Magyar Nemzet, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-06 / 5. szám
Zenei hírek Zeneéletünk nagy eseménye Bartók hegedűversenye szerdán • Került először Budapesten előadásra és megmozgatta a zenebarátok •gisz táborát. Érdekes, hogy az új mű, az amszterdami s Székely Zoltán nevéhez fűződő ősbemutató után, akárcsak a Divertimento, Magyarországon első ízben nem a fővárosban, hanem Kolozsvárott hangzott el. Ha az ember figyelmen kívül hagyja azt a Pest számára keserű gondolatot, hogy miért nem a Filharmónia ragadta magához az első hazai előadást, ebben a vidéki premierben van biztató momentum. A sokszor szorgalmazott, zenei és általános művelődési szempontból egyaránt fontos és feltétlenül szükséges zenei decentralizáció felé vezető út jelentős állomásának tartjuk, hogy Erdély nagyjelentőségű kultúrcentruma ilyen iránymutató alkotás bemutatására vállalkozhatott. Három évnél már több ideje múlt annak, hogy a kimagasló művészi és emberi kvalitásai folytán zenevezérségre hivatott korszakos magyar mester búcsúhangversenye elhangzott. Bár tudjuk, milyen roppant jelentősége van annak éppen magyar szempontból, hogy kultúránkat egy Bartók Béla reprezentálja Amerikában, ahogy múlik az idő, úgy válik mind fokozottabbá az az űr, ami •anő életünkben távozása után maradt s napról-napra mindjobban sírjuk őt vissza. Bartók azonban messze karait tőlünk, a tengereken pedig csak a lélek sóhajtásai szállhatnak át . Így ma nagyobb szükség van arra, mint bármikor, hogy műveinek, különösen pedig az újabbaknak hangjára fokozott mértékben figyeljünk. A hegedűverseny a mindig saját törvényeihez igazodó, de különböző stílusperiódusokon keresztül ment Bartók művészetének új állomását jelenti. Liszt késői magyar utódaként érkező mester, míg eddig az ópuszáig eljutott, sokféle üzenetet hallatott, de sohasem volt hűtlen önmagához s útja egyenes vonalban vezet a kevesek által és nehezen megközelíthető bartóki világ utolsó stációjáig. Amikor munkás élete eredményeit takarítja be, Bartók mintha megenyhülne. Vonásai nem olyan keményen szögletesek, mint korábbi portréin. Muzsikájának gyökerei messzeágaznak. A klasszikus korok és a saját eredmények összegezésének sokféleségéből (lásd a saroktételek érdekes szintézisét) pompás egység támad. Koncertje külső formában a háromtételes versenymű szokott típusa, de téved az, aki azt hiszi, hogy itt a komponista bármit ismétel. A szellemében magyar, formájában és hangjában nyugati kompozícióban meglepő, hogy úgyszólván semmi folklór anyag nincs. De Bartók ezen már réges régen túl van, ő már sok évvel ezelőtt felismerte, hogy a „népi melódika még nem teljes művészi anyag, egyik indítéka annak" csak részlete és is hogy „magas művészi tényezővé csak az egyéniség teszi, amelyen átszűrődik.“ A nagy stílusokhoz kapcsolódó szerző nagyvonalú leleményben gazdag munkájában ott lobog a teremtő géniusz tüze. Bartók régebbi kifejezésére leginkább a finale hasonlít. Az első tétel meleg hangja (gondoljunk a főtémára ) vagy a szellemes variációs andante őszinte lírája olyan muzsika, mely könnyen húrra talál a kiművelt hallgatóban. A félelmes nehézségű versenyművet bemutató Szervánszky Péter zenei intellektusát és ragyogó muzsikus kvalitásait a legnagyobb elismerés illeti. Biztos fölény sugárzott játékából. A fővárosi zenekar képességeit ismerve, dicsérjük helytállását, ugyanakkor pedig rávilágítunk arra, hogy a színes instrumentációt életre keltő Ferencsik János milyen értékes munkát végzett. Felemelő, hogy ilyen remek kompozíciót hallhattunk és különösen jó jelnek vesszük, hogy egy társadalmi esemény bélyegét magán nem viselő zenei bemutató így megtölti a Vigadó nagytermét A stílus szempontjából semmikép sem helytálló s csupán eszközi okokból közös nevezőre hozott . „Bartók Mozartest“ szünet utáni részéről nem nyilatkozhatunk ilyen elismeréssel. Mozart művek nem alkalmazhatók töltőszámokul. Ehelyett sokkal szívesebben vettük volna — hiszen az előadás is gyenge voltl — ha a hirdetett, de a Tánc-szvitnél hosszabb Divertimentót játsszák s mint annak idején Bülow tette volt a Kilencedik szimfóniával, a hegedűversenyt szünet után megismétlik. Régi igazság, hogy zenét magyarázni nem lehet s annak szépségeit csakis a zenemű ismételt előadása tárhatja fel , hogy a muzsika gazdagságáról igazán csak a muzsika beszélheti * „Wagner—Chopln-ect** hangzott el kedden a Vigadóban. A hangverseny mindkét névadója igazi nagyság, de így együtt tálalva zenemégsem szerencsés. Sehogy sem tudjuk megérteni, hogy miért kell egy alapjában Wagner-jellegű műsorba Chopin koncertjét beilleszteni a hozzá még az idézett módon hirdetni. A két zeneköltő stílusa, kifejezése, eszmevilága, de még életútja sincs egymással semmi kapcsolatban s az ízlésnek ma már a programösszeállítást illetően is vannak Nem kell ahhoz különösebb igényei. hozzáértőnek lenni, hogy pl. Bartók és Mozart nevének egy programra kapcsolását idegenkedve fogadja Amikor egyes koncertrendezők valaki. (lásd Marnitz) olyan furcsa fogalmazású és ízlést szúró hirdetésekkel mosják az olvasókat, fokozott ostromértékben szükséges, hogy a művészi zenével foglalkozók mindenre ügyeljenek. A vezénylő , Fationi Sergio elemében van, ha Wagner művészetéről van szó. Munkája színvonalas és imnulzív kifejezése magával ragad. Megragadó érzelmi gazdagság kelt életre a hallott Trisztán-részletben, azonban a Vigadó rossz viszonyai között kedvezőtlen, akusztikai ha a zenekar hangzuhatagjai kiáradnak. Egyes hatalmasan dübörögtetett részletek a Tannhäuser és Rienzi nyitányokban a jerikói rézfúvókat juttattak eszünkbe. Fodor János nagyszerű hangtömege jól helytállt Wotan búcsújában. Chopin e-moll koncertje többek között színt, erőt, érzelmi gazdagságot kíván a játékostól. Ránki Lili jól beállított, de iskolásan sótlan zongorázásában a könnyedén szaladó ujjak nem tudták unalmunkat elűzni A Grit Zichy Béla Urkuti Bányamilvd Részvénytársaság Igazgatósága, talOgyctábizottsága, tisztviselői kara és munkásai mélységesen megrendülve jelentik, hogy a társaságnak elnöke, neki és válunk © el gróf Zichy János úr. V. k. 1.1, sa. és kir. kamarás, stb., stb. 1944 Január 1-áji elhunyt Igazait Aságunk felejthetetlen emlékének értéket és vonzó egyéniségét és a minden ellentétet áthidaló nyájat bőlcsenéigét épp ugy örökre emlékében tartja, mint a tisztviselői kar és a munkásság az irányukban mindenkor tanúsított szeretetteljes megértést ás atyai jóindulatok Magyar Nemzet számol be, emellett kiváló lovasbravúrokról, lóversenyekről és falkavadászatokról látunk izgalmas felvételeket. Jegyeket előre váltani a Fórum-filmszínházban lehet. * A mozisok bojkott alá helyeztek egy filmvállalatot. A moziipar két érdekeltsége, az OMME és a MMOE közös határozattal filmkötési tilalmat rendelt el a Zalabéri Horváth-féle filmvállalat ellen, „a szakmai tisztesség és a szerződéses hűség megvédése érdekében”1 A tilalom kihirdetésének napjától kezdődően a mozisok a céggel újabb filmkötéseket nem létesíthetnek, a már lekötött és beosztott filmek azonban leszállíthatók. Azzal a mozissal szemben, aki a közös határozatot nem tartja be, az érdekeltségek filmszállítási tilalmat rendelnek el. (Magy. Tud.) A „Zoro és Huru a kísértetek kastélyában“ című burleszkfilm vidéki, nagysikerű ősbemutatói után rövidesen Budapesten is a közönség elé kerül. A érdekessége, mulatságos bohózat külön hogy a két népszerű komikus — ügyes szinkronnal — magyarul énekel. Filmhírek * „Boldog Idők” címen a jövő héten kerül a közönség elé Barabás Pál filmújdonsága, Karády Katalinnal, Ajtay Andorral, Biiinszky Ibolyával és Mihályi Ernővel a főszerepekben. A veszterkor filmújdonság, amelyet Szilkülön* előadásban levetítettek már, a próbavetítésnél elhatározó, szép sikert aratott a „Lovasok és lovak világa“ címűi filmsorozat felújítása a Fórum filmszínházban. Az a nagy érdeklődés, amely a kirobbanó sikerű „Lovasok és lovak világa" című filmsorozat iránt megnyilvánult, késztette a rendező Nemzeti Lovardát, hogy az előadásokat január 9-én, 16-án és 23-án délelőtt, 11 órai kezdettel megismételje. A filmsorozat úgy a bel-, mint a külföldi nagy lovaseseményekről Színházi hírek a Kabaré a Színházban. Az Andrássy Színház igazgatósága szilveszteri kabaréjának átütő közönségsikerére való tekintettel, most esti előadásokra is bevezette a tarka missorimbiszt és a „Josephine" előadásaival felváltva, premierként tálalja bérleteseinek. A szerdai „bemutató-est“ igazolta a színházat, mert a jól összeválogatott anyag és a kiváló színészegyüttes minden elismerést megérdemel és valóban pótolja az egész estét betöltő, könnyebb fajsúlyú darabot. A műsor középpontjában a „Fekete karácsony“ című kétrészes életkép áll, amely csupa keserű szatíra és zengő életbölcseség, éppen úgy, mint „Finom kis fegyház“ című egyfelvonásos, amely Csorbos Gyulának adott alkalmat kivételes jellemábrázoló művészete csillogtatására. láttuk Vaszary Piri híres, régi diák egyfelvonásosát is s a többi tréfában és kitűnő magánszámokban Turay Ida, Bilicsi Tivadar, Délig Ferenc, Makláry János jókedvű alakítókészsége érvényesült. (v. I.) * Két bemutató Szabadkán. Kőszegi Géza színtársulata a szabadkai Városi Színházban az év első hetében két premiert is adott: újév első napján az „Érik a búzakalász“ című zenés magyar vígjátékot, január 4-én pedig a „Fekete Péter“ című operettet mutatta be, utóbbit Eisemann Mihály személyes vezényletével A fővárosi színvonalon álló előadásokon különösen nagy sikere volt Gáti Böske, Czillér Ilus, Gyenes Magda, Kompóthy Gyula, Solti Berci, Hídvégi Lajos, Rajz János és Hódy Gitta alakításának és Mester Tibor kitűnő rendezésének. Az első színházi hét szenzációja volt még az ott rendszeresített „tisztviselőest“ keretében színre került „Fehér ló“-előadás, a női főszerepben Kőszeginé Medgyessy Nusival, akinek fellépése mindig átütő sikert jelent. (—) * Ady-bemutató Nagyváradon. Január 17-én, Ady Endre halálának 25 éves fordulónapján szép emlékünnepre készül a ligeti Színház, amikor nagyváradi Szigfelújítja Ady Endre egyetlen színpadi művét, a Műhely című drámát, míg az est többi részét a nagy költő versei és egyéb írásai töltik meg. A Pesti IIr. Hitközség Hadviseltek Bizottsága mély fájdalommal jelenti, hogy Recsilisz Viktor ur a volt 1. heti 1. gyalogezred tartalékos századosa, az arany vitézségi érem, a III. oszt. katonai érdemkereszt a kardokkal, az ezüst és bronz Signum Laudis a kardokkal, az I. és II. oszt. ezüst, a bronz vitézségi érem és a sebesülési érem tulajdonosa elhunyt Bajtársunk példaképe volt az önfeláldozó katonai erényeknek és annak a bajtársi szellemnek, amely mindnyájunk számára jelképpé magasztosul. Emlékét bajtársi kegyelettel őrizzük! özv. Lukács Sándorné, valamint az elhunyt fia: István és leánya, Anna, továbbá unokái és a hozzátartozók mély fájdalommal jelentik, hogy türelemmel viselt hosszú szenvedés után 78 éves korában elhunyt. A megboldogult kívánsága szerint csendben eltemettük. Budapest, 1944 Január 6 án. A Gráf Keglerleh István fiadai Kenyakgyár Rt. igazgatótója, felfigyelőbizottsága és tisztikara mély megrendüléssel jelenti, hogy a vállalat hosszú éveken át volt «Inék-vezérigazgatója, bélapátfalvd Kobü! Rausch Gyula ár. m. kir. udvari tanácsos, a magyar érdemrend középkeresztjének stb. tulajdonosa január 4-én váratlanul elhunyt. Nagy Hajálunk földi maradványai január 8-án délután órakor fognak a kerepesi úti temető halottasházában az ág. ev. egyház szertartása szerint megáldatni és január 10-én délután órakor Baján a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Drága emlékét hálás szeretettel fogjuk megőrizni! Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy nagyon szeretett nagybátyánk, korán elhunyt édesapánk helyett második Apánk, Dr. Kirsch Star •fJTéd koBsos szenvedés után, 71 évas korában, Tamásiban, szerető körünkben, váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 1944 január 6-án délután 2 órakor kísértük a tamási temetőbe, őrök nyugvóhelyére. Dr. Kemény Zoltánná Hirseh Klára, Bum Mihályné Hirtch Erzsébet dr. Kemény Zoltán, Blum Mihály, Kemény Iván. Atya! támaszunkat siratjuk, amiéké! ápoljuk, amíg élünk! Éta Közellátási hírek A »zappenjegyen beváltása A polgármester falragaszok útján értesíti Budapest, valamint a közellátás szempontjából Budapesthez csatolt környékbeli városok és községek közönségét, hogy a közellátási miniszter rendelkezése szerint az 1943 szeptember—október, november—december hónapokra érvényesített mosóporjegyek beváltásának határidejét 1944 február 29-éig meghosszabbította. A közellátási miniszter rendelkezése szerint mosószappanból, pipereszappanból, babaszappanból, egységes mosóporból 1944 január—február hónapokra együttesen az alábbi mennyiség szerezhető be: mosószappan a zöldszinti budapesti szappanjegy „3.“ jelzésű mosószappan szelvényére január—február hónapokra 20 dkg; egységes mosópor a szappanjegy 3. jelzésű mosópor szelvényére a két hónapra 25 dkg; pipereszappan a zöldszínű budapesti szappanjegy 3. jelzésű pipereszappan szelvényére január—februárra 10 dkg. A két éven aluli gyermekek pótellátmánya: a kékszínű budapesti gyermekszappanjegy január és február hónapokra érvényes 3. jelzésű mosószappan szelvényére 20 dkg mosószappan, a mosópor szelvényre pedig a két hónapra 26 dkg mosópor. A kékszínű budapesti gyermek - szappanjegy 3. jelzésű babaszappan szelvényére és a pipereszappan szelvényére együttes beváltás mellett január és február hónapokra egy darab babaszappan. A szappanjeggyel el nem látott személyek (frontról visszatért szabadságos katonák) részére kiadott és a jegyfiókok által a lebélyegzett sárgaszínű budapesti szappanutalványra 20 dkg mosószappan, 25 dkg egységes mosópor és 10 dkg pipereszappan szolgáltatható ki. Az 1943 szeptember—október, november—december, valamint az 1944 január—február hónapokra érvényesített mosópor szelvényekre 25 dkg egységes mosópor helyett 10 dkg mosószappan adható ki. Az érvényesített szappanjegyek szelvényeit legkésőbb február 29-éig lehet beváltani. (MOT) A szombat—vasárnapi tejadag és a burgonya kiszolgáltatása A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy Budapesten, valamint a hozzája csatolt megyei városok és községek területén s tejjegyekre a kereskedők 8-án, szombaton, a 9-ére, vasárnapra járó tejmennyiséggel együtt a következő mennyiségeket szolgáltatják ki: Az „A" jegyre összesen 1.5 litert, a „B“ jegyre összesen 1 litert, a „C" és „D“ jegyekre pedig összesen 0.5—0.5 litert. Ugyancsak közli az ügyosztály, hogy a burgonya vásárlására szolgáló szelvényív januári, 18. számú szelvényére január 8—15-éig terjedő negyedhónapra szelvényenként egy kilogramm burgonya vásárolható, illetve szolgátatandó ki. A budapesti vendéglátóipari, stb. üzemek részére kiadott burgonyavásárlási igazolványok 18. számú szelvényére a zöldszínti (I.) burgonyavásárlási igazolványra 100 kg, a sárgára (II.) 75 kg, a kékre (III.) 40 kg, a barnára (IV.) pedig 15 kg burgonyát kell kiszolgáltatni. A kereskedők a beszedett szelvények ellenében a burgonyanagykereskedőknél a lejárattól elámított nyolc napon belül további megfelelő menényiségű burgonyát vásárolhatnak. Közli végül a közélelmezési ügyi osztály, hogy január 8-ától kezdődőleg további intézkedésig a IV., V, VI., VII. és VIII. kerületi kiskereskedők részére a burgonya kiszolgáltatása nem az élelmiszer nagyvásári telepen, hanem a IV. kerületiek részére a Horthy István körúti vásárcsarnok pincéjében, az V. kerületiek részére a Gróf Klebelsberg utcai vásárcsarnok pincéjében, a VI. kerül*** tiek részére a Hunyadi-téri vásár*csarnok pincéjében, a VII. kerületiek részére a Klauzál-téri vásárcsarnok pincéjében és a XVIII. kerületiek részére a Rákóczi téri vásárcsarnok pincéjében történik hétköznapokon reggel 7-től 12 óráig. A fel nem sorolt kerületbeli kiskereskedők burgonyakiszolgáltatása továbbra is a nagyvásártelepen történik. (MOT.) Hollmen Irén férj. Misker, Istvánná, Imre (Peris), Ilonka férj. Martie, linónál, Margit férj. Lengyel Imréné, Gabi férj. Heller Józsefné úgy maguk, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal közlik, hogy szeretett édesanyjuk, ÖZV. *ül. Lilasíng Gizella 70 éves korában, január hó 6-én elhunyt. Temetése a rákoskeresztúri temetőben január hó 0-én, vasárnap déli 12 órakor lesz. Emlékét kegyelettel őrzünk. Dr. Hitel Dénes, gyermekei: Marian és Dénes mély fájdalommal tudatják, hogy a legjobb feleség és édesanya u fil. Katona Ilona január hó 7-én, rövid 12*11 vede* üdén elhunyt. Temetné»* január hó 9-én d. «. órakor le» % Kerepesi temetőben a róma. kath. egyház szertartás«, szerint. Az engesztelő szonlyr Inét január hó 18-án reggel 8 órakor műtetjük be a belvárosi Ferencrendi templomben. Budapest, mi jmnér 7. SZOMBAT, 1944 WWW S. Munkácson megünnepelték a cseh orvtámadás visszaverésének ötödik évfordulóját Vízkereszt napján nagyszabású emlékünnepélyt tartottak Munkácson, a város elleni cseh orvtámadás visszaverésének ötödik évfordulóján. Az ünnepélyen Dénesfay Dimiek Vidor m. kir. kormányfőtanácsos, a Rongyos-gárda országos vezetőségének tagja mondott beszédet (MTI) A győri püspök újévi szózata a lelkipásztorok háborús kötelességeiről Báró Apor Vilmos győri püspök hú újév alkalmából szózatot intézett papságához és ebben a lelkipásztor felelősségéről beszél a mai nehéz időkben. A főpásztor a többi között a következőket mondja: — Ezekben a nehéz időkben, mikor népünk minden rétegére mindjobban ránehezedik a négyesztendős szörnyű világháború súlya, mindinkább nő a lelkipásztornak is a felelőssége. Ott kell állnia, bárhol teljesíti hivatását, mint „az igazság oszlopa“, mint szikla a hullámverésben. A főpásztori szózat részletesen kifejti, hogy a papnak ott kell lennie mindenütt, ahol segítenie kell és lehet Különösen részt kell vennie minden olyan munkában, amely a háború által sújtottak megsegítését célozza és ezen a téren neki kell összekovácsolnia a társadalmi összefogást. „Hogy ma jobban — mondja a püspök —, mint valaha háttérbe szoruljon minden más szempont és a szociális egység első* sorban a társadalom vezető rétegeiben megvalósuljon, erre is a lelkipásztor* nak kell állandó buzdítást és példát adnia.“ (M. K.) Slachta Margit dramatizálta a pápa karácsonyi szózatát Slachta Margit feldolgozta, dramatizálta a pápa 1942. évi karácsonyi szózatát. A Szentatya szózata a Keresztény Női Tábor rendezésében Vízkereszt napján a Barlang-moziban hangzott el zsúfolt nézőtér előtt A pápai beszéd lepergetése után Slachta Margit szólt a jelenlevők* höz: Sorakozzunk fel sárt sorokban — mondotta — mindannyian, mert a Szentatya mégis a Szentlélekr erejével tanítja az abszolút tör* vényt, melynek alapján az emberiség boldog lehet. Olvassuk, hallgas*suk Atyánkat, aki mint egy égitt érő hős áll és harcol. Nekünk vele együtt kell aktívan dolgoznunk. Nekünk bele kell vinnünk a köztudatba, hogy van valláserkölcs. Imádságra és jámborságra kell tanítani híveinket Dr. Hamvas Endre megköszönte a rendezőségnek, hogy tepergették a Szentatya szózatát. Rousseau, aki a katolikus füleknek nem jól hangzik, azt mondta: Aki papát mond, tekintélyt mond. Valóban: a többi tekintélyeket csak a maguk országában fogadják el, de ott sem mindenki Krisztus helytartójánál nagyobb tekintély ezen a világon nem lehet. Messze idegenben lévő egyetlen Ha: Ernő nevében tudatjuk, hogy imádott édesanyja, özv. Szikla Dávidné SZÁLKÁI SAROLTA szorgalmazás jótékony életének 68. évében, hirtelen itthagyott bennünket. Drága Nagymama, imádkozó haza apánkat! Ferenc és Judit, menye: Bolgár Erzsébet, testvérei, sógornői unokahugai, barátai és mindenki, akihez jó és hűséget volt! Temetés« január 9-én dél 1 órakor a rákoskeresztúri temetőben. Ugyan nyugodt »kenésed?