Magyar Nemzet, 1941. december (4. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-31 / 297. szám

6 Kinevezések a kabinetirodánál A kormányzó dr. Lang­feld Géza kabinetirodai osztályfőnöki címmel és jelleggel felruházott kabinetirodai ta­nácsost kabinetirodai osztályfőnökké, dr. Radnótfáy Sagg György kabinet­irodai tanácsosi címmel és jelleggel felruházott osztálytanácsost kabinet­irodai tanácsossá, Hámos Elemér ka­binetirodai osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott titkárt kabinet­irodai osztálytanácsossá, Dankulinecz Miklós segédtitkárt kabinetirodai tit­kárrá és dr. Miklósváry Rudolf ka­binetirodai szolgálatra berendelt tan­ügyi fogalmazót szertartási segéd­­titkárrá kinevezte. Színházi hírek ■­­ Dalol a világ Halász Rudolf, a sok sikert aratott fiatal humorista vasárnap, január 4-én délután órakor rendezi szerzői díszelőadását a Városi Szín­házban „Dalol a világ!“ címmel. A páratlanul nívós és nagyszabású műsorban fellépnek: Honthy Hanna (operettújdonságokat énekeli, Kmnády Katalin aki Hegedűs Tamás új dalát, a Hamvadó cigarettavég című slágert mutatja be első ízben a színpadon), Mezey Mária /Csajkovszkij „Barca­­rola‘‘-ját adja elő), Kiss Manyi, Fejes Tizi, Türk Berta, Feleky Kamill, Szondy Biri, Len Hughes Arizona­­,azz, Mednyánszky-nővérek, Hajós és Kővárit, Mimmy Blanche, Trio Bellar’s és még sok nagy attrakció. A Szim­fonikus Jazz-zenekart Walter László és Bandy György vezénylik Konfe­rál: Halász Rudolf. * A szegedi nyugdíjas színészek ka­rácsonya. Talán még soha olyan bol­dog ünnepekben nem jell része a szig­ei öreg nyugdíjas színészeknek, mint az idén. Kardos Géza, a szegedi állandó színház igazgatója egy elő­adás teljes bevételét adta a nyugdíjas ■zinészeknek, dr. Tukasi Sándor,­­Szeged város főispánja 200 pengővel sietett enyhíteni az öreg nyugdíjas színészeken és Herczeg Vilmos veze­tésével a városi gyűjtés is szép ered­­mé­énnyel járt. Úgyhogy végeredmény­ben 1160 pengő gyűlt össze, a húsz értből­­álló nyugdíjas színészeknek, amelyet ünnepélyes keretek között, Csokoládé-uzsonával egybekötve osz­lottak szét közöttük. Minden nyug­díjas színész 58 pengő készpénz­­segélyben részesült. * Az erélyi Gála­est, amelyet no­vember 9-éről elhalasztottak, 1942 január 12-én, hétfőn este fél 9-kor lesz a Zeneakadémián, a főváros mű­vésztársadalma legkiválóbbjainak fel­léptével. A kiadott jegyek érvénye­sek, a még fennmaradt jegyek a Zeneművészeti Főiskola portásánál kaphatók. * Német színház Norvégiában. Rö­vid idő óta Oslóban, a norvég fő­városban német színház működik, mely legutóbb a Jancsi és Juliska című meseoperát adta elő. Szilveszteri vidám tarka-wrt ma este a Városi Színházban *48 és A 11-kor. * A Madárh Színház kedden este adta huszonötödször Babay Józsefi: Körlánc című darabját. * A Nemzeti Színház, mint értesü­lünk, a szezon második felében be­mutatja Moliére: Don Juan-ját. Ma­gyarra fordította Illyés Gyula. * A kecskeméti Katona József Szín­házban lép fel január 3-án Lánciy Margit és Pataky Jenő. Szilveszteri Kacagó Est ma este */18 és t tll-kor a Zeneakadémián. * A szilveszteri pendlizé­ssel kap­csolatban a Színészkamara, mint ta­valy, az idén is maximálta a vállal­ható fellépések számát. A maximális fellépési szám nyolc, Jazz-Révűvel egybekötött Szik­esz* téri Bál a Vigadóban áma este 9-től reggelig. * Rózsahegyi Kálmán és Kőváry Gyula a Pódiumban. A Hindy And­rás igazgatása alatt álló Pódium ka­baré érdekes szerződéseket kötött. Megállapodott Kővári­ Gyulával, a színház volt tagjával, aki január el­sejétől kezdve ismét részt vesz a Pó­dium munkájában mint színész, sz­ő, rendező és művészi vezető. A Pódium január második felében mu­tatja be új műsorát, amelynek ven­dégművésze Rózsahegyi Kálmán lesz. A Kabala címen most mutatta be a Komédia Orfeum januári új műso­rát, amely százötven perc szakadat­lan kacagást képvisel. Minden együtt van itt, egyensúlyozó artistáktól a galam­breváig, tánc, ének, görlök és talpraesett kis tréfák, amelyeknek a tehetséges Kamin­g Judit, a népszerű Türk Berta, a kitűnő Barna Anci, Feleky Kamill és Misoga László a sztárjai. Külön nagy sikere volt a Pintér-duó slepptai­­cos párnak a Vár egy édes szép kis bár című szceníro­­lott énekszámmal. (—) SZERDA, 1941 DECEMBER­I Magyar Nemzet & / Ma, O&tzSfr' Ne bántsa senki a kifőzéseket Igen tisztelt Szerkesztő Úr! B. lapjuk állandó olvasója vagyok és december 23-i számukban olvas­tam a Pesti kifőzés című cikket. Esztendők óta kifőzésekben étkezem, vannak tapasztalataira ezen a téren, ám azokat a higiéniai és egyéb hiányosságokat, melyeket a cikk írója megemlít, én nem tapasztal­tam. Éppen ezért az a szerény véle­ményem, hogy nem lehet, sőt nem szabad általánosítani. Azt hiszem, hogy magamfajta vékonypénzű em­ber számára a kifőzés — különösen a mai súlyos időkben — igen nagy­jelentőségű intézmény s ha nem volna, ki kellene találni. Mert kis­fizetésű tisztviselők, munkások, ke-­­­reskedelmi alkalmazottak, stb. csak így juthatnak mindennap olcsó és jó reggelihez, ebédhez és vacsorához. A rendes kifőzésekkel (és ilyen a kifőzések 90 százaléka) nincs semmi baj, ugyanez áll a kiszolgáló­­leányokra is. Ne bántsa tehát senki a kifőzéseket! De ha mindenáron összehasonlítást akarunk tenni ki­főzés és vendéglő között, akkor azt is meg kell állapítanunk — amit egyébként a cikk írója is megtett —, hogy a koszt a vendéglőkben sem jobb, de 50—80 százalékkal drágább! Ez az igazság. Tisztelő híve, Magyarosy Jenő magántisztviselő játék közben úgyis kimelegednek. Ma, amikor annyit foglalkoznak a gyermekgondozással, előnyös volna, ha megrendszabályoznák és lakó­szobák igénybevételétől eltiltanák a magánóvodákat. Egy dolgozó anya Közvetlen villamosjáratot kell létesíteni Zugló és a Nyugati pályaudvar között Mindennap a kora reggeli órák­ban járok be Zuglóból, a lakhelyem­ről, a városba. Alkalmam van meg­figyelni, hogy nap-nap után a Thököly­ út, a Baross­ tér és a Rá­­kóczi­ út forgalma milyen csigalassú­sággal bonyolódik le. Azt is meg­figyeltem, hogy az utasok jó része­­ tulajdonképpen csak átutazóban van a fenti útvonalakon egy másik irány-­­­ban- Most tehát mi a teendő?! Az átutazó közönséget egy másik irányba terelni! A zuglói utasok egy jó része a Nyugati pályaudvar irá­nyába vagy még azon is túl utazik. Fő céljának elérése lehet az Aréna­­úton, a Bethlen­ utcán, a Körúton vagy a Vilmos császár­ úton. Minden felsorolt útvonal zsúfolt kocsikkal és egy-két rendbeli átszállással jár. A kézenfekvő megoldás a következő: A Thököly­ úton a Hermina­ út sar­kánál építsenek egy forduló vágányt és egy közvetlen viszonylat Zugló végállomástól a Hermina­ úton az állatkerti végállomásig, illetve ennek az elkészítendő meghosszabbított vá­gányán, az állatkerti körúton ke­resztül csatlakozva a 8-as vonalába, a Báthory­ utcai végállomásig járjon. Ezáltal Zugló közvetlen összekötte­tést kap a Nyugati pályaudvarral, amely nagyban tehermentesíteni fogja a Thököl­y­ úti és Baross-téri forgal­mat. Ellenőrzést a magánóvodák és játszóiskolák felett! Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Az utóbbi években lépten-nyomon olvasunk hirdetéseket és látunk ka­pukra táblát kitéve, ahol Mici néni vagy Manci néni magyar-, német-, vagy angolnyelvű óvodát, játszódél­utánt, gyermekfoglalkoztatót hirdet. Dolgozó anya, mint jó­magam is, szí­vesen helyezi el 3- 5 éves gyermekét a délelőtti órákra egy ilyen, a lakás közelében levő úgynevezett óvodá­ban, remélve, hogy gyermeke az alatt a pár óra alatt, míg az anya hivatal­ban dolgozik és a háztartási alkalma­zott sorban áll, felügyelet alatt van. Sajnos azonban, hogy ezek az óvo­dáknak nevezett üzleti vállalkozások minden felügyelet és ellenőrzés nél­kül működnek. Több olyan anya ne­vében emelek szót, akik már szomorú tapasztalatokat szereztek a magán­óvodák körül. Elsősorban orvosi vizsgálat alá veendők azok az alkalmazottak, akik a gyermekekkel foglalkoznak az óvo­dában és akik közül sok, annak el­lenére, hogy köhög és náthás, a gyermekeket ölbe veszi és a gyerme­keket csókolgatja. A második igen fontos körülmény, hogy ezeknek az­­,óvodákénak nagy­részt, albérleti szobákban, gyakran olyan helyiségekben, ahol éjszaka ketten-hárman alusznak — működik A rosszul szellőztetett, kapkodva ta­karított, mindenféle sima­lommal de­korált szobából otthonába hazatérő gyermekeket délben újból alapos für­dőben kell részesíteni. Egy barátnőm­ a múlt héten fent járt az egyik óvo­dában, öt fok volt a hideg, fűtetlen szobában játszott az óvónéni a három tanítványával, mondva, a gyermekek . Mégegyszer Wallenstein­ nek. Szerkesztőség! „Egy régi előfizető" csodálkozott, hogy kifogásoltam a Wallenstein­­ben-t, s azt mondtam, hogy helyesen Wallensteinben. Egy régi előfizető szerint, aki sokat volt Németország­ban és sok némettel beszélt, „a né­met az es-t úgy ejti ki, ahogy­ írja, pontosabban, rendes magyar rövid é-vel“. Igaz, hogy én magam mind­össze talán három évig laktam Né­metországban s ez alatt beszélgettem néhány némettel is, mégsem hivat­kozom saját fülemre. Hivatkozom azonban a következőkre: 1. A klasszikus német írók versei­ben található rímekre, amelyek egy­­től-egyig az „új“ kiejtés mellett ta­núskodnak. Pl. Schiller: Die Bürg­­schaftban, mindjárt az első versszak utolsó két sorában: ... befreien ri­me! .. bereuen-nel. Csak nem ejti a német az eu-t is ei-nek? 2. Muret-Sanders szótár (angol— német) kiejtési utasításában: „ai fast wie in Mal" és példaképpen: I, lie, sky angol szavakat adja. E szerint tehát az angol ai (-áj) hangzik mindazokban a nyilván germán ere­detű szavakban, ahol a németben megmaradt az ei írás (vagy esetleg eu), pl.: ice (eis), idle (eitel), white (weiss), vine (wein), fire (feuer). S ha ez mind nem elég, meg kell nézni a német lexikont, hogy pl. az ..A selejtes, fülbemászó zenei személ“ védelmében Tekintetes Szerkesztőség! A Magyar Nemzet november 15-i számában ..Mégegyszer a klasszikus zene és a rádió műsorpolitikája“ c. levélben egy " rádióelőfizető keserű kifakadással bírálja a rádió műsorát és a cigány-, postás-, tűzoltó- és szalonzenekarok műsorszámait „se­lejtes, fülbemászó zenei szemét“-nek nevezi. Van ebben a levélben va­lami, amivel teljesen egyetértünk és ez abban áll, hogy a rádió műsor­­politikája valóban rossz, sőt nagyon rossz, de korántsem azért mert — mint a levél írója kifogásolja — ke­vés benne Mozart, Haydn, Beethoven, Bach, Händel stb. klasszikusok sze­repeltetése, hanem ellenkezőleg, azért rossz, mert kevés a szórakoztató, szép magyar cigányzene. Csakúgy­ hem­zseg az idegen hanglemezek és idegen zeneművek sokasága, holott mi a magyar rádiónak vagyunk előfizetői és pénzünkért jogosan elvárhatjuk, hogy ebben a gondterhes életben olyan zenei műsort adjanak, ami elsősorban magyar, másodsorban pe­dig — habár csak pillanatokra is — visszaidézi emlékezetünkbe a régi, jobb világ derűsebb mozzanatait. Már­pedig erre csak a magyar cigány hegedűje képes. Ismétlem, mi a ma­gyar rádiótól több magyar és még több cigányzenét kérünk, aki pedig mást akar, az vevőkészüléke segítsé­gével forduljon bizalommal a neki megfelelő külföldi adóállomáshoz idegen zeneművekért. Teljes tisztelettel Németh Sándor Georges Soréi (Halálának húszéves fordulóján) Húsz év múlt el Georges Soréi halála és közel száz év születése óta, de ez a francia szindikalista író csak­ most kezd népszerűvé válni, mert a jobboldali politikai irányzatok szellemi elő­futárjukat látják benne. Műveit csak halála után fordították németre (Über die Gewalt, Jena 1929; Die Auf­lösung des Marxismus, Jena 1930) és­ olaszra, tanulmányok, könyvek foglalkoznak jelentőségével és maga Mussolini is, mint mesteréről em­lékszik meg róla. Ezt kidomborít­ják a fasizmus írástudóinak könyvei (Beckerath, Wesen und Werden des faschistischen Staates 1927; Heller: Europa und der Faschismus 1929.) Érdemes tehát kissé közelebbről szemügyre venni Soréi életét, működését, célkitűzé­seit és jelentőségét. Georges Soréi 1847-ben a fran­cia Cherbourgban született; a mér­nöki pályát választotta, állami szolgálatba lépett és itt a főmér­nökségig vitte. Csak nyugdíjazta­tása után kezdett politikával fog­lalkozni. Kezdetben — 1900-ig — a marxizmus híve és Bernstein nyomdokain a marxizmus reform­ját követeli, de csakhamar Proudhon nyomdokain halad és a forradalmi szindikalizmus célkitűzéseit fo­gadja el. Követeli, hogy a mun­kásság teljesen szakítson a pol­gári társadalommal. Egymásután jelennek meg könyvei: L'avenir socialiste des syndicate, Párizs 1900 (A szindikalizmus jövője); Les polemiques pour l’interpreta­­tion du marxism*», Párizs 1900 (A marxizmus értelmezése); Reflexions sur la violence, Párizs 1910 (Elmélkedések az erőszakról); Matériaux d’une théorie du prole­tariat 1019 (A proletariátus elmé­lete); La decomposition du m­arx­­ism­e, 1921 Párizs (A marxismus bomlása). E művek közül a leg­­fo­n­tosabbak a szindikalizmusról és erőszakról szóló munkák. Az előbbi a szindikalizmus célkitűzé­sét tárgyalja: nem kell politikai párt, csak forradalmi szellem, nem a hatalom megszerzéséért kell küzdeni, hanem a teljes állam­jogi rendszer eltörléséért, mindez azonban csak erőszakkal érhető el. Sörei személyesen is ismerte Lenint, ez azonban Sorei művét nem sokra becsülte és a szerzőt zavaros fejűnek nevezte. Még többet vitatott műve Sörei­nek az erőszakról szóló írása. Ebben megjósolja, a jövő semmi jót nem hoz, hanem elkövetkezik a gazdasági, szellemi és politikai válságok kora, amelybe a társa­dalom maga is belepusztul. Kell, hogy egy kisebbségi elit vállalja az erőszak útját is, hogy megmentse a jövőt. Soros nem bízik a tömegekben, a felvilágosító munka eredményé­ben, ezért a legélesebben bírálja a szociáldemokráciát, vezéreit, Vanderveldét és Jaurés-t név sze­rint is támadja. Érdekes, hogy a legújabb Sorellel foglalkozó munka „Georges Soréi, der revolutionäre Konservatismus“. Frankfurt, a M., humánusnak, sőt keresztényinek tünteti fel Soréi célkitűzéseit. Sorei — aki kevéssel a Marcia su Roma előtt halt meg — szemé­lyesen is ismerte Mussolinit. Tiborc Telef­onszántaink: Szerkesztőség . . . * 128-428 Kiadóhivatal .... * 126-726 Nyílttéri hirdetésosztály . . *120-130 angol Kuive (tulajdonnév) kiejtését Klein-nak (és nem neki) jelzi. 3. Toussaint-Langenscheidt fran­cia—német szótárában a német ai kiejtésre a következő szavakat adja példáknak: Mai, Leib, Bayer, Meyer. Idb. dr. Kendi Finály István Felemelték a fővárosi villany­díjat A főváros közgyűlése már régebben megszavazta a villanyáram díjának felemelését. Az áramdíj felemeléséhez most az iparügyi és a belügyminiszter is hozzájárult. Az új egységárak a következők: 1. A világítási háztartási áram egy­ségára 30 fillér helyett 88 fillér, illetve 20 fillér helyett 26 fillér. Az alapdíj változatlan. 2. Az egyéb világítási áram­ egység­árához 1 fillért kell hozzáadni s az 1 fillérrel megnövelt KW-kénti­ egység­­árh­­oz még 25% -os felárat kell adni. Ezeknek az árszabásoknak minden egyéb ártényezőihez is 25%-os felárat kell számítani. 3. A háztartási főzőáram egységára KW-ként 12 fillér helyett 16 fillér. 4. A háztartási főtároló áram egy­ségára 6 fillér helyett 8 fillér. 5. Az ipari áram egységára: az ed­digi egységárhoz hozzájön 1 fillér és az 1 fillérrel így megnövelt összeghez még 25%-os felárat kell adni; az ipari árszabás minden egyéb ártényezőinél is 2,5%-os felárat kell számítani. Ezek a magasabb egységárak az 1941 decemberi mérőleolvasások idő­pontjából fogyasztott villamosáramra érvényesek. Bartók és Kodály a finn akadémia tagja Helsinkiből jelentik. A Finn- Ugor Társaság megválasztotta kül­földi tagjának Bartók Bélát, Kodály Zoltánt." Kniczse István kolozsvári, valamint Visky Károly budapesti egyetemi tanárt És a társaság a finn tudományos akadémia, amely nagyszabású tudományos kiadvá­nyairól nevezetes. Most is küszö­bön áll a tudományos társaság kiadásában tizenöt nagy tudós munka megjelenése. A 36-os országos honvédelmi bizottság ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti:. A 36 tagú országos honvédelmi bi­zottság kedden délelőtt gróf Takách- Tolvay József elnöklésével ülést tar­­tott, amelyen vitéz Csicsery-Rónay István előadásában tárgyalta a láb­beli előállításának és forgalmá­nak szabályozása tárgyában kiadott 8280/1941. M. E. számú rendeletét. Petre Kálmán és Szilágyi Lajos fel­szólalásaira a betegsége miatt távol­levő Győr­ff­y-Bengyel Sándor köz­ellátási miniszter képviseletében Los­­sonczy István közellátási államtitkár adott kimerítő választ, majd a bizott­ság a rendeletet tudomásul vette. Az ,.Osservatore Romano1* a Magyar Szent Koronáról A Magyar Kurír jelenti: A Valikáis lapja, az. Osservatore. Romano hosz­­szabb cikkben foglalkozik a magyar Szent Koronával és a következőket írja: „A korona majdnem minden egyes népnek a hagyományában a nemzeti állam függetlenségének folytonossá­gát, az uralkodóház felségjogát és a királyi hatalom személytelenségét jelképezi. Vannak országok, mint pa Magyarország, ahol az anyagi tárgy­hoz, Szent István koronájához hozzá­­fűződik a magyar alkotmányjog je­lentős része, amely kimondja azt, hogy Magyarország királya teljes jo­gainak birtokába csupán az eskü letétele és a megkoronáztatás utáni léphet be. Magyarország királyi ko­ronáját II. Szilveszter pápa adta Szent Istvánnak 1001-ben, mint ki­rályi méltóságának jelképét és a ke­resztény király apostoli hivatásának látható jelét. A középkorban a koro­nák jelképezték a teljes államjogú­­ság tökéletességét é­s megadták a királyi tiszteletet.“ Rendeletek A hivatalos lap szerdai száma kör a kormány 9270/1941. M. E. számú rendeletét, amely a külföldi kereske­delmi társaságoknak a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen lévő fiók­ái, telepei vagy ügynökségei to kiszetében azt a határidőt, amely alatt a magyar jogszabályoknak meg­felelni tartoznak, 1942 december 31-éig meghosszabbítja. A 9260/1941 M. E. számú rendelet a visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területekre vonatkozóan a régi váltó­kon alapuló visszkereseti jog elévü­lési idejét, valamint az említett váltók alapján az elfogadó ellen indítható váltókereset elévülési idejét hosszab­bítja meg 1942 december 31-éig. Az iparügyi miniszter 80.000 1941. Ip. M. számú rendelete szerint a zár alá vett papirosnyersanyagot és pa­pirost, továbbá a papirosgyárak által beszerzett, zár alá nem vett egyes papirosnyersanyagokat csak a papiros­­ipari anyaggazdálkodás illetékes szak­­bizottságának engedélyével sz­abad fel­használni vagy kiszolgáltatni. A pénzügyminiszter 189.599. számú rendelete kimondja, hogy az ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalat­ról) vezetett minden, akár fűzött, akár bekötött könyv illetékköteles. A sza­bad lapok akkor illetékkötelesek, ha könyvelési feljegyzéseket tartalmaz­nak. Az olyan üzleti könyv (könyve­lési szabad ív) illetékét, amelybe az első bejegyzés 1941 augusztus 15-én vagy azután történt, de a rendelet szerint járó illeték lerovását egészen vagy részben elmulasztották, 1942 február 28-áig pótlólag le kell róni, illetőleg ki kell egészíteni. A pénzügyminiszter a benzinszesz­­keverék arányszáma megállapítására vonatkozó rendelkezésének hatályát 1142 végéig meghosszabbította.

Next