Magyar Nemzet, 1940. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

CSÜTÖRTÖK, 1940 FEBRUÁR 1. Magyar Nemzet Interpellációs nap a Házban •A Ház szerdai ülését délelőtt 10 óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Napirenden a leg­kisebb gazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat általános vitája sze­repel. Nagy Ferenc (kisgazda) visszauta­sította azt a vádat, mintha a kisbir­tokosnál a munkásoknak rosszabb dolguk lenne, mint a nagybirtokosnál. Kifogásolta, hogy a munkabérmeg­állapító bizottságok elnöke csak fő­iskolát végzett ember lehet s azt kí­vánja, hogy a legszegényebb nép­rétegnek is meglegyen a lehetősége a főiskola elvégzésére. Utalt a finn­országi helyzetre, ahol favágók és parasztok kö­zött sok diplomás em­ber van. A javaslatot elfogadta. I­app József (nyilas) szerint ez a törvényj­avaslat nem kelthet bizalmat, mert a bizottságok állapítják meg a munkabéreket. Meixner Emil (MÉP) kijelentette, hogy a mezőgazdasági üzemek csak akkor tudják terheiket viselni, ha mezőgazdasági jövedelmét fokozzák. Hangoztatta, hogy nemcsak az áru-, hanem a munkapiacot is szabályozni kell, ezt a gyengébb védelme kívánja meg. Szabó Gyula (MÉP) arról beszélt, hogy a falu népe állandóan özönlik a fővárosba. Ez a nemkívánatos ván­dorlás a falu elnéptelenedésére vezet. Ezután Tasnádi Nagy András elnök napirendi javaslatot tett. A Ház leg­közelebbi ülése csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz, azon folytatja a tár­gyalás alatt lévő javaslat vitáját. Mielőtt még a szóbeli interpellá­ciókra tértek volna át, a régebben elhangzott felszólalásokra adott írás­beli miniszteri válaszokat olvasták fel. Radocsay László igazságügyminisz­ter válaszában kitért arra, hogy az 1934-es évek elején nagy számban alakultak építőtakarék szövetkezetek és részvénytársaságok. Ezek azonban anyagi zavarba jutottak, nem tudtak megfelelni rendeltetésüknek és meg­károsították tagjaikat. Sok esetben feljelentésre megindult a nyomozás. Az esetek legnagyobb részében az ügyészség eljárást indíttatott. A jövő­ben azonban külön törvény­javaslattal kívánják az ilyen cseteket megaka­dályozni. (Helyeslés.) Váczy József (kisgazdapárti) a földművelési és a honvédelmi mi­niszterhez interpellált az állatértéke­sítés válságáról. Hangoztatta, hogy a gazdatársadalmat is megilleti a jog, hogy termelvényeit tisztességes áron eladja. Ma különösen a sertés, marha meg a juh ára alacsony és ez a gazdák elszegényedésére fog ve­zetni. Azt kívánta, hogy a magyar gyapjútermelést fokozzák, árát emel­jék és a külföldi nagyon drága gyapjú behozatalát csökkentsék. (Taps a Ház minden oldalán.). Gróf Teleki Mihály földművelés­ügyi miniszter kijelentette, hogy gon­doskodni kell a tengeri- és takar­mányszükségletről. Reméli, hogy kö­rülbelül 10.000 darab sovány marhát tudnak külföldön értékesíteni. Heten­ként egyébként 10.000 darab hasított sertést szállítanak külföldre. Sikerült lehetővé tenni, hogy Németországba 25.000 birkát szállítsunk. Valószínű, hogy egy hét múlva kielégítjük a gazdák jogos kérését a megfelelő gyapjúár megállapításával. Gruber Lajos (Ifyllas) a belügymi­niszterhez interpellált az állam­rendőrség budapesti politikai osztá­lyán újabban történt megveretésekről. (Vihar és gúnyos derültség.) Az interpellációk Krancz Raymund (nyilas) a vallás­­i és közoktatásügyi miniszterhez inter­pellált az iskolán kívüli népművelés előadásain űzött politizálásról. (Zaj és ellentmondások a kormánypárti ol­dalról.) Hóman b­álint kultuszminiszter ki­jelentette, ha valóban abban a for­mában hangzott el az említett elő­adás, ahogyan a képviselő említette, az nem helyénvaló. De még kevésbbé helyénvaló, hogy a mai időkben ilyen interpellációt intéznek a kormányhoz. Vagy van! így van, a Ház minden­­oldalán.­ Kijelentette, hogy az esetet kivizsgálja, végül bejelentette, hogy a népművelési törvény előkészület alatt van és néhány hónapon belül a Ház elé kerül. Förster György (MÉP) az egyházi adózás­­és a párbérfizetés kötelezett­sége tárgyában interpellált. Az inter­pellációt kiadták az illetékes minisz­­t­ereknek. Güttler Dénes (MÉP) a vissza­csatolt területeken épült adómentes­­házak téves megadóztatása ügyében intézett interpellációt a pénzügy­miniszterhez. Meskó Zoltán (nyilas) a belügy­miniszterhez és igazságügyminiszter­hez interpellált, a szervezett, soroza­tos politikai érvtámadások ügyében. Rámutatott arra, hogy tudomása sze­rint az ügyészség a vádirat megszer­kesztésén dolgozik, így nem akar a vizsgálatnak elébe vágni Napok múlva meg fogjuk tudni a felbérelt,­­élő pengőkkel megfizetett, kapualjak­ban meghúzódó orvtámadók neveit, de remélem azokét is, akik biztos fedezékben érezve magukat, háttérből irányították ezeket az alávaló gálád orvtámadá­sokat. (Felkiáltások: Na­gyon helyes!) Az ilyen és hasonló orvtámadások a becsületes szándékú magyar embereket nem fogják meg­félemlíteni. (Általános helyeslés.) Az interpellációkat, kiadták az illetékes minisztereknek. Matolcsy Mátyás (nyilas) a mező­­gazdasági lakosság öregségi biztosí­tása terén tapasztalt sérelmekről in­terpellált a földművelésügyi minisz­terhez. Hibásak Matolcsy Mátyás adatai Gróf Teleki Mihály földművelés­ügyi miniszter kijelentette, hogy hi­básak Matolcsy Mátyás adatai. (De­rültség.) Összehasonlítást téve a ma­gyarországi és csehszlovákiai munkás­­biztosítás között, megállapította, hogy a cseheknek könnyebb dolguk volt e kérdésben, mert más államok fizet­tek helyettük. Elismerte, hogy az öt pergő járadék kevés ugyan, de a mai helyzetben nem lehet többet adni. Nemcsak nálunk vannak kiesé­sek, hanem Németországban és Olasz­országban is tapasztalhatók voltak. Akik saját hibájukon kívül mulasz­tották el a bélyegilletékek lerovását, azokat felvilágosíttatja és pótoltatja velük a hiányt. Paczolay György (nyilas) a minisz­terelnökhöz interpellált a MÉP szék­házának vásárlása tárgyában. Közi-Horváth József (ker­­parti) az igazságügyminiszterhez interpel­lált „az építőtakarékok“ körül tör­tént visszaélések tárgyában. Hangoz­tatta, hogy bizonyos gründoló ban­kok tönkremenetele miatt sok sze­gény ember megtakarított pénze ve­szett így el. Kérte az illetékes mi­nisztert, hogy a jövőben ilyen er­kölcstelen félrevezetések ne történ­hessenek. S'M­i:i;iLYWCG' 8, 146, 148, 3. 146, 148, %10. ünnep és 1 84l6, ünnep és vasárnap 1, I vasárnap 1 híj, %8. Mit 3A8, 10. 1 10. ÉLT 114. H6, %8 13. Ünnep 6 vasárnap 442. 144 %6, %8. ló. Senkit sem bántottak a rendőrségen Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter válasza elején hangoztatta, hogy az interpelláló nem kellő tapintattal olyan ügyet hozott ide, mely még a bíróság előtt fekszik. A belügyminiszter nem érzi magát hi­vatottnak, hogy a bíróság előtt fekvő ügy részleteit taglalja. Arról van szó, hogy több közéleti embert az utcán súlyosan bántalmaz­tak, orvul megtámadtak, velük szem­ben terrorcselekményeket követtek el. (Ügy van?) A rendőrségnek köteles­sége volt, hogy a tetteseket, az eset­leges felbujtókat kinyomozza. A nyo­mozás során a rendőrség megállapí­totta, hogy úgynevezett „eszmevédelmi csoport“ működik. (Zaj a szélsőbal­­oldalon) Kiderült, h­ogy állítólag esz­méket védtek, de nem tudom, mióta szokták az eszméket díjbirkózókkal megvédeni. (Derültség.) Ez a tény­állás. A rendőrség a tetteseket ki­nyomozta. Az ügy ma az ügyészség és a bíróság kezén van. — Kijelentem — mondotta a bel­ügyminiszter —, hogy az összes fele­lős tényezők egybehangzó jelentése szerint a bántalmazások, melyeket az interpelláló képviselő úr említett, nem történtek meg. Nagyon örülök, ha áll az, amit Gruber képviselő úr mondott, hogy az általa felolvasott feljelentéseket az ügyészségen meg­tette. Az ügy így jó helyen van. (Helyeslés.) Amennyiben a bántalma­zásokat hitelesen megállapították, ak­kor én magam is levonom a konzek­venciát. Egyébként a büntevőkn­ek leg­primitívebb eszköze, hogy a maguk számára bánta­l­mazásol­­koholásával szimpátiát óhajtanak szerezni a köz­vélemény előtt. Ezeknek nem vagyunk hajlandók hitelt adni. — A képviselő úr jónak látta újra ideráncigálni Sombor-Schweinitzer rendőrfőtanácsos magánügyét. Ki­jelentem itt, az ország színe előtt, hogy Sombor-Schweinitzer főtanácsos működésével a legteljesebb mértékben meg vagyok elégedve. (Lelkes tapsi) Érdekes, hogy a belügyminiszter válaszát felállva nemcsak a kormány­párti képviselők vették tudomásul, hanem Meskó Zoltán, Maróthy Károly és Halmai János is. Gruber Lajos (nyilas) második inter­pellációját a miniszterelnökhöz in­tézte a nyilaskeresztes párt ellen in­dított sajtóhadjárat ügyében. Keck Antal támadása a „Szellemi Honvédelem Naptára4” ellen Keck Antal (nyilas) a miniszter­­elnökhöz interpellált a magyar nem­zet külpolitikai érdekeit veszélyeztető sajtópropaganda tárgyában. Egyebek közt kifogásolta, hogy a „Szellemi Honvédelem Naptára"-ban — Boldi­zsár Iván — az ügyészség engedélyé­vel olyan cikket írt, mely Magyar­­ország külpolitikai kapcsolatait sérti. Az erdélyi magyarok szenvedései a Ház előtt Vajna Gábor (nyilas) az erdélyi székelység tarthatatlan helyzete tár­gyában interpellált a külügyminiszter­hez. Beszédében visszautasította a ro­mánok magyarellenes politikáját, a székelyek üldözését A magyarság nem nézheti tétlenül ezeket a fájó jelenségeket s együttérez a csíki ha­vasok népével, akik minden nehézség és üldözés ellenére is állják helyüket, várják az órát, amikor velünk megint egyek lehetnek. Vajna Gábor egész beszéde alatt a Ház minden oldalán néma csend és feszült figyelem volt. Amikor a fel­szólaló egyéni tragédiájáról szólt, igen sok képviselő szemében meg­csillant a könny. Érezni lehetett, hogy a Háznak minden jelenlévő tagja egy testvérként ül a tárgyaló­teremben. Közben Vajna Gábor be­szédideje lejárt. A klotűrlámpa ki­gyulladt, de az ünnepélyes percek alatt senki sem vette észre ezt és mintegy öt-hat perccel a kijelölt ne­gyedórán túl beszélt az interpelláló képviselő Szavai alatt a képviselőház nem egyszer felállva tapsolt. A be­széd végezte után a képviselők egy­től-egyig odamentek Vajna Gáborhoz, hogy megszorítsák jobbját. K­udinszk­y László (nyilas) a vissza­csatolt területeken a magánalkalma­zottak nyugdíjigényeit sértő rendel­kezésekről interpellált. Wirth Károly (nyilas) a hős utcai és az Auguszta-telepi antiszociális vi­szonyokról beszélt. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügym­iniszter azt válaszolta, hogy szükségtelenek intézménye idejét múlta. Éppen ezért folyik a kislakás építő­ akció. A felszólalásban ismer­­tetett adatoknak utána jár, kivizs­gálja őket és ha jogosak a panaszok, az említett szegény embereken, segí­teni fog. (Helyeslés.) Papp József (nyilas) a kisgyóri munkások fizetéséről, Vajna Gábor (nyilas) a légvédelmi tüzérség csapa­tainak felvidéki emlékéremmel való ellátásáról, Budinszky László (nyilas) a törvényhozói szólásszabadságr­ól, gróf Pálffy József (MÉP) a tizenegy heti katonai szolgálatot teljesítő hon­védek polgári életben élvezett fizeté­sének rendezéséről, Jandl Lajos (nyi­las) a választásra jogosultak névjegy­zékének kiigazításáról, Eitner Ákos (nyilas, az Esterházy-hitbizárványnál tapasztalható antiszociális állapotok­ról interpelllál. Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát! A Ház szerdai ülése délután öt óra­kor ért véget. A belpolitika egyéb hírei A kisgazdapárt képviselői csoportja szerdán délelőtt a képviselőház I. számú bizottsági termében Eckhardt Tibor elnöklése mellett értekezletet tartott. Az értekezlet foglalkozott a Szakszervezeti Tanács január 22-én tett nyilatkozatával. A kisgazdapárt őszinte örömmel vette tudomásul, hogy a szakszervezetekbe tömörült mun­kásság félreérthetetlenül kinyilatkoz­tatta, hogy beletartozik a nemzeti közösségbe és szakítva az osztályura­lom elméletével, értékes módon kíván hozzájárulni a pártok felett álló nem­zeti egység megteremtéséhez. A kis­gazdapárt a jelenlegi súlyos európai helyzetben kétszeres jelentőséget tu­lajdonít ennek a nemzeti egységet megerősítő nyilatkozatnak és nem tartja célszerűnek, hogy e nyilatko­zat értékét pártérdekből fakadó kriti­kával gyengítse. Gyula megyei városban 1938 de­cember 28-án tartottak képviselő testületi tagválasztásokat. A közigazga­tási bíróság a választást most meg­semmisítette, mert a szavazatszedő küldöttség tagjai nem tettek esküt. Az új választást a közeli napokban tartják meg.­ A közigazgatási bíróság Borsos Endre­ tanácsa szerdán folytatta a tiszamarosi választókerületben meg­választott vitéz Várady László man­dátuma ellen benyújtott petíció tár­gyalását, melyhez a panasz anyagát Eckhardt Tibor hívei nyújtották be. 5 ÚJ REVÜ?! FOLIES 1940 Premier pénteken az ARIZONÁBAN A bíróság a legutóbbi tárgyaláson el­hangzott 89 panasz közül egyelőre egy panasz tárgyában rendelte el a bizonyítást. A bíróság itt Budapesten fogja a panaszosok és a védelem ré­széről megnevezett tanukat kihall­gatni és határozatilag utasította az érdekelteket, hogy a tanúk költségeit előzetes letétbe helyezzék el a bíró­­­­ság pénztáránál. Rátz Kálmán súlyosan inzultálta gróf Széchenyi Lajos nyilas képviselőt a Ház folyosóján Szerdán délután, mialatt a kép­viselőház üléstermében az inter­pellációk folytak, súlyos incidens történt a Ház úgynevezett képvise­lői folyosóján. Az ülésteremben Vajna Gábor interpellált s Rajniss Ferenc és Közi-Horváth József kép­viselők egyszerre kiáltották feléje: — No lám, lehet egyetértésben is tárgyalni! Közben a folyosón a következő jelenet játszódott le: Rátz Kálmán képviselő, aki nemrégiben kilépett a Hubay-féle nyilas frakcióból, a képviselői folyosón beszélgető nyi­las képviselőkhöz lépett, akikkel sorra kezet fogott, egyedül gróf Széchenyi Lajos nem nyújtott ke­zet Rátz Kálmánnak. Rövid szóvál­tás zajlott le Rátz Kálmán és gróf Széchenyi Lajos között emiatt, amelyből csak foszlányok jutottak el az újságírói folyosóig. . nem fogok kezet olyannal — mondta gróf Széchenyi Lajos —, aki a Szavát szegi.­­•*­ Gróf úr, ön hazudik! — kiál­totta vissza indulatosan Rátz Kál­mán és a következő pillanatban öklével gróf Széchenyi Lajos arcába vágott. Gróf Széchenyi Lajos, aki zöldinges, fekete nyilas ruhábom volt, az inzultus után szó nélkül lépett át az ülésterembe vezető ajtó küszöbén s benn az ülésteremben Hubay Kálmán mellé ült és el­mondta a folyosón lezajlott inzultá­­lásának történetét. Lassan terjedt az esetnek híre a Ház folyosóin és a büfzében ebédelő képviselők között, mert a nyilasok sehogy sem akarták, hogy nyilvá­nosságra kerüljön az affér. Később azonban Rátz Kálmán Lipcsey Már­tont és Horváth Gézát megbízta, hogy kérjenek lovagias elégtételt gróf Széchenyi Lajostól a folyosón elhangzott kijelentéseiért. Gróf Szé­chenyi Lajos Mokcsay Dezsőt és Vajna Gábort nevezte meg segé­deiül, akik rövidesen egybeülnek a súlyos természetű lovagias ügy le­bonyolítására. Ankétot rendez a sajtókamara az új sajtótörvény beterjesztése előtt A Magyar Nemzet részletesen fog­lalkozott már az új sajtótörvény készülő rendelkezéseivel. Azóta a pénteki minisztertanács elé terjesz­tette Radocsay László igazságügy­miniszter a sajtónovellát, amely a hivatott érdekképviselet, a sajtó­­kamara véleményének meghallga­­tása nélkül került azonban minisz­tertanács elé. Vitéz S­olosváry- Borcsa Mihály, az Országos Ma­gyar Sajtókamara elnöke nyomban a minisztertanácsot követő napon, szombaton felkereste gróf Teleki Pál miniszterelnököt, mint a sajtó­kamara hivatalos felügyelő hatósá­gának képviselőjét s a miniszter­­elnök utasította az igazságügymi­nisztériumot, hogy a miniszterta­nács által elfogadott tervezetet küld­jék meg a kamarának, valamint a sajtótanácsnak is. A törvényterve­zetet a szerdai napon kézbesítették ki a sajtókamarának, amely intéz­kedik, hogy az igazgató-választ­mányt hétfőre hívják egybe s az igazgató-választmány döntése alap­ján teszi meg a kamara a javaslat­tal kapcsolatos észrevételeit. Általában az a felfogás újságíró­körökben s a kamara vezetőségének tagjai között, hogy időszerűtlen a javaslat beterjesztése a mai formá­jában, mert ahhoz képest, amikor a javaslat készült, megváltoztak a sajtóviszonyok, megalakult és sze­rephez jutott a kamara és megvál­tozott a lapok struktúrája is. Információink szerint az igaz­gató-választmány ülésére meghívják a lapok főszerkesztőit is, hogy kifo­gásaikat elmondhassák. A politikai köröket is élénken foglalkoztatja a sajtónovella kér­dése és előreláthatólag széleskörű vita alakul ki a javaslat tárgyalása­kor s ennek az előkészítésére már meg is kezdődtek a tárgyalások a sajtóval közeli kapcsolatot fenn­tartó képviselők között, sőt többen csatlakoznak az akcióhoz a felsőhöz tagjai közül is. Magyar Érdemrendet kapott a pénzügyminiszter A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. Reményi-Schnel­­ler Lajos titkos tanácsos, pénzügy­miniszternek fáradhatatlan oda­adással kifejtett értékes tevékenysé­géért és különösen a honvédség fej­lesztése érdekében teljesített kiváló szolgálataiért a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Svábhegyi Czalatéria Régi nívó! Penzió 14 pengőtől

Next