Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-31 / 249. szám
4 Ismét dr. Kövess Bélát választották meg az Ügyvédi Kamara elnökéül A Budapesti ügyvédi Kamara csütörtökön este tartott közgyűlésén a három napon át tartó választás eredményét hirdették ki. A választási küzdelemben — mint ismeretes — két párt vett részt, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete és a keresztény ügyvédek nemzeti csoportja. A KÜNCS listájáról megválasztották elnökül dr. Kövess Bélát 581 szavazattal, szemben a MÜNE jelöltjével, dr. vitéz Szabó Lajossal. Az egyik elnökhelyettesi állást a KÜNCS jelöltje, dr. Wendel Árpád nyerte el 552 szavazattal, a másik elnökhelyettes a MONE jelöltje, dr.faár Jenő lett. Megválasztottak ezenkívül 36 választmányi tagot, 12 választmányi póttagot, 30 fegyelmi bírósági tagot és az összeférhetetlenségi, valamint a közgyűlési kiküldötteket. Protestáns irodalmi és művészest a Magyar Művelődés Házában Hatalmas érdeklődés nyilvánult meg acsütörtök esti protestáns irodalmi és művészest iránt. A Magyar Művelődés Házának nézőterét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az egyházi és társadalmi élet vezető férfiai között ott láttuk Tasnádi Nagy Andrást, a képviselőház elnökét, Társ Tibort, a képviselőház alelnökét, Raffay Sándor, Kapy Béla és Józan Miklós püspököket, továbbá a magyar országgyűlés felsőházának és képviselőházának számos tagját. A műsort a budapesti református gimnázium énekkarának zsoltára vezette be, majd dr. Szabolcska László református lelkész Ravasz László püspök bevezetőjét olvasta fel, minthogy a püspököt betegsége gátolta a megjelenésben. — A szépség olyan javunk — mondotta többek között a bevezető előadás —, amelyet megmentünk örök bujdosásunk útjára és olyan útlevelünk, amellyel keressük egy eljövendő világ kapuját. A szépség mindig keverten fordul elő. Valamit hozzáad a világ, tapad reá valami, ami lényével ellentétes. Emitt hozzátapad az érzékiség, amott a haszon, a művész erőlködése, a gyakorlott iparos izzadtságszaga és a valóban nagy művész tehetetlenségének tragikuma. Megtörténik, hogy évtizedeken át nem látjuk meg a szépséget ebben vagy abban a költeményben vagy festményben, míg egyszerre csak ránk ugrik, mint egy oroszlán és magával ragad, mint egy vihar. A szépség láthatatlan világnak látható világunk résein át való finom beszűrődése — olvasta fel többek között a püspök szavait Szabolcska László. A költői gondolatokkal átszőtt mély filozófiai megnyilatkozás után dr. Makkay Sándor egyetemi tanár Hőskor című munkájának egyik részét olvasta fel a közönség lelkes tapsai között. A művészest zenei élményét elsősorban Keréh Endre és Palló Inne, a két gazdag előadó egyéniség sokoldalú és dúsan árnyalt művészete jelentette. A nagykőrösi református tanítóképző intézet énekkara ismét feladata magaslatán állt, fölényest nyújtó kórusa mellett is megérdemelt tapsot aratott a budapesti református gimnázium énekkara, Faragó Géza tanár gondos vezénylésével. A művészi számok közül Nagy István komoly, fegyelmezett és az Ady-versek értelmét megvillantó előadása, Kiss Ferenc közvetlen Kozma Andor-interpretálása gazdagították az ünnep műsorát. Báró Kemény János, az Erdélyi Helikon elnöke a protestantizmus művészetek iránti megbecsülését, irodalomszolgálatát vetítette a hallgatóság elé. A lélek embere, a szellem fegyverhordozója a magyarság legerősebb védelmi vonalát erősíti, azt a védelmi vonalat, amelynél végül is el fog dőlni, hogy mit jelentünk mi a világ számára és megálljuk-e helyünket továbbra is úgy, mint magyar hivatásunk és protestáns szolgálatunk azt számunkra előírja — mondotta Báró Kemény János sommázata után a Szóret ünnepélyes akkordjaival ért véget a protestáns irodalmi és művészest. Október 31 protestáns ünnepségei A reformáció évfordulójának, október 31-nek megünneplését az idén a Protestáns Napok eseménysorozatai is gazdagítják. Délelőtt 10 órakor a Calvin téri református templomban dr. Engedi Andor református egyházkerületi főjegyző, a bécsi kaputéri evangélikus templomban Kapy Béla püspök, a Koháry utcai unitárius templomban pedig Halmégy János marosvásárhelyi lelkész hirdeti az igét Mindhárom ünnepi istentiszteletet a rádió is közvetíti. Délelőtt 12 órakor a protestáns cserkészek gyűlnek össze a pesti Vigadó nagytermében. Ez alkalommal kerül sor a 308-as számú Bethlencserkészcsapat zászlóavatására. Az avatóbeszédet dr. Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke modnja, majd dr. Ravasz Lászlóné és dr. Raffay Sándorné zászlóanyák díszítik fel a lobogót. Az ünnepélyes fogadalomtétel után vitéz Faragó Ede országgyűlési képviselő tart előadást, majd dr. Ravasz László püspök indítja útnak a koszorút vivő cserkészküldöttségeket protestáns nagyjaink fővárosban lévő szobrához és sírjához és a Hősök Emlékművéhez. Délután 6 órakor lesz a szokásos reformációs emlékünnepély a pesti Vigadóban. Az ünnepélyt Bognóczky Géza, a Bukovinából hazatért székelyek lelkipásztorának imája után Tasnán Nagy András nyitja meg. Beszédet mond Túróczy Zoltán evangélikus püspök, végül az ifjúság szónokának beszéde után Basilides Mária énekszámai, majd Benkő István református esperes zárja be az ünnepélyt. Este fél kilenckor közös vacsora a G Gellért-szállóban, ahol vitéz Bonczos Miklós államtitkár tart ünnepi beszédet. * A Protestáns Napok csütörtöki eseményei közül az értelmiségi konferenciák emelkedtek ki. A jogász-, orvos-, mérnökközgazdász-, tanár-, újságíró- konferencia iránt is élénk, érdeklődés nyilvánult meg. Délelőtt a protestáns lelkészek Benkő István református esperes elnöklésével a szabadság téri templomépület nagytermében tartották konferenciájukat. Sor került még az egyes evangelizációs összejövetelekre, amelyek a Protestáns Napok lelki elmélyülését segítették elő s a különböző korhoz, nemhez és hivatáshoz tartozó résztvevők lelki megerősítését szolgálták. Hírek Horvátországból A napokban megkezdődtek, mint a Hrvatski Narod című lap jelenti, a magyar—horvát kereskedelmi tárgyalásokra való előkészületek. November elején Budapestre utazik a horvát kereskedelmi delegáció, amelyet Lamer Mirko államtitkár vezet. A delegáció tagjai még dr. Cabas Josip miniszteri osztályfőnök és dr. Tarle, a külügyminisztérium konzuláris osztályának vezetője. A tárgyalások a horvát lapok szerint mindössze néhány napig fognak tartani. Az új magyar—horvát kereskedelmi és fizetési szerződéssel a magyar és a horvát gazdasági élet közötti együttműködés még szorosabbá válik. * Dr. Mond Alexander, a horvát pénzügyminisztérium osztályfőnöke Rómába utazott, hogy az olasz fennhatóság alatt működő horvát pénzintézetek számára működési engedélyt kérjen és jogi helyzetüket tisztázza. * A belgrádi Donauzeitung „A poglavnik állama“ címmel zágrábi keltezésű cikket közöl s arról a kérdésről ír, mivel járult hozzá Horvátország az új európai rendhez. A lap így ír: A régi és az új nacionalizmus között alapvető a különbség A poglavnik állama lemond arról, hogy részt vegyen a nagy politikában. Dr. Pavelics és munkatársai azon a nézeten vannak, Horvátország külpolitikája abban áll, hogy helyre kell állítani a jóviszonyt a szomszéd államokkal, tehát követni kell az államférfiúi tekintélyen alapuló rendet. A külpolitikának egészséges arányban kell állania az állam erejével. A nagy politikában való részvétel beteges tünet volt, a Versailles- idők tévedése. Zágrábban tehát nem Londonban, Párizsban és Washingtonban keresnek támogatást, hanem Berlinben, Rómában, Budapesten, Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban. * Mint Rómából jelenti az NST, Róma közelében szerdán agyonlőtték Knezsevics Milos volt jugoszláv állampolgárt, akit a rendkívüli törvényszék halálra ítélt, mivel két társával ez év februárjában felrobbantott egy olasz kereskedelmi hajót. Két bűntársa 30, illetve 20 évi fogyó házat kapott. Magyar Nemzet н*•.-/'.jé*• V- ■ ■ ~ » • ’ W FERENCJÓZSEF KESERUVIZ *■ н-.: -‘„V-i'*t \ s.r ' Új csendőr és hadbiztos vezérőrnagy A kormányzó az I. állományfőcsoportban a magyar királyi csendőrség hivatásos állományában kinevezte 1941 november 1-ével 1941 november 1-i ranggal vezérőrnaggyá dr. vitéz Damusz Farkas és Huszár Ágoston ezredest, a magyar királyi honvédség hivatásos állományában pedig 1941 novemberével 1941 november 1-i ranggal a hadbiztosoknál hadbiztos vezérőrnaggyá Karánsebesy Gyula hadbiztos ezredest. (MTI.) Székely vitézavatás Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyről jelentik .Sepsiszentgyörgyön 45 székely vitézjelöltet vitézzé avattak. Az ünnepségen Gaáli Ernő ny. vezérőrnagy, ottani székkapitány tartott beszédet. Felszólalt még a megye nevében dr. Barabás Andor alispán, a város nevében pedig Koncz Árpád polgármester üdvözölte a vitézeket. Adóhivatali és pénzügyigazgatósági kinevezések A pénzügyminiszter szolgálati viszonyának végleges rendezéséig a dési adóhivatalnál foglalkoztatott Endrődi Sándort ideiglenes minőségű állampénztári tanácsossá, Demény Mózest ideiglenes minőségű I. osztályú állampénztári tisztté a dési, a nagyilondai adóhivatalnál foglalkoztatott Papp Gyulát ideiglenes minőségű II. osztályú állampénztári tisztté a nagyilondai, a dési adóhivatalnál foglalkoztatott Incze Győzőt ideiglenes minőségű II. osztályú állampénztári tisztté a dési és a besztercei adóhivatalnál foglalkoztatott Vesely Róbertet ugyancsak ideiglenes minőségű II. osztályú állampénztári tisztté a besztercei adóhivatalhoz kinevezte. A pénzügyrolrasztár (.gzenkia-ÜL Lukács Lajost a dészSziszügygazgatósághoz ideiglenes minőségű irodaigazgatóvá, Nagy Lajost és Mezei Gyulát ideiglenes pénzügyi irodatisztekké, Kapeller Endrét a nagyváradi pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű pénzügyi irodasegédtiszttá, Meszner fiá?-át a besztercei pénzügyigazgatóságához, Pásztohny Ödönt és Andorfer Istvánt a dési adóhivatalhoz, Szűcs Istvánt a besztercei pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű pénzügyi kezelőkké, végű. Müller Lajost a szatmárnémeti szbbivátalhoz ideiglenes minőségű pénzügyi irodafőtisztté, Kidül Grácsán Miklóst a naszódi adóhivatalhoz, ideiglenes minőségű pénzügyi irodatisztté nevezte ki. Előadás a szabad orvosválasztásról Walikovszky Károly, az Újságírók Szanatórium Egyesülete igazgatója, I. a biztosítási főfelügyelő, csütörtökön este a VII. ker. orvostársaságban előadást tartolt a szabad orvosválasztásról. Előadása első részében általánosságban foglalkozott a kérdéssel, megjelölve az orvos iránti bizalom objektív és szubjektív forrásait, majd ismertette a különböző orvosi rendszerek gyakorlati alkalmazását európai viszonylatban a társadalombiztosító intézetek területén Végül az Újságírók Szanatórium Egyesületében nemrégiben bevezetett szabad orvosválasztás rendszerét ismertette. Az előadást a nagyrészt orvosokból álló nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. A kárpátaljai ruszinok elutasítják az amerikai ruszinok röpiratát Ungvárról jelentik. A Kárpátaljai Tanácsadó és Véleményező Bizottság Ilniczky Sándor elnöklésével ülést tartott. A bizottság elnöke, közölte, hogy az amerikai ruszinok között a benesi propaganda hatása (dalt éretlen és otromba röpiratot adtak ki. Ezért táviratot intézett a Szojedinenk elnökéhez, amelyben kérte, hogy az óhazai politikai vagy kulturális ügyekben ne hozzanak határozatot a kárpátaljai ruszin nép mostani vezetői véleményének meghallgatása nélkül. Ezzel kapcsolatban az ülésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a ruszin nép nevében a leghatározottabban visszautasítják a csehszlovák benesi propagandának azt a törekvését, hogy a kárpátaljai terület a Magyar Szent Koronától valaha ismét elszakíttassék. PÉNTEK, 1941 OKTÓBER 31. Vád, amely csak félreértés? A Magyar Nemzet október 28-i számában egy vádra hívtam fel a magyar közvélemény figyelmét. Egy vádra, amelyet egy disszidens nyilas újságíró hangoztatott anyapártjával szemben, amidőn azt mondotta: „Nem a nemzeti szocialista igazságok hirdetésén volt a hangsúly, hanem azon, hogy dátumra bejósolták a hatalom átvételét, amikor is kit felakasztanak, kit érdeme szerint jutalmaznak.“ Most a disszidens nyilas újságíró egy testvéri levélben ahelyett, hogy bizonyítaná a vádját, magyaráz és elködösít. Azt mondja, hogy ő sehol sem említette meg a nyilaskeresztes pártot és ha valaki figyelmesen végigolvassa a mozgalom egyes vezetőiről és a mozgalomról szóló bírálatát, nyilvánvalóvá válik előtte, hogy „nem a nyilaskeresztes párt összességéről és egészéről írtam a bíráló megállapításokat. Csoportokat és klikkeket említettem, amely csoportok és klikkek egy része azóta megszűnt, másrészt pedig a magyar igazságszolgáltatás súlyos büntetései folytán beállóit ,nyugalmi állapota szüntette meg.“ Tehát ez magyarul annyit jelent, hogy nem, korántsem volt a disszidens nyilas újságíró úrnak szándékában az anyapártot ilyen súlyos váddal terhelni, hanem ő egyedül és kizárólag a klikkeket és csoportokat vádolta meg, amelyek azóta meg is szűntek és azokat, akik ma börtönben ülnek vagy jobbnak látták a börtön elől biztosabb vidékekre menekülni. De legyen szabad megjegyeznem, hogy ha a klikkek és csoportok megszűntek és mindazok a rendellenességek megszűntek, amelyeket a disszidens nyilas újságíró felsorolt, vájjon miért léptek ki ő és társai a nyilas pártból és miért nem működnek tovább nyilaskeresztes öntudattal az egység házában? Legyen szabad még megjegyeznem, hogy ha a disszidens nyilas újságíró nem az anyapártot értette, vájjon kire vonatkozik ez a mondata: „A szellemi meggyőzés, felfvágosítás, ésa népnevelés munkáját felváltotta egy nyakló nélküli szecjipikai szervezés, amely naggyá lendítette ugyan a mozgalmat, de a mozgalom erkölcsi értékének és politikai erejének kizsákmányolóit juttatta vezető szerephez.“ Várjon, hogy ha olyan egyének jutottak vezető szerephez, mint amilyeneknek a párt vezetőit e fentebbi mondatban a disszidens nyilas újságíró jellemzi, e vezetők egyénisége nem nyomja-e rá bélyegét az egész pártra s vájjon ki volt az, vagy mi volt az, ami beígérte a hatalomnak dátumra való átvételét, ha nem a párt közismert röpcédulái? Sőt tovább megyek, amidőn teljes hűséggel leközlöm azt, hogy a nyilas újságíró milyen egyéneknek minősíti és írja le a képviselőjelölteket. „Egy hazug és ámító totális elv alkalmazásával önkényesen a klikkérdekek szempontjából állították össze az 1939-es választás képviselőjelöltjeinek listáját és nem a mozgalmi múltat, az áldozatkészséget vették figyelembe, hanem sok esetben a jelöltek pénztárcáját és alkalmazkodóképességét egy, az egész világon csak nálunk dívó és mindenki más számára érthetetlen totalitás hirdetésével . Én úgy tudom, hogy a képviselőjelöltekből lesznek a képviselők és ha a képviselőjelöltek olyanok voltak valóban, amilyennek azt a disszidens nyilas újságíró jellemzi, akkor a képviselőkről is úgy kell vélekednie, mint ahogy a képviselőjelöltekről vélekedett. Én bevallom, hogy már csak alkotmányos érzésemnél fogva ,sohasem tudtam volna oly férfiakat ilyen váddal illetni, akiket a választók bizalma az országgyűlés képviselőházába küldött, mint ahogy azt a disszidens nyilas újságíró teszi. Bár hozzá vagyunk ahhoz szokva, hogy normális gondolkozással, észszel és aggyal nem igen szoktuk megérteni a nyilas kinyilatkoztatásokat és alapvető tételeket, mégis úgy érzem, hogy ezúttal a disszidens nyilas újságíró cikke, tiszteletteljes kivétellel, érthetően és magyarul volt írva. Amely pártban „politikai kalandorok és haszonlesők“ juthatnak vezető szerephez, bajos azt mondani, hogy ott csak az immáron megszűnt csoportok és klikkek, a börtönben ülők és elmenekültek foglalkoztak azon épületes gondolattal, hogy hatalomra jutás esetén a velük szembenállókat felakasszák. Mi a magunk alkotmányos felfogásával sohasem fogjuk elismerni az ellenfél meggyőzésének és az ellenvélemény leküzdésének ezt a „gajdeszi“ módját. Ha a disszidens nyilas újságíró azt hiszi, hogy ez a vád is csak úgy elszáll a levegőben, mint az a sok egyéb szennyes kiteregetés és vad, amellyel jónak látta a testvéri tábort megtisztelni, akkor igen téved, mert bennünket már igen kevéssé érdekel a testvérháború alatt egymásra szórt különböző vádak sokfélesége, de ez az egy, az akasztás, az nagyon érdekel. Mert elvégre itt nem egy ártatlan szórakozásról van szó, nem egy jól sikerült csínyről, hanem nagyon is komoly dolgokról és olyan fegyverek használatáról, amely széles rendeket vágna a magyar értelmiség amúgy is szerény soraiban. Ahhoz pedig már hozzá vagyok szokva, hogy a túloldalról mindig ugyanazt a lemezt rakják a gramofonra. Aki nem nyilas, az zsidóbarát és liberális és ezzel a váddal azt hiszik, hogy a magyar közéletből örökre való kiátkozás bélyegét akasztják a szegény szerencsétlen delikvens nyakába. Valami újat méltóztassék kitalálni. A valamit, ami, mint érv hat, vág és lenyűgöz. Bennünket érvekkel meg lehet győzni, de gorombaságokkal nem. Azt írja a nyilas újságíró testvéri meleg szeretettel testvérének, hogy ne üljön fel a „bujtogatás“-nak, nehogy a testvérharcnak az én liberális és csáklyás szívem örülhessen. Kérdem én, ki bujtogatott olyan tekintetben, hogy a disszidensek kilépjenek, ki bujtogatott olyan tekintetben, hogy a vádak egész tömegét ontsák és zúdítsák az anyapártra, ki bujtogatott olyan irányban, hogy testvérimre tegyen? Itt nem gyújtogatott senki, itt öngyulladás volt, belső tűz és azt, hogy egymásba kaptak és harapják, marják, rúgják egymást, azért ne méltóztassanak másokat okolni és kívülálló bűnösöket keresni. A lényeget pedig elhallgatják az urak, a lényeget, amely, a magyarság szempontjából njinne,innél előbbre való és fontosabb, tudniillik azt, hogy mi nem azért állunk önökkel szemben, mert jobboldaliak, nem azért, mert új kornak új koreszméjét hirdetik, hanem azért, mert az önök által hirdetett koreszméből hiányzik a lényeg: a magyarság. Ha az önök koreszméje ugyanolyan égő, izzó, lenyűgözően magyar volna, mint amilyen német a nagy német nép koreszméje, akkor nem lenne ellene semmi kifogásunk. Értsék meg az urak, hogy nekünk minden más szempont mellékes és félreesik a mi érdeklődésünk és törekvéseink köréből, ami nem a magyarság és kizárólag a magyarság létét, jövőjét és boldogulását szolgálja. Hozzánk a mi fajtánk és a mi vérségünk áll közel és annak az érdeke, java, üdve az az egyedüli cél, amelyet mi szolgálni akarunk, amelyért élünk és amelyért, ha kell meg tudunk halni. Ne gondolják azt az urak, hogy én gyengének érzem magamat, hogy az én telkemet csak egy pillanatra is félelem üli meg, mert érzem, hogy nem vagyok magam és nem vagyok egyedül, az én gyenge szavamból évezredes történelmi nagyságunknak ereje és hatalma kiáll. Az én szavamból keleti fajtámnak csodálatos lelke beszél, belőlem sikolt Verecke bérce. Mohi és Mohács mezejének véres röge, belőlem sír a tárogató és bennem él, lakik és dübörög a magyar szabadság dicsőséges szelleme. Nem uraim, én nem vagyok gyenge ezen a magyar földön, én legyőzhetetlen vagyok, mert magyar vagyok Vitéz Balmán Huszár Aladár Tírnai Béláné sz. Reichmner Sári fájdalomtól összetört szívvel közli a rokonság nevében is, hogy felejthetetlen, odaadó, jó férje, a legjobb es kér. rokon és barát a Magyar Általános Hitelbank ny. igazgatója, társ, füzérhadnagy boldog házasságának 32. esztendejében, október 30-án rövid szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. 1041 november 2-án, vasárnap déli 12 órakor kísérjük ki utolsó útjára, a farkasréti r. k. temetőben. Fia féke örökké élni fog szívünkben.