Magyar Nemzet, 1943. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-01 / 1. szám

S­tandard RIDIÓ BEMUTATJA: MARNITZ VH!«* Jáxíd­-korul 17. Inhwkt Eossufh-tér 1. Sffejrtd: Stírbenyi-tér 1. Gylin<y5s: Kossuthon, t* Moháé*: Set István-«. 41« VJ] típusokat bemutatja. Csere, részlet PÁZMÁNY! áfcSS. IX., UILDI-ÚT 67. Tel.: 333-797 Bemutatás, cser«, levitát, árjegyzék m­űhangszergyár, Rákóczi-út 60. Sternber Angol—amerikai légiforgalmi egyezmény Lisszabonból jelenti a Szefu­m. Washingtonból jelentik: Anglia és az Egyesült Államok között tárgya­lások indultak meg légiforgalmi egyezményről, amely a háború vé­géig volna érvényben. Az egyezmény értelmében a két ország repülőgépei kölcsönösen leszáll­atnak egymás repülőterein és támaszpontjain. A tárgyalásokat megnehezül az Egye­sült Államoknak az a törekvése, hogy a háború alatt és a háború után a légi tér ura legyen. (MTI.) B. U. É. K. kedves Vevőinek, Jóbará­­tainak­ és ismerőseinek Izsák Pál divatáru cég“ Rákóczi-út 57/b Boldog újévet kiván k. vevőinek és ismerőseinek Földes szabóság Horthy M­iklós-körtér­­i Kedves üzleti eleinknek és barátainaknak, ezúton kívánunk boldog új évet Dénes és Eisler OPTIFOT A KANCSAL­ságot javító szemelzárók szak­­üzlete. VI., Teréz-kört­t -18. Kérjen ismertetőt! B N­­É­S FIGYELEM! Az új évben fodrászuk S­ARTOS legyen! Calvin-tér 9. ORGONA’ 99 női divirtüzlet RÉGIPOSTA-UTCA vevőinek B. U. É. K. 7-9. ■ B. U. É. K. LEOPOLD GYULA hirdető vállalat VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 30. Alapítva 1896 Telefon 422-3081 Mélyen tisztelt Vevőinek szeren­csés és boldog új évet kíván a KISVELENCEI PARCELLÁZÁSI IRODA Telefon: 424-373 BUDAPEST, Baross-tér 17. NasigratvTcsüst vevőinek boldog új évet kíván SOLDMANN MARGIT B­.őnyegjavító, Erdélyi­ utca 12. Telefon 340-921. Magyar Nemzet PÉNTEK, 193 JANUÁR 1. A Don vidékén és a Terek mellett kemény harcok dúltak A német ellentámadás alaki ö­tért nyert . Az előretolt Velikije Lukit az ellenség sikertelenül rohamozta A csütörtöki nap inkább számadások jegyében telt el. Az év utolsó napján mindenki igyekszik mérleget vonni arról, milyen eredményeket és veszte­ségeket mutat az előző év. A hozzánk eljutott hírekből teljes részletességgel megtudjuk, ho­gyan ismertették a helyzetet Berlin legilletékesebb tényezői az év utolsó napján. Göbbels belpolitikai w­k.-e A német belpoli! •*!••. helyzet­nek beszédes dokumentuma Göbbels min­t a Das Reich című folyósé -mnán. Teljes képet nyerünk­­előre arról a munkáról, amely német­e­t vállalt világtörténelmi szere­pl­­­nek eléréséért. Ge­raini tér megállapítja, 1­0 - 1 országnak nagyjábó­l mindazokat a neh­é­é­geket, amelyek elé a német hadveze­tés került, a tartalékok túlságos igénybevétele nélkül legyőznie. E megállapítás mellett azonban Göbbels rámutat a német la­p előtt arra is, hogy ezte­l a há­borús évvel még nem küszöböl­ték ki az összes nehézségeké­t amelyek a német nép életére , háború alatt ránehezednek. „Nem szabad várni és re­mélni — ú­ja Göbbels s '•­­­szerint —, hogy a súlyos és válságos problémák, amelyeket a háború vet fel, idővel enyhül­nek. E problémák nehé/'c-e csak fokozód­ó.“ „A birodalom — folytatja Göbbels,— a háború folyón is oly sok kézizálogra lett sz, hogy a győzelem további ha­sonló siker esetén nem lehet vitás. Otthon sokezer ember a háború kitörésétől kezdve napi 12, 14, sőt 16 órát is dolgozik, egyetlen ünnepnap nélkül. Hogy a német nép ma nem éljenez állandóan és nem lenget ken­dőt, az csak arra vezethető vissza, hogy fontosabb tenni­valója van.“ „Ha ellenségeink — állapítja meg tovább a német, miniszter — e reményeik jórészét a né­met nép szellemi sebezhetősé­gére alapították, úgy ezek a re­mények csúfosan meghiúsultak. Az egész háború során egyetlen­egy alkalommal sem mutatko­zott az otthoni arcvonalon a gyengeségnek bármilyen ag­gasztó jele sem.“ Végül Göbbels miniszter, mint az­ MTI távirata, amelynek nyomán a miniszter beszédét ismertetjük, beszámol arról, hogyan mutatta ki a német nép teljes egyetértését a német ve­zetőség céljaival. „Minden hó­napban — írja­­göbbels —­ két szociális népszavazás megy végbe. Ezeknek az önkéntes adományoknak révén sokszáz millió márka vándorol állan­dóan szociális életünk közös in­tézményeihez. Jobban már ki sem fejezheti nép a szocializ­mus iránti akaratát.“ Berlin és Európa A német külpolitikai helyzet­kép a Wilhelmstrassen hang­zott el. Általános érvényű meg­állapításokon kívül pontos is­mertetést kaptunk arról, milyen viszonyban áll a tengely Európa népeivel az angolszász hatal­mak és a bolsevizmus ellen ví­vott háborújában. A Wilhelm­strassen — mint az MTI a Né­met Távirati Iroda nyomán je­lenti— kiemelték azt az alap­elvvé vált felismerést, hogy a hármas hatalmak harca közös, oszthatatlan küzdelem a közös győzelemért. A legnagyobb ke­­z­léssel lehet csatlakozni a Wilhelmstrassénak ahhoz a megállapításához is, amelyet Franciaországgal kapcsolatban, de általános érvényű tételként s ön­állóan tettek, hogy „egy nép tüténelmét végeredmény­ben relh árulók, hanem a nép egészségi­­ rétegének eltökélt is határozza meg.“ A»ei háború kezdete adig nagy figyelemmel az úgynevezett sém­it , Alarm ! magatartását. Túra jen Berlin a­­súlyt › •!‹. » cailegex államok kül­di;­­ cáfd­c-ívfd . .re veti, vi­sít ••• figyelmen lé­p• . , ■.. ra Ajkai mo­­m»' ’ ' » v eset­ig r . r fm-k bé­tái­­á . • kalroli­l'k 9?.. a y a V* !h Iu , ra i ? .u~ ra.dyi'Zták, hogy ,,\ésvetor /ág egyáltalán nem kívánja a'semlegesség fel­állását, csupán annak telki­­ismeretes betartását. A teng­er­­holrolmakn­ak a semjeges á!!a­mokm­oz­gó kapcsolatai «• uttüd függ­nek és fognak füg-, gyir vaj fő ez utó- -;ak haj­­landók-e­ljesíteni magától érlelődő kötelességeiket". Ezzel kapcsolatban a Wilhelmstyas mé­­rót figyelmeztetés hangzott el Svédország felé. Megállít­ottot­­ták, hogy Berlinben megbíznak Svédország semlegességéb­en, azonban német illetékes körök előtt nem maradt titokban, hogy­­ az ellenséges propaganda mennyire igyekszik a svéd nép­tömegek semlegességét német­­ellenes irányban befolyásolni. A semlegesség helyes értelme­zésének kifejtésével kapcsolat­ban a Wilhelmstrassén a figyel­met Délkelet-Európára is rá­irányították. „Az angol egyen­­súlypolitika következtében — ezt a részt az NST berlini je­lentéséből idézzük — ez a terü­let már régóta puskaporos hordónak számított Európában. E terület népei azonban most önként az európai együttműkö­dés mellett foglaltak állást és felismerték, hogy többé már nem kizsákmányolt nemzetek, hanem szabad, független és tiszteletben tartott munkatár­sak.“ Beszámoltak a Wilhelmstras­­sén arról is, hogy ami Német­ország és Törökország viszo­nyát illeti, Londonnak az az érdeke, hogy elmérgesítse a vi­szonyt a tengelyhatalmak és Törökország között. Megállapít­ják, hogy ez a törekvés eddig Törökország valósággal számoló politikai magatartása miatt si­kertelen maradt. T török­ország és a szovjet­unió Az NST berlini távirata be­számol arról, hogy a szovjet­uniót Berlinben már nem te­kintik politikai tényezőnek, ha­bár elismerik, hogy még le kell győzni. Ebben az évben —­­folytatja az NST-távirat — vi­lágossá vált, hogy a szovjet kormány ugyanolyan imperia­lisz­­ikus célokat követ, mint a cári Oroszország. Berlinben úgy vélik hegy­re az imperialisztikus törekvés M­séges magyarázatot . ott­hon­.4»' • ... Sri* TV*, u •&UVJOI fíívjj~ ■ ifütiyübú* ‘ •■«ló , Ma a s2ovje»tftniő ;v*ip ? bangó*' -t Köv.. • Be-1 kele­t«: e é a , , jg&tóro- ] -pti . ,u,;ókor (.an­. te Berlin-­ t.a»u »hejerőt adnak annak a­­ nézetnek, hány az orosz köve­telések felfüggesztése nyilván csak ideiglenes. A jelenlegi hi­vatalos­ szovjet álláspont tudva­lévően inkább Törökország ba­­átságának megnyerésére irá­nyul. Ezzel kapcsolatban a cinét Távirati Iroda isztanbuli izé­zése hírt ad arról, hogy A ■ rából származó amerikai jele­sek terjedtek el, amelyek szerit új török—szovjet szez­­ődés j­öt volna létre. A Német Távirati­ Iroda ezzel kapcsolat­tal ism­­rteti Sadak török kép­viselőnek az Aksam című lap­ban m­ár .­­it válaszát ezekre a hírekre. E szerint nincsen szükség új ők—szovjet szer­ződésre,­ mert isten a már ré­gebben megköt­ő török—szov­jet meg nem­osadási egyez­mény még érvérében van. Tö­rökország célja háborútól magát távol tartani és éppen ezért : ■­­­a ország Németország­gal is barátsági szerződést kö­tött, „hogy elkerülje azokat a bonyodalmakat (így idézi az MTI az Aksam cikkét), ame­lyek abból a tényből származ­hatnának, hogy Németország a Balkánra és Törökország ha­táráig nyomul előre“. Egyébként a Német Távirati Iroda isztan­buli jelentése be­számol arról is, hogy Nagy-Britannia ankarai nagykövete ismét visszatért állomáshelyére. Mindenesetre Törökország földrajzi helyzete olyan, hogy teljesen érthető, ha a hadviselő felek minden oldalról a leg­nagyobb figyelemmel kísérik Törökország magatartását és minden esetleges elhatározásá­nak lehető indítékait. Nem sza­­bad ugyanis szem elől tévesz­teni, hogy Törökország szom­szédos az angolszász befolyás alatt álló Közel-Kelettel, ennek fontosságát pedig különösen az utóbbi események világosan megmutatták. Észak-Afrika Az északafrikai kérdés újabb fejleménnyel, illetve leleplezés­sel, ezen túl pedig egy kineve­zéssel bővült. A távirati irodák jelentései szerint a Darlan ellen irányuló merénylet nem volt elszigetelt akció, hanem csu­pán része egy nagyobbszabású összeesküvésnek. A hírek ezzel kapcsolatban több letartóztatás­ról is szólnak. Lehetséges azon­­ban, hogy két összeesküvésről van tulajdonképpen szó. Az MTI amszterdami jelentése sze­rint Giraud tábornok egy sajtó­értekezleten kijelentette, hogy tizenkét embert tartóztattak le. Giraud hozzátette, hogy a letartóztatottak nevét titokban kell tartani. Mindaddig, amíg a merényletre­onatkozóan pon­tos és hiteles jelentéseket nem kapunk, meg sem kíséreljük a Darlan-ü­gy és az ezzel kapcso­latos kismerényletek hátterét fel­deríteni. A ??np legérdek­sebb külpoli­tika esemény­e kétségkívül az, hogy az angol kormány Harold ■dacMillan személyében politikai megbízókat küldött az angol­­ leszállásra Észak-Afrikába. ■«•"’Id MacMillan-nek, mint az ST londoni jelentése közli, 'i­iniszterei rangja lesz, a­ jur k’­ i háborús kormányban tieli f­og­észt venni. MacMillan ed­dig államtitkár volt a gyarmat­ügyi hivatalban s mint a­lá­vrati irodák jelentései erről be­számolnak, az új miniszter konzervatív pártnak úgynev­zett haladó csoportjához tart­zik. MacMillan közvetlen Churchill miniszterelnöknek tá­tozik majd felelősséggel Tudj­­evő, hogy amerikai részt Eisenhower tábornok me már régebben küldtek politik megfigyelőt, illetve tanácsai Robert Murphy személyébe­, aki Roosevelt elnöknek megbí­zottjaként szerepel Észak-Afri­­kában. Angol részről politikai tanácsadót eddig nem küldtek, Harold MacMillan kinevezése ezt a hiányt tölti be és egyúttal valószínűleg hivatva van az amerikai befolyást Észak-Afri­­kában ellensúlyozni. /[ B. U. É. K. V. B. CSILLÁRÜZEM Bp., VII., Akácfa­ utca 7. Tel. 425-871 Mb. üzletfeleinek eji úton kíván BOLDOG UJ ÉVET a MO­FTL és SERÉNY cég B. U. É. K. fjszen tisztelt vevőinek SWAhü cipő keresi*. vállalat VII. Er?,sebet-krt 40—42 B. U. E.K. nb. Vevőinek (NLEIFER V., Vilmos császár-út 10 BOLDOG ÚJ ÉVET ez­ u­tán összes k­edvess vevőinek ERVIN CIMKESZÖVŐGYÁR Kedves vevőinek B. U. É. K. CsettíRóM müsz. és villamossági vállalat Budapest, VI., Andrássy út 47 Egy szocialista nyilatkozat Végül megemlítjük, hogy a háború utáni újjárendezésnek újabban egyre sűrűbben meg­vitatott témájával kapcsolatban most egy semleges állam részé­ről hangzott el hozzászólás. A Sozialdemokraten című stock­holmi lap körkérdést intézett Svédország vezető személyi­ségeihez arról, miként képzelik el a háború utáni problémák megoldását. Az NST stockholmi jelentése szerint a szocialista Hansson miniszterelnök kijelen­tette, hogy véleménye szerint a jövőben a magánkezdeménye­zést gazdasági téren az állami irányítás fogja felváltani, nem tartja azonban lehetetlennek, hogy a magánkezdeményezés és az állami beavatkozásnak egy bizonyos foka megfér egymás­sal. A miniszterelnök kijelen­tette, hogy pontos elképzelése­ket korai volna ismertetni, mert senki sem láthatja előre, hogy a háború milyen mértékben gyakorol majd befolyást a szo­ciális és gazdasági életre.

Next