Magyar Nemzet, 1943. november (6. évfolyam, 258-269. szám)
1943-11-14 / 258. szám
November 18 Csütörtök, bh TESzIÁNSZKY: fiz TAKTUS rtmÉNETEkra kötve 12.90 P, füzve 9.20 P a szovjetunió a finn hadsereg leszereléséhez. Egy spanyol cáfolat Mint az NST jelenti Madridból, jólértesült spanyol helyről Keleten a súlyos csaták — többesszámban beszélhetünk — tovább tartanak, a szovjet egyikmásik helyen ismét tért nyert, de miként már hónapok óta tapasztalhatjuk, a korábbi idők nagy katlancsaláiról nem került a sor. Ha visszaemlékezünk arra, hogy különösen 1941-ben, a német— szovjet hadjárat első évében hányszor zárták be a német seregek az oroszokat hatalmas katlanokba, sokszázezer foglyot ejtve, érdemes tűnődnünk afölött, miért nem ismétlődtek meg az ilyen csaták azóta is, jóllehet, a harcbavetett erők talán még nagyobbak voltak, mint azelőtt és a hadműveletek tervezése is csaknem minden alkalommal az áttörés után következő bekerítést célozta? Erre a kérdésre akkor válaszolhatunk, ha a nagyszabású körülzárás feltételeit vizsgáljuk. Az ilyen katlancsata csak akkor jöhet létre, ha a támadó a harcterület egy, esetleg két pontján igen mélyen akadálytalanul törhet előre és tovább száguldva összetalálkozhatik egy áttörési pont esetén felkanyarodva az arcvonalnak valamelyik állva maradt részével, vagy pedig két áttörés esetében a másik áttörő sereg csapataival. Az áttörésnek igen nagy erővel kell megtörténnie, a bekerítő mozdulatnak pedig igen gyorsnak kell lennie. Ezért olyan alkalmasak az áttörésre és a bekerítésre a páncélos seregtestek. Még akkor is, ha az áttörést a gyalogság viszi véghez megfelelő erős tüzérségi előkészítés és bombatámadás után, a bekerítés gyorsasága megköveteli, hogy a sebes mozdulatokat páncélosok és gépkocsin szállított csapatok végezzék. A bekerítés akkor elháríthatatlan, ha a körülzáró fél olyan gyorsan halad előre, hogy a védő még akkor sem tudná csapatait a gyűrűből kivonni, ha ellenfelének szándékait felismerve nyomban megkezdené a visszavonulást. Az ilyen gyors iram azonban még az oroszországi háború kezdetén is ritkán volt lehetséges. Legtöbbször a támadó az áttörés után is váltakozó mértékű ellenállásba ütközött. A szovjet hadvezetőség kezdetben haditapasztalatok híján mindenütt a szívós ellenállást követelte meg csapataitól és az áttörő ékeket elittámadásokkal elvágni igyekezett, ami elméletileg feltétlenül igen helyes volt. Ám de az ékek letörése igen ritkán sikerült, ezek az ékek nemcsak az oldaltámadásokat, hanem közük, nem felelnek meg a valóságnak azok a híresztelések, hogy gróf Jodana spanyol külügyminiszter Lisszabonban találkozott Sí lázár portupái miiszterelnökkel és Edén angol külügyminiszerrel. Spanyol részről azt mondják, hogy ezek a híresztelések csupán az angolszász részről Spanyolország ellen folytatót idegháború jelenségei. A híresztelések aztállították, hogy Jordana külügyminiszter Isszabonban elismerte Londoi kívánságait az ibériai félszigetre vonatkozóan és azonkívül mentegetődzött a spanyol kormány nevében azért, hogy Franco államfő táviratban üdvözölte a Eülöp-szigetek köztársasági elnökét a függetlenségi nyilatkozat alkalmából. Ilii ró Wesselényi Miklós w ■—II——I—a—— az előretörés útjába eső ellenállást is leverték és a gyűrűt igen gyakran bezárták. A többszörösen megkísérelt kitörés a katlanokból csak a legritkább esetben sikerült és így a szovjet a hadjárat kezdetén sorozatosan óriási erőket vesztett el. Az okokat tehát abban találjuk, hogy a támadó ékeket a szovjet sem elvágni, sem feltartóztatni nem tudta, a bekerített arcvonalat pedig nemcsak hogy idejében nem vonta vissza, hanem ezt szinte szokásszerűen nem is akarta megtenni. A páncélos harcászat gyorsaságával minden korábbi időszámítást, amely a gyalogság térnyerésén alapult, halomra döntött, ezenkívül a szovjet seregeknek nem volt meg az a mély tagozása, amellyel az áttörő ékekkel sikeresen szembeszállhatott volna. Azóta a szovjet hadvezetősége sokat tanult. Már 1942-ben nem ragaszkodott a hadállásoknak feltétlen megtartásához, hanem veszély esetén igyekezett idejében hátravonni a veszélyeztetett csapatokat. Ezeknek az intézkedéseknek helyenként — különösen a Donee és a Don között — az lett a következménye, hogy egyes szovjet seregrészek még gyorsabban vonultak vissza, mint ahogyan azt a legfelsőbb vezetőség óhajtotta. Mindenesetre azonban a szovjet a mozgást is beiktatta hadviselésébe. Miután pedig a haderő kötelékeit újból feltöltötte, olyan mély tagozásban vette fel a harcot, hogy már a német áttörések is csak ritkán jutottak el a katlancsatáig. A szovjet támadásainál tervezett bekerítések már azért sem sikerültek, mert a német vezérkarnak nem kellett tanulnia. Ez már eleve tudta, mennyire kell erőit a mélységben tagozni, legalább is annyira, hogy a szovjet támadó ékei valahol megakadjanak, mindaddig, amíg a távolabbi német tartalékok beérkezhettek. Mihelyt továbbá a r- ”-i hadvezetés felismerte, milyen nagy erőkkel rendelkezik amg a sorje.Múnió, nem átallotta szükség esetén csapatait idejében visszavonni, amivel a szovjet bekerítő szándékai természetszerűen meghiúsultak. De a kölcsönös erőviszonyok felismerése és a szükségesnek mutatkozó harcászati elvek alkalmazása mellett is még ma is valóban a művészettel határos a katlancsaták elkezdése. A legfőbb vezető valamelyik arcvonalrészen biztosan előre nem tudhatja, hogy csapatai milyen ellenállást fognak kifejteni és a megindított ellentámadásoknak milyen sikerük lesz. Ha csapatait a vezető korábban vonja vissza, mint ahogyan az szükséges, akkor fölösleges módon ad fel esetleg fontos területeket. Ha ellenben tovább tart ki a kelleténél, akkor a bekerítés valósággá válhatik. Mindezt, miként mondtuk, előre tudni nem lehet, ezt érezni kell Ez az érzés, ez a hadvezér sugallat avatja a hadvezetést művészetté. * A pillanatnyi hadihelyzetre áttérve, az elmúlt napon lényeges eltolódást nem észlelhettünk egyik harctéren sem A keleti arcvonaton továbbra is Isren és Zsitomir között dúlnak a legsúlyosabb harcok. Valim szovjet tábornok minden erejét harcbaveti, hogy Zsitomir fontos közlekedési gócpontját elfoglalhassa. Minél jobban halad azonban előre, annál érzékenyebbé válnak a nagy ék oldalai, különösen déli szárnyán. Itt a németek nagy ellentámadást tanítanak páncélos csapataikkal. A csatát tehát nemcsak az a kérdés fogja itt eldönteni, várjon az oroszok elérik-e a Zsitomir körüli vasútvonalat, hanem hogy kiállják-e a német ellentámadásokat, illetőleg várjon ezeket leküzdve, dél és észak felé is tudják-e folytatni támadásukat. Az északi szárnyon is ellentámadásban vannak a németek Keresztentól keletre és Moszkva is elismeri, hogy itt az „orosz páncélosok nehéz harcban állanak a német páncélos csapatokkal“. A Csernigovtól Gomel megkerülésére megindított újabb szovjet támadás a Szos folyó torkolatétól nyugatra ugyancsak heves harcokra vezetett, amelyekről Moszkva azt írja, hogy „az áttörési hely kiszélesítése eddig nem sikerült“. A gomeli harcoknak jelentősége abban áll, hogy ez a város még messze keletre fekszik a Dnyeper folyótól. Ha még nem lehet megállapítani, hogy ezzel a támadással mi volt a szovjet hadvezetőség célja. Az Orsa—Vitebszki~Nepel-vonal harcai fokozatosan egységes képet mutatnak. Eddig berlini hírek csak azt állapították meg, bo"var ,,,o! Vitebszket két oldalról igyekszik támadni, éspedig egyrészt Név,dél déli, másrészt Demidovtől nyugati irányban. A többi arcvodalrész harcai kevésbbé voltak hevesek, talán a keresi félsziget kivételével. A havazás most már úgyszólván az egész keleti arcvonalon megindult, de német részről harci szünetre nem számítanak, mert már a fagy is kezdi éreztetni hatását és a szovjet arcvonala mögött további összpontosítások is folynak. A keleti arcvonal tehát továbbra is a még várható igen súlyos harcok jegyében áll. Az olaszországi arcvonalon az angolszászok látszólag még midig csupán előcsapataikkal harcolak. Az 5. hadsereg ,egé,.én’i ','h?n ■ossino irányában tapogatódzik elő a 8. hud.a.eg pétsig per.hui u ,'IHnik. szerint a Songra középső fo’,i ísa men’és nem tudo’i nég ^V'WrM építeni és csak a folyó torkol fának vidékül sósesült néhány Brit elővéd osztagnak befészkelnie tagat a part mentén. E hírek szeint Montgomery elővéd osztagai möatt egyre nagyobb tömegben gyülekezik a hadsereg zöme és Berlinben azzal számolnak, hogy Montgomery hamarosan megkezdi támadását a Sangrostálian ellen. Tombor Jenő A háború « • 1 SZEREP NÉLKÜL Színésztanulmányokra kötve 14.90 P, fűzve 11 90 P olajár Nemzet VASARNAP, 1945 NOVEMBER 6. ? ffesi magának. Karácsonyra másnak vegye meg az bemutatkozó könyveit NOVEMBER 18-ától minden könyvkereskedésben kapható. Jelmondatunk : Az igazi béke a könyv! A német hadijelentés Krím félszigetén, Kéréstől északkeletre meghiúsultak a szovjet páncélosokkal támogatott újabb előretörései. A perekopi földszoroson tüzérségi tűzzel szétugrasztottunk állásaink ellen előrenyomuló két ellenséges zászlóaljat, az öbölben pedig a várostól nyugatra partraszállásra gyülekező szovjet naszádokat. Könnyű német tengerészeti erők pénteken is megakadályozták, hogy az ellenség utánpótlást és megerősítéseket szállítson Kéréstől délre levő hídfőjébe. Ez alkalommal megsemmisítettek üzemanyaggal és lőszerrel megrakott négy szovjet járművet. Tengerészeti parti ütegek a Taman félszigeten tűz alá vettek rakodó berendezéseket és hajócélokat. Találatokat értek el anyagraktárakban és kisebb szállítóhajók között s ezek közül az egyik felrobbant. A Dnyeper-arcvonalon mindenekelőtt Krivoj Rogtól északra, Kremencsugnél és Cserkasznél északnyugatra voltak élénk helyi harcok A kievi harci térben kötelékeink, miután a várostól délre és délnyugatra véresen visszavertek erős ellenséges támadásokat, ellentámadásba mentek át és visszafoglaltak egy fontos terepszakasz! A betörési hely mélységében súlyos harcok folynak a Zsitomir felé előretörő fölényben lévő ellenséges erők és német harccsoportok között. Kievtől északnyugatra is heves harcok folynak. A középső szakaszon a szovjet Csernigovtól északnyugatra megismételte esatarepizöikktől támogatott erős páncélos támadásait és új előretöréseket intézett a Gomeltől északra és Szmolenszktől északnyugatra lévő arcvonalunk ellen. Valamennyi áttörési kísérletet kemény elhárító harcokban és az ellenség rendkívül súlyos veszteségei mellett meghisztottuk. Itt a november 11-én és 12-én említett hadtest-szakaszon ismét 55 szovjet páncélost semmisítettünk meg. Neveljnél az ellenség pénteken ismét hasztalanul kísérelte meg betörési helyének kibővítését. Ellentámadásainkkal ismét visszavetettük a nehezen áttekinthető terepen előretört néhány ellenséges osztagot Dél-Olaszországban az ellenség folytatta veszteségteljes támadásait a Mignano és Venafro közötti hegyi retesz ellen. Súlyos harcok keletkeztek s ezek során az ellenség birtokába tudott keríteni néhány magaslatot a mignanói lejtő két oldalán. E magaslatokat csapataink ellentámadásával ismét megrohamoztuk s az ellenséget visszavetettük kiindulási állásaiél. A légi fegyvernem a Földközi-tenger keleti részén folytatta támadásait könnyű ellenséges tengerészeti haderők ellen és találatot ért el öt egységen; ezek súlyosan megrongálódtak. Miután e sikerekkel és a Lerosz-szigetén levő támaszpontok elleni folyamatos légi támadásokkal megteremtettük a Lerosz-szigete elleni vállalkozás előfeltételeit, november 12-én a korareggeli órákban több harccsoport, köztük ejtőernyős vadászok, együttműködve a haditengerészet harci- és szállító kötelékeivel, valamint a légi fegyvernemmel, pferbzaszállt a szigeten. A harcok még folynak a sziget brit és Badoglio-parti védőivel. Német távolsági felderítők jelentése szerint a légi fegyvernemnek az előző hadijelentésben közölt támadása alkalméval, amely egy ellenséges hajókíséret ellen irányult az északafrikai partvidék előtt, tizenegy további szálítóhajót bomba- és torpedótalálat ért. Eszerint tehát összesen 23 szállítóhajót, mintegy 150.000 bruttó regisztertonna hajótérfogatot elsüllyesztenünk vagy pedig oly súlyosan megrongáltunk, hogy nem tudták folytatni útjukat Néhány ellenséges repülőgép a múlt éjjel zavaró repülést vészelt a Birodalom területének nyugati részén, azonban csak jelentéktelen károk keletkeztek. (MIL) Dr. LIGETI MAGDA: MENEKÜLtt LELKEK Ára kötve 20.90 P, fűzve 17.90 P tylkAt Sikeres német partraszállás Lerósz szigeten Berlinből jelentik. Mint a Német Távirati Iroda értesül, amet csapatok november 12.én 5 óra 45 perckor az ellenséges tengeri és légi erők ellenállása nélkül partra szálltak Lerósz szigetén. A partraszállás előtt erős német repülőkötelékek hatásos támadásokat intéztek a sziget erődítményei ellen s sikeres bombatámadásokat vittek véghez könnyű ellenséges tengeri erők ellen is. A német kötelékeknek ennek ellenére is sikerült megvetniük lábukat a szigeten s támadással kiszélesíteniük hídfőiket. A német csapatok jelenleg kemény, de sikeres harcot folytatnak a sziget ellenséges védőivel. (MTI) Sertorius jelentése a keleti frontról Berlinből jelenti az NST. A szovjet offenzíva súlypontja továbbra is a Dnyeper középső folyásától nyugatra lévő térségben van — írja Sertorius százados. Votutyin tábornok hadseregcsoportja itt mindenáron ki akarja kényszeríteni a nagyszabású hadműveleti áttörést s ennek e célnak az érdekében hol Kievtől nyugatra, hol pedig délre tömöríti gyalogsági és páncélos erőit és hajszolja a német állások ellen. A kievi koroszteni vasútvotal két oldalán kifejtett szovjet nyomás pillanatnyilag enyhült. A Szos folyó betorkollásának vidékén, Csernyigov és Gomel között a szovjet folytatja offenzíváját, amelyet olyan váratlanul indított meg a szerdára virradó éjszaka A támadás lendülete azonban már lényegesen kisebb, mint volt az első napon Serlokils százados ebből a körülményből arra következtet, hogy a szerdai támadás célja elsősorban a meglepetés volt és az ellenség mindent a kezdeti siker ütőkártyájára tett fel. Ez a kezdeti siker elmaradt és így az egész vállalkozás további célja bizonytalanná vált. Vitebszktől keletre a szovjet folytatja kettősirányú akcióját, amely az ottfeni német arcvonalszakasz kiemelésére irányul. Az egyik támadás Szmolenszktől nyugatra folyik, a másik Neveljtől délre. A kitűzött célt a csütörtökön többször megismételt újabb támadások sem tudták elérni. A német ellenállás szívóssága egyik térségben sem csökkent, sőt német részről több esetben hatásos ellentámadások is indultak. A nagy Dnyeper-könyökben és a nogaji pusztaság északi szegélyén az ellenség csütörtökön sem fejtett ki különösebb tevékenységet. Cherson térségében folytatódnak az újabb csapatösszevonások s Krivoj Rogtól északra is csapatmegerősítések felvonulása észlelhető. A perekopi földszorosért folyó harcban kisebb szünet állott be, mert a szovjetnek pótolnia kell az utóbbi napokban elszenvedett súlyos veszteségeket. Az újabb tartalékokon kívül főleg orosz tüzérség vonul fel nagy tömegekben Perekop irányában. A keresi félszigeten szerda óta teljes erővel folyik Timosenko nagy támadása, amelynek első célja nyilván az, hogy állandó összeköttedést teremtsen a Keres városától északra és délre beremtetett hídfőállások között. Az ellenség nyomása különösen Kéréstől északkeletre fokozódott, a német csapatok azonban csütörtökön is megállították az orosz támadásokat. Malyi és Fraici AlomarszáfikaKötépes verses mesekönyv. Epirálfűzésben 9.90 pengő.