Magyar Nemzet, 1943. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

FERENC JÓZSEF KESERŰ VII szemben. A lapok megállapít­ják, hogy ezek az utalások megkísérlik az angol—amerikai hatalmaknak a szovjet szövetsé­gestől való­ eltávolítását. Egyébként a legtöbb hír még mindig a casablancai értekezlet nyomán keletkezett benyomáso­kat tükrözi. Ismeretes, hogy a casablancai értekezletről ki­adott hivatalos jelentés szerint e megbeszéléseken katonai kér­dések állottak előtérben. Ezzel szemben az angolszász közvéle­mény nem szűnik meg az itt felvetett kérdéseknek politikai hátterét kutatni. Az NST stock­holmi jelentése hírül adja, hogy a svéd Dagens Nyheter jelen­tése szerint Eden kü­lügyminisz­­ter Washingtonba utazik, ahol a casablancai értekezlettel kap­csolatos politikai kérdésekről folytat tárgyalásokat. Az Eco­nomist című lap még tovább megy és azt mondja, hogy a politikai kérdések megbeszélé­sére kikerülhetetlen egy újabb angol—amerikai találkozó. Az angolszász sajtót különö­sen az angol—amerikai szoro­sabb együttműködés kérdése iz­gatja. Kifogásolják, hogy a Ca­sablancái hivatalos jelentésben nem történt említés egy közös legfőbb haditanács létesítéséről. Mint az NST e jelentése közli, Crooksbank volt brit pénzügyi államtitkár kelt át nagyszámú előadója és irodistája ,kíséreté­­ben legutóbb az Óceánon. Az angolok is küldtek gazdasági bizottságot Észak-Afrikába Tangerből Jelenti az NST: Francia Észak-Afrikába dr. Ledler ve­zet­é­se alatt angol gazdasági bizottság érkezett. Hír szerint az öt szakember­ből álló brit bizottság hasonló műkö­dést fejt ki a francia gyarmatokon, mint a már hosszabb ideje ott tartóz­kodó amerikai küldöttség. A külpolitika hírei Genf­ből jelenti a Német Távirati Iroda. A Fehér Ház közli, hogy Roose­velt Afrikából való visszatérése során a brit Antillákon ellátogatott Trini­dadba és megtekintette az ottani ame­rikai védelmi berendezéseket. Leahy tengernagy, az elnök vezérkari főnöke is Trinidadban volt. (MTI.) * Amszterdamból jelenti a Német Táv­irati Iroda. A News Chronicle jelentése szerint Algírban letartóztatták Henry D'Astier de la Vigeriet, de Gaulle sz árnysegédének testvérét. A letartóz­tatott „fontos teendőket látott el Algír­ban Darlan közigazgatási rendszerében, ismerte Parian gyilkosát és megkísé­relte kivégzését megakadályozni“. (MTI.) * Buenos Airesből jelenti az NST. Mint Santiagóból közült, a chilei kor­mány úgy rendelkezett, hogy Yamaguta japán követ és a követség 27 tisztvi­selője őrizet alatt a követség épületé­ben köteles tartózkodni. Ezt az intéz­kedést azzal indokolják, hogy Japán­ban állítólag letartóztattak chilei diplomatákat. Párizsból jelenti az NST. Francia hivatalos helyről több ízben megcáfol­ták azt az angol forrásból és az angol rádió által terjesztett hírt, mintha Michel Detroyat, Pétain marsall és Laval miniszterelnök ismert pilótája átpártolt volna a francia disszidensek­­hez és jelenleg Észak-Afrikában tar­tózkodna. Az angol állítás tarthatatlan­­ságát a legjobban­ az a körülmény bi­zonyítja, hogy Michel Detroyat-t vasár­nap délután Suresne közelében autó­baleset érte. Detroyat gépkocsija eddig ismeretlen okokból belerohant egy tehergépkocsiba és a baleset következ­tében a Franciaországban ismert és közkedvelt pilótát súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. Dr. Göbbels birodalmi miniszter szombaton délután a hatalom átvéte­lének 10. évfordulója alkalmából a berlini Sport Palastban beszédet tar­tott, amelynek folyamán felolvasta a Führernek a német néphez intézett­­ kiáltványát. A miniszter beszéde elején hang­súlyozta, hogy 1933, a hatalom átvé­tele óta hagyománnyá vált, hogy a Führer minden esztendőben szemé­lyesen adta meg a jelszót a német népnek a következő esztendő küzdel­meihez. ..— A Führer — mondotta Göbbels — megbízott engem, közöljem Vele­tek, hogy nagyon szeretett volna ma is beszélni a nemzethez. De sajnálja, éppen úgy, mint mi is, hogy ezt a hagyományos ünneplést ebben az esztendőben nélkülöznünk kell. A hadvezetés kemény körülményei pil­lanatnyilag nem engedik meg, hogy a főhadiszállást, ahonnan a nagy keleti elhárítócsatákat vezeti, el­hagyja. Éppen ezért beszéd helyett kiáltvánnyal fordul a német néphez. — Számunkra­­— mondotta szó­­szerint a miniszter — már régen áll az a megdönthetetlen alapelv, hogy szótárunkban nem ismerjük azt a szót: kapituláció. Ennél maradunk most is mindvégig. — Keleten a pillanatnyilag leg­súlyosabb harcok órájában az ellen­ség megint azt hiszi, hogy diadalmas­kodhat felettünk. Az ellenséges új­ságok lehazudják a csillagos eget, el­mondják, hogy Németországban kivé­teles állapotot hirdettek, hogy a nem­zet alkotóelemeire bomlik és így to­vább. Ezzel szemben elvitathatatlan tényként leszögezhetem: Németország­ban csak százszázalékos készenléti állapotban áll népünk, hogy minden erejét összefogja a győzelem kiví­vásához. Ezentúl minden lehetőt el­követünk, hogy a győzelmet siettes­sük. Teljesen mindegy, hogy ellen­ségeink minket és elhatározásainkat komolyan veszik-e, vagy nem. Min­dig előnyt jelent, ha az ellenség alá­becsül minket. Fanatikus munkánk gyümölcseit ellenségeink sokkal ha­marabb fogják érezni, mintsem kép­zelték, már a háború legközelebbi szakaszában is. Az angol lapokban a napokban olvashattuk, hogy a német vezetés jelenlegi súlyos helyzetében az angol nép ellenálló erejére utal a dünkircheni katasztrófa után, hogy ezzel a német népnek bátorságot öntsön a szívébe. Erre én kijelen­tem: Egyetlen német államférfiú és egyetlen német lap sem alacsonyo­don le ilyen kijelentésre. Nem is tudom, miért kellene a német nép­nek éppen az angol népet például felhozni, hogy ennek a második ke­leti téli háborúnak óriási nehéz­ségeivel megbirkózzunk. Az a nép, amelynek történelme Nagy Frigyesre hivatkozhatik, nem fog keresni az angol történelemben követendő pél­dát. — Senkinek sem jut eszébe lekicsi­nyelni ennek a világraszóló küzde­lemnek nehézségeit. A lehető leg­keményebb ez a küzdelem és csapa­tainkra éppúgy, mint vezetőikra em­berfeletti követelményekkel jár. — Ha az ellenség ezen a téren elért katonai sikerekre hivatkozik, erre csak azt válaszolhatjuk, hogy éppen ezek ráztak fel bennünket a még meg­maradt kényelmeskedésünkből. A né­met nép ettől a perctől kezdve csak harcolni és dolgozni fog a győzelemért. Londonban kárörvendenek, hogy nin­csenek már tartalékjaink. Sokkal előbb fognak tudomást szerezni ezekről a tartalékokról, mintsem hinnék vagy szeretnék. . . Az életünkért folytatott küzdelem közeledik a csúcsponthoz. Ez nemcsak a német nemzet szabadságáért és biz­tonságáért folyó küzdelem, hanem óriási birkózás Európa jövő sorsáért, sőt az egész civilizált Nyugat sorsáért. Nagyon téved az ellenség, ha azt hiszi, hogy elveszítjük bátorságunkat, ha né­hány ütést kell elszenvednünk. Ezek a csapások csak riadójel számunkra a totális háborúra. Németországban több nem fognak beszélni arról, hogy oda az a kevés kényelem is, amelyet utolsó maradványaiban még megtartottunk magunknak a békéből. Népünk szíve­sen áldozza fel ezt is és az arra fordí­tott erő át fog alakulni páncélosokká, fegyverekké, lőszerré és nemzeti ellen­állássá. — A bolsevizmus és a plutokráciák fölényeskedő győzelmi fenyegetéseire népfelkeléssel válaszolunk, amelyben kifejezésre jut az egész nemzet erő­megfeszítése. Vajjon miért kellene még csak gondolnunk is az engedékeny­­ségre, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy katonáink és a tengely­szövetségesek győzelmei majdnem az egész európai földrészt a kezünkbe adták. Elhatároztuk, hogy ezeket a győzelmeket ki fogjuk használni. A párt és az állam példával fog elöljárói a totális háború előkészítésében. Intéz­kedéseket tettünk és más intézkedése­ket teszünk még a legközelebbi napok­ban, amelyek hivatva lesznek a totális hadbavetést tényleg végrehajtani. Dr. Göbbels ezután felolvasta a Füh­rer kiáltványát a német néphez, majd így folytatta: — Ebben a kiáltványban minden benne van, amiről ebben az órában tudnunk kell és benne vannak a pa­rancsok, amikre a német nép türelmet­lenül vár. Ebben a kiáltványban meg­találjuk a harci jelszót és kifejezését annak a vad elszántságnak, amely a szívünket eltölti. Hiszünk a győzelem­ben, mert a német nemzet ezúttal tudja, miért harcol. Elhatároztuk, hogy kemények maradunk, összeszorított fo­gakkal dolgozunk, amíg a győzelem a mienk nem lesz. Hiszünk a győzelem­ben, mert mienk a Führer. Éppen őbenne látjuk az elkövetkező végső győzelem biztos garanciáját. Egészen bizonyosan tudjuk, hogy ez a világra­szóló küzdelem a nemzeti szocialista Németország és a bolseviki szovjetúrás közötti harcban fog eldőlni. Beszéde végén dr. Göbbels még a következőket mondotta: — Óriási küzdelmünk e drámai órá­jában csak az az egy kérésünk van a Mindenhatóhoz, tartsa meg jó egész­ségben és teljes erejében a Führerün­­ket. Tudjuk, hogy akkor minden ve­szedelmet túlélünk és a végén kivívjuk a győzelmet. S ezért az egész német nép nevében a külső és belső szabad­ságért folytatott legsúlyosabb har­cunkban, bizonyítékául annak, hogy mindenre el vagyunk szánva, kiáltom a Führernek régi jelszavunkat: — A Führer parancsolt s mi követ­jük! A miniszter beszédét többször meg­szakította a hallgatóság lelkes helyes­lése és amikor beszédét befejezte, a tömeg véget nem érő lelkesedéssel jut­tatta kifejezésre rendületlen elszántsá­gát és harci készségét. Göbbels: Százszázalékos készenlétben áll népünk évtizedek óta megbízható szakéizlet LIBÁLIsMARI!KK,54 H­ifii! az m NÉP a­dasánja­i / Egy szó ára 20 fillér! Lapunk 6000 példányban fogy a Bánátban! Cím: ÚJ NÉP kiadóhivatala, Újvidék, Erzsébet­ tér 6. Magyar Nemzet Gayda a szövetségesek koncentrált akciójáról Rómából jelenti a TP­, Gayda a Giornale d'Italia mai szá­mában vezető helyen megállapítja, hogy a háború kemény törvénye dik­tálja az egész nemzet totális mozgósí­tását. A jövőben nincs megkülönbözte­tés harcos és nem harcos között. Vagy győzni fogunk — írja Gayda — egy jobb holnap reményében, vagy pedig teljesen összeomlunk, s ez az össze­omlás érinteni fog minden szociális réteget és a jövendő generációkat. Az állam ebbben a pillanatban kemény és kíméletlen követelésekkel lép fel, ezek azonban elkerülhetetlenek, mivel a háborús összetűzés elérkezett döntő fázisához. A USA elérte fegyverkezési teljesítőképességének csúcspontját, Nagy-Britannia már túl­jutott ezen a csúcsponton, a szovjet még mindig ab­ban a helyzetben van, hogy összes fennmaradt tartalékainak bevetésével támadásokat hajtson végre, mielőtt erői teljesen kimerülnének. A szovjet új, ember- és hadianyag-utánpótlás, nem­különben a közélelmezés terén min­den bizonnyal hamarosan megoldha­tatlan nehézségekkel találja magát szemben. A jelen pillanat hallatlan fon­tosságának tudata gigantikus erőmeg­feszítésekre késztette a tengely ellensé­geit. Az egyidejűleg megindult támadá­sok arra mutatnak, hogy koncentrált akcióról van szó, amelyet a lehető leg­nagyobb erővel hajtanak végre, hogy a tengellyel szemben sikereket érjenek el, mielőtt még az angolszászok és a szovjetúnió gyengesége szemmel látha­­tóvá lesz. Berlini tudósítónk telefonjelentése Berlin, február 1. (A „Magyar Nemzet“ berlini tu­dósítójának telefonjelentése.) A tíz­éves évforduló külföldi visszhang­ját Berlinben úgy tekintik, mint Európa bolsevizmus elleni felkelé­sének jelét. Megelégedéssel veszik tudomásul — bármily furcsán hangzik is —, hogy az idei nagy téli offenzíva, amelynek mintegy Sztálingrád volt a jelképe, egész Európa figyelmét arra a veszélyre irányította, amelyet a bolsevizmus a kontinens számára jelent. A visszhang hátterében ott van Sztálingrád, amely körül a végső harc folyik. A déli hadsereggel megszakadt minden összeköttetés — mondják berlini katonai szak­értők. — A szikratávíró már nem felel. Az utolsó hírek, mint a Völ­kischer Beobachter írja, a követ­kezők voltak: „Minden lőszert ki­lőttünk. Ember ember ellen küzd, de így is csak az ellenséges túl­erőtől megrohanva esnek fogságba a város hős védői.“ A nyíltságot, amellyel a német sajtó a sztálin­grádi küzdelemről az utóbbi he­tekben beszámolt, az a mondat is bizonyítja, amelyben először fordul elő, hogy német lap csapatok fog­­ságbaeséséről ír. Amíg csak egy lö­vés is hangzik el Sztálingrád rom­halmazán, az változatlanul az egész német közvélemény érdeklő­désének egyetlen tárgya.­­ A hétfő reggeli lapok első oldalán a sztá­lingrádi csapatok parancsnokának, a vezértábornaggyá előléptetett Pulu­mnak képe van. A két sztálingrádi hős, Paulus vezértábornagy és Heitz vezérez­redes kinevezéséhez hétfőn reggel még három előléptetés csatlako­zott, a téli csatában részt vett há­rom vezérezredest a Führer Sztá­lingrád hős parancsnokához ha­sonlóan vezértábornaggyá léptette elő. Ugyanaz a tisztelet jutott ne­kik osztályrészül, mint amellyel Hitler a két sztálingrádi parancs­nokot és ezzel az egész védősere­get kitüntette. A keleti front más részeiről hosz­­szabb idő után ismét derűlátóbb képet kaptunk Berlinben, annak ellenére, hogy egyes szakaszokon még változatlanul heves a harc. A német ellenállás megerősödött. A front kezd megszilárdulni. Kivé­tel ez alól — mint a katonai szak­értők rámutatnak — a Voronczstől nyugatra fekvő tér, az itt folyó har­cot mozgó háborúnak nevezik, amelynek kimenetelét még — hozzá­fűzik — ki kell várni. A front déli szakaszára vonatkozó hírek már kivehetők voltak az utóbbi három nap jelentéseiből, a kaukázusi hadsereg tervszerű had­mozdulatait az ellenség nem tudta megakadályozni, így ezen a területen céljához nem jutott közelebb — mondják a beavatottak. Az angolszász találkozó óta ber­lini sajtókörökben több ízben felme­rült a kérdés, hol tartózkodik Casa­blanca óta az angol miniszterelnök? Német félhivatalos körök m a szoká­sos tartózkodással nyilatkoztak, mindeddig nem tartották kizártnak, hogy Churchill visszatért Londonba, ugyanakkor arról a lehetőségről is számot adtak, hogy ellenkező irányba folytatja útját. B. S. folytak le az Egyesült Államok és a brazíliai tengeri haderő főparancsno­kai között. Az Egyesült Államokat Ingram tengernagy képviselte a dejaneirói amerikai tengerészeti állású társaságában. Amerikai és brazil flotta- értekezletet is tartottak Londonból jelenti az NST. A Vargas és Roosevelt közötti meg­beszélésekkel kapcsolatban szombaton a brazil fővárosban megbeszélések KEDD, 1943 FEBRUÁRI tt új milíciát állít fel Vichy Vichyből jelenti az NST. Az illetékes hatóságok a nemrégen megjelent kormányrendelet alapján megvalósították a francia frontharcos­­légió biztonsági szervezetének és a nemzeti forradalom önkénteseinek át­szervezését. A francia milícia keretén b­elül, Josef Daruand, a milicia főnö­kének bejelentése szerint, a közeljövő­ben felállítják az úgynevezett frank­gárdát, amely önkéntesekből álló úgy­nevezett elite-csapatokból tevődik ösz­­sze. Daruand szerint a m­iliciának az lesz a feladata, hogy harcot kezdjen az összeomlás következtében keletke­zett éhség és nyomorúság ellen, azon­kívül pedig erélyesen lek­űzője a miígt kereskedelmet és érvényt szerezzen a népjóléti törvényrendeleteknek. A frank-gárdának az az elsőrendű célja, hogy támogassa a nemzeti forradalom alapján kikristályosodott új államot és szembenézzen minden lehetőséggel, amely az ország biztonságát veszélyez­tetné. Az erre vonatkozó törvényrende­let megállapítja, hogy a frank­ gárda tagjai csak született franciák lehetnek. Laval kormányelnök a milícia megala­kításának napján­­tartózkodás nélkül hozzájárulását fejlez­te ki és biztosí­totta Darnand vezértitkárt legm­esz­­szebbmenő támogatásáról. Minisztertanács Vichyben jelenti a Német Távirati Vichyből Iroda: Szombaton délután tartotta Laval miniszterelnök elnökletével a francia minisztertanács heti ülését. Az ülés leglényegesebb tárgya a légió rend­fenntartó szolgálatának nemzeti milí­ciává történő átalakítása volt, amelyet a minisztertanács elhatározott. A­­to­vábbiakban Laval miniszterelnök tájé­koztatást nyújtott az általános hely­zetről, különösen pedig a Párizsban az illetékes német körökkel folytatott megbeszélésekről. A szakminiszterek beszámoltak munkaterületeikről. (MTI.) Háborús főfelügyelőség Olaszországban Rómából jelenti a Stefani. A hivatalos lap királyi rendeletet közöl, amelynek értelmében a bel­ügyminisztériumban háborús főfel­ügyelőséget létesítenek. Ennek fel­adata lesz mindazokat a szolgálato­kat összeegyeztetni és irányítani, amelyeknek célja a nemzet polgári élete ellen irányuló ellenséges táma­dások megelőzése és hatásuk semle­­gesítése. (MTI.) Vargas nyilatkozott a natali találkozóról Buenos Airesből jelenti az NST. Mint Roosevelt és Vargas találko­zójáról Rio de Janeiróból kiegészítő­­leg közük, a csütörtöki nap folya­mán Roosevelt háromszor tárgyalt Vargas brazíliai államelnökkel, m­ind­­három találkozó egy amerikai rom­boló fedélzetén folyt le, amely a Potengi folyón horgonyzott. Natal, a találkozó színhelye fölött állandóan légi rajok cirkáltak, míg a kikötő előtt brazíliai hadihajók őrködtek. A megbeszélésen Ingram tengernagy is részt vett. Buenos Airesből jelenti az NST. Vargas brazíliai elnök, amidőn Natalból visszatérve, Rio de Janeiro­ repülőterére érkezett, kijelentette, hogy rövidesen közleményt ad ki a „natali­­történelmi konferenciáról“. Vargas elnök Jefferson Gaffery ame­rikai nagykövet társaságában tért vissza Natalból. A brazíliai propagandahivatal Roosevelt nyilatkozatát közli, amely szerint a casablancai értekezletről visszatérve, azért szakította meg út­ját, hogy Vargas elnökkel személye­sen közölje az értekezlet eredményét Ugyanakkor a kölcsönös segélynyúj­­tás különböző kérdéseiről is tár­­gyaltak. fg/mM C­ORIÁt­us 657 'S

Next