Magyar Nemzet, 1940. március (3. évfolyam, 49-69. szám)
1940-03-01 / 49. szám
2 gyenge epigonok s egy satnya nemzedék kezén elsikkadt dicső hagyatéka és halála után ötven éven belül eljutottunk Mohácshoz. Ne nézzen a mai kor fiatal magyarja idegenbe, ha követendő eszményképet keres, hanem nemesüljön meg jelleme az itthoni példán! Tanulja mert, hogyan szolgálta hazáját Horthy Miklós s ahogy változtak az eléje szabott feladatok, ahogy megnőtt a felelőssége, hogy nőtt bele a hivatásába. És tanulja meg Tőle, hogy mi a magyar kötelességteljesítés. Tőle, ki idegenben nevelődött, ki élete deléig a bécsi udvar fényében élt és a dicsőséges közös haditengerészetet vezette, de magyar fajszeretetéből fel nem adott semmit. Mint egykor Rákóczi Ferenc, ki szintén osztrák iskolát járt és áldozatos életét mégis a magyar szabadságra tette fel, úgy áll apái sorsdöntő időkben nemzete élén Horthy Miklós. A kenderesi levegő, amit gyerekkorában szívott, a nemes család, melynek legméltóbb folytatása, a nép, melynek sorsával mind össze vagyunk nőve, kijelölte az ő útját is, azt az utat, amelyen ő előtte a Nagyságos Fejedelem járt. Ugyanaz a hivatástudat lendíti előre ''■s ad neki erőt szent feladata méltó elvégzésére: a magyar szabadság szolgálata! Egy emberként, lelkesedéssel és hálával szívünkben, állunk körülötte, hiszen az ő eljövendő sikerétől nemcsak jobb jövőnk, de nemzetünk léte és fennmaradása is függ. A —Szen.2A.ccft !O&rwta, ? Előfizetést csak vidékről fogad el havi 1 , 32 fillérért. Kiadóhivatal V. Vilmos császár út 34. Kérjen mutatványszámot! ■— Mélységes hódolattal és tisztelettel, bensőséges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kormányzó Urunkat annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország kormányzójává választottuk. — A magyar ember nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbrevalót; elfelejti mára a tegnapi parádé újongását, de akit egyszer szívébe zárt, kebelében csöndesen ünnepli azt holtig. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes — akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kormányzó Urunk elé, nem alattvalói, de fiúi hódolattal: a nemzetnek, e nagy magyar családnak a családfőre feltekintő tiszteletével. — Kormányzó Urunk minden díszes ünneplést, felvonulást, hangosságot elhárított magától s Kormányzó Urunk óhaja parancs számunkra! He kettőt nem tilthatott meg nekünk. Azt, hogy ne imádkozzunk hálás szívvel templomainkban és otthonainkban Istenhez, aki őt nekünk adta. És azt sem tilthatta meg Kormányzó Urunk, hogy e nemzet fiai és leányai össze ne jöjjünk, mert vágyunk mind együtt lenni ezen az ünnepen! — Ebbett az üzenepségben nincsen semmi hivatalos. Nem a miniszterelnök beszél, hanem a magyar társadalomnak egyik tagja, a keresztény Nemzeti Liga elnöke. „A leglovagiasabb ember” — Nem tudok szebb szavakat azoknál, amelyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyunkról való megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött mint szárnysegéd. Ha tehát szabad néhány szót a magam nevében külön is szólanom, Kormányzó Urunknak ezekkel a tulajdon szavaival élve mondom: szeretettel teljes és ragaszkodó csodálattal hódolok neki én is, akinek a Gondviselés megadta, hogy együtt felesküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, miniszterelnöke. „A legnemesebb, a legjóságosabb, a leglovagiasabb ember, akivel valaha életemben találkoztam. Népeknek és embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsesége tudja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme azöszszefüggések mélységébe lát." — Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József személyének azokat a tulajdonságait emelte ki éppen, azokat érezte nagynak a bölcs öreg királyban, amelyek nagyok magának Horthy Miklósnak lelkében és személyében is. — 1919 cstf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe vegye a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpraállítsa az önhibájából is összeomlott nemzetet. — Bécsben, Bethlen Istvánnal kettesben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula. A mi futárunk nem érte el. ..s Károlyi Gyula hívására jött Szegedre családja köréből, Kenderesről, amely a vörös és román arcvonalak között feküdt. Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával kezet szorítva, azt mondta: „Eljöttem, vállalom!" Abban a szóban, hogy „eljöttem", bátorság volt és önfeláldozás; abban a szóban, hogy „vállalom", benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása akárhol és akármilyen körülmények között. A Nemzeti Hadsereg útja Budapest felé — Miután átvezette a maroknyi Nemzeti Hadsereget a Dunántúlra, Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsereget. Mikor pedig annak tábornoka azt kérdezte tőle: .....és ha nem állok meg?" — röviden így felelt: „Akkor védekezni fogok." Elszántságával megmentette Dunántúlt, hogy onnan nagyobb hadsereget toborozhasson és megindulhasson vele az ország újraépítésére. 1919. Szent István napján megmondotta Dunántúl népének és az egész nemzetnek: „Zászlónk a Szűzmáriás fehér lobogó, nemzetiszín szegéllyel — Bocskay, Bethlen, Rákóczi, Kossuth zászlója". — Azután bevonult a Nemzeti Hadsereggel Budapestre s e mindnyájunknak felejthetetlen borongós őszi napon a főváros és az ország népéhez így szólt: „A nemzetrontásnak immár vége van, mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartást követelek". — Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a romtakaríló csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjáépítését. A kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni... A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét". — Ez a cél vezette Őt és vezeti mindmáig és vezeti tovább — az Ő erős meggyőződése, hite, fegyelme és akarata vezette a nemzetet csodálatosan rövid idő alatt oda, ahol ma vagyunk. De megmondta a Kormányzó Úr akkor azt is, hogy neki súlyos feladatok megoldásában erőt ad a nemzet megnyilvánult bizalma, ezeréves dicsőséges történelmünkbe és a nemzet egyetemének faji tulajdonságaiba vetett bizodalma, a Nemzeti Hadsereg vitézségébe, fegyelmezettségébe és megbízhatóságába vetett hite. Esküszünk ! — És mi mindnyájan, e hazának magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hittünk benne és felesküdtünk, hogy követjük: öt, 20 éves ország állására visszatekintve, boldog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskübeszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság és velünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindnyájan nemcsak hiszünk immár, de látunk is. Bizonyosságot látunk Kormányzó Urunknak a nemzet gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt kimagasló egyéniségében, országlésának nehéz időket állt és álló stabilitásában. — Hozzátette még a Kormányzó Úr akkor, hogy ,,Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt". — Ezek nemcsak szavai voltak Neki, hanem legbensőbb meggyőződése, mint ahogy mást nem is mondott Horthy Miklós soha. Elszántan követett politikájának egyenességét és igazságát fölismerte lassanként az egész világ. Ennek köszönhetjük Kormányzó Urunk személyén keresztül azt a megbecsülést, amelyben országának és népének ma a külföldön része van. — Nem mondhatok itt ma élettörténetet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Történelemmé vált mindkét vonatkozásban: Horthy Miklósnak, mint a nemzet erényei megtestesítőjének egyéni és kormányzónknak mint a haza atillának országgyarapítói élettörténete. És itt országgyarapítás alatt nemcsak területi, de éppen úgy és talán még inkább tartalmi, felemelő és nemesítő országgyarapítást értek. — Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz, az ezeréves alkotmány szellemében. Vezeti a nemzetet nemcsak azzal a jogkörrel, amelyet a betű, de azzal a jogkörrel, amelyet a nemzet kirverthetetlen bizodalma fireá ruház és Nála a legjobb kézben tud. A magyar ember szereti az erős kezet, de az maA Kúria csütörtök délelőtti teljes ülésén dr. Téreny Géza titkos tanácsos ünnepi beszédében hangoztatta, hogy Horthy Miklós bölcseségével és erős kezével újra felemelte hazáját, helyreállította az ország jogrendjét, megindította annak állami életét és abban az igazságszolgáltatás hivatásszerű működését. Magasra emelte Magyarország szemevényét, a magyar hadsereget. Az ítélőtábla ünnepi ülésén dr. Láng-Miticzky Ernő titkos tanácsos, elnök egyebek közt a következőket mondta: — A magyar történelemnek fontos ünnepnapjához érkeztünk ma. Húsz évvel ezelőtt választotta meg az akkori nemzetgyűlés az ország kormányzójává vitéz Nagybányai Horthy Miklós őfőméltóságát, a legendás hős tengernagyot. Fohász száll a lelkünkbőlóvja, védje és éltesse még sokáig őt az Isten Magyarország javára. A Nemzeti Színház ünnepi díszületén Németh Antal igazgató beszédében kiemelte, hogy az isteni Gondviselés a legalkalmasabb órákban ajándékozta meg Magyarországot és a magyar történelmet azzal a férfiúval, ki erős kézzel, nagy lélekkel, határozott akarattal, nagy államférfi és bölcseséggel két évtized alatt a béke szigetévé, az egyetemes emberi kultúra egyik jellegzetesen nemzeti képviselőjévé tette Magyarországot. A budapesti egyházközségek központi tanácsának ülésén Mészáros János protonotárius kanonok megemlékezett arról, hogy a kormányzónak Budapestre való bevonulása óta a főváros közerkölcsisége megváltozott és bűnös Budapest eltűnt és többé nem támad fel soha. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöksége csütörtökön délelőtt tartott értekezletén Uzdóczy Zadravetz István püspök meleg szavakkal emlékezett meg a kormányzó húszéves országlásáról. A TESZ vidéki szervezetei mindenütt hasonló értekezleteket tartottak Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének ülésén dr. vitéz Huszár Aladár elnök emlékezett meg a húszéves jubileumról. Javaslatára az elnökség elhatározta, hogy „Horthy Miklós alapot“ létesít, egyben pedig a már épülő „Horthy Miklós kertpáros“-ban emlékművet állít. Az Ereklyés Országzászló nagybizottsága ünnepi választmányi ülést tartott, melyen Urmánczy Nándor méltatta a kormányzó húszéves kormányzásának évfordulóját. A Magyar Királyi Operaház csütörtökön délben valamennyi tagja jelenlétében ünnepi ülést tartott, melyen Márkus László igazgató emlékezett meg a jubileum jelentőségéről A Nyugállományú Katonatisztek Országos Szövetsége a szövetség magas fővédnökét, Magyarország kormányzóját táviratban köszöntötte Az Országos Földhitelintézet a jubileum alkalmából csurgói birtokából 300 kat.holdat ajánlott fel a Vitézi Rendnek és megfesttelte a kormányzó életnagyságú arcképét. A Nemzetpolitikai Társaság március 1-én ünnepli a kormányzót. A Pátria Klubban tartandó rendkívüli választmányi ülésen dr. Dániel Áron alelnök, az Országos Magyar Sajtókamara ügyésze mond ünnepi beszédet. A Petőfi Társaság csütörtökön délután tartott közgyűlésén Császár Elemér elnök hangoztatta, hogy Mátyásé óta akkora népszerűség senkit sem vett körül, mint a kormányzót. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület ünnepi ülésén dr. Mössmer Pál társelnök mondta a beszédet A Köztisztviselők és Nyugdíjasok ünnepélyén dr. Balásy Antal emlékezett meg a húszéves országlásról. A Budapesti Építőmesterek Ipartestülete csütörtök esti díszgyűlésén Radó Sándor elnök és Szöllősy Elemér beszéltek. , A Tőzsde vezetősége úgy határozott, hogy március 1-én, az évforduló alkalmából szünetnapot tart. A TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek március 1-én bankszünetet tartanak. A Közszolgálati Alkalmazottak Szövetsége ünnepi ülést tartott, melyen dr. Balásy Antal ny. államtitkár, országos elnök, emlékezett meg Magyarország kormányzójának húszéves országlásáról. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatósági ülésén dr. Oppler Emil kormányfőtanácsos ünnepelte a kormányzót. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete szerdán este ünnepélyes díszülést tartott Lukács György v. b. 1.1. elnöklete alatt. A fővárosi kereskedők pénteken délután két órakor üzleteiket bezárják. Szendy Károly polgármester utasította a szociálpolitikai ügyosztályt, hogy az insegakció keretében étkeztetett 40.990 gyermek és felnőtt részére az évforduló napján ünnepi ebédet adjanak. Az Országos Ipartestület ünnepi ülésén Kenéz Béla titkos tanácsos elnök méltatta a húszéves jubileum jelentőségét. Díszközgyűlést tartottak a fővárosban a könyvkötők, a bőrömkösök, nyergesek, az orvosi műszerészek és még 10 ipari szakma ipartestülete, akiknek nevében Karczag Vilmos kereskedelmi tanácsos köszöntötte a kormányzót. Díszközgyűlés keretében fejezte ki hódolatát a jubiláló kormányzó ■ránt a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége. Müller Antal kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, elnök mondott finnepi beszédet A Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedők Országos Szövetsége, valamint a kötelékében működő 31i nagykereskedelmi szakmai szervezet csütörtökön délután együttes díszülésen hódolt az évforduló alkalmából. A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) minden csoportja is ünnepi gyűlést rendez és március elején hódoló felirattal köszönli a kormányzót. Illetékes helyről elrendelték, hogy a pénteki hústalan tanot az országos ünnep ellenére is meg kell tartani. Bensőséges ünnepség keretében leplezték le a kormányzó 20 éves országlása alkalmából a Baross Szövetség székházában a kormányzó mellszobrát, amely Törzsök Károly, a kiváló szobrászművész alkotása. A Belvárosi Színházban előadás előtt Sebők László alkalmi üdvözlőkölteményét szavalta el Ladányi Ferenc, a színház fiatal drámai művésze. Az ország és a magyar társadalom nagy ünnepében a vidéki városok is osztoznak, így Sopron, Kassa, Ungvár, Szeged, Debrecen, Eger, Miskolc, Pápa, Szombathely, Esztergom, Székesfehérvár, Szolok emlékezett meg bensőséges hódolattal Horthy Miklós húszéves kormányzásának évfordulójáról. 55 A miniszterelnök beszéde a társadalom nevében Az intézmények és egyesületek hódolata Magyar Nemzet PÉNTEK, 1940 MARCID 1. Az ország hódolata a kormányzó előtt A kormányzó felszólításának engedelmeskedve, az ország népe elállt attól a szándékától, hogy a húszéves országlásért nyilvánosan és országszerte köszönetet mondjon. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga kapott engedélyt, hogy az ország nevében hódolatát fejezze ki kormányzója előtt és a Vigadóban nagyszabású ünnepséget tartson. Csütörtökön délután fél hatkor Budapest zászlódíszben készült az ünnepélyre. A Vigadó ugyancsak zászlódíszben, pompában és ragyogásban várta a kormányzót. Az ünnepségen jelen volt a kormányzó családtagjai közül vitéz Nagybányai Horthy Miklósné, vitéz Horthy István és menyasszonya, Edelsheim-Gyulay Ilona grófnő, valamint ifj. Károlyi Gyula, a kormányzó veje. A nagytermet zsúfolásig megtöltő díszes és előkelő közönség között ott volt a kormány minden tagja, a felsőház és a képviselőház tagjai és még nagyon sokan a társadalmi, a politikai és a tudományos élet kitűnőségei közül. Az ünnepség a Hiszekegy elmondásával kezdődött, majd a Filharmóniai Társaság zenekara Dohnányi Ernő vezényletével Erkel Ferenc ünnepi nyitányát adta elő. Ezután általános figyelem és csend közepette gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra és mondotta el ünnepi beszédét: gyár kéz legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, de érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. Királyaink és kormányzóink országosában pedig az, hogy magyar, mindenkor egyben azt is jelentette számunkra, hogy szentistváni, a magyar mellett Magyarország összes népeit atyai gondossággal összefogó koronája által még mindig uralkodó Szent István királyunk Istenben való alázata szerint pátriárkát is és nem imperialista. Szent Istvánnak és koronájának helytartójaként mint magyar vezeti a magyart Horthy Miklós. — Az államférfi csak akkor válhatik naggyá, ha egyéniségében nemzetének érzése, gondolkodása, jelleme benne foglaltatik. Azok az emberek válnak naggyá saját nemzetük telkében és idegenek szemében, akik sajátmagukban nemzetük életformáját élik. — Minden nép akkor, azáltal és addig értékes, amíg és amikor saját életformáját éli. Nem mások jótulajdonságait próbálja utánozni, hanem a saját jótulajdonságait fejleszti, a maga kebelében kialakult erkölcs szerint él és attól el nem tántorodik. — A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak vagyunk és becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. És sohasem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. — Külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országának, de Európának is gondviselésszerű fétfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk magunknak mit jelent, azt nem kell hangos szájjal elmondanom: érzi azt csendesen mindannyiunk szíve. — Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! A lelkes éljenzéssel és tapssal többször is megszakított beszédet a Budai Dalárda Liszt Ferenc „Magyar ünnepi dalá“-nak előadása követte. Majd Kiss Ferenc Somogyváry Gyula „Tavasznép az őszben" című versét szavalta el. A nagyszerű ünnepség a Szózat éneklésével ért véget. Albrecht főherceg kimentette magát Albrecht főherceg nővére elhalálozása miatt, titkári hivatala útján, sajnálattal kimentette magát a magyar hódolat pesti vigadói ünnepélyén való részvétel alól. Szerkesztőségi Kiadóhivatal . . Nyílttéri hirdetésosztály 4 .* 128-428 . .* 126-726 . * 120-130