lapjuk­ban megjelent közlés alapján októ­ber 20-án a­lluszti Jálási Gazdasági Egyesülettül almát rendeltek, kény­telen vagyok a nevezett egyesületnek lapjukban közzétett közleményét ala­posan megcáfolni. Ez az egyesület olyasmit vállalt, aminek jóhiszeműen bedőltek az emberek és nem csinált semmit, sőt a semminél is rosszab­bat, mert előlegeket vett fel és sem almát, sem pénzt nem lehet tőlük kapni. Annyira kritikán aluli bánás­módban részesítette a jóhiszeműen hozzáfordulókat, amihez itt a ma­gyarországi kereskedelmi életben nem vagyunk hozzászokva. Ez lehet még egy csökevénye az ott letűnt érának, de itt nem lehet gyakorolni anélkül, hogy messzemenő következ­tetéseket ne vonjanak le az embe­rek belőle. Október 20-án feladott kétmázsányi megrendelésemet egy­általában nem igazolta az egyesület, csak sürgetésemre küldött november 2-án egy sokszorosított levelet, mely­ből kiolvastam, hogy előleg nélkül nem szállít. Azonnal küldtem 30 pengő előleget, de sem annak véte­lét nem ismeri el, sem az árut nem szállítja, sem sürgetéseimre nem felel. Most már ott tartok, hogy a szál­lítási késedelemért kártérítési pert fogok folyamatba tenni, a pénzem megszerzéséért, illetve visszaszer­zé­séért pedig kriminális pert fogok in­díttatni az egyesület ellen, mert no­vember 23-án itt utolsó sürgetésemre sem kaptam vissza a pénzemet. Már engedelmet kérek, de ha va­laki valamit vállal, akkor teljesítse is. Abban, hogy a kárpátaljai alma­­akció kudarccal járt, egyedül az egyesület hibás, mely indolens nem­törődömséggel semmit sem tett sem a megrendelők, sem a termelők ér­dekében. Mindezt azért kell megállapítani, mert b. lapjuk is arra a következte­tésre jut cikkében, hogy az egyesü­­letben jóakarat volt. Hát, kérem, ez a cselekedeteiből nem látszik. Ha valaki másfél hónap alatt, előre be­küldői­ pénzére nem kaphatja meg a belföldi árut, hol itt a jóakarat? Nem igaz, hogy akkor valami na­gyon olcsó volt a hirdetett ár, akkor mindenhol lehetett ily áron almát kapni, persze most a jóhiszemű­­en delő fizethet dupla árat, mert az egyesületnek nincs kereskedelmi ér­zéke. A papír türelmes, egyoldalúan be­állítva az egyesület mosakodása na­gyon hihető, de a tények ellene be­szélnek és ezeket a tényeket minél tágabb körben ismertetni kell, ne­hogy még valaki bedőljön a Huszli Járási Egyesületnek. Teljes tisztelettel Dolowschiak Antal takptári fiókfőnök (Tata) n. Igen tisztelt Szerkesztőség! Küldjek előzetes fizetés ellenében a szó szoros értelmében szemetet, amit Budapesten nem olcsóbban, ha­nem egyáltalában nem árusítanak. A portát is előre fizettem, ez a szép társaság azonban azt utánavette és a házfelügyelő, ki a csomagot kéz­he­z kapta, megfizette. Én megrekla­máltam az 1.40 pengőt, amire még csak feleletet sem kaptam Feljelen­tést csak azért nem tettem, mert nem akarok tanúként még ezirányú kellemetlenséget is. . Egy kistisztviselő (Budapest) III. Igen tisztelt Szerkesztő Úr, a „huszli alma-ügy ” hez szeretnék hozzászólni Én is hozni rám saját ré­szemre 100 kg-ot és meg vagyok elé­gedve. Meg vagyok elégedve, mert már a rendelésnél is tisztában voltam azzal, hogy 30 fillérért nem lehet válogatott szép Jonathán-almát kapni, de a küldött alma igen egészséges, jóízű középnagy fajalma Ne felejt­sük el, hogy Pesten ma egy kiló príma Jonathán 88 fillér, s ne fe­lejtsük el főleg, hogy más időkben karácsony előtt már 1 pengő 60 fil­lérnél olcsóbb alma nem is volt kap­ható, mert a spekuláció erről gon­doskodott, most pedig 30 fillértől 88 fillérig kapható már az alma, tehát a szegényebb réteg is meg­veheti. A huszti almának ez elsősor­ban a legnagyobb érdeme. Tisztelettel Dr. Sz. J. (Bpest) IV. Tekintetes Szerkesztőség! Mikor az első közleményt olvas­tam és megértettem, hogy itt ott ha­jók estek a kárpátaljai almák körül, elfogott valami csendes szomorúság Én édes Istenem, hát még a világ legszerényebb almaköntösében termő máramarosi Jonathán is valamiféle bűnbe eshetett? Aztán megjelent a második, utána a harmadik panasz s én szinte szo­rongó érzéssel lestem a postát: ma­gam is rendeltem Tarnaközön, ’ ha­j­dán volt otthonomban 50 kilót és óh mennyire fáma, ha nekem is csalód­nom kellenék! És megjött a posta s vele a vas­úti állomás értesitése, hogy a mára­marosi szállítmány, 57 kg súlyú fo­nott kosár, ott vár az elszállításra Lelkére kötöttem Bukfencnek, az egylovas fuvarosnak, hogy a hétki­lométeres úton meg ne rázza az én almáskosaramat. Délután szólt­­ be hozzám a fiam: „Apus, a máramarosi alma megérkezett!" C­saládunk nőtag 7 Erős papírlemez, két dl- K n{\ dalén térkép.............P Falemezen, megyék sze- ~T m­\­rint kivágott térképpel P * Az 6»»tes játékszerekről nagy képet érjegyzéket ingyen és bérmentve küld: LIEBNER BC játékboltja Budapest, V., Szent István*tér4 ja) körülállva bontogatták a kosarat, no és itt a meglepetés: bocsánatot kérek a súlyosan csalódott almaren­delőktől, nekem a Kárpátok nem­csak jó, de kitűnő almát éspedig makkegészséges, keményhúsú almát küldtek, közömbös, hogy apró, igény­telen külsővel. Csakhogy ez bizony semmit sem jelent, mert ha valaha evett valaki Felsőnereznicén, a Polánszkiban Vaszkó Elek drága, rég a földben pi­henő papunk Aranyparmenjéből, Lon­­donpepinjéből, na meg az annyira lekicsinyelt Jonathánból, ha valaki megkóstolta a felsővisói Markovitz­­kert almáit vagy mondjuk a técsői „sok szomszédos" gazdák kertjeinek termését, nem is szólva a faárama­­rosszigeti úri csodakertek felejthetet­len almakincseiről, az nem fogja bí­ráló szemekkel bűnül róni annak a szegény Kárpátaljának, hogy most, ebben a zűrzavaros világban talán valahogy akaratukon kívül is nem tetszetős formában küldték el termé­seiket az anyahaza fiainak. Kijelentem, hogy én noha kevert és jórészt apró gyümölcsöt kaptam, a küldeménnyel nagyon meg vagyok elégedve, nincs okom panaszra még azért sem, mert a küldemény Szállí­tási díja nagyon felszöktette az alma szerény árát. Lehet, hogy az én csendes megelé­gedésemnek a forrása az a vissza­emlékezés, amely visszaviszi lelkem Máramarosba, amelyet vagy 35 esz­tendővel ezelőtt hagytam el és ahol Máramaros vármegye szolgálatában, Taracközön, drága talpig úr princi­pálisom, Hadfaludy Laci főbíró s ké­sőbb az izig-vérig nagy úr­­visói Papp Simon főbíró uram oldalán Felsővisón szolgáltam szűkebb hazá­mat, Máramarost, lehet, hogy ez az emlékezés tesz elfogulná és az én em­lékeim keresik és meg is találják az esetleges hibák vagy kellő mostani gyakorlat hiányában érthető apróbb mulasztások mentségét. Bizton hiszem, hogy ezek a mu­lasztások jövőre pótolva lesznek és eltűnnek és ezért legyen szabad be­fejezésül valamit megsúgnom az elé­gedetlenek közül azon almarendelő társaimnak, akik azt panaszolják, hogy a Máramarosból kapott almák aprók s ezért nem megfelelőek, mert selejtesek, mondom, megsúgom, hogy máramarosi ember, ha az asztalon ötféle almát adnak fel, szép, nagy válogatott példányokat, nem nyí­l ezekhez, hanem kiveszi a tálból azt az apró, igénytelen külsejű Jonathánt, ő tudja, hogy miért. S most legyen béke velünk, hall­gasson el a panasz, talán megadja a jó Isten, hogy megéljük a jövő esz­tendőt és akkor majd megjelenik a jó előre elkészült Máramaros a pia­con olyan külsővel, amely méltó lesz a belső tartalomhoz. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr pe­dig bocsássa meg nekem, hogy ily hosszan kellem védelmére a mára­marosi álmának és egy kicsit Huszt­­nak is, lévén Huszt egy a négy kö­zül- sajnos, a negyedik, a négy ko­ronájával, Máram­arosszigettel még mindig túlnan vapyon. Megkülönböztetett tisztelettel id. dr. Orbán Márton gyönki ügyvéd Az angol filmgyártás dicsősége- Csókos gésák• Izzó melódiáki Pikáns humori Pazar kiállítási IIIfó Ár­­fi A londoni filharmonikusok Toscanini vezénylete alatt univenisi Díszelőadás holnap dfj) RADIUS

Next