Magyar Nemzet, 1941. június (4. évfolyam, 124-145. szám)

1941-06-15 / 134. szám

6 Vouzaky. Q.ó&a­ t Miatk&ht&en Egy barátom mesélte a követke­zőket: — Az ember időnként kimegy az Állatkertbe, maga sem tudja miért, körülnéz és hazamegy. Rendszerint így történik a dolog. Nálam máskép volt. Ezt mondja minap a feleségem: — Nézd, Lajos, menj ki az Ál­la­tkertbe a ‘szomszédék kis gyere­kével... szegényke még sose látta... a szülei nem érnek rá, neked meg semmi dolgod ... Ilyen szép dél­­előttön is a napot lopod . .. Talán nincs is olyan téma a vi­lágon, amelybe a feleségem ne tudna engem valahogy belevonni. Mit sem­ szóltam és elmentem a gyerekkel az Állatkertbe. Elsőnek mindjárt a majmokat akarta látni. Minden gyerek leg­inkább a majmokra kíváncsi (fi­gyelem­reméli?). Több felnőtt is állt a majmok ketrece előtt és el­tűnődve szemlélődött. Magam is érdeklődve néztem őket, íme, az állítólagos ősök. A meglepő rokonság minden­esetre tagadhatatlan. Ismerősök arcvonásait is sike­rült felfedeznem egy-egy majom­ban, ez kicsit nyugtalanított, min­denesetre nem kellett félni tőlük. Az állítólagos ősök kedvesek vol­tak, játékos kedvűek. Az ennivaló­kért kidugták a rácson a kezüket, megnézték gondosan és csak aztán ették meg. Egy családanya majom kis gyermekét bolházta, meglepő körültekintéssel szétfújta a szőreit és úgy vizsgálgatta. Idill. A nézők között akadt, akinek a majmok láttára rögtön az­ jutott eszébe, hogy be kell csapni őket: kődarabkákat, összegyúrt papiros gombócokat adott nekik és lázasan figyelte az eredményt. Valaki megjegyezte, hogy inkább paprikát kellene adni nekik, attól majd megvadulnak. Én azt hiszem, hogy a majmok származtak tőlünk és nem for­dítva, így érthetőbb a fejlődés. A gyereket a majmok után az oroszlánok érdekelték, mert félni akart, majd az elefánt, a víziló, egyszóval olyan állatok, amelyek már nagyságuknál fogva is csodá­latra méltók,­­és mindegyiket etetni akarta. Megmagyaráztam neki, hogy egyes állatok nagyon veszedelme­sek és ezért nem szabad egészen a ketrecük mellé állni, főleg ne nyújtsa be a kis kezét, mert baj is lehet belőle. Megesett már, hogy egy állat leharapta egy kis gyerek karját, satöbbi. Figyelmesen meghallgatta. Ár­tatlan szemei kerekre tágultak, s é­ve láthatóan vert ijedtében. Szegényke még nem ismerte az életet és szomorú volt, hogy nem simogathatta meg a párducot sem. Sorra megnézegettünk mindent, amit csak látni lehetett. Természetesen minden iránt élénken érdeklődött. A sok külö­nös kérdése között szerepelt az is, h­ogy miért csukják be az állato­kat, ahelyett, hogy szabadon eresz­tenék őket. Az ember idővel belefárad a sok körcs­ö­­ködésbe és igyekszik a leg­rövidebb válaszokkal menekülni előlük. Most értettem meg, miért nehéz a gyermekeket oktatni, ne­velni. Előbb-utóbb kénytelen az ember hazudni nekik és inkább a saját, mint a gyerek érdekében. Fényképezőgépet is vittem ma­gammal és több felvételt készítet­tem. Az egyik sétányon egy szelíd csimpánzot láttunk. Éppen fény­képezték. Sebtiben odaástam a fényképész mellé, hogy magam is egy felvételt készítsek róla. Amikor ezen ártatlan szándéko­mat a fényképész észrevette, mint­ha kígyó csípte volna meg elém ugrott. — Mit akar itt? Az indulatos hangtól úgy megijed­tem, hogy pár pillanatig szóhoz sem jutottam. — Fényképezni — nyögtem ki végre. — Mit akar lefényképezni? — kiáltotta. — A majmot. — Megtiltom. Attól tartottam, hogy a követ­kező pillanatban kikapja a készü­léket a kezemből és szétveri a fe­jemen. — Az én beállításomat akarja ellopni? — A beállítását? ... De uram... — Ne tegyen úgy, mintha nem értené. Az én beállításomat nincs joga felhasználni. Hordja el innen A pótolht. Lilian veszteségtől mélyen lesújtva, nagy fájdalommal tudiljuk, hogy «írása jó édesanyánk i­zv. Steiner Jónásné -Íratlanul munkás, jós. . n­ét játn­­i»az életének (Q. évében június 14-én Veszprémben elhúnyt. Steiner Viktor, Steiner Zelma Poljik­ Gelem4. Steiner Irma l­iehten sein l.n­­lo­né. Meiner Rótai Szücs Hudoliné, «Ir. Steiner Klemér. Steiner Janus, ■ír. sleiner Andor, Steiner KI»o, dr. Kunt Mimi­­né. Steiner Jenő, Steiner Ilona Encel F.rnoné gyem­ekei. Test­vére,­ unokái, menori, vejei és az ezesi j.k­oszoló rokonság. VASÁRNAP, 1941 JÚNIUS 15.­­ Magyar Nemzet Gazdasági hírek Gabonából gyerm­­esből gyenge termés várható Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara május havi jelentésében közli, hogy a tavaszi vetések közül a ku­korica vetése egyes helyeken késett, egyébként a kapásnövények kapá­lása folyamatban van, az őszi veté­sek pedig jórt fejlődnek. Ha valami elemi csapás közbe nem jön, úgy ezidőszerint gabonáiból közepes ter­mésre lehet kilátás. A gyümölcsök sokat szenvedtek a fagykár miatt, a szőlők is gyengén fejlődnek. Gy­ü­­mülcsből és szőlőből csak gyenge termésre lehet kilátás. A mezőgazda­sági munkaalkalmak az elmúlt hó­napban gyarapodtak, sőt egyes he­lyeken munkáshiány is volt. Országos vásárok június 16-ától 23-áig . Hétfő 16: Adony (Fehér m­.), Békés­csaba IC—18, Egerág Baranya m.), Győr (Győr m­.), Ipolyság (Ilont m­.), Jászárokszállás (Szolnok m.), Kapu­vár (Sopron m­.), Kisvárda (Szabolcs m­.), Kocsérd (Pest m­.), Kóka (Pest m.), Lengyeltóti (Somogy m.­, Mar­­tonvásár (Fejér m.), Mezőkeresztes (Borsod m­.)­, Munkács (Bereg m­.), Nagybaracska (B. Bodrog m.), Nagy­­igmánd ( Komárom m.), Ózd havi v., ökörmező (Máramaros m­.), Párkány (Esztergom m.), Perecsény (Ung m.), Rábahídvég (Vas m.) Tatabánya (Ko­ntárom m.), Técső (Máramaros m.), Tolnanémedi (Tolna m­.), Törökkop­­pány (Somogy m.), Túrkeve (Szolnok m.), Zagyvarékás (Pest m.), Zalaszent­­balázs (Zala m­.). Kedd 17: Apostag (Pest m­.), Galánta (Pozsony m.) 17—18: Mihályfi (Sop­ron m­.), Nagybörzsöny (Hont m­.), Nemeseid (Somogy m­.). Szerda 18: Hetes (Somogy m­.), Kaba (Hajdú m­.), Kiskunhalas (Pest m­.), Madar (Pozsony m­.), Mezőkovácsháza (Csanári m.), Olaszliszka (Zemplén m.), Siófok (Veszprém m­.), Székes­­fehérvár (Fehér m­.), Szilágy cseh (Szi­lágy m­.), Tiszaújlak (Szabolcs m.). Csütörtök 19: Bódvaszilas (A. Tolna m.), Gindli család (T­olna m­.), Keszt­­hely (Zala m­.),­­Nyírábrány (Szabolcs m­.), Pacsa (Zala m.), Süttö .(Fehér m.), Tengefic (Tolna m.) Péntek d11: Csongor (Szalmári m.), Pomádi (Bihar m.), Őriszentpéter (Vas m.), Szarvas állatv., Szilágy­­somlyó (Szilágy m.). Szombat 21: Bakonya (Bihar m­.), Makó (Csanád m.) kirakóv., Vasárnap 2­2: Nagykőrös (Pest m.). Hétfő 23: Mezőkövesd (Borsod m.), Mohács (Baranya m.), Mosonszent­­jános (Moson m­.), Nagyvázsony (Veszprém m.),Ócsa (Pest m­.), Pásztó állatv., Riese (Zemplén m.), Szob (Hont m­.), Tokaj (Zemplén m.). Erdélyi vásárok: Szerda 18: Szilágycseh állatv. (Sz. D.). Csütörtök 19: Páncélcseh állatv. (Sz. Doboka m.), Somberdok (Sz. Do­boka m.). Szilágysom­ilyó 19—2­1., Tűre (Ugocsa m­.) 19—21., Nagyszől­­lős (Ugocsa m­.), Nagyida (A. Torna m.), Jolsva (Gömör m.), Uzon (Há­romszék m­.) állatv., Alsózsuk 19—23., Hétfő 23: Törökfalu állatv., Balos átalv., Alpard­ állatv., Erdőd állatv. Vasárnaptól kezdve csak külön engedéllyel lehet textib­u!!adók­kal kereskedni A textilhulladékok forgalmának és felhasználásának korlátozását szabá­lyozó rendelet június 15-én lép ha­tályba. Ennélfogva az eddigi, textil­­hulladékok vásárlására jogosító enge­délyek (könyvecskék) érvényessége megszűnik. Az engedélyeket június 23-áig bezárólag a Textilh­ulladékok Gazdálkodási Bizottságának (Buda­pest, V., Akadémia­ utca 1.) ajánlott levélben kell megküldeni. Június 23-a után textilhulladékot csak az vásá­rolhat, akinek iparjogosítványa van és ezen felül a bizottságtól erre enge­délyt kapott. Aki textilhulladékok adás-vételével foglalkozik, de június 23-áig vásárlásra engedélyt nem ka­pott, köteles a június 24-én birtoká­ban lévő mind belföldi, mind külföldi származású textilhulladék-készletét június hibáig a Textilhulladékok Gaz­­dálkodási Bizottságának bejelenteni. Összeírják és rendszerezik a dél­vidéki ipartelepeket Az iparügyi miniszter a katonai ható­ságokkal egyetértésben eddig is több intézkedést tett, hogy a Délvidék zökkenés nélkül kapcsolódhasson be az ország gazdasági életébe. Az ipar­ügyi kormányzat első feladatának tartja, hogy az ottani ipartelepeket a lehetőséghez képest 1 4***** nyeri- magát. Mivel többen is megálltak körü­löttünk, jobnak láttam, ha szó nél­kül sarkon fordulok és otthagyom. Amikor már messze voltunk tőle, a következőket mondtam a gyereknek: — Ide figyelj, kis­fiam, szedd össze minden eszedet és figyel. Az előbbi álláspontomat helyesbí­tem. Mégsem az állatoktól kell félni. A jóllakott állat senkit se bánt, ha nem bántják őt sem, de reszketve félt azoktól, akik a ket­recen innen vannak. És az a szo­morú, édes fiam, hogy ennek az Állatkertnek igen meghatározhatat­lan a nagysága: nem tudni, hol kezdődik és hol végződik tulajdon­képpen és senkinek sincs a homlo­kára írva, hogy ki a galamb, a pár­duc, a hiéna, a tigris, az ökör, a szamár és a majom, édes fiam. Mert ezen a földön sokkal több az állat, mint az ember. anyaggal és üzemanyaggal, ugyan­akkor, amikor munkaalkalmakat is biztosít a nagy- és kisipar számára. Éppen mert az ipartelepek folyamatos foglalkoztatását sikerült biztosítani, az iparügyi miniszter utasítást adott, hogy a hatóságok sehol se tűrjenek el indokolatlan munkáselbocsátáso­­kat, s általában gondoskodjanak a délvidéki munkásság szociális védel­méről. Egyébként folyamatban van a délvidéki ipartelepek összeírása és a reájuk vonatkozó tudnivalók rendsze­rezése. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Zrt. igazgatósága ma tartott ülésében megállapította az 1940 november 30-ával zárult üzletév mérlegét. Az üzletév­ forgalma mezőgazdasági gé­pekben és műszaki cikkekben belföl­dön és a társaság külföldi piacain egyaránt kedvezően alakult, azonban az előző években erősen fellendült gépkocsiü­zlet forgalma a háborús viszonyok következtében visszaesett. Az „Opel-service“ néven működő autójavítóüzem és autóalkatrészüzlet igen jól volt foglalkoztatva. Az el­múlt üzletév mérlege különböző, fő­leg a mezőgazdasági válságot meg­előző időből származó kinnlevősé­­gekkel kapcsolatban szükségessé vált 294.333.94 pengő leírások után 210.001.77 pengő tiszta nyereségegyen­­leggel zárul. THEFONSZAMASINII Szerkesztőség . . . . *178-426 Kiadóhivatal .... *126-726 Nyílttéri hirdetésértély *120-130 Nomád levele egy kanti idézetről Tekintetes Szerkesztőség, legutóbbi levelemmel kapcsolatosan hozzászólásokat kaptam, amelyek egyike félig kételkedő hangon ér­deklődik aziránt, hogy* Immanuel Kant, a nagy königsbergi bölcselő melyik művére céloztam atekintet­­ben, hogy maga az iskolavégzettség még nem jelent okvetlenül szellemi kiválóságot? Sokak okulása ked­véért a nyilvánosság előtt felelek neki, idézve a „Kritik der reinen Vernunft“ (A tiszta ész kritikája) 1787-ben megjelent II. kiadásának 1­47. oldaláról a következőket: „Az empirikus ítélőképesség jellemzi az úgynevezett természetes észt (németül: Mutterwitz), amely­nek hiányát semmiféle iskola nem pótolhatja. Az ítélőképesség hiánya az, amit tulajdonképpen ostobaság­nak (németül­: Dummheit) neve­zünk és ezen a fogyatékosságon nem lehet segíteni. A tompa vagy korlátolt agyú embert, akiből iga­zában csak az értelem kellő foka és annak maga alkotta fogalmai hiányzanak, bizonyos tanultsággal is elláthatjuk. De mert rendszerint továbbra is hiányzik belőle az ítélő­képesség, semmi szokatlan sincs abban, hogy akadunk igen tanult férfiakra, akik tudományuk hasz­nálatában gyakran elárulják ezt a fogyatékosságukat. Egy orvos testiát, egy bíró, egy p­olitikus sok szé­p orvostani, jogi vagy politikai szabályt hordozhat fejében, annyira, hogy szakmájá­ban egészen alapos oktató lehet és a szabályok alkalmazásában, mégis könnyen hibázhat vagy azért, mert az általánost elvontságában (in ab­stracto) beláthatja, de hogy egy meghatározott eset (in concreto) alája tartozik-e vagy sem, abban már nem tud dönteni vagy­­pedig azért, mert nem tanították meg eléggé példák és gyakorlati tevé­­keny­ség révén efféle ítélet meg­alkotására.“ Ha már azonban igazoltam ma­gamat ezzel az idézettel, akkor rá kell mutatnom arra, hogy Kantnak ez a fejtegetése csak azokra vonat­kozik, akik tanult, tehát „iskolá­zott“ emberek ugyan, de még a ma­guk mesterségében is legfeljebb jó szajkók, azonban önálló ítélet alko­tására még abban sem képesek. (Ilyeneket gyakran hallunk a ma­gyar közéletben s még csak azt sem mondhatjuk, hogy legalább magyar melódiákat szajkóznának vagy hogy a maguk mesterségében alapos ok­tatók lennének, mint azt a Vezérlő Akarat rögvalóságos eszmegyakor­­latai mutatják.) Mit szólna azonban a königsbergi bölcselő azokhoz, akik, miközben a maguk mesterségében sem ön­állóak, beleszólnak a közkérdésekbe is, amelyekhez még annyit sem ér­tenek? Az értelmes ember szerin­tem ott kezdeklik, hogy túllát a maga nemcsak egyéni, hanem mes­terségbeli orrán is, mégpedig tisz­tán, világosan — de mit szóljunk azokról a veszedelmes kétlábú lé­nyekről, akik ugyan a maguk­ egyéni vagy mesterségbeli orra he­gyéig sem látnak világosan, mégis mindenáron beleütik a kárügyekbe is mindkét rendbeli orrukat? Van aztán egy másik emberkategória is: az, amelynek részesei a mestersé­gükben kitűnőek, de annak határ­vonalán túl aztán minden görögül van nekik s mert mindenáron poli­tizálni akarnak, náluknál jóval gyatrább értelmiségit hangoskodók vezetik őket — összes orraiknál fogva. Igaz tisztelettel Buda, 1941 június 14. Nomád Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsdén a huza­mosabb idő óta tartó szilárdság szombaton nyitáskor is folytatódott és a legtöbb érték magasabb ár­szinten mozgott. Feltűnést keltett a Magyar Nemzeti Bank-részvény 10 pengős árjavulása, melynek jegyzését a túlzott vételek miatt fel is kellett függeszteni. Ugyancsak élénk volt a kereslet az Államvasút-, Beocsini- és a Levant­e-rész­vényekben is. A tőzsdeidő későbbi folyamán elcsen­desedett, áru került a piacra és az értékek fokozatosan lemorzsolódtak. Zárlatig nyereségbiztosító eladások is elmélyítették az olcsóbbodási folyamatot, úgyhogy azoknak az ér­tékeknek nagy része, melyek árnyere­séget értek el, nyitási nyereségüket nemcsak elvesztették, hanem a pén­teki záróárfolyamuk alá estek vissza. Csak a Magyar Nemzeti Bank és a kisebb értékek, valamint a Tröszt­részvény­ tartotta meg árnyereségét. A járadékpapírok piacán szilárd irányzat mellett erőteljes javulást ér­tek el a Fővárosi kölcsönök. A budapesti értéktőzsdén szomba­ton a következő árfolyamokat jegyez­ték : Államadósság, kötvények, zálog­levelek: 1910. évi fővárosi kötvény 4%-os 242 (248), 1911. évi fővárosi kötvény 4%-os 19.5 (20), 1914. évi fővárosi kötvény 411%-os 459.5 (465), 1927. évi fővárosi kötvény 6%-os 132.5 (133). New York, június 14. (Zárlat.) A tőzs­­d­é­n hétvégi hangulatban, igen csekély forga­lommal és egyanellen irányzattal indult meg az üzlet. A le«' V tartott irányzattal zárult Allied (.110111)0111 től'u. De Iliié dem Steel 72-\, Gen. Electric 'NI'a. Gén. Motors US-1/«, Standard Oils 39'/s. U. S. Steel u.'A/s. Előző zárlat Kötések Zárlat N. Bank 280.— — 290.— T M. Bizt. 800.— — 800.— Fonciére 110.— — 110.— Gene. Mal. 11.— 11.4—11.5 11.4 Békéscsabai 39.75 — 38.5 I. Bp. Mal. 40.75 41.9—41 41.25 Hung. Mal. 70.— — 68.— Király Mal. 24.—— — 25.5 Bauxit 451.— 459—447 449.— Beocsini 39.— 41 41.— Borsodi sz. 31.5 33—32.5 33.— Szentlőrinci 32.— 33.5 33.5 Kohó 47.5 50—48 48.5 Drasche 88.— — 92.— Aszfalt 17.8 19—18.5 18.7 Kőszén 748.— 744—735 735.— Kerámia 41.— — 43.— N.-bátonyi 07.8 67.75—65 66.5 Salgó 66.9 66.75—65 65.8 Urikányi 70.5 73—68.5 68.5 Athenaeum 52.— — 54.5 Fővárosi 11.5 — 12.— Franklin 11.5 — 12.— Globus — — 19.— Révai 27.— — 28.5 Riffler 126.— — 132.— Fegyver 115.— 115.5—112 112.— Ganz 40.75 42—40.9 40.9 Láng 151.— 147—148 147.— Acél 101.5 1018—98 99.— M. vagon 89.— — 90.— Metalloch. 88.— — 90.— Rima 180.25 183—177.5 177.5 Soproni v. 35.— — 36.5 Guttmann 22.5 22 9 22.75 OF A 35.— 36.75 36.75 Nasici 132.— 134—130.25 130.25 Duna-Száva 24.5 2« 26.— Levante 5.55 6.40 6.40 Nova 50.— 48 48 — Tröszt 105.— 109.75—108 100.— Államvasút — 26 26.—­ Délcukor 179.— 176—177.5 176.— M. cukor 222.— 231—210 21­4.—­ Georgia 53.75 52—52.9 52.— Izzó 328.—­­ 335—332 332 — Dréher-IL 388.— 383 383.— Fővárosi 45.— — 47.— Gschwindtl840.— 1870 1870.— Királysor 26.5 — 27.75 Mezőgazd. — 180—190 1­20.— Pannónia 27.5 — 28.75 Schwartzer 14.— 14.75 14.75 Lukácsfürdö — — 40.— Gyapjúmosó Sl.— 30.25—30.75 30.25 Goldberger 115.— 120 120.— M. kender 53.— , — 53.— Pamutipar 78.— 81 81.— Sz. kender 165.— —* 170.— Chinoin 57.5 57 57.— Danica 9.10­9.50 9.50 Diana — — 205.— Műtrágya 108.— 108.5 1­08.5 Keleti-Mur. 66.— — 69.— Brassói 56.— 54—63 54.25 Gumi 98— 97.9 97.75 V. forgalmi 50.4 49.4­ 50 49.8 Telefon 21.15 21.9 91.8 Pálfalvi 4L— 41.5—42 42.— Az árfolyamokat a 16. oldalon közöljük Állattenyésztési vándorgyűlés Baján. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya Baján vándorgyűlést tartott Puhl Pál földbirtokos elnöklésével. A vándor­gyűlésen számos állattenyésztési kér­dés között behatóan foglalkoztak a lótenyésztés helyzetével. Elhatároz­ták, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz, hogy minél rövidebb idő alatt állítsák fel a vármegyei lótenyésztő egyesületeket, amelyek nélkül lassan elsorvad a népies ló­­állomány és válságba kerül a világ­hírű magyar lótenyésztés. . Soronkívül intézzék el az állat­­bőranyag kikészítésének engedélyezé­sét. A Tisza jobbpart­i Mezőgazdasági Kamara legutóbbi ülésén felterjesz­tésben kérték a földművelésügyi mi­nisztert, hogy a bőripari szakbizott­ság soronkívül intézze el az igás­­szerszámok javításához és egyéb mezőgazdasági célra szükséges bőr­­anyag kikészíttetésének engedélyezé­sét, mert az aratás közeledtével a különböző gépek, hajtószíjainak rend­­behozása rendkívül sürgős.

Next