Magyar Nemzet, 1943. december (6. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-04 / 275. szám

Szegedi ekhó A vidéki várósok egymásután jelentik be kis-központi igényeiket s üzenjek hadat az egészségtelen centralizációnak. Ezeknek a regionális törekvésének többnyire egy-egy vidéki egyetem a gyújtópontja s valóban a szegedi, debreceni, kolozsvári és pécsi egyetem egyre távolabbra sugárzó hatással nyúlnak bele a magyar vidék kulturális életébe. Szegeden járva is ez a szerepvállalás tűnik először szemébe az utazónak. Erős helyi öntudat és önállósági vágy hatja át Szegedet a szegedieket. Egyenes leszármazottja ez a szellem a nagy szegedi írőkémek, mely a két világháború közt egyedülálló szerephez juttatta Szegedet a magyar vidék városai között. Juhász Gyula, József Attila, Móra, Tömörkény a gyökere a szegedi renaissance-nak. Mégis, nem művészeti renaissance ez , ha két szónál többet szólunk valakivel a szegedi élet ismerői közül, kiderül, hogy bizonyos irodalmi elkedvetlenedés a tudományos ambíciók megnövekedése jelzi a szegedi szellemi élet útvonalát. A nagy írónemzedék óta nem akadt utódja a szegedi irodalmi gondolatnak, de a nagy tempóban dolgozó szegedi egyetemi tudományos intézetek olyan tudósokkal dicsekedhetnek, mint Bálint Sándor, a szegedi néprajz nagy kutatója, Kogutovitz Károly, Banner János, aki Móra Ferenc utódja a szegedi ásatások vezetésében, Halasy-Nagy József, Étk Sándor, Koch Sándor, Rusznyák István, Purjetz Béla, Balizfalvy János, hogy a két legismertebbről, Szent- Györgyi Albertről és Keringi Károlyról ne is beszéljünk. A Délvidéki Szemle az ország egyik lgnívósabb és legtartalmasabb tudományos és művészeti zsemléje. Két Irodalmi társaság rivalizál Szegeden, az egyik a Dugonics Társaság, mely a szegedi tudományos élet és irodalmi erők legjobbjait foglalja magába és a Tömörkény Társaság, mely kisebb színvonaligénnyel, de nagyobb mozgékonysággal szervezkedik. A Dugonics Társaság programját inkább tudományos jellegű felolvasások jellemzik, mert irodalmi mértéke nem engedi provincionalizmusba tévedni s inkább lemond a helyi írók munkáinak publikálásáról, mintsem hogy igényeit csökkentse. Nagyon megnőttek az utóbbi években a szegedi közönség kulturális igényei. Az elmúlt évek operett-inváziója helyébe komoly színpadi kultúra sarjadt a szegedi Városi Színház deszkáin. A flitteres, csillámporos és revüjellegű Vidéki operettbemutatókat Bizet, Gounod, Ibert, Kodály, Leoncavallo, Mosott, Puccini, Verdi muzsikája s Aristophanes, Goldoni, Ibsen, Madách, Molibre, Schiller, Shakespeare drámái váltották fel, az operettszínvonal is Csajkovszky, Huszka, Lehár, Schubert és Strauss neveivel márkázza magát. Szeged meg van elégedve színházánál , ebben legnagyobb része Both Bélának, a tehetséges fiatal főrendezőnek van, aki úgyszólván egyedül vezeti a prózai műsort A zenei igényeket a Fricsag Ferenc vezénylése alatt működő Filharmónikus Zenekar és a Harmónia társaság szolgálja, a legnagyobb sikerrel. A Filharmónikus Zenekar egyben a színház operaelőadásainak zenekarát is adja, polgári zenészekkel megerősített katonazenekara legerősebb támasza a magas színvonalú operaműsornak. Havonként átlagban két képzőművészeti kiállítás van Szegeden s a tárlatokon olyan művészek szerepelnek, mint (csak úgy kapásból) Winkler László, Dorogi Imre, Erdélyi Mihály, Gábor Jenő, Dinnyés Ferenc, Tápay Lajos, Kopasz Márta, Vágó Gábor. Winkler László freskói a Somogyitelepi templomban a modern egyházművészet legszebb ígéretei. S a közönség? A szegedi közönség, melynek minden tagja legalább kétszer látta már Az ember tragédiáját szabadtéren, az idén is tízszer volt kiváncsi Madách remekművére, ami vidéki viszonylatban szinte példátlan szám. Jómagunk is csak egészen nagy protekcióval kaphattunk helyet Sik Sándor darabjának bemutatójára, olyan telt ház fogadta a kiváló szegedi paptanár új művét megigérő torony címmel került színre, ősbemutató keretében Sík Sándor ötfelvonásos, hatalmas drámája. Költő írta a darabot s ez leginkább arányain, szárnyalásán, szimbólumainak egész világot átfogó méretein látszik meg. A bábeli torony égigérő emberi kevélysége a darab témája, de már az első képben túlemelkedik a dráma a korabeli kereteken s az egyetemes emberiség kavargó, megrázó nagy tragédiájává tágul. A bibliai időkben történő nagy színjáték a legalkalmasabb keret arra, hogy szimbolikus típusokká nőtt alakjaiban időtlen mondanivalók tükröződjenek s a bábeli király, Nimród egeket ostromló tervében csakugyan az időtlen idők emberének kevélysége, szűkfejűsége, megátalkodottsága nő elébünk, a Kard Emberének, a kapzsi Kincstartónak, a soviniszta Tudósnak és a felfelé néző Papnak életre kelt, szimbolikus tulajdonságai. A költőiség determinálja a darabot azzá, ami s ebben nemcsak pozitív, de negatív értelmű színpadi tulajdonságok is adódnak. A költői felfogású drámák sosem hálás színpadi anyagok, legalább is a mai színpad naturalizmusának nem. A részletek drámája az Égigérő torony, a megkapó részleteké, de egyben a szerkezetileg nem egységesen összeépített mozaikdaraboké is. A végtelenné nőtt emberi kevélység rajza csak helyenként uralkodik a darabon, sok helyen a magánélet apróbb drámái próbálják megszólaltatni a nagy bábeli tragédia feszültségét, nem elég meggyőzően. Sik Sándornak főként dialógusokká feloldott monológjai nagyok, a drámai megjelenítés azonban, a cselekvényszövés és a szereplők mozgatása a lírikus egyéniségeknek sosem kedves terepe. Az előadás egyenetlenségei mégis inkább a színpad felől erednek. Megfelelő átértékeléssel ez a széteső és irreális drámai anyag is remekké fogható össze, de ezt az átértékelést a szegedi színház nem végezte el. A rendező munkája — vidékről van szó s ez mindent megérttet — a szereplők szövegmondását, mozgatását, az alakítás hibátlanságát tartotta szem előtt , arra már ideje nem juthatott, hogy a szereplők felfogásbeli hibáira kitérjen. A szövegmagyarázás, mely a rendező egyik legfontosabb feladata, olyan viszonyok mellett, melyekkel a vidéki rendezőnek kell megküzdenie, másodlagos jelentőségű ténykedéssé törpül. Bóth Bélát így is a legnagyobb elismerés illeti. Szegedi Szabó István és Ladányi Ferenc nevét kell megemlítenünk első helyen. Az ő erőteljes és karakterisztikus kettősük mozgatja a színpadi gépezetet s Szegedi Szabó higgadt önuralma és Ladányi romantikus lobogása adta meg a darab dialektikáját is Erdész Irén, a női főszereplő jelentős színészi egyéniség, de nála szerepfelfogási bajok mutatkoznak. Bakos Gyula és Máthé László kisebb fontosságú alakjára kell még kitérnünk, mindketten nemes epizódista hagyományok útján járnak. A komor és monumentális díszletezés Winkler László festőművész munkája. Szegedről egyébként eltűnt az n betű. Vagy úgy elbújt, hogy a nagyvárossá növő Szeged uniformizálódó külseje teljességgeleltakarja. A híres ö-betűvel egyetlen ember ajkán nem találkoztam, ellenben ezerrel beszéltem szép kerek e-betűvel. Köszönetvílusulás Mindazoknak, akik nagy gyá£uikban, mélységes fájdalmunkat részvétükkel igyekeztek enyhíteni, ezúton mondunk hálás köszönetet. BRÜNNér ERNST CSALÁD A Magyar Mutatványosok Ománus Egyesülete fájdalommal jelenti, hogy közszeretetben álló elnöke Felkai (Fisch) Gyula m. vállalkozó, f. hadnagy, az arany. I. o., II. o. ezüst, bronz ilt. érmek, a Károly cs. k., nemz. v. ker. tulajd. f. é. december 1-én, életének 49. évében, hosszú szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága halottunkat f. hó 4-én, délután 113 órakor a X. ker. új köztemető halottas házában az ág. hitv. evang. egyház szertartása szerint megáldják és ugyanazon temetőben a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Szeretetünkben őrizzük önzetlen, igazságos és fáradhatatlan egyéniségének emlékét. Áldás és béke hamvaira. Magyar Mutatványosok Országos Egyesületének választmánya __Map-Nemzet__ S ha a nyelvnél tartunk, még azt kell megemlíteni, hogy most tanultam meg, a legautentikusabb helyen, hogy aki Makóról származik, az nem makói, hanem makói. Két nap alatt háromszor javították ki a mai'd'-ma. Papp Antal Zenei hírek * Dolmány Ernő zongoraestje. Teljes estén hallhattuk a Mester játékát szerdán a Vigadó nagytermében. A hangszer kezelésének fölényes problémátlansága, a lényegnek kristálytiszta kiszűrése, erőteljes lendület, csendes rezignáció, boncolgató értelem, majd ösztönök fergetege hullámzik, keveredik, torlódik, bőven árasztva a muzsika semmihez nem fogható fenkölt örömeit. Így láttuk Dohnányi Ernőt most, bár elnézően megértve, de mégis messze túlszárnyalva a tömeg kedvteléseit. Azon kevesek közé tartozik, kik még tudják, mi a szív érintetlen romantikája, azt féltékenyen őrzik, mert azt is tudják — bizonyára sok fájdalmas tapasztalat után —, hogy mily kicsi az a rezonancia, melyre lelküknek ezek a legféltettebb hangjai számíthatnak. Pourtalés mondása jut eszünkbe.......... tény az, hogy velünk együtt mindenki mindent elkövetett, hogy a mai élet zenekaraiban sorra elnémuljanak azok a hárfák, azok a tremolók és rubázók, azok az áradó harmóniák, melyekbe három emberöltőn át oly nagyon szerettek belesápadni a mennyek és poklok harcának bámulói." Igen. Örök ez a harc és örök a művészet, mely mindig új és új hangot keres és talál ennek a harcnak megmutatására nem csendesülő erőfeszítéseinek magasztalására. A harc változásai legfeljebb az eszközöket módosíthatják, de soha, semmiképpen sem változhat a győztes diadalának ragyogása. Ezt a tanulságot köszönjük Dohnányi Ernőnek, ki zongorája mellett mindig megtanít bennünket a mai ember szemében talán kissé megkopott, de valójában mégis minden idők számára egyenlő fénnyel világító — bár más-más köntösben jelentkező — örök eszményekhez való méltó közeledésre. Műsora: Liszt: Fantázia és Fuga B-A-C-H témára, Beethoven: Szonáta, E-dur, Op. 109, Schubert: Fantázia-szonáta, Chopin: Nocturne, H-dur, Mazurka, fis-moll, Impromptu, As-dur és Dohnányi: Szférák zenéje és Capriccio, a-moll. (P. J.) * A Zeneművészeti Főiskola növendékhangversenye, örömmel állapítjuk meg ezen hangversenyeknek egy idő óta tapasztalható feltűnő nívóemelkedését, mely már a műsor összeállításában, elrendezésében is megmutatkozik. Mégsem követjük beszámolónkban a műsor sorrendjét, hogy minél előbb hangot adhassunk egy új magyar hegedűtehetség megismerése feletti örömünknek. Bánát Gábor Glazomiov hegedűversenyét (Op. 82, a-moll) játszotta olyan érett mesterségbeli biztonsággal kialakult közlési hajlammal, dús zengésű tónussal, hogy jellemzésére semmiképpen sem elég az Ígéret kifejezés, hanem nyugodtan beszélhetünk az egész közeli beteljesülés reményéről. Palánkai Klára kellemes feltűnést keltett Liszt: Orleansi szűz a máglya előtt c. drámai jelenetének éneklésével, szép hangról és sok drámai érzékről téve tanúságot. Rameau: Rigaudon de Dardanus c. művét Preisz Ákos (I. hegedű), Liedemann Dénes (II. hegedű), Kern István (mélyhegedű) és Békeffy György (gordonka) adták elő jól öszszedolgozottan. Külön kell megemlékeznünk az intézeti zenekar nagyszerű teljesítményéről, mely Unger Ernő — a zenekari gyakorlatok tanára — rendszeres, céltudatos, ritka hozzáértésről tanúskodó munkásságát dicséri. Bizony önálló zenekaraink némelyike sok haszonnal hallgathatta volna Respighi: Róma fenyői c. szimfonikus költeményének és Berlioz: Rákóczi indulójának ezt a fegyelmezett, aprólékosan kidolgozott, nemes ambíciótól fűtött előadását. (P. J.) Rózsavölgyi rendezései. Ma : Germanus Gyula előadása 7. 5. Közr.: Pápay Klára, Molnár Anna, Ordassy Sári. Holnap: Vidán, Mikulás Szeleczky, Kiss Manyi. Lazabur, Medgyaszay, Vaszary Piri és a nagy kísérő műsor. Müv. Háza Yfl. * Mosolygó Mikulás ma! Müv. Háza. Y. 6. Szenzációs sztárműsor, 3 órás kacagás! Még néhány jegy a színháznál. * Strausstól Leltárig Zenekari est. Közr. Orgonás, Vály, Maleczky, Nagypál. V. S7. Dec. . Ünnep. Rosila Serrano Dec. 6-i előadás utazási akadály miatt dec. 9-ére, a dec. 4-i előadás dec. 11-ére halasztva. A dec. 6-i előadás ideje változatlan jegyek érvényben. (Harmónia.) SZOMBAT, 1945 DECEMBER. Felvilágosítás Berlinben élő magyarokról Dr. Katinszky Ernő, a berlini magyar követség jogtanácsosa Budapestre érkezett és december ötödikétől a Hungária szállóban lakik Értesülésünk szerint. Írásban, mindenkinek nagyon szívesen rendelkezésére áll, aki Berlinben élő hozzátartozóiról akar fel*világosítást kapni. Dr. Katinstho* magyar nyelvű megkereséseket is lehet intézni. Tetszik: örvénykerék és dohánysav. Nem tetszik: varázsmóka és leporzéka Kazinczy korában a nyelvújító a vakvilágba dolgozott, nem tudta új szavainak útját, sikerét, visszhangját nyomon követni. A modern (korszerű) nyelvújító modern (műszerű) eszközökkel dolgozik: közvéleménykutatási rendet. A posta karcsú füzetet hozott. „Szécsi Ferenc: Új magyar szavak szótára“ — áll a címlapon, alatta pedig ez a megjegyzés: Szíveskedjék az önnek tetsző szavakat aláhúzni és a füzetet visszaküldeni. A kis füzet a Szécsi-féle nyelvújításokat tartalmazza. Ezek a szavak két év előtt feitűnést, kritikát és derűt váltottak ki. Az újságok egy része bírálta, de elismerte, a másik része pedig gúnyt űzött az új szavakból A közönség — természetesen — leginkább a kifigurázott szavakat kapta fel és a budapestiek csakhamar „elveséztek“, „közhikit“ rendeztek, az ideges hölgyet „toporzéká“-nak nevezték és télen „veddfelké“-vel védekeztek a hideg ellen. A lapokat elárasztották új szavakból költött versekkel: „Komorvers a rugdáról“, a kabaréban pedig a tanítóbácsi kérdéseire „új magyar szavakkal“ feleltek a nebulók. Ennek ellenére az új szavakkal egyre sűrűbben találkozhatunk az újságok hasábjain. Az egyik szónak is, a másiknak is megtetszett egy-egy új szó, ezeket használni kezdte és így sok reformszónak van már polgárjoga. A kis füzetet nem postán küldtem el, hanem személyesen vittem vissza, hogy egyúttal meginterjúvoljam (szóra, beírjam) a szerzőt 2000 szavának sorsáról. — Hónapok óta — informál (adatoz) Szécsi Ferenc —•, hetenként sokszáz füzetet küldök tanároknak, diákoknak, munkásoknak, tisztviselőknek, kereskedőknek, szellemi foglalkozásúaknak is kérem őket, jelöljék meg, milyen új szavak nyerték meg tetszésüket. Eddig 2000 visszaérkezett füzetet dolgoztunk fel és ebből pontosan látom, mi tetszik, mi nem tetszik a közönségnek. Természetesen először aziránt érdeklődöm, hogy mi nem tetszett. — Csak olyan szavaikat említek, amelyeket — a közönség véleménye ellenére — jónak tartok: hiszibeteg — hippehonder, tesztbeteg — szimuláns, rugi — gumi, toporzéka — hisztérika, varázsmóka — hókuszpókusz, időrozsda — patina, hitzene — oratórium, kéjroncs — rué, mozdulatomi — manőverezni, ingeres , pikáns. Ezek közül több minden tekintetben megfelel a magyar szóképzés szabályainak, fedi az idegen szó értelmét, nem hosszabb annál, magyaros hangzású és sok esetben még hasonlít is az idegen szó hangzására. Azonban hiába szabályos, például, a gumi szóra képzett rugi, egy ilyen nemzetközi fogalmat nem lehet nemzeti szóval helyettesíteni. A toporzéka, hiszibeteg és tesztbeteg szavakat a kabaré és a humoristák járatták le. De ezeken kívül még sok egyéb szót is humorba fullasztottánk, ezek már nehezen kaphatnak komoly szerepet nyelvünkben. Ilyen szavak: dugsi — baksis, közkiki — piknik, kakasfi — gigerli, vedd fel ke — pullover, jegyőr — kalauz. Ezek közül például, a dugsit az Erdélyi Helikon megdicsérte, mert „a megvesztegetés sunyi titkolódzására utal”. A jegyőr mintájára képzelt egészségőr (szanitéc) szavam pedig bekerült a belügyminiszter orvosi javaslatába. Egészségőrnek nevezi a javaslat az egészségügyi segédszolgálatra állított személyeket. A kakasfi teljesen megfelel a magyar nyelv szellemének és gondolkodásmódjának. A közkiki sem erőszakolt szó, hiszen „ki-ki alapon“ rendezett vacsorán már mindenki részt vett. A veddfelkét egy északmagyarországi tájnyelvi szó alapján képeztem. Némely vidéken „bujkál-nak nevezik a bebújós ruhadarabokat. Akik ezeket a szavakat kigúnyolják, nem ismerik a magyar nyelv szavainak alakulását. Ezek nem tudják, hogy, például, az anyag szót az anya (mater) és az agyag szó „g“ betűjének összevonásából csinálta egy régi nyelvújító. Az álladalmat is csak 1851-ben rövidítették állammá. Annak idején ez éppen olyan merész lépés volt, mint az általam ajánlott bérest (bérkocsi, taxi) szó. Ki akad fenn ma már azon, hogy a mozgó fényképszínház helyett mindenki mozit mond, pedig ez is „csinált“ szó, Heltai Jenő csinálta. — Mi tetszett a közönségnek? — A 2000 szó közül körülbelül 20© tetszett a szavazók 90—95°/o-ának, ami 10%-nak felel meg. Ha a 200 szó 10°/o-a megy át véglegesen a nyevbe, akkor is 20 új, használható magyar szót alkottam. A nagyközönség is jó szónak fogadta el a víztömeg elemi erejét felidéző örvénykerék (turbina), a képszerű lengőnyújtó (trapéz), a magyarázatra nem szoruló halántéktincs (pajesz), az emberi életszintet is jelző fagyvidék (tundra), a színhatást keltő sziklaöböll (fjord, a használati utasítást is tartalmazó sebkác (vatta) szavakat és a nikotin helyett ajánlott dohánysavat. Ez utóbbi, mint egy kritikus írta, meggondolkoztat, sőt viszszarettent a mértéktelen dohányzástól De tetszettek még a következő szavaim: légbukfenc — looping, maga* képzett —• autodidakta, nőharcos — amazon, öszefajzás — atavizmus, pihefém ■— alumínium, csipicsók —levikipuszi, — fonottka — briós, ff* rolka — dimdli, úszójel — bója, vakolatkép — freskó, vízerösajtó — hidraulikus prés, vakhitü — fanatikus rejtirás — chiffre, sebfátyol — géz, testgyúrás — masszázs, idegrázkódás — sokk, karcska — bacillus, gyógycsonkítás — amputálás, gyűjtőkör —* pirománia, hullámfogó — antenna, angolhitü — anglikán, gyógyétrend — diéta, majomkodik — affektál Véleményem szerint a közönség igen jó nyelvérzékkel adta le szavazatát. Azok a szavak, amelyek, bevallom gyengébben sikerültek nem kaptak szavazatot. Meglepő érzéke van a közönségnek a szavakban rejlő humor iránt. Ezért tetszett a rúdjárás (pech), vagy a zúgnyelvi (zsargon) sóher szó helyett ajánlott fabatkás szavam is Különben a zúg- és tolvajnyelv szókincsét nem dolgoztam fel teljesen a „2000 új magyar szóban“, erről külön könyvet írok. Elbúcsúzom Szécsitől, aki egyáltalában nem tanáros külsejű (ahogy egy nyelvészt elképzelünk), hanem inkább profibirkózóra hasonlít. Ezt meg is mondom neki. Erre azonnal nyelvtörténelmi leckét kapok. Megtudom, hogy a tanár szót a tanítás árasztó szavakból „rántotta össze“ egy régi nyelvújító, profibirkózót pedig helyesen és magyarul dolgabirkózónak vagy szakmabirkózónak kell nevezni. Tudomásul vettem. .. Színházi hírek * „Mr. Megboldogult“ címen ősbemutatót ad Kőszegi Géza kitűnő társulata a szabadkai Városi Színházban. A „Mr. Megboldogult“ réízű operett, amelynek szövegét Kürthy György, a budapesti Nemzeti Színház művésze és Solt Rezső írták, zenéjét pedig Polgár Tibor komponálta. Az operettet Mester Tibor rendezi. * Greguss Zoltán előadóestje. A Zeneakadémia nagyterme csütörtökön este lelkes közönséggel telt meg, akik között feltűnően sok volt a fiatal nő, de a művészvilág reprezentánsai is szép számmal képviseltették magukat. ~Greguss Zoltán, a kitűnő színművész tartotta itt előadóestjét, ahol Shakespeare-részleteken, Cyrano-jeleneteken és Ady verseken át művészete széles skáláját csillogtatta meg játékos könnyedén a pódiumról. Különösen nagy sikere volt Ady „Sírni, sírni“ című versének előadásával, amit orgonakíséret festett alá. Erőteljes, helyenként megdöbbentően őszinte volt a III. Richárd-jelenet. A nagy érdeklődéssel várt Hamletrészletek kissé sápadtnak hatottak. Kulturált és impozáns volt Lánczy Margit Mizantróp-jelenete, robusztusak a Shakespeare-részletei és végtelenül finomak a Geraldy-versei. Ákom Lajos két orgona-intermezzója igaz gyönyörűséget hozott a közönségnek Greguss Zoltánt végül nem akarta leengedni a pódiumról lelkes közönsége és a népszerű művésznek egész sereg ráadással kellett meg* toldania gazdag és reprezentáns műsorát. (v. I.)