Magyar Nemzet, 1941. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR IS. Supka Jókai regényhőse, Jeromos, akiből zirci apát lett­ ­ . A fehér barátok kolostora (ahogy a népnyelv hívja őket) ha­jránk egyik legnagyobb rengetegé­nek közepén fekszik. A kolostor egészen modern stílben épült. Az északi szárnyát képező kathedrále nélkül magánúrilaknak volna néz­hető. A hajdani kolostort, amelyet Imre királyunk építtetett, a török háború alatt leégették s kirabolták; egy portálé az úton s egy faragott pillér homlokrésze, amely most egy szobor alapjául szolgál, az egyedüli emlékek, amik a romokból meg­maradtak ... A török pusztítás ál­tal elárvult kolostor roppant birto­kait, mint rés nulliust a szomszéd ausztriai szerzetes rend provinciá­lisai foglalták el s két századon át tartották magukénak. A szerzet ma­gyarországi tagjainak hosszú és ki­tartó küzdelmükbe került azt vissza­szerezni, csak e század elején sza­badították ki nyakukat a hűbériség járma alól... Ez a kolostor taná­rokat nevel, akik az előhaladott tu­dományos képzettségben, a szabad­elvű felfogásban, s a hazafias érzü­letben minden más felekezet taná­raival méltán versenyezhetnek. .Ha­ladás, szabade­vűség, hazafi­úság, egy kolostorban­ szokatlan fogalom, de köztudomású, hogy így van ...“ Ezeket a sorokat nem vala­mely magyar egyháztörténetből vet­tük. Jókainak 1875-ben megjelent „Enyim, tied, övé“ regénye kezdő­dik ezzel a leírással, hogy nyomban utána belevesse magát a 48-as sza­badságharc drámai gomolygásába. A leírt klastrom ugyanis a ciszter­ciek zirci otthona s ezek a ciszterek arról voltak nevezetesek, hogy a Honvédelmi Bizottmány első hívó szavára ők is kaszára kaptak, illetve a rend ócskaságtárából kiemelték a régi kovás puskákat s aztán a kör­nyékbeli nép élére állottak és segí­tettek a Dunántúlon­­­ szerezsáno­­kat kiverni. Tomos múltjáról? Honnan vette szá­mára az Áldorfay nevet? Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1841—42-ben, amikor Jókai, meg az akkor már a középiskolás koron jócskán túljutott Petőfi Pápán vé­gezte a hetedik és nyolcadik gim­náziumi osztályt, ugyanakkor a pá­pai gimnázium első és második osz­tályába járt Supka Antal is (aki csak később, a rendbe való belépé­sekor vette fel a Jeromos nevet). Tudjuk, hogy Jókai mennyire szá­mon tartotta pápai konskolárisait, pláne, ha azok holmi jóféle regény­­témának is ígérkeztek. Kerkápoly Károly, Orlai Petrich Soma, Kozma Sándor ebből a pápai időszakból kerültek bele maradandóan Jókai baráti körébe, így hát felfigyelt Jókai a gyerekhonvédből lett cisz­terci papra. Annál is inkább, mert annak ekkoriban már országos híre volt és pedig mint tanárnak. Ne csodáljuk, hiszen ő tanította mate­matikára a régi Magyarország egyik legnagyobb számtani lángel­­méjét, Wekerle Sándort. S amikor 1879-ben Székesfehérvárott orszá­gos kiállítás volt s ott bemutatták a Supka Jeromos által szervezett tanyai iskolák statisztikáit, Trefort, a kultuszminiszter nyomban közbe­szólt: — Ó, jól ismerem Supka Jeromos iskolarendszerét ... Jókai „Áldorfay Innocent“ néven hívja regényének hősét. Tudjuk, hogy a múlt században „áldor“-nak hívták nyelvújítási szóval a papot. Az „Áldorfay“ név tehát Jókainál olyasvalakit jelent, akinek család­fáján sok volt a pap. Már most nemrégiben ugyanitt írtam 16. szá­zadi eleimről, Mártonról, András­ról, akik luteránus papok valónak s akiket azóta még jónéhány pap követelt más krisztusi felekezetek­ben is. 1666-ban ugyanis, I. Leopold császár uralma alatt, amikor az el­lenreformáció igen magas hullámo­kat vert, Pálffy Pál nádor özvegye, Khuen Franciska grófnő, ezeket a derék luteránus papokat elkergette a semmibe — a ,,cuius regio, eius religio“. korszaka volt ez! — s nyil­ván ekkoriban katolizáltak a Sup­­kák is; de legkésőbb 1731-ben, ami­kor a papnak szánt, de utóbb ki­tűnő gazdává lett gróf Esterházy József Tatára hívta az első ottani Supkát, Györgyöt, hogy bevezesse az abaverést. (Ezekről a tatai aba­­verő Supkákról egyszer még majd külön kellene megemlékeznem!) Jókai­nál nyilván hallott Supka •Jeromos számos pap-őséről s ezért nevezte el „Áldorfay“-nak. Egyéb­ként pedig magának Jeromosnak is volt néhány pap-rokon kortársa. Supka Márton, a devecseri pap, akinek hírét még ma is hirdeti a devecseri plébánia pincéjében egy díszesen faragott óriási , boros­hordó feneke. Aztán meg Supka Béla, az aradi minoriták házfőnöke, akinek koncepciózus voltát­­ hirdeti az általa építtetett minorita rend­ház Arad legszebb terén. Supka Jeromosnak a ciszterci rendbe való lépése a rend egy érde­kes és drámai korszakával esett egybe, amelyre különben a nyilván jól informált Jókai is céloz regé­nyének egyik fönt idézett részében. A magyar ciszterci rend ugyanis körülbelül 1854-ig az osztrák, heili­­genkreuzi apátság állományához tartozott s éppen ekkoriban, a poli­tikai abszolutizmus idején, az osztrák rend újabb erőfesztéseket tesz, hogy a zirci apátságot és an­nak birtokait még szorosabban fűzze az osztrák rendhez. Egy prágai bíboros-érseket bíz meg az Egyház azzal, hogy „rendet teremt­sen“ a magyar ciszterek körül. A „rendcsinálás“ körülbelül abból áll, hogy ezentúl a magyar noviciusok­ Ausztriában tanuljanak teológiát; ha tanároknak készülnek, akkor Ausztriában végezzék az egyetemet s egyébként ne is nagyon készülges­­senek tanároknak, mivel hogy ez a tanítórendi hivatás csak a magyar ciszterek sajátossága s a tanárko­dás alapjában elvonja a rendtago­kat az igazi rendi élettől!­ s egyál­talán helyezzék magukat az osztrák rendfőnökség impériuma alá. No már most ezek között az ötvenes-hatvanas évekbeli ciszterek között szép számmal akadtak negy­vennyolcas „rebellisek“, mint Supka Jeromos is. Jó papok, jó tanárok, de jó magyarok is voltak, akiknek semmiképpen sem fért a fejébe, hogy a „rendi átszervezés“ címén miért kelljen ezt a közel ezer év óta fennálló magyar rendet el­­osztrákosítani. Hát ebből bizony alapos kis harc keletkezett — a ciszterek magyarságáért. A fiatalok kezdték meg a harcot. Osztrák rendházakba vitték őket teológiára. Hát erre mindjárt az első év végé­vel egy csomó közülök kilépett a rendből azzal, hogy őt a nemzeti­sége miatt a többi teológus ki­csúfolja, ők pedig nem hajlandók a magyarságukat prédára dobni, inkább kilépnek. Példájukat hama­rosan az idősebbek is követték, elsősorban a székesfehérvári ciszter­­gimnázium tanári kara (Supka Je­romos éppen ekkoriban itt tanár­kodoa), amelynek igazgatója ko­moly memorandumot írt a prágai érsek úrnak s ebben az írásban szép hegedűszóban megmagyarázta, hogy a magyar ciszterek „sint ut sint, aut non sint“, hagyják őket békében, ők hívsége a papjai a£ egyházuknak, becsületes tagjai a rendjüknek, ne zaklassák őket holmi kicsinyes, középkori regla­mokkal, karcerrel (mert az osztrák nyomásra Zircen még ilyet is be kellett rendezni, bár sorba haszná­latba nem vették.). Évekig tartott ez a belső viasko-m­elás a ciszterek magyarságáért (rendkívül érdekes képet adott róla a rend mai historikusa, dr. Horváth Konstantin) s végső megoldását ak­kor lelte ez a harc, amikor 1879-ben az akkor mindössze 47 esztendős Supka Jeromost válasz­­tották meg apáttá a magyar rend­tagok. Láttuk: a magyar teológia és a magyar tanárképzés volt a régi ütközőpont. Supka Jeromos tehát elsősorban ezt a problémát oldotta meg, hogy minden további kétke­désnek elejét vegye, Budapestre he­lyezte át a rendi teológiát, hogy a rend tanárjelöltjei mindjárt a pesti egyetemet is látogathassák. Igen nagy súlyt helyezett a rendtagok tudományos képesítésére. Mintha csak ama régi, 16. századi Supka Menyhért példáját olvasnék, amikor Jeromos életéből azt tudjuk meg, hogy „magánúton is sokat tett, hogy a rend fiatal tagjai közül minél többen nyerjenek tudori okle­velet. A költségeket szívesen viselte a magáéból“, akárcsak háromszáz évvel korábban Menyhért uram. El is érte, hogy az ő apátsága idején a rend 98 áldozattagja közül 15 volt doktor s a ciszterci rendben volt hazánkban a legtöbb okleveles tanár. Nőágon unokaöccsét, Békés­ Remiget (aki majdan az apátságban is követte) ő biztatta a történet­­írásra s ő fedezte első könyvei kiadásának költségeit. Jeromos maga matematika­fizikus volt. Mint tanár egy ízben majdnem áldozatául is esett tudo­mányos szenvedélyének. Valamilyen kísérlet során égő foszfor hullott a kezére. Estére az orvos már le akarta a félkarját vágni. De a volt honvédtüzérrel nem lehetett olyan könnyen elbánni. Elkergette a fel­csert s karja apránként csakugyan magától meggyógyult. Egy magyar Jókai a regény főalakjául beállít egy fiatal barátot, akinek ezt a kré­dót adja a szájába: — Hiszek az emberiségben, hiszek a hazámban, hiszek a mennyország­ban; remélem az elsőnek tökéletesü­lését, a másodiknak felvirágzását, a harmadiknak örök üdvét; szeretem a hármat együtt... Majd egy „árnyék" szólal meg a fiatal harcos mögött, amikor az már belekavarodott a vérontásba: — Te pedig egy lángész, aki a korszellemmel együtt haladtál s a tudomány egész csillagrendszerében ismered az utat. Te egy hatalmi pályának biztos diadalra hívott ver­senyzője, egy fényes névnek ön­teremtő örököse: egykor az optima­les egyike, praelatus, felsőház tagja, egyházi fejedelem, öneszed, önérde­med erejénél fogva ... S most aztán ütközetről ütközetre kíséri Jókai a fiatal tü­zérkatonát, akinek „fuvarosai már akkor nagy diadallal tértek vissza a nádasból. Összeszedtek valami száz puskát és tölténytartót, azon meg is osztoztak szépen. A novíciusok is kicserélték régiségtári fegyvereiket az újabb szerkezetű zsákmánnyal.“ S amikor az ifjú tüzér jelentést tesz merész hadi cselekményéről az őrnagynak, nap hitvallása az a következő dörgedelemmel fo­gadja: — Okosabb időkben az ilyen vál­lalkozásért önt főbelövetnék. Hanem a mostani zűrzavarban minden di­­cséretreméltó, ami sikerül. Én önt megjutalmazom, kinevezem nemzet­őri századosnak. Ön háromszáz em­ber számára szerzett lőfegyvert: ez a legnagyobb nyereség. Most ezzel a háromszáz emberrel induljon el Szé­kesfehérvár felé, ott tanyáz az el­lenfélnek egy elszakadt dandára: ezerkétszáz ember. Menjen oda és fogja el őket!.. . így vezeti be a legnagyobb ma­gyar mesemondó regényének fő­­alakját a szabadságharc vérzivata­rába. Később aztán elvégre azért regényíró Jókai — a szabadságharc befejezte után már eltér a ciszterci pap alakjától: már a nagy magyar emigránsok vonásaiba öltöztek­, majd Teleki László­, később Tü­rr István köntösét húzza rá. Az előb­bitől átveszi a végzetes császári audencia históriáját, az utóbbitól ama híres nótát, hogy „majd hoz neki puskát”. De az alapfigura, akire Jókai ezt a regényét felépítette, mégis Áldor­­fay Innocent, a cisztercita pap, a volt honvédtüzér. A huszesztendős tüzérkapitány Amikor a regény 1875-ben meg­jelent, mindenki tudta, hogy kulcs­regény s hogy főalakja mögött va­lóban egy ciszterci pap rejtőzik, aki ezidőtájt valahol egy kis vidéki faluban lelkészkedett, de négy év múlva csodásan bevált rajta Jókai regényének jóslata: prelátus lett, felsőházi tag, egyházi fejedelem ... Ugyanis 1879-ben választotta meg az egyesített négy magyar cisz­terci apátság apátjává Supka Jero­most, aki 48-ban mint fiatal diák, otthagyta az iskola padját, beállott tüzérnek, hirtelen nagy katonai karriert futott meg. Az összeomlás után aztán sokáig bujdosott. „Pes­ten jó emberek adtak kézről-kézre, nehogy az osztrák spiclik kezébe es­tek .­szól az egykorú tudósítás. Végül megelégeli a fiú a bujdosást. Híre jár, hogy az akkori zirci apát, Villax Ferdinánd, aki a császár édesanyjának, a mindenható Zsófia főhercegnőnek bizalmasa, azt a ki­vételes kegyet szerezte meg, hogy a volt forradalmárok közül azokat, akik a rend tagjai, ő a saját hatás­körében büntethesse meg — rend­szerint egytől öt évig tartó szigorí­tott szerzetesélet és korlátozott mozgási lehetőség volt ez a bünte­tés, amelyet azonban az Bélelnek méltányos kezelése ugyancsak meg­­enyhített —, mire hát a volt „lá­zadó“, Supka Jeromos, a húszesz­­tendős volt tüzérkapitány, beáll a ciszterek közé. Honnan tudott Jókai Supka Je­ Kaszinózás pipaszó mellett Apáti jelszava ez volt: „Rexit amore“ (szeretettel kormányzott). S valóban az ő apátsága idején joviá­lis, magyar úri hang uralkodott a rendben. Már szó sem volt azokról a régi mágnásallűrökről, amelyek­kel a régibb osztrák apáturak va­lami fagyos hidegséget vittek bele a maguk és rendtársaik közötti érintkezésbe. Olvasom, hogy na­ponta a postabontás órája volt a nap legkedélyesebb időszaka. Ilye­n­­kor a rendtársak pipaszó mellett kaszinóra gyülekeztek az apátúr szobájába és szivarfüst mellett be­szélték meg a rendi ügyeket is, de még a napi eseményeket is. Tör­­ténetírója így jellemzi: „Akik csak ismerték, szívesen emlékeznek visz­­sza a középmagas, szőke, szelíd, jó lelkű ciszterci főpapra.“ A falamon függő portréján engem főként szürkéskék szemének kifejezése fog meg. Évszázadok kromoszómái vil­lannak fel bennük és siklanak to­vább, talán további századokra. Amikor most ötven éve, 1891 februárjában, 59 éves korában el­­húnyt, a sajtó ugyancsak hatalmas eulógiákat szentelt az emlékezeté­nek. Ekkor támadt Ambrus József­nek az az ötlete, hogy a magyar paphonvédek negyvennyolcas viselt dolgait könyvben gyűjtse össze. A legmeghatóbb azonban egy névtele­nül megjelent versezet volt, amelyek­nek szerzője nyilván az apátnak valamelyik rendtársa lehetett­ ,S­im ferménél, hol szép tavasz virul és nincs ború az üdvnek hajnalán, hogy ott, ahol nagy szellemek Urunknak új dalt zengenek.“ Te is közöttük hív szolgája légy ... Supka Jeromos életét a magyar tanító-pap eszménye töltötte ki: pontosan ugyanaz az eszmény, ame­lyért a mohácsi vész századában élt elődje, Supka Menyhért küz­dött. Holott okom van feltételezni,, hogy Jeromos nem ismerte három­száz évvel korábban élt ősének életét. Úgy látszik, mégis csak van va­lami igazság a kromoszómák át­­öröklődésében ... Supka Géza 9 / o\ Vásároljon a forrásnál! jf ./É&Irst Ar odész ma' Magyarorsz­ág egyetlen zongoragyára zongora és hangszerkeresk. rt. Buda­pest, VI­ . Fr/«énel-ki''.r’)! 43 (Royal) Vn.AGMÁRKÁS zongorák garanciával Kedvező fizetési fel­ételek Kérjen díjmentes ajánlatot. 18 Legdrágábban veszek pensosüvegeket! 7-o£&foM i 423-­­401. 26 Biedermeier brevenc, székek, commode-ok, csillárok olcsó ár­ban. Régiségbolt, Bank-utca 4. tilaszoéta, (kétm) jutányosan TANÍTJA festőművész Krusner­ u. 3. II. 25. Telefon 258-425. BAROKK VAGY I.IHDERMEIER STULL JÓKARBAN LEVŐ íróromán­ós szakrény, amelynek középső része könyvszek­rénynek használható megvételre ke­resek Ajánlatokat ! Ármegjelöléssel­ jeligére a kiadóba kéretnek. 282 Angolt, németet, franciát tanít nagy gyakorlattal kül­földön élt angol rádióban szeretteit úrilány Külföldi lapok tudósítója- Keresk levelezés Kor epelleió Kü­lönórák egy pengőtől ... Kettőszáz­­kilencven—százhat­vann­yolt ÉVTIZEDEK ÓTA Imperial fliseh­tvé FÉRJHEZ MENNE vidéki városban állásban lévő, komoly, intelligens úri­­leány. 38—13 közötti leépített tiszt­viselőhöz. ..Benősülhet angórafarntba" jeligén kiadóba. Beje­lentésmentes, elsőrangú MAGYAR, NÉMET, FRANCIA levelei®, gépk­ő esetenkénti szerény díjazásért bármi­kor rendelkezésre áll. Tél 325-1 G:1.K­őbányán mai, 300 m2, 64.000.—, TÉGLAGYÁR Buda­pestnél 78.000.— gépekkel. Hajós. 421-164 ÓKERESZTÉNY Nő. középkorú, iparigazo­vánnyal, TÁRLAT vagy alkalmazást teere? szerény igényekkel Papp Irén, Siodor-tér 4, II. X Kemény- és iparigazolvánnyal UH. SZAKEMBER FI­­NANSZTROZJVI, továbbá ízlep nélküli szénkereskedő társ.rj KERES. Ajánla­­tok: „Nagykereskedő“ jeligére Hausen­­stdacher, Dorottya­ utca & A XI. kerület társasházunkban egy és kettő szoba hallás, valamint garszon­jegyezhetők Terv fel vítókdst­­­ás ÉPÍT It SÍ IRODÁBAN XI. Lenke-lf-r 8 2 ?tt*«a-szövffszék­et használtat VENNÉK. Ajánlatokat to­vábbít „Szövőszék“ jeligével Leopold Gyula hirdető, Erzsébet-körút 39. BUDÁN, S-as autóbusz mentén 2 szoba-hallos KOMFORTOS LAKÁS ALBÉRLETBE ek.-t­ánnan bútorozva KIADÓ. Telefont 456-938, D. e. 8—10-ig, d. u. 3-6-ig IJ1UJU5 I-11U V. letben lévő 2-szobás­, teljes kom LAKÁSOMAT, 1 szoba alkovo** 1 lakásra, belterületen. Jelige: „Fele vagy I. emelet“ kiadóba. I&8 Ja­n 73 k v pt & Yg as S­aró V., Báthory-utca Egy­ is kétágyas melegvizes szobák, 5. Telefon: 126 019, központi fizéses, elsőrendű ellátással. &avi f© penguéhi r Mi­KAS Pál ÍRÓGÉPVÁLLALATA­NÁL, Vilmos császár­ út 17. T.: 117-582. Perzsaszőnyeget VESZEK! !„: 1S9-148 L*“*,TM­gfJSs$551 BSKMnell és comb 1 kg 8.80 pengő 5 kg vétel­nél frankó szállítva. Goldberger Sá­muel, Debrecen. Halkez 1. umioNsAG! Sxoim­anSenna rádirtfilm alátét formában Föld­i antenna nélkül kifogástalanul hozza a külföldi állomásokat (laszti Milánó szuper-rádiókhoz. Ára­­t! P.­ONÍFON Károly király-út 5. sz Teletop 227-9H 1929 IV te miatt elbocsátott tisztviselő bármilysit óisi vállalni) teréz-körut 25 I 8 illivén­Azi BERENDEZÉSEK, asztalok. Mákok, s­ö­r k­i m­é­rő­k jég.-' 1. réti v n I.. e vilesz­k­ii zlih. tálak, tálcák, teáskannák, kerti bútorok nagy választékban: HEXNER, VIL, Király­ utca 25. la. Jonathánt szállítok 20 kg-os, töld csomagolású ládában 20 P-ért. Jó­­minőségű Jomathán, Balul, Sóvári, stb. vegyesen 15 P-ért, II. oszt. 11 P-ért a.b Kökényes, utánvéttel. Smilovics Antal gyüimölcskereskedő. Kökényes, Kárpátalja. KÉT HÁROM SZOBÁS. KÖZP. FÜTÉSES esetleg 1911 május 1-re kaphatók a b­udalu­szi­ út és Pasaréti út között érült. Gábor Áron u ’—5 Nagyajtai utca 1. Lupény u 1—3 számú bér­­villákban Ugyanott üzlethelyiségek és garageok kaphatók Villamos és autó- Intszmegárló a Gábor Áron utcánál Fillér u 2/1» al­­li házban a Retek­­utcánál) alacsony bérű üzlethelyiség kiadó Felvilágosítás: a házfelügyelők­nél és V . Zoltán u 8 félemelet 1/s (Tel.: 128-619. d­r. ^9­ ^2 »« d u 4­0-ig­______________________364 GYORSRENDSZERŰ, OLCSÓ INDULNAK kezdők és haladók szá­mára. Felvilágosítás: 110-762. Képviseltei ***** tokaji márkás palackboraink eladá­sára magas jutalékkal: Győr, Székes­­fehérvár Pécs, Szege­d, Miskolc, Lo­sonc rajonokra. Ajánlatok: „Tokaji“ jeligére a kiadóhivatalba. rovarirtó siem hatása egyedül­álló, csótány, tuszin, hangya, stb terjedése ellen „FIXUM" Vegyipari Művek kft., Roitler Ferenc­ u. 56. Telefon: 291-816. legmagasabb árat fizetem Győződjön meg és hívjon SCHULTZ Népszínház­­utca 21. Telefon: 142 067. 157 Új-Lipótvárosban, nagy utcai szoba, bútorozva vagy bútorozatlanu­l köz­ponti fűtéssel, telefonnal 56 pengéért. I­.: keltőszázkilencven százhatvanny d­e. ÜGYFELEM, Horváth Lajosné szül. Klímai , Katalin, mezőtúri (Szolnoki útfél) lakos megvolt. Farkas József és Farkas István mezőtúri lakosok tul.-i.id mát képezett. Mezőtúron a tiszaföldvári útfélen a 10-es kilométer, kőnél 361. szám alatt lévő ingatlanát melyen derátómalom és kocsmahenyi­­ség van. Felhívom fentnevezett rh­­ók. hitelezőit, hogy üzleti követelés.­ két Irodámban Mezőtúron, Kaszinón.­­. szám alatt február 20. napjának déli 12 óráig jelentsék be mert ez­­ idő után jelentkező hitel­zők köve­lései mam lesznak figyele­nbe ,­,­h • Mezőtúr. 19­11 február 13. Dr Emil,­mann Gábor ügyvéd, Mezőtúr. "

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék