Magyar Nemzet, 1941. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

PÉNTEK, 1941 AUGUSZTUS 1. Magyar Nemzet Római tudósítónk telefonjelentése Róma, július 31. (1,4 „Magyar Nemzet“ római tu­dósító­jának telefonjelentése.) A Duce Mantuában meglátogatta a nyugati frontra készülő feketeinges fasiszta elitcsapatokat. Ugyan­akkor hír érkezett arról, hogy az első olasz csapatok megérkeztek keletre. Ezekből a jelentések­ből arra következtetnek, hogy Olaszország most már sokkal erő­sebben vesz majd részt a szovjet ellen indított háborúban, német szövetségesével együtt vállvetve semmisíti meg a bolsevista Szov­jetuniót. A tengelyhatalmakat ebben az elhatározásukban nem ingatja meg az, hogy az angolszász hatalmak napról-napra szorosabb és bensőségesebb kapcsolatokat építenek ki a szovjettel. Az olasz lapok röviden közlik Roosevelt ki­küldöttjének, Hopkins­nak Moszk­vába érkezését és Sztálinnál foly­tatott tárgyalásait a USA-ból tör­ténő fegyverszállítraányokra vo­natkozólag. Hopkins megjelenésé­ből arra következtetnek, hogy Roosevelt éppúgy, mint Churchill, nem riad vissza attól, hogy a ten­gelyhatalmak által is felépített új európai rend ellen a szovjetet is szövetségesként használják fel. Eddig azonban sem Angliának, sem Amerikának nem sikerült semmiféle említésre méltó segítsé­get adni a Szovjetúniónak — szö­gezik le Rómában. Római politikai körökben felvetik azt a kérdést, várjon milyen útvonalon, milyen kikötőkből akarnak a Szovjetunió mindinkább csökkenő területére az angolok vagy amerikaiak fegy­vereket szállítani. Általában szá­molnak azzal, hogy a most keleten folyó nagyméretű anyagcsata befe­jezése után augusztusban a német és a vele szövetséges csapatok előrehatolása sokkal gyorsabb ütemben folytatódik majd Ezzel az angol és amerikai fegyverszállí­­tások révén nyújtandó segély még illuzóriusabbá válik. Rómában általában nagy derű­látással tekintenek a keleti front eseményei elé. —ff egy. Az Internationale Korrespon­denz értesülése szerint az iráni kormány válaszát a brit kormány nem tartja egészen kielégítőnek. Az iráni kormány szerint azokat a németeket, akik nem hivatalos szolgálatban vannak Iránban, a törvényes ellenőrzés alatt tartják, a teheráni kormány azonban nem hajlandó messzemenő lépéseket tenni. Az angol külügyi hivatalban elkészítik a választ az iráni kor­mánynak é­s abban állítólag adato­kat sorolnak fel és remélik, hogy Teheránban revízió alá veszik álláspontjukat. ♦ Ankarából jelentik: A török kor­mány kívánságára a nemzetgyűlést hétfőre összehívták. Az ülésen a kormány nagyjelentőségű külpoli­tikai nyilatkozatot fog tenni, azután a nemzetgyűlés 30 napos pihenőre megy. Szeracsoglu és Vinogradov tárgyalásai Zürichből jelentik. Ankarai jelentés szerint Sztálinnak Izmet Inönü török államelnökhöz intézett levelén kívül, szerdán Vino­gradov ankarai szovjetkövet is meg­jelent Szaracsoglu török külügy­miniszternél. Stockholmi tudósítónk telefonjelentése Stockholm, július 31. (A ,,Magyar Nemzet“ stockholmi tudósítójának telefonjelentése.) Az események középpontjában Skan­dináviában csütörtökön az angol és a szovjetorosz repülőgépeknek Petsamo és Kirkenes ellen indított támadása áll. Az Aftonbladet je­lenti Oslóból, hogy az angol és a szovjetorosz gépek különböző irá­nyokból jöttek. Mielőtt azonban még céljukat elérhették volna, a német légi­erő közbelépett, a va­dászgépek huszonhárom szovjet és angol repülőgépet lőttek le, két ellenséges gépet semmisített meg a földi légvédelem, hármat pedig a hajókon levő légelhárító ágyúk. Petsamónak angol részről történt megtámadását a finn lapok külön kiadásokban adták tudtuk Finn­országban általában nem értik az angol támadást, azt merényletnek minősítik, mert hiszen a két or­szág közt nincs hadiállapot, a dip­lomáciai kapcsolatok megszakí­tása nem jelent hadüzenetet. Finn­ország most felkészül az esetleg megújuló angol támadásokra. Tárgyalások folynak kölcsönös segélynyújtási szerződésről a lon­doni szovjet nagykövet és van Kleffen, a menekült holland kor­mány külügyminisztere közt. A megbeszélések nehezen vezetnek eredményre, általában úgy véleked­nek, hogy a legszélsőbb esetben jö­hetne létre még egy kereskedelmi szerződés is Szovjet-Oroszország és a menekült holland kormány kö­zött. Taiföld hivatalos közleményt adott ki, amelyben kijelentette: a kormány külpolitikájában semmi­féle változás nincs küszöbön, fenn akarja tartani a jó viszonyt és a gazdasági kapcsolatokat az összes környező államokkal. F. R. Zürichi tudósítónk telefonjelentése Zürich, július 31. (A „Magyar Nemzet“ zürichi tudósítójának telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: A Tu­­tulla amerikai ágyúnaszád bom­bázása és a japán megszállás alatt levő kínai területeken tett Ame­­rika-ellenes intézkedések követ­keztében a távolkeleti helyzetet nagy aggodalommal figyelik. Dip­lomáciai körök megbízható érte­sülése szerint Japán gyorsítja ugyan katonai előkészületeit, de még nem tudni, merre és mikor fog lecsapni. Legaktuálisabbnak tartják Japán terjeszkedését Tai­­föld felé és bizonyosra veszik, hogy Japán elsősorban ezen a területen akar politikai, gazda­sági és katonai engedményeket szerezni. Az Indokína által átenge­dett repülőtámaszpontok közül há­rom egészen közel esik a taiföld határhoz. Viszont az indokínai helyi viszonyok és katonai lehe­tőségek ismerői szerint az a há­rom kikötő, amelyet Vichy, mint flottatámaszpontot átengedett Ja­pánnak, nincs berendezve nagyobb hajók kijavítására, tehát egy ten­gerészeti akció számára még nem alkalmas. Legalább három hónap szükséges ahhoz, hogy Japán az új támaszpontokról további ak­ciót kezdjen Taiföld, Szingapúr vagy Irolland-India ellen. Hong­kongból, Kínából és más távol­keleti helyekről érkezett jelenté­sek szerint Japán a déli akcióval egyidejűen észak felé is katonai előkészületeket tesz, amelyek azon­ban még csak kezdeti stádiumban vannak. A legvalószínűbbnek tart­ják azt a feltevést, hogy Japán néhány hónapi várakozás és készü­lődés után ott fog lecsapni, ahol a katonai feltételek a legkedve­zőbbeknek látszanak.­­Tokióban úgy tudják, hogy a szovjet Szi­bériából eddig csak két hadosztályt vitt át nyugatra, meg akarják tehát várni, amíg a szovjet kény­telen lesz csapatainak zömét Euró­pába vinni. Tokióban szükséges­nek tartják a vladivosztoki erős szovjet támaszpont valamilyen mó­don való kikapcsolását vagy ellen­súlyozását, mielőtt a szovjet ellen döntő akcióra határoznák el ma­gukat. ★ Stockholmból jelentik: Svéd la­pok londoni jelentése szerint az alsóház szerdai ülésén Churchill miniszterelnök egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy a brit kormány Palesztinát illetően ra­gaszkodik a Balfour-deklarációhoz, amely Palesztinában zsidó nemzeti otthon létesítését mondotta ki. A brit kormány a Kairóval folytatott tárgyalásokban mindenkor tekintet­tel van erre az egyezményre. * Nagy feltűnést keltett csütörtökön egy hivatalos angol jelentés, amely szerint Latham angol őrnagyot, a konzervatív párt tagját hadbíróság elé állították. Az ellene emelt vád­ról nem közölnek részleteket. * Tokióból jelentik: A japán sajtó csütörtökön csaknem kivétel nél­kül Holland-Indiával foglalkozik. Az egyik vezető újság, a Kokumin, a következőket írja: „Holland- India csak szerencsés lesz, ha meg­érti azokat az indítóokokat, ame­lyek Japánt indokínai akciójában vezetik. Francia-Indokína déli te­rületeinek megszállása, mint szük­séges óvintézkedés következett be Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ellenséges magatartása miatt, ezeknek az országoknak esetleges légi akcióira való tekin­tettel, továbbá Csungking és De Gaulle tervei miatt. Lehetséges, hogy további lépések válnak szük­ségessé. Arolland-Indiát még egy­szer figyelmeztetik, hogy ha to­vábbra is angol—amerikai irányí­tást követ, ezzel Japán iránti ellen­séges szándékait bizonyítaná be“. * Washingtonból jelentik: A sze­nátus külügyi bizottságának elnö­kévé a lemondott George szenátor helyett Connolly szenátort, a de­mokrata frakció vezetőjét válasz­tották meg. George szenátor sok tekintetben a mérséklet politikáját követte. * A külpolitika hírei Ankarából jelentik: Moszkvából érkezett hírek szerint a szovjet hadi­üzemei az elmúlt hetek során 1.300.000 nőt vettek fel a hadba­­vonult férfimunkások pótlására. ♦ Rio de Janeiróból jelentik: A brazíliai partvidéken 18 új repülő­tér építését kezdték meg. * Washingtonból jelentik. A szená­tus elfogadta azt a törvényjavas­latot, amely zárolja a közraktárak­ban kölcsönnel megterhelt gyapot- és búzakészleteket a háború tarta­mára. Az intézkedés célja, a belföldi piaci árakat megvédeni, az eladat­lanul maradt készletek árrontó ha­tásával szemben, minthogy e készle­tek jelenleg nem találhatnak vevőre a megszokott módon. Ezért a terme­lőknek állami kölcsön formájában nyújtanak előleget a készletekre, magukat a készleteket pedig a köz­raktárakban halmozzák fel. A tör­vényjavaslat most kerül aláírásra a Fehér Házban. * Stockholmból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Mint az angol hírszolgá­lat jelenti, a moszkvai hadbíróság Halálra ítélte a gépkocsialkatrészek szindikátusának három magasrangú tisztviselőjét, ,.mert ki nem elégítő intézkedéseket hoztak a gyújtóbom­­bák ellen“. Egy német légi támadás során tűz ütött ki az üzemben és nagy károkat okozott. (MTI.) A New Orleansból jelenti a Stefani. Az egyesült államokbeli New Orleans bírósága most mondta ki az ítéletet az Amerika által lefoglalt Ada és Monsione olasz hajók legénysége ellen indított perben. A két parancsnokot egy-egyévi börtönre, a legénység tag­jait pedig 3—6 havi börtönre ítélték. (MTI.) * Párizsból jelenti a Német Távirati Iroda. A Petit Párisien közli, hogy egy francia repülőnek sikerült a tuniszi Blzertéból leszállás nélkül Francia-Szom­á­liba repülnie. Repülő­gépén egy tonna postaküldeményt és orvosszereket vitt magával az angol tengerzárlat következtében Francia­­országtól teljesen elvágott lakosság számára. (MTI.) * Washingtonból jelentik: A szövet­ségi hajózási bizottság közölte, hogy a tengelyhatalmak 30 lefoglalt hajója közül az első hajót, a Clara nevű olasz tehergőzöst szerdán szolgálatba állították. A Clara jelenleg egy Vir­ginia állambeli kikötőben rakodik. A hajózási bizottság sem a rako­mány német, sem a hajó rendeltetési helyét nem árulta el. * Londonból jelenti az NST. A Iim­er-iroda jelenti, hogy Dzsibuti francia hatóságai válaszoltak arra az angol felszólításra, hogy adják át a gyarmatot a brit haderőnek. A francia válaszjegyzék tartalmát még nem tették közzé, de a Reuter-iroda szerint úgy tudják, hogy Dzsibuti két hónapra elegendő élelmiszer­­tartalékkal rendelkezik és a francia kormánynak az a szándéka, hogy a lehetőségek végső határáig fenn­tartsa Dzsibuti fölött a maga ellen­őrzését. Lemondott az egyiptomi kormány Stockholmból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Mint a „s­euter“-iroda kairói kü­­­lönjelentésében közli, az egyiptomi kormány lemondott. Az angol jelen­tés szerint valószínű, hogy ismét Szirry pasát bízzák meg a kormány újjáalakításával. Az új kormány a független Szaad-párt bevonásával szé­lesebb alapokon fog nyugodni. (MTI.) Az új kormányban a miniszterelnök­ségen kívül ismét Szíri pasa tölti be, a belügyi tárcát is. Külügyminiszter Szálem­ Szadek pasa. Hasszán Szadek pasa, az eddigi hadügyminiszter, tagja marad az új kormánynak is. Abd­el Kavi Ahmed volt pénzügyminisztert az újonnan alakított légvédelmi mi­nisztérium vezetésével bízták meg. Churchill szerint nem változik Anglia palesztinai politikája Londonból jelenti az NST. Az utóbbi időben Angliában ismét a közérdeklődés középpontjába kerül­tek azok a tervek, hogy az angol be­folyás alatt álló arab államokat egye­sítsék valamilyen államszövetség ke­retében. A zsidó állam híveit ezek a tervek nyugtalanítják és ezzel kap­csolatban már az alsóházban is interpelláció hangzott el. Kérdést in­téztek Churchill miniszterelnökhöz az alsóház szerdai ülésén, hogy milyen az angol kormány jelenlegi állás­pontja az úgynevezett Balfour-dekla­­rációval kapcsolatban, amelyben, mint ismeretes, még a múlt világháborúban megígérték önálló zsidó állam létesí­tését Palesztinában. Churchill­ kité­rően csak annyit válaszolt, hogy Anglia palesztinai politikájának meg­változtatását nem vették tervbe. Egy pótkérdésre azt válaszolta, hogy ez a kijelentése esetleges kairói tárgyalá­sokra is vonatkozik. Churchillnek ebből a megjegyzéséből arra követ­keztetnek, hogy angol részről Kairó­ban arab konferencia összehívását vették tervbe, amelyben természetesen azok az arab államok nem vesznek részt, amelyek teljesen függetlenek akarnak maradni. Résztvevő államok­ként Egyiptomon kívül Palesztina, Transzjordánia és a két angol meg­szállás alatt álló arab állam: Irak és Szíria jöhetnek számításba. Ezzel kapcsolatban feltűnő jelenség, hogy Szíria függetlenségének kihirdetése, amelyet pedig angol részről megígér­tek, nem következett be. Ebben a kérdésben nézeteltérés merült fel az angol kormány és de Gaulle között. Legalább is erre vall de Gaulle szer­­dai damaszkuszi rádióbeszéde, amely­ben nyilván az angol terveket akarta keresztezni, amidőn leszögezte, hogy Szíriát régi kötelékek fűzik Francia­­országhoz. Német bizottság érkezett Madridba Madridból jelenti a Német Távirati Iroda. A madridi repülőtérre szerdán né­met vegyes bizottság érkezett Berlin­ből. A bizottság a spanyol kor­mánnyal tárgyal a német—spanyol munkáscsere-szerződ­és végrehajtásá­ról. (MTI.) Újabb német jegyzék az argentin kormányhoz Buenos Airesből jelenti a Német Távirati Iroda. A német nagykövetség szerdán a német futár­csomagok lefoglalásával kapcsolatban újabb jegyzéket intézett az argentin külügyminisztériumhoz. A jegyzék négy követelést tartalmaz. Először vizsgálatot és felvilágosítást kér az argentin kormánytól azoknak a záradékoknak, plombáknak és füg­gelékeknek holmaradásáról, amelyek­ről a csomagok fel voltak ismerhe­tők mint diplomata-poggyász. Ezenkívül kéri a jegyzék, hogy a képviselőház bizottsága állapítsa meg és közölje, váljon a visszaadott posta­zsákok tartalmából hiányzik-e valami vagy sem. A jegyzék követeli továbbá az ál­lítólag megtalált nyilván hamisított és becsempészett okmány bemutatá­sát, amennyiben ilyen egyáltalában van. Végül követelik mindazoknak meg­büntetését, akik részt vettek a futár­küldemény lefoglalásában.. (MTI.) A német birodalmi sajtófőnök jubileum­a Ber­nból jelenti a Német Távirati Iroda. Pénteken lesz tíz esztendeje, hogy dr. Dietrich birodalmi sajtófőnök a nemzeti szocialista párt birodalmi sajtófőnöke lett. Dr. Dietrich tevé­kenységének egyik fő eredménye volt annak beigazolása, hogy a demokra­tikus sajtó úgynevezett szabadsága sohasem volt meg, hanem csak arra szolgált, hogy leplezze ennek a sajtó­nak mindenkori pénzelőitől való függését. Dr. Dietrich a legerélyeseb­­ben szállt szembe a plutokrata sajtó hazugságával. Már jóval a háború előtt óva figyelmeztette ezt a sajtót­ü­zelmeinek kihatására és rámutatott arra, hogy súlyos háborús bűnössé­get venne magára, ha folytatná a népek kapcsolatait megmérgező va­lótlan hírszolgálatát. Ezzel kapcso­latban ismeretes Világsajtó álarc nélkül című munkája. Feltűnést kel­tettek nagy beszédei és cikkei is, amelyekben ennek az időnek kérdé­seivel foglalkozott, így az a beszéde, amelyet 1937-ben a berlini egyetem német diáksága előtt tartott a kö­zösség és személyiség problémájáról. (MTI.) Él­es félhivatalos olasz támadás Sikorski tábornok ellen Rómából jelentik. A Stefani-iroda szerkesztője írja: Sikorski, Lengyelország igazi áru­lója, Londonban szerződést kötött a Szovjetúnióval A szerződésben csodá­latos fesztelenséggel jelenti ki, hogy „az 1939-ben bekövetkezett területi változások semmisek és meg nem tör­téntek“. A zsidó szellemnek és az an­gol stílusnak ezzel a szépítgető sze­­mezével a Churchill utasításainak en­gedelmeskedő Sikorski tábornok meg­bocsátja Sztálinnak Lengyelország el­árulását és elfelejti a milliónyi len­gyelt, aki a Szovjet hitszegésének vált áldozatává. Erről a legalábbis paradoxon szov­jet—lengyel szerződésről az emberi­ség legmérsékeltebb hangú ítélete az, hogy Sikorski megfeledkezett lengyel, európai és katolikus mivoltáról, hogy szolgálatot tegyen annak a kormány­nak, amelytől fizetést húz. Ezzel a szégyenletes okmánnyal ez a kis tá­bornok, aki sohasem volt háborúiban, többet ártott Lengyelországnak, mint legádázabb ellenségei, mert megalázta Lengyelországot méltóságában, népé­nek fajában és becsületében. Berlinből jelenti az NST: A Moszkva és a lengyel emigráns­­kormány közt létrejött szerződés a Wilhelmstrasse illetékes köreinek né­zete szerint „holdbéli egyezmény“ — ahogy mondották. A német külügy­minisztériumban rámutatnak arra, hogy az a terület, amelyre vonatko­zóan Londonban megállapodtak, nem tartozik sem az egyik, sem a másik szerződő félhez. A szerződés egyetlen kézzelfogható tartalma az a tény, hogy a Szovjetunióban lévő volt len­gyel hadifoglyok sorsáról most már véglegesen döntöttek, amidőn a szov­jet rendelkezésére bocsátották őket ágyútöltelék gyanánt, tekintet nélkül arra, hogy a szovjet uralom alól most felszabadított területek lakossága a német katonákat szabadítókként üd­vözölte és e lakosok között lengyelek is vannak. A lengyel emigráns-kor­mány ez egyezménnyel most meg­kísérli —­ mindenesetre elméletben hogy a szovjetnek lehetőséget teremt­sen ismét a nyugat felé való előre­törésre és ezáltal a lengyeleket ismét kiszolgáltassa a bolsevizmusnak és kö­vetkezményeinek. Berlinben jellemző­nek tartják, hogy az angol kormány külügyminisztere útján közölte, hogy brit részről nem akarnak garanciát vállalni a tervezett területi határokért, amelyekre nézve a lengyel—szovjet egyezményben megállapodtak. Deganilista diplomatákat bocsátott el a francia kormány Vichyből jelenti a Német Távirati Iroda. A francia kormány a torinói fran­cia fegyverszüneti küldöttséghez be­osztott Quirin Marie Hubert Gueran követet kinevezte helsinki francia követté. Carla de Vaux Saint Cyr eddigi helsinki francia követet stock­holmi követté nevezték ki. Pasdevant külügyminisztériumi jog­tanácsos benyújtotta lemondását. Le­mondását elfogadták. Haladéktalanul elbocsátották Baden és Bougner an­karai, Offroy szaloniki nagykövetségi titkárokat, valamint Chancel Chance bukaresti konzult és Voillery kon­zult. Az említettek nem követték a kormány irányvonalát s részben an­gol és dogaulista érdekek szolgálat­ban tevékenykedtek.

Next