Magyar Nemzet, 1942. február (5. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-05 / 28. szám
Debreceni képeslap Megérkezünk valahová, magunk mögött hagyva a pályaudvar zaját, füstjét — sőt egy kicsit önmagunkat is — és egyszerre megérezzük az ismeretlen hely lelkét Talán csak egy utcába fordulunk be vagy egy város ódon terére, de egyszerre meglátjuk olyannak, amilyen. Így van ez valahogy Debrecennel is. Elindultunk a nagytemplom felé — amely mögött a kollégium hatalmas épülete magasodik — s egyszerre előttünk áll a város teljes önmagát adja. Még így hóbatakartan is, valami széles, biztos, rendíthetetlen alföldi nyugalmat sugároz. Ma is a Tiszántúl központja ez a város és már milyen időtlen idők óta azt Már 1542-ben Huszár Gál, a Méliusz Juhász Péter munkáihoz írt előszavában: „Egész Magyarország és Erdély világító lámpásának“ nevezte. 1562-őt írtak akkori Mennyit fejlődött ez a város azóta’ Elég ha gyönyörű egyetemére gondolunk. És mennyi idő története hallgat mögötte? Elég, ha a nagytemplomra nézünk. Hányszor égett ez le s hányszor építették újra? 1564 szeptember 4-én és 6-án kétrendbeli tűzvész pusztította a várost. (A tűzvész valaha igen gyakori volt itt) Szűcs István így írta meg Debrecen város történelmében: „A Csapó utcában, István deák házánál támadván (a tűz), a város nagy részét, nagy templomot, parochiális házakat és iskolai épületeket semmivé tette. A szent András templom torony tetővel együtt leégett. A kakas is leesett, a harangok elhamvadtak és a toronyóra is semmivé lett.“ 1626 augusztus 26-án a leégett templomot Bethlen Gábor újra építette. 1628 november 26-án szentelték fel, de már nem mint Szent Andrástemplomot. 1628 október 4-én a templom gombját levették és a Rákóczi György által ajándékozott aranyos gombot tették felrá. A templom fehér zsindellyel volt fedve (később lett cserepes) s e toronyba volt illesztve a hold, mely 24 óra alatt egészen megfordult. Ez is Rákóczi György ajándéka volt. „E templom — mondja Szűcs István — 1802. év január 11-én, pénteken déli 11—12 óra között támadott tűzvész alkalmából a város legnagyobb részével és a ref. kollégium épületének fele részével, ezen templom veres és kis (cserepes) tornyával együtt semmivé lett s falaiban úgy megromlott, hogy csupán az alap némi része maradhatott meg, melyre aztán a mostan fennálló nagy templom építtetett fel.“ A templom mögött áll a kollégium öreg épülete. Dísztermében a főfalon a kollégium legnagyobb volt diákja, Horthy Miklós arcképe függ, mellette Sinai Miklós és Budai Ésaiás profeszszorok (később mindkettő püspök lett) arcképe látható. Budai claiás száz évvel ezelőtt halt meg s ő írta meg „Magyarország históriáját a mohátsi veszedelemtől fogva Buda visszavételéig“. Az ő tanítványa volt Csokonai is. Ő elnökölt azon az ülésen, amelyik kizárta a kollégiumból a diák Csokonait. Pedig, hogy már akkor mennyire becsülte, az Kazinczyhoz írt leveléből is kitűnik: „Csokonai Urat — írja — Poéta Rhetor gyermek korában én tanítottam privátim és már akkor úgy ítéltem felőle, hogy a most indult minden tanulótársait felül fogja múlni.“ Mennyi szép titka van ennek a városnak? Olyan régen jártam benne, hogy csak most bomladozik ki előttem igazán. Az már egészen privát ügyem, hogy a Csokonai-szobor mögött nyíló Nyomtató-utca egyik háza előtt kissé elszorult szívvel állok meg. Valaha innen indultam neki a világnak első gyermeki lépésemmel — mindenki riadalmára bátran, önerőmből —s Íme, évek hosszú körívét befutva, ma újra ide értem vissza. Hát csak ennyi az egész? Elindulni és ... Várjon érdemes volt? A tősgyökeres debreceni ember így szól utána a másiknak: „Hallá, kelméd! Megálljik csak egy szóra, nem a világ egy óra.“ Ha meg „eljár a szája" valakinek, azt mondják rá: „Meghibított egy kicsit a besziggye.“ Debrecen egyik szomorú szenzációja, hogy megszűnik legrégibb szállodája, az „Angol királynő“. Bútorait elárverezik s vezetője, Németh Nándor a Hortobágyra megy ki. Az „Angol“ — ahogy a helybeliek nevezték — úgy hozzátartozott Debrecenhez, mint a nagytemplom, meg a kollégium. Mindenki ismerte és szerette. A „Bunda“ magyaros berendezésű helyiségét, a Csokonai-rigmusos freskókat, a virágos udvart s nem utoljára azt a sok régi emléket, amelyet úgy őriztek maguk közt a falak, mint a város eleven történetét. Tudom, hogy valaha az én szép, délceg nagyapám is mindig ide szállott, ha egyházkerületi gyűlésre Debrecenbe jött. Volt ily olyankor öröm a kollégiumban. Olyankor a rokon diákoknak — mindig voltak szép számmal —■, meg a szegénysorsú diáktársaiknak külön teremben terítettek s mind a nagyapám vendégei voltak. Kapott is érte olyan szerenádot a diákoktól s Papolczy Zoltántól egy olyan gyönyörű szólószámot a vacsora alatt, hogy a mellette ülő Horthy István zsinati képviselőtársa, aki szintén bejött Kenderesről, másnap egy szépmívű csikóbőrös kulacsot ajándékozott a széphangú diáknak s ő is megvendégelte a fiúkat. A református diákszövetség január15-éig még itt tartotta összejövetelét, akkor búcsúztak el a kedves emlékű „Angol királynődtől, ahol annyi meleg diákestét töltöttek el az ifjú és Dr. Bartha Gyula úgy a maga, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal tudatja, hogy drága jó édesanyja özv. dr. Bartha Jánosné szül. Széphegyi Leontin február 2-án életének 76. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése február 4-én volt. Áldás és béke őrizze drága emlékét. Dr. Wtlst Emllné Margitul Hilda és gyermekei: Kálmán Miklós és felesége Welsz Ibolya a rettenetes csapástól megtörve, vérző szívvel tudatják, hogy a legdrágább férj és apa Dr. Welsz Emil ügyvéd, több hadikitüntetés tulajdonosa, a Magyar Tűzharcos Szövetség tagja, a Pesti Izraelita Hitközség és a Pesti Chevra Kadisa képviselőtestületének tagja 61 éves korában, ideálisan szép házasságának 30. évében február 3-án rövid, kínos szenvedés után elhunyt. Felejthetetlen halottunkat február 5-én, csütörtökön délután öti órakor kísérjük örök nyugvóhelyére a rákoskeresztúri zsidó temnetőben. Gyászolják testvérei: Welsz Cipót (Trencsén). Margitai Jenő és felesége Seemüller Camilla és Margitai Elek, unokahugai, unokaöccse, rokonai és barátai. __Magyar Nemzet__ CSÜTÖRTÖK, 1942 FEBRUÁR 5. öreg debreceni diákok. Nehéz a debrecenieknek hozzászokni a gondolathoz, hogy a ház homlokzatiról lekerülnek a jól ismert aranybetűk. Egy régi szín s egy darab a város történetéből tűnik el vele Debrecenből. Unokatestvéremnél, Szathmáryné Dukál és Szentgyörgyvölgyi Széll Ilonáéknál vagyok. Hallgatom azt a szép régiművű mahagóni órát, amelyet nagybátyjuk, Széll Kálmán szalontai esperes, Arany János veje hagyatékából örököltek. Elnézem azt a két szép antik szekrényt, melynek hátlapjára be van vésve a hiteles jelzés: „Arany Julcsa hozományából.“ Széll Kálmán első felesége ugyanis Arany János egyetlen leánya, a korán elhalt Arany Juliska volt Arany János ifjúkori arcképe, Aranyné Ercsey Julianna teljes alakú képe és más Arany-vonatkozású relikviák között kutatgatok. A debreceni Széli-házat ahol Arany János veje utolsó éveit töltötte — (s ahol gróf Tisza István is sokszor megfordult, hiszen a Tisza-családban minden egyházi funkciót Széll Kálmán végzett) —, nagybátyám, a Szélicsalád szeniora örökölte. Onnan került szét a családba a sok Arany-vonatkozású emléktárgy, így jutott hozzám Arany Juliska rézveretes tintatartója is, amely azóta íróasztalomon áll • A nagytemplomban harangoznak. A kálvinista Róma felett száll a mély, boldog harangszó s nekem Rákóczi György bibliai (Pál. Róm. IX. 16.) jelmondata jut eszembe, amelyet valaha a régen itt állott templom falai is őriztek: „Nem azé a választás, akinek arra akaratja vagyon, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.“ Holló Margit Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga február 7-én délután 6 órakor tartja a Magyar Mérnök és Építész Egyesület Székházának (IV., Reáltanodautca 13—15. sz.) nagytermében a XXI. és XXII. évi rendes közgyűlését A közgyűlésén dr. Makay Dezső, a liga ügyvezető elnöke és dr. Dávid István társelnök beszél. A Corvin képzőművészeti kiállításának új anyaga A Corvin Áruház szerdán délután mutatta be meghívott közönsége előtt állandó képzőművészeti kiállításának új anyagát. A Corvin Áruháznak ez a legfiatalabb osztálya még karácsony előtt nyílt meg a közönség számára. Az igazgatóság ezzel módot akart nyújtani a nagyközönségnek, hogy aránylag olcsó pénzért, a kizsákmányolás veszélye nélkül valóban művészi értékekhez jusson. Most a Corvin Áruház új művészi anyaggal gazdagította a képzőművészeti bemutatót, amely az előbbi bemutató nívóját is felülmúlja. Újabb kiváló művészek munkái teszik változatossá és színessé a kiállítás anyagát. Az eddig szerepelt festők mellett Biai Foglein István, Edvi Illés Ödön, Ferenczy Valér, Hadzy Olga, Bruzsik Ödön, Leidenfrost Pál, Molnár C. Pál, Udvary Pál, Veszprémi Rózsi, Vidovszky Béla és Záhonyi Géza művészi munkái alkotják a kiállítás új anyagát. Rajtuk kívül még 80 kiváló művész állított ki a Corvin Áruházban. Mikus László „Anya gyermekkel“ című szobra nagy sikert aratott . A meghívott közönség, a művészi élet kiválóságai, élükön Bajor Gizivel és ■ Petrovich Elekkel, nagy tetszéssel fogadták a valóban művészi bemutatót, amelynek anyagát gróf Zichy Nándor, a Corvin Áruház elnöke és Mohrlader Vilmos igazgató válogattak össze kiváló ízléssel. HUB Mélységes gyászban, fájdalmas szívvel tudatjuk, hogy áldott, drága édesanyánk, nagymamánk, özv. Milch Árminné ,Ul. NEUBERGER JOZEFIN életének 62. esztendejében február 4-én reggel elhunyt. Pénteken, február 6-án délután 3 órakor helyezzük örök nyugovóra a rákoskeresztúri temetőben drága apánk mellé. Gyermeke, menye, unokái, Milch Tibor, Ditrói Ilona, Milch Hermike, Gabika, Julika. Távollevő gyermekei, veje, unokái, Milch István, Vara, Yedlin Asher, Yedlin Gido és Éva. Vatikáni döntés a reverzálisokkal kapcsolatban Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Mint a Vatikán hivatalos lapja közli, a Szent Officium legfelsőbb kongregációjához kérdést intéztek, váljon az 1061. számú kánon, amely előírja vegyes házasságok esetén az úgynevezett reverzális kötelezettségét, vonatkozik-e azokra az ivadékokra, akik a házasságkötés pillanatában már a világon voltak. A Szent Officium a pápa jóváhagyásával kiadott dekrétum formájában közölt válaszában kimondja, hogy a reverzálisban foglalt kötelezettség csak a születendő ivadékokra vonatkozik. A vegyesházasságot kötő személyeket azonban komolyan figyelmeztetni kell, lelkiismereti kötelességük. Esetleg már megszületett ivadékokat szintén katolikus vallásban nevelik Antonescu megsértése miatt elítélték az erdélyi menekültek egyesületének főtitkárát Bukarestből jelentia Magyar Távirati Iroda. A bukaresti hadbíróság egyhangúan ötévi kényszermunkára ítélte Anton Ion Mureseanu volt pénzügyigazgatót, az Ardealul című hetilap volt igazgatóját, az erdélyi menekültek egyesületének főtitkárát, mert megsértette az államvezetőt. A védelem tanúi a következők voltak: Pop újságíró (Maniu unokaöccse), Bornemisza újságíró, Ilie Lázár ügyvéd (Maniu titkára), Bratianu György egyetemi tanár, Sever Bocu volt nemzeti parasztpárti miniszter, Aurel Buteanu (Maniu volt kabinetfőnöke, a kolozsvári Patria főszerkesztője), Maniu Gyula, Zaharia Boila (Maniu unokaöccse, a „Romania Noua“ volt főszerkesztője), Valer Moldovan volt nemzeti parasztpárti miniszter, Dumitru Nacu, az erdélyi menekültek egyesületének elnöke. A vádirat szerint, amikor Antonescu tábornagy és kormánya nem nyilatkozhatnak nyilvánosan arról, hogy miképpen gondolják megvédeni az ország jogait, a vádlott megengedte magának, hogy egy sértő hangú levélben — hazafinak játszva ki magát, amit különben magaviselete cáfol meg legjobban — leckéztesse Antonescut. Mureseanu személyi minősítési lapja a következőket tartalmazza: 1934. írásbeli dorgálásban részesült, mert nagyobb összeget akart felvenni, mint amennyi neki járt Marosvásárhelyről Besztercére történt átköltözésekor. 1936. Fizetésmegvonásban részesült feltűnő hanyagság, hivatalos hatalommal való visszaélés, szabálytalan eljárás, tapintatlanság, stb. miatt. 1937. Kilátásba helyezték, hogy rendelkezési állományba fog kerülni, mert nem törődik hivatalával és hanyag. A hadügyminiszter átirata szerint 1937 január 23-án Besztercén a bírák bálján egy századossal összetűzött, botrányt okozott, verekedett és később párbajt is vívott, noha a becsületbíróság már régen diszkvalifikálta. A katonaság és a polgárság közötti béke érdekében Besztercéről is át kellett helyezni. Egy tanár és egy százados feljelentése szerint Mureseanu abnormális, epileptikus, tivornyázik, hivatali állását saját céljaira használja fel, botrányos életet él, erkölcstelenül viselkedik. 1938 május 1-én szolgálati érdekből Szilágyságból a kolozsvári kerülethez helyezik át. 1941. Tizenötnapi fizetésmegvonással büntetve különböző szabálytalanságok miatt. 1942. Jelenleg a fegyelmi bizottság az internálás következtében újra foglalkozik ügyeivel Gazdasági hírek A földművelésügyi miniszter nyitotta meg a gazdatisztek továbbképző tanfolyamát A Magyar Gazdatisztek Országos Egyesülete most másodszor rendez gazdatiszti továbbképző tanfolyamot, amelynek ünnepélyes megnyitása szerdán volt a Közgazdasági Egyetem aulájában. Báró Vay Miklós, a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesületének elnöke rámutatott arra, hogy a tanfolyam a magyar föld kezelőinek tudását kívánja emelni. Méltányolják ezt a célt a birtokosok is, akik saját költségükön küldték ki gazdatisztjeiket a tanfolyamra. A tanfolyamon 54 előadás hangzik el, 47 előadótól. A mai nehéz viszonyok között is 238 gazdatiszt és szakember jelentkezett a tanfolyamra, amelynek anyaga a földművelésügyi miniszter mezőgazdaságfejlesztési programjába kapcsolódik. Az elnöki megnyíló után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szólott. Hangsúlyozta, úgy ebben a folyton változó és haladó világban a tudás korszerűsítése egyenesen kötelessége mindenkinek, aki a magyar mezőgazdaság szolgálatában áll. Tőkehiányról sok szó esik ebben az országban, pedig elsősorban a tudáshiány a baj és ezen kell feltétlenül segítenünk. . Vezetésre képes agrárintelligencia nélkül nem lennénk képesek a földműves lakosság tömegeit a korszerű gazdálkodás útjára vinni és nem tudnánk megvalósítani az ország mezőgazdaságának fejlesztésére irányuló nagyszabású célkitűzéseinket. A mezőgazdaság fejlesztésében példát kell mutatniuk a nagyobb birtokoknak nemcsak abban, hogy többet termelnek, hanem abban is, hogy termelésük minőségi eredménye jobb és hogy iránya is megfelel az ország korszerű igényeinek. Európai tudósok és kiváló kutatók ezrei foglalkoznak a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének kérdéseivel, köztük többszáz magyar szakember is Az ő fáradságos munkájukra alig figyel fel valaki ebben az országban. Kísérletügyi intézményeink, szakiskoláink és a gyakorlati gazdálkodás körében is sok olyan szakember dolgozik, akiknek tudása és tapasztalata mérföldekkel vihetné előre az egész ország mezőgazdasági termelését, ha az ő tudományuk és gyakorlati eredményeik a magyar gazdatársadalom közkincsévé válhatnának. A magam részéről minden eszközzel előmozdítani igyekszem ezeknek az ismereteknek elterjesztését és ezzel a szaktudás színvonalának emelését Ezért alakítjuk át a gazdasági akadémiákat négy évfolyamú főiskolákká és ezért fejlesztjük nagy arányokban a mezőgazdasági tömegoktatást is. Az ünnepélyes megnyitás után az első előadást Szentiványi Béla tartotta Új irányok a gazdatiszti nevelésben és kérdésben címmel, majd vitéz dr. Raskay Gyula A tejtermelés fokozása a juhászatban, dr. Devich László pedig A gazdasági szakoktatási intézmények iskolán kívüli működésének hatása a magángazdaságokban címmel tartott előadást. A mezőgazdasági munka biztosítása Mezőgazdasági termelésünk folytonosságának fenntartása és fejlesztése ma a legfontosabb közérdek. Erre való tekintettel a kormány a honvédelemről szóló törvény alapján rendeletet adott ki, amely szerint minden mezőgazdasági munkás, aki március 15-ig mezőgazdasági munkára le nem szerződött elzárás büntetése terhével -- köteles a helybeli gazdasági munkaközvetítő hivatalnál, vagyis az elöljáróságnál legkésőbb március 31-ig jelentkezni. A munkaközvetítő hivatal a munkaszükségletnek megfelelően munkaalkalmat jelöl ki számára s ha ezt alapos ok nélkül el nem fogadja, akkor a közigazgatósági hatóság honvédelmi munkakötelezettként gazdasági munkák végzésére kirendelheti. Súlyosabb esetekben elrendelhető az is, hogy a munkavállalástól vonakodót katonai munkatáborba utalják. Meghonosítják Erdélyben a fizető-vendég rendszert Kolozsvárról jelentik. Mint ismeretes, Bárdossy László miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelentette, hogy módot kíván nyújtani a hazatért területek közteherviselési viszonyainak újabb megvizsgálására, továbbá az 1941. évi adókivetések felülvizsgálására újabb türelmi idő biztosítását helyezte kilátásba. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács most elhatározta, hogy a Partium és Észak-Erdély adókérdéseit emlékiratba foglalja össze. Az emlékirat rámutat mindazokra az okokra, amelyeknek következtében a keletmagyarországi és erdélyi részek teherbíróképessége kisebb, mint az anyaországban lakóké. Elhatározta a tanács, hogy elősegíti Erdélyben a fizető-vendég rendszer meghonosítását, támogatja a szállodakérdés megoldására vonatkozó terveket és lépéseket tesz a szükséges építkezési anyagok előteremtésére.