Magyar Nemzet, 1940. március (3. évfolyam, 49-69. szám)
1940-03-01 / 49. szám
PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 6. Magyar Nemzet A felsőház is egyhangú lelkesedéssel fogadta el a kormányzó jubileumát megörökítő javaslatot Csütörtökön délben a felsőház tárgyalta ünnepi ülésen a kormányzó húszesztendei országlásának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. A felsőház tagjai majdnem teljes számban, részben magyaros fekete ruhában, részben zsakettben jelentek meg. Jelen volt a kormánynak minden tagja ünnepi fekete ruhát öltve s ott volt József, József Ferenc, Albrecht főhercegek és Serédi Jusztinián hercegprímás. ünnepélyes hangulat,ban nyitotta meg a felsőház ülését gróf Széchenyi Bertalan elnök. Bejelentette, hogy a képviselőház letárgyalta és a felsőháznak tárgyalás végett megküldötte Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának húszéves országlását megörökítő törvényjavaslatot. A bejelentés után az ülés jelentőségét méltatta. — Az, hogy ezeréves államunk romjaiból újjáépült — mondotta — és nemzeti életünk ismét az erkölcs, a jog és a tekintélytisztelet alapján áll, az, hogy szellemi és anyagi téren anynyit fejlődtünk, erőnk és vele együtt nemzeti tekintélyünk fokozatosan nő, az, hogy országunk területben és népességben egyaránt gyarapodott és történelmi hivatása teljesítésére felkészülten vár, mint az ő nevéhez fűződik s legelsősorban neki köszönhető. (Élénk helyeslés és taps.) Ma büszkén és boldogan állapíthatjuk meg, hogy biztos ítélőképességével, acélos akaratával, hősies erőfeszítésével és lankadatlan kitartásával nemzetünket az örvény széléről a haladás és felemelkedés útjára vezette. (Lelkes éljenzés és hosszantartó taps.) . Ezután Herczeg Ferenc, mint a javaslat előadója, emelkedett szólásra s mondotta a következőket: — Midőn a nemzetgyűlés húsz évvel ezelőtt államfővé avatta vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, felmerült a tragikus kérdés: az adott viszonyok közt, a rendelkezésre álló eszközökkel fenntartható-e egyáltalán a független magyar államiság? Mert a világháború győztes hatalmai rendszeresen feldúltak és felrobbantottak minden alapkövet, amelyen a magyar állam épülete ősidők óta nyugodott. Megsemmisült az osztrák-magyar nagyhatalom, amelynek sokat ócsárolt tyástyái mögött a nemzet évszázadok óta biztonságban érezhette magát. A régi monarchia bevált gazdasági egységét apró, egymással civakodó vámterületekre darabolták fel. A Kárpátok, valaha Európa védőbástyái, idegen őrséget kaptak és azóta a védőbástyából az európai béke állandó veszedelmévé lettek. — Romokban hevert minden, ami magyar volt és a nemzet keserű pártharcokkal emésztette magát. Magyarország bolygó csillag volt, melyet egy kozmikus katasztrófa kizökkentett a pályájából és cél, meg irány nélkül tévelygett az űrben. — Mindannyian tanúi voltunk, hogy a magyar légkör lassanként megtisztult, eltűntek a politikai kalandorok, az ország pénzügyi egyensúlya helyreállott, hogy megalkották a földreformot és hogy a magyarság tekintélyre tett szert és jóbarátokat szerzett a nagyhatalmak között. — Midőn az ünnepi alkalommal futó pillantást vetünk a múltba, meg kell hajolnunk a szellem előtt, mely a nemzetet nehéz és dicsőséges útján irányította. " — A nép tudja, hogy míg Horthy Miklós áll az élén, addig a magyarság sorsa csak olyan lehet, mely egy nemes, férfias, hősi néphez méltó. Aki meghódol a kormányzó előtt, az egyszersmind fejet hajt a magyarság legjobb tulajdonságai előtt. Nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta a felsőház Herczeg Ferenc beszédét, majd a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A felsőházi tagok végezetül a kormányzót helyeikről felállva éljenezték és ünnepelték. A képviselőház ülése A képviselőház csütörtöki ülését tíz órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Bemutatta a budapesti érseki helytartó meghívóját, mellyel a képviselőket XII. Pius pápa koronázásának évfordulója alkalmával a Ma van a premier a " CASINO s" * ÁTRIUM filmszínházban, de jövő héten a BÉCSI is játsszál CSATHÓ KÁLMÁN színműve filmén Rendezte RÁTHONYI ÁKOS SZÖRÉNYI ÉVA — JÁVOR SOMLAY — VÍZVÁRY, DÉNES — HIDVÉGNY VALIT T) Al„ rv^/\zl nlz m a iWiil a nemzeti ünnepre való tekintettel Bili lizieiaovai lüa 2 óramir züpílik Magykovácsy wz&et&a/z. koronázó főtemplomban március 3-án tartandó ünnepélyes szentmisére és Te Deumra meghívta. Ezután a Ház részleteiben is egyhangúan megszavazta a kormányzó húszéves országlásának megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. Az elnök javaslatára a Ház kimondotta, hogy legközelebbi ülését március 5-én, kedden délelőtt tartja. Közkegyelmi rendeletet adott ki a kormányzó A Budapesti Közlöny március 1-i száma a következő legfelsőbb közkegyelmi rendelkezést tartalmazza: „A Mindenható kegyelméből immár húsz esztendő telt el azóta, hogy a nemzet alkotmányos képviselete az ország kormányzójává választott. Ezen évforduló alkalmából a megbocsátás szellemét kívánom érvényesíteni a büntetőtörvények ellen vétőknek széleskörű csoportjaival szemben, abban a reményben, hogy a kegyelem hatása alatt ezentúl megtisztult lélekkel fognak részt venni a közösség egyetemes érdekeit szolgáló munkás együttműködésben. 1. Fegyelmezési hajlandóságommal ezúttal is elsősorban azok felé fordulok, akikengem sértettek meg és ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel a kormányzó megsértésének az 1940. évi február hó 1. napja előtt elkövetett vétsége (1920. évi I. törvénycikk 14. § és 1913. évi XXXIV. törvénycikk 2. §) miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre vagy akár főakár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés-büntetésre kellene átváltoztatni, úgyszintén azokat is, akik ellen az 1940. évi február 1. napja előtt elkövetett ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó szabadságvesztés-büntetést állapított meg. Ha a bíróság ily cselekmény miatt még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés-büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt ezen pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. II. Kegyelemben részesítem továbbá azokat is, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel: • 1. az 1878. évi V.törvénycikk (Btk) második részének VI. fejezetében (171—174. §-ot, 1913:XXXIV. törvénycikk 3 §) meghatározott izgatás miatt, 2. az 1921. évi III. törvénycikk 6( 7. és 8. §-aiban meghatározott vétség miatt — feltéve, hogy az a cselekmény nem az állam- és nemzetellenes érzület célzatos megnyilvánulása volt, hanem az indulat fellobbanásából fakadt, 3. a választójog ellen elkövetett, az 1925. évi XXVI. törvénycikkben, illetve az 1938. évi XIX. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt — ideértve az 1930. évi XVIII. törvénycikk 17. és 21 - aiban meghatározott büntetendő cselekményeket is —, valamint az országgyűlési választásokkal kapcsolatban politikai természetű indokból elkövetett egyéb vétség és kihágás miatt, 4. az 1897. évi XXXIV. törvénycikk 20. §-ában, valamint az 1912. évi LIV. törvénycikk 96. §-ában, az 1913. évi VII. törvénycikk 13. §-ában és az 1938. évi XVIII. törvénycikk 8. §-ában meghatározott vétség miatt, 5. az 1938. évi XVIII. törvénycikk 5. g-ában és az 1939. évi II. törvénycikk 198. g-ában meghatározott vétség miatt, 6. az 1931. évi XXVI. törvénycikk 9. g-ában és az 1937. évi X. törvénycikk 2. g-ában meghatározott vétség miatt három hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés-büntetésre, vagy akár fő-, akár mellékbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztés-büntetésre kellene átváltoztatni, úgyszinténazokat is, akik ellen a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett ily bűncselekmény miatt (ide nem értve az 1 .pontban megjelölt bűncselekményeket) kell eljárást indítani vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. Ha a bíróság ily cselekmény miatt még nem jogerős ítélettel három hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés-büntetést állapított meg—vagy ha az 1. pontban megjelölt és jogerősen még el nem bírált bűncselekmény a megindult vagy megindítandó eljárás tárgya, az eljárást tovább kell folytani, illetve le kell folytatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt ezen pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó. Az I. és II. pontban engedélyezett kegyelem csak az ítéletnek ezen pontokban megjelölt részére szorítkozik s nem terjed ki ennek egyéb rendelkezéseire. III. a) Az I. és II. pontban engedélyezett kegyelem körén kívül kegyelemben részesítem azokat is, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel: 1. a jelen elhatározásom keltét megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt 15 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre, vagy főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán 15 napot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, 2. a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztésbüntetésre, vagy főbüntetésként pénzbün tetésre ítélt, ha az utóbbit behajthatatlansága folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átváltoztatni, 3. a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség, úgyszintén az ezzel esetleg együtt elbírált kihágás miatt hat hónapot meg nem haladó tartamú fogház- vagy államfogházbüntetésre ítélt — azzal a feltétellel azonban, hogy abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet öt éven belül bűntett vagy szándékos vétség miatt szabadságvesztés büntetésre jogerősen újból elítélné, rajta a jelen elhatározásommal feltételesen — elengedett büntetést is végre kell hajtani. b) Kegyelemből elengedem szabadságvesztésbüntetésük felerészét vagy ha abból eddig már többet kiállottak volna, szabadságvesztésbüntetésük hátralévő részét azoknak, akiket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel, a jelen elhatározásom keltét legalább öt évvel megelőzően elkövetett bármilyen bűncselekmény miatt az előző a) 3. pontban megjelöltnél súlyosabb, de egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítélt. Az a) és b) pontban engedélyezett kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajthatatlansága folytán szabadságvesztés büntetésre kellene átváltoztatni, nem terjed ki azonban az ítélet egyéb rendelkezéseire. IV. Bűncselekmények halmazata esetében az elítélt akkor részesül, kegyelemben, ha a kiszabott összbüntetés tartama nem haladja túl az I. és II. pont alá eső bűncselekmények eseteiben az I., II., a III. pont alá eső bűncselekmények eseteiben pedig a III. a) 1., 2., 3., illetve b) pontokban meghatározott mértéket. Kegyelemben részesítem végül azokat, akik ellen a jelen elhatározásom keltét legalább három évvel megelőzően elkövetett bármilyen vétség miatt kell eljárást indítani, vagy nem jogerős ítélettel egy hónapot megnem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg. Ha a bíróság még nem jogerős ítélettel egy hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztés büntetést állapított meg, az eljárást tovább kell folytatni s abban a kérdésben, hogy a terhelt a III. pont alapján részesült-e kegyelemben, a jogerősen megállapított büntetés mértéke az irányadó.Bűncselekmények halmazata esetében a IV. pontban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. VI. Sem az I., sem a II., sem a III., sem az V. pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok: 1. akiket a 4039/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában meghatározott bűncselekmények miatt ítéltek el vagy akik ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni; 2. akiket az 1921. évi III. törvénycikk 1—5. §-aiban meghatározott valamely bűncselekmény miatt ítéltek el vagy akik ellen ily bűncselekmény miatt kell eljárást indítani vagy folytatni — kivéve, ha a bíróság ily cselekmény miatt egy hónapot meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetést vagy főbüntetésként pénzbüntetést állapított meg és az utóbbi behajthatatlansága folytán szabadságvesztésre kellene átváltoztatni, mert ily esetekben, ha ennek feltételei egyébként megvannak, az elítélt a jelen elhatározásom 111. a) 1, illetve 2. pontja értelmében részesül kegyelemben; 3. akik a bűncselekményt külföldön követték el; 4. akik ellen nyomozólevelet vagy személyleíráskörözést bocsátottak ki és azt a jelen elhatározásom keltéig vissza nem vonták; 5. akiket — a kegyelem tárgyául szolgáló bűncselekményt ide nem értve — a jelen elhatározásom kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. VII. Amidőn a jogrend biztonságához fűződő követelmények szem előtt tartásával az általános kegyelem kereteit a fent meghatározott rendelkezésekben megszabom, ezúttal sem szándékozom elzárkózni az elől, hogy e kereteken túlmenően is, különös méltánylást érdemlő körülmények esetében, a megbocsátás szellemét kivételes kegyelem útján érvényesítsem egyrészt olyanokkal szemben, akik a mostoha gazdasági viszonyok szülte nyomasztó anyagi helyzetükben vagy a szenvedélyeknek az akaraterőt megbénító hatása alatt az általános kegyelem körén kívül vétettek a büntetőtörvény parancsai ellen, másrészt olyanokkal szemben is, akik lelkiismeretlen ámítok által félrevezetve és megtévesztve vagy a téveszmék fertőző hatása alatt erkölcsi ítélőképességük biztonságában megingatva, az ország súlyos helyzetének és valódi érdekeinek félreismerésével az állam és társadalom törvényes rendjét veszélyeztető bűncselekményt követtek el, ám egyéniségüknek, életviszonyaiknak és az eset összes körülményeinek figyelembevételével alaposan remélhető, hogy a kegyelem jótékony hatással lesz jövendő erkölcsi magaviseletükre. Felhívom a magyar királyi igazságügyminisztert, hogy az ezen elhatározásom végrehajtására szükséges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Horthy Miklós s. k.“ AO S12 Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 9 1,1 ^ —— ' . ' ■■■! -----L2—illt^i !_Ll_^l-S^gL .-.-liJ—. Az igazságügy miniszter rendelkezései és a végrehajtás A rendelet „B“-fejezetében közkegyelmet nyernek a kihágásért — legfeljebb ötnapos — elzárásbüntetésre ítéltek (kivéve a jövedéki kihágásokat és az 1938. évi XV. t.-c. 10. §-ában adott felhatalmazás alapján kiadott 4350/1938. sz. miniszterelnökségi rendelet, továbbá az 1939. évi IV. t.-c. [zsidótörvény] rendelkezéseibe ütköző kihágási eseteket), akkor is, ha az elzárásbüntetést a pénzbüntetés behajthatatlansága miatt rótták ki. A büntetés felerészét elengedi a rendelet az öt napon túli kihágási elzárásbüntetéseknek. Ezekben az esetekben a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésekre is. A bűnvádi eljárást engedi el a rendelet valamennyi olyan kihágásban, ahol egy éven belül követték el a kihágást és elsőfokú ítélet még nincsen, de itt is kivételek a fent felsorolt esetek. Végül elengedik azokat a pénzbüntetéseket és bírságokat, amelyeket 1935 január 1-e előtt elkövetett jövedéki kihágásokért és szabálytalanságokért szabtak ki jogerősen. A Budapesti Közlöny közli az igazságügyminiszter rendeletét is, a legfelsőbb kegyelmi elhatározás végrehajtásáról. SÍ DIANA SÓSBORSZESZ tóSBOSSZESZ DIANA SÓSECHS2E3;-,^^^t' DIANA SÓSBORSZESZ DIANA SÓSBORSZEiJRgfi^SCg* diana sósborszesz diana sósBORS^ISfii^jr ^Pw^^^S^BJrsésBOSaZESZ DIANA SÓSBORSZESZ DIANA S0330E|j^^7S®MK,SÓSBORSZESZ DIANA SÓSBORSZESZ DIANA ~ DIANA Aósfitm r