Magyar Nemzet, 1941. június (4. évfolyam, 124-145. szám)
1941-06-15 / 134. szám
6 Vouzaky. Q.ó&a t Miatk&ht&en Egy barátom mesélte a következőket: — Az ember időnként kimegy az Állatkertbe, maga sem tudja miért, körülnéz és hazamegy. Rendszerint így történik a dolog. Nálam máskép volt. Ezt mondja minap a feleségem: — Nézd, Lajos, menj ki az Állatkertbe a ‘szomszédék kis gyerekével... szegényke még sose látta... a szülei nem érnek rá, neked meg semmi dolgod ... Ilyen szép délelőttön is a napot lopod . .. Talán nincs is olyan téma a világon, amelybe a feleségem ne tudna engem valahogy belevonni. Mit sem szóltam és elmentem a gyerekkel az Állatkertbe. Elsőnek mindjárt a majmokat akarta látni. Minden gyerek leginkább a majmokra kíváncsi (figyelemreméli?). Több felnőtt is állt a majmok ketrece előtt és eltűnődve szemlélődött. Magam is érdeklődve néztem őket, íme, az állítólagos ősök. A meglepő rokonság mindenesetre tagadhatatlan. Ismerősök arcvonásait is sikerült felfedeznem egy-egy majomban, ez kicsit nyugtalanított, mindenesetre nem kellett félni tőlük. Az állítólagos ősök kedvesek voltak, játékos kedvűek. Az ennivalókért kidugták a rácson a kezüket, megnézték gondosan és csak aztán ették meg. Egy családanya majom kis gyermekét bolházta, meglepő körültekintéssel szétfújta a szőreit és úgy vizsgálgatta. Idill. A nézők között akadt, akinek a majmok láttára rögtön az jutott eszébe, hogy be kell csapni őket: kődarabkákat, összegyúrt papiros gombócokat adott nekik és lázasan figyelte az eredményt. Valaki megjegyezte, hogy inkább paprikát kellene adni nekik, attól majd megvadulnak. Én azt hiszem, hogy a majmok származtak tőlünk és nem fordítva, így érthetőbb a fejlődés. A gyereket a majmok után az oroszlánok érdekelték, mert félni akart, majd az elefánt, a víziló, egyszóval olyan állatok, amelyek már nagyságuknál fogva is csodálatra méltók,és mindegyiket etetni akarta. Megmagyaráztam neki, hogy egyes állatok nagyon veszedelmesek és ezért nem szabad egészen a ketrecük mellé állni, főleg ne nyújtsa be a kis kezét, mert baj is lehet belőle. Megesett már, hogy egy állat leharapta egy kis gyerek karját, satöbbi. Figyelmesen meghallgatta. Ártatlan szemei kerekre tágultak, s éve láthatóan vert ijedtében. Szegényke még nem ismerte az életet és szomorú volt, hogy nem simogathatta meg a párducot sem. Sorra megnézegettünk mindent, amit csak látni lehetett. Természetesen minden iránt élénken érdeklődött. A sok különös kérdése között szerepelt az is, hogy miért csukják be az állatokat, ahelyett, hogy szabadon eresztenék őket. Az ember idővel belefárad a sok körcsöködésbe és igyekszik a legrövidebb válaszokkal menekülni előlük. Most értettem meg, miért nehéz a gyermekeket oktatni, nevelni. Előbb-utóbb kénytelen az ember hazudni nekik és inkább a saját, mint a gyerek érdekében. Fényképezőgépet is vittem magammal és több felvételt készítettem. Az egyik sétányon egy szelíd csimpánzot láttunk. Éppen fényképezték. Sebtiben odaástam a fényképész mellé, hogy magam is egy felvételt készítsek róla. Amikor ezen ártatlan szándékomat a fényképész észrevette, mintha kígyó csípte volna meg elém ugrott. — Mit akar itt? Az indulatos hangtól úgy megijedtem, hogy pár pillanatig szóhoz sem jutottam. — Fényképezni — nyögtem ki végre. — Mit akar lefényképezni? — kiáltotta. — A majmot. — Megtiltom. Attól tartottam, hogy a következő pillanatban kikapja a készüléket a kezemből és szétveri a fejemen. — Az én beállításomat akarja ellopni? — A beállítását? ... De uram... — Ne tegyen úgy, mintha nem értené. Az én beállításomat nincs joga felhasználni. Hordja el innen A pótolht. Lilian veszteségtől mélyen lesújtva, nagy fájdalommal tudiljuk, hogy «írása jó édesanyánk izv. Steiner Jónásné -Íratlanul munkás, jós. . nét játni»az életének (Q. évében június 14-én Veszprémben elhúnyt. Steiner Viktor, Steiner Zelma Poljik Gelem4. Steiner Irma liehten sein l.nloné. Meiner Rótai Szücs Hudoliné, «Ir. Steiner Klemér. Steiner Janus, ■ír. sleiner Andor, Steiner KI»o, dr. Kunt Miminé. Steiner Jenő, Steiner Ilona Encel F.rnoné gyemekei. Testvére, unokái, menori, vejei és az ezesi j.koszoló rokonság. VASÁRNAP, 1941 JÚNIUS 15. Magyar Nemzet Gazdasági hírek Gabonából gyermesből gyenge termés várható Az Országos Mezőgazdasági Kamara május havi jelentésében közli, hogy a tavaszi vetések közül a kukorica vetése egyes helyeken késett, egyébként a kapásnövények kapálása folyamatban van, az őszi vetések pedig jórt fejlődnek. Ha valami elemi csapás közbe nem jön, úgy ezidőszerint gabonáiból közepes termésre lehet kilátás. A gyümölcsök sokat szenvedtek a fagykár miatt, a szőlők is gyengén fejlődnek. Gyümülcsből és szőlőből csak gyenge termésre lehet kilátás. A mezőgazdasági munkaalkalmak az elmúlt hónapban gyarapodtak, sőt egyes helyeken munkáshiány is volt. Országos vásárok június 16-ától 23-áig . Hétfő 16: Adony (Fehér m.), Békéscsaba IC—18, Egerág Baranya m.), Győr (Győr m.), Ipolyság (Ilont m.), Jászárokszállás (Szolnok m.), Kapuvár (Sopron m.), Kisvárda (Szabolcs m.), Kocsérd (Pest m.), Kóka (Pest m.), Lengyeltóti (Somogy m., Martonvásár (Fejér m.), Mezőkeresztes (Borsod m.), Munkács (Bereg m.), Nagybaracska (B. Bodrog m.), Nagyigmánd ( Komárom m.), Ózd havi v., ökörmező (Máramaros m.), Párkány (Esztergom m.), Perecsény (Ung m.), Rábahídvég (Vas m.) Tatabánya (Kontárom m.), Técső (Máramaros m.), Tolnanémedi (Tolna m.), Törökkoppány (Somogy m.), Túrkeve (Szolnok m.), Zagyvarékás (Pest m.), Zalaszentbalázs (Zala m.). Kedd 17: Apostag (Pest m.), Galánta (Pozsony m.) 17—18: Mihályfi (Sopron m.), Nagybörzsöny (Hont m.), Nemeseid (Somogy m.). Szerda 18: Hetes (Somogy m.), Kaba (Hajdú m.), Kiskunhalas (Pest m.), Madar (Pozsony m.), Mezőkovácsháza (Csanári m.), Olaszliszka (Zemplén m.), Siófok (Veszprém m.), Székesfehérvár (Fehér m.), Szilágy cseh (Szilágy m.), Tiszaújlak (Szabolcs m.). Csütörtök 19: Bódvaszilas (A. Tolna m.), Gindli család (Tolna m.), Keszthely (Zala m.),Nyírábrány (Szabolcs m.), Pacsa (Zala m.), Süttö .(Fehér m.), Tengefic (Tolna m.) Péntek d11: Csongor (Szalmári m.), Pomádi (Bihar m.), Őriszentpéter (Vas m.), Szarvas állatv., Szilágysomlyó (Szilágy m.). Szombat 21: Bakonya (Bihar m.), Makó (Csanád m.) kirakóv., Vasárnap 22: Nagykőrös (Pest m.). Hétfő 23: Mezőkövesd (Borsod m.), Mohács (Baranya m.), Mosonszentjános (Moson m.), Nagyvázsony (Veszprém m.),Ócsa (Pest m.), Pásztó állatv., Riese (Zemplén m.), Szob (Hont m.), Tokaj (Zemplén m.). Erdélyi vásárok: Szerda 18: Szilágycseh állatv. (Sz. D.). Csütörtök 19: Páncélcseh állatv. (Sz. Doboka m.), Somberdok (Sz. Doboka m.). Szilágysomilyó 19—21., Tűre (Ugocsa m.) 19—21., Nagyszőllős (Ugocsa m.), Nagyida (A. Torna m.), Jolsva (Gömör m.), Uzon (Háromszék m.) állatv., Alsózsuk 19—23., Hétfő 23: Törökfalu állatv., Balos átalv., Alpard állatv., Erdőd állatv. Vasárnaptól kezdve csak külön engedéllyel lehet textibu!!adókkal kereskedni A textilhulladékok forgalmának és felhasználásának korlátozását szabályozó rendelet június 15-én lép hatályba. Ennélfogva az eddigi, textilhulladékok vásárlására jogosító engedélyek (könyvecskék) érvényessége megszűnik. Az engedélyeket június 23-áig bezárólag a Textilhulladékok Gazdálkodási Bizottságának (Budapest, V., Akadémia utca 1.) ajánlott levélben kell megküldeni. Június 23-a után textilhulladékot csak az vásárolhat, akinek iparjogosítványa van és ezen felül a bizottságtól erre engedélyt kapott. Aki textilhulladékok adás-vételével foglalkozik, de június 23-áig vásárlásra engedélyt nem kapott, köteles a június 24-én birtokában lévő mind belföldi, mind külföldi származású textilhulladék-készletét június hibáig a Textilhulladékok Gazdálkodási Bizottságának bejelenteni. Összeírják és rendszerezik a délvidéki ipartelepeket Az iparügyi miniszter a katonai hatóságokkal egyetértésben eddig is több intézkedést tett, hogy a Délvidék zökkenés nélkül kapcsolódhasson be az ország gazdasági életébe. Az iparügyi kormányzat első feladatának tartja, hogy az ottani ipartelepeket a lehetőséghez képest 1 4***** nyeri- magát. Mivel többen is megálltak körülöttünk, jobnak láttam, ha szó nélkül sarkon fordulok és otthagyom. Amikor már messze voltunk tőle, a következőket mondtam a gyereknek: — Ide figyelj, kisfiam, szedd össze minden eszedet és figyel. Az előbbi álláspontomat helyesbítem. Mégsem az állatoktól kell félni. A jóllakott állat senkit se bánt, ha nem bántják őt sem, de reszketve félt azoktól, akik a ketrecen innen vannak. És az a szomorú, édes fiam, hogy ennek az Állatkertnek igen meghatározhatatlan a nagysága: nem tudni, hol kezdődik és hol végződik tulajdonképpen és senkinek sincs a homlokára írva, hogy ki a galamb, a párduc, a hiéna, a tigris, az ökör, a szamár és a majom, édes fiam. Mert ezen a földön sokkal több az állat, mint az ember. anyaggal és üzemanyaggal, ugyanakkor, amikor munkaalkalmakat is biztosít a nagy- és kisipar számára. Éppen mert az ipartelepek folyamatos foglalkoztatását sikerült biztosítani, az iparügyi miniszter utasítást adott, hogy a hatóságok sehol se tűrjenek el indokolatlan munkáselbocsátásokat, s általában gondoskodjanak a délvidéki munkásság szociális védelméről. Egyébként folyamatban van a délvidéki ipartelepek összeírása és a reájuk vonatkozó tudnivalók rendszerezése. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Zrt. igazgatósága ma tartott ülésében megállapította az 1940 november 30-ával zárult üzletév mérlegét. Az üzletév forgalma mezőgazdasági gépekben és műszaki cikkekben belföldön és a társaság külföldi piacain egyaránt kedvezően alakult, azonban az előző években erősen fellendült gépkocsiüzlet forgalma a háborús viszonyok következtében visszaesett. Az „Opel-service“ néven működő autójavítóüzem és autóalkatrészüzlet igen jól volt foglalkoztatva. Az elmúlt üzletév mérlege különböző, főleg a mezőgazdasági válságot megelőző időből származó kinnlevőségekkel kapcsolatban szükségessé vált 294.333.94 pengő leírások után 210.001.77 pengő tiszta nyereségegyenleggel zárul. THEFONSZAMASINII Szerkesztőség . . . . *178-426 Kiadóhivatal .... *126-726 Nyílttéri hirdetésértély *120-130 Nomád levele egy kanti idézetről Tekintetes Szerkesztőség, legutóbbi levelemmel kapcsolatosan hozzászólásokat kaptam, amelyek egyike félig kételkedő hangon érdeklődik aziránt, hogy* Immanuel Kant, a nagy königsbergi bölcselő melyik művére céloztam atekintetben, hogy maga az iskolavégzettség még nem jelent okvetlenül szellemi kiválóságot? Sokak okulása kedvéért a nyilvánosság előtt felelek neki, idézve a „Kritik der reinen Vernunft“ (A tiszta ész kritikája) 1787-ben megjelent II. kiadásának 147. oldaláról a következőket: „Az empirikus ítélőképesség jellemzi az úgynevezett természetes észt (németül: Mutterwitz), amelynek hiányát semmiféle iskola nem pótolhatja. Az ítélőképesség hiánya az, amit tulajdonképpen ostobaságnak (németül: Dummheit) nevezünk és ezen a fogyatékosságon nem lehet segíteni. A tompa vagy korlátolt agyú embert, akiből igazában csak az értelem kellő foka és annak maga alkotta fogalmai hiányzanak, bizonyos tanultsággal is elláthatjuk. De mert rendszerint továbbra is hiányzik belőle az ítélőképesség, semmi szokatlan sincs abban, hogy akadunk igen tanult férfiakra, akik tudományuk használatában gyakran elárulják ezt a fogyatékosságukat. Egy orvos testiát, egy bíró, egy politikus sok szép orvostani, jogi vagy politikai szabályt hordozhat fejében, annyira, hogy szakmájában egészen alapos oktató lehet és a szabályok alkalmazásában, mégis könnyen hibázhat vagy azért, mert az általánost elvontságában (in abstracto) beláthatja, de hogy egy meghatározott eset (in concreto) alája tartozik-e vagy sem, abban már nem tud dönteni vagypedig azért, mert nem tanították meg eléggé példák és gyakorlati tevékenység révén efféle ítélet megalkotására.“ Ha már azonban igazoltam magamat ezzel az idézettel, akkor rá kell mutatnom arra, hogy Kantnak ez a fejtegetése csak azokra vonatkozik, akik tanult, tehát „iskolázott“ emberek ugyan, de még a maguk mesterségében is legfeljebb jó szajkók, azonban önálló ítélet alkotására még abban sem képesek. (Ilyeneket gyakran hallunk a magyar közéletben s még csak azt sem mondhatjuk, hogy legalább magyar melódiákat szajkóznának vagy hogy a maguk mesterségében alapos oktatók lennének, mint azt a Vezérlő Akarat rögvalóságos eszmegyakorlatai mutatják.) Mit szólna azonban a königsbergi bölcselő azokhoz, akik, miközben a maguk mesterségében sem önállóak, beleszólnak a közkérdésekbe is, amelyekhez még annyit sem értenek? Az értelmes ember szerintem ott kezdeklik, hogy túllát a maga nemcsak egyéni, hanem mesterségbeli orrán is, mégpedig tisztán, világosan — de mit szóljunk azokról a veszedelmes kétlábú lényekről, akik ugyan a maguk egyéni vagy mesterségbeli orra hegyéig sem látnak világosan, mégis mindenáron beleütik a kárügyekbe is mindkét rendbeli orrukat? Van aztán egy másik emberkategória is: az, amelynek részesei a mesterségükben kitűnőek, de annak határvonalán túl aztán minden görögül van nekik s mert mindenáron politizálni akarnak, náluknál jóval gyatrább értelmiségit hangoskodók vezetik őket — összes orraiknál fogva. Igaz tisztelettel Buda, 1941 június 14. Nomád Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsdén a huzamosabb idő óta tartó szilárdság szombaton nyitáskor is folytatódott és a legtöbb érték magasabb árszinten mozgott. Feltűnést keltett a Magyar Nemzeti Bank-részvény 10 pengős árjavulása, melynek jegyzését a túlzott vételek miatt fel is kellett függeszteni. Ugyancsak élénk volt a kereslet az Államvasút-, Beocsini- és a Levante-részvényekben is. A tőzsdeidő későbbi folyamán elcsendesedett, áru került a piacra és az értékek fokozatosan lemorzsolódtak. Zárlatig nyereségbiztosító eladások is elmélyítették az olcsóbbodási folyamatot, úgyhogy azoknak az értékeknek nagy része, melyek árnyereséget értek el, nyitási nyereségüket nemcsak elvesztették, hanem a pénteki záróárfolyamuk alá estek vissza. Csak a Magyar Nemzeti Bank és a kisebb értékek, valamint a Trösztrészvény tartotta meg árnyereségét. A járadékpapírok piacán szilárd irányzat mellett erőteljes javulást értek el a Fővárosi kölcsönök. A budapesti értéktőzsdén szombaton a következő árfolyamokat jegyezték : Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1910. évi fővárosi kötvény 4%-os 242 (248), 1911. évi fővárosi kötvény 4%-os 19.5 (20), 1914. évi fővárosi kötvény 411%-os 459.5 (465), 1927. évi fővárosi kötvény 6%-os 132.5 (133). New York, június 14. (Zárlat.) A tőzsdén hétvégi hangulatban, igen csekély forgalommal és egyanellen irányzattal indult meg az üzlet. A le«' V tartott irányzattal zárult Allied (.110111)0111 től'u. De Iliié dem Steel 72-\, Gen. Electric 'NI'a. Gén. Motors US-1/«, Standard Oils 39'/s. U. S. Steel u.'A/s. Előző zárlat Kötések Zárlat N. Bank 280.— — 290.— T M. Bizt. 800.— — 800.— Fonciére 110.— — 110.— Gene. Mal. 11.— 11.4—11.5 11.4 Békéscsabai 39.75 — 38.5 I. Bp. Mal. 40.75 41.9—41 41.25 Hung. Mal. 70.— — 68.— Király Mal. 24.—— — 25.5 Bauxit 451.— 459—447 449.— Beocsini 39.— 41 41.— Borsodi sz. 31.5 33—32.5 33.— Szentlőrinci 32.— 33.5 33.5 Kohó 47.5 50—48 48.5 Drasche 88.— — 92.— Aszfalt 17.8 19—18.5 18.7 Kőszén 748.— 744—735 735.— Kerámia 41.— — 43.— N.-bátonyi 07.8 67.75—65 66.5 Salgó 66.9 66.75—65 65.8 Urikányi 70.5 73—68.5 68.5 Athenaeum 52.— — 54.5 Fővárosi 11.5 — 12.— Franklin 11.5 — 12.— Globus — — 19.— Révai 27.— — 28.5 Riffler 126.— — 132.— Fegyver 115.— 115.5—112 112.— Ganz 40.75 42—40.9 40.9 Láng 151.— 147—148 147.— Acél 101.5 1018—98 99.— M. vagon 89.— — 90.— Metalloch. 88.— — 90.— Rima 180.25 183—177.5 177.5 Soproni v. 35.— — 36.5 Guttmann 22.5 22 9 22.75 OF A 35.— 36.75 36.75 Nasici 132.— 134—130.25 130.25 Duna-Száva 24.5 2« 26.— Levante 5.55 6.40 6.40 Nova 50.— 48 48 — Tröszt 105.— 109.75—108 100.— Államvasút — 26 26.— Délcukor 179.— 176—177.5 176.— M. cukor 222.— 231—210 214.— Georgia 53.75 52—52.9 52.— Izzó 328.— 335—332 332 — Dréher-IL 388.— 383 383.— Fővárosi 45.— — 47.— Gschwindtl840.— 1870 1870.— Királysor 26.5 — 27.75 Mezőgazd. — 180—190 120.— Pannónia 27.5 — 28.75 Schwartzer 14.— 14.75 14.75 Lukácsfürdö — — 40.— Gyapjúmosó Sl.— 30.25—30.75 30.25 Goldberger 115.— 120 120.— M. kender 53.— , — 53.— Pamutipar 78.— 81 81.— Sz. kender 165.— —* 170.— Chinoin 57.5 57 57.— Danica 9.109.50 9.50 Diana — — 205.— Műtrágya 108.— 108.5 108.5 Keleti-Mur. 66.— — 69.— Brassói 56.— 54—63 54.25 Gumi 98— 97.9 97.75 V. forgalmi 50.4 49.4 50 49.8 Telefon 21.15 21.9 91.8 Pálfalvi 4L— 41.5—42 42.— Az árfolyamokat a 16. oldalon közöljük Állattenyésztési vándorgyűlés Baján. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya Baján vándorgyűlést tartott Puhl Pál földbirtokos elnöklésével. A vándorgyűlésen számos állattenyésztési kérdés között behatóan foglalkoztak a lótenyésztés helyzetével. Elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz, hogy minél rövidebb idő alatt állítsák fel a vármegyei lótenyésztő egyesületeket, amelyek nélkül lassan elsorvad a népies lóállomány és válságba kerül a világhírű magyar lótenyésztés. . Soronkívül intézzék el az állatbőranyag kikészítésének engedélyezését. A Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara legutóbbi ülésén felterjesztésben kérték a földművelésügyi minisztert, hogy a bőripari szakbizottság soronkívül intézze el az igásszerszámok javításához és egyéb mezőgazdasági célra szükséges bőranyag kikészíttetésének engedélyezését, mert az aratás közeledtével a különböző gépek, hajtószíjainak rendbehozása rendkívül sürgős.