Magyar Nemzet, 1941. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

10 Valuta- és devizapiac , A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták. Kanadai dollár 250—300, dinár 1500 és 1000 dínáros címletek kivételével) 7.60—7.90, dollár 343— 348, l'u terme kivételével 2.70—2.80, líra (csak 10 lírás bankjegyek és ér­mék vásárolhatók; 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (100 koronásnál kisebb címletek vásárol­hatók) 81.70—82 70, szlovák korona (20 koronásnál nagyobb címletek ki­vételével) 11.55—11.90. Devizák: Amszterdam 180.07 %— 181.40, Athén 3.025—3­055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 54.28—51.68, Bukarest 3.31 —­­134, Isztanbul 268—271, Kopenhága 65.49—65.97, London 13.84%—14 %, Milánó 17.66—17.8864, New York 344.10—347.10, Párizs 6.78%—6.83%, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82—82.80, Zürich 79.80— 80.60, Pozsony 11.79—11.93. Amszterdam a 394., Brüsszel a 395. számú körlevél II. fejezete, Párizs a 401. számú körlevél alapján lebonyo­lódó forgalomban érvényesülő ár­folyam Devizakompenzációs felárak: A ma- FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ: HEGEDŰS GYULA gyár—német 21—22%%, a magyar—• jugoszláv 46—47%%, a magyar—• görög 38—39%%, a magyar—bolgár fél—22%%. A török font felára 38—39%%, Zürich, febr. 14. (Z­á­r­­­a 1.) Párizs 7.17%, London 16.10, New York 431, Brüsszel 09, Milánó 21.721*­, Madrid 40. Amszterdam 229, Berlin 172.50, Stockholm 102.60, Oslo 08.50, Kopenhága 13.50, Szófia 4.25, Belgrád 10, Athén 3. Isztanbul 3.37%, Bukarest 2.12%, Helsinki 8.75, Buenos Aires 1015/s, Yoko­hama 101, Lisszabon 17.27. London, febr. 14. (Zárlat.) New York 4 02%_4.03%, Montreal 4.43—4.47, Zürich 17.30—17.40, Stockholm 16.85—16.95, Lissza­bon 90.50—100.20, Buenos Aires 16.­6%—17.13. — Nem hivatalos árfolyamok: Madrid 40.50, Helsinki 195, Belgrád I­ió, Szófia 323, Athén 525, Sanghai 3.38, Bangkok 22.15. — Leszá­mítolási kamatlábak: Bankváltó 1.03—1.06, la­kér­­váltó 2.50—3 napipénz 0.73—1%. Zágráb, Belgrád, febr. 14. (Z­á­r­l­a­t.) London 174.57—177.77, New York 4425—4425, Zürich 1028.64—1038.6­4, Berlin 1773.12—1790.88. New York, febr. 14. (Zárlat.) London 4.03. Berlin 40.05, Madrid 9.25, Párizs 2.19, Milánó 5.05, Zürich 23.23, Stockholm 23.85. Montreal 83.50, Buenos Aires 23.60, Rio_ de Janeiro 5.15, Y’okohama 23.55, Sanghat 5.67, Bukarest 0.50, Belgrad 2.30, Helsinki 2.06. nagyobbodott üzleti forgalomnak meg­felelően 3,523.989.53 pengőről 4 millió 005.686.32 pengőre emelkedett. A ju­talékok és különféle nyereségek tétele 2.543.413.16 pengő. A személyzeti kiadások összege, az idevágó szociális kiadások növekedése, valamint a személyzeti létszám és ja­vadalmazás emelése következtében 2.738.023.43 pengőt igényelt az előző évi 2.686.479.42 pengővel szemben. Az üzleti költségek terén messzemenő ta­karékosság szem előtt tartásával is többlet jelentkezik, amit főleg az adó­terhek, valamint jótékony és közcélú kiadások tetemes növekedése idézett elő, miáltal a költségek és adók tétele 1.966.654.31 pengőről 2.144.570.57 pen­gőre emelkedett. A nyugdíjalapok je­lentékeny dotálásban részesültek, összefoglalva megállapítható, hogy az elmúlt évben a hiteligények foko­zott mértékben jelentkeztek és a mér­leg egyes tételeinek számszerű emel­kedése igazolja, hogy ezek teljes ki­elégítést is nyertek. Erre lehetőséget nyújtott a betétek további növekedése, ami egyszersmind a közönségnek az intézet irányában megnyilvánuló mélyreható bizalmáról is tanúskodik. Megelégedéssel hivatkozhatik így az intézet arra, hogy az 1940. év rend­kívüli viszonyai közepett is megfelel­hetett hivatásának, melyre őt az or­szág közgazdaságában­­betöltött sze­repe kötelezi. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó­ Bank mérlege Pénteken került nyilvánosságra a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank 1910. évi mérlege. Mint minden mérlegben, ebben is először a beté­tek számértéke ötlik a szembe, hi­szen ez mutatja a legvilágosabban a közönség bizalmát. Ez a számérték jóval meghaladja az előző évit is s amikor önmagában a betevők mélyreható bizalmáról tanúskodik, magyarázatát adja egyben annak is, hogy az intézet miért tudja teljesen kielégíteni azokat a hiteligényeket, amelyek egyre fokozottabb mérték­ben jelentkeznek állam, közületek és a magángazdaság részéről. A mér­leg minden más adata pedig azt tanúsítja, hogy az intézet vezetőségé­ben töretlen a hagyományosan körül­tekintő üzleti szellem, amely immár 112 éve otthonos ennél a nagyban­kunknál. Hiszen a Leszámítóló­­bankot, amely 1869. óta működik részvénytársasági formában, még 1829-ben, a régi Pesten alapította a Malvi­ux C­ J. bankház. Az 1940. évi mérleg adatait részle­tesebben az alábbi jelentés ismer­­teti:A Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltó Bank igazgatósága február 14-én megtartott ülésén megállapította az 1940. üzletév mérlegét és zár­számadásait, amelyek szerint az 1940. év tiszta nyeresége, hozzászámítva a nyereségáldozatot, 1,436597.61 pengő az előző évi 1,366.922.84 pengővel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a február 20-án tartandó 71. rendes közgyűlésen a tavalyival azo­nosan, 1 pengő osztalék kifizetését fogja javasolni, továbbá, hogy az el­múlt évivel egyenlő összegek, vagyis 200.000 pengő a tartalékalap növelé­sére 700.000­ pengő a nyugdíjtartalék javára, 50.000­ pengő pedig a báró Madarassy-Beck Miksa segélyalap ja­vára fordíttassék és az emelkedett tiszta nyereség alapján az 1941. év számlájára — az előző évi 143.817.79 pengős átvitellel szemben — 212.908.66 pengő vitessék elő Az 1940. évi zárszámadás ismerte­tése kapcsán rámutat az igazgatóság, h­ogy a mérleg a budapesti pénzinté­zetek által a közelmúltban elfogadott egységes mérlegminta alapján készült és az előző évi összehasonlító adatok ennek figyelembevételével soroltatnak fel. Az országos betétmozgalom terén az 1910. évben több ízben fordultak elő változások, így az év elején betét­­emelkedés jelentkezett, később a betét­állomány átmenetileg az 1939. év végi összeg alá süllyedt, majd az év vége felé jelentékeny hetélszaporulat volt észlelhető. Az intézet tekintélyes mérvben vette ki részét ebből a nö­vekedésből, amennyiben a takarék­­belöli könyvecskékre elhelyezett be­tétek összege 61.401.682.23 pengőről 67.627.115.73 pengőre, a folyószám­lán és csekkszámlán elhelyezett be­tétek összege pedig 70.984.538.14 pengőről 80.962.501.11 pengőre emel­kedett. Így az intézet kezelésére bízott betétek együttes összege 132.389.220.37 pengőről 148,589.916.84 pengőre gyarapodott, ami összefügg az ügyforgalom további kiterjedésével és igazolja azt a fokozódó bizalmat, amely az intézet iránt ismételten meg­nyilvánult. A hitelezők csoportjában a­ belföldi hitel­ek tétele 16,139.300.19 pengő, amely állami jellegű kihelye­zések refinanszírozásán kívül azon átmeneti jellegű összegeket is magá­ban foglalja amelyek importüzletek­kel kapcsolatosan helyeztettek el az intézetnél. A külföldi hitelezők tétele 1,391.791.27 pengő. A pénntári készletek, zsírnkövetelé­­sek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések együttesen 14,833.389.47 pengőt tün­tetnek fel, 2,826.089 39 pengővel ha­ladva meg az 1939. év végén fenn­állott 12.007.300.08 pengőt. Az intézet a reábízott idegen tőkék szaporulata alapján fokozottabb ter­jedelemben elégíthette ki mindazon igényeket, amelyeket a közületek, va­lamint a szövetkezeti szervek iránta támasztottak és ezenkívül módjában állott, hogy a mezőgazdasági termés- és állatértékesítés, az export­kereske­delem, a honvédelmi szükségletekkel összefüggő vállalkozások és a magán­­gazdaság egyébirányú igényeinek is teljes mértékben megfeleljen. Megnyilvánul ez úgy a váltótárca emelkedésében, mint az adósok tételé­nek szaporulatában. A tárcaváltók összege ugyanis 88. 183.173,83 pengő, amelyhez állami pénztárjegyek, kincs­tárjegyek, valamint kincstári utalvá­nyok járulnak 33,557.047.82 pengő összegben és így a tétel — a tavalyi 113,928.516.23 pengővel szemben — 122,340.221.65 pengős végösszeget je­lez,­amelyből a Magyar Nemzeti Bank­nál 31,026.264.75 pengő összegű váltó, állami pénztárjegy, kincstárjegy és kincstári utalvány került visszleszá­­mítolásra. Ugyancsak a közérdekű kölcsönműveletek következtében az intézet további refinanszírozási lehe­tőségeket is vett igénybe, hogy minél tágabb keretben állhasson a magán­­gazdaság szolgálatára, ami az­ elfogad­­ványok 6,162.000 pengős tételében jut kifejezésre. Az adósok együttes mérlegvégösszege 44.079.653.81 pengő, a tavalyi 38 mil­lió 698.056.69 pengővel szemben. Az árufedezettel folyósított kölcsönök 3,765.350.28 pengővel emelkedtek, ami utal az export- és importüzletek ki­bővített hitelellátására, míg az ingat­lan- és egyéb fedezettel folyósított köl­csönök összege 20,220.850.51 pengőt tesz ki a tavalyi 25,846.723.79 pengő­vel szemben. Az adósok között ezáltal első ízben elkülönítve szerepelnek az állammal szemben fennálló követelé­sek, mégpedig 11,795.823.61 pengő összegben. Az államadóssági kötvények, érték­papírok és érdekeltségek címén a mérlegben együttesen 34,790.610.68 pengő jelentkezik, mely tétel tavaly 26.522.236.09 pengő volt. A szaporulat abból ered, hogy egyes érdekköri vál­lalatoknál már fennállott részvény­­érdekeltség részben tőkeemelések út­ján kibővült és az elmúlt évi köz­köl­­csönműveleteken alapuló jelentéke­nyebb összegű kötvények kerültek át­vételre. Az intézet budapesti, valamint deb­receni, győri és kassai fiókjai az el­múlt év folyamán is minden tekintet­ben eredményes működést fejtettek ki és ügyfeleik száma, valamint üzleteik terjedelme növekedett. Hasonló ked­vező jelenségeket állapíthat meg az igazgatóság az intézet érdekkörébe tartozó, illetve hozzá közelálló vidéki intézetekről is, amelyek szintén be­kapcsolódtak az export- és import­­üzletek finanszírozásába, valamint a termésértékesítés és egyéb hitelügyle­tek lebonyolításába. Betétállományuk emelkedett és általában megnövekedett forgalomról számolhatnak be. Különösen kiemeli az igazgatóság, hogy az elmúlt évnek magyar szem­pontból legörvendetesebb eseményével. Kelet-Magyarország és Erdély egy ré­szének visszatérésével kapcsolatban a Kolozsváron évtizedekkel előbb mint fiók, a megszállás alatt pedig Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. rég alatt működésben volt intézet ez­után nagyobb anyagi felkészültséggel fogja tevékenységét folytathatni. A bank törekvése ugyanis oda irányul, hogy úgy ezen intézet, mint újonnan megszerzendő erdélyi érdekeltségei ré­vén kivegye részét a visszatért ország­részek hitelellátásában és ezáltal elő­mozdítsa, hogy ezek mielőbb bele­illeszkedjenek a régi gazdasági terü­lettel való együttműködésbe. A nyereség- és veszteségszámla sze­rint a kamatszámla hozama a meg­ Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsdéit pénteken ideges volt a hangulat és az értékek gyengülő irányzatot mutattak egészen zárlatig. A budapesti értéktőzsdén pénteken a következő árfolyamokat jegyezték: Államadósság, kötvények, zálogleve­lek: BSZK BT-kötvény A) — (8.55), I—V. hadikölcsön 6% 0.33 (0.33), 1910. évi fővárosi kötvény 4% (210), 1911. évi fővárosi kötvény — (14). 1914. évi fővárosi kötvény 4.5% 370 (3701, 1927. évi fővárosi kötvény 6% 116.75—117.25 (117). A londoni tőzsde gyengébb irány­zattal nyitott. Aranyszélű papírok és délafrikai aranybányarészvények ár­folyama is alacsonyabb volt, mint a megelőző napon. jó­l­lehet nagyobb kínálat nem volt e piacon. A tőz­sde­­idő későbbi folyamán főleg a távol­­keleti helyzet bizonytalansága be­folyásolta kedvezőtlenül a hangula­tot, ami a legtöbb értékcsoport ár­alakulásában kifejezésre is jutott. Zárlat előtt bizonyos mértékben tar­tott irányzat alakult ki, az alaphan­gulat azonban továbbra is bizonyta­lan maradt. Aranyszélű papírok zár­lat előtt megjavultak. A tőzsde kisebb Előző zárlat Kötések Zárlat N. Bank 211.— 207.5 207.5 I. M. Bizt. 595.— 600 600.— Fonciére 67.— — go._ Gone. Mal. — — (5.40 Békéscsabai­­— — 23._ I. Bp. Mai. 20­5 19.1—19.5 19.25 Hung. Mai. 50.— 49 48.75 Bauxit 274.— 26.—264 264.— Beocsini 26.— 25.5—25 25.— Borsodi sz. 16.75 15.95—15.55 15.6 Szentlőrinci 10— 10.5—15.25 10.25 Cementia 118.— 120 119.5 Kohó 29.5 27—26 26.75 Drasche 29.— 29 75 29.5 Aszfalt 10.5 10.5—10 10.— Kőszén 529— 514—503 509.— N.­bátonyi 52.25 52.5 52.— Salgó 55.1 53.9—52.5 52.8 Larikányi 49.— 48—47.25 47.5 Athenaeum 35.— — 35.— Franklin 9.50 — 9.50 Glóbus 17.— — 16.5 Pallas 9.50 — 9.25 Révai 16.5 — 16.— Stephaneum 7.— — 6.75 Fegyver 60.5 60—59.5 59.— Ganz 25.8 25.4—24.5 24.8 Láng 78.—- 76.75—73 75.— Acél 63.— 60 60.— M. vagon — 39.5 39.5 Metalloch. 65.— — 67.— Rima 128.5 125—121.5 122.— Guttinann — — 8.25 OF A 20.5 20—20.5 20.— Nasici 90— 89.75—88 88.25 Duna-Száva 10.— — 10.— Levante 1.10 1 1.— Nova 26.75 26 26.— Tröszt 81.5 73.5—77.5 77.5 Államvasút 12.5 — 12.5 Délcukor 140— 139 139.— M. cukor 151.— 143.5—140.5 141.5 Georgia 36.75 36.8—36 36.— Izzó 210.— — 215— Dreher­ H. 248.— 243.5 243.5 Gschwindl 1450.— 1490—1510 1505.— Gyapjúmosó 6.95 7­7.— Goldberger 75.— — 74.— Győri textil — — 78.— M. kender 32.— — 30.— Pamutipar 56.— 58.5—59 58.5 Sz. kender 99.5 1­00—100.5 99.— Chinoin 27.— — 27.— Dam­en 3.10 3.10 3— Brassói 36.— 36— 35.5 Gumi 68.5 68—67 67.— V. forgalmi 31.— 30.4—28 28— Telefon 13— 13 9—13.4 13.3 SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR 15/ Magyar Nemzet árcsökkenésekkel, tartott irányzattal zárult London, febr. 14. (Zárlat.) Brit. Consols 2%*o 77s Brit. War Loan 3%“» 103%, Brit. Funding Loan 4°o 113%. Brit. Victory Loan 4% llOb, Cable and Wireless 7%% Ord. 53%, De Beers Dei. 5%, Cons. Dia­monds Mines SWA Ord. 4%, Cons. Gold-* fields 34*. s. Rand Mines 127%, Rio Tinto 6%, Anglo Iranian Oil Ord. 36%, Mexican Eagle Oil 7s s. Shell Transport 41 'It, Burmah Oil Ord. 51%, C.'ourlaulds 30, Electric Musical In-i. 7%, Imperial Tobacco Comp. ■ 95*/s, Im­perial Chemicals 28:/s. Lever Brothers Ord. 22%. Vickers Ord. 14%. .New York. febr. 14. (Zárta t.) Nyitáskor — háborús hírekre várakozva — az alkuszok tartózkodó magatartást tanúsítottak. A tózsde igen lanyha irányzattal zárult Összesen 389 rit'iletben történt üzletkötés és pedig 44-ben magasabb, 732-ben alacsonyabb és 113 cím­letben változatlan árfolyamokon. Az össz­forgalom 930.000 darab részvény volt. Pénteken újra megkezdődtek a magyar­­német fagazdasági tárgyalások Még az elmúlt esztendő novem­berében megkezdett magyar—német fagazdasági tárgyalások utolsó szakasza pénteken kezdődött Budapesten. A német delegáció többszöri akadályoz­tatása miatt elmaradt megbeszélések folyamán mindkét ország fagazda­sága számára lényeges kérdésekben döntenek majd. Napirenden első­sorban a székely fa kivitelével kap­csolatos kérdések szerepelnek. A szállítási akadályok miatt meg­rekedt székelyföldi fakészletek tekin­télyes hányadát készek felvásárolni a német cégek. Az átvételi ár meg­állapítása, valamint a kivitel lebonyo­lításának módja — nevezetesen az, hogy a német cégek a velük évtize­dek óta élénk üzleti kapcsolatban álló székelyföldi nagy exportáló cé­gektől vásárolják-e a fát vagy pedig egy teljesen új exportalakulattól­­, mind a tárgyalások alkalmával dől­nek el véglegesen. A magyar bizottságban ezúttal az erdélyi vállalatok is képviseltetik magukat. Csütörtökön délelőtt egyéb­ként előkészítő tárgyalások voltak a kereskedelmi minisztériumban s ez­úttal véglegesen tisztázódott, hogy a székely fa értékesítése az eredetileg tervezett árnál magasabb, helyeseb­ben a székely érdekeknek megfele­lőbb áron történik majd. Rendkívüli tenyészállat- beszerzési kedvezmé­nyek a mezőgazdasági kiállításon A március 29-én megnyíló tenyész­állatvásáron a földművelésügyi mi­nisztérium és a rendezőbizottság a tenyészállatbeszerzést nagyértékű rendkívüli kedvezményekben részesí­tik, amelyek a következők: A kiállításon vásárolt tenyészálla­tok hazaszállításának vasúti fuvar­díját teljes egészében a rendezőség fogja viselni. A községek és közbirtokosságoknak a földművelésügyi minisztérium az apaállatok vételárából 20%-ig terjed­hető, átlagban 15%-os rendkívüli ked­vezményt engedélyezett. A földművelésügyi minisztérium a magántenyésztők számára kedvezmé­nyes hitelt engedélyezett apaállatok beszerzése céljából. Aki ezt a hitelt igénybe óhajtja venni, igénylését leg­később március 1-éig jelentse be a rendezőbizottságnál (Budapest, IX., Köztelek­ utca 8.). A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi terüle­tek magántenyésztői ezt a hitelt nem igényelhetik. A gazdaságok burgonya­készleteit nem vették zár alá A magyar kormány a közelmúlt­ban 5900/1940. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely a burgonya for­galmát bizonyos szempontokból kor­látozta. A kiadott rendelettel kapcso­latban a következőket kell tudni az érdekelteknek. A burgonya nincs úgy zár alá véve, mint néhány más termény (például búza, rozs, tengeri stb.). Az említett rendelet célja csupán az, hogy a kaz­­ellálás biztosítása érdekében módot nyújtson a gazdaságokban tároló és a termelők háztartási szükségleteit túlhaladó készletek célszerű felhasz­nálására ott, ahol azt a közélelmezés­­ megkívánja. A burgonyakészletek te­h­át igénybevehetők. Azok a burgonyakészletek azon­ban, amelyeket az illetékes szervek igénybevenni nem kívánnak, továbbá is zavartalanul forgalomba hozhatók — vehetők, illetve eladhatók. A leva felára A Magyar Nemzeti Bank 1941 feb­ruár 13-ától kezdődőleg a magyar— bolgár fizetési forgalomban a leva árfolyamát és felárát a következő­képpen állapította meg: pénzárfolyam­ 100 leva — 4.14 P + 21% felár, áruárfolyam 100 leva 4.17 + 22%% felár. A február 13-áig bezárólag kötött ügyletek alapján Bulgáriába kiszállí­tott magyar áruk levaellenértéke fejtben a magyar—bolgár deviza­­kompenzáció keretében felajánlott levaösszegek elszámolása a fenti idő­pontig érvényben volt pénzárfolyam­b■s vételi (alacsonyabb) felár figye­le­mbevéte­le mellett történik (100 leva — 4.11 pengő + 3372% felár). A borpiac lanyha borpiac az elmúlt héten lanyha­ságot mutatott. Az Alföldön a kisgaz­dák újbort alig kínálnak és az hek­toliterfokonként 10 pengő körül könnyen talál vevőre. Egy két ura­dalmi óbor telel került a piacra, amelyre vevőt nehezen talál és csak az­ intervenciós árnál olcsóbban he­lyezhető el. Kereslet inkább az ala­csonyunkéi borok iránt van. A minő­ségi borvidékeken legélénkebb a kí­nálat Egerben, ezzel szemben a to­kaji borvidéken felkínált bor inter­ venciós áron és efelett is vevőre ta­­­lál. Badacsonyban és Szekszárd vidé­e­kén alig van kínálat. Hír szerint a szőlősgazdák megsegítési akciója a kormány részéről a közeljövőben várható. Jugoszlávia árindexe Belgrádból jelentik. Most tetteti közzé a jugoszláviai nagykereske­delmi árak januári statisztikáját. Ebből kitűnik, hogy a nagykereske­delmi árak 1940 december 30-ától 1941 január 3 l-éig 141.3 pontról 150.7 pontra emelkedtek. Az emelke­dés 9.4 pont, ami 6.6 százaléknak felel meg. A legnagyobb emelkedést, 14.9 pontot a növénycikkek indexe mutatja, ami 7.8 százalékot jelent. A legkisebb emelkedés a behozatali cikkek indexénél tapasztalható. Itt az emelkedés 2.3 pont, vagyis 1.6 százalék. Az 1940 január havi és az 1941 január havi indexek között az emel­kedést 93.3 pontról 150.7 pontra te­szik, ami 57.4 pont, vagyis 61.51 szá­á­zalék. Terményitőzssdék A budapesti terménytőzsde érái pénteken nem változtak. Hivatalos árfolyamok: Búza 71 kg-os 23.90. — Rozs 71 kg-os 19.90. — Zab 41 kg-os 22.50. — Árpa: Sör­árpa, kiváló 26.80, sörárpa, elsőrendű 25.80, sörárpa 24.80, ipari, 68 kg-os 23.60, takarmány, 65—66 kg-os 21.60, takarmány, középminőségű 20.60. — Kukorica 19 pengő mázsánként. NYOMATOTT A GLOBUS NYOMDAI MŰINT­ÉZET R.-T. KÖRFORGÓGÉPEIN, BUDAPEST, VL. ARADI UTCA I. - FELELŐS VEZETŐ: ERDÉLYI GYÖRGY. SyapoSpiat Liverpool, február 14. (Zárlat.] .TÉszakamerikai fully middling febr. 8.24, márc. 8.32, ápr. 8.32, máj. 8.33, jún. 8.33, júl. 8.34, aug. 8 32, szept. 8.30, okt. 8.28, nov. 8.26, dec. 8.25, jan. 8.24, márc. 8.24. — Giza márc. 11.08, máj. 11.07, júl. 11.03, szept. 11.03, okt. 11.05, nov. 11.05, jan. 1105.­­— Upper márc. 10.45, máj. 10.46, júl. 10.47, szept. 10.47, okt. 10.44, nov. 10.42, jan. 10.­12 penny per libra. Az irányzat nyugodt. New York, február 14 (Zárlat.) Északamerikai fully middling loko 10.77, márc. 10.23—10.24, ápr. 10.22, máj. 10.21, jún. 10.13, júl. 10.06— 10.07, aug. 9.90, szept. 9­74, okt. 9.59, nov. 9.58, dec. 9.57, jan. 9.55 cent per libra. Az irányzat alig tartott. Mégpiac A buda­pesti macosnem­ pénteken a követ­kező árakat jegyezték ki) Budapest: Köles, feh­­ér •19—50, vörös, egyél­ -IS—50. Kármszta­­repee 40. Napraforgó 30. Lenmag 50. Tökmag 33. Szójabab 31.30 pence mázsánként. — Ab feladóállomás: Mák, kék 257-262. Borsó, Viktória steril. 51, expressz steril. 41. Bab. fehér gyöngy 41, fehér hosszú 47, sopronkör­­nyéki 40, fehér lapos 47, diúli és szatmári 49, fehér szokvány, dunai 42, diúli 41, felső­­m­agyarmrsz. 40, férjbab. gömbölyű 48, hosszú 46, vegyes 37, barna 39, tarka 38. Lencse, nagyszeme steril. 03, középszemű steril. 51. kisszemű steril. 41. I.óherema.a. nyers. aron­­kás 240—275. ólomzárolt. fehérbáreás leg­utóbb 10 és 340—350. Biborhere 165-175. Moharmag 90—pg. Bükköny, tavaszi 55—63. Csili,igfúrl, fehér, lapos 33—36.5. Cirokmag 39—40.73 pengő múzsánként. Fémpiac New York, február 14. (Zárlat.) Straits on loko 51, 30—90 napra 50.87, horgany loko 7 25, ezüst rúd­­ban 34.75, New York réz loko 12, elektrolyt loko 12, prompt szállításra és 30—90 napra 10 50, aluminium loko 17, nickel loko 35, fehérbádog 5, vas northern pennsylvaniai kohó­ból 27 50, Bostonból 25.50, öntöltréz loko 12.25 pénz, lake copper 10.87 pénz, platina 34­—36, ólom loko New York 5.65, East, St. Louis 5.50.

Next