Magyar Nemzet, 1943. május (6. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

SZOMBAT, 1943 MÁJUS 1. A lengyel—szovjet viszály kiszámíthatatlan következményeivel háttérbe szorítja a jelenlegi, még nem döntő hadieseményeket. A viszály magva ugyan politikai természetű, de elintézése a katonai erőviszonyoknak természetes eredője lesz. Kétségtelen, hogy az angolszászok együtt éreznek a lengyel nemzettel, bármilyen színezetű emigráns kormány áll is annak élén. Miután azonban a lengyel haderő két nagyhatalom malomköve között felőrlődött, az otthonuktól távollevő hevenyészett lengyel csapatok csupán kis harci értéket képviselnek. Ezzel szemben a hatalmas és többször meg-megújuló szovjet haderő akaratán kívül is megbecsülhetetlen szolgálatot tett az angol érdekeknek. A szovjet kezdetijén arra számított, hogy a német birodalom és Anglia elvérzik a kölcsönös öldöklő harcban és a háború végén az érintetlen nagy szovjet haderő fog parancsolni Európában és Európán kívül is diktálja majd a béke feltételeit. A szovjetnek ezt a számítását az 1941 nyarán megindított német támadás teljesen keresztülhúzta. A szovjet maholnap már két éve állandóan súlyos sebekből vérzik, megmentette Angliát a légi tömegtámadások sorozatos folytatásától és legalább is hosszú kíméleti időt juttatott nem keresett, hanem úgyszólván reákényszerített szövetségesének. Még a világháború kitörése előtt Molotov világgá kürtölte az 1939. év nyarán folyó angol—szovjet tárgyalások idejében, hogy a szovjetnek esze ágában sincs a gesztenyéket a tűzből mások részére kikaparni A „mátok“ szó akkor Angliát jelentette. A helyzet pedig úgy alakult, hogy bizony a szovjet kezét pörkölgetik a forró gesztenyék. Ha most a szbvjet—angolszász viszonyt a szovjet--lengyel viszályra vetítjük ki, biztosra vehetjük, hogy az angolszászok érzésük ellenére is kénytelenek az annyira hasznos és erős szovjetnek kedvében járni. « Az általános Moihelyzet megítélésénél érdemes mindig figyelemmel lennünk arra, hogy a két küzdőtábor mire alapítja a végső győzelembe vetett hitét. Ezúttal ismét Göbbels német propagandaminiszter nyilatkozott a Das Reich folyóiratban. Hangsúlyozta, hogy a németeknek több fokuk van a végső győzelemről beszélni, mert Európa legnagyobb része a határokon felépített óriási erőművekkel szilárdan kezükben van. Utóbbiak teljes hadműveleti szabadságot adnak a támadásra keletin. Ha a külső vonalak itt-ott megtámadhatók is, ennek oka a központtól való távolság, a központ maga azonban veszélyen kívüláll. Göbbels szerint a brit légi hadárát kétszeresen, sőt háromszorosan is ellensúlyozza a német tengeralattjáró-háború. Ehelyütt említjük meg, hogy legutóbb a német tengeralattjárók 50.000 tonnán felüli hajótér elsüllyesztését jelentették. Tunéziában a tengely hadijelentései csupán angolszász—francia helyi támadásokról emlékeznek meg a nyugati arcvonalrészen. Ezek elkeseredett nénijet—olasz ellenállásba ütköztek. Ezúttal semleges oldalról jövő hírek szerint is a legutóbbi tunéziai harcokat a lényegesen megerősödött német ellenállás jellemzi.Arnim csapatai az utolsó 36 órában több szakaszban heves ellentámadásokat intéztek és nehéz páncélosok hevítésével sikerült az angolszász—francia rohamcsapatok támadásait kivédeni. A tengelycsapatok arcvonalának megrövidítésével — miként az említett hírforrás közli :“ Amim utánpótlása lényegesen megjavult, ellenfeleinek ellátása pedig nehézségekkel küzd. A német zárótűz olyan heves volt, hogy a frania csapatok abbahagyták erőszakolt támadásaikat. A harcok súlypontja legutóbbMedjez el Bab vidékén volt. A Djebel RouAukaz, amelyet a brit csapatok egyszer már elfoglaltak, azután ismét elvesztettek, a A háború péntekre hajlóéjfél óta a legelkeseredettebb harcok színhelye volt. A tunéziai hadjárat még korántsem dőlt el és a tengely jelentéseiből kitetszően is az igazi nagy angolszász támadás még mindig várat magára. * A keleti arcvonalon a kubáni hídfő északkeleti részét a szovjet most már igazán nagy erőkkel támadta Már korábban nagy szovjet csapatösszevonásokat észleltek a Szlavjanszk és a Krimszktől keletre eső terület között. A németek súlyos elhárító harcokban sikereket jelentenek. Téredő. Német hadijelentés A szovjet csütörtökön nagy erőkkel újból támadásra indult a kubáni hídfő keleti arcvonala ellen. A támadást heves tüzérségi előkészítés vezette be és nagy páncélos- és repülőerök támogatták. Az ellenség azonban egy helyen sem tudott tért nyerni. A légierő hatásosan támogatta csapataink súlyos elhárító harcait, végül is a szovjet támadásokat véres veszteségeket okozva visszavertük. Sok bolsevista páncélost kilőttünk. Német vadászrepülők a déli arcvonalszakasz fölött légi harcokban 67 bolsevista repülőgépet lőttek le. A nyugat-tunéziai arcvonalon több ellenséges helyi jellegű támadást vertünk vissza. A légierő a földközitengeri tér fölött 12 ellenséges repülőgépet pusztított el. A tengely vesztesége öt repülőgép. Olasz hadijelentés Tuniszban a vonalaink áttörésére irányuló ismételt ellenséges támadási kísérletek csütörtökön is az olasz és német csapatok elkeseredett ellenállásába ütköztek. A tengely légi ereje rendkívül élénk tevékenységet fejtett ki és az ellenséges táborhelyek ellen intézett támadásai során igen sok gépkocsit felgyújtott vagy megrongálta Légi harcban 17 ellenséges repülőgép pusztult el: tizet német vadászgépek lőttek le, hetet pedig a milánói Politi Bruno pilótakapitány parancsnoksága alatt álló olasz kötelék semmisített meg mintegy 60 angol repülőgép ellen vívott kemény légi csata során. További két ellenséges repülőgépjét felszállás közben támadott meg és pusztított el egy olasz vadászrepülőgép. Egy hajókaraván ellen intézett ellenséges támadás folyamán a hajók légvédelmi ütegeinek találata következtében két ellenséges repülőgép a tengerbe zuhant. Az utóbbi két nap hadműveleteiről négy olasz repülőgép nem tért vissza támaszpontjára. Magyar Nemzet A német parti biztosító haderők április 29-én és 30-án a reggeli órákban a holland partok emit elsüllyesztettek két brit gyorshajót, egyet súlyosan megrongáltak és egy negyediket felgyújtottak. Tengeralattjáróink az Atlanti-óceán északi részén és a Földközi-tengeren erősen biztosított hajókaravánokból összesen 53.000 tonna űrtartalmú 10 hajót süllyesztettek el, öt hajót — közöttük egy Manchester Castle mintájú 20.000 tonnásat — megtorpedóztak. Egy tengeralattjáró lelőtt egy ellenséges nehéz bombázót. Ütközetek a holland tengerparton Berlinből jelenti az Interinf. A hollandtengerparton szerdán és csütörtökön inggel német biztosító járművek és brit gyorsnaszádok ütköztek meg. Az ütközet mindkét esetben a németek javára dőlt el. Mindegyik nap egy-egy angol gyorsnaszádot süllyesztettek el, egyet-egyet pedig megrongáltak, tehát az ellenség vesztesége együttvéve két elsüllyedt és két megrongált gyorsnaszád. A fenf erősödő ellenállása Tuniszban Londonból jelentig. Az északafrikai angolszász főhadiszállásról érkező jelentések szerint, a tuniszi arcvonalon jelentékenyen megerősödött a tengelycsapatok ellenállása. A német és olaszcsapatoknak mindezideig sikerült megakadályozni az angolszász áttörést. Hemmel a terep minden lehetőségét kihasználva, harckocsik és gyalogoskötelékek összpontosításával visszaveri a szövetségesek legveszélyesebb támadásait és erős ellenlökéseket alkalmaz. A harcok szüneteiben a tengely tüzérsége jólirányított zárótüzet vet a szembenálló felek állásai közé. Ennek a taktikának köszönhető, hogy az angolszászok még mindig nem tudták elfoglalni Pont du Fasht. Egészen különös szívósságról tettek bizonyságot a tengelycsapatok Bou Ronkaz hegyének védelménél. Eisenhower tábornok főhadiszállása csütörtök délután arról számolt be, hogy a német ellentámadások nyomása alatt a szövetséges csapatok Medzsesz el Babt is kénytelenek voltak visszavonulni, és jelentés szerint a Medzsesz el Babtól északkeletre levő arcvonalszakaszon, az 1. brit hadsereg arcvonalán súlyos harcok folytak le. Az ellenfél két heves ellentámadást intézett a szövetséges csapatok ellen. Míg az első, gyalogsággal és páncélosokkal végrehajtott támadást sikerült elhárítani, a második támadás a szövetséges élcsapatokat visszavonulásra kényszerítette. (NST.) A tunéziai harctér déli szakaszán a brit 8. hadsereg, amely nagy ember- és anyagveszteségekkel járó hiábavaló áttörési kísérletei után már hosszabb ideje megakadt, szerdán két különálló ponton ismét mozgási szabadsághoz próbált jutni. Ezt a helyileg korlátozott két támadást,Enfidaville és Dzsebibina térségén sántén heves tüzérségi és gránátvető-tűz vezette be. Enfidaville mellett a bri tüzérség a támadás területét erős zárótűzzel hátulról és oldalról elvetetszeni próbálta, úgyhogy Rommel kötelékének helyi állásokban lévő csapatai önmagukra voltak utalva és kemény harcot kellett vívniuk a számban nagy túlerőben lévő angolok- ítisvak kal és újzélandiakkal Ennek ellenére a támadás területét teljes terjedelmében tartani tudták, helyi betöréseket nyomban elreteszeltek és a benyomult angolokat és újzélandiakkat közelharcban megsemmisítették. (MTI.) Berlin: Montgomery katonái rongyokban járnak Berlinből jelenti az NST. Berlini katonai szakértők csütörtök este rámutattak arra, hogy a tengelycsapatok állásainak kiválasztása Tunisz északkeleti szögletében nyilván nem csupán a terep, taktikai kihasználásának szempontjából történt, hanem azzal a céllal is, hogy az ellenség felvonulási terepe lehetőleg kedvezőten legyen. A német—olasz csapatok hátuk mögött igen sűrű úthálózattal és igen kedvező összeköttetésekkel rendelkeznek, valamenny utánpótlási kikötőik felé. Az amerikai és brit hadosztályok ezzel szemben közlekedési szempontból sokkal kevésbbé kedvező területen állanak, ahol nagyobb városok és falvak sincsenek. A 8. brit hadsereg jelenleg már csak igen csökkent harderővel rendelkezik. Mint a hadifoglyok vallomásaiból kiderül, Montgomery katonái közül sokan már csak „rongyokban járnak", mivel a 8. brit hadsereg rendkívül nagy utánpótlási nehézségekkel küzd. Nagy szovjet támadás a kubáni hídfőállás ellen Berlinből jelenti az NST. A kubáni hídfőállás ellen csütörtökön a kora reggeli órákban megindult a várt nagy szovjet támadás. A támadás súlypontja a német állások északkeleti oldala ellen irányul, Krimszkaja város körül. Eddig az ellenség semmiféle sikert sem ért el, annak ellenére, hogy heves tüzérségi előkészítés után nagy tömegben vetette harcba gyalogságát és páncélosait. Április utolsó hetében egyre több jel vallott arra, hogy szovjet részről nagyobb támadásra készülnek a hídfőállás északi arcvonala ellen. Erős szovjet csapatok összevonását ügyelték meg a Szlavjanszkaja és Krasznodar közötti térségben. Amidőn az ellenség kedden és szerdán tömegeit közelebb tolta az arcvonalhoz és számos zászlóaljnyi erősségű részlettámadással megkezdte a német állások kitapogatását, a német légierő rendkívül hathatósan működésbe lépett. Különösen a zuhanóbombázókat vetették olyan tömegben harcba, amilyenre a hadszíntér csekély kiterjedéséhez viszonyítva, még nem volt példa a keleti hadjárat történetében. A zuhanóbombázók tömege olyan megsemmisítő csapásokat mért az ellenségre, hogy a nagy szovjet offenzíva vitorláiból már kifogták a szelet, még annak megindulásakor. Az új német Tigris-páncélosok a keleti arcvonalon is kitűnően kiállták a tűzpróbát. Egy Tigris-páncélosokból álló harccsoport, amely január közepe óta harcol a keleti arcvonal északi szakaszán, az elmúlt három és fél hónap alatt 163 nehéz szovjet páncélost és számos páncéltörő ágyút semmisített meg. Ezenkívül a Tigrisek néhány tucat ellenséges kísérőtet és tábori erődítést lőttek össze. A téli csata magyar hősei Hervadhatatlan dicsőséget szerzett a fiatal magyar páncélos fegyvernemnek Besch Rudolf alezredes, egyik harckocsiezredünk parancsnoka. 1943 január 21-én a honvéd hadsereg egyik harccsoportja Ilinka környékén viaskodott a roppant túlerővel fellépő ellenség ellen. A bolsevisták néhány erős kötelékének sikerült beférkőznie az ilinkai hídfő délkeleti részébe. Resch alezredes, aki ez időben a szőkébb hídfő védelmét irányította, azt a parancsot kapta, hogy vesse vissza a betört ellenséget. Az alezredes ezt a parancsot mintaszerűen végrehajtotta, majd ennek megörténte után csoportját további támadásra vitte előre és lendületes támadással egészen Alexejevkáig hatolt, noha az ellenség harckocsikon, valamint gépjárműveken szakadatlanul új és új erősítéseket hozott és vetett harcba. Resch alezredes harckocsi és gyalogos csoportját azonban nem sikerült feltartóztatni. Megtámadta Alezejevkát is és visszavonulásra kényszerítette a városból támadásra kibontakozó ellenséges gyalogtömegeket, valamint páncélosokat. Az ellenség vesztesége itt száznál több halott, több páncéltörő ágyú, számos aknavető, gránátvető, géppuska és nehéz puska volt Resch halált megvető bátorsággal végrehajtott fegyverténye arra kényszerítette az ellenséget, hogy nagyobb erőket vonjon el a szomszédos hadműveleti területekről. Ezzel két német, valamint egy magyar hadosztály már-már elveszettnek látszó heyzetét annyira tehermentesítette, hogy a német és magyar hadoszályok áttörhettek az ellenségnek körülöttük már bezáródott gyűrűjén és szorult helyzetükből kiszabadulva, újabb állásokba vonulhattak. Ugyanezekben a harcokban tüntette ki magát ragyogó vitézségével Balikó János, harckocsi századparancsnok is. 1943 január 21-én, amikor az ellenség páncélgépkocsikkal, páncéltörőkkel, nehéz fegyverekkel s nagy gyalogos tömegekkel ostromolta az ilinkai hídfőállást, Balinkó százados egy magyar harckocsiszakasz élén ellentámadásra indult. Ezt olyan lendülettel hajtotta végre, hogy rövid idő alatt Nikolajevka előtt termett, ott rátört a felvonuló orosz harckocsikra és azokat visszaverte, két páncéltörő ágyút, több aknavetőt és nehéz géppuskát zsákmányolt. A hőslelkű százados azonban nem elégedett meg az eddig elért eredménnyel, hanem a zsákmányolt páncéltörő ágyúkat nyomban az ellenség ellen fordította, azoknak, valamint saját fegyvereinek tüzével futásba kergette a bolsevistákat. Fegyvertényével jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az új védőállásba rendelt német és magyar csapatok elvonulhattak. 3 Részletek a La Manche-csatornában lefolyt tengeri ütközetről Berlinből jelentik. A német véderők észrevették az ágyútüzet és a benacsütörtöki jelentésében említett, egy német hajókíséret biztosítóerői és egy brit rombolókötelék között lefolyt ütközetről, a Német Távirati Iroda kiegészítésül a következő részleteket közli: Április 28-án a kora reggeli órákban egy német hajókíséretet a La Manche-csatorna déli kijáratánál számbeli túlerőben levő ellenséges hadihajókötelék támadta meg. A német szállítóhajók védelmére bevetett biztosító erők harcba ejtése sikerrel járt. Tüzérségük tüzében telitalálatok után előbb egy ellenséges tüzérségi gyorsnaszád, majd egy második sülylyedt el. Két tüzérségi gyorsnaszád súlyosan megsérült, de súlyosan eltalálták az egyik ellenséges rombolót is. Szürkületkor a parti ielőtérbiztosítások más egységei igeis messziről észrevették az ágyutüzet és a legnagyobb sebességgel az ütközet színhelyére siettek. Közepes távolságról tűzharc támadt a sokkal nagyobb angol és a kis német hadihajó között. Néhány találat ezt is érte, de meggfigyelte, hogy az ellenséges rombolót hatásos találatok érték. A romboló azután megváltoztatta irányát és kihasználva nagyobb sebességet, elmenekült A kemény ütközet folyamán két német hajó elsüllyedt, a harmadik megsérült, úgyhogy átmenetileg kormányozhatósága csökkent. Minthogy személyzetének egy része is kiesett a küzdelemből, az ellenség megpróbálta hatalmába keríteni a német naszádot. A csáklyázási kísérletet azonban a német egység visszaverte, bár előzőleg legénységének több tagja elesett vagy megsebesült. (MTI.)