Magyar Nemzet, 1940. december (3. évfolyam, 258-281. szám)

1940-12-14 / 269. szám

■SZOMBAT, 1940 DECEMBER 14. Maow Nemzet Cincár-Markovics is Budapestre jön Belgrad, december 13. (A „Magyar Nemzet belgrádi tudósítójának telefonjelentése.) A péntek reggeli belgrádi sajtó még mindig a magyar—jugoszláv barát­ság hatása alatt áll. Nem csak a jugoszláv közvélemény, hanem az egész Balkán élénken reagál a magyar—jugoszláv barátsági szer­ződésre, abban a béke és a baráti együttműködés zálogát látja és a szerződés által teremtett helyzet jövő fejlődésétől igen sokat vár. Különösen a török sajtó üdvözli igen nagy örömmel a szerződés létrejöttét, amint hogy a török sajtó minden olyan kezdeménye­zést szívügyének tekint, amely a béke konszolidálására irányul. A jugoszláv—magyar baráti szerződés egy időbe esett azokkal a tárgya­lásokkal, amelyek Bulgária és Tö­rökország között folynak. Gróf Csáky István vonata pén­teken délelőtt nagy késéssel érke­zett meg Ljubljanába, ahol a ma­gyar külügyminiszter azonnal autóba szállott és kíséretével együtt a kamusk—bisztricai udvari va­dászterületre ment. Itt zergevadá­szaton vett részt. A vadászat még szombaton délelőtt is folytatódik. Gróf Csákig István hazafelé dél­ben egy órakor száll vonatra és szombaton a késő esti órákban ér­kezik meg a magyar fővárosba. Értesülésünk szerint gróf Csáky István belgrádi tartózkodásának következményeképpen több látoga­tás­­ lesz majd Magyarországon. Számítanak arra, hogy januárban Cincár-Markovics külügyminiszter látogat el Budapestre. Ez alkalom­mal tovább fogják szőni annak a baráti kapcsolatnak a fonalát, amelynek igen sikerült fázisához jutottak el a belgrádi tárgyalások során. Tudomásunk szerint Macsek Vladko helyettes miniszterelnök, aki már többízben adott kifejezést abbeli óhajának, hogy Budapestre látogasson, a magyar mezőgazda­sági kiállítás megnyitása alkalmá­ból szintén Budapestre utazik, hogy megtekintse a magyar mező­­gazdaság nagy kiállítását. Ez kü­lönösen érdekli Macsekat, úgyis, mint a donát parasztpárt vezérét és úgyis, mint gazdálkodó embert. 6. Mit hallottak másoktól és kitől? 10. Hogyan történt a menekülésük? 7. Hogyan történt a kiutasításuk? 8. Családtagjuk közül ki maradt Erdélyben, hányat utasítottak ki és hány menekült? 9. Milyen ingó vagy ingatlan vagyonuk maradt Erdély­ben? 10. Mondjanak el mindent, amit tudnak a románok szenvedéséről s meséljék el azokat a dolgokat, me­lyek alkalmasak arra, hogy hű ké­pet fessenek mindazokról az esemé­nyekről, melyek­ Észak-Erdélyben a bécsi döntés kihirdetésének napjától a kiutasításuk vagy­ menekülésük napjáig történt. Amint ebből a nyilatkozatból, is ki­tűnik, a román kormány propaganda­­célokra akarja felhasználni az Észak- Erdély kiürítésével kapcsolatos ese­ményeket s ezért illetékes magyar szerveknek azrak­ jóelőre fel kell ké­szülniük a román propaganda várható rohamára. Kívánatos lenne esetleg magyar részről is beszerezni a meg­felelő dokumentumokat, amelyek min­denki előtt feltárnák, hogy milyen atrocitások közben vonultak­ ki a ro­mán csapatok. ,. Pamfil Seicuru még mindig Rómá­ban tartózkodik és onnan küldözgeti cikkeit. Legutóbb a Curentul utolsó oldalán feltűnő szedéssel jelentették, hogy Seicaru cikket írt a Gerarchia című olasz folyóiratba ezzel a címmel: Zöld forradalom Romániában A Cu­­­rentul siet megállapítani, ho­gy Seicaru­­nak ez a cikke hazafias és politikai gesztus, mellyel a külföldön is szol­gálni akarja hazája ügyét Ebből a beállításból is látszik, hogy a Curentul minden áron tisztára akarja mosni Pamfil Seicarut, aki nem mer haza­jönni. * Bukarestből jelenti az NST­ .iito­­nescu csütörtökön ratifikálta a de­cember 4-én aláírt német—román kereskedelmi megállapodásokat, majd fogadta a román sajtó képviselőit és tájékoztatta őket az új megállapodá­sok jelentőségéről. Az ország történe­tében nincs példa arra, hogy ilyen messzemenő gazdasági együttműkö­dés jött volna bétre külföldi állam­mal. Németország a tízéves ten végrehajtásához hosszúlejáratú hite­leket bocsát rendelkezésre alacsony kamatláb mellett. A hitelek összegé­nek nincs felső határa. Külön egyezmény szabályozza Rro­mánia csatlakozását az­ új európai márkaelszámolási rendszerhez, ame­lyet a berlini központi leszámoló­pénztár bonyolít le. 1941 április 1-étől kezdve a birodalmi márka el­számolási árfolyama az eddigi 50 lej helyett 60 lej lesz, kivéve a petró­­leumszállításokat, amelyeket 5 száza­lékkal felemelt vételár mellett to­vábbra is 50 lejes márkaárfolyamon számolnak el. A márka árfolyamá­nak végleges megállapításával szilárd kalkulációs alapot teremtettek a ro­mán gazdasági élet számára, amely­nek eddig az állandóan várható ár­folyamesések miatt mindig magas kockázattényegőt kellett felszámí­tania Bukarestből jelenti a IP. A román rendőrhatóságok letartóztatták George Serbu-t, a román titkos rendőrség volt ágensét, aki a Jilavában meggyilkolt Morusocpnak, a román titkos rendőr­ség volt igazgatójának bizalmasa volt. Serbut azzal vádolják, hogy az állami célokból Párizsba, Londonba és más városokba küldött 118 millió lejt elsikkasztotta. Bukarestből jelenti az NST. A bu­karesti rendőrség rajtaütött egy tit­­kos kommunista gyűlésen s ír gyűlés tizenkilenc résztvevőjét letartóztatta. Valamennyien zsidók. A titkos szer­vezet tagjai nemcsak kommunista propagandairatok terjesztésével fog­lalkoztak, hanem aranycsempészettel is. A letartóztatottakat átadták a ha­ditörvényszéknek. A társaság vezére, a 33 éves Abramovics Jossub gabona­kereskedő volt. * Bukarestből jelenti a Német T­áv­­irati Iroda. A hivatalos lapban kor­mányrendelet jelent meg, amely 139 ember számára kényszertartózkodási helyet jelöl ki. A rendelkezés sok zsidót érint. (MTI.) Németellenes cikkei miatt betiltották a temesvári „Vestük’-t Bukarestből jelenti a Német Táv­irati Iroda. A belügyminisztérium be­tiltotta a Temesvárott megjelenő Vestül című román napilapot. A lap az elmú­lt időkben különösen gyűlöl­ködő hangú kirohanásokat intézett a német népcsoport ellen. (MTI.) Aradról jelentik: Az aradi Stirea című lap december 11-i számában felhívás jelent meg, melynek értel­mében a Bukarest, Biserica Anzei­­ukca 5. szám alatt székelő „Erdélyi Kiutasítottak és Menekültek Egyesü­lete“ felszólítja tagjait, hogy decem­ber 1 6-ig állítsanak össze egy nyi­latkozatot, melyben tüntessék fel a következőket: 1. Hol értesültek a bécsi döntőbíráskodásról? 2. Milyen elhatározásra jutottak a döntőbírás­kodás kihirdetése után s melyik fon­tos eseményt tartják szükségesnek leírni abból az időszakból, amely megelőzte a román csapatok kivonu­lását? 3. Mit láttak és mit tartanak szükségesnek elmesélni a magyar csapatok bejövetelét megelőző nap történetéből? 4. Mi történt velük vagy ismerősükkel a magyar csapa­tok bejövetele után ,csak a látott vagy átélt dolgokat mondják el­? Karácsony elött megjelenik 1941. A magyar irodalom legjava, a leg­szélesebb magyar közönség szá­mára, Európa válsága s Erdély ért­é­­kei írásban és képben. A Magyar Nemzet előfizetői ajándé­kul kapják, csupán kezelési költ­ség, illetve kézbesítési díj címén számítunk fel 20 fillért sxivaAfr • Ug€sAetbát^ H­I­K­O­T­E­X* Ml N ~5­6 £ 6 B £ N * IS • X­A P­H­A­J­Ó (vándélko­k Sikerült 3 napra műsorra tűznünk! a frenetikus sikerű magyar filmet csak ma, holnap és hétfőn játssza a Corso 3 Szent-Györgyi Albert a diák­egység alapel­veiről beszélt a szegedi diák­­nagygyűlésen Szeged, december 13. (A „Magyar Nemzet“ szegedi tudó­sítójának telefonjelentése.) Az utóbbi időben sok szó esett, az egyetemi diákegyesületek megszüntetéséről és a diá­kegy­ség megteremtéséről. A világnézeti alapokra fektetett külön­féle diákegyesületek egyetlen­­terüle­ten sem tudtak olyan összhangot te­remteni, amely alkalmas lett volna az egyetemi életközösség megalkotá­sára. Ennek a helyzetnek visszássá­gaira mutatott rá legutóbbi beszédé­ben maga a kultuszminiszter és fel­ismerték a széttagoltság veszedelmét az egyetemek vezetői is. Elsőnek Ko­lozsvárott oszlatták fel a diákegyesü­leteket és egyetlen­­ táborba tömörí­tenék az Alma Mater polgárait. A kolozsvári egyetemhez hasonlóan Sze­geden is megindult a diákegység megteremtésére irányuló munkál­kodás. Ezt a munkát nem nézhette jó szemmel a nyilas politika, amely a Divide et impera elve alapján inkább az egyetemi diákság szét­tagoltságát tartotta jónak, hogy így egyéni politikai célok szolgálatába állítsa be az ifjúságot. Szőlősi Jenő nyilas képviselő, makói gyógy­szerész támadása élénk feltűnést és nagy felháborodást keltett a szegedi diákság körében. Küldöttségileg ke­resték fel Szent-Györgyi Albert rek­tort és kérték, hogy azonnal tegye meg az intézkedéseket a diákegység megteremtésére. Szent-Györgyi Albert pénteken dél­előtt tizenegy órára diáknagygyűlést hívott egybe a kérésnek megfelelően, a gyűlésen részt vett az egyetemi hallgatóság teljes számban, a Horthy Miklós Tudományegyetem tanári kara. A demonstratív nagygyűlésen Szent-Györgyi Albert vázolta a diák­­egység megteremtésének szükségessé­gére, valamint a diákegységet vezető világnézetére vonatkozó nézeteit. — Új szék­em­ van itt kialakulóban — mondotta a többi között —, ez az új szellem már nem választja el a ta­nárt és a diákot, a katedrát és a pa­pokat. Egységbe szeretném tömörí­teni az ifjúságot, mint az ifjúság ba­rátja, otthont akarok adni az egye­temen a hallgatóknak. Ez rektori kötelességem. Mint hazafinak pedig az a kötelességem, hogy az ifjúság­nak megadjam a lehetőséget a teljes és helyes irányú lelki kifejlődésre, öntudatos diákságot szeretnék, amely helyet kaphat az egyetem vezetésé­ben, felelősségteljes emberré tudja nevelni magát, tehát egyéniséggé vá­lik. Egyéniséggé kell nevelnie magát, hogy művelt, gerinces, egész ember legyen. Azért van szükség a diák­egység megteremtésére, hogy­­ szét­húzó, sok irányban elágazó és egyéni célokra felhasználható egyesületek helyett végre olyan közösség jöjjön létre, amelyben módja van az ifjú­ságnak az önmaga erejével megte­rem­tett, az egyetemi továbbképzés­ben és minden más vonatkozásban nagy fontossággal bíró lehetőségeket kiaknázni. Nem fordulok senkihez semmi ellen. Azt szeretném, ha kö­zös eszme, láthatatlan kapocs tartaná össze ezt az ifjúságot. Ennek a közös eszmének azonban távol kell lennie a napi politikától. Meggyőződésem, hogy az egyetem hallgatója első­sorban diák és csak azután turulista. Ennek a közös eszmének egyetlen alapvonala, lehet csak, az, hogy mindnyájan magyarok vagyunk. Én világnézetet senkire nem akarok oki­író ját­ni, erőszakosságot nem kívánok alkalmazni, mert annak nem vagyok híve. A diákegység megteremtése m­unk­ájából éppen az egység érdeké­ben kell kizárni a napi politikát és minden jelszót, mert a legszebb jel­szavakat is félreérthetik, félremagya­rázhatják. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy azok, kik ebben a diákegység­ben dolgozni akarnak, egy családnak, az egyetemnek fiai Tehát sehonnan nem jelentkezhet senki sem, aki nem tagja ennek a családnak, nem tagja ennek az egyetemnek. Ha a napi po­litika szemszögéből néznénk ezt a kérdést és azt vizsgálnánk,­­ hogy a munk­a m­egfelel-e a napi politika programjának, akkor először talán a főispán urat kellene meghívnunk a létesítendő diákegységbe tagnak. Ez azonban éppen az előbb mondottak alapján lehetetlen, mert ez a munka csak az egyetem munkája, ez a munka a napi politikától függetlenül is a hazafias és megszentelt köteles­séget teljesíti s a jelszavak hangoz­tatása nélkül is azt az eszmét vallja, amely az örök magyarság alapesz­méje. Szükség van a diákegység meg­teremtésére azért is, hogy a diákság végre önmaga is beleszólhasson az önmaga ügyeinek intézésébe A fe­jünk felett készítenek tanügyi refor­mokat, amelyeket már a középisko­lákban át kell szenvednünk. Ideje, hogy végre a diákság is hallathassa szavát olyan kérdésekben, amelyek sorsa felett döntenek. Meggyőződé­sem, hogy ez a munka országos je­lentőségűvé válik, az egész ország egyetemes életére kihathat, ezért most azt kérdem önöktől, hogy meg akarják-e itt valósítani ezt a diák­egységet és megbíznak-e bennem? Az ifjúság lelkes tapssal fogadta Szent-Györgyi Albert beszédét. Ötmillió pengőt szavazott meg a főváros közgyűlése élelmi- és tüzel­őszerek beszerzésére A főváros törvényhatósági bizott­ságának közgyűlése pénteken délután tartotta ezévi utolsó ülését dr. Kara­fláth Jenő főpolgármester elnöklésé­­vel. Napirend előtt a főpolgármester kegy­eletes szavakkal emlékezett meg lord Rothermere haláláról. Király Kálmán tanácsnok nyugdíjaztatási előterjesztésénél K. Császár Ferenc, Dorner Gyula, Pásztor Imre és Kaba­­kovits József méltatták a nyugalomba vonult tanácsnok érdemeit. A köz­gyűlés megszavazta a polgármester által kért újabb ötmillió pengős élelmiszerek és tüzelőszerek beszer­ zésére.

Next