Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-22 / 241. szám
6 A legöregebb erdélyi újságíró elmúlása A Magyar Nemzet röviden már megemlékezett Magyari Mihály, a kolozsvári Ellenzék volt szerkesztőjének és tulajdonosának haláláról. Magyari Mihály azonban bővebb méltatást is érdemel, mert a XIX. század végének és a XX. elejének egyik rendkívül érdekes és rendkívül érdemes erdélyi figurája volt. Ezeréves folytonossággal dicsekvő székely primőr családból származott s fiatalos hevületében a családi előkelőség és vagyon ellenére is az egyszerű tanári pályára készült és úgy látszott, hogy az unitárius egyházi életben keres majd vezetői szerepet. A politika másként határozott. A múlt század nyolcvanas éveiben Tisza Kálmán ál-szabadelvűsége és ál-kiegyezési politikája rendkívüli elégedetlenséget keltett Erdélyben s a függetlenségi és 48-as párt erdélyi vezetői, mint Ugron Gábor, Bartha Miklós, Ilóry Béla és mások szükségét érezték, hogy Kolozsvárt végre erős ellenzéki lap állítsa meg az általános erdélyi romlást és az elhanyagolásból eredő szegénységet. E csoporthoz csatlakozott Magyari Mihály is, követve sógora, Hóry Béla árvaszéki elnök példáját, kinek belmagyaratcai háza sok nevezetes esemény színhelye lett: vagyona kockáztatásával ő lett az 1881-ben meginduló Ellenzék kiadótulajdonosa és segédszerkesztője, majd pedig — mikor a képviselői mandátum és vezércikkírás egyre inkább a fővároshoz kötötte az Ellenzék nagy lapvezérét, Bartha Miklóst — felelős szerkesztője is. Az Ellenzék a legragyogóbb vidéki lappá nőtt föl s úgyszólván minden nagy erdélyi mozgalmat ő kezdeményezett. Így indult meg benne az EMKE megalapításának mozgalma, a Mátyás-kultusz, amelynek eredménye volt a nagy király szülőházának restaurálása és a Fadrusz-szobor felállítása, az Ellenzék kezdeményezte Erdély vasúthálózatának fejlesztését, a székely kongresszusokat, az EGE-munkát, az erdélyi hitelélet és közgazdasági független alakulatait. Ezekből a harcokból Magyari Mihály oroszlánrészt kért magának és mint az állandó március 15-i bizottság vezető tagja s a függetlenségi párt egyik vezére, a tanácsházban pedig, mint városi képviselő és a Tisza- és Bánffy-rendszer ellensége rendkívül hatásos küzdelmet folytatott. Törhetetlen politikus és tiszta szándékú újságíró, ki előtt az ellenfelek is meghajtották magukat. A híres memorandumper idején, amikor számos külföldi és fővárosi újságíró heteken át tartózkodott Kolozsvárt, megalapította az „Itthon“ nevű újságíró társaskört, amely nemcsak a sajtómunkásokat, hanem Kolozsvár értelmiségi embereit is összefogta. Az Ellenzéknél számos nagynevű újságíró és szépíró nőtt fel, aki mind mély hálával zárta szívébe Magyari Mihály nemes alakját. Az Ellenzék átvezette az erdélyi társadalmat a bomladozó XX. századba is: az ő függetlenségi s keresztény politikáját aztán igazolták korunk ma eseményei. Magyari Mihály még a kisebbségi korszak elején is ott állt az ő Ellenzékénél az élen s rajta volt, hogy mind a mai napig a legszebben és legtisztábban képviselje az erdélyi hagyományt és az erdélyi jövendőt. A román hatalom nyomását azonban nem bírta el sokáig; bámulatos áldozatkészséggel átengedte nagyhírű és nagyhatású lapját az új kisebbségi nemzedéknek, maga pedig Budapestre költözött, ahol egy ideig az erdélyi és unitárius mozgalmakban vett részt, majd szerényen visszavonult a vidám öregségbe. Most aztán 85 éves korában halt meg. Kedden temették el a farkasréti temetőben és temetése igazi erdélyi temetés volt az unitárius egyház szertartása szerint, nagy és előkelő közönség részvételével. A sírnál az erdélyi társadalmi intézmények nevében Sándor József, volt magyar képviselő és román szenátor, az EMKE most nyugalomba vonult tiszteletbeli elnöke, az erdélyi sajtó nevében pedig Krenner Miklós búcsúztatta el. Száznegyvenezer látogatója volt egy hónap alatt a budapesti múzeumoknak A fővárosi Statisztikai Havi Füzetek, amelyeket a főváros Statisztikai Hivatala szerkeszt kiváló gondossággal, havonként arról is beszámolnak, hogy ez egyes múzeumokat hányan keresik fel Budapesten. Hónapról-hónapra változnak ezek a számok, rendesen a nyári hónapokon kevésbbé bújják az emberek a múzeumokat, amikor a szabadban lehetnek. Annál feltűnőbb, hogy az idén augusztusban rendkívül sok látogatója volt a múzeumoknak. Annyira hirtelen ugrott fel a szám, hogy szinte alig találunk rá magyarázatot. Július hónapban csak 27.731-en fordultak meg az összes múzeumokban, augusztusban pedig 148.44,1 volt a látogatók száma. Ebben a hónapban, amikor Szent István napja körül a vidékiek özönlenek a fővárosba, amúgy is rendesen meg szokott növekedni a múzeumok látogatottsága, de ilyen nagyarányú számemelkedésre alig volt eddig példa. A nagy fellendülést mutatja az az összehasonlítás is, hogy tavaly augusztusban 96.459-en látogatták a múzeumokat. A szám növekvése tehát a múlt évi augusztushoz képest is több mint 50%. Az év első nyolc hónapját összevéve, a fejlődés nem ilyen nagyarányú, mert — kerek számokban — a tavalyi 426 ezerrel az idén csak 434 ezer ál szemben. 1939-ben, amikor még teljes békeállapot volt, az első nyolc hónap alatt 462 ezer volt a múzeumok látogatóinak száma, tehát az idén már majdnem elértük ezt a békebeli állapotot. Az egyes múzeumok közül ezúttal a Közlekedési Múzeum vezet 41.530 látogatóval. Utána a Mezőgazdasági Múzeum következik, ahol 27.368-an fordultak meg. Gyors iramban tör előre a Hadimúzeum látogatottsága, talán a háború hatása alatt; itt 12.676-an szemlélték a régi emlékeket. Ezután a Szépművészeti Múzeum következik 10.224 látogatóval. A Nemzeti Múzeum tárai közül legtöbben látogatták az állat- és ásványtárat, ahol 9396-an fordultak meg, a történeti osztályban pedig 8023-an. Érdekes, hogy Szent István-napja körül a vidékiek legnagyobb része megfordul a Várban, aini ilyenkor sokan megnézik az Erzsébet királyné emlékmúzeumot is; augusztusban 7800-an jártak itt. Az évi látogatóknak úgyszólván fele erre az egy hónapra esik (júliusban csak 1100 látogatója volt). Hasonló a helyzet a halászbástyás múzeummal, augusztusban itt is 4129-en fordultak meg, míg az előző hét hónap alatt összesen csak 2939-en. Nagyobb számmal szerepel még az Országgyűlési Múzeum, amelyet 5008-an látogattak, végül az Iparművészeti Múzeum, amely 3240 látogatóval dicsekedhetett. A többiek forgalma már egészen csekély. Sajnálatos, hogy például a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályát csak 396-an látogatták, talán távoli fekvése miatt. Érdekes, hogy ezt a múzeumot inkább a téli hónapokban keresik fel. Az augusztusi 118.443 múzeumi látogató közül 105.119 volt ingyenes és 43.324 volt fizető. Vannak múzeumok, ahol ingyenes a látogatás, például a Nemzeti Múzeum növénytani osztálya, a Goethe-, Széchenyi-, Vörösmarty-szoba, majd a Népegészségügyi Múzeum, az Aquincumi és az Országgyűlési Múzeum. Az Erzsébet királyné emlékmúzeumnak és a néprajzi osztálynak csak fizető látogatói vannak, a Hadimúzeum látogatóinak is több mint 90 százaléka belépti díjat fizet. Mittler Bernit — gyermekei, unokái és az összes rokonok nevében is — a fájdalmaiét porig sújtva, negfért szívvel jelenti, hogy legdrágább kincse, bőséges élettársa, a legönfeláldozóbb hitves, anya és nagyanya, a leghiibb testvér és rokon Mittler Barnámészfil. Uehhtmann Ida jóságos szíve legboldogabb házasságának 37. és áldásos életének 58. évében október 20-án, rövid szenvedés után megszűnt dobogni. Drága halottunkat szerdán, október 7-én déli Vili órakor fógjuk a rákos, keresztúri temetőben örök pihenőhelyére kísérni. Örökké siratják: Kornélia, Edith és Lilly leányai; Artúr, Tibor, Miklós és Lilly fiai; Berczelier Oszkár, Barlasi György vajéi; Tamás és Evelyn unokái; továbbá László Lajos és László Kálmán testvérei feleségeikkel, Gizellával és Irénkével; unokahugai, unokaöccse, a nagyszámú rokonok és ragaszkodó igaz barátok. Drága Anyuért Csak tested távozott tőlünk, lelked mindig velünk maradt TEISFONSZAMAINK: Szerkesztőség , . . . *128-428 Kiadóhivatal , . . . *126-726 Nyílttéri hirdetésostély *120-130 — Magyar Nemzet__ A közellátási miniszter betegsége A Magyar Távirati Iroda jelenti: Györffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter könnyű meghűléssel megbetegedett és orvosai tanácsára néhány napig az ágyad őrizni kénytelen. Minisztertanács A Magyar Távirati iroda jelenti: A kormány tagjai kedden reggel 9 órakor Bárdossy László miniszterelnök elnöklése alatt minisztertanácsra gyűltek össze, amelyen folyó ügyeket beszéltek meg. A minisztertanács a kora délutáni órákban ért véget. Péntekre összehívták a 42-es bizottságot A Magyar Távirati Iroda jelenti: A 42-es tagú országos bizottság október 24-én, pénteken déli 12 órakor a képviselőház miniszterelnöki tanácstermében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. A m. kir. minisztérium rendelete a must besűrítésének engedélyhez kötése tárgyában (utólagos bejelentés). 2. A m. kir. minisztérium rendelettervezete az ipolytarnóc-losonci vonalrész megváltása tárgyában. Wünscher Frigyes és Steingaszner Pál Albertfalva díszpolgárai A tavaszi árvíz nagy mértékben sújtotta Albertfalva községet is. Az árvédelmi munkában a honvédség mellett igen nagy segítségére volt a községnek a Hangya Szövetkezet vezetősége is, különösen az élelmezésnél. Albertfalva község most díszközgyűlést tartott, amelyen dr. Csedle János főjegyző dr. Wünscher Frigyesnek, a Hangya alelnök vezérigazgatójának és dr. Steingaszner Pálnak, a Hangya ügyvezető igazgatójának átnyújtotta a község díszpolgári oklevelét, az árvíz alkalmából kifejtett odaadó munkásságuk elismeréséül. Csütörtökön lesz az első vitézzé avatás Marosvásárhelyt Marosvásárhelyről jelentik. Október 23-án lesz Marosvásárhelyt az első vitézzé avatás. Ezen a napon 25 vitézt vesznek fel a Vitézi Rend kötelékébe. (MTI.) Az anyaggazdálkodási bizottság építési hozzá járulása nem jelenti az anyagok feltétlen biztosítását Az építkezések korlátozásával kapcsolatban Szendy Károly polgármester utasítást küldött a fővárosi hatóságokhoz. A polgármester rendelkezése szerint az olyan építési ügyet, amelyben az építtető a munkálatokat megkezdte, hivatalból nem lehet felülvizsgálni, hanem csak az építtető kérelmére. Megkezdettnek kell tekinteni az olyan építkezést, ahol a munkálatok október 10-éig annyira haladtak, hogy a szerkezeti részek építését is meg lehetett kezdeni. Közli a polgármester, hogy az anyaggazdálkodási bizottságnak az építési engedélyek kiadásával kapcsolatos nyilatkozata a hatóságra nézve kötelező. Ha a főváros valamilyen építési terv módosítását a bizottság nyilatkozata alapján anyaghiány miatt tagadja meg, ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha azonban az építési hatóság a módosított tervek szerint való építést feltételhez köti, akkor a határozat ellen jogorvoslattal lehet élni. Ha feltételekhez kötik az építést, azt a telekkönyvbe is be kell jegyezni. Magánterületen történő járda- és útépítésre szintén alkalmazandók az új rendelkezések. Olyan ügyben, amelyekben az építésügyi hatóság még határozatot nem hozott, meg kell vizsgálni, hogy a tervek az új szabályoknak megfelelnek-e. Ha nem felelnek meg, a kérelmezőnek nyolc nap alatt nyilatkoznia kell, hajlandó-e a terveket módosítani, ellenkező esetben a kérelmet elutasítják. Hangsúlyozza a polgármester, hogy az anyaggazdálkodási bizottságnak az engedély kiadásához való hozzájárulása még nem jelenti az építőanyagok feltétlen biztosítását. Felhívta a polgármester a kerületi elöljárókat, hogy nyolc nap alatt tegyenek jelentést az új építkezések állásáról. Színházi hírek Új színigazgatók. Manapság furcsa dologra jön rá az ember, ha néhány hét előtti újságpéldányokban lapozgat. Így jártunk most, hogy az egyik színházi lap riportját összehasonlítottuk egy-két régebbi nyilatkozattal, ugyanazok szájából, akik az említett riportban szerepelnek. Azokban a pár hét előtti újságpéldányokban az újdonsült színigazgatók nyilatkoztak első pesti szezonjukról, programot adtak, meglehetősen intranzigens, meg nem alkuvó szellemben a feledtetni kívánt közelmúlt iránt. Könyörtelenül és ünnepélyesen kitűzték a célt ezek a nyilatkozatok: nívót adni a nívótlan pesti színházi szellemnek, friss italt tölteni a művészet serlegébe, melyből — szerintük — meglehetősen vegyes közönség meglehetősen vegyes italokat szürcsölt legutóbb. Valóságos tabularosa-járvány dühöngött az újonnan lett színigazgatók között, hideglelős állaniakarással tiltakoztak minden ellen, ami a régi szellemre emlékeztetett, írókat, színészeket bélyegeztek meg és üldöztek ki színházaikból. Ez volt pár hete. S tanulságos lesz összehasonlítani mindezzel az említett színházi lap napokban megjelent legújabb számát, amiben ugyanezek az igazgatók nyilatkoznak ugyanerről a kérdésről. Ugyanezek az igazgatók, mondjuk, de közben mindenesetre eltelt néhány hét s az a néhány hét már nem papirosnál, a tervezgetéseknél találta az igazgatókat, hanem a színházi élet küzdőterén, a mindennapos valóságok között. Azai lényeges különbség. Az történt tehát, hogy az egyik nagymúltú és most megújult magánszínházunk új igazgatója ekképpen nyilatkozott a napokban egy színházi riporter előtt: — Vegyes műsort akarok adni, ugyanúgy, mint más években adott a színház. Hű akarok maradni a Magyar Színház tradícióihoz. Műsorom nem különbözik a régmúlt vagy a közelmúlt hagyományaitól. Aztán a közönségről nyilatkozik, hogy mi különbséget lát ő, a vidéki stagione-igazgatóból előlépett pesti színigazgató, a pesti és a vidéki publikum között? — Nem látok semmi különbséget. Mivel pedig a vidéki publikumot , ha nyilatkoznak legutolsó faluig kitűnően ismerem, bizalommal nézek a pesti szezon elé. Nem hisszük, hogy a fentiek kommentárt kívánnának, egyet mégis hozzáteszünk mindehhez. Egy régi bölcs azt tanácsolta, hogy fontos kérdésekben előbb számoljunk tizet magunkban s csak azután válaszoljunk. Mi tovább mentünk. Három hétig vártunk a válasszal. * A kormányzói pár „A milliomos“ jubiláris előadásán. Hétfőn adták huszonötödször az Új Magyar Színházban Bónyi Adorján nagysikerű darabját, „A milliomos“-t, a főszerepben Csortos Gyulával. Az első jubiláris előadáson a kormányzó is megjelent, hitvesével és családjával és nagy érdeklődéssel figyelte a darabot és a kitűnő előadást. * Csehov! „Három nővér“ című színjátéka a Vígszínház soron következő eseménye. A felújítás Horváth Árpád rendezésében, igen érdekes szereposztásban kerül színre. Varsányi Irén hajdani szerepét Mezey Mária, Gombaszögi Fridáét Fényes Alice, Makay Margitét Tolnay Klári fogja játszani. A férfiszerepek a Vígszínház egész élgárdáját foglalkoztatják, érdekes azonban Kőműves Sándor szereplése, akit, a színészkamarával vívott hosszas harcok után, a Három nővérben léptet fel az idén először a Vígszínház és Mihályi Ernőé, aki a Pódium színpadán töltött sok esztendő után ugyancsak most lép először „nagy“ színpadra. * Az Andrássy Színházban még hosszú karrier előtt 611 a Boldoggá teszlek című bohózat, de a következő darab szerepeit már kiosztották. Egy olasz vígjáték kerül sorra Vaszary János átültetésében. Három főszerepét Muráli Lili, Páger , Antal és Pálóczy László kapta meg. * „Ady és költő kortársai“ címmel nagysikerű irodalmi estet rendeztek vasárnap a Zeneakadémián. Horváth Béla bevezető előadása után Lánczy Kató, Makkay Margit, Maróthy Anna, Szilágyi Szálló Eszter, Básthy, Greguss és Pataky Jenő szavaltak.. * Babits Mihály Oedipus-fordítása csütörtökön este 8 órakor kerül először műsorra. A rádióban adják elő, Tímár Józseffel a címszerepben. Zenei hírek * Mozart-est. Hétfőn a népművelés kolarf-esttel nyitotta meg nagyzenekari estéit a Művelődés Házában. A Fővárosi Énekkar a dicséretes betanító munkát végző Karvaly Viktor vezényletével a nagy c-moll miséből adott elő részleteket. Ez az impozáns torzó hatalmas előadási feladat, amivel sikeresen birkózott meg az együttes. A szólókat Osváth Júlia, sajnos, megdöbbentő indiszpozícióval tolmácsolta. Ilyenkor látszik, hogy a kosztüm, a díszlet, a világítás és nem Utolsó sorban a játék mennyit segít az Operaházban. Éppen ezért nagyon üdvösnek és kívánatosnak tartjuk, hogy énekeseink a nagyobb feladatot jelentő hangversenyeken való intenzív közreműködésükkel ellenőrizzék maguk is művészi eszközeik tisztaságát. Ami a zenekari számokat illeti, a publikum nem tudhatja, hogy a tolmácsolásban mi a dirigens és mi a zenekar művészeinek érdeme. Szomorú dolog, hogy a Fővárosi Zenekar igazgatója, dr. Csillény Béla, még ma sincs tisztában a vezénylés elveivel. Görcsös mozdulatai vannak, egyik lábáról a másikra állva imbolyog, a leghalkabb részeknél is fölösleges felsőtesti nyugtalanságot árul el , hogy csak a kirívó hibákra figyelmeztessük. Az ütemezési technika alapelemeit jó volna, ha egy szakavatott mester vezetése alatt sürgősen elsajátítaná, ha már a főváros zenekarának generálisa lett. A Mozartstílus egyike a legnehezebbeknek, de az már hiba, hogy az asz-dur szimfóniatempóit sem ismeri eléggé s avatatlan kézzel nyúl egy ilyen tökéletes remekműhöz. A II. és IV. tételben bántó ingadozást figyelhettünk meg, a III. tételt a kecses menuetto allegretto helyett pedig túlhajszolt tempóban mint allegro moltot darálták le. Az interpretációnak vajmi kevés köze volt Mozart tökéletes, csipkefinomságú, lecsiszolt stílusához. Külön fejezet a c-moll koncert kísérete. A bizonytalanságot itt főleg az okozta, hogy a külföldről importált példa szerint a karmesteri pultot a zongora mögé helyezték. Ez magában nem baj, ha a vezénylő profilt mutatva figyeli a pianistát. A gőgös háttal felásással azonban már eleve vízbe esett a finom nüanszokat követelő együttműködés. Jóhiszeműileg feltesszük, hogy Csilléry jobb helyezkedésével a csellés-botlások száma kevesebb lett volna. A kiváló Károlyi Gyulát is láthatóan idegesítette a dolog, legalább is ennek tulajdonítjuk szokatlan melléütéseit. A koncert alapján megállapíthatjuk, hogy a zenekar összeállítása veszedelmesen meggyengült. Az oboák, fagotok, kürtök, harsonák sokkal gyengébbek a tavalyinál, a vonósok precizitása is sok kívánni valót hagy hátra. ♦ A Liszt Társaság díjnyertesei. A Liszt Társaság által a Zeneművészeti Főiskola éneknövendékei számára adományozott díjak zártkörű pályázata kedden folyt le. A 300 pengős első díj nyertese Csongor István (dr. Molnár Imre tanítványa), míg a 200 pengős második díjat a zsűri Újlaky Margitnak (írosfáy-növendék) ítélt® oda. * Gieseking zongoraestje. Gieseking Walter, a hanglemezei révén is jól ismert kitűnő pianista játszott a Vigadóban. Előadásáról csak a legnagyobb magasztalás hangján írhatunk. Feltűnő szellemi koncentrációja kristálytiszta technika csatornáin árad. Különösen pompás Bach és Mozart tolmácsolásának zárt és teljes világa. Ritkán hallható tökéletes produkció volt a Liszt „Benediction“ sokrétű és ihletteljes kifejezése s csodálatos hangkölteményként elevenedett meg a ráadás-sorozat két elbűvölő Defcussy-darabjának finom poézise. SZERPA, 19* OKTÓBEr Él. MOZART-EST MA. V. 8 Hangv. Zenekar III. bérr. Vez. Rajter, közr.: Szabó Ilonka és Országh. Jegyek Koncertnél. FARAGÓ zongoraest holnap Vigadó 8. (Beethoven-est) Koncert. Rádióműsor BUDAPEST I. (Szerdán.) 6*40: Ébresztő* Torna. Hírek. Közlemények. Étrend. Hanglemezek. — 10: Firek. — 10-10: A háziipar és a család jóléte. — 18*45: Fák szerepe a természetben. — 11*10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. — 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. — — 12*18: Hanglemezek. — 12.40: Hírek. — 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.50: Cigányzene. — 14.31: Hírek. — 14.45: Műsorismertetés. — 15: Árfolyamhírek. — 15.20: Országos Postászenekar. — 15.15: Székely határőrök harca. — 16.45: Időjelzés, hírek. — 17: Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15: A fükmile. Arany János költeménye, elmondja Bodnár Jenő. — 17.30: Régi magyar* sajtófőnökök. (Schöpflin Aladár.) — 17.45: Jazz-zongora. — 18: Thury Zsuzsa elbeszélése. — 18.32: Honvédműsor. — 10: Hírek magyar* német és román nyelven. — 19.20: Külügyi negyedóra. — 13.55: Az Operaház október 14-i előadásának közvetítése a Magyar Művelődés Házából: Tosca. — 21.46: Firek. — 22.18: Rádiózenekar. — 23: Hírek német, olasz* angol és francia nyelven. — 23.25: Cigány* zene. — 24: Hírek.