Magyar Nemzet, 1940. december (3. évfolyam, 258-281. szám)
1940-12-12 / 267. szám
CSÜTÖRTÖK, IMG DECEMBER 1I.) A Ház elfogadta a rehabilitációs és az egyetemi törvényjavaslatot A képviselőház szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Jörs Tibor ,leírtuk. Kimondották, hogy a Ház nyolcórás ülésen folytatja tanácskozásait, majd elfogadták a kitételes hatalom meghosszabbításáról szóló javaslatot. Nagy László (Imrédy-párt) a javaslatot elfogadta. Makray Lajos (ker. párt) azt hangoztatta, hogy a büntetés nem lehet öncél, hiszen az isteni igazságszolgáltatás is megbocsát annak, aki bűnéért elvette méltó büntetését. A javaslatot elfogadta. Marasits Géza (szoc. dem.) örül a törvénynek, mert az a humanizmus és az emberi belátás műve. A munkásság szempontjából is föltétlenül szükségesnek tartja a rehabilitációt. Már a munkásság szervezkedésének idején az államhatalom először rendőri úton, majd törvények hozatalával igyekezett elnyomni minden olyan megmozdulást, melyben a munkásságnak a tőkével szemben való harcát látta. Sokszor igen súlyos büntetéseket szabtak fei olyan cselekményeken és beszédekért, amelyek ma már egyáltalán nem tartoznak a büntetőbíróság elé. Csak példának okáért hozom fel — mondotta Malasits —, hogy egy olyan beszédért, amelyet Imrédy Debrecenben mondott el, én annakidején, bár sokkal kevésbbé voltam éles, háromhavi fogházbüntetést ültem. Ma újságokban és itt a parlamentben minden oldalról elhangzanak olyan kijelentések és megállapítások. Szadocsay László igazságügyminiszter beszéde elején megköszönte a felszólaló képviselőknek hogy a javaslatot szeretettel karolták fel. Elvi vonalon csak annyiban volt eltérés, hogy egyes képviselők a törvényi rehabilitáció mellett foglaltak állást, viszont a javaslatot elfogadó összes felszólalók a bírói rehabilitáció mellett foglaltak állást. A törvényi rehabilitáció ellen elvi aggályom van — mondotta — és semmi körülmények között nem hozhatnék olyan javaslatot a Ház elé, amely egyedül az idő múlására és arra a negatívumra, hogy a megszabott időtartam alatt az elítélt ellen büntető eljárás nem indult, alapítsa annak megállapítását, hogy ez az ember már e tények folytán hasznos tagja lesz a magyar társadalomnak. Hogy bizonyos kivételes esetekben helyt adunk a törvényi rehabilitációnak a javaslatban, az érthető. Hiszen a fiatalkorra nézve nem lehet azt a mértéket alkalmazni, mint az egyéb bűnösökre nézve. A fiatalkorúnak még nincsen kiforrott jelleme, meggerincesedett erkölcsi felfogása. A fiatalkorú, ha súlyosan téved is, akkor végeredményben a véletlen játéka, mert lehet, hogy ugyanaz a fiatalkorú ugyanabban a lelkiállapotban egy más órában pontosan az ellenkezőjét követné el,mint amit elkövetett. A magyar jogrendszerbe nagyszerűen beleilleszkedett a fiatalkorúakra vonatkozó külön jogszabályok összessége. Az igazságügyminiszter ezután a felszólalók beszédeinek egyes részeire tért ki. Helyeselte Benkő Géza megjegyzését, hogy a rehabilitáció jogintézményének megalkotása fogja a visszaeső bűnösök számát a legfeltűnőbben leszorítani. — Egyebek között az is az alapelv *— folytatta a miniszter —, hogy ki amelyekért néhány esztendővel eze s előtt fogházbüntetéseket szabtak ki. Végül arról beszélt, hogy bár teljesen azonosítja magát az igazságügyminiszter intencióival, de a javaslat szellemével nem ért egyet s így azt nem fogadhatja el. Váczy György (MÉP) arra kéri az igazságügy minisztert, hogy gondoskodjék a végrehajtásban arról, hogy a rehabilitációs iratokat bizalmasan kezeljék. A javaslatot elfogadja. Sarvay Elek (MÉP) azt javasolta, hogy a hivatalvesztettekre is terjeszszék ki a rehabilitációt. A javaslatot elfogadta. Tornyos György (MKP) kifejtette, hogy a rehabilitációnak csak akkor van helye, ha az ítélet elérte kettős célját: a megtorlást és a javítást. Örömmel üdvözli a javaslatot. Hamicskó Wladimir (kárpátaljai) azt fejtegette, hogy a rehabilitáció a keresztény szellemből önként következik. A javaslatot elfogadta. Bródy Ernő (Rassay-párt) jogászi mesterműnek mondotta a javaslatot, amely eltörli a „polgári halált“. Szintén elfogadta a javaslatot, Reider Mihály (kér, párt) szerint a javaslat benyújtása keresztény és nemzeti célt szolgál. A törvényjavaslat a keresztény közvélemény által más évtizedek óta hangoztatott kívánságnak tesz eleget. A javaslatot elfogadta Tanffer Gábor után nem volt több feliratkozott szónok és így Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra, kell állani azt a büntetést, amelyet kiszabtak rá és csak aztán lehet szó arról, hogy ennek az időnek elteltével a rehabilitációt kérheti. A fegyelmi jog és a büntetőjog között igen sok hasonlatosság van, de a fegyelmi jog is egészen más és az általános büntetőjog is egészen más. Mind céljánál, rendeltetésénél, mind jellegénél fogva A fegyelmi jog a közszolgálati jog körébe tartozó jogintézmény. Az igazságügyminiszter beszédét a kormánypárt lelkesen megtapsolta. Az általános vita során Mosonyi Kálmán nyilas képviselő határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány a tárgyalás alatt álló javaslatot vonja vissza és másik javaslatot terjesszen elő, amely kizárólag a törvényi és kegyelmi rehabilitáció elvi alapján áll. A javaslatot a Ház nem fogadta. Ezek után a Ház a rehabilitációs javaslatot általánosságban elfogadta. A javaslattal részleteiben az igazságügyi bizottság fog foglalkozni. Napirend szerint következett az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló külügyminiszteri javaslat. A javaslatot Kölcsey István ismertette, amelyet a Ház hozzászólás nélkül általánosságban elfogadott. A napirend negyedik pontja az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása volt. Tömböly Dénes előadó ismertette a törvényjavaslatot szükségessé tevő körülményeket. Rapcsányi László (nyilas) felszólalása után Dónát György (MKP) kifogásolta, hogy az egyébként hasznos munkát végző ifjúsági egyesületeket időnként a politika felé terelik. Ezután általános érdeklődés közepette emelkedett szólásra Hóman Bálint kultuszminiszter életi gyarapodása esetén. És azt sem, hogy a zsidótörvény végrehajtása következtében milyen számok állnak elő. Ezeknek megállapítása most van folyamatban. A tanári pálya volt a legtúlterheltebb pálya, ahol nem tudtuk elhelyezni a fiatalokat Ma már a tanítókérdés a férfiakat illetően nem probléma. A tanári pályán még mindig mutatkozik bizonyos túltermelés, amelyet szintén le tudunk majd vezetni. Vannak viszont pályák, ahol a felvételek szaporítására lesz szükség, vagyis itt is körültekintő tervgazdálkodásra van szükség. Ugyanez a szempont vezet a másik felhatalmazás kérdésében is: a bajtársi és egyetemi diákegyesületek szervezkedésének és a diákjóléti intézkedések központosítása tekintetében. A Diákvédelmi, diákszociális kérdést illetőleg a kolozsvári egyetem újjászervezésével kapcsolatban bizonyos intézkedéseket tettem, ott egy diákvédő hivatalt létesítettem, amelynek feladata, hogy az illető egyetem diákjainak szociális és szervezkedési ügyeit gondozza. Azt hiszem, ez példaadó intézmény lesz, mert az erdélyi ifjúság és vezetői tudták, mit jelent diákvédelmet és diákszervezést irányítani az elnyomás alatt. A kultuszminiszter beszédét nagy tetszés fogadta. V Incze Antal (MMP) azt kívánta, hogy az ifjúság szabadon cserélhesse az egyetemeket. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslat szerint az egyetemi ifjúság fölött a mindenkori kultuszi miniszter irányítása legyen. Arra kérte a kultuszkormányt, hogy humanizmusból ne vegyenek fel egyedlemre zsidót, hiszen a diploma megszerzése után úgy se tud álláshoz jutni. Közi-Horváth József (keresztényi párti) azt kívánta, hogy az ifjúságot gondosabban szelektálják, de a kiválasztottakat annál jobban segítsék, hogy anyagi gondoktól mentesen tanulhassanak. Szőlős Jenőnyilasi azt kifogásolta, hogy Szent-Györgyi Albertnek, a szegedi egyetem Nobel-díjas rektorának nincs kedvére, hogy az ifjúsági világnézetek szerint csoportosul, ez szétforgácsolja a diákságot. Kifogásolta Szőlősi Jenő azt is, hogy Szentfyörgyi Albert nyilatkozata szerint szükséges lenne, hogy a zsidó ifjúság hat százalékban helyet kapjon az egyetemen. A Ház a kultuszminiszter javaslatát általánosságban elfogadta. A hátralékban van a táppénz kifizetését illetően. Pataky László (MÉP) szerint az országban katasztrofális hiány van állatorvosok terén. Tíz-tizenöt községre kerül egy-egy állatorvos. Kérte a kormányt, hogy vezesse be a sertéspestis elleni kötelező oltást. Bárczay János államtitkár kijelentette, hogy a kormány tisztában van az állatorvos-hiánnyal, amelyet részben az okoz, hogy a visszacsatolt országrészekben úgyszólván alig volt állatorvos. Harminc új álatorvosgyakori,fikiállást létesítenek. Mindent elkövet a kormány arra vonatkozólag, hogy a sertéspestis elleni kötelező oltást bevezethessék. Vitéz Stonczos Miklós belügyi államtitkár válaszolt Maróthy Károly interpellációjára, amelyet az erdélyi menekültek elhelyezése tárgyában mondott el. Kijelentette, hogy 116OOO menekült érkezett Erdélyből, de ezek közül ma már mindössze néhány ezer van állami ellátásban. A kormány gondoskodik ezekről a menekültekről is. Turchányi Imre (MÉP) kérte a kormányt, hogy a Nyitra és Zsítva folyókat sürgősen szabályoztassa Bárczay János bejelentette, hogy a szabályozási tervek már elkészültek, csak az anyagi fedezet hiányzik Minthogy ennek előkerítésére pillanatnyilag nincs mód, egy 120.000 pengős szüségmunka keretében segítenek ideiglenesen a helyzeten. Horváth István (MÉP) kérte az iparügyi minisztert, hogy tegye szabaddá a vízimalmok részére a csavarozást. Egy másik interpellációjában az állattenyésztés felkarolását sürgette. Bárczay János államtitkár válaszában hangoztatta, hogy az Alföld állattenyésztése igen elmaradott állapotban van. Hasonló a helyzet a Kárpátalján is. Bejelentette, hogy tenyészállatokhoz segítik a gazdákat és állattenyésztő mintaközségeket létesítenek.Stitz János (MÉP) kérte a kormányt, hogy megfelelő áruelosztással és hitellel biztosítsa a kiskereskedelem rentabilitását. Bánó Iván (MÉP) azt kívánta a kormánytól, hogy gondoskodjon a szarvasmarhák és sertések takarmányellátásáról, mert ha ez nem következik be, katasztrofális hiány mutatkozhat állattenyésztésünkben. Bárczay János államtitkár válaszában bejelentette, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik fejleszteni meglévő állatállományunkat és gondoskodik a kellő takarmányról. Ilovszky János (MÉP) kérte a kormányt, hogy szervezze meg a kereskedelem szakigazgatását. Vitéz Zerinváry Szilárd (MÉP) szerint sokkal szigorúbban kellene büntetni a gázold misét- és motorkerékpárvezetőket, főleg azokat, akik tovább robognak. Radocsay László igazságügy-miniszter válaszában bejelentette, hogy az új büntetőjogi kódex a közeljövőben nem készülhet el. A gyakorlati életben felmerülő kérdéseket novellisztikus úton akarja rendezni. Készül a felségsértés, az intellektuális vagyon elleni bűncselekmények, a család- és gyermekvédelem, az egyházvédelem és a gázolási ügyekben az új büntető törvény. Ezeket a közeljövőben a Ház elé terjesztik. Bodor Márton (nyilas) után gróf Festetics Domokos (MÉP) kérte a kormányt, hogy ne irtsák ki a néhai szőlőket, mert úgyis rossz a termés. Simon Ferenc (MÉP) azt kívánta a kormánytól, hogy gondoskodjon rézgálicról, vagymegfelelő pótanyagról Bárczay János államtitkár válaszában hangoztatta, hogy kísérleteket végeztek megfelelő pótanyag előállítása tárgyában, de ezek egyelőre nem vezettek eredményre A kormány most külföldről próbál rézgálícot szerezni. Budinszky László, Baky László* Tatár Imre nyilas képviselők interpellációja után az ülés háromnegyedtizenegykor véget ért. Az igazságügy miniszter válasza T!*«nöl nepos k«rA«ssc*ttyl »acA» « legszebb jugoszláv magaslati üdülőhelyreBLEB 4. December 22—január 5. Jelentkezés valláskülönbség nélkül. 1388** JUGOMART, Budapest, V., Dorottya utca 6 Telefon: 183-216 elhelyezés az elsőrendű TOPLICE nagyszállóban. Második hétre p7<3*$ngáíva ULI AN HAR VEI LOUIS JOUVET Sí lid Io Mäipr Nemzet _ Ház legközelebbi ülése csütörtökön déli tizenkét órakor lesz és azon a harminchatos bizottság félévi jelen tését tárgyalják. Az interpellációk az interpellációkra hat óra után öt perccel tértek át. Az előző interpellációkra adott írásbeli miniszteri válaszok közül különös érdeklődésre tarthat számot Radocsay László igazságügyminiszter válasza, amelyben bejelenti, hogy a zsidók jogi helyzetének megállapításáról szóló előmunkálatai most folynak. Amint befejeződnek, a Ház elé terjeszti a törvényjavaslatot. A szerdai napra bejegyzett interpellációk következtek ezután. Matolcsy Mátyás (nyilas) kifogásolta, hogy a katonai szolgálatot teljesített és leszerelt földmunkások ellátatlanul állnak és a számukra megígért segély nincs kiutalva- Maróthy Károly (nyilas) két interpellációt mondott el. Plakovicsk József (Imrédy-párti) és Németh Andor (Imrédy-párti) interpellációja után Miskolczy István (MÉP) kérte a kormányt, hogy a zsidó birtokok felosztása alkalmával tegye lehetővé a szegény kisember számára is a földhöz jutást A legcélszerűbbnek tartja földkötvények kibocsátását. Bárczay János földművelésügyi államtitkár a távollévő miniszter helyett felelt az interpellációra és lejelentette, hogy a kormányzat már gondolt erre, olyanok számára, akiknek nincs tőkéjük, kis haszonbérletek formájában fogja megkönnyíteni a földhöz jutást. Tornyos György (MÉP) kérte a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, amely intézkedik a parcella minimumról. Szerinte enélkül a földbirtokok túlságosan elaprózódnának. Szadocsay László igazságügy miniszter válaszában kijelentene, hogy készített egy erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert ő maga is tisztábanvan a kérdés jelentőségével. De lélekkönyvileg nehéz a problémát megoldani, mert az intézményes rendezést kíván. Kilátásba helyezte, hogy a törvényjavaslat a közeljövőben a Ház elé kerül. Porubszky Géza (MÉP) szóvá tette, hogy amióta az anyaországbeli OTI átvette a felvidéki munkásokat, azóta rengeteg panasz van. Több esetet sorolt fel, amelyekben az OTI féléves Hóman Bálint az egyetemre való felvétel lehetőségéről A kultuszminiszter kiemelte, hogy a törvényjavaslat voltaképpen nem tartalmaz korkrét intézkedéseket, mert nem is akart tartalmazni. A javaslat bizonyos elvi megállapításokat tesz, amelyek igen jelentősek így elsősorban azt hogy a felvitelnél csupán azok a szempontok lehetnek irányadók, amelyeket a törvényjavaslat szövegében olvashatunk, tehát a magyar nemzethez, a magyar államhoz való hűség szempontja, másfelől pedig bizonyos tanulmányi eredmények megkövetelése, melyelvet a hallgatónak el kell érnie — ez nem foglaltatik a javaslatban, mert másutt van szabályozva — és végül személyi, erkölcsi kívánalmak. Ezt a célt szolgálja tehát ez az elvi megállapítás. A magyar iskolarendszerben mind a középiskolába, mind a fiskolba a magyar nép tehetséges fiának meg kell az uitát találniok. Ez az alapelv. Ne méltóztassék ezt a kérdést a magyar parasztság vagy a magyar mezőgazdasági réteg és más rétegek szembeállításával kezelni és ezzel kapcsolatban statisztikai számokat előhozni. A magyar népnek éppen olyan értékes rétege a kisiparos, a csendőr, az altiszt, a vasutas, a munkás és más egyéb szerényebb sorsban élő emberek gyermekei, akik a városi életben helyezkedtek el és mint ilyenek gyermekei járnak középiskolába és főiskolára. A statisztikai számok azt bizonyítják, hogy az a törekvése, hogy a magyar nép széles rétegeinek gyermekei eljuthassanak a középfokú és felső iskolákba, valóban eredménnyel járt és az utóbbi években e tekintetben határozott fejlődés tapasztalható. A másik kérdés, amelyet ennek kapcsán egészen röviden érint, a zsidó fiúk felvételére vonatkozik. Ezt nem ez a törvényjavaslat szabályozza, hanem a zsidótörvény. Hangoztatta a kultuszminiszter, hogy amióta hivatalba lépett, az egyetemekkel való kölcsönös megállapodás alapján minden törvény nélkül megoldotta ezt a kérdést.— Megállapítom — folytatta Iloman Bálint — azt, hogy mi az évi szükséglet valamely pályán, néhány évre meg lehet állapítani, meg is van állapítva, nem lehetett azonban megállapítani azt, hogy milyen szükséglet áll elő majd az ország terv- A felsőház megkezdte a költségvetés vitáját A felsőház szerdán délelőtt ülést tartott, melyet gróf Széchenyi Bertalan elnök tíz órakor nyitott meg. A kormány részéről jelen volt gróf Teleki Pál miniszterelnök, Bartha Károly honvédelmi miniszter és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. Az elnök megemlékezett lord Rothemere haláláról. — Nemzetünknek felbecsülhetetlen szolgálatot tett — mondotta gróf Széchenyi Bertalan —, hogy elszigeteltségünk vigasztalan napjaiban óriási publicitásés lapjai révén a világ közvéleményének figyelmét a velünk szemben elkövetett igazságtalanság sürgős jóvátételének szükségességére felhívta. József Ferenc főherceg volt a költségvetési vita első szónoka. A legfontosabb feladatnak a honvédelem kérdését tartja. Életképes és egészséges honvédség azonban csak ott lehet, ahol egészséges és erős a gazdasági élet. A tőke hasznát egészséges mértékre kell leszorítani, de nem anyujára, hogy elveszítse a kedvét. A családvédelemmel kapcsolatban hangoztatta, hogy csak azt szabad földhöz juttatni, akinek már legalább három gyermeke van. Munkás- és munkaadó-kamarákat kell létesíteni és az összes földbirtokot tömöríteni kell érdekképviseletben. A magyar faj rátermett a kereskedői pályára, de már az elemi iskolában kellene a gazdasági alapelemeket tanítani. ,a magyar a Dunamedence vezérnépe. Mindenből át kell vennünk a jót, csak éppen a saját lelkünkhöz kell formálni. Beszéde végén Erdély visszatéréséről és a jugoszláv—magyar barátságról emlékezett meg. „Ragaszkodnunk kell a ma Gróf Somssich László kijelentette, hogy nagy megnyugvással tölti el a tudat, hogy szociális téren is fokozott mértékben juttatunk segítséget az ország lakosságának. Nem helyesli, hogy a miniszterelnök visszavonta a 3100-as rendeletet, mert a köztisztviselőknek nem szabad semmiféle politikai ponz tagjának lennie. A kormány tekintélye és a nemzet bizalma olyan mértékben nő, amilyen mértékben erőt mutat azokkal szemben, akik a nemzet egységét megbontják és a belső rendet megbolygatják. Az alkotmányreformmal kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy váljon a rendkívül válságos idők alkalmasak ilyen reformra Minden tekintetben ragaszkodnunk kell a hogományokhoz és a magyar alkotmány alapvető tételeihez. Ami a hivatásrendi szervezeteket illeti, úgy gondolja, hogy mind a kereskedelmk mind a mezőgazdasági kamarák előbb reformra szorulnak, mielőtt követküldési jogot nyernének. A felsőház csak annyiban szorulna változtatásra, amennyiben a vármegyei és a hivatásszervezeti kiküldöttek a képviselőházba jutnának. A felsőház tizenhárom évi működése megmutatta, mit jelent egy pártpolitikától mentes, nagy szakértelemmel és tárgyilagossággal rendelkező törvényhozási testület, amely mindig a helyzet magaslatán állott ay az alkotmány alapjaihoz.* Nem egyszer adta tanújelét mérséklő és kiegyenlítő hatásának, összetétele tehát feltétlenül meghagyandó volna. Az a nemzet, amely nem becsüli meg történelmi hagyományait, önmagát értékeli le. Feltétlenül fenn kell tartani a kormány felelősségét az országgyűléssel szemben és a kétkamarás rendszert. Végül is kijelentette, hogy bizalommal van a miniszterelnök személye iránt s ezért a költségvetést elfogadja. Papp József kijelentette, hogy a kormány külpolitikáját nagyon jónak és helyesnek tartja. A magyar külpolitika a béke külpolitikája. Az alkotmányreformmal kapcsolatban kijelentene, hogy nem lehet egyetlen más nemzet jogrendszerét sem fotókópiaként átvenni. Gróf Apponyi Károly szintén helyeselte a kormány külpolitikáját, majd arról a szélsőséges politikai pártról beszélt, melynek misztikus elgondolásai vannak, hangzatos jelszavai, anxdlyek félrevezetik a tömegeket. A honvédség kitűnő teljesítéményét és a magyar katona felkészültségét dicsérte. Majd arró beszélt, hogy az erdélyi magyarság helyzetét minden erővel meg kell javítani. A költségvetést elfogadta. Az elnök ezután az ülést beterjesztette és indítványozta, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tíz órakor tartják. c&rodi focfdly CÜp»1 PSTted ATTILA, ADORJÁN ÉVA, AJTAY ANDORhadifogolytörténete Smw&ymatyi Pátria