Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)

1940-09-01 / 182. szám

2 U dl az útun Oramfard RADIO B a m u I a t J a NARNITZ Vill., József­ körút 37-39. Tel.: 134-028. RÉSZLETI CSEREI A Belváros zxolid szakészlet KONCERT IV Vári !l 9*1 RÁDIÓ GRAMOFON. I i •* iut­'11. 4» villamos háztartási cikkek Bemutatóterem: FORTUNA kft VI., Andrássy­ út 33. Telefon: 126-273. Belgráder Főüzlet Ráday-u. 11. Fiók József-krt 31 Használt készülékek Ráday-uátca 1 Szakszerűen bemutatja HOFFMANN RÁDIÓ V., Szent István-körút 19. T.: 120-531. Szakszerűen bemutatja, rátai készülékét készséggel becseréli AUDION Nagymező-u. 31. 1­0­1 Telefon: 77-13-75. LENGYEL RÁDIÓ VI.. TERÉZ-KÖRÚT 38. TELEFON: 115-739. Készpénz-, részletfizetés, csere ellenében kapható Podmaniczky-utca 39. Rékóczl-út 30 szerint, mind Alanin, mind pe­­ili A­lh­atlanu György előtt félre­érthetetlen módon tisztázta, hogy a megalakítandó új kor­mány nem nélkülözheti kettejük részvételét. Tilos a zene Romániában Bukarestből jelenti a Magyar Táv­irati Iratra. A szombat reggeli román sajtó na­gyon szűkszavúan kommentálja az eseményeket. A kormány félhivatalosa csupán annyit emel ki, hogy Romániának újból megrázó áldozatokat kell hoznia és igen nagy veszteségeket kell elszenvednie, de a Németország és Olaszország által nyújtott biztosí­ték szavatolja az új határokat Az új határokon belül Románia újra felveszi a rendes életütemet. A Timpul ugyancsak annyit jegyez meg, hogy Románia újra megrázó ál­dozatoknak lett alávetve. A többi lap az eseményekkel nem foglalkozik, csupán a külföldi távirati irodák nyomán ismertetik az esemé­nyeket. Bukarestből jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Péntek este óta valamennyi szín­házban, moziban és zenés szórakozó­helyen tilos a zene, úgyszintén a rá­dióból is törölték a zenés műsor­számokat. S­HF.TES, J HÓNAPOS fiS 1 fiVRS iparművészeti tanfolyamok: miK.'­.'i r.fjz. lelv'rul­». ayert­eknih*, st» bst. varrat. terve;**. marirSit­. UmpaernyA késiül", bvt .li'mbnnUo. lukkoiuU­­aUraysk portelUnfeMu Mb. Iratk^iSt weptfmber tS­tb d. «. 10—li­or.iru Tantel'einkezdet havonti 1-én és l.Ven. »PROSPEKTUS.) P. f.BI'H VNNA All. inf. képiAmfkr*«»el Itkomn. b­udapr.l, VI.. l'rriiktfrót II. •■Am _____Magyar Nemzet__­___ VASÁRNAP, 1940 SZEPTEMBER 1. ^ Német hadijelentések Berlin, augusztus 81. , Német Táv­irati Iroda.) A véderő fő paran­czni oka ága közli: Jelentettük már, hogy augusztus 30-án a német harci- és vadászgépek több meglepetésszerű támadást intéz­tek a szigetország ellen. A támadások során több repülőtéren bombával súi­lyosan megrongálták a gépszíneket és a legénységi szállásokat. Egy dél­angliai tábort több középméretű bombatalálat ért. E támadások, vala­mint a délangliai tengerparton va­dászgépekből vont védelmi vonal át­törése során sok légi ütközet folyt le. Az augusztus 31-ére virradó éjjel harci repülőrajaink bombázták a Kö­­zép-Angliában fekvő kikötők épít­ményeit és hadfelszerelési üzemeket. A Themre torkolatánál eredményesen bombázták az olajtelepeket és hajó­javító üzemeket. A megtámadott cél­pontokon nagy tüzek keletkeztek. Az angol kikötőkben újból aknákat rak­tunk le. Az elmúlt éjjel angol repülőgépek folytatták a Berlin és a birodalom egyéb céljai ellen intézett támadáso­kat Sok bomba esett Berlin belváro­sára, valamint munkásnegyedeire. A Berlinben és a birodalom más részé­ben okozott anyagi károk jelenték­telenek. A támadásoknak halálos áldozata nem volt Néhány polgári személy megsebesült A nappali légi harcokban lelőttünk 93 ellenséges repülőgépet az éjszakai támadásokban légvédelmünk egy, éj­szakai vadászaink pedig két angol repülőgépet lőttek le. Az Északi­­tenger partján a haditengerészet lég­védelmi ütegei szintén lelőttek két gépet s így az ellenség összes veszte­sége 96 repülőgép. Harmincnégy gé­pünk eltűnt. Egy tengeralattjáró a Hebrida­­szigetektől nyugatra megtámadott egy erősen védett hajókaravánt és kilőtt három, összesen 29.000 tonna tartalmú ellenséges kereskedelmi hajót. Ezek között volt egy 12.000 tonnás tartály­hajó is. (MTI.) nem változtak ugyan az évezredek folyamán, de ugyanúgy nem változott meg a hadviselésnek az a sarkalatos parancsolata sem, hogy a mindenkor adódó legújszerűbb eszközöket úgy használjuk fel, hogy a legtökéletesebb formában eleget tegyünk a megváltoz­tathatatlan sarkigazságoknak. Hiller, az államférfiú és hadvezér, aki az őstehetséggel megáldott német népből sarjadt ki népe boldogítására, a történelemben párját ritkító módon érlelte meg ezt a törvényt. A többi hadvezérektől eltérően felismerte azt az igazságot, hogy — éppúgy mint a politikában — az állóharc és a vára­kozás csak az elmúlt háború elfajult elvei voltak s hogy a hadviselés alap­elemei továbbra is a meglepetésszerű, megelőző és a képzelettől vezérelt tá­madás maradtak. A régi és új harci eszközök kártyajátékát elmésen ka­varta. Mindegyik fegyvert a maga he­lyén alkalmazták. A repülőgép, pán­célkocsi és a motor a hadászati fel­építésben diadalmaskodtak milliós se­regeket befogadó harctereken és ha­gyományos régi harcmodor minden gátlása nélkül a lángelméjű felső ve­zetés alatt e harci eszközök olyan pá­ratlan haditényeket vittek véghez, mint mondjuk a flandriai csata. A gyalogság, utászok, híradósok és más katonák egy lépésben haladva nyújtot­tak hallatlan teljesítményeket és — ha szükségesnek mutatkozott — mint a Somme-on és az Aisnen a világhá­borús gyalogsági csatákhoz hasonlót vittek véghez. Narviknál a hegyi va­dászok hervadhatatlan hírnevet sze­reztek maguknak, az ejtőernyősök és földreszálló csapatok pedig — szinte érzékelhetetlen képet tárva elénk — harcrakészen ereszkedtek le a földre a hollandiai csatornák és töltések kö­zött. A fiatal vagy koruk ellenére is fiatalnak maradt vezetők a villám­háborúk hallatlan gyorsaságában küzdő csapataikat újból a legelső so­rokból vezették rohamra, hogy úgy mondjuk, kivont karddal. Ilyen válto­zatos a szemlélő előtt a német meg­újhodás háborúja. A tengeri hadviselés sem marad el a szárazföldi és légi hadviselés mö­gött. Ennek a harcsorozatnak talán fénypontja a számbelileg sokkal erő­sebb ellenséges hajórajjal szemben aránylag kis tengeri erővel véghezvitt csodás norvégiai partraszállás. Már csak egy ellenségünk állja a küzdelmet, Anglia. A többiek a küzdő­téren maradtak. Az elmúlt hét tengeri és légi eseményei újból erősen fokoz­ták Albion szorongó félelmét. A meg­vívandó tusa nem lesz könnyű, de hogy azt Németország a döntő befe­jezésig végigkü­zdi, abban már az el­múlt háborús esztendőre visszapil­lantva sem lehet kételkedni. (MTI.) Kétórás éjszakai légi riadó Berlinben Berlin, augusztus 11. (Német Táv­irati Iroda.) Az angolok al címűst éjszaka foly­tatták támadásukat a birodalmi fővá­ros ellen. Éjfél után több mint két óráig tartó légi riadó volt. Ezalatt az idő alatt több brit repülőgép el­repült Berlin területe fölött és külön­böző helyeken sok gyújtó- és rob­­banóbombát dobott le. A bombák a belvárosba és lakónegyedekre estek és lakóházakban, valamint középüle­tekben tetőtüzeket, beomlásokat okoz­tak. Neukölnben (Berlin egyik város­része) egy bomba egy kórházra zu­hant és tüzet okozott. Két további bomba a kórház mellett lévő temp­lomba csapódott be. Katonai célpon­tokat nem támadott meg az ellenség. A lakosság fegyelmezett magatartása következtében nagyobb emberveszte­ségek nem történtek. Három polgári személy súlyosan, három pedig köny­nyebben megsebesült. (MTI.) Glaise-Horstenau tábornok visszapillantása a háború egy évére Berlin, augusztus 31. Glaise-Horstenau tábornok, a Né­met Távirati Iroda katonai munka­társa k­eli beszámolójában visszapil­lant a háború egy évére. A beszámoló így hangzik: Mialatt a pusztulást és romlást hozó német légi rajok szinte szakadatlanul szántják keresztül-kasul Nagy-Britan­­nia egét és az ellenséget minduntalan újabb viadalra kényszerítik, mialatt torpedórombelóink, búvárnaszádaink és gyorsnaszádaink egyre szorosabbra fogják a gyűrűt a szigetország körül: a háború kitörése egyéves évforduló­jához ért. Ez az évforduló arra int, tekintsünk vissza azokra az esemé­nyekre, amelyeket egy évvel ezelőtt még alig sejthettük: három hét alatt legyőztük Lengyelországot, majd egy félév látszólagos pihenés és fáradha­tatlan fegyverkezés után alig tíz hét alatt elfoglaltuk Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot. A világ­­történelem nem tud felmutatni ehhez hasonló teljesítményt. A Führer és a nemzeti szocialista párt — tudatosan szembehelyezkedve más államok jóllakott pacifizmusával — megtanították nemzetünket a hő­siesség eszményére. A nemzeti szocialista államvezetés már eredetileg is tisztában volt a po­litika és a háború szoros összefüggé­sével és bármennyire óhajtotta is a békét, nem hagyta magát rászedni ellenfelétől, hanem eltökélten látott hozzá a Németország számára létfon­tosságú kérdések, sorrendben az osztrák, szudétanémet és a cseh kér­dés megoldásához. A hadviselés legfontosabb alapelvei Olasz hadijelentések Valahol Olaszországban, augusztus 31. (Stefani.) Az olasz főhadiszállás 83. hadi­jelentése: A circnnikai határon túl lévő Dan el Ham­bra övezetében repülőgépeink bombázták az ellenség gépesített szál­lító eszközeit. A Vörös-tengeren egy ellenséges cirkálót bombáztunk. Az ellenséges hajó tüzelése az olasz légi alakulat egy gépét sem találta el. Az ellenség légi támadást intézett Agirdot ellen. A támadásnak a benn­szülött lakosság között nyolc halottja és kilenc sebesü­ltje van. Az anyagi kár csekély. (MTI.) Mennyi kereskedelmi hajóteret vesztett Anglia egy év alatt Róma, augusztus 31. (Stefani.) A lapok kiemelik, hogy a most folyó háború 12 hónapjában Nagy Britannia 762.158 tonna kereskedelmi hajóteret vesztett. Ez a szám az an­gol hivatalos jelentések adatait tük­rözi vissza és a valójában elvesztett hajótérnek körülbelül csak 60 száza­lékát teszi ki. (MTI­) osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről. A külügyminisztérium sajtófőnöke a lap tudósítója előtt ecsetelte a bécsi megbeszélés első napja óta szerzett benyomásait és többek kö­zött ezeket mondotta: — A magyar küldöttség abban a meggyőződésben jött Bécsbe, hogy ha majd a várost néhány nap múlva el kell hagynia , semmi esetre sem fog elégedetlenül távozni. Ez a be­nyomás igazolódott. Magyarország már kezdettől fogva határozottan ki­fejezte álláspontját a tengelyhatal­makkal kapcsolatban. Magyarország tudta, hogy léte szorosan kapcsoló­dik a tengelyhatalmak sorsához és tudta, hogy nem várhat tőlük sem többet, sem kevesebbet, mint ameny­nyit a hatalmak a jogról és szüksé­gességről alkotott meggyőződésük szerint megadhatnak. A sajtófőnök azután szembefor­dult azokkal a híresztelésekkel mintha Magyarország revíziós törek­véseinél a történelmi szempont lett volna az irányadó. Német lap Csáky pályafutásáról Bécsből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Neues Wiener Tagblait a bécsi megbeszélésekkel kapcsolatban rend­kívül meleg szavakban foglalkozik gróf Csákiy István külügyminiszter személyével és a többi között a kö­vetkezőket írja: — Gróf Csáky István Bécsben nem idegen. A magyar külügyminiszter a bécsi konzuli akadémián végezte be főiskolai tanulmányait, oly időben, amikor Magyarország a dualisztikus monarchia keretében politikai szem­pontból nagyjelentőségű korszakon ment át. A magyar külügyminiszter pályafutásának kezdete a trianoni Magyarország első nehéz és komor idejébe nyúlik vissza. Az annak idején szerzett politikai benyomások bizo­nyára maradandó hatást gyakoroltak a fiatal hazafira. Elöljáróinak már korán feltűnt szenvedélyes komolysá­gával, amellyel hivatali kötelezettsé­geit teljesítette. F­elfelé ívelő pálya­futását az is kedvezően befolyásolta, hogy személyes kapcsolatba lépett a politikai élet vezető személyiségeivel és az utóbbi évek során elődjének, Kánya Kálmán külügyminiszter ka­binetfőnökeként tájékozva volt vala­mennyi nemzetközi eseményről. Gróf Csákyi István röviddel a bécsi döntés elhangzása után, Kánya Kálmán visszalépése után, 44 éves korában vette át a magyar külpolitika veze­tését. Gróf Csáky István külügyminisztert régóta a tengelyhatalmakhoz való szoros közeledés őszinte hívének is­merik. A külügyminiszter ennek a vonalvezetésnek lojális követésével döntően hozzájárult ahhoz, hogy Ma­gyarország ma ismét a neki járó ran­got viseli az európai népek társasá­gában. Ullein-Reviczky Antal a bécsi döntésről Berlinből jelenti­ a Magyar Távirati Iroda. A Deutsche Allgemeine Zeitung Jog és szükségszerűség címmel cik­ket közöl Ullein-Reviczky Antal kö­­vetségi tanácsosnak, a magyar kül­ügyminisztérium sajtó és kulturális ITtUVESZETI . .. .JEH­EZI ES LwsS­ALMI Budapest V., Személynök-u 9-11 Telefon: 119-519. Tanszakok: Grafika, női divattervezés, építőipar-művé­szet, textiltervezés, kerámia. Előkészíti tanfoly.­mok. Beiratás naponta 10—12, 1—6 óráig. Tanévnyi és szeptember 16 Aláírtak a magyar—német kereskedelmi egyezmény hatodik pót­egyezmény­ét A Magyar Távirati Iroda jelenti: A hivatalos lap vasárnapi számá­ban közli a július 20-án Budapesten befejezett magyar—német kereske­delmi tárgyalások eredményeként alá­írt u. n. „Hatodik Pótegyezm­ény‘‘-t a magyar királyság és a Német Bi­rodalom között 1931 július 18-án kö­tött kereskedelmi szerződéshez. Az említett pótegyezmény összefog­lalja az 1931 július 18-án kötött magyar—német kereskedelmi­­szerző­désbe, valamint az azt kiegészítő ko­rábbi pótegyezményekbe, továbbá a volt osztrák és cseh kereskedelmi szerződésekbe foglalt valamennyi vámtarifán­g és zárójegyzőkönyvi ren­delkezést. Ezenkívül a pótegyezmény­ben a szerződő felek egymásnak né­hány újabb vámkedvezményt is nyúj­tottak és rendezték a Cseh-Morva Protektorátusnak a Német Biroda­lomba leendő vámjogi bekebelezésé­vel kapcsolatos vámkérdéseket is. Ez a nagyterjedelmű „Hatodik Pót­ T­e­x­ti­l-kikészítő-, fehérítő-, festő-, nyomó- és appretáló­­üzem keres lehetőleg azonnali belépésre tapasztalt, erélyes, elektro­mos, műhelyvezetési és gép­karbantartási jártassággal bíró gy­ráspref .Jzenémű­ kazán- és erőműtelepéhez. A textilszakmában lehetőleg meg­felelő gyakorlattal rendelkező ŐSKERESZTÉNY ajánlkozók fizetési igények megjelölésével ellátott részletes ajánlatai „TEXTILVÁL­­LALAT 5737" jeligére Dlocknar J. hirdetőjébe Budapest, IV., Város­ház­ utca 10 keretnek. egyezmény" tehát lényegileg a ko­rábbi magyar—német kereskedelmi megállapodásokban foglalt és már eddig is érvényben volt rendelkezé­seket tartalmazza és azokat kiegé­szíti azokkal az újabb rendelkezések­kel, amelyekben a két kormány az említett júliusi tárgyalásokon meg­állapodott, úgyhogy a Német Biroda­lommal lebonyolított áruforgalmunk­ban szeptember 1-étől kezdődőleg ki­zárólag ennek az egyezménynek ha­­tározmányait kell alkalmazni. A­ háború első évforduló­­napja Berlinben Berlinből jelentik. A nagy német szabadságharc megkezdésének első év­fordulója alkalmából irányadó német körökben büszkeséggel, megelégedéssel és hálával állapítják meg, hogy az első tizenkét hónap lefolyása — ha kezdet­től fogva nem is lehetett kételkedni a német győzelemben — mégis túltett minden várakozáson és reményen. Csak vissza kell emlékezni — jelentik ki — a nyugati hatalmak vezető poli­tikusainak egy évvel ezelőtt mondott beszédeire, hogy felismerjük azt a rop­pant nagy változást, amely azóta Né­metország javára bekövetkezett. E há­borús év lezárásával német részről megállapítható, hogy Anglia a lefolyt eseményekből nem tarnál semmit: sem katonai célkitűzéseinek összeom­lásából a kontinensen, sem politikai terveinek csőd­jéből, amelyek nem tud­ták megakadályozni a Német Biroda­lom cselekvőszabadságát s a tengely­­hatalmaknak engedték át az európai német és olasz élettér rendezését, sem pedig a nemzetközi jogba ütköző ten­gerzárából, amelynek kilátástalanságát még a be nem avatottak is könnyen felismerik. Megállapítható, hogy ugyan­azzal a könnyelmű optimizmussal, ugyanazzal az igazság előtt önámításig menő félelemmel és a maga lehetősé­geinek ugyanazzal a túlbecsülésével in­dult a végső harcba, amelyek jellem­zőek voltak mindazokra a kijelenté­sekre, amelyekkel Anglia a háború eddigi szakaszait megkezdte. Mint a háború régebbi szakaszaiban, ezúttal is csupán annak a körülménynek kö­szönheti bizakodását, hogy még min­dig nincs abban a helyzetben, hogy helytálló elképzelései legyenek a kor­szerű háború lehetőségeiről. (MTI.) A háború kezdetétől 1910 július 31-éig a német haditengerészet és a légi­erő együttesen 4.986.800 bruttó­­regisztertonnányi hajóű­rt süllyesztett el. Ennél a számításnál nem vettük figyelembe az aknák által elsüllyesztett hajókat és nem számítjuk bele a meg­rongált ellenséges hadi- és kereske­delmi hajókat sem. A német légi haderő, hála a Führer éleslátásának, a haderő önálló részévé lett s nemcsak az eddigi háborús ered­ményeket befolyásolta döntőleg, hanem készen áll az utolsó ellenfél, a brit szi­get végleges leveréséhez is. Az első háborús év lefolyása azt bi­zonyítja, hogy Németország végső győ­­zelme már nincs messze. (MTI.) Lédám Kiss István ás mnie szül. Álk­alom Emília, tervére:, István ás Katalin, sógorai, menyasszonya S. Zaritzky Mária, valamint a­ égisz rokonság nevében, fájdalomtól lesújt­­va tudat­juk, hogy a szereld! gyer­mek, testvér, rokon ás v.’laány, LEDÁCS KISS ZOLTÁN a kistarcsai MOVE. háznagya, baj­társi egyesületének vezére, MAVAG Arélhang dalárda tagja, r­övid szen­vedés és a haldoklók s­zent sárén­k felvétele után nemes lelkét vissza adta Teremlfljének. Temetése re­p­­tember 2-án d. u. j amkor a Kere­pesi temetőben. Lelkeivk üdvé­ért az engeszteld szentmise áldozat szeptember 3-án, kedden d. e. 9 órakor lesz a Rózsák terén lévő róm. katolikus templomban. Budapest, 1910 szeptember 1. Emléke sirokké ál közül­ünk!

Next