Magyar Nemzet, 1942. február (5. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-05 / 28. szám

Debreceni képeslap Megérkezünk valahová, magunk mögött hagyva a pályaudvar zaját, füstjét — sőt egy kicsit önmagunkat is — és egyszerre megérezzük az ismeretlen hely lelkét Talán csak egy utcába fordulunk be vagy egy város ódon terére, de egyszerre meglátjuk olyannak, amilyen. Így van ez valahogy Debrecennel is. Elindultunk a nagytemplom felé — amely mögött a kollégium hatal­mas épülete magasodik — s egyszerre előttünk áll a város­ teljes önmagát adja. Még így hóbatakartan is, valami széles, biztos, rendíthetetlen alföldi nyugalmat sugároz. Ma is a Tiszántúl központja ez a város és már milyen időtlen idők óta azt Már 154­2-ben Huszár Gál, a Méliusz Juhász Péter munkáihoz írt előszavában: „Egész Magyarország és Erdély világító lám­pásának“ nevezte. 1562-őt írtak akkori Mennyit fejlődött ez a város azóta’ Elég ha gyönyörű egyetemére gondo­lunk. És mennyi idő története hallgat mögötte? Elég, ha a nagytemplomra nézünk. Hányszor égett ez le s hányszor épí­tették újra? 1564 szeptember 4-én és 6-án két­rendbeli tűzvész pusztította a várost. (A tűzvész valaha igen gyakori volt itt) Szűcs István így írta meg Debre­cen város történelmében: „A Csapó­ utcában, István deák házánál támadván (a tűz), a város nagy részét, nagy templomot, paro­­chiális házakat és iskolai épületeket semmivé tette. A szent András temp­lom torony tetővel együtt leégett. A kakas is leesett, a harangok elham­vadtak és a toronyóra is semmivé lett.“ 1626 augusztus 26-án a leégett templomot Bethlen Gábor újra épí­tette. 1628 november 26-án szentelték fel, de már nem mint Szent András­­templomot. 1628 október 4-én a templom gomb­ját levették és a Rákóczi György ál­tal ajándékozott aranyos gombot tet­ték fel­­rá. A templom fehér zsindel­lyel volt fedve (később lett cserepes) s e toronyba volt illesztve a hold, mely 24 óra alatt egészen megfordult. Ez is Rákóczi György ajándéka volt. „E templom — mondja Szűcs Ist­ván — 1802. év január 11-én, pénte­ken déli 11—12 óra között támadott tűzvész alkalmából a város legnagyobb részével és a ref. kollégium épületé­nek fele részével, ezen templom veres és kis (cserepes) tornyával­­ együtt semmivé lett s falaiban úgy megrom­­­­lott, hogy csupán az alap némi része maradhatott meg, melyre aztán a mostan fennálló nagy templom építte­tett fel.“ A templom mögött áll a kollégium öreg épülete. Dísztermében a főfalon a kollégium legnagyobb volt diákja, Horthy Miklós arcképe függ, mellette Sinai­ Miklós és Budai Ésaiás profesz­­szorok (később mindkettő püspök lett) arcképe látható. Budai claiás száz évvel ezelőtt halt meg s ő írta meg „Magyarország históriáját a mo­­hátsi veszedelemtől fogva Buda vissza­vételéig“. Az ő tanítványa volt Csoko­nai is. Ő elnökölt azon az ülésen, amelyik kizárta a kollégiumból a diák Csokonait. Pedig, hogy már akkor mennyire becsülte, az Kazinczy­­hoz írt leveléből is kitűnik: „Csokonai Urat — írja — Poéta Rhetor gyermek korában én tanítottam privátim és már akkor úgy ítéltem felőle, hogy a­ most indult minden tanulótársait fel­ül fogja múlni.“ Mennyi szép titka van ennek a vá­­rosnak? Olyan régen jártam benne, hogy csak most bomladozik ki előt­tem igazán.­­ Az már egészen privát ügyem, hogy a Csokonai-szobor mögött nyíló Nyomtató-utca egyik háza előtt kissé elszorult szívvel állok meg. Valaha innen indultam neki a világnak első gyermeki lépésemmel — mindenki riadalmára bátran, önerőmből —­s Íme, évek hosszú körívét befutva, ma újra ide értem vissza. Hát csak ennyi az egész? Elindulni és ... Vár­jon érdemes volt? A tősgyökeres debreceni ember így szól utána a másiknak: „Hallá, kel­méd! Megálljik csak egy szóra, nem a világ egy óra.“ Ha meg „eljár a szája" valakinek, azt mondják rá: „Meghibított egy kicsit a besziggye.“ Debrecen egyik szomorú szenzá­ciója, hogy megszűnik legrégibb szállodája, az „Angol királynő“. Bú­torait elárverezik s vezetője, Németh Nándor a Hortobágyra megy ki. Az „Angol“ — ahogy a helybeliek ne­vezték — úgy hozzátartozott Deb­recenhez, mint a nagytemplom, meg a kollégium. Mindenki ismerte és szerette. A „Bunda“ magyaros be­rendezésű helyiségét, a Csokonai-rig­­musos freskókat, a virágos udvart s nem utoljára azt a sok régi emléket, amelyet úgy őriztek maguk közt a falak, mint a város eleven törté­netét. Tudom, hogy valaha az én szép, délceg nagyapám is mindig ide szál­lott, ha egyházkerületi gyűlésre Deb­recenbe jött. Volt ily olyankor öröm a kollégiumban. Olyankor a rokon diákoknak — mindig voltak szép számmal —■, meg a szegénysorsú diáktársaiknak külön teremben terí­tettek s mind a nagyapám­ vendégei voltak. Kapott is érte olyan szerená­dot a diákoktól s Papolczy Zoltántól egy olyan gyönyörű szólószámot a vacsora alatt, hogy a mellette ülő Horthy István zsinati képviselőtársa, aki szintén bejött Kenderesről, más­nap egy szépmívű csikóbőrös kula­csot ajándékozott a széphangú diák­nak s ő is megvendégelte a fiúkat. A református diákszövetség január­­15-éig még itt tartotta összejövetelét, akkor búcsúztak el a kedves emlékű „Angol királynődtől, ahol annyi me­leg diákestét töltöttek el az ifjú és Dr. Bartha Gyula úgy a maga, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal tudatja, hogy drága jó édesanyja özv. dr. Bartha Jánosné szül. Széphegyi Leontin február 2-án életének 76. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 4-én volt. Áldás és béke őrizze drága emlékét. Dr. Wtlst Emllné Margitul Hilda és gyermekei: Kálmán Miklós és felesége Welsz Ibolya a rettenetes csapástól megtörve, vérző szívvel tudatják, hogy a legdrágább férj és apa Dr. Welsz Emil ügyvéd, több hadikitüntetés tulaj­donosa, a Magyar Tűzharcos Szö­vetség tagja, a Pesti Izraelita Hit­község és a Pesti Chevra Kadisa képviselőtestületének tagja 61 éves korában, ideálisan szép házas­ságának 30. évében február 3-án rö­vid, kínos szenvedés után elhunyt. Felejthetetlen halottunkat február 5-én, csütörtök­ön délután öti órakor kísérjük örök nyugvóhelyére a rákos­­keresztúri zsidó tem­netőben. Gyászolják testvérei: Welsz Cipót (Trencsén). Margitai Jenő és felesége Seemüller Camilla és Margitai Elek, unokahugai, unokaöccse­, rokonai és barátai. __Magyar Nemzet__­ ­ CSÜTÖRTÖK, 1942 FEBRUÁR 5. öreg debreceni diákok. Nehéz a debrecenieknek hozzá­szokni a gondolathoz, hogy a ház homlokzatiról lekerülnek a jól ismert aranybetűk. Egy régi szín s egy da­rab a város történetéből tűnik el vele Debrecenből. Unokatestvéremnél, Szathmáryné Du­kál és Szentgyörgyvölgyi Széll Ilo­­náéknál vagyok. Hallgatom azt a szép régiművű mahagóni órát, amelyet nagybátyjuk, Széll Kálmán szalontai esperes, Arany János veje hagyatéká­ból örököltek. Elnézem azt a két szép antik szekrényt, melynek hátlapjára­ be van vésve a hiteles jelzés: „Arany Julcsa hozományából.“ Széll Kálmán első felesége ugyanis Arany János egyetlen leánya, a korán elhalt Arany Juliska volt Arany János ifjúkori arcképe, Aranyné Ercsey Julianna teljes alakú képe és más Arany-vonat­kozású relikviák között kutatgatok. A debreceni Széli-házat ahol Arany Já­nos veje utolsó éveit töltötte — (s ahol gróf Tisza István is sokszor megfordult, hiszen a Tisza-családban minden egyházi funkciót Széll Kál­mán végzett) —, nagybátyám, a Széli­­család szeniora örökölte. Onnan ke­rült szét a családba a sok Arany-vo­natkozású emléktárgy, így jutott hoz­zám Arany Juliska rézveretes tinta­tartója is, amely azóta íróasztalomon áll • A nagytemplomban harangoznak. A kálvinista Róma felett száll a mély, boldog harangszó s nekem Rákóczi György bibliai (Pál. Róm. IX. 16.) jel­mondata jut eszembe, amelyet valaha a régen itt állott templom falai is őriztek: „Nem azé a választás, akinek arra akaratja vagyon, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő­ Istené.“ Holló Margit Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga február 7-én délután 6 órakor tartja a Magyar Mérnök és Építész Egye­sület Székházának (IV., Reáltanoda­utca 13—15. sz.) nagytermében a XXI. és XXII. évi rendes közgyűlé­sét A közgyűlésén dr. Makay Dezső, a liga ügyvezető elnöke és dr. Dávid István társelnök beszél. A Corvin képzőművészeti kiállításának új anyaga A Corvin Áruház szerdán délután mutatta be meghívott közönsége előtt állandó képzőművészeti kiállí­tásának új anyagát. A Corvin Áru­háznak ez a legfiatalabb osztálya még karácsony előtt nyílt meg a közönség számára. Az igazgatóság ezzel módot akart nyújtani a nagy­­közönségnek, hogy aránylag olcsó pénzért, a kizsákmányolás veszélye nélkül valóban művészi értékekhez jusson. Most a Corvin Áruház új művészi anyaggal gazdagította a képzőművé­szeti bemutatót, amely az előbbi be­mutató nívóját is felülmúlja. Újabb kiváló művészek munkái teszik vál­tozatossá és színessé a kiállítás anyagát. Az eddig szerepelt festők mellett Biai Foglein István, Edvi Illés­ Ödön, Ferenczy Valér, Hadzy Olga, Bruzsik Ödön, Leidenfrost Pál, Mol­nár C. Pál, Udvary Pál, Veszprémi Rózsi, Vidovszky Béla és Záhonyi Géza művészi munkái alkotják a kiállítás új anyagát. Rajtuk kívül még 80 kiváló művész állított ki a Corvin Áruházban. Mikus László „Anya gyermekkel“ című szobra nagy sikert aratott . A meghívott közönség, a művészi élet kiválóságai, élükön Bajor Gizi­vel és ■ Petrovich Elekkel, nagy tet­széssel fogadták a valóban művészi bemutatót, amelynek anyagát gróf Zichy Nándor, a Corvin Áruház el­nöke és Mohrlader Vilmos igazgató válogattak össze kiváló ízléssel. H­UB Mélységes gyászban, fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy áldott, drága édesanyánk, nagymamánk, özv. Milch Árminné ,Ul. NEUBERGER JOZEFIN életének 62. esztendejében február 4-én reggel elhunyt. Pénte­ken, február 6-án délután 3 órakor helyezzük örök nyugovóra a rákoskeresztúri temetőben drága apánk mellé.­­ Gyermeke, menye, unokái, Milch Tibor, Ditrói Ilona, Milch Hermike, Gabika, Julika. Távollevő gyermekei, veje, unokái, Milch István, Vara, Yedlin Asher, Yedlin Gido és Éva. Vatikáni döntés a reverzálisokkal kapcsolatban Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Mint a Vatikán hivatalos lapja közli, a Szent Officium legfelsőbb kongregá­ciójához kérdést intéztek, váljon az 1061. számú kánon, amely előírja ve­gyes házasságok esetén az úgynevezett reverzális kötelezettségét, vonatkozik-e azokra az ivadékokra, akik a házas­ságkötés pillanatában már a világon voltak. A Szent Officium a pápa jóvá­hagyásával kiadott dekrétum formájá­ban közölt válaszában kimondja, hogy a reverzálisban foglalt kötelezettség csak a születendő ivadékokra vonatko­zik. A vegyesházasságot kötő személye­ket azonban komolyan figyelmeztetni kell, lelkiismereti kötelességük­­.­ Eset­leg már megszületett ivadékokat szintén katolikus vallásban nevelik Antonescu megsértése miatt elítélték az erdélyi menekültek egyesületének főtitkárát Bukarestből jelenti­­a Magyar Táv­irati Iroda. A bukaresti hadbíróság egyhangúan ötévi kényszermunkára ítélte Anton Ion Mureseanu volt pénzügyigazgatót, az Ardealul című hetilap volt igazgatóját, az erdélyi menekültek egyesületének főtitkárát, mert megsértette az államvezetőt. A védelem tanúi a következők voltak: Pop újságíró (Maniu unokaöccse), Bornemisza újságíró, Ilie Lázár ügy­véd (Maniu­ titkára), Bratianu György egyetemi tanár, Sever Bocu volt nem­zeti parasztpárti miniszter, Aurel Buteanu (Maniu volt kabinetfőnöke, a kolozsvári Patria főszerkesztője), Maniu Gyula, Zaharia Boila (Maniu unokaöccse, a „Romania Noua“ volt főszerkesztője), Valer Moldovan volt nemzeti parasztpárti miniszter, Du­­mitru Nacu, az erdélyi menekültek egyesületének elnöke. A vádirat szerint, amikor Anto­­nescu tábornagy és kormánya nem nyilatkozhatnak nyilvánosan arról, hogy miképpen gondolják megvédeni az ország jogait, a vádlott meg­engedte magának, hogy egy sértő hangú levélben — hazafinak játszva ki magát, amit különben magavise­lete cáfol meg legjobban — leckéz­tesse Antonescut. Mureseanu sze­mélyi minősítési lapja a következő­ket tartalmazza: 1934. írásbeli dor­gálásban részesült, mert nagyobb összeget akart felvenni, mint amennyi neki járt Marosvásárhelyről Beszter­cére történt átköltözésekor. 1936. Fizetésmegvonásban részesült feltűnő hanyagság, hivatalos hatalommal való visszaélés, szabálytalan eljárás, tapintatlanság, stb. miatt. 1937. Ki­látásba helyezték, hogy rendelkezési állományba fog kerülni, mert nem törődik hivatalával és hanyag. A hadügyminiszter átirata szerint 1937 január 23-án Besztercén a bírák bál­ján egy századossal összetűzött, bot­rányt okozott, verekedett és később párbajt is vívott, noha a becsület­­bíróság már régen diszkvalifikálta. A katonaság és a polgárság közötti béke érdekében Besztercéről is át kellett helyezni. Egy tanár és egy százados feljelentése szerint Mure­seanu abnormális, epileptikus, tivor­­nyázik, hivatali állását saját céljaira használja fel, botrányos életet él, erkölcstelenül viselkedik. 1938 május 1-én szolgálati érdekből Szilágyság­ból a kolozsvári kerülethez helyezik át. 1941. Tizenötnapi fizetésmeg­vonással büntetve különböző szabály­talanságok miatt. 1942. Jelenleg a fegyelmi bizottság az internálás kö­vetkeztében újra foglalkozik ügyeivel Gazdasági hírek A földművelésügyi miniszter nyitotta meg a gazdatisztek továbbképző tanfolyamát­­ A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete most másodszor rendez gazdatiszti továbbképző tanfolyamot, amelynek ünnepélyes megnyitása szerdán volt a Közgazdasági Egyetem aulájában. Báró Vay Miklós, a Magyar Gazda­tisztek Országos Egyesületének el­nöke rámutatott arra, hogy a tan­folyam a magyar föld kezelőinek tu­dását kívánja emelni. Méltányolják ezt a célt a birtokosok is, akik saját költségükön küldték ki gazdatiszt­jeiket a tanfolyamra. A tanfolyamon 54 előadás hangzik el, 47 előadótól. A mai nehéz viszonyok között is 238 gazdatiszt és szakember jelentke­zett a tanfolyamra, amelynek anyaga a földművelésügyi miniszter mező­gazdaságfejlesztési programjába kap­csolódik. Az elnöki megnyíló után báró Bánffy Dániel földművelésügyi mi­niszter szólott. Hangsúlyozta, úgy eb­ben a folyton változó és haladó vi­lágban a tudás korszerűsítése egye­nesen kötelessége mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaság szolgálatában áll. Tőkehiányról sok szó esik ebben az országban, pedig elsősorban a tudáshiány a baj és ezen kell feltét­lenül segítenünk. . Vezetésre képes agrár­intelligencia nélkül nem len­nénk képesek a földműves lakosság tömegeit a korszerű gazdálkodás út­jára vinni és nem tudnánk megvaló­sítani az ország mezőgazdaságának fejlesztésére irányuló nagyszabású célkitűzéseinket. A mezőgazdaság fejlesztésében példát kell m­utatniuk a nagyobb birtokoknak nemcsak ab­ban, hogy többet termelnek, hanem abban is, hogy termelésük minőségi eredménye jobb és hogy iránya is megfelel az ország korszerű igényei­nek. Európai tudósok és kiváló ku­tatók ezrei­­ foglalkoznak a mező­­gazdasági termelés korszerűsítésének kérdéseivel, köztük többszáz magyar szakember is Az ő fáradságos mun­kájukra alig figyel fel valaki ebben az országban. Kísérletügyi intézmé­­nyeink, szakiskoláink és a gyakorlati gazdálkodás körében is sok olyan szakember dolgozik, akiknek tudása és tapasztalata mérföldekkel­ vihetné előre az egész ország mezőgazdasági termelését, ha az ő tudományuk és gyakorlati eredményeik a magyar gazdatársadalom közkincsévé válhat­nának. A m­agam részéről minden eszközzel előmozdítani igyekszem ezeknek az ismereteknek elterjeszté­sét és ezzel a szaktudás színvonalá­nak emelését Ezért alakítjuk át a gazdasági akadémiákat négy év­folyamú főiskolákká és ezért fejleszt­jük nagy arányokban a mezőgazda­sági tömegoktatást is. Az ünnepélyes megnyitás után az első előadást Szentiványi Béla tar­totta Új irányok a gazdatiszti neve­lésben és kérdésben címmel, majd vi­téz dr. Raskay Gyula A tejtermelés fokozása a juhászatban, dr. Devich László pedig A gazdasági szakoktatási intézmények iskolán kívüli működésé­nek hatása a magángazdaságokban cím­mel tartott előadást. A mező­gazdasági munka biztosítása Mezőgazdasági termelésünk folyton­­osságának fenntartása és fejlesztése ma a legfontosabb közérdek. Erre való tekintettel a kormány a honvé­delemről szóló törvény alapján ren­deletet adott ki, amely szerint min­den mezőgazdasági munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági mun­kára le nem szerződött­­ elzárás büntetése terhével -­- köteles a hely­beli gazdasági munkaközvetítő hiva­talnál, vagyis az elöljáróságnál leg­később március 31-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal a munka­­szü­kségletnek megfelelően munka­­alkalmat jelöl ki számára s ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatósági hatóság honvédelmi munkakötelezettként gaz­dasági munkák végzésére kirendel­heti. Súlyosabb esetekben elrendel­hető az is, hogy a munkavállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. Meghonosítják Erdélyben a fizető-vendég rendszert Kolozsvárról jelentik. Mint isme­retes, Bárdossy László miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelentette, hogy módot kíván nyújtani a haza­tért területek közteherviselési viszo­nyainak újabb megvizsgálására, to­vábbá az 1941. évi adókivetések felülvizsgálására újabb türelmi idő biztosítását helyezte kilátásba. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács most elhatározta, hogy a Partium és Észak-Erdély adókérdéseit emlék­iratba foglalja össze. Az emlékirat rámutat mindazokra az okokra, amelyeknek következtében a kelet­magyarországi és erdélyi részek teherbíróképessége kisebb, mint az anyaországban lakóké. Elhatározta a tanács, hogy elősegíti Erdélyben a fizető-vendég rendszer meghonosítá­sát, támogatja a szállodakérdés meg­oldására vonatkozó terveket és lépé­seket tesz a szükséges építkezési anyagok előteremtésére.

Next