Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-02 / 70. szám
4 Baranyay Lajos és Berkes Róbert a Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjintézete élén A Magyar Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjintézete hétfőn tartotta ötvenedik közgyűlését dr. Berkes Róbertnek, a KSV ügyvezető igazgatójának elnökletével. A közgyűlés az elhunyt Sümegi Vilmos helyébe elnökké egyhangú lelkesedéssel Baranyay Lajos pápai prelátust, az Országos Sajtótanács elnökét választotta meg, társelnökké pedig dr. Berkes Róbertet. Az új elnököt dr. Berkes Róbert köszöntötte. Emlékeztette a közgyűlést arra, hogy Rákosi Jenő szerint a sajtó olyan madár, amelynek egyik szárnya a szerkesztőség, a másik a kiadóhivatal, így egyik a másik nélkül repülni nem tud. Hangsúlyozta, hogy az új elnöktől , a szociális és társadalmi kívánságaik megértő támogatását várják az újságkiadó tisztviselők. Ezután Baranyay Lajos, a megválasztott elnök mondotta el első elnöki beszédét, örömmel vállalja az intézet elnöki lisztét — mondotta — és az új fontos hivatást teljes munkakedvel és odaadással kívánja betölteni. Megemlékezett három nagy elődje, Rákosi Jenő, Zilahy Simon és Sümegi Vilmos munkásságáról, majd kijelentette, hogy feltétlenül meg akarják valósítani az újságkiadó tisztviselők kamaráját. Erre szükség van főképpen azért — mondotta —, mert az állam sem tekinti az újságírás szervezetét egyszerű kereskedelmi vagy ipari vállalatnak, hanem sokkal többre értékeli. Zsindely Ferenc államtitkár átvette díszpolgári oklevelét Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár vasárnap választókerületében járt s ellátogatott Kisbér, Bana és Tárkány községbe. Tárkány község már régebben díszpolgárává választotta Zsindely Ferenc államtitkárt és a díszpolgári oklevelet vasárnap a községi képviselőtestület rendkívüli ülésének keretében nyújtották át. Az Országos Orvosi Kamara fontos kérdéseket tárgyalt A magyar orvosi rend legfőbb érdekképviseleti szervének, az Országos Orvosi Kamarának választmánya Verebély Tibor professzor elnöklete alatt szombaton este tartotta meg díszes keretek között ezévi első ülését. Az ülésen dr. Frank Richárd vezér törzsorvos, a honvédorvosi tisztikar főnöke is jelen volt mint a honvédelmi miniszter képviselője. Verebély Tibor professzor magasszárnyalású megnyitóbeszédében fejezte ki a magyar orvosi rend mélységes hódolatát, bizalmát és ragaszkodását Magyarország kormányzója iránt, országosának huszadik évfordulója alkalmából. Az orvosi rend jelenlévő előkelő képviselői lelkesen ünnepelték Magyarország kormányzóját és táviratban fejezték ki előtte legmélyebb tiszteletüket és hódolatukat A választmány az ünnepi külsőségek között lefolyt gyűlés további folyamán a magyar orvosi rend szempontjából különösen nagyselettőségű kérdésekkel foglalkozott. Így többek között tárgyalta a honvédelmi miniszter által a nyugállományú tisztek és csalársamaik részére megszervezni kívánt orvosi ellátás kérdését, megvitatta a szociális betegbiztosítás szükséges reformának alapelveit, reámutatva a sürgős intézkedés szükségességére és annak módozataira. VAGONS-'ITS COCK UTAZÁS$| VILÁGSZERVEZET PÜNKÖSDI UTAZÁSAI Pünkösd Olaszországban 18 nap. 19.0 május 9—26. A) Ben Remo...................421 P-től B) *£)Milano ... 448 P-től C) Vanassa Firersze Roma-Napali-Capri . . . 518 P-től 11 nap. 19.0 május 9—19. D) Firerize Roma-Venezia 225 P E) San Remo.................. 267 P-től F) Gardone-Venezia . . 280 P-től G) Benefacio •Milano • ' • TM P től H) Firenze - Hegeli • Sorrento-Roma................518 P-től Jelentkezési határidő: 1940 épr. 20 Ft*!világ!',siter és jelentkezés: Wasons I its Cook Menetjenybes. Budapest, V., Wörtssmutl tér 5. Tel.: P.-Wft. '74. m. áll. M. N. B. ,1271. és 1281. sz. eng. alapján. Magyar Nemzet KEDD, 1940 ÁPRILIS 2. Csajthay Ferenc meghalt Ismét kidőlt a régi magyar erdő egyik díszes, kimagasló szálfája. Csajthay Ferenc, a Budapesti Hírlap egykori főszerkesztője hétfőre virradó éjszaka 71 éves korában a Pajor-szanatóriumban meghalt. Az idő vihara már korábban megtépdeste ennek a szálfának hatalmas terebélyű koronáját, az élet zöldjét a lombokon megperzselte az a villámcsapás, amely annak idején a Budapesti Hírlapot leterítette, haladó vegetációra, majd dísztelen halálra kényszerítette ilyenformán Csajthay Ferenc is, mint nagy kortársai közül nem egy, kétszer halt meg: először, midőn életének nagy művét sodorta el a politika árvize, másodszor most a szanatóriumi ágyon. Csajthay Ferenc nevével kapcsolatban egyszerre kell a mester és az általa teremtett mű nagyszerűségére gondolni. A háború előtti Magyarország szellemiségét, nacionalizmusát, nemzeti vágyát és álmait, társadalmi életfelfogását, politikai rendszerét semmi sem reprezentálta egységesebben, hűségesebben, mint a Budapesti Hírlap, melyet két kariati kolosszus: Rákosi Jenő és Csajthay Ferenc tartott fenn és emelt a háború előtti más magyar napilap által el nem ért szellemi szférákba. Macaulay mondotta, hogy ha valamely kozmikus katasztrófa folytán glóbuszunk elpusztulna, úgy Shakespeare fennmaradó írásai tanúskodnának arról, milyen is volt e földi planéta emberi sokasága. A Budapesti Hírlapról is elmondhatjuk, hogy sárguló példányai őrizték meg az egyre messzebb távolodó utókor számára, milyen is volt a háború előtti Magyarország. Ennek a Magyarországnak erényeit testesítette meg magában Csajthay Ferenc. Úriember volt a gentleman szó magyar kivirágzásában, öntudatos, művelt európai látókörű, de minden idegmozgásában, cselekvésében ösztönösen magyar. A magyarság e nemes értelemben vett úri szemléletének adott, formát a Budapesti Hírlapban, amelynek alapszövete ugyanolyan anyagból került ki, mint Csajthay Ferenc lelkialkata, gondolkodásmódja. Mint Csajthay, a lap is mindenekelőtt megbízható volt. Ha a szolidságra, megbízhatóságra vonatkozóan Angliában ez volt a legnagyobb szuperlatívusz: „Sure as the Bank of England“ (Biztos, mint az angol banki, úgy Magyarországon ezt a megbízhatóságot, korrektséget, becsületességet így fejezték ki abban az időben: „Biztosan igaz, még benne volt a Budapesti Hírlapban“. A lap e korlátlan hitelének Csajthay Ferenc jelleme és nyílt magyar egyénisége volt az aranyfedezete. Azok a fezőrök és lapbörzsánerek, akik a magyar sajtóba is betörtek, akik csak az üzletet, az anyagi nyereséget jelentő szenzációt hajszolták, akik a lapcsinálást lelökték a hivatástudat és nemzeti felelősség oltáráról és a sajtót kihajtották az utcaszögletre, rövid idő alatt megfertőzték úgyszólván az egész magyar sajtó levegőjét. Az új fertőzöt mikróbái azonban nem tudtak kitenyészni a Budapesti Hírlap tiszta hasábjain, mert Csajthay Ferenc őrt állt és Kemény Zsigmond útjáról nem engedte letéríteni lapját. Ugyanakkor azonban a Budapesti Hírlap szerkesztősége nem volt valami kriptaszagú áporodott levegőjű feudális bagolyvár, mert Csajthay gondoskodott arról, hogy a szabadság friss ózonja tágítsa, frissítse a munkatársak szívét, tüdejét. Nemcsak azért, mert híve volt a szabad véleménynek és elutasította magától az egyéni hangok elnémítását, de azért is, mert azóta sincs a magyar sajtóban olyan újságíró-nevelő tehetség, mint amilyen ő volt. Ennek köszönhető, hogy az újságíróknak akkoriban az volt a legmerészebb álma, hogy Csajthay redakciójába kerülhessenek. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar sajtónak úgyszólván minden értékét közvetlenül vagy közvetve az ő mesteri keze, fölényes mesterségbeli tudása csiszolta. Emberi tulajdonságai közé tartozott az a mélységesen magyar erénye is, hogy nem tudott gyűlölni, a gyűlölködésnek, cselszövésnek, intrikának visszataszítóan magyartalan megnyilatkozásai teljesen érthetetlen és idegen érzések voltak lelkében. Ezért tudta a magyar életet is a maga nagy realitásában szemlélni, átfogó és átélő látással, melynek egységét és tisztaságát nem zavarták meg elfogultságok, szűk pártszempontok és kicsinyes előítéletek. Mélytüzű magyarsága, kivételes emberi erényei és kimagasló újságírói kvalitásai miatt évtizedeken keresztül állt a magyar újságírófront egyik legelső posztján, mint méltó bajtársa a vezéri poszton álló Rákosi Jenőnek. Míg Rákosi Jenő színes fantáziája, ragyogó stílusa, folyton lobogó lelke jelentette a Budapesti Hírlap szárnyát, mely hallatlan sikerek csúcsai felé vitte a lapot, addig Csajthay volt a soha el nem pihenő motor, a mindig résen álló energiatermelő telep, amely ennek a szárnyalásnak biztonságát és rendjét jelentette. Két rendkívüli ember ritka módon egészítette ki egymás funkcióját, ez volt a titka a Budapesti Hírlap sikerének. Távozása mélyen megrendíti a régi hagyományok híveit éppúgy, mint a magyar sajtó eleven életét. A magyar sajtónak vigasztalást nyújt azonban az a tudat, hogy örökségül hagyta ránk nagy szellemének és példájának eleven kisugárzását és tanítását, mely szerint a jó újságot, magyar újságot úgy kell és olyan szellemben kell csinálni, ahogy azt Csajthay a Budapesti Hírlapban megmutatta. Parragi György Új személyzeti és ügybeosztás a kultuszminisztériumban ? Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter tíznapi távollét után visszaérkezett a fővárosba, átvette a kultuszminisztérium vezetését, ahol március 26-ával új személyzeti és ügybeosztást léptetett életbe. A kultusztárca feladatainak lehető egyszerűbb megoldása érdekében ugyanis szükségessé vált az ügy- és személyzeti beosztás újból való rendezése. Az adminisztráció célszerű lebonyolítása végett március 26-ával az alábbi beosztás lépett életbe: A) Igazgatási főcsoport. A miniszternek fenntartott elnöki ügykör kivitelével dr. Stelpa József államtitkár felülvizsgálata alatt. Elnöki A) főosztály. Főnöke: Velics Lajos miniszteri osztályfőnök. Elnöki osztály. Vezetője: vitéz dr. Terbócs Miklós miniszteri tanácsos. Költségvetési osztály. Vezetője: Velics Lajos miniszteri osztályfőnök. Műszaki osztály. Vezetője: Ottó László miniszteri osztálytanácsos. Elnöki B) osztály. Főnöke: Telegdi Róth Jenő miniszteri osztályfőnök. Fegyelmi osztály. Vezetője: dr. Kubinszky Lajos miniszteri titkár. Nyugdíjosztály. Vezetője: dr. Nagyiványi Fekete Géza miniszteri tanácsos. Alapítványfelügyeleti osztály. Vezetője: dr. Laszkáry Miklós miniszteri tanácsos. Elnöki) ügyosztály. Törvényelőkészítés, unifikációs és kisebbségi ügyek. Vezetője: dr. Pusztai János miniszteri tanácsos. Alapítvány igazgatási főosztály. Főnöke dr. Petrovay Zoltán közalapítványi ügyigazgató. VIII/1. ügyosztály. Mezőgazdasági és házbirtokok. Vezetője: dr. Haár Károly miniszteri tanácsos. VIII/2. ügyosztály. Erdőgazdaságok. Vezetője: Schenkinger László közalapítványi igazgató. VIII/3. ügyosztály. Műszaki ügyek. Vezetője: Lachnit Károly közalapítványi igazgató. Közalapítványi ügyigazgatóság. Vezetője: dr. Farbaky Zoltán közalapítványi főügyész. B) Vallásügyi főcsoport. A miniszter, illetve Fáy István államtitkár felülvizsgálata alatt. I. ügyosztály. Katolikus egyházi ügyek. Vezetője: dr. Beresztóci Miklós miniszteri tanácsos. II. ügyosztály. Protestáns egyházak és bevett vallásfelekezetek ügyei. Vezetője: dr. Bernáth Géza miniszteri osztályfőnök. Katona Jenő lapja, a a független Magyaországért harcol Szerkesztéseit ét kialiMiivatni: Vár útra Sír Itt m . T . IMS 2!fi E!fitizCtéa: tél forr 2 P. ír névfel. II Csajthny Ferenc 1862-ben született Zircen. Már kora ifjúságában az újságírói pályára lépett és huszonegy éves korábanaz akkori „Függetlenség"- nek, majd a Budapest című lapnak munkatársa lett. A Budapesti Hírlaphoz mint szerkesztő került 1891-ben, de már rövid idő múlva felelős szerkesztő, majd Rákosi Jenőnek a Budapesti Hírlaptól való távozása után, 1925 januárjában a lap főszerkesztője lett. 1934 tavaszán vonult nyugalomba. Azóta visszavonultan élt az egész magyar újságírótársadalom tisztelete és sok tanítványa hálája által övezetten. Pár héttel ezelőtt influenzában megbetegedett, ehhez járult még régi betegsége, az érelmeszesedés, úgyhogy a betegség végül is úrrá lett erős szervezetén. C) Magasművelődési és felsőoktatási főcsoport. A Fáy államtitkár alá rendelt művészeti ügyek kivételével dr. Szily Kálmán államtitkár felülvizsgálata alatt. III. főosztály. Főnöke: vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök. III/1. ügyosztály. Irodalom és képzőművészet. Vezetője: dr. Makay Ödön miniszteri tanácsos. III/2. ügyosztály. Zene- és színművészet. Vezetője: dr. Ybl Ervin miniszteri tanácsos. III/3. ügyosztály. Tudomány- és közgyüjteményügy. Vezetője: dr. Schneller Vilmos miniszteri osztálytanácsos. Elnöki) ügyosztály. Külföldi kapcsolatok. Vezetője: dr. Parkert Géza miniszteri osztálytanácsos. IV. főosztály dr. Szily Kálmán államtitkár közvetlen vezetése alatt. IV/1. ügyosztály. Egyetemek, főiskolák. Vezetője: dr. Mártonffy Károly miniszteri tanácsos. IV/2. ügyosztály. Orvosképzés, társadalomegészségügyi szakoktatás, gyógypedagógia Vezetője: dr. Molnár Andor miniszteri tanácsos. D) Közoktatási főcsoport: Fáy István államtitkár felülvizsgálata alatt. V. Nevelés- és oktatásügyi csoport Főnöke: dr. Kása Kálmán miniszteri osztályfőnök. V. ügyosztály. Nevelés-oktatás, tanügyigazgatás. Vezetője: dr. Balassa Brúnó miniszteri osztályfőnök, főigazgató, helyettes, vitéz Szőnyi Sándor ,tanügyi főtanácsos. V/1. ügyosztály. Gimnáziumok. Vezetője: dr. Kováts Gyula miniszteri osztályfőnök. V/2. ügyosztály. Gazdasági irányú középiskolák és szakiskolák. Vezetője: dr. Loczka Alajos tanügyi főtanácsos. V/3. ügyosztály. Líceumok és tanítóképző akadémiák. Vezetője: dr. Huszka János miniszteri tanácsos. V/4. ügyosztály. Polgári iskolák. Vezetője: dr. Damjanovich Lajos miniszteri tanácsos. VI. Népiskolai főosztály. Főnöke: dr. Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos, helyettes: dr. Boreczky Elemér miniszteri tanácsos. E) Népművelési és testnevelési főcsoport. A miniszternek közvetlenül alárendelt OM-osztály kivételével tíz. báró Wlassics Gyula c. államtitkár felülvizsgálata alatt. VII. Népművelési főosztály. Főnöke: dr. báró Wlassics Gyula c. államtitkár. IX. főosztály. Főnöke: vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök. IX. ügyosztály. Testnevelés. Vezetője: dr. Eyssen Tibor miniszteri tanácsos, OM-osztály. Vezetője: dr. Neubauer Konstantin tanügyi főtanácson, főiskolai tanár. Gróf Csáky István és Michl Alfréd előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyamon A kormány megbízásából a belügyminiszter által rendezett közigazgatási továbbképző tanfolyamot hétfőn délelőtt 11 órakor a belügyminisztérium dísztermében ünnepélyesen megnyitották. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, Varga Imre kereskedelmi és iparügyi miniszter, Radocsay László igazságügyminiszter, Karafiáth Jenő főpolgármester, Kánya Kálmán volt külügyminiszter, Pataky Tibor, Antal István, Bonczos Miklós, Tolmcsányi Kálmán, Johan Béla, Váry István, báró Wlassits Gyula, Törley Bálint, Kádas Károly államtitkárok, valamint számos más előkelőség. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy a tanfolyam anyagául a külügyi igazgatás és a nemzetközi kapcsolatok minden ágát kitűzték. Ezután gróf Csáky István külügyminiszter mondott bevezetőt. — A külpolitikai gondolkodásnak — mondotta — éppen úgy, mint magának a külpolitikának, a valóság talaján kell felépülnie. Nézete szerint kettőre van szükség: először a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretek sokaságára, másodszor a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretekre alapított külpolitikai gondolkodásra és külpolitikai tájékozódásra . Amint az egyes ember — folytatta a külügyminiszter —, úgy az egyes államok sem állnak önmagukban, nem élnek elszigetelt életet. Még a mai autarchiás felfogás mellett sem. A külügyeket intéző köztisztviselőknek ezt a megdönthetetlen tényt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. — Az ügyintézés csakis a külföldi viszonyok legalább is bizonyos fokú ismeretében lehet jó és célszerű. Az ilyen ügyek elintézésénél tehát minden közhatóságnak figyelemmel kell lennie a külügyi szempontokra. E téren hatóságaink nem mindig rendelkezhetnek kellő tájékozottsággal. A külügyi érték fejlesztése és a pozitív tudás lényegesen gyorsítani fogja közigazgatásunkat, mert külföldi vonatkozású egyszerű adminisztratív ügyekben a külügyminisztérium ellenőrző tevékenységének kikapcsolása lehetővé fog válni. Végül gróf Csáky sok szerencsét kívánt a tanfolyam hallgatóinak a további munkához. A külügyminiszter útán Nickt Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Nemzetközi gazdasági kapcsolataink címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy különösen a jelenlegi világpolitikai helyzetben nagy fontossága van minden állam szempontjából annak, hogy szükségleteit kielégítse és fölöslegeinek értékesítésére oly rendszert építsen ki, amely rendkívüli viszonyok esetén is funkcionálni képes. A továbbiak során ismertette az előadó Magyarország külkereskedelmi forgalmának adatait, majd az egyes országokkal fennálló gazdasági kapcsolatainkról szólva rámutatott arra, hogy Magyarország a legintenzívebb nemzetközi gazdasági kapcsolatokat Németországgal tartja fenn. A megnagyobbodott német birodalommal, a behozatalt és a kivitelt összesítve, több mint félmilliárd pengő forgalmat bonyolítottunk le. Olaszországgal 1939-ben 130 millió pengő értékűt, tehát külkereskedelmünk 13 százalékát. Jugoszláviával most folynak kedvező eredménnyel kecsegtető tárgyalások. Utána újból kísérlet fog történni a Romániával való forgalmunk rendezésére. Azzal fejezte be előadását, hogy bár általános kereskedelempolitikai elveket nem lehet leszögezni, de egy elvet mindig kötelezőnek fog elismerni magára nézve kereskedelmi politikánk, a mindenkor adott helyzetnek megfelelően, a lehető legkisebb áldozattal az előnyök maximumát elérni hazánk közgazdasága szá-