Magyar Nemzet, 1940. március (3. évfolyam, 49-69. szám)

1940-03-01 / 49. szám

2 gyenge epigonok s egy satnya nemzedék kezén elsikkadt dicső hagyatéka és halála után ötven éven belül eljutottunk Mohács­hoz. Ne nézzen a mai kor fiatal magyarja idegenbe, ha köve­tendő eszményképet keres, ha­nem nemesüljön meg jelleme az itthoni példán! Tanulja mert, hogyan szolgálta hazáját Horthy Miklós s ahogy változtak az eléje szabott feladatok, ahogy megnőtt a felelőssége, hogy nőtt bele a hivatásába. És tanulja meg Tőle, hogy mi a magyar kötelességteljesítés. Tőle, ki idegenben nevelődött, ki élete deléig a bécsi udvar fényében élt és a dicsőséges közös hadi­tengerészetet vezette, de magyar fajszeretetéből fel nem adott semmit. Mint egykor Rákóczi Ferenc, ki szintén osztrák isko­lát járt és áldozatos életét mégis a magyar szabadságra tette fel, úgy áll a­­pái sorsdöntő idők­ben nemzete élén Horthy Mik­lós. A kenderesi levegő, amit gyerekkorában szívott, a nemes család, melynek legméltóbb folytatása, a nép, melynek sor­sával mind össze vagyunk nőve, kijelölte az ő útját is, azt az utat, amelyen ő előtte a Nagy­ságos Fejedelem járt. Ugyanaz a hivatástudat lendíti előre ''■s ad neki erőt szent feladata méltó elvégzésére: a magyar szabadság szolgálata! Egy em­berként, lelkesedéssel és hálával szívünkben, állunk körülötte, hiszen az ő eljövendő sikerétől nemcsak jobb jövőnk, de nem­zetünk léte és fennmaradása is függ. A —Szen.2A.ccft !O&rwta, ? Előfizetést csak vidékről fogad el havi 1 , 32 fillérért. Kiadóhivatal V. Vilmos császár út 34. Kérjen mutatványszámot! ■— Mélységes hódolattal és tiszte­lettel, bensőséges szeretettel üdvözöl­jük Főméltóságú Kormányzó Urun­kat annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a sze­gedi fővezért, a Magyar Nemzeti Had­sereg megteremtőjét az ország kor­mányzójává választottuk. — A magyar ember nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbre­­valót; elfelejti mára a tegnapi parádé újongását, de akit egyszer szívébe zárt, kebelében csöndesen ünnepli azt holtig. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes — akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kor­mányzó Urunk elé, nem alattvalói, de fiúi hódolattal: a nemzetnek, e nagy magyar családnak a családfőre feltekintő tiszteletével. — Kormányzó Urunk minden díszes ünneplést, felvonulást, hangosságot elhárított magától s Kormányzó Urunk óhaja parancs számunkra! He kettőt nem tilthatott meg nekünk. Azt, hogy ne imádkozzunk hálás szív­vel templomainkban és otthonainkban Istenhez, aki őt nekünk adta. És azt sem tilthatta meg Kormányzó Urunk, hogy e nemzet fiai és leányai össze ne jöjjünk, mert vágyunk mind együtt lenni ezen az ünnepen! — Ebbett az üz­enepségben nincsen semmi hivatalos. Nem a miniszter­elnök beszél, hanem a magyar társa­dalomnak egyik tagja, a keresztény Nemzeti Liga elnöke. „A leglovagiasabb ember” — Nem tudok szebb szavakat azoknál, amelyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyunk­ról való megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött mint szárnysegéd. Ha tehát szabad néhány szót a magam nevében külön is szó­­lanom, Kormányzó Urunknak ezek­kel a tulajdon szavaival élve mon­dom: szeretettel teljes és ragaszkodó csodálattal hódolok neki én is, akinek a Gondviselés megadta, hogy együtt felesküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, minisz­terelnöke. „A legnemesebb, a legjóságosabb, a leglovagiasabb ember, akivel va­laha életemben találkoztam. Népek­nek és embereknek egymással össze­ütköző érdekei számára csak az ő bölcsesége tudja a kiegyenlítést meg­találni. Ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme az­­ösz­­szefüggések mélységébe lát." — Horthy Miklós beszédében I. Fe­renc József személyének azokat a tulajdonságait emelte ki éppen, azo­kat érezte nagynak a bölcs öreg ki­rályban, amelyek nagyok magának Horthy Miklósnak lelkében és sze­mélyében is. — 1919 cstf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe vegye a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpraállítsa az önhibájá­ból is összeomlott nemzetet. — Bécsben, Bethlen Istvánnal ket­tesben ugyanarra a férfiúra gondol­tunk, akire Aradon Károlyi Gyula. A mi futárunk nem érte el. ..s Károlyi Gyula hívására jött Szegedre családja köréből, Kenderesről, amely a vörös és román arcvonalak között feküdt. Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával kezet szorítva, azt mondta: „Eljöttem, vállalom!" Abban a szóban, hogy „eljöttem", bátor­ság volt és önfeláldozás; abban a szóban, hogy „vállalom", benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása akárhol és akármilyen körül­mények között. A Nemzeti Hadsereg útja Budapest felé — Miután átvezette a maroknyi Nemzeti Hadsereget a Dunántúlra, Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsere­get. Mikor pedig annak tábornoka azt kérdezte tőle: .....és ha nem ál­lok meg?" — röviden így felelt: „Akkor védekezni fogok." Elszántsá­gával megmentette Dunántúlt, hogy onnan nagyobb hadsereget toboroz­hasson és megindulhasson vele az or­szág újraépítésére. 1919. Szent István napján megmondotta Dunántúl népé­nek és az egész nemzetnek: „Zász­lónk a Szűzmáriás fehér lobogó, nemzetiszín szegéllyel — Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth zászlója". — Azután bevonult a Nemzeti Had­sereggel Budapestre s e mindnyá­junknak felejthetetlen borongós őszi napon a főváros és az ország népé­hez így szólt: „A nemzetrontásnak immár vége van, mindenkitől fegyel­mezett, öntudatos magatartást köve­telek". — Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot­­ bízta rá, de a romtakaríló csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás út­jára vezetni... A magyar nép eré­nyeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét". — Ez a cél vezette Őt és vezeti mind­máig és vezeti tovább — az Ő erős meggyőződése, hite, fegyelme és aka­rata vezette a nemzetet csodálatosan rövid idő alatt oda, ahol ma va­gyunk. De megmondta a Kormányzó Úr akkor azt is, hogy neki súlyos feladatok megoldásában erőt ad a nemzet megnyilvánult bizalma, ezer­éves dicsőséges történelmünkbe és a nemzet egyetemének faji tulajdonsá­gaiba vetett bizodalma, a Nemzeti Hadsereg vitézségébe, fegyelmezettsé­gébe és megbízhatóságába vetett hite. Esküszünk ! — És mi mindnyájan, e hazának magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hittünk benne és felesküdtünk, hogy követjük: öt, 20 éves ország állására visszatekintve, boldog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskübeszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő fo­lyamán felserdült magyarság és ve­lünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindnyájan nemcsak hiszünk immár, de látunk is. Bizonyosságot látunk Kormányzó Urunknak a nemzet gon­dos atyjává és a mai Európa tekin­télyévé nőtt kimagasló egyéniségében, országlé­sának nehéz időket állt és álló stabilitásában. — Hozzátette még a Kormányzó Úr akkor, hogy ,,Bosszú és gyűlölet he­lyett a kiengesztelődést és megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt". — Ezek nemcsak szavai voltak Neki, hanem legbensőbb meggyőző­dése, mint ahogy mást nem is mon­dott Horthy Miklós soha. Elszántan követett politikájának egyenességét és igazságát fölismerte lassanként az egész világ. Ennek köszönhetjük Kor­mányzó Urunk személyén keresztül azt a megbecsülést, amelyben orszá­gának és népének ma a külföldön része van. — Nem­ mondhatok itt ma élettörté­netet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Történelemmé vált mindkét vonatkozásban: Horthy Mik­lósnak, mint a nemzet erényei meg­testesítőjének egyéni és kormány­zónknak mint a haza atillának ország­­gyarapítói élettörténete. És itt ország­­gyarapítás alatt nemcsak területi, de éppen úgy és talán még inkább tar­talmi, felemelő és nemesítő ország­gyarapítást értek. — Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz, az ezeréves alkotmány szellemében. Ve­zeti a nemzetet nemcsak azzal a jog­körrel, amelyet a betű, de azzal a jog­körrel, amelyet a nemzet kirver­the­­tetlen bizodalma fireá ruház és Nála a­ legjobb kézben tud. A magyar em­ber szereti az erős kezet, de az ma­A Kúria csütörtök délelőtti teljes ülésén dr. Téren­y Géza titkos tanácsos ünnepi beszédében hangoztatta, hogy Horthy Miklós bölcseségével és erős kezével újra felemelte hazáját, helyre­állította az ország jogrendjét, megin­dította annak állami életét és abban az igazságszolgáltatás hivatásszerű működését. Magasra emelte Magyaror­szág szemevényét, a magyar had­sereget. Az ítélőtábla ünnepi ülésén d­r. Láng-Miticzky Ernő titkos tanácsos, elnök egyebek közt a következőket mondta: —­ A magyar történelemnek fontos ünnepnapjához érkeztünk ma. Húsz évvel ezelőtt választotta meg az akkori nemzetgyűlés az ország kormányzó­jává vitéz Nagybányai Horthy Miklós őfőméltóságát, a legendás hős tenger­nagyot. Fohász száll a lelkünkből­­óvja, védje és éltesse még sokáig őt az Isten Magyarország javára. A Nemzeti Színház ünnepi díszüle­­tén Németh Antal igazgató beszédében kiemelte, hogy az isteni Gondviselés a legalkalmasabb órákban ajándé­kozta meg Magyarországot és a ma­gyar történelmet azzal a férfiúval, ki erős kézzel, nagy lélekkel, határozott akarattal, nagy államférfi és bölcse­­séggel két évtized alatt a béke szige­tévé, az egyetemes emberi kultúra egyik jellegzetesen nemzeti képvise­lőjévé tette Magyarországot. A budapesti egyházközségek köz­ponti tanácsának ülésén Mészáros Já­nos protonotárius­ kanonok megemlé­kezett arról, hogy a kormányzónak Budapestre való bevonulása óta a fő­város közerkölcsisége megváltozott és­­ bűnös Budapest eltűnt és többé nem támad fel soha. A Társadalmi Egyesületek Szövet­ségének elnöksége csütörtökön dél­előtt tartott értekezletén Uzdóczy Zadravetz István püspök meleg sza­vakkal emlékezett meg a kormányzó húszéves országlásáról. A TESZ vi­déki szervezetei mindenütt hasonló értekezleteket tartottak Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének ülésén dr. vitéz Huszár Aladár elnök emlékezett meg a húszéves jubileumról. Javaslatára az elnökség elhatározta, hogy „Horthy Miklós alapot“ létesít, egyben pedig a már épülő „Horthy Miklós kert­­páros“-ban emlékművet állít. Az Ereklyés Országzászló nagy­­bizottsága ünnepi választmányi ülést tartott, melyen Urmánczy Nándor méltatta a kormányzó húszéves kor­mányzásának évfordulóját. A Magyar Királyi Operaház csü­törtökön délben valamennyi tagja jelenlétében ünnepi ülést tartott, m­e­­lyen Márkus László igazgató emléke­zett meg a jubileum jelentőségéről A Nyugállományú Katonatisztek Or­szágos Szövetsége a szövetség magas fővédnökét, Magyarország kormány­zóját táviratban köszöntötte Az Országos Földhitelintézet a ju­bileum alkalmából csurgói birtokából 300 kat.­holdat ajánlott fel a Vitézi Rendnek és megfesttelte a kormányzó életnagyságú arcképét. A Nemzet­politikai Társaság már­cius 1-én ünnepli a kormányzót. A Pátria Klubban tartandó rendkívüli választmányi ülésen dr. Dániel Áron alelnök, az Országos Magyar Sajtó­­kamara ügyésze mond ünnepi beszé­det. A Petőfi Társaság csütörtökön dél­után tartott közgyűlésén Császár Elemér elnök hangoztatta, hogy Má­tyás­é óta akkora népszerűség senkit sem vett körül, mint a kormányzót. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület ünnepi ülésén dr. Mössmer Pál társelnök mondta a beszédet A Köztisztviselők és Nyugdíjasok ünnepélyén dr. Balásy Antal emléke­zett meg a húszéves országlásról. A Budapesti Építőmesterek Ipar­­testülete csütörtök esti díszgyűlésén Radó Sándor elnök és Szöllősy Ele­mér beszéltek. , A Tőzsde vezetősége úgy határo­zott, hogy március 1-én, az évforduló alkalmából szünetnapot tart. A TÉBE kötelékébe tartozó pénz­intézetek március 1-én bankszünetet tartanak. A Közszolgálati Alkalmazottak Szö­vetsége ünnepi ülést tartott, melyen dr. Balásy Antal ny. államtitkár, or­szágos elnök, emlékezett meg Ma­gyarország kormányzójának húszéves országlásáról. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatósági ülésén dr. Oppler Emil kormány­főtanácsos ün­nepelte a kormányzót. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete szerdán este ünnepélyes díszülést tar­tott Lukács György v. b. 1.1. elnöklete alatt. A fővárosi kereskedők pénteken délután két órakor üzleteiket bezár­ják. Szendy Károly polgármester­ utasí­totta a szociálpolitikai ügyosztályt, hogy az insegakció keretében étkezte­tett 40.990 gyermek és felnőtt részére az évforduló napján ünnepi ebédet adjanak. Az Országos Ipartestület ünnepi ülésén Kenéz Béla titkos tanácsos el­nök méltatta a húszéves jubileum jelentőségét. Díszközgyűlést tartottak a főváros­ban a könyvkötők, a bőrömk­ösök, nyergesek, az orvosi műszerészek és még 10 ipari szakma ipartestülete, akiknek nevében Karczag Vilmos ke­reskedelmi tanácsos köszöntötte a kormányzót. Díszközgyűlés keretében fejezte ki hódolatát a jubiláló kormányzó ■ránt a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége. Müller Antal kormány­­főtanácsos, országgyűlési képviselő, elnök mondott finnepi beszédet A Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedők Országos Szövetsége, valamint a kötelékében működő 31i nagykereskedelmi szakmai szervezet csütörtökön délután együttes dísz­­ülésen hódolt az évforduló alkalmá­ból. A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) minden cso­­portja is ünnepi gyűlést rendez és március elején hódoló felirattal kö­­szönli a kormányzót. Illetékes helyről elrendelték, hogy a pénteki hústalan tanot az országos ünnep ellenére is meg kell tartani. Bensőséges ünnepség keretében lep­lezték le a kormányzó 20 éves or­­száglása alkalmából a Baross Szövet­ség székházában a kormányzó mell­szobrát, amely Törzsök Károly, a ki­váló­ szobrászművész alkotása. A Belvárosi Színházban előadás előtt Sebők László alkalmi üdvözlő­költeményét szavalta el Ladányi Fe­renc, a színház fiatal drámai művésze. Az ország és a magyar társadalom nagy ünnepében a vidéki városok is osztoznak, így Sopron, Kassa, Ungvár, Szeged, Debrecen, Eger, Miskolc, Pápa, Szombathely, Esztergom, Szé­kesfehérvár, Szolok emlékezett meg bensőséges hódolattal Horthy Miklós húszéves kormányzásának évforduló­járól. 55 A miniszterelnök beszéde a társadalom nevében Az intézmények és egyesületek hódolata Magyar Nemzet PÉNTEK, 1940 MARCID 1. Az ország hódolata a kormányzó előtt A kormányzó felszólításának enge­delmeskedve, az ország népe elállt attól a szándékától, hogy a húszéves országlásért nyilvánosan és ország­szerte köszönetet mondjon. Az Egye­sült Keresztény Nemzeti Liga kapott engedélyt, hogy az ország nevében hódolatát fejezze ki kormányzója előtt és a Vigadóban nagyszabású ünnep­séget tartson. Csütörtökön délután fél hatkor Budapest zászlódíszben ké­szült az ünnepélyre. A Vigadó ugyan­csak zászlódíszben, pompában és ra­gyogásban várta a kormányzót. Az ünnepségen jelen volt a kormányzó családtagjai közül vitéz Nagybányai Horthy Miklósné, vitéz Horthy István és menyasszonya, Edelsheim-Gyulay Ilona grófnő, valamint ifj. Károlyi Gyula, a kormányzó veje. A nagyter­met zsúfolásig megtöltő díszes és elő­kelő közönség között ott volt a kor­mány minden tagja, a felsőház és a képviselőház tagjai és még nagyon sokan a társadalmi, a politikai és a tudományos élet kitűnőségei közül. Az ünnepség a Hiszekegy elmondá­sával kezdődött, majd a Filharmóniai Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezényletével Erkel Ferenc ünnepi nyitányát adta elő. Ezután általános figyelem és csend közepette gróf Teleki Pál miniszter­­elnök emelkedett szólásra és mon­dotta el ünnepi beszédét: gyár kéz legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. Királyaink és kormányzóink országo­sában pedig az, hogy magyar, min­denkor egyben azt is jelentette szá­munkra, hogy szentistváni, a magyar mellett Magyarország összes népeit atyai gondossággal összefogó koronája által még mindig uralkodó Szent István királyunk Istenben való alázata szerint pátriárkát is és nem imperia­lista. Szent Istvánnak és koronájának helytartójaként mint magyar vezeti a magyart Horthy Miklós. — Az államférfi csak akkor válha­­tik naggyá, ha egyéniségében nemze­tének érzése, gondolkodása, jelleme benne foglal­tatik. Azok az emberek válnak naggyá saját nemzetük telké­ben és idegenek szemében, akik saját­­magukban nemzetük életformáját élik. — Minden nép akkor, azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját életformáját éli. Nem mások jó­tulajdonságait próbálja utánozni, ha­nem a saját jótulajdonságait fej­leszti, a maga kebelében kialakult erkölcs szerint él és attól el nem tántorodik. — A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jó­létünknél. És sohasem voltunk alat­tomosak, sohasem voltunk szó­­szegők. — Külföldön mint legbátrabb ál­lamfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondviselésszerű f­ét­fiú­ját, mint leglovagiasabb férfiút emle­getik és tisztelik. Hogy nekünk ma­gunknak mit jelent, azt nem kell hangos szájjal elmondanom: érzi azt csendesen mindannyiunk szíve. — Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És azzal a fo­hásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! A lelkes éljenzéssel és tapssal többször is megszakított beszédet a Budai Dalárda Liszt Ferenc „Magyar ünnepi dalá“-nak előadása követte. Majd Kiss Ferenc Somogyváry Gyula „Tavasznép az őszben" című versét szavalta el. A nagyszerű ünnepség a Szózat éneklésével ért véget. Albrecht főherceg kimentette magát Albrecht főherceg nővére elhalálo­zása miatt, titkári hivatala útján, sajnálattal kimentette magát a ma­gyar hódolat pesti vigadói ünnepé­lyén való részvétel alól. Szerkesztőség­i Kiadóhivatal . . Nyílttéri hirdetésosztály 4 .* 128-428 . .* 126-726 . * 120-130

Next