Magyar Nemzet, 1941. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

. jimiiiiw—iiiiiiw ni rí ~»«raras38waaHMiii»)i iii»r>Mfiwii)iiiiriramii8BagMMniranMMiiiwinnii»a8»a»HBWi««n'»«M»»«»^^ ,llw.....^ XV, évfolyam, 1» s x d m ELŐFIZETÉS J­ÁRA 1 ÉVRE 36 P. FÉLÉVRE I* P. NEGYEDÉVRE 9 P. 1 HÓNAPRA 3 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 FILL. A lapitett» PETN­­Ő SÁNDOR S­Z­e­r­d a, 19­4­1 január­­ SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI . ARADI­ U. 10. TELEFON: 128-4281 KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 65. TELEFON: 126 726* —... --------- | Higgnyk­iss!------------- — Hitler újévi beszédében­­ rendkívül éles támadást intézett a demokráciák ellen A demokratikus háborús érdekelteket m megg kell semmisíteni — mondotta a Führer — Németország a cél érdekében merész elhatározások előtt áll — Német illetékes hely válasza a Roosevelt-beszédre —. Washington szerint Szófia kerül a délkeleteurópai események súly­pontjába . Légvédelmi elsötétítések Ukraj­nában és a kaukázusi olaj­vidéken Az idén már a téli h­ónapok­ban várhatók a döntő katonai és politikai események 1941 előestéjén Hitler vezér és kancellár nagyszabású be­széddel fordult a német nép­hez. Szózata ezúttal is két részre oszlott, az egyik vissza­pillantás volt a múltba és kü­lönösen a múlt év hatalmas né­met katonai sikereit ölelte fel. A beszéd második részében a jövőről szólott a Führer. Nem bizonyultak valóknak a világ­sajtó jóslatai, hogy Hitler sze­mélyesen válaszol majd Roose­velt vasárnapi rádiószózatára. Rooseveltnek ugyanis még a nevét sem említette. Annál he­vesebb és szenvedélyesebb tá­madást intézett Churchill ellen, akit többek között gonosztevő­nek nevezett. Beszédének alap­motívuma ezúttal is az volt, hogy a nemzeti szocialista és a pluto-demokrata rendszer nem fér meg egymás mellett ezen a világon. Kijelentette, hogy úgy amint Németországban kiirtot­ták a nemzeti szocializmus ellenségeit, ugyanúgy meg fog­ják semmisíteni a demokra­tikus háborús érdekelteket is. Csak ezen az úton lehet meg­találni Európa belső békéjét. A cél érdekében Hitler bejelen­tette, hogy Németország me­rész elhatározásokat fog végre­hajtani az új esztendőben 1941-ben minden hatalom, amely a demokráciákból táplálkozik, bele fog ebbe halni — mon­dotta a Führer. Német visszhang a Roosevelt beszédre A hétfői és keddi német sajtó egyáltalában nem vett tudomást Roosevelt beszédéről. Szilvesz­ter délután adta ki az MTI ber­lini politikai körök felfogását visszatükröző jelentését a Roosevelt-beszédről. Eszerint Roosevelt legutóbbi „kandalló melletti csevegése“ nem nagyon különbözik eddigi nyilatkoza­taitól. „Legfeljebb az állításai­ban foglalt valótlanságok száma nagyobb.“ Berlini körök a be­széd szidalmazó hangnemét bi­­zonyos idegességnek tekintik. A valótlanságok közül különösen kettőre mutatnak rá. Az első a nemzeti szocializmus világha­talmi törekvéseiről koholt állí­tás, a másik az, hogy a Führer állítólag meg akarja támadni az amerikai kontinenst. Meg­állapítják, hogy Rooseveltnek ehhez a kijelentéséhez a Führer egyik beszédének elferdítése­ szolgált alapul. Roosevelt sze­rint a Führer ezt mondta volna: „A világ minden más hatalmát összetöröm.“ Ilyen ér­telemben ez a kijelentés sosem hangzott el, mert a Führer eze­ket mondotta: „A német mun­kás ereje a mi aranyunk és ez­zel az arannyal a világ minden más hatalmát megverem.“ A félhivatalos vélemény ezután eseteket sorol fel arra nézve, hogy hány ízben intéztek Európa részéről támadást a Monroe-elv elleni­i támadások­ban azonban sem Németország, sem Olaszország, sem Japán nem vett részt. Rooseveltnek azt a kísérletét, hogy a német— olasz szövetséggel szemben az olasz nép bizalmatlanságát föl­keltse, német körök épp any­­nyira kilátástalannak és eset­lennek minősítik, mint Chur­chill legutóbbi kísérletét. Ber­linben tisztában vannak azzal, hogy Roosevelt azért fest a valóságban nem létező veszély­ népe elé, hogy ez a nép aka­rata és érdekei ellen beleavat­kozzék a háborús viszályba. Az olasz­­visszhang Garda után az egész olasz sajtó felzengett Roosevelt be­szédére. A legélesebben ezúttal is Farinacci államminiszter írt a Regime Fascistá­ban. A Roose­­velt-beszéd is azt bizonyítja, hogy a világplutokrácia össze­fogott az új világrend ellen Erre azzal kell válaszolni, hogy az új világrend hívei is egy­séges frontba tömörüljenek. A Gazzetta del Popolo szerint nincs igaza Rooseveltnek, ami­dőn azt állítja, hogy Anglia a népek szabadságáért harcol, hogy Németország világura­lomra törekszik, hogy a ten­gelyhatalmak a győzelem kiví­vása után meg fogják támadni az Egyesült Államokat. A lap megismétli Gagda figyelmezte­tését, amely szerint, ha Roose­velt túlmegy Anglia támogatá­sában az elviselhető határon, akkor a USA automatikusan háborúba keverednék Japán­nal, mielőtt még háború törne ki Amerika és a tengelyhatal­mak között. A Corriere della Sera szerint Amerika semleges­sége most már a Nagy-Britan­­nia oldalán való beavatkozás­nak alig titkolt formájára kor­látozódik. A Popolo di Roma hangsúlyozza, hogy az angol­szász katonai összefogás az Atlanti-óceán két partján egyet­len plutokrata zsarnokság meg­teremtését jelenti. Tokiói visszhang A japán sajtó megállapítja, hogy Roosevelt rádióbeszéde és politikája lépésről-lépésre köze­lebb viszi Amerika népét a há­borúhoz. A Yomiuri Sin Ban szerint japán politikai körökben az a vélemény, hogy Roosevelt beszédének fő célja: egységesí­teni az amerikai közvéleményt. Amerikai vélemények A kedd reggeli amerikai sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik Roosevelt beszédé­vel. Az NST washingtoni jelen­tése szerint a lapok különösen azt a mondatot emelik ki, amelyben Roosevelt azt hangoz­tatta, hogy nincs az a diktátor, aki bármilyen fenyegetéssel el tudná őt tántorítani az angol nemzet megsegítésére irányuló el­határozásától. Az Egyesült Államok egyelőre csak erkölcsi­leg és anyagilag viselnek hadat Németország ellen, most kizáró­lag Hiller Adolftól függ, hogy Amerikának ez a magatartása nem változik-e át közvetlen el­lenségeskedéssé. Az NST new­­yorki jelentése szerint az ame­rikai közvélemény beavatkozás­párti része lelkesen helyeselte a beszédet. A demokrata párt szóvivője, Barcley szenátor, re­meknek mondta a beszédet. Roosevelt egyébként titkára útján közölte a sajtóval, hogy nagyon megelégedett beszédé­nek visszhangjával. Különösen örül annak, hogy mind köztár­sasági, mind demokrata körök­ben helyeselték beszédét és így sikerült neki közelebb vinni a megvalósuláshoz az amerikai nemzeti egység ügyét. A Stefani-iroda newyorki je­lentése szerint a Roosevelt­­beszéd nagy felzúdulást keltett mindazokban a körökben, ame­lyek nem helyeslik az elnök politikáját. Holt szenátor­ ki­jelentette, hogy Roosevelt ki­hívó magatartást tanúsít a ten­gely irányában. A chicagói háborúellenes bizottság elnöke, Wood tábornok élesen támadta Rooseveltet, aki, szerinte, a maga személyében hadüzenetet küldött Németországnak. Wan­­denberg és Wheeler szenátorok, az elszigetelődési tábor vezérei, hétfőn este rádióbeszédben vá­­laszoltak Rooseveltnek. Ame­rika most már nem „vontatott ütemben“ halad a háború felé, hanem futólépésben. Wheeler követelte, hogy kíséreljenek meg mindent a béke érdekében. Rámutatott arra, hogy fantasz­­tikus az az elképzelés, amely szerint Németország megtá­­madja az Egyesült Államokat. Bulgária A nemzetközi sajtó továbbra is a legnagyobb érdeklődéssel fordul Bulgária külpolitikájá­nak várható alakulása felé. A Külföldi Hírek newyorki jelen-­­tése szerint az amerikai politi­­kai körök a befutó jelentések alapján nagy figyelemmel kísé­­rik azokat a diplomáciai esemé­nyeket, amelyek a bolgár fővá­rosban lejátszódnak. A lapok jelentései szerint Szófiában mind német, mind szovjet-­ orosz részről erős diplomáciai tevékenység figyelhető meg. Washingtoni külpolitika körök­­ben úgy vélik, hogy az esemé­nyek súlypontja ismét Szófia felé tolódott el és hogy Bulgá­riának a közeljövő politikájának­ alakulásában igen fontos szerepe lesz. Hitler újévi beszéde Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. A Führer az évforduló alkalmából a következő felhívást bocsátotta ki: — A német történelemnek esemé­nyekben gazdag esztendeje ért véget. Csak későbbi nemzedékek fogják tel­jes mértékben megérteni ezeknek a hatalmas eseményeknek példanélküli­­ségét s azoknak átalakító jelentősé­gét az emberiség jövő fejlődése szempontjából. Mi azonban, akik sa­ját magunk éljük át ennek az időnek a történelmét, nem­ szabadulhatunk meg attól a benyomástól, hogy a Gondviselés erősebb, mint az ember szándéka és akarata. Az istenek nem­csak vaksággal sújtják a pusztulásra kiszemelteket, hanem arra kényszerí­tik a Gondviseléstől arra hivatottá­­s­kát, hogy oly célokra töreked­jenek, amelyek eleinte gyakran távol álla­­t­nak saját eredeti kívánságuktól. Ami­kor a német népet a hosszú évekig tartó összeomlás után erkölcsileg a legnagyobb mértékben megalázták s gazdaságilag nyomorúságba döntöt­ték, a nemzeti szocializmus egyesí­tette s megtalálta a megújhodás útját. Azonban a Birodalom ellenségei ok nélkül, csu­pán a német néppel szem­ben érzett mélységes gyűlöletükből elkezdték új, szertelen uszításukat és felhívást intéztek nemcsak a német áruk, hanem mindenekelőtt a német ember bojkottjára is. A demokrata újságok — még a legkisebb országokéi is — előjognak tekintették, hogy nap-nap után becsméreljék a leg­nagyobb középeurópai hatalmat, sértő kifejezésekkel illessék el ittek a nép­nek vezető férfiait, kormányzatát ki­gúnyolják vagy rágalmazzák és ka­tonai erőszakoskodásokra uszítsanak a Birodalom ellen. A nagytőkés de­mokráciák bűnös elemei haraggal és gúnnyal utasítottak vissza minden kísérletet a megértésre vagy pedig a fegyverkezések korlátozására. A né­met népnek a­z egyenjogúságra vonat­­kozó minden követelését leplezetlen cinizmussal elutasították. Jellemtelen emigránsok szövetkeztek a Birodal­mat elhagyó zsidó élősködőkkel, gya­­núsították a német népet és vezetőit és így segédkezet nyújtottak annak a pszichózisnak létrehozásában, amely­nek előbb-utóbb háborúra kellett vezetnie. Ára 10 fillér Éles támadás Anglia ellen — Néhány nép — élükön angolok­­ — évszázadokon át háborúikkal von- * t ták be a világot és erőszakkal rabol­ták össze, amit megkaparinthattak, nagy, milliós népeket igáztak le s ily módon vérrel és könnyekkel épí­tették fel úgynevezett világbirodalmu­kat. Így állították fel azt a világ­rendet, amely azóta saját jéghideg és gúnyos kijelentéseik szerint bir­toklókból és nincstelenekből áll. Jóllehet, most valóban birtokukban vannak a világ legnagyobb föld­kincsei, még arra sem képesek, hogy úrrá legyenek saját népeik nyomo­rán. Oly államokban, amelyeknek alig tíz embert kell ellátniok négyzet­­kilométerenként, amelyek magukénak mondhatják a világ valamennyi nyers­anyagát, 10 vagy 12 millió munka­­­nélküli van, azaz az emberi boldog­­­ságból kitaszított s mindez­ csak azért, mert ezekben a plutokrata demokrá­ciákban az uralkodó rétegek nyere­ségvágya, romlottsága, tunyasága, de butasága is visszautasít minden mód­szert, amely korlátot szabhatna az egyén korlátlan önzésének az ösz­­szesség javára.­­ Ezek az elemek, amelyek mint vezető politikai személyiségek a de­mokrata országokban egyúttal a fegyverkezési üzemek tulajdonosai és részvényesei is, ezenkívül azt hitték — és hiszik még ma is —, hogy a háború a legnagyobb kereseti lehető­ségeket hozza magával. Mindenek­előtt egy hosszú háború. Ugyanis kapitalisztikus érdekük azt kívánja, hogy pénzük beruházásaiból minős

Next