Magyar Nemzet, 1942. július (5. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
4 Németország élelmezési helyzete Hannover, június 27. (Német Távirati Iroda.) Backe, a birodalmi közélelmezési minisztérium Államtitkára szombaton egy gazdagyűlés keretében beszédet mondott, amelyben áttekintést adott a pillanatnyi élelmezésgazdálkodási feladatokról. A német földművelő nép ismét megállta a helyét — mondotta a miniszter — arc idén tavasszal is, amikor a tél folyamán keletkezett kiesést kellett helyrehozni és ebben az igyekvésében saját magát múlta felül. Míg 1917-ben mintegy 3 millió hektár föld maradt megműveletlenül, a jelenlegi háború harmadik tavaszi munkálatainál gyakorlatilag minden hektárnyi földet kihasználtak. A kennyérmagvak leszállítása tekintetében meg kell állapítani, hogy az 1941/42. hadigazdálkodási évben a szállított mennyiségek közel 0,8 millió tonnával felülmúlták a megállapított menynyiséget. Abban is kifejezésre jut a német mezőgazdaság termelőkészsége, hogy 13 millió tonnával több burgonyát használtak el étkezésre, mint eddig. 194-ben 3 milliárd literrel több tejet szállítottak be a tejfeldolgozó üzemekbe, mint 1938-ban és ezzel 90.000 tonnával több vajat lehetett termelni. (MTI) Egymillió győzelmi jelvényt rendeltek a SISA-ben Genfből jelenti a Német Távirati Iroda. A Daily Mirror newyorki tudósítója szerint Roosevelt Churchill látogatása alkalmával bepillantást engedett a brit miniszterelnöknek az északamerikai hadiipari leemelésbe. Churchill nem kis csodálkozással látta, hogy az amerikai hadügyminisztérium már megbízásokat adott mintegy egymillió ,,győzelmi jelvény“ készítésére. E jelvényeket fogják viselni — mihelyt Németországot legyőzték — az amerikai megszálló csapatok a birodalom területén „méltóságuk jelvényeként“. Az Alexandriában tervezett robbantások ,Ankarából jelenti az NST. Kairóból ideérkező jelentések szerint az egyiptomi kormány lépéseket tett Sir Miles Sampson kairói brit nagykövetnél a tervbevett alexandriai brit robbantások ügyében. A nagykövet kijelentette, hogy a tervezett intézkedésekről nincsen tudomása, mert az katonái titok. Csak azt közölheti az egyiptomi kormánnyal, hogy ezeket az intézkedéseket a katonai helyzet szüksége szerint fogják keresztülvinni. A beérkezett jelentések szerint a brit nagykövetnek ez az elutasító válasza Kairóban nagy megdöbbenést keltett. Kairói hírek szerint az utóbbi napokban a brit katonai hatóságok rendeletére számos letartóztatás történt. A letartóztatottak között van több egyiptomi katonatiszt, akiket azzal vádolnak, hogy kísérletet tettek a brit katonai parancsnokság által tervezett robbantások erőszakos megakadályozására. A külpolitika hírei Prágából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Hivatalos jelentés szerint a prágai és brünni rugtönítélő bíróságok szombaton, vasárnap és hétfőn 118 személyt, közöttük tíz zsidót ítéltek halálra. Legnagyobb részük birodalomellenes cselekeményeket követett el, vagy ellenséges ügynökökkel tartott fenn összeköttetést, másik részük helyeselte a Heydrich volt birodalmi védnök ellen elkövetett merényletet, ismét mások nem tettek eleget a rendőrségi bejelentési kötelezetségnek, illetőleg be nem jelentett, bujkáló egyéneknek nyújtottak menedéket. Az ítéleteket végrehajtották, az elítéltek vagyonát elkobozták. Tokióból jelenti a Német Távirati Iroda. A Domei Iroda jelentése szerint Sato kujbisevi japán nagykövet csütörtökön este felkereste Visinszki helyettes külügyi népbiztost és fontos megbeszélést folytatott vele. (MTI) Madridból jelenti az NST. Serrano Sanez spanyol külügyminiszter, Olaszországból jövet, vasárnap este Madridba érkezett. Stockholmból jelenti a Stefani. A Svenska Dagbladet londoni értesülése szerint Blombey kormányzóját, Roger Lumley-t kinevezték India alkirályává, lord Linlthogow utódjaként. (MTI.) Többévi gyakorlattal bíró és átírókönyvelésben jártas őskeresztény könyvelői kakas HanyodMapat Ajánlatokat „Ipartelepek ”1 388” jeligére Bleckner J. hirdetőirodájába, IV., Városháza u. 10. _________Magyar Nemzet_________ SZERDA, 1942 JÚLIUS 1. Nagyjainknak nevét Használni nem szabad, Ám az Igmándi víz Igmándi víz marad. Elég 3 ujjnyi. .................................im MMH« ■ngUWI»-— Nagyvárad felszabadulása A bécsi döntéstől a magyar csapatok bevonulásáig A kisebbségi történetírás gyors egymásutánban megjelenő művei mellett mindezideig hiányoztak a személyes élményekben gazdag, tehát a közvetlen átélés hitelességével alátámasztott munkák. Mikó Imre, Hegedűs Nándor és a többiek eddig megjelent írásaikkal elindították a kisebbségi esztendők roppant történelmi anyagának feldolgozását, de személytelenl tett közlési módjuk — ez különösen Mikó Imrére áll — felidézte az egyénibb, naplószerűen feljegyzett élmények lehetőségeit. Mindezt azért mondtuk el, mert Nagyváradon egy érdekes munka jelent meg, írója Átvay Árpád országgyűlési képviselő, a kisebbségi esztendőkben magyarpárti főtitkár, harcos tollú újságíró és a bihari magyarság egyik vezető személyisége. Könyve— Fény gyűlt a toronyban — Nagyvárad történetét eleveníti fel a bécsi döntés kihirdetésétől a magyar csapatok bevonulásig, tehát az író a történelem szinte még folyékonyan nyersanyagából merített. Innen a mű újdonsága és izgalmas érdekessége. ♦ Néhány órával a bécsi döntés kihirdetése után dr. Thury Kálmán lakásán megbeszélésre ültek össze a magyar párt vezetői. A pártot a királyi diktatúra idején feloszlatták, de a bécsi döntés kihirdetése után a bihari magyarság vezetői úgy érezték, hogy rájuk a betiltó végzés már nem vonatkozik. A párt tehát ismét megkezdte működését és másnap a nagyváradi napilapok útján felhívással fordult a magyar polgársághoz, hogy a történelmi fordulat beteljesülését nyugalomban és fegyelmezetten várja ki. Miközben Nagyvárad magyarsága örömmámorban úszott, a románokon érthető fehangoltság vett erőt és este 7 órakor végigzúgott az utcákon az első román tüntetés. Másnap dr. Soós István képviselő, jelenleg főpolgármester, érintkezésbe lépett a román hatóságok vezetőivel, legelsősorban Tódorul, vármegyei prefektussal és Chirila Augustin akkori polgármesterrel. Megállapodott velük, hogy a rend és fegyelem fenntartása érdekében a román hatóságok és a magyar párt vezetői között állandó érintkezés létesül. * Ugyancsak ezen a napon, délután Chirila Augustin Gömbös Gyula utcai lakásán közös értekezletre ültek össze a magyarok és a románok. Ide jött el a magyar párt vezetősége és itt találkozott azokkal a higgadtabb román férfiakkal, akik szintén el szerették volna kerülni a fosztogatásokat vagy az esetleges kilengéseket. Chirilán kívül a románok részéről jelen volt Popoviciu Vazul főesperes, dr. Mochi Miklós ügyvéd, a görögkeleti egyház ügyésze és dr. Costa Romulus közkórházi főorvos. A magyar párt vezetői előadták a polgárőrség felállításáról szóló tervüket, amit a románok is megértéssel fogadtak. A magyar vezető férfiak higgadt magatartása mély benyomást tett a jelenlevő románokra. Az értekezlet úgy döntött, hogy Chirila, dr. Mocan és Popoviciu főesperes kiutaznak Mezőtelegdre, ahol Ghinerariu tábornok, hadosztályparancsnok székel és tőle kérnek engedélyt a fegyveres polgárőrség megszervezésére. A román kiküldöttek késő este érkeztek vissza a tábornok tagadó válaszával. Pedig a rend felbomlása még akkor éjszaka megkezdődött. A hangulat izzó volt, mindenáron cselekedni kellett: a Magyar-ház falai között Árvay Árpád megalakította a polgárőrséget." Már az első nap több mint háromszáz ember jelentkezett szolgálatra s miután a magyar párt vezetősége véglegesen Árvayra ruházta a rendfenntartó szervezet vezetését, a parancsnok megkezdte a szervezkedést. A megállapodások értelmében az első éjszaka már várják a román bajtársak szolgálatba lépését, de csak dr. Mocon Miklós jött meg két másik román társával együtt és közölte, hogy az idő rövidsége miatt a román polgárőrség nem tudott megalakulni, de másnapra legalább kétháromszáz ember fog szolgálatba lépni. Másnap azonban dr. Mocán sajnálkozva jelentette, hogy a románságot nem tudja összeszedni a polgárőri szolgálatra. Így hivatalosan megmaradt a magyar—román polgárőrség elnevezése, de a felbomlás napjaiban a románság már nem volt abban a lelkiállapotban, hogy a rajdfenntartó szervezetben aktívan is részt vegyen. A szerző megjegyzi, hogy dr. Mocán Miklós tőle telhelően igyekezett a polgárőrség segítségére állni. ★ Szeptember 1-én magyar tiszti küldöttség érkezett Nagyváradra, hogy a román hatóságokkal az átadás sorrendjét megtárgyalja. Mikor a magyar liszteket hozó gépkocsi Nagyvárad határában feltűnt, már tízezrek szorongtak az utcákon s tulajdonképpen ekkor lett ismét magyarrá Nagyvárad. A román rendőrök, a román katonák még az utcán álltak fegyverrel a kezükben, de a magyar honvédtisztek jelenléte percek alatt elseperte a román megszállás külső jeleit. Előkerültek a nemzetiszínű zászlók, a tömeg ajkán felhangzott a magyar Himnusz s hiába szólaltak meg a levegőbe irányított gépfegyverek, a tömeget már csak a magyar vezetők békés szava csillapította le. A következő napok a polgárőrség fokozott megszervezésével teltek el. A román államrendőrség beszüntette működését, a nagyváradi magyar lapok cenzúra nélkül jelentek meg s immár a polgárőrség volt az egyetlen rendfenntartó szervezet. Óriási felelősség hárult a polgárőrség parancsnokságára s a polgárőrök gyakran életük kockáztatásával akadályozták meg a város javainak elhurcolását. Szeptember 2-án történt az első megdöbbentő eset, a román katonák lelőtték .Janda Ferenc 34 éves mészáros, aki kokárdát tűzött a mellére s egy román őrmester golyójától találva, életét vesztette Klózsa Lajos polgárőr is. Szeptember 4-én aztán tetőpontra vágott az izgalom. Nagyváradon még aránylag „nyugalom“ volt, de különböző bihari községekben rendkívül kritikussá vált a helyzet. A kilengéseket a polgárőrség parancsnoksága jelentette Gherghel tábornoknak, a visszavonuló csapatok parancsnokának, aki „katonás megjelenésű higgadt ember volt s akivel meg lehetet érlelni a helyzet komolyságát“. A tábornok szerdán délelőtt magához hivatta Árvay Árpádot városházi szobájába s ott egy papírlapot nyújtott feléje ezekkel a szavakkal: — Nézze csak ezt a jelentést. Tiz emberemet kivégeztetem, akik pamacsomnak nem tettek eleget. Remélem, ezek után megszűnik a lövöldözés és nem történik többé semilyen súlyos esemény. De délre kirobbant a válság. A megyei prefektus már eddig sem nézte jó szemmel a polgárőrség tevékenységét s jelentése alapján a bukaresti kormány telefonon beszüntette a polgárőrség működését. Óriási megdöbbenés, majd a magyarpárti férfiak a polgárőrség parancsnokát felküldték a városházára, hogy a betiltás ügyében tárgyaljon. Gherghel tábornok városházi szobájában ott ült az egész vezérkar. Amikor Árvay a szobába lépett, Todorutz prefektus ingerülten ugrott fel s letartóztatását követelte. A tisztek is felugrottak, csak Gherghel tábornok maradt nyugodtan a helyén. Izgalmas, késhegyigmenő vita kezdődött. A hangulat egyre feszültebbé vált s a prefektus mindenáron igyekezett a tábornokra halni. — Ha nem teljesíti követelésemet, tábornok úr — kiáltotta önt az egész vezérkarával együtt fel fogom jelenteni Bukarestben, mert nem AZONNAL.I BET,EVÉSRE KERES keresztény MAGYAR GYORS és GÉPIRÓNŐT és kisebb irényfi irodai TISZTVISELŐT, milyZáki ás holfchartissi üzleteknél és fogyasztóknél jól bevezetett ÜGYNÖKÖKET és ÜGYNÖKSÉGEKET . M. Kir. Kertészeti Akadémia által lekísérnetcezett és a m. kir. földművelésdejyi minisztérium által hivatalosan ajánlott, a napfény hatásával zöldség, főzelék, gyümölcs, tésztaféléket költség nélkül házilag 4 óra alatt aszaló (szárító) KAPRIKIAR aszalókészülék terjesztésére 17.50 pengő AöIvárban. Napsugár vezérképviselet, gyári lerakat, VI., Adrássy út 6. Tel. 124-403. engedelmeskedett a kormány rendeletének. A tábornok pár pilanatig mereven maga elé nézett, azután így szólt: — Itt én parancsolok, a csapatok főparancsnoka én vagyok, tehát ebben a kérdésben is én fogok dönteni. De, úgy látszik, mégsem tudta magát elszánni, fojtó izgalom és várakozás ülte meg a szobát. Élet és halál kérdése lebegett a levegőben. Ekkor felugrott Bucsa csendőrezredes, aki egyben a váradi rendőrség parancsnoka is volt, vigyázzba vágta magát és ezeket mondotta: — Tábornok úr, vegye el a kardomat, tépje le a vállrojtomat, de a polgárőröket ne bántsa. A prefektus úrnak nincs igaza. A rendőrségünk szétugrott, hadseregünk dentoralizáltan felbomlóban van. Ha most a polgárőrséget is megszüntetjük, akkor óvjon Isten minket az elkövetkezőktől. A csendőrezredes fellépése eldöntötte a vitát, a tábornok nemcsak engedélyezte a polgárőrség működését, hanem ki is terjesztette hatáskörét ... .* Izgalmasan meséli el Árvay Árpád, hogy Chirila román polgármester hogyan szerezte vissza Nagyvárad tűzoltógépkocsiját, tűzoltófelszerelését s a közüzemek hétmillió lejes pénztárkészletét, melyet Aradra szállítottak. Mikor a magyar vezetők bejelentették Chirilának, hogy a kivonuló csapatok elvitték a tűzoltófelszerelést és a hatalmas összegű pénzt, a polgármester haladéktalanul felhívta Gigurtu miniszterelnököt, majd a belügyminisztert s kérte, intézkedjenek, hogy a város tulajdonát képező tűzoltófelszerelést és a hétmillió lejt haladéktalanul szállítsák vissza. Három izgalmas nap múlva valóban visszajön a tűzoltókocsi és Aradról is visszahozták a hétmillió lejt. Mint a szerző írja, Chirila Augustin izgalmaktól és fáradtságtól gyűrötten biztosította a magyar vezetőket, hogy a város vagyonát hiánytalanul át fogja adni a magyar hatóságoknak. * Ezután még számtalan érdekes epizódot mesél el a szerző könyvében s több eredeti fényképet és fakszimilét is közöl Nagyvárad történelmi napjairól. Ezek a dokumentumok még hitelesebbé teszik munkáját. A Tény ágait a toronyban a bevonulási ünnepségek leírásával ér véget. Országos részvét Zsembery István temetésén A Magyar Kurír jelenti: A magyar társadalom és katolikus közélet nagy halottjának, Zsembery Istvánnak a kerepcsinti temető külső díszravatalozójában felállított katafalkjához kedden a kora délelőtti óráktól kezdve sűrű sorokban számosan járultak. Már 4 óra után kezdett gyülekezni a gyászoló közönség. A megjelenő előkelőségeket Kállay Ubul, a MABI alelnöke és Ilindy Zoltán, a MABI igazgatója, valamint a család két férfi tagja fogadták. A megjelentek között voltak: Serédi Juszlinán bíboros-hercegpripiás, Angelo Kotla c. érsek, apostoli nuncius, Dudás Miklós hajdúdorogi görög szertartású püspök, Szily Kálmán államtitkár, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviseletében, Tasnády Nagy András, a képviselőház elnöke és Szinyey Merse Jenő alelnök, Homonnay Tivadar, a székesfőváros főpolgármestere, Széll József titkos tanácsos, a Szuverén Máltai Lovagrend küldöttsége élén, Balla István osztályfőnök, a kultuszminisztérium, Kádár Levente osztályfőnök a belügyminisztérium, Stolpa József államtitkár és Beresztóczy Miklós miniszteri tanácsos a kultuszminisztérium képviseletében. Ott voltak továbbá gróf Esterházy Móric v. miniszterelnök, Nagy Emil, Lázár Ferenc, Zsitvay Tibor v. miniszterek, Karafiáth Jenő, Preszly Elemér titkos tanácsosok, báró Szalay Gábor, a posta volt vezérigazgatója, Nékám Lajos egyetemi tanár, Jakabffy Károly, a postatakarékpénztár vezérigazgatója, Huszár Aladár, az OTI elnöke és Horváth István vezérigazgató, Ambrózy Gyula és gróf Csekonics Iván rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek, Németh Sándor altábornagy, gróf Károlyi György, a József nádor egyetem képviseletében Egyed István professzor, az Actio Catholica vezetősége részéről Gévay-Wolff Nándor, Dsida Ottó, Wünscher Frigyes alelnökök, Mihalovics Zsigmond prelátus, orsz. igazgató, az esztergomai káptalan részéről Leopold Antal, Mészáros János, Jeszenszky Kálmán, Gregorovits Lipót protonotárius kanonokok, Hamvas Endre érseki helytartó és Bednárz Róbert prelátus vezetésével a pesti lelkészkedő papság számos tagja, Halász Pál kanonok, a szegedi káptalan képviseletében, P. Vinkovics Viktor és,P- Schrotty Pál ferences tartományfőnökök és a szerzetesrendek, valamint az apácarendek képviseletei, Schütz József igazgatófőorvos vezetésével a MABI orvosi kara, az Országos Pázmány Egyesület képviselete Tóth László főtitkár és Hivatal József igazgató vezetésével, a Központi Sajtóvállalat Baranyay Lajos prelátus vezérigazgató és Marsovszky Ivor vezetésével, a Szent Imre Szenátus, a Szent Imre Kör, Központi Katolikus Kör, az Angyalföldi Katolikus Munkásegyesület és számos más katolikus egyesület és intézmény képviselői és nagyszámú gyászoló közönség. . . Pontban 5 órakor kezdődött meg a beszentelési szertartás, amelyet nagy papi segédlettel dr. Czapik Gyula veszprémi püspök, az A. C. országos alelnöke végzett. A beszentelési szertartás gyászénekeit az „Egyetemi Énekkarok" Földényi János vezetésével adták elő. Az egyházi szertartás befejezése után a koporsó elé lépett dr. Hindy Zoltán és az összes intézmények nevében, amelyekben az elhunyt vezetőszerepet töltött be, búcsúbeszédet mondott. A gyászbeszéd ulán a koporsót leemelték a ravatalról, miközben az Egy zelni énekkar Zsasskovszky „Gyászhangok" című megható gyászénekét adta elő.. Ezután megindult a hosszú gyászmenet, amelynek élén a papság, utána a MABI tisztviselőinek és alkalmazottainak óriási küldöttsége alatt, majd a különféle egyesületek és intézmények küldöttségei következtek, míg a gyászkocsit a család tagjai és a bíboros hercegprímás, a pápai nuncius vezetésével a közéleti, egyházi, katonai és társadalmi előkelőségek követték. Így vonult a hatalmas gyászmenet a díszsírhelyhez, amelyet a székesfőváros a temető 34. parcellájának első sorában adományozott. A sírnál Czapik püspök elvégezte a végső beszentelési és temetési szertartást, amelynek befejezése után a koporsót lassan lebocsájtották a sírba, miköben az Egyetemi Énekkarok a közönséggel együtt a Budapesten tartott Eucharisztikus Világkongresszus himnuszát énekelték. Ezután felhantolták a sírt, amelyet csakhamar elborítottak a koszorúk százai, hirdetve azt a mélységes gyászt, amelyet Zsembery István elhunyta az egész magyar társadalomban keltett. A MAI NAP