Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-25 / 90. szám
------------------------------------------------------------------------------9 III. évf. 90. sz. Csütörtök ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 36 P, FÉLÉVRE 18 P, NEGYEDÉVRE 9 P, 1 HÓNAPRA 8 P, EGYES ■ZAM HÉTKÖZNAP 10FILL. VASÁRNAP SOFILL. Magyar Nemzet Főszerkesztő PETHŐ SÁNDOR 1940 április 25 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VL, ARADI-U.HU TELEFON: 158-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VL, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 6*. TELEFON: 128-728* Az angol légi flotta általános akcióba kezdett Támadás Westerland, valamint a dániai és norvégiai repülőterek ellen — A német csapatok elfoglalták Steinkjert — Windsturm svéd tengernagy: Felkészültünk, hogy minden támadással szembeszálljunk — Az angol követ tájékoztatta Borisz királyt a szövetségesek délkeleteurópai politikájának békés céljairól Milyen feltételekről tárgyal London Moszkvával? Északon, a szárazföldön különösebb elmozdulás nem történt, eltekintve attól, hogy Steinkjert elfoglalták a németek. Az angolok viszont kedden este nagy légi offenzívába kezdtek s ennek során a westerlandi, a dániai és a norvégiai német repülőtereket bombázták. Érdekes, hogy az NST szerint az angol közönség egyre több levelet intéz a lapokhoz azzal a követeléssel, hogy Anglia kezdje meg a németországi repülőtámaszpontok és pályaudvarok bombázását. A Times-ban több ismert közéleti ember azt fejtegeti, hogy Anglia nem várhatja meg, amíg a németek kezdenek ilyen bombatámadást. Az angol közönségnek ez a megmozdulása arra vall, hogy az északi események felvillanyozták a nyugati közvéleményt. Egyébként a többi esemény még mindig Svédország, a szovjetunió, a Balkán és az olasz kérdés körül csoportosul. Svédország Változatlanul tartja magát az az általános nézet, hogy Svédország valószínűleg nem sokáig maradhat semleges. Római tudósítónk szerint az olasz fővárosban úgy látják, majdnem elkerülhetetlen Svédországnak a háborúba való belesodródása, párizsi tudósítónk pedig a hasonló francia nézetet azzal támasztja alá, hogy a német sajtó mit ír Svédországról, hogy a Keleti-tengeren állítólag német expedíciós előkészületek folynak, hogy a berlini svéd követ tiltakozott a német kormánynál a svéd terület fölött megjelent német repülőgépek miatt, hogy Berlin is tiltakozó jegyzéket intézett Stockholmhoz. Londonban — mint a United Press jelenti — azt hiszik, a németek csak akkor kezdenének akciót Svédország ellen, ha a norvégiai német csapatok szorult helyzetbe kerülnének. Ilyen esetben — angol katonai szakértők szerint — számolni kellene azzal a lehetőséggel, hogy Németország megszáll bizonyos finn szigeteket, hogy azokon hadműveleti támaszpontot szerezzen Stockholm ellen. Ezzel egyidőben az egész svéd partvidéken egyszerre indítanák meg a támadást a németek — teszik hozzá Londonban, ahol azt hiszik, így fogják megkísérelni a német haderők, hogy az angolokat megelőzve érjék el az északsvédországi vasbányyákat. Úgy látszik, a svédek határozottsága növekedőben van. A szerdai stockholmi lapok — mint az Exchange Telegraph jelenti — nyilván a kormánnyal való egyetértésben határozottan szembeszállnak a Svédországhoz intézett német szemrehányással. A szerdai estilapok Stockholmban egyértelműen hangoztatják, hogy esetleges akciók Svédország ellen fegyveres ellenállásra találnak. A svéd keleti flotta parancsnoka, Windsturm tengernagy kijelentette: Svédország sohasem volt olyan egységes, mint ma. Felkészült arra, hogy bármely oldalról jövő támadással szembeszálljon. Moszkva Ez az optimizmus Nyugat- Európában oly nagy, hogy még a szovjet külpolitikához fűződő jóslásokat is a skandináviai eseményekkel akarják alátámasztani. Azt állítják ugyanis, hogy a szovjet kormány teljes közönynyel nézi a legújabb norvégiai eseményeket, ebből pedig arra következtetnek, hogy Moszkvának csak az érzelmei egyoldalúak, nevezetesen demokráciaellenesek, de a Kreml külpolitikája visszatért a szabad kéz elvéhez. Feltűnő azonban, hogy a franciák és angolok bizalmatlanul néznek a szovjetúnióra. Szívesen állapítják meg — mint párizsi tudósítónk jelenti —, hogy az orosz sajtó most már az első oldalon közli a szövetségesek hadijelentéseit, de hangoztatják, hogy nem felejtették el a szovjet külpolitikájának tavaly augusztusi fordulatát. Ez a gyanakvás megnyilvánul Butler angol külügyi államtitkár szerdai alsóházi nyilatkozatában is. — Az angol kormány — mondotta Butler az Exchange Telegraph szerint — közölte a szovjet kormánnyal, hogy Anglia elsőrangú érdeke úgy irányítani a maga gazdaságpolitikáját, hogy az a legjobb szolgálatot tegye a hadviselésnek. Minden új kereskedelmi szerződésnek, amelyet Anglia másokkal köt, tekintettel kell lennie a hadviselés érdekeire, különösen ami az ellenségnek nyersanyaggal való ellátását illeti. A brit kormány tehát — tette hozzá Butler — felszólította a szovjet kormányt: a kereskedelmi kapcsolatok újrakezdésére olyan konkrét javaslatot tegyen, amely megfelel ennek az angol felfogásnak. Ugyancsak a szovjet irányában fennálló angol bizalmatlanságnak a jele, lép me, amikor az alsóházban az egyik képviselő megkérdezte, mikor tér vissza moszkvai állomáshelyére az angol nagykövet, Butler államtitkár kijelentette, hogy a visszatérés időpontját még nem állapították meg. Belgrádi tudósítónk több ízben rámutatott, milyen kedvező politikai hatást várnak a délkeleteurópai egyensúlyra a jugoszláv —szovjetorosz gazdasági tárgyalástól s ennek következményeitől. Ez a balkáni felfogás mutatkozik meg abban a tényben is, hogy az NST szerint a bolgár parlamentben öt baloldali érzelmű ellenzéki képviselő szerdán ezt az interpellációt jegyezte be: a bolgár kormány kérje fel a szovjet kormányt Bulgária függetlenségének biztosítására. A Dél-Kelet Szerdán a délkeleteurópai kérdéssel leginkább a nyugati sajtó foglalkozott. Mind Párizsban, mind Londonban a leghatározottabban hangoztatják, hogy a szövetségesek nem akarják kiterjeszteni a háborút Délkelet- Európára, párizsi tudósítónk azonban azzal jellemzi ezt a nyugati politikát, hogy ha a szövetségesek egyfelől nem akarnak semilyen katonai lépést sem tenni Európának délkeleti részén, azért azt sem akarják eltűrni, hogy mások ilyen kísérletet tegyenek. Rendel, a Szófiába most visszatért angol követ Borisz király előtt hangoztatta, hogy Anglia és Franciaország a legbékésebb szándékokkal van eltelve a hadat nem viselő államokkal szemben. Ennek a békés politikának céljait a Magyar Távirati Iroda egyik párizsi jelentése így jellemzi: — A Párizsban és Londonban lefolyt követi tanácskozások eredményeképpen nagy francia—angol gazdasági és diplomáciai offenzíva várható a délkeleti körzetben. A francia külügyminisztérium köreiben még nem nyilatkoznak a szövetségesek kezdeményezésének formájáról és mibenlétéről, a sajtó azonban valószínűnek tartja, hogy a nyugati hatalmak egyelőre bővebb külkereskedelmi és gazdasági eszközökkel igyekeznek megszilárdítani Dunavidékre és a Balkán államaira gyakorolt befolyásukat. Párizsban általában súlyt vetnek annak kidomborítására, hogy a szövetségesek tevékenysége a Balkánon nem irányul Olaszország érdekei ellen. Érdekes az is, milyen konkrétan kezd beszélni a nyugati sajtó arról, hogy milyen magatartást tanúsítanának a szövetségesek valamely feltételezett délkeleteurópai válság esetén. Az NST egyik szerdai londoni jelentésében fedezzük fel, hogy a hét elején lezajlott kétnapos párizsi legfelsőbb angol—francia haditanácsról hivatalos jelentést is kiadtak. Eszerint a hivatalos jelentés megállapítja, hogy a szövetkezeti hatalmak most már gyorsan fognak cselekedni. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa szerint ez kétségkívül annyit jelent — jelenti az NST —, hogy Anglia és Franciaország haladéktalanul reagálni fog, ha az ellenségeskedést Délkelet-Európára is kiterjesztenék. — Ez a reakció gyorsabb lesz — írja a Daily Telegraph, az NST szerint —, mint volt akkor, amikor a szövetségeseknek a meglepetésszerűen jött skandináviai német betörésre kellett válaszolniuk. Felelős angol körökben nyíltan hangoztatják, hogy ma már nem lehet elszigetelt háborúskodást folytatni a világ egyetlen részében sem. Ha valamely harmadik hatalom megkísérelné, hogy új hadszíntérre vigye a háborút, ez a terület azonnal az általános háború színterévé válnék. A Times is hozzászól ehhez a kérdéshez s az NST szerint azt írja, hogy a Balkánon a feszültség ugyan valamit enyhült, de azért nagyjában véve minden változatlan maradt. A nyugati hatalmak tervei — tette hozzá a Times ■— minden lehetőségre kiterjeszkednek. Ezekből a hangokból arra kell következtetni, hogy a szövetségesek a jövőben nem csupán azoknak mennének segítségükre, akiknek előzően támogatást ígértek, hiszen Norvégia javára sem kötelezte magát Franciaország és Anglia a katonai segítségnyújtásra. A szövetségesek magatartása más tekintetben is megváltozott. Eddig ugyanis többnyire úgy tárgyaltak a kis államokkal, hogyegyszerűen nem vették tudomásul, miért néztek gyakran értetlenül Párizsra és Londonra a nyugattól távol eső kis népek. Most azonban úgy látszik, az angolok és franciák felismerték, hogy érthetőbben kell beszélniük. Erre vall a Daily Telegraph diplomáciai munkatársának szerdai cikke, amelyről az NST ezt jelentette: A Daily Telegraph munkatársa úgy tudja, hogy a nyugati hatalmak eleinte szükségesnek találták kikérni török szövetségesük és az általuk garantált Románia és Görögország véleményét is, később azonban az a nézet jutott túlsúlyra, hogy Románia és Görögország aligha tudják leszögezni a magatartásukat addig, amíg a nyugati hatalmak nem tájékoztatják őket szándékaikról. Más jelentés szerint a Daily Telegraph azt ígéri, hogy a jövőben az angol—francia segítséget idejében fogják nyújtani, villámgyorsan. Itt említjük meg, hogy Mailder liberális képviselő az alsóházban azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ha más semleges államot is támadás ér, megakadályozzák-e a támadót a megtámadott ország gyarmatbirtokainak elfoglalásában? Erre a kérdésre, amely elsősorban Hollandiára akart célozni, Chamberlain azt felelte: Ilyen esetben a szövetségesek érdekeinek megvédésére megteszik a szükséges intézkedéseket. Arról is, jelentéseket kaptunk, hogy a szövetségesek megerősítik közelkeleti csapataikat. Olaszország Több megfigyelő is egyetért abban, hogy az olasz sajtó egy idő óta erősen nyugatellenes viselkedése kissé enyhült. Az Exchange Telegraph római tv- Ára 10 fillér