Magyar Nemzet, 1941. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

ontDA, 1941 JANUÁR 1. ..............._ Bismarck hatvan évvel ezelőtt megjósolta az erdélyi és a regáti románok közötti harcot A vaskartcellár különös beszélgetése egy román politikussal A románok a nyilvánvaló történelemhamisítás útjára lépve, egyrészt vad támadásokat intéznek Magyarország ellen, másrészt könnyen ellenőrizhető célzattal, hosszú cikkekben igyekeznek bizonyítani, hogy a románság milyen barátságos érzelmekkel viseltetett a németség iránt a történelem során. E hamis propagandával szemben kettős feladat hárul ránk: egyrészt ki kell mutatnunk azt, hogy az újkori Románia úgyszólván az első pillanattól kezdve a német érdekek ellen fordult, másrészt pedig fel kell tárnunk azt, hogy a németség egyik legnagyobb államférfia, Bismarck óva intette a románokat attól, hogy Erdély felé kacsintgassanak és — ami még érdekesebb — hatvan évvel ezelőtt, 1883-ban megjósolta az erdélyi és a regáti románok közötti gyűlöletet. De nézzük a puszta tényeket. * 1871 március 26-án a bukaresti kormány Berlinbe küldi diplomáciai ügynökeként Petre Carpot, az akkor még pályája kezdetén álló fiatal politikust. Ebben az időben Németország és Románia között kínos ellentét támadt, melynek hátterében komoly anyagi ügyek húzódtak meg. A német nagybankok ugyanis belekapcsolódtak egy román vasútépítő társaság ügyleteibe, a társaság természetesen megbukott és a német tőkések futottak a pénzük után. A magánjogi ügybe hamarosan beleavatkozott a német állam is s Bismarck, aki ekkor uralma teljében állt, követelte a német tőkések teljes kártalanítását. A kínos és veszélyes ügy elintézésére Petre Carpot Berlinbe küldik s a román politikus egy szép napon beállít a vaskancellárhoz, aki a Romániában dúló vallásüldözések miatt amúgy sem kedvelte a románokat. Amikor Carp belépett és bemutatkozott, Bismarck fagyosan fogadta s csak nagy nehezen volt hajlandó engedményeket tenni a vasúti részvények kérdésében. Beszélgetés közben aztán kirobbant belőle a düh: — Vademberek vagytok — csapott az asztalra. — Azt mesélik nekem, hogy kővel dobáljátok az idegeneket és beveritek a fejüket! Carpban meghűlt a vér, de aztán feltalálta magát és nyugodtan mondta: — Excellenciádnak nem szabad ,elfelejtenie, hogy Románia csak most jutott ki a kőkorszakból . . . A válasz bon mot-nak volt szánva és véres igazság lett belőle. Igazság, amely még ma is érvényes.* Tíz évvel később, 1882-ben, a dunai hajózás kérdésében támad súlyos ellentét Németország és Románia között. Az akkori liberális kormány most is Petre Carp személyében látta az alkalmas közvetítőt az ellentétek elsimítására Carp tehát ismét diplomáciai szolgálatba lép és másodszor is felkeresi Bismarckot. Most zajlik le közöttük az az emlékezetes beszélgetés, melynek során a vaskancellár megdöbbentően találó jóslatot mond Románia és a románság sorsáról. E kijelentések egyaránt jellemzőek Bismarck politikai zsenialitására és a románság mindenkori kétes helyzetére. E beszélgetést több román történetiró feljegyezte, mi Kostaki Lupu író-politikus jegyzetei nyomán közöljük. — 1883-ban a birodalmi kancellár friedrichruhei kastélyában fogadta Petre Carpot — írja Kostaki Lupu — s a fogadtatás igen szívélyes volt. Bismarck kezdte a beszélgetést, hangoztatta a megkötendő egyezmény fontosságát (a dunai hajózásról van szó. A szerk.) s megkérdezte, hogy bízhat-e a „kőkorszakbeli kormányban?“ A német tőke és a német kormány nehéz időkben állandóan segített Románián s függetlensége elismertetése érdekében is közbelépett, de Károly király és kormánya mégis olyan hűvösséget tanúsít Németország iránt, mely őt — Bismarckot — meglepi! (Mint látjuk tehát, Bismarck egyenesen szemrehányást tesz a román kormánynak és barátságtalan magatartással vádolja.) „Nem Erdély felé kell fordítani pillantásotokat...“ Ezután a vaskancellár Románia általános helyzetével foglalkozik, majd a következő kijelentéseket teszi Carp előtt: — Nem Erdély felé kell fordítanotok pillantásotokat, mert ott ezer éve uralkodnak a magyarok a szászok, svábok és szerbek, s ha a környékező románokat a Regáthoz is csatolnák, ez a tény magában véve nem tenné Romániát európai tényezővé (!). Egy népnek, mely helyet kíván az európai nemzetek nagy együttesében, gazdasági és civilizatorikus célokat kell maga elé fűznie, viszont a kettős monarchiában élő románok már közelebb állnak a civilizálódáshoz és az iparosodáshoz, mint Önök. Ha a Regáthoz csatolják őket — hangzottak Bismarck látnoki erejű kijelentései, — akkor majd hosszú ideig hatalmi versengés lesz közöttük s Önök között (!). Nem idézzük tovább Bismarck kísértetiesen időszerű szavait, legfeljebb azt jegyezzük még meg, hogy Petre Carp később is fontos szerepet játszott a német—román viszonyban s tulajdonképpen neki köszönhető, hogy Németország és Románia, illetve Ausztria-Magyarország között megkötötték azt a szerződést, melyet 1916-ban Románia oly flagráns módon elárult. Carp tehát kifelé, az európai közvélemény felé, mint németbarát politikus szerepelt. Az volt valójában? Leghíresebb életrajzírója, C. Gane mereven tagadja ezt és jellemző epizódot mesél el 1895 ben Carp a vonaton találkozik Lwow herceg, orosz követtel, aki megszólítja: — On dit, monsieur, que vous étes germanophile! (Azt mondják, hogy ön németbarát.) — On se trompe. Je suis russoplwbct (Ez tévedés, én oroszellenes vagyok.) — hangzott Carp válasza s e válaszban egyben belesűrítette a mindenkori román politika lényegét. Carp, a legismertebb németbarát román politikus, aki kifelé Berlin legmegbízhatóbb hívének játszotta ki magát, valójában csak az oroszoktól való félelmében szegődött a német politika hívéül. „Németbarátsága legenda volt“, írja idézett életrajzírója s számunkra és mások számára is nagyon tanulságos e sajátos román történelmi „epizódok“ felelevenítése. Holnap a töviskoszorút a kutyaszívű hunok fogják viselni66 A román alapok szünet nélkül tárlálják Magyarországot .A „Vreme“ szerint a magyar—román viszony feszültebbé vált Az Universul december 29-i számában tudósítás jelent meg a brassói románok karácsonyi ünnepéről. A tudósító szerint a brassói román diákok is felcsaptak betlehemeseknek, végigjárták a várost s a következő alkalmi nótát énekelték: „Ha az Isten elküldte hozzánk a Fiát, hogy megmentse a földet a bűntől, higgjetek abban, román testvérek, hogy a töviskoszorút holnap a kutyaszívűs hunok fogják viselniE tudósításhoz számtalan hasonlót lehetne hozzáfűzni s mint az MTI jelenti, a Porunca Vremii újévi számában azt írja, hogy minden románt egyetlen cél hevít: a románság kiegészülése. A lap első oldalán a kolozsvári ortodox katedrális képét közli. A magyarellenes izgatások sorrendjébe tartozik Antonescu újévi szózata a román hadsereghez. E szózat szerint az államvezető tudja, hogy „a román tisztek és katonák szeretnék lemosni a hadsereget ért gyalázatot s ezt annál inkább megérti, mert őt is ez a gondolat foglalkoztatja.“ Itt kell megemlíteni, hogy a román lapok csak most közölnek részleteket Partenie Ciopron tábori püspöknek a hadsereghez intézett karácsonyi pásztor leveléből. „Meg vagyok róla győződve — hangzik a pásztorlevél —, hogy nektek, derék harcosoknak, meg kellett fékeznetek bátorságotokat és a néma dühtől fogcsikorgatva vonultatok vissza, átengedve az ellenségnek az ország testének egy részét De aminthogy hiszünk a feltámadásban, hiszünk abban is, hogy a jelenlegi állapotok nem maradhatnak így." Folytathatnánk még az idézeteket a szüntelen román izgatások demonstrálására, de ehelyett iktassuk inkább ide a belgrádi Vreme budapesti tudósítójának cikkét, mely szerint a magyar—román viszony feszültebbé vált . Budapesten azt hiszik, hogy a román sajtó és rádió kirohanásai az Antonescu kormány belső nehézségeivel magyarázhatók. A lap szerint Magyarország hajlandó tárgyalni a kérdések békés rendezéséről, mert Magyarország békét akar, de — csak becsületes békét. Foglalkozik a magyar—román sajtóvitával a belgrádi Politika is, mely azt írja, hogy a magyar sajtó nem vette át a román sajtó durva hangnemét. A Politika ezután így ír: „Teljesen ismeretlen a Romániában élő néhány százezer magyar sorsa A román kormány jobban tenné, ha tárgyalásokat indítana, mert ezt a kérdést sokkal jobban lehetne tárgyalások útján rendezni...* ♦ Bukarestből jelentik: Horia Sima helyettes miniszterelnök inkognitóban Temesváron járt s itt tárgyalt a hatóságok vezetőivel. Útjának célja ismeretlen. * A brassói szervezetből kizárt vasgárdisták névsora most került nyilvánosságra. Eszerint fegyelmezellenség miatt kizárták Horbota Leont, Deliman Petrut, Hagiescu Alexandrut Tradíció allmani és Szemere ruhát hordani ! ANGQI SZÖVETUTBQNSAGOK! (Szent István-tér 5.) Cégtulajdonos: Steens*»-« Imre és fia, dr. Szeiner« László Magyar Nemzet . A magyar ip diadala szivarkapapír és szivarkahüvely és Radoi Ioant.* Bukarestből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A minisztériumok titkos alapjának felhasználását kivizsgáló bizottság megállapította, hogy Calinescu belügyminisztersége idején a titkos alapból 31.193.000 lejt használt fel, anélkül, hogy ez összeg felhasználását valamilyen elfogadható módon igazolta volna. * Bukarestből jelenti a Stefani-iroda. December 1-étől 21-éig Braila kikötőjébe öt német hajó érkezett. Ezek 8000 tonna mangánércet vettek fel. Egy német hajó 2300 tonna orosz árpát vett fel. Egy bolgár hajó érkezett 5000 tonna Németországnak szánt török árucikket. Egy másik német hajó 2000 tonna ugyancsak Németországnak szánt török árucikkel érkezett. Ugyanez idő alatt 3 német hajó hagyta el Braila kikötőjét orosz kikötők felé, hogy különféle orosz árucikket vigyen Németországba. (MTI.) „A döntő hadműveletek a La Manche-csatornán játszódnak le”6 Szófia, december 31. (A „Magyar Nemzet“ szófiai tudósítójának telefonjelentése.) Egyre több olyan vélemény akad Szófiában, amely szerint az elmúlt évtől eltérően a téli hónapokban új és döntő katonai események várhatók. Több oldalról, elsősorban a Fekete-tenger környékéről erős készülődésekről érkeznek hírek és Szovjet-Oroszországban Roszosban, valamint a Kaukázus egyéb vidékén állítólag újra légvédelmi elsötétítést rendjeltek el. Krapcsev, a Zora főszerkesztője azt jósolja, hogy a döntő hadműveletek a La Manche-csatornán fognak lejátszódni. T. Gy. Roosevelt beszédének hatása Rómára Róma, december 31. (A „Magyar Nemzet“ római tudósítójának telefonjelentése.) Mértékadó olasz körök Roosevelt elnök beszédéről kedden még tartózkodóbban nyilatkoztak, mint hétfőn. Utaltak arra, hogy az elnök beszédét Németországban is oly fontosnak tekintik, hogy arra valószínűleg maga Hitler fog válaszolni. Nyilván ez magyarázza az olasz várakozó magatartást is, de egyúttal azt is, hogy a beszéd hatása nem hogy csökkent volna, hanem egyre fokozódik. Összefügg ez nyilván azzal, hogy Phillips római amerikai nagykövet kedden elutazott New Yorkból és valószínűleg Vanderberg és Holt amerikai szenátoroknak azzal a javaslatával, hogy az amerikai kormány keressen érintkezést a hadviselő felekkel egy méltányos és észszerű békeakció kilátásai tekintetében Római diplomáciai körök figyelmét az sem kerülte el, hogy Roosevelt rádióbeszédét mindenekelőtt a nemzeti szocialista Németországhoz címezte, Olaszország címére csak néhány „szelíd intelmet“ intézett és ez az Olaszországra vonatkozó néhány részlet is többé-kevésbbé Churchill karácsony előtti beszédének vonalán mozgott. De ha ez utóbbi tényekből bárki szenzációs következtetéseket akarna levonni Olaszország magatartására és a dolgok további fejleményeire, akkor kétségtelenül súlyos tévedésbe esne. Mindkét főfronton, Albániában és Líbiában sikerült feltartóztatni az ellenség nyomását. Ugyanekkor a brit sziget elleni nagy német támadás órája közeledik és Rómában — mint már jelentettük — nem tartják kizártnak, hogy a nagy döntés már januárban vagy legkésőbb februárban megtörténik Ezzel párhuzamosan várható az olasz offenzíva újrafelvétele Görögország és Egyiptom ellen. Ha mindezek az akciók sikeresen lefolynak, akkor Olaszország megnyerte a háborút. Mindezek nagyon reális meggondolások, melyek kétségtelenül döntőek az olasz kormánykörök magatartására. Ezek irányítják nyilván majd az olasz álláspontot Roosevelt beszédével szemben és mértékadóak lesznek atekintetben is, hogyan fogadják a jövő héten Phillips nagykövetet, tekintet nélkül arra, hogy mi az az esetleges külön megbízatás, amelyet Phillips kapott Roosevelttől ■--ff ---gVo tétkor szem- és fültanul vagyunk. Az új EKA szuperkészülékekkel a világ minden részéből hallhatjuk a híreket szabócég ^(V„ Szent István-tér 5.) Igen tisztelt vevőinek és üzletbarátainak ! * / „ UICII 'tól: