Magyar Nemzet, 1943. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-22 / 91. szám

fél. évfolyam, 91. szám Csillörtőfe, 1943 április 23. Matszai Nemzet Előfizetési ára 1 évre 46 pengő 40 fillér. Egyes Szára ára hétköznap 16 fillér, vasárnap 30 fillér. Megjelenik hétfő kivitelével minden nap. Alapította PETHŐ SÁNDOR . Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, Aradi­ utca 10. Telefonszám: 128-428*. Kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Vilmos császár­ út 65. Telefon­szám: 126-726* Montgomery rendkívül heves pergőtűz után támadást indított A tengely csapatai feltartóztatták a nagyerejű előretörést — Több ponton ellentámadással egyenlítették ki a britek kezdeti előnyeit — A csata teljes erővel tovább tart — Novorosszijszktól délre továbbra is kemény harcok dúltak Roosevelt rádiószózatot intézett Mexikóból Amerika népeihez Quisling látogatása a Führer főhadiszállásán • Kormányátalakítás Japánban Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter Szófiába utazik A japán kormány átalakí­tása a szerdai nap új eseménye. parti külügyminiszter utódja Si­­gemicu, Japánnak a nangkingi kormány mellé akkreditált rend­kívüli nagykövete lett. A kor­­m­ányátalakítás okairól kevés je­lentés érkezett, hivatalos ma­gyarázat szerint a japán külpoli­tikában a külügyminiszteri szék­ijén történt csere semmiféle vál­tozást sem fog okozni, mert an­nak irányvonalát a Német Táv­irati Iroda tokiói jelentése sze­rint „világosan lefektették“. A­­japán kormány tájékoztatója ugyan a jelentés szerint a­ kül­­­földi újságírók előtt kijelentette,­­hogy Sigemicu „bizonyára mind ident meg fog tenni a Kína és Jápán között már fennálló ba­ráti kapcsolatok további elmé­lyítése terén“. Olaszország: A fasiszta párt huszonnégy éves fennállását ünnepük Olasz­­országban. A pártban létrejött Újabb őrségváltás természetsze­­rűen még mindig foglalkoztatja az olasz sajtót. Emlékezetes, hogy a fasiszta párt új titkára tizenkét pontban összefoglalta azokat az irányelveket, amelye­ket szem előtt kell tartani Corsa szerint a jó fasisztának.­­A Magyar Távirati Iroda római ■jelentése ismerteti a Stefani iroda magyarázatát e tizenkét pontról. A Stefani a pontok kö­zül kiragadja, mint szerinte leg­lényegesebbet, a két következőt: 1. Abba, amit proletár-osz­tálynak nevezünk, nem csupán a munkásokat és parasztokat fog­laljuk bele, hanem mindazokat, akiknek, hogy megélni tudja­nak, dolgozniok kell. 2. Kiküszöbölése mindazok­nak, akik mások munkájából hasznot húznak és mindazok fsak, akik a háborús állapotból és az együttes áldozatokból hasznot húzva csakis a maguk személye érdekére gondolnak Ezután a Magyar Távirati Iroda római jelentése a követ­kezőkben ismerteti a Ste­fani­iroda álláspontját­. Aki ezekben a napokban Olaszországba érkezik, össze­sűrítve találja egész Európa hangulatát. Az emberiség, amely­nek a maga bőrén is éreznie kellett a világháború borzal­mait, semmiképpen sem akar többé visszatérni a múlt nem­zetközi igazságtalanságaihoz sem politikai, sem pedig gazdasági vagy szociális téren. Minden nemzet rendjében éppúgy, mint nemzetközi rendben senki sem tűri többé, hogy legyenek egyének vagy államok, akik, il­letve amelyek munkájukkal arányban nem álló gazdagság­ban élnek. A szociális igazság szele, amely egész Európán végigvonul, kíméletlenül elsöpri azokat, akik a hegemonikus po­­ltikai rendszer kedvezménye­zettjei voltak. Aki Európa lég­­súlymérőjére kíváncsi, annak az olasz légsúlymérőt kell néznie És bármit gondoljon is Wash­ington, mindenkor Európa az, amely a művelt világ számára mérvadó. Második front A második frontról szóló ta­lálgatások, annak ellenére, hogy semmi olyan félig-meddig hi­vatalosnak tekinthető angol­szász nyilatkozat nem történt, amely e találgatásoknak irányt szabhatna, nem akarnak elhall­gatni. Ezek a találgatások célba vették már az összes orszá­gokat, amelyek Európában valamelyik tenger partján terülnek el. Norvégián, Dá­nián, Hollandián, Belgiumon keresztül Franciaországig, Spa­nyolországtól, Olaszországon és a Balkánon keresztül Bulgáriáig és Törökországig egyetlen álla­mot sem hagynak ki e találga­tások. Bulgáriával kapcsolat­ban, amely államnak a tengely mellett való kitartását Borisz király Hitlernél tett látogatásá­ban látják dokumentálva, hí­resztelések szólanak állítólagos általános mozgósításról a kö­zeljövőben. Törökország az érdeklődés­nek állandóan előterében áll. A figyelmet ez az ország nem csupán a második front felállí­tása felé irányuló tervezgeté­­sekkel kapcsolatban vonja ma­gára, hanem azokkal a találga­tásokkal is, amelyek ez ország állítólagos békeközvetítő óhajá­ról szólanak. Katonai szempont­ból Wilson brit közelkeleti fő-­­­parancsnoknak törökországi lá­­togatását kísérték figyelemmel. Ankarai jelentés szerint Sadak­i az Aksom­ban a többi között­­ így ír:­­— Az elkövetkező hetek mind a háború, mind a béke szem­pontjából Európa számára döntő fontosságúak lesznek ... Felállít­ják-e vajjon a szövetsé­gesek a második frontot, hogy Oroszországnak segítségére le­gyenek? Ettől nemcsak a há­ború vége függ, hanem a jövő békéjének a formája is. Politikai szempontból kelti fel az érdeklődést Papennek, a Német Birodalom törökországi nagykövetének berlini útja is. Berlintől ugyanis a semleges sajtó egy része aktív politikai kezdeményezést vár. A török sajtó a második front kérdésének politikai szem­pontjait is erősen előtérbe he­lyezi. Sadak cikkében annak a benyomásának ad kifejezést, hogy angolszász részről a má­sodik frontot nem is óhajtják addig felállítani, amíg az eljö­vendő béke alapjait a szövet­ségesek nem tisztázták teljesen egymás között. Sadak e kérdést így veti fel: — Felállítanák-e a szövetsége­sek a második frontot, amint­ erre módjuk lenne, vagy pedig megvárnák-e, amíg Oroszország­gal a háború utáni kérdések-­­ben maradéktalanul megegyez­­­­tek? ! Eden ellenzéke Azokkal a támadásokkal kap­­­csolatban, amelyek bizonyos­­ angolszász tényezők részéről e Eden külügyminisz­tert és a tőle­­ képviselt politikát állandóan­­ érik, az egyik svájci lap hossza­­ tudósítást közöl az úgynevezett­­ „Chamberlain-pártról“. Emléke­zetes, hogy nemrégiben, külö­­­nösen Simon lordkancellárnak , bizonyos Németországra vonat­­­­kozó kijelentéseivel kapcsolat­­­ban Moszkva részéről éles tá­­­madást intéztek az Angliában - még mindig létező, úgynevezett­­ „Chamberlain-szellem“ ellen. A­­ svájci lap tudósítása megálla­­­pítja, hogy ez a Chamberlain­- szellem valóban létezik még Angliában. A tudósító kis cso­portnak nevezi ez irányzat hí­veit és részletesen foglalkozik azzal, hogy kik tartoznak ebbe a csoportba. Szerinte ez a cso­port néhány személyiséget je­lent. Ezek között emlegetik Sir John Simon, Sir Samuel Hoare és néha lord Halifax nevét. Ez a csoport nem csupán a haj­dani úgynevezett „Cliveden Set“, nevű, lady Astor köré csopor­tosuló klikk, hanem helyette most inkább egy „1922-es bi­zottságot“ emlegetnek. A társa­ságba egyébként a többi között beletartozik lord Londonderry, lord Astor, az Observer című lap tulajdonosa, lord Jakob Astor, a Times kiadója is. E csoportnak céljaival fog­lalkozva a svájci lap tudósítója megállapítja, hogy ez a csoport bár nem tekinthető egyszerűen „münchenistának“, hiszen az események már túlhaladták lecsillapító politika híveinek elképzeléseit s a nemzeti szo­cializmustól maga ez a csoport is fél. Felmerül természetszerűleg a kérdés és a svájci lap foglalko­zik is vele, hogy váljon miféle indokokból követ másféle kül­politikai elgondolásokat ez az angol csoport, mint a hivatalos angol kormány és mint az an­gol közvélemény nagy része. A svájci lap erre a kérdésre szo­­ciális okokat hoz fel. A svájci lap szerint részben e csoport befolyásának tulajdonítható az a huzavona is, ami a második front felállítása körül van. Nem titok, hogy ez a csoport szociá­lis téren a legmesszebbmenően konzervatív. A svájci lap sze­rint Londonban vannak, akik­ úgy vélekednek, hogy a máso­dik front felállítása bizonyos forradalmi tevékenységet is folytató partizán csapatoknak kényszerű igénybevételével tör­ténhetnek. Ez pedig e nézetek szerint forradalmi kihatásokkal járhatna. A svájci lap végül annak a nézetének ad kifejezést, hogy­ ennek a csoportnak, amely, ezt aláhúzza, számra nézve igen kicsi, nem abban áll a jelentő­sége, mintha felfogásával befo­lyásolni tudná az angolszász közvéleményt, hanem inkább abban, hogy bizonyos erőpocsé­­kolásra kényszeríti az angol­szász politikát, mert hiszen 11 csoport titkos törekvései ellett való küzdelem bizonyos fokig csökkenti az angol politika di­namizmusát. Ára 16 fillér A Führer minden ünnepélyesség nélkül ülte meg születése napját , , Berlinből jelentik: A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A Führer szík­ét és nap­ját minden­féle ünnepélyesség nélkül ülte meg. Üdvözlése céljából nem­ fogadott sen­kit. A vezéri főhadiszállás jelenlévő tagjai és törzskarának legszűkebb, környezetéhez tartozók kifejezték szerencsekívánataikat a Führernek. A Führer, az olasz császár és Mussolini táviratváltása Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. • Viktor Emánuel olasz király és csá­szár a Führerhez születésnapja alkal­mából a következő szövegű táviratot intézte: „Születésnapja örvendetes alkalmá­ból jóleső szükségét érzem, hogy Excellenciádat legszívélyesebben üdvö­zöljem, személyi jólétéért és a szövet­séges német nemzet további boldogu­lásáért legmelegebb jókívánságaimat fejezzem ki. Viktor Em­áimét.“ A Führer a következő távirattal válaszolt: „Felségednek születésnapom alkal­mából hozzám eljuttatott baráti jó­kívánságaiért legszívélyesebb köszöne­­temet fejezem ki, egyúttal pedig őszinte óhajomat tolmácsolom Felsé­ged jólétére és a szövetséges olasz nemzet boldog jövőjére. Hitler Adolf: A Duce a következő táviratot küldte: „Fogadja, Führer, forró jókívána­­taimat, amelyeket a fasiszta Olasz­ország és a magam nevében születés­napja alkalmából kifejezni óhajtok. Míg a nemzeti szocialista Németország fegyverben készül e napot megunna

Next