Magyar Nemzet, 1941. szeptember (4. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-02 / 199. szám

RECO, 1941 SZEPTEMBER 1 Berlini tudósítónk telefonjelentése Berlin, szeptember 1. (A „Magyar Nemzet“ berlini fu­tási tó­jának telefonjelentése.) A há­­ború kitörésének évfordulóján a lessel lapok nemcsak az elmúlt háborús év eseményeinek össze­foglalását köztik számokban, ha­rom a végleges német győzelemről s írnak, amely egyetlen német előtt sem kétséges. Míg Churchill Roosevelt atlanti találkozója a reakciós erők felszabadítása jegyé­ben, addig a keleti fronton lefolyt megbeszélés az európai újjáépítés szellemében folyt le. Teheráni jólért ősiül körökben és szovjet csapatok között az össze­köttet­és. Finn részről hivatalosan cáfol­ják azokat a külföldi sajtóban ter­jesztett híreket, amelyek szerint Finnország már meglehetősen ki­merült volna a Szovjetúnió ellen folytatott háborúban. Nemcsak a washingtoni finn követ cáfolta meg ezeket a célzatos híresztelése­ket, hanem hivatalos közlemény is tökéletesen hamisaknak minősí­tette az említett tudósításokat. Német részről a katonai helyzet­ről szólva kijelentették, hogy észa­kon a szovjet csapatok helyzete így tud­ják, hogy hétfőn Teherán- I most már válságosra fordult. Már ról északnyugatra létrejött a brit­­ régebben közölték, hogy a német csapatok egyrészt a Finn-öböl és a köttetést Szentpétervár és Moszkva között és ezzel egyidejűleg finn csapatok egyrészt a finn öböl és a Ladoga-tó, másrészt a Ladoga- és az Onega-tó közötti területen foly­tatták előnyomulásukat. Berlinben a japán—amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban utal­nak arra, hogy japán részről mind világosabban hangsúlyozzák: a ja­pán politika a háromhatalmi egyezményre épül és ebben a te­kintetben semmiféle változás sem­ várható. Stockholmi tudósítónk telefonjelentése utasították a pánszlávizmus kérdé­sének napirendre tűzését. A lengye­lek attól tartanak, hogy a pánszláv gondolat elfogadása a Szovjet­­úniónak olyan döntő befolyást biz­tosítana, amely végül Lengyel­­ország megsemmisülését vonná maga után. Ezért a londoni lengyel körök mindent elkövetnek, hogy a szerb és jugoszláv képviseleteket ennek a pánszláv csapdának a ve­szélye felől felvilágosítsák. Stockholm, szeptember 1 (A ,,Magyar Nemzet“ stockholmi tudósítójának telefonjelentése.) A kis szláv államok Londonban szé­kelő úgynevezett szabad kormányai körében növekvő aggodalommal figyelik a Szovjetúniónak azt a tö­rekvését, hogy a szláv népeket a pánszlávizmus örve alatt a saját céljaira igyekszik hasznosítani. Már a Lozovszkij által rendezett rádióelőadásoknál is, melyek az összes szláv népeknek szólnak, amelyeken állítólag minden szláv nép képviselője beszélt, nehézségek támadtak.. A jugoszláv kormányhoz közelálló londoni körökből szár­mazó értesülés szerint a moszk­vai jugoszláv követ megállapította, hogy ezeknek a rádióelőadásoknak szónokai kivétel nélkül szovjet­oroszok vagy kommunista emig­ránsok voltak, akik ma már szovjet állampolgárok. Mindössze egy valódi lengyelt találtak, aki a mikrofon elé lépett. Ezt az ügyet időközben Lengyelország, Jugo­szlávia és Benes képviselői London­ban élénken megvitatták s ebben a vonatkozókban köztük is ellentétek támadtak, mert míg Benes feltétel nélkül rendelkezésére óhajt állni a­ csendesóceáni háború vagy béke bolsevikoknak, a lengyelek vissza-­­ kérdését. A tokiói sajtó úgy látja, hogy a Hitler—Mussolini-találkozón a fő­téma az Irán elleni gyors brit— szovjet sikerrel szemben indítandó ellenakció volt. Nagy érdeklődés­sel figyelik Törökországot, amely a két hadviselő fél között központi helyzetet foglal el és általában a Hitler—Mussorim-találkozó után gyors eredményeket várnak. A londoni Times hongkongi tudó­sítójának távirata szerint az egész Távol-Keleten türelmetlenül vár­ják a Washingtonban folyó japán— amerikai tárgyalások eredményeit. Meg vannak győződve arról, hogy ezek a tárgyalások eldöntik a telefonforgalomban való használati tilalma folytán keletkeztek. Kérték, hogy a vonatkozó rendeletek vissza­vonása megfelelő módon közöltessék. Ezeknek a tárgyalásoknak folya­mán újból felmerült annak a szük­ségessége, hogy Antonescu Mihály miniszter­elnök-helyettesnél kihallga­táson jelenjék meg. Eleget tett az összes előírásoknak, hogy ez a ki­hallgatás megtörténjék. A kihallga­tás végett Brassóból, ahol megbeszé­lése volt a német—olasz vegyes­bizottsággal, visszatért Bukarestbe. Parecz György főtitkár szintén Bu­karestben tartózkodik. Zürichi tudósítónk telefon­jelentése Zürich, szeptember 1. (A „Magyar Nemzet“ zürichi tudósítójának telefonjelentése.) A brit és szovjetorosz csapatok Te­herántól északnyugatra és az Urmia-tónál érintkezésbe léptek egymással és most már együttesen folytatják a fontos hadműveleti helyek megszállását. Ali Fungari miniszterelnök a képviselőházban beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Tehe­ránban egy-két nap múlva minden rendben lesz Élelmiszer van bő­ven és a fővárost nem fenyegeti semmiféle veszély. A miniszter­­elnök ezután így folytatta beszé­dét: — Különös híreket hallok és sokan távoznak Teheránból. Ez merőben fölösleges. Válsággal áll­tunk szemben, de a kormány gyorsan megbirkózott vele. Most a közvélemény feladata, hogy segít­ségünkre legyen és álhírekkel ne okozzon újabb nehézségeket. Fel­szólítjuk a nemzetet, őrizze meg nyugalmát, annál inkább, mert az országot nem fenyegeti semmiféle részély * Beirutból jelentik: A Szíriai had­járat brit­ hadifoglyait mind vissza­szállították Szíriába és szabadon bocsátották. * Nem Yorkból jelentik: Két nagy repülőgépen 47 szovjetorosz állam­polgár érkezett az alaszkai Nomebe. Valamennyien diplomáciai útlevél birtokában vannak. Csütörtökön délelőtt indultak Moszkvából és Washingtonba mennek tovább megbeszéléseket folytatni. Hivata­los közlés szerint a szovjetorosz gépek külön engedélyt kaptak arra, hogy az amerikai hadsereg repülő­terein szálljanak le és a hadsereg készletéből vegyenek­ fel üzem­anyagot a továbbrepülésre. Az amerikai felségvizek határaitól az Egyesült Államoknak három bombavető repülőgépe kísérte a szovjetorosz repülőket. Stockholmból jelentik. A Times katonai szakértője jóslatokba bo­csátkozik a háború újabb fejlemé­nyéről és a többi közt a követke­zőket írja: — Az angol illetékes körök fi­gyelmét nem kerülte el, hogy a Hitler—­M­ussoli­ni-találkozóval egy­­időben a Balkánon nagy arányos ka­tonai készülődések folynak. A leg­nagyobb erővel látott munkához a Todt-szervezet, javítják a balkáni országutakat és fejlesztik a közle­kedést. Ezek a tévézők mutatják, hogy milyen irányban készül fel­lépésre a tengely, mihelyt a tél meglassítja a keleti hadművelete­ket és csapatok szabadulnak fel. Londonban bizonyos elégedett­séggel állapítják meg, hogy az el­múlt augusztus volt a háború ki­törése óta az első hónap, amelyben nem fordult elő légi riadó. Ennek ellenére az óvintézkedéseket a leg­szigorúbban betartják és megemlé­keznek arról, hogy Churchill már régebben bejelentette, hogy szep­tember elejét igen válságosnak tartja az invázió lehetősége szem­pontjából. * Stockholmból jelentik. A lenin­­grádi egyetemen — bizonyára a közvélemény megnyugtatása érde­kében — hétfőn ismét megkezdték az előadásokat. A romániai Ma­g­yar Népközösség közleménye Temesvárról jelönk­ a Bud. Tud.: Dr. Gyárfás Elemér, a romániai Magyar Népközösség elnöke a követ­kezőket­ közli: Az elnök a múlt hetet Bukarestben töltötte s a népközösség folyó ügyei­vel foglalkozott, írásban is jelentést tett a legfel­sőbb b­anktanácsnak és a külügy­minisztériumnak azokról a tárgyalá­sokról, amelyeket Budapesten a pénz­­intézetek és azok fiókjainak műkö­dése ügyében folytatott. A kultuszminisztériumban közben­járt Argay György, a romániai ma­gyar evangélikusok szuperintendánssá történt megválasztásának jóváhagyása érdekében. Augusztus 21-én Szász Pál alel­nök társaságában hosszú megbeszélést folytatott Pap Valér miniszterrel. Rá­mutattak azokra a nehézségekre, amelyek a magyar nyelvnek nyilvá­nos helyeken, a postai, távíró- és 3 Majszk­i szoros di­plomizáciai és katonai angol—szovjet együtttműk­ödést k­íván jelenti a Budapesti Londonból T­udósító: Majszki, londoni szovjet követ be­szédet mondott, amelyben Anglia és a Szovjetunió még szorosabb diplo­máciai és katonai együttműködése mellett foglalt állást. S­oosevelt beszéde az amerikai mun­ka­ünnepen N­ycleparkból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Roosevelt elnök hétfőn a munka­­ünnep alkalmából tartott beszédében kijelentette: „Mindent meg fogunk tenni, ami erőnktől telik, hogy Hit­lert és nácierőit megverjük." Az Amerikai Egyesült Államoknak — folytatta Roosevelt — „teljes mér­tékben vállalniuk kell azt a szerepet, hogy legyőzzék a vad erőszaknak azokat az erőit, amelyeket Hitler most szabadjára engedett“. (MTI.) New Yorkból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Roosevelt a munka napja alkalmá­ból mondott rádióbeszédében nyoma­tékosan figyelmeztette mindazokat, akik azt hiszik, hogy Hitlert ostrom­­zár alá helyezték vagy pedig meg­állították. Ez igen veszélyes feltevés volna. Ha a harci cselekmények az egyik napon a látszat szerint kisebb méreteket öltenének, ez csak annak előjele volna, hogy Németország még erősebb ütésre készülődik. Az Egye­sült Államok szabadságának védelme előbbre való az egyéni érdekeknél. Az Egyesült Államokra kemény és veszélyes feladat vár. A Németország feletti g­­őzelem hosszadalmas és ne­héz lehet. (MTI.) New Yorkból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Az Associated Press írja Roosevelt rádióbeszédéről: Az elnök semmivel sem jelezte, mit gondol, azaikor ki­jelentette, hogy „az amerikai Egye­sült Államok mindent meg fognak tenni, ami erejüktől telik, hogy Hitlert megverjék". Nem ment sehol sem oly messzire, hogy azt mondta volna: az Egyesült Államoknak újból be kell lépniük a háborúba. Annyi­­ban viszont tovább ment, mint min­den korábbi állásfoglalásában, hogy lekötötte az északamerikai Egyesült Államokat amellett, hogy teljes mér­tékben vállalja a maga szerepét „a­ vad erőszak ama erőinek letörésében, amelyeket Hitler szabadjára enge­dett". (MTI.) I PHILIPS Lm .. v­ * 'A 550 szálltak fel először kezdetleges léggömbjükkel a Montgolfier fivérek. Ma már biztos, mo­dern repülőgépekkel napok alatt bejárhatjuk az egész világot A Philips-rádió ezt is felülmúlja, mert pillanatok alatt elvisz a világ bármely részébe.

Next