Magyar Nemzet, 1940. november (3. évfolyam, 234-257. szám)

1940-11-03 / 234. szám

2 ^agv e i©v«* —­ vagy e levéli *et ACttfedro; «gj­ldob«a cwk »a tasgistam triptera lámpa kept­; jobbas !* vflocril — kevesebbet le fogyaszt. 7­­3 Gayda Roosevelt beavatkozási szándékáról tolni tudni. Ezzel szemben Roosevelt politikája tele van olyan elemekkel, amelyek azt mutatják, hogy az elnök politikai és világnézeti harcot akar az Egyesült Államok és a tengely­hatalmak között. Roosevelt csoportja már régóta nagyszabású offenzívát kezdett a nagyhatalmak ellen és egyre jobban közeledik a háborús beavatkozáshoz. Gayda ezután idéz Roosevelt elnöknek a tengelyhatal­mak ellen mondott beszédeiből, kezdve az 1987. évi chicagói beszé­dével, amelyben a tengelyhatalmakat zsarnokoknak és rabszolgatartóknak nevezi, majd pedig megállapítja, hogy a mostani háború kezdete óta az amerikai elnök nyíltan kiállt Anglia és Franciaország oldalán 1940 júniusától kezdve Washington politikája határozottan­­ közvetlen hadviselésre uszít Roosevelt elnök nyíltan támogatja az angolokat számtalanszor megsértette az ameri­kai semlegességet és állandóan be akar avatkozni olyan európai kérdé­sekbe, amelyek Amerikát nem érin­tik. Az utóbbi napokban Roosevelt hangja nyilván a küszöbön álló vá­lasztásokra való tekintettel némileg enyhült. Míg Franciaországgal kap­csolatban Roosevelt hátulról való olasz tőrdöfésről beszélt, most saj­nálkozásának ad kifejezést afelett, hogy Görögország és Olaszország kö­zött háború tört ki. Garda végül az­zal a megállapítással fejezi be cik­két, hogy már a Németország és Olaszország között megkötött szerző­d­és sem volt támadó jellegű, hanem védekezés volt az angolok által szer­vezett bekerítő politika ellen. Ugyan­csak így van a német—olasz—japán szerződéssel is, amelynek Cordell Hull támadó jelleget tulajdonít. Jól lehet a valóságban védekező eszköz az angolszász hatalmak bekerítő mozdulata ellen. A lap ezután ismerteti Roosevelt beszédeinek azokat a részeit, ame­lyek a fasizmus és nemzeti szocializ­mus ellen irányulnak, majd így folytatja: " Roosevelt azzal, hogy Olasz­országot és Németországot támadó szellemű nemzetekként mutatta be, háborús politikája igazolásának lát­szatét akarta megteremteni, amely politika Anglia és Franciaország m­egsegítésére irányult. Az Egyesült Államok egyre jobban elvesztik semlegességüket s a közbe­lépés felé haladnak. Roosevelt arról igyekszik meggyőzni az amerikaia­kat, hogy a tengely győzelme Ame­rika vesztét jelenti. Franciaország összeomlása után a Franciaországba irányuló hadiszállítmányokat szinte gépiesen Anglia felé irányították, anélkül, hogy bevárták volna a fegy­verszünetet Az újság végül megemlíti, hogy a washingtoni kormány nyomást gya­korol a vichy-i francia "kormányra s­zórz­óból Jelent! « Magyar Távirati Iroda■ A Giornal é Th­alla pénteki vezér­cikkében Gayda „Vél »st Cordell Hullnak'* c. többhasábos vezércikket írt, a mely hosszú és kimerítő vád­iratot tartalmaz Roosevelt elnök és külügyminiszterének politikája ellen. Cayde cikkében felszólítja az ameri­kai intervencionistákat, mutassanak fel egyetlen olyan bizonyítékot arra nézve, hogy a tengelyhatalmak táma­dást akarnak előkészíteni Amerika ellen. Ezt talán sohasem fogják iga­ _ R fi DJO Morvai sss + Rádió Készpénz*, részletfizetés, csere ellenében kapható v an Podmenlczky utca 39. Rókóczl-űt 30 LENGYEL RÁDIÓ M. TERfé KARÓT *» n:i EPONi ttft.738. D.11 Al A.N br.xuliUsJ - He*j,rl! - Cm Ml KIRÁLYI UDVARI HANGSZERGYÁR Hozza el anyagát Inget, blúzt, pylamát „Ica“ 29. I BIM* KCI-FOLDI STENCII.E8 sokszorosító cén ‘nem m-med­ Vlm­alstaUn *n«p-s tb.in. Jutó i*­ • KIADÓ. Mec. -b­e'.V St»r .dtr . t őrit Ki»be.»t­erv és Káltr.in u. taro«, ! káwUeti rrtérr» «r»rm* Martinique, Guadeloupe s Franc­s Guyana elfoglalásával fenyegetődzik, abban az esetben, ha Németország­gal megegyezik. Mindezek a tények világosan bizo­nyítják, hogy Roosevelt és barátai elfogultak, ellenséges indulattal vi­seltetnek a tengely iránt­i előre megfontolt háborús előkészületeket tesznek ellene, holott a tengely ré­széről sohasem hangzott el fenyege­tés Amerika ellen. Cáfolják a Görögországnak küldött szovjet repülőgépek hírét Rómából jelenti a Stefani. Moszkvai távirat szerint a Tass-iroda cáfoló közleményt tett közzé a New York Times-nek az angol hírszolgálat által terjesztett ama hírére vonatko­zóan, amely szerint Görögország az utóbbi napokban 120, illetve 150 ka­tonai repülőgépet kapott Szovjet- OroszORSZágtól. A szovjetorosz Tass-irodát felhatal­mazták annak kijelentésére, hogy az angol hírszolgálatnak ez a híre teljes egészében koholmány és semmiképpen sem felel meg az igazságnak. (MTI­) Római Táladé a tort végre nyilatkozata**» Rómából jelenti a Magyar Távirati ir­oda. Angol részről közölték, hogy * volt négus jelenleg Szudánban tartózkodik ! és ott kijelentette, hogy rövidesen­­ visszatér „birodalmába, hogy ismét 1 VASÁRNAP, 1940 NOVEMBER 1. 4 német hadsseretsékek Berlin, november ?. (Német Táv­irati Iroda.) A véderőfőparancsnokság közti A légi haderő folytatta megtorló támadásait London ellen. Kora reg­gel valamint este egyes harci repülő­gépek ismét támadtak brit repülő­tereket, felgyújtottak repülőgépszíne­­ket és üzemanyagraktárakat és el­­pusztítottak több repülőgépet a föl­dön. Más támadások délangliai ki­­kötőépítmények és gyárépületek ellen irányultak. A támadások során Portsmouthban sikerült egy nagy erőművet súlyosan megrongálni. Zuhanóbombázó repülőgépek e nap folyamán Anglia délkeleti part­jánál megtámadtak három hajókara­­vánt Tizenhárom hajót, összesen 47.000 tonna tartalommal elsüllyesz­tettek, kilencet megrongáltak. Gress Yarmouxthnál egy Heinkel 111 min­tájú repülőgép legénysége egy erősen biztosított hajókaravánból merész bukórepüléssel elsüllyesztett egy rom­bolót és három teherhajót. A hadsereg és a haditengerészet messzehordó tüzérsége hatásos tűz alá vett egy ellenséges hajókaravánt és a hajókat szétszórta. Több teli­találatot figyeltek meg. A hajók Do­ver kikötőjébe menekültek, ahol to­vább tüzeltek rájuk. Ellenséges parti ütegek néhány lövést adtak le parti erődítéseinkre, de a lövések nem találtak. A tüzet viszonozták, amíg csak az ellenséges tüzérség el nem hallgatott. A nap folyamán több légi harcra került sor, amely a német gépek győzelmével végződött. A London elleni megtorló támadá­sok az éjszaka megint nagyobb mé­reteket öltöttek. Londonban, Bir­mingham és Coventry ipartelepein, valamint Liverpool kikötőjében nok újabb tűz keletkezett. Heves táma­dások irányultak több skót ipartelep és kikötő ellen. Tovább folyt az angol kikötők el­zárása aknákkal. Brit repülők Hollandia és a biro­dalmi terület fölé berepülve — mint rendesen —, ismét elsősorban nem katonai célokat támadtak. Amszter­damban bom­batalálat ért egy hadi­­­kórházat: 19 katona meghalt, 20 sú­lyosan megsebesült. Más bom­batalálat megölt hét hol­­landast. A birodalmi főváros fölé igyekvő ellenséges repülőgépek leg­­nagyobb részét az erélyes elhárítás észak vagy dél felé eltérítette útjá­­tól. Egyes repülőgépek, amelyeknek sikerült Berlin területe fölött nagy magasságban elvínálni, robbanó- és g­yújtóbombákat dobtak lakóházakra fs lakótelepekre. Több ház megron­gálódott és egy fűrésztelep kigyul­ladt. A Virchow kórházra ismét gyujtóbombák estek. A biztonsági és légitőszolgálat, valamint a polgári légoltalom­ tevékeny közbelépésével sikerült a keletkezett tetőtüzeket hamarosan megfékezni. A támadás­nak több halott és sebesült áldozata van. Az ellenség pénteken lesz harcban 10 repülőgépet veszített. Két német rend­lőgép hiányzik.­­Halland őrnagy lelőtte 50. ellen­­felét. (MTI.) (A német védőnőparancsnokság ok­tóber 31-i jelentése szerint egy repülő­gépük Írországtól nyugatra 3(1) km-re elsüllyesztett egy 5000 tonnás kereskedelmi hajót. Az angolok 13, a németek 5 repülőgépet vesztettek. A wnsem­ber­g-i jelentés szerint az angolok 31-én a rossz időjárás miatt légi hadműveleteiket beszüntették, de a német légi­erő folytatta támadá­sait. Írországtól nyugatra els­ü­lyesz­­tett egy 11COO tonnás brit szállító­­hajót. Két angol rip­lő-gépet lelőttek, német veszteség nem volt.­ London, november 2. (NST.) Hetek óta nem élt át London olyan heves légi támadást, mint a szombatra virradó éjszaka. A német légi flotta tevékenysége a hét elejei csendhez viszonyítva már pénteken fokozódni kezdett s a szombatra vir­radó éjszaka érte el­ tetőpontját. A német repülőgépek egész Angliát elárasztották s London csak egyike volt a sok célpontnak. A londoni légvédelmi ágyúk szinte szünet nél­kül működésben toltak. nagy választékban Székely leni­n elfoglalja trónját. Ezzel a hírrel kapcsolatban olasz részről rámutatnak, hogy Abesszíniá­ban a volt négus szégyenletes futása miatt teljesen elvesztette a talajt. Az abesszin nép — mondják olasz kö­rökben — tiszteli a bátrakat és meg­veti a gyávákat s ezért, amikor sí uralkodó gyáván megfutott, mindenki elfordult tőle. Az abesszin lakosság teljesen nyugodt és az országban za­varnak vagy nyugtalanságnak nyoma sincs. Az abesszin katonák immár az olasz hadseregben teljesítenek szol­gálatot és hű katonát Olaszországnak. Angol n­agysífűlcsik London, november 2. (Realer.) A légügyi minisztérium szombaton reggel közli: A szombatra virradó éjszaka a kora hajnali órákban néhány ellenséges bombavetőgép rövid ideig tartó táma­dást intézett London és vidéke ellen. A támadások főként Anglia délkeleti vidéke ellen irányultak, beleértve London vidékét is. Több bombát dob­tak Kelet-Skócia egy körzetére is, a központi vidékek két városára és­­ Mersey folyó menti néhány körzetre. (MTI) A japánok­­Natining feladása után előkészített állásokba vonultak Sanghaj, november 1. (Német Táv­irati Iroda.) A délkínai japán csapatok — a dél kínai japán főhadiszállás közlése sze­rint — a Jukiang folyó mögé történt önkéntes visszavonulásuk és Kvangszi tartomány fővárosa, Nanni­ny fel­adása után csütörtökön éjszaka elő­készített állásokba vonultak. Az el­vonuló japán osztagokat többnapi já­rásnyi távolságban követték a kínai csapatok. (MTI.) In önti­s Törökország szövetsége Angliával szilárd és megingat­hatat­lait Ankarából jelenti a Német Távirati iroda. A török államelnök a nemzetgyűlé­sen pénteki beszédében foglalkozott a külpolitikai helyzettel. Kifejezte azt az aggodalmat, hogy a háború tovább terjed. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Törökország ragaszkodik függelemé­géhez és biztonságához. Tö­rökország bízik jogaiban és eltökélt szándéka azokat megvédelmezni. A török külpolitika semmit sem változott azóta, amióta a legutóbbi parlamenti ülésszak megnyitása alkal­mából elhangzott beszédét mondotta. Törökország nem táplál ellenséges szándékokat semmiféle olyan hata­lom ellen, amely nem gondol arra, hogy Törökországot megtámadja. — Az a magatartásunk, hogy nem hadviselő nemzet vagyunk — hang­súlyozta az államelnök —, nem aka­dálya annak, hogy normális kapcso­latokat tartsunk fenn minden ország­gal, amelyet ugyanaz a jóindulat hat át és amely annak megfelelően cse­lekszik. Ez a magatartásunk teljesen kizárja, hogy bármelyik hadviselő ha­talom felhasználja területünket vagy haditengerészeti és légi támaszpont­jainkat. Ez érvényes mindaddig, amíg magunk is részt nem veszünk a há­borúban. Utalva az olasz—görög viszályra, az államelnök Görögországot mint „bará­tunkat és szomszédunkat" említette és hangsúlyozta, hogy Törökország „szö­vetségesünkkel, Angliával együtt" ké­­­ván­l megvizsgálni az ebből a viszály­ból keletkezett helyzetet. Reméli, hogy a v­izolt politikai alapelvek to­vábbra is biztos zálogai lesznek Tö­rökország biztonságának. Törökország kapcsolatai valamennyi akár szomszédos, akár távolabb fekvő országgal eddig normálisak voltak. A Szovjet-Oroszországhoz való viszony a nehézségek időszaka után újra kimon­dottan barátivá vált. Különös súlyt vet annak megállapítására, hogy a török—szovjetorosz kapcsolatok, tekin­tettel a világpolitika változásaira, ön­magukban is értékes tényezőt jelente­nek, amelyet minden más befolyástól függetlenné és állandóvá kell tenni. Ez a politika mind a két fél számára gyümölcsöző lesz és szolgálni fogja a két ország kapcsolatait anélkül, hogy hátrányos lenne bárkire nézve. — Lehetséges, sőt valószínű — foly­tatta az államelnök —, hogy a szen­vedés hosszú korszaka vár az emberi­ségre. Törökország azonban, bár rendkívül érzékeny mindennel szem­ben, ami életbevágó érdekeit illeti, mégis hű marad barátságaihoz is szövetségeihez. Abban a pillanatban, amikor Anglia súlyos feltételek között éléért küzd, kötelességünk megmon­dani, hogy az Törökországot Angliával egybetörő szövetség szilárd és meg­ingathatatlan. (MTI.) Belgrád: Jugoszlávia kiérdemelte ujját Róma mint­ Berlin elismerését Belgrádiból jelenti a MTI. Az Acala hírügynökséget felhatal­mazták arra, hogy az olasz—görög háborúval kapcsolatosan tett követ­kező kormánynyilatkozatot hozza nyilvánosságra: — Jugoszlávia már jóval a jelen­legi európai háború kitörése előtt is következetesen építő politikát foly­tatott a Balkánon és a Duna-meden­­cében. Minden igyekezetével azon volt, hogy jó és baráti kapcsolatokat teremtsen minden állammal és külö­nösen a két szomszédos nagyhata­lommal: Németországgal és Olasz­országgal. Amikor a nagyhatalmak között kitört a viszály, Jugoslávia azonnal kijelentette, hogy megőrzi szigorú semlegességét, amely semmi­féle feltételhez nem volt kötve, csak ahhoz, hogy függetlenségét és ható­ I­rainak sérthetetlenségét tiszteletben­­ tartsák. Ezzel a politikájával Jugo­szlávia egyrészt a legjobban szolgálta saját népének életérdekeit másrészt teljesen eleget tett a jó szomszéd kö­telességeinek. Ezért Jugoszlávia ki­érdemelte többször is úgy Róma, mint Berlin határozott és nyílt el­ismerését.­­ Az Olaszország és Görögország között kitört viszály, amelyet Jugo­szlávia nagyon sajnálatosnak tart, mert jó baráti viszonyban van mind­­k­n állammal, a háborút átültette a Balkánra. Érthető, hogy Jugoszlávia a legnagyobb figyelemmel kíséri az újonnan kialakult helyzetet, mialatt minden erejét latl­iveti, hogy meg­őrizze a békét. Jugoszlávia eddigi magatartására való tekintettel reméli, hogy a Balkánon végbemenő esemé­nyek további fejleményei Jugoszlávia érdekeit egyik részről sem fogják­ ­ veszélyeztetni.

Next