Magyar Nemzet, 1943. szeptember (6. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

Berlin meg van győződve a bolgár politika változ­atlanságáról Berlinből jelenti az MTI. Illetékes német helyről tájékoztatá­sul közült: Berlinben hétfőn kijelentették, hogy Borisz bolgár király elhunytával kap­csolatban a német sajtó állásfoglalásá­ból nemcsak a német nép mély rész­véte csendül ki, hanem a Németország és Bulgária közötti szoros kapcsolat is kitűnik. A Wilhelmstrassen egy kérdésre hét­főn kijelentették, hogy a bolgár állam — nem utolsó sorban az elhunyt ural­kodó személyes munkája révén — bel­sőleg és külsőleg olyan szilárd, hogy eddigi politikájának folytonosságát biztosítottnak kell tekinteni. A dán kormány lemondott és nyugalomra hívta fel a népet Koppenhágából jelenti a Német Táv­irati Iroda. A Scaventus-kormány — mint hi­vatalosan közlik — augusztus 29-én benyújtotta lemondási kérelmét a ki­rálynak és nyomban beszüntette hi­vatali tevékenységét. A minisztériu­mokban és vezérigazgatóságokban további intézkedésig a minisztériumi osztályfőnökök, vezérigazgatók vagy igazgatók intézik az ügyeket. Lemondása előtt a kormány nyi­latkozatot tett, amelyben azzal a fel­hívással fordult a néphez, hogy ta­núsítson nyugalmat és meggondoltsá­­got. Egyben felhívta az állami tiszt­viselőket, maradjanak helyükön és folytassák működésüket az ország és a nép javára. (MTI.) A dán hajóhad több egysége e­st IB vesztet­te önmagát Stockholmból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Ámbár a dániai válságról közvetlen jelentések csak szórványosan érkeznek és ezek is többnyire magánértesülése­­ken nyugszanak, abban minden hír egyetért, hogy a dán kormány nem tudta magát elszánni az ostromállapot kihirdetésére. Ez vezetett azután oda, hogy ezt a rendszabályt a megszálló hatóságok valósították meg. Az intéz­kedést a fritzau távirati iroda hozta nyilvánosságra; a dán rádió azután vasárnap ismételten bejelentette. A lapok magánértesülései szerint a dán hajóhad több egységét saját legényc­­ége süllyesztette el, mások menekülést kíséreltek meg, ebben azonban meg­­akadályozták őket, részben azzal, hogy elsüllyesztették az illető hajókat. A dán kiküldöttek, akiknek Svéd­országban különféle összejöveteleken kellett volna résztvenniök, nemkülön­ben a vasárnapra kitűzött svéd—dán­ országok közötti atlétikai mérkőzés dán részvevői most Malmőben vára­koznak, amíg újból megnyílik a légi forgalom. A dániai helyzetről hétfőn nem érke­zett újabb jelentés Stockholmba. Csak azt tudják itt, hogy a dán lapok hét­főn nem jelentek meg, de kedden ren­desen megjelennek. A dán rádióban az ország belső helyzetéről nem közöltek részleteket és a lapszemle helyett dán nemzeti dalokat játszottak. Újabb menekültek nem érkeztek Dániából. Azok a dán vendégek, akik a Svédországgal megszakadt közlekedés miatt itt maradtak, kijelentették, hogy az első lehetséges alkalommal vissza akarnak térni Dániába. A dán hajóhad ama kis egységei, amelyek svéd kikötőkbe érkeztek, Humbeboekből jöttek. Az egyéb ki­kötőkben levő dán hajók sorsáról különböző hírek keringenek, biztos értesülést e tárgyban nem lehet nyerni. S­andskrone kikötőjének egy részét, ahol a dán hajók tartózkodnak, lezárták. Hogy a hajókat és legénységüket a svéd hatóságok miként kezeljék, az — mint a lapok jelentik — még nincs tisztázva. A nehézség abban áll, hogy Dánia nem hadviselő ország. Felvető­­dik tehát a kérdés, vájjon a hajók le­fegyverzésére és legénységük internálá­sára vonatkozó előírások erre az esetre is­ szólnak-e. A kivételes állapotnak Dániában való keresztülvitelével kapcsolatos inciden­sekről csak kevés és többnyire csupán hallomáson alapuló jelentés érkezett. Hír szerint egy összetűzés alkalmával, amely Amelienborgban a királyi testőr­ség lefegyverzésénél játszódott le, Keresztély király sikeresen lépett közbe az eset elsimítása érdekében, folytatna európai reakcionárius ele­mekkel és bojkottálná a demokrata vezetőket. A levélben, amelyet hétfőn adtak nyilvánosságra, Berle többek között ezeket írja: — Július 23-án kelt levelében ön kijelenti, hogy gyakran bebizonyoso­dik, hogy a külügyminisztérium vissza­utasító po­likát folytat és nem haj­landó elismerni a menekült vezetőket, akik az európai demokrácia vissza­állításán fáradoznak és hogy a kül­ügyminisztérium előnyös magatartást tanúsít olyan erősen konzervatív és reakcionárius beállítottságú személyek iránt, akik igyekeznek megőrizni háború előtti bajait.­­ Az Egyesült Államok kormánya állandóan olyan politikát folytat, amely a megszállt és ellenséges orszá­gok által a demokratikus megoldások elfogadására irányul. Az Atlanti Charta valamennyi ország népének az önrendelkezési jogát hirdeti saját kor­mánya megválasztására vonatkozóan. Egyszerűen elképesztő az az állítás, mintha a külügyminisztérium előnyös magatartást tanúsítana azokkal szem­ben, akik Európa háború előtti hiányosságait, illetve bajait igyekezné­nek megőrizni, tekintettel politikai irányelveinkre, amelyeket már hosszú időkön át követünk. Az elmenekült európaiaknak beutazási engedélyt ad­tunk az Egyesült Államokba és itt megengedtük, hogy nézeteiket nyíltan hirdethessék. Ilyen kedvezményt szá­mukra a világ egyetlen országa sem biztosított. Hála az amerikai gondo­latnyilvánítási és a sajtószabadságnak, eszméiket szabadon hirdethetik, tekin­tet nélkül arra, hogy azokat közvéle­ményük elfogadja vagy elutasítja. Amerikai hagyományokhoz híven a külügyminisztérium aligha tehetne többet. Ez amerikai és demokratikus eljárás.­­ Az amerikai külügyminisztérium sohasem tanúsított visszautasító maga­tartást, illetve olyan politikát sohasem folytatott, am­ely olyanok ellen irá­nyult volna, akik az európai de­mokrácia visszaállítását tűzték ki cél­juknak. Sohasem támogatta azokat, akik Európa háború előtti bajait igyekeznek átmenteni a jövőbe. Ami­kor országaik nevében kívántak be­szélni vagy követeléseiket hangoztat­ták, gyakran indítottak ellenük vitát vagy támadták őket egyazon csoport­hoz tartozó vagy ellenkező véleményű és nemzetiségű csoportvezetők. Nyil­vánvaló, hogy követeléseik jogosságát saját országuk népe és nem az ame­rikai külügyminisztérium határozta meg. nyilatkozatát adta ki: A háború mindig felkavarja a szenvedélyeket és azoknak hullámzá­sában sokszor megmásul az egyszerű igazság is, mert tudatosan más ér­telmet magyaráznak bele, mint ami a lényege. A szlovákiai magyarok nem egyszer voltak tanúi annak, hogy a kavargó szenvedélyek miatt a szlovák sajtóban mikép kap értel­met néha egy-egy magyar esemény és milyen félreérthetetlen célzattal magyarázzák néha akár csak egy mondatban is. Sokáig az volt az ál­láspontunk, hogy egymás mellé ren­delt sorsközösségünk miatt szemet kell hánynunk az ilyen szenvedélyes megnyilatkozások felett annál is in­kább, hogy megteremtsük az egy­másra utalt népek közötti békét. Az utóbbi időben azonban egyre sűrűb­ben ismétlődnek meg a szlovák sajtó­ban az ilyen magyarellenes megnyi­latkozások, amelyek nemcsak mé­lyen sértik nemzeti öntudatunkat, de eleve az a céljuk, hogy a magyar nemzetet tudatosan hamis beállításba helyezzék. így a Slovak egyik m­últ­­heti számában idézi egy budapesti lap cikkét, amelyet a budapesti rádió is ismertetett lapszemelvényei során. A budapesti lap azt írta, hogy a ma­gyar nemzet semmit sem kíván va­­gyakoróbban, mint a békét és nyu­galmat és a nemzetnek egyedüli kí­vánsága az volt, hogy megőrizze füg­getlenségét. Ezért a célért hozott ál­dozatokat és ezt nemcsak a maga érdekében, hanem egész Európa ér­dekében tette. A cikk egy mondatban kitér Szent István egyéniségére is, akinek taní­tása megtestesült a magyar nemzet­ben és így marad az a jövőben is, mert a magyar öntudat meg fogja őt őrizni. Végül megemlíti a cikk, hogy a magyar önálló nemzet és éppen ezért önállóan és békességben akar élni. A budapesti lapnak e néhánysoros közleménye elég volt ahhoz, hogy a magyar nemzet békevágyáról gúnyo­san emlékezzék meg a Slovak című lap. A Slovak erre vonatkozó cikkének címe a következő volt: „Itt is segíteni kell“. Ennek a világháborúnak a bor­zalmait ma nemcsak a hadvezérek és katonák ismerik, hanem a polgári lakosság minden rétege is. A gyermek és anya szemének tekintetében egy­aránt megremeg a rémület a naponta megismétlődő új borzalmak hallatára, amelyek ma egyes városok lakosait érik. Nincs őszintébb és emberibb vágya ma egyetlen erkölcsi alapokat tekintetbe vevő népnek sem a háború valamennyi résztvevő nemzete között, hogy lelke mélyén ne vágyakoznék az emberiség békéje után. Aki ezt az emberi érzést megtagadja, az önmagát csalja meg vagy tudatosan hamis ál­arccal jár az emberek között. Ha a magyar nemzet is, miként más nemzet is, olyan hangokat hallat, hogy emberi vágyakozással óhajtja a békét, ez semmiképpen sem lehet elítélhető a józan ember előtt és éppen ezért annál feltűnőbb az a tudatos célzatosság, amely ilyen megnyilatkozásba mást akar belemagyarázni, mint ami annak lényege és amit ma minden nemzet lelkiállapotába bele lehet magyarázni. — A magunk részéről ezért vissza­utasítjuk a szenvedélyek ilyen mester­séges felkavarását. A keresztény nem­zeti alapon álló szlovák sajtónak tudnia kell, hogy a magyar nemzetet mindig áthatotta szentjei iránt érzett mély tisztelete és nem engedi meg, hogy ettől az érzéstől ilyen válságos időkben eltántorítsák. A szlovák sajtó helyesebben tenné, ha a mostani nehéz időkben ilyen ügyetlenül fölényeskedő és gúnyolódó megjegyzéstől tartózkod­nék, mert ez semmiesetre sem szol­gálja a belső megbékélés ügyét. " Hull cáfolja, hogy barátságtalan érzelmekkel viseltetnek a szovjet ellen Amszterdamból jelenti a Német Táv­irati Iroda. Hull északamerikai külügyminiszter a hétfői sajtóértekezleten — mint a brit hírszolgálat Washingtonból je­lenti — „óriási hazugságnak“ minősí­tette egy amerikai újságírónak azt az állítását, hogy ő és a külügyminisz­térium több magasrangú hivatalnoka a szovjetúnió iránt nem viseltetnek barát­ságos érzelemmel és azt kívánják, hogy a szovjet elvérezzen. — Rendszerint — tette hozzá Hull — nem törődöm a külügyminisztérium ellen vagy én elle­nem irányuló támadásokkal, ha azon­ban ezek a támadások érintik vala­mely szövetséges kormánnyal való kap­csolatainkat, akkor kénytelen vagyok foglalkozni velük. (MTI.) Cordell Hull képviseli Amerikát a tervbevett háromhatalmi értekezleten ? Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Basier Nachrichten londoni jelen­tése szerint a Sunday Dispatch nagy főcímek alatt közli tudósítójának je­lentését, amely szerint háromhatalmi értekezlet megtartása most már biztos és Churchill keddi beszédében be fogja jelenteni az értekezlet helyét is. Leg­nagyobb valószínűség szerint London­ról van szó és úgy vélik, hogy a szov­­jetúniót Molotov külügyi népbiztos, az Egyesült Államokat Cordell Hull, Nagy-Britanniát pedig Eden fogja képviselni a tárgyalások vezetésénél. Arra számítanak, hogy a háromhatalmi értekezletet körülbelül három héten belül megtartják és ezen a politikai és határkérdések tisztázása fog szere­pelni. as. Az amerikai külügyminisztérium cáfolja, hogy „reakcionárius“ elemekkel folytat tárgya­ást Lisszabonból jelenti az MTI. Mint Washingtonból jelentik, Berle helyettes államtitkár M. B. Schnapper­­­is, az amerikai nyilvános ügyek tanácsa végrehajtó bizottságának titká­rához intézett levelében határozott formában cáfolja a hírt, mintha az amerikai külügyi hivatal tárgyalást Angolszász—szovjet együttműködést követelnek Washingtonban Stockholmból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A Szovjet-Oroszország és az angol­szász hatalmak közötti kapcsolatok körül kifejlődött sajtóvita washing­toni hivatalos körökben idegességet keltett. Ez kitűnik Hull nyilatkozatá­ból is — jegyzi meg a Svenska Dagbla­det levelezője. Az angol propagandaminiszter ki­jelentette az egyik lapban, hogy az „5. hadoszlophoz“ tartozóknak kell ki­jelenteni azokat az embereket, akik német—orosz különbékéről terjesztenek híreket. Esztelenség volna abban a körülményben, hogy Sztálin akadá­lyozva van egy értekezleten való meg­jelenésben, annak bizonyítékát látni, hogy az oroszok készek volnának a németekkel egyezséget kötni. Lienmann Walter a québeci értekezlet­hez fűzött megjegyzéseiben azt írja: a legfontosabb dolog azt megtalálni, ami az oroszokat és az angolszász hatal­makat Európában és Kelet-Ázsiában egybefűzi. Ezt közösen megtalálni fon­tosabb volna, mint frázisokat hangoz­tatni a békéről és az egyetemes biz­tonságról. Sztálin egy háromhatalmi értekezleten csak akkor fog megjelenni, ha a megállapodás már biztosítva van, de azért nem, hogy létrehozzon egy megállapodást. Sztálin nem fog tár­gyalni két angolszász államférfival, akik méghozzá bizalmas barátok is. A nagy probléma, amelyet a tervezett tárgyaláson majd megvitatnak, az, hogy Németországot valamennyi egyesült nemzet közreműködésével rendőri fel­ügyelet alá helyezzék-e, avagy Európa színterévé legyen a keleti orosz be­folyás és a nyugati brit—amerikai be­folyás összeütközésének. Lippman azt mondja, hogy ennek az összeütközés­nek kiküszöbölése ala­pvető fontosságú. Oroszországot realisztikus alapon kell kezelni. Ha nézeteltérés támadt, ez azért történt, mert Amerika túlbecsülte befolyásának és hatalmának határait. Gróf Esterházy János nyilatkozat­a Pozsonyból jelentik: Esterházy János pártelnök pénteken a magyar párt központja útján a következő Szeptember elsején nyit. VILÁG V­A­ROSI MŰSOR. Kezdete este 1/19-kor Tóth Marika, Tóth Júlia, Nógrády Herma, Kulcsár Béby, Buzogány Anci, Annera és Darmarow, 2 Silivers. Milkó—Toperczer—Horváth jazz. TÁNC. KÁVÉHÁZ: délután: BUZOGÁNY ANCI énekel Kíséri: Milkó—­Toperczer—Horváth jazz. Este: ORBÁN SÁNDOR énekel Kíséri: Csorba Gyula és cigányzenekara. SZEGEDI IBOLYA magyar nótákat énekel Kíséri: Csorba Dezső és cigányzenekara Grosz Ferenc József SCHRAMMEL zenekara Menürendszer. Elsőrendű konyha. Kitűnő borok. ÉTTEREM: GRINZING, SÖRÖZŐ. Vonatokat siklattak ki Felső-Savoyában Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Journal de Génévé jelentése sze­rint vasárnap a francia légió alapítá­sának harmadik évfordulóján Felső- Savoyában több vonatot kisiklattak. Azok a légionáriusok, akik ezen a napon Annecybe akartak utazni, nem használhatták a vasútvonalat. Miről fog beszélni a pápa?­ ban emlékeztetnek arra, hogy a pápa összes eddigi üzeneteiben, amelyek a béke kérdését érintették, soha sem lépte túl az ilyen általános békeóhajo­kat. Az egyetlen üzenet, amelyről azt leh­et mondani, hogy bizonyos tekin­tetben túlmentek az ilyen általánossá­gokon. az 1942. évi karácsonyi üzenet volt, amelyben a pápa az általános béke szükségességét formulázta meg az egyház szempontjából. Karácsonyi üzeneteiben 1939 óta mindig leszö­gezte az egyház álláspontját a háború és béke kérdésében, valamint az azzal összefüggő problémákkal szemben és mindig arra szólította fel a népeket és politikai vezetőiket, hogy imádkoz­zanak és tartsák be az ilyen irátsyú egyházi­ törvényeket. 1942 karácsonya óta a pápa egyáltalán nem tartott többé rádióbeszédet. A nyilvánosság előtt mindössze kétszer beszélt azóta: egyszer az északolasz munkások előtt, egyszer pedig jubileuma befejezése al­kalmából az olasz írók és művészek előtt. Az első római légi támadás óta még magánkihallgatásain sem tartott többé beszédet, holott azelőtt különö­sen a fiatal házaspárokhoz mindig be­szédet intézett. Az a tény, hogy a pápa a háború kitörésének negyedik évfor­dulóján rádióüzenetre szánta el magát, azt mutatja, hogy vatikáni körökben igen nagyjelentőségűnek tartják ezt az évfordulót. Vatikánvárosból jelenti a NST. A Vatikánhoz közelálló körökben az a nézet uralkodik, hogy a pápa szerdán elmondandó rádióüzenetében nem tesz határozott békejavaslatokat, hanem csupán a mielőbbi béke szük­ségességére mutat rá. Ezzel kapcsolat­ ÉÉt­ÉÉÉHÉ TELEFONSZAMAIfflb Szerkesztőség .... »128-421 Kiadóhivatal . . . . *120-720 Nyílttéri hirdetésosztéka *120-10

Next