Magyar Nemzet, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-06 / 5. szám

Zenei hírek Zeneéletünk nagy eseménye Bartók hegedűversenye szerdán • Került először Budapesten előadásra és megmozgatta a zenebarátok •gisz táborát. Érdekes, hogy az új m­ű, az amszterdami s Székely Zoltán nevéhez fűződő ősbemutató után, akárcsak a Divertimento, Magyar­­országon első ízben nem a főváros­ban, hanem Kolozsvárott hangzott el. Ha az ember figyelmen kívül hagyja azt a Pest számára keserű gondola­tot, hogy miért nem a Filharmónia ragadta magához az első hazai elő­adást, ebben a vidéki premierben van biztató momentum. A sokszor szorgalmazott, zenei és általános mű­velődési szempontból egyaránt fon­tos és feltétlenül szükséges zenei de­centralizáció felé vezető út jelentős állomásának tartjuk, hogy Erdély­­ nagyjelentőségű kultúrcentruma ilyen iránymutató alkotás bemutatására vállalkozhatott.­­ Három évnél már több ideje múlt annak, hogy a kimagasló művészi és emberi kvalitásai folytán zenevezér­­ségre hivatott korszakos magyar mester búcsúhangversenye elhang­­zott. Bár tudjuk, milyen roppant je­lentősége van annak éppen magyar szempontból, hogy kultúránkat egy Bartók Béla reprezentálja Ameriká­ban, ahogy múlik az idő, úgy válik mind fokozottabbá az az űr, ami •anő életünkben távozása után ma­radt s napról-napra mindjobban sír­juk őt vissza. Bartók azonban messze karait tőlünk, a tengereken pedig csak a lélek sóhajtásai szállhatnak át . Így ma nagyobb szükség van arra, mint bármikor, hogy műveinek, különösen pedig az újabbaknak hangjára fokozott mértékben figyel­jünk. A hegedűverseny a mindig saját törvé­nyeihez igazodó, de különböző stílus­­periódusokon keresztül ment Bartók művészetének új állomását jelenti. Liszt késői magyar utódaként érkező mester, míg eddig az ópuszáig eljutott, sokféle üzenetet hallatott, de sohasem volt hűtlen önmagához s útja egyenes vo­nalban vezet a kevesek által és nehe­zen megközelíthető bartóki világ utolsó stációjáig. Amikor munkás élete ered­ményeit takarítja be, Bartók mintha megenyhülne. Vonásai nem olyan ke­m­ényen szögletesek, mint korábbi portréin. Muzsikájának gyökerei mes­­­szeágaznak. A klasszikus korok és a saját eredmények összegezésének sok­féleségéből (lásd a saroktételek érde­kes szintézisét) pompás egység támad. Koncertje külső formában a három­­tételes versenymű szokott típusa, de téved az, aki azt hiszi, hogy itt a komponista bármit ismétel. A szellemé­ben magyar, formájában és hangjában nyugati kompozícióban meglepő, h­ogy úgyszólván semmi folklór anyag nincs. De Bartók ezen már réges régen túl van, ő már sok évvel ezelőtt felismerte, hogy a „népi melódika még nem tel­jes művészi anyag, egyik indítéka annak" csak részlete és is hogy „ma­gas művészi tényezővé csak az egyé­niség teszi, amelyen átszűrődik.“ A nagy stílusokhoz kapcsolódó szerző nagyvonalú leleményben gazdag mun­kájában ott lobog a teremtő géniusz tüze. Bartók régebbi kifejezésére leg­inkább a finale hasonlít. Az első tétel meleg hangja (gondoljunk a főtémára ) vagy a szellemes variációs andante őszinte lírája olyan muzsika, mely könnyen húrra talál a kiművelt hall­gatóban. A félelmes nehézségű verseny­művet bemutató Szervánszky Péter zenei intellektusát és ragyogó muzsikus kvalitásait a legnagyobb elismerés illeti. Biztos fölény sugárzott játékából. A fővárosi zenekar képességeit ismerve, dicsérjük helytállását, ugyanakkor pe­dig rávilágítunk arra, hogy a színes instrumentációt életre keltő Ferencsik János milyen értékes munkát végzett. Felemelő, hogy ilyen remek kompozí­ciót hallhattunk és különösen jó jelnek vesszük, hogy egy társadalmi esemény bélyegét magán nem viselő zenei be­mutató így megtölti a Vigadó nagy­termét A stílus szempontjából semmikép sem helytálló s csupán eszközi okokból kö­zös nevezőre hozott . „Bartók Mozart­­est“ szünet utáni részéről nem nyilat­kozhatunk ilyen elismeréssel.­­ Mozart művek nem alkalmazhatók töltőszá­mokul. Ehelyett sokkal szívesebben vettük volna — hiszen az előadás is gyenge voltl — ha a hirdetett, de a Tánc-szvitnél hosszabb Divertimentót játsszák s mint annak idején Bülow tette volt a Kilencedik szimfóniával, a he­gedűversenyt szünet után megismétlik. Régi igazság, hogy zenét magyarázni nem lehet s annak szépségeit csakis a zenemű ismételt előadása tárhatja fel , hogy a muzsika gazdagságáról igazán csak a muzsika beszélheti * „Wagner—Chopln-ect** hangzott el kedden a Vigadóban. A hangver­seny mindkét névadója igazi nagyság, de így együtt tálalva zene­még­sem szerencsés. Sehogy sem tudjuk megérteni, hogy miért kell egy alap­jában Wagner-jellegű műsorba Cho­pin koncertjét beilleszteni a hozzá még az idézett módon hirdetni. A két zeneköltő stílusa, kifejezése, eszmevilága, de még életútja sincs egymással semmi kapcsolatban s az ízlésnek ma már a programössze­­állítást illetően is vannak Nem kell ahhoz különösebb igényei. hozzá­értőnek lenni, hogy pl. Bartók és Mozart nevének egy programra kap­csolását idegenkedve fogadja Amikor egyes koncertrendezők valaki. (lásd Marnitz) olyan furcsa fogalmazású és ízlést szúró hirdetésekkel mosják az olvasókat, fokozott ostro­mér­tékben szükséges, hogy a művészi ze­nével foglalkozók mindenre ügyelje­nek. A vezénylő , Fationi Sergio elemé­ben van, ha Wagner művészetéről van szó. Munkája színvonalas és im­­nulzív kifejezése magával ragad. Megragadó érzelmi gazdagság kelt életre a hallott Trisztán-részletben, azonban a Vigadó rossz viszonyai között kedvezőtlen, akusztikai ha a zenekar hangzuhatagjai kiáradnak. Egyes hatalmasan dübörögtetett rész­letek a Tannhäuser és Rienzi nyitá­nyokban a jerikói rézfúvókat juttat­tak eszünkbe. Fodor János nagyszerű hangtömege jól helytállt Wotan bú­csújában. Chopin e-moll koncertje többek között színt, erőt, érzelmi gaz­dagságot kíván a játékostól. Ránki Lili jól beállított, de iskolásan sótlan zongorázásában a könnyedén szaladó ujjak nem tudták unalmunkat el­űzni A Grit Zichy Béla Urkuti Bánya­milvd Részvénytársaság Igazgatósága, talOgyctábizottsága, tisztviselői kara és munkásai mélységesen megrendülve je­lentik, hogy a társaságnak elnöke, neki és válunk © el gróf Zichy János úr. V. k. 1.1, sa. és kir. kamarás, stb., stb. 1944 Január 1-áji elhunyt Igazait As­águnk felejthetetlen emléké­nek értéket­­ és vonzó egyéniségét és a minden ellentétet áthidaló nyájat bőlcsenéigét épp u­gy örökre emlékében tartja, mint a tisztviselői kar és a munkásság az irányukban mindenkor tanúsított szeretetteljes megértést ás atyai jóindulatok M­agyar Nemzet számol be, emellett kiváló lovas­bravúrokról, lóversenyekről és falka­­vadászatokról látunk izgalmas fel­vételeket. Jegyeket előre váltani a Fórum-filmszínházban lehet. * A mozisok bojkott alá helyeztek egy filmvállalatot. A moziipar két érdekeltsége, az OMME és a MMOE közös határozattal filmkötési tilalmat rendelt el a Zalabéri Horváth-féle filmvállalat ellen, „a szakmai tisztes­ség és a szerződéses hűség megvédése érdekében”1 A tilalom kihirdetésének napjától kezdődően a mozisok a cég­gel újabb filmkötéseket nem létesít­hetnek, a már lekötött és beosztott filmek azonban leszállíthatók. Azzal a mozissal szemben, aki a közös határozatot nem tartja be, az érde­keltségek filmszállítási tilalmat ren­delnek el. (Magy. Tud.) A „Zoro és Huru a kísértetek kas­télyában“ című burleszkfilm vidéki, nagysikerű ősbemutatói után rövide­sen Budapesten is a közönség elé kerül. A érdekessége, mulatságos bohózat külön hogy a két népszerű komikus — ügyes szinkronnal — magyarul énekel. Filmhírek * „Boldog Idők” címen a jövő héten kerül a közönség elé Barabás Pál filmújdonsága, Karády Katalin­nal, Ajtay Andorral, Biiinszky Ibolyá­val és Mihályi Ernővel a főszerepek­ben. A veszterkor filmújdonság, amelyet Szil­külön* előadásban levetí­tettek már, a próbavetítésnél elhatá­rozó, szép sikert aratott a „Lovasok és lovak világa“ címűi filmsorozat felújítása a Fórum­ film­színházban. Az a nagy érdeklődés, amely a kirobbanó sikerű „Lovasok és lovak világa" című filmsorozat iránt megnyilvánult, késztette a ren­dező Nemzeti Lovardát, hogy az elő­adásokat január 9-én, 16-án és 23-án délelőtt, 11 órai kezdettel megismé­telje. A filmsorozat úgy a bel-, mint a külföldi nagy lovaseseményekről Színházi hírek a Kabaré a Színházban. Az And­rássy Színház igazgatósága szilvesz­teri kabaréjának átütő közönség­sikerére való tekintettel, most esti előadásokra is bevezette a tarka missorimbiszt és a „Josephine" elő­adásaival felváltva, premierként tá­lalja bérleteseinek. A szerdai „be­mutató-est“ igazolta a színházat, mert a jól összeválogatott anyag és a kiváló színészegyüttes minden el­ismerést megérdemel és valóban pó­tolja az egész estét betöltő, kön­­­nyebb fajsúlyú darabot. A műsor középpontjában a „Fekete kará­csony“ című kétrészes életkép áll, amely csupa keserű szatíra és zengő életbölcseség, éppen úgy, mint „Finom kis fegyház“ című egyfelvo­­­­násos, amely Csorbos Gyulának adott alkalmat kivételes jellemábrázoló művészete csillogtatására. láttuk Vaszary Piri híres, régi diák egyfel­­vonásosát is s a többi tréfában és kitűnő magánszámokban Turay Ida, Bilicsi Tivadar, Délig Ferenc, Mak­­láry János jókedvű alakítókészsége érvényesült. (v. I.) * Két bemutató Szabadkán. Kő­szegi Géza színtársulata a szabadkai Városi Színházban az év első heté­ben két premiert is adott: újév első napján az „Érik a búzakalász“ című zenés magyar vígjátékot, január 4-én pedig a „Fekete Péter“ című operet­­tet mutatta be, utóbbit Eisemann Mi­hály személyes vezényletével A fő­városi színvonalon álló előadásokon különösen nagy sikere volt Gáti Böske, Czillér Ilus, Gyenes Magda, Kompóthy Gyula, Solti Berci, Híd­végi Lajos, Rajz János és Hódy Gitta alakításának és Mester Tibor kitűnő rendezésének. Az első színházi hét szenzációja volt még az ott rendsze­resített „tisztviselőest“ keretében színre került „Fehér ló“-előadás, a női főszerepben Kőszeginé Medgyessy Nusival, akinek fellépése mindig át­ütő sikert jelent. (—) * Ady-bemutató Nagyváradon. Ja­nuár 17-én, Ady Endre halálának 25 éves forduló­napján szép emlék­ünnepre készül a ligeti Színház, amikor nagyváradi Szig­felújítja Ady Endre egyetlen színpadi művét, a Műhely című drámát, míg az est többi részét a nagy költő versei és egyéb írásai töltik meg. A Pesti IIr. Hitközség Hadviseltek Bizottsága mély fájdalommal jelenti, hogy Recsil­isz Viktor ur a volt 1. heti 1. gyalogezred tar­talékos századosa, az arany vitéz­ségi érem, a III. oszt. katonai ér­demkereszt a kardokkal, az ezüst és bronz Signum Laudis a kardok­kal, az I. és II. oszt. ezüst, a bronz vitézségi érem és a sebesülési érem tulajdonosa elhunyt Bajtársunk példaképe volt az önfel­áldozó katonai erényeknek és annak a bajtársi szellemnek, amely mindnyá­junk számára jelképpé magasztosul.­­ Emlékét bajtársi kegyelettel őrizzük! özv. Lukács Sándorné, vala­mint az elhunyt fia: István és leánya, Anna, továbbá unokái és a hozzátartozók mély fájda­lommal jelentik, hogy türelemmel viselt hosszú szen­vedés után 78 éves korában el­hunyt. A megboldogult kívánsága sze­­ri­nt csendben eltemettük. Budapest, 1944 Január 6 án. A Gráf Keglerleh István fiadai Ke­­nyakgyá­r Rt. igazgatótója, felfigyelő­­bizottsága és tisztikara mély meg­rendüléssel jelenti, hogy a vállalat hosszú éveken át volt «Inék-vezér­­igazgatója, bélapátfalvd Kobü! Rausch Gyula ár. m. kir. udvari tanácsos, a magyar érdemrend középkeresztjének stb. tulajdonosa január 4-én váratlanul elhunyt. Nagy Hajál­unk földi maradványai január 8-án délután órakor fog­nak a kerepesi úti temető halottashá­­zában az ág. ev. egyház szertartása szerint megáldatni és január 10-én délután órakor Baján a családi sírboltban örök nyugalomra helyez­tetni. Drága emlékét hálás szeretettel fogjuk megőrizni! Fájdalomtól megtört szívvel jelent­jük, hogy nagyon szeretett nagybá­tyánk, korán elhunyt édes­apánk he­lyett második Apánk, Dr. Kirsch Star •fJTéd koBsos szenvedés után, 71 évas korá­ban, Tamásiban, szerető körünkben, váratlanul elhunyt. Drága halottunkat 1944 január 6-án délután 2 órakor kísértük­ a tamási temetőbe, őrök nyugvóhelyére. Dr. Kemény Zoltánná Hirseh Klára, B­um Mihályné Hirtch Erzsébet dr. Kemény Zoltán, Blum Mihály, Kemény Iván.­­ Atya! támaszunkat siratjuk, amiéké! ápoljuk, amíg élünk! Éta Közellátási hírek A »zappenjegyen­ beváltása A polgármester falragaszok útján értesíti Budapest, valamint a köz­­ellátás szempontjából Budapesthez csatolt környékbeli városok és köz­ségek közönségét, hogy a közellátási miniszter rendelkezése szerint az 1943 szeptember—október, novem­ber—december hónapokra érvényesí­tett mosóporjegyek beváltásának ha­táridejét 1944 február 29-éig meg­hosszabbította. A közellátási miniszter rendelke­zése szerint mosószappanból, pipere­­szappanból, babaszappanból, egysé­ges mosóporból 1944 január—feb­ruár hónapokra együttesen az alábbi mennyiség szerezhető be: mosószap­pan a zöldszinti budapesti szappan­jegy „3.“ jelzésű mosószappan szel­vényére január—február hónapokra 20 dkg; egységes mosópor a szappan­jegy 3. jelzésű mosópor szelvényére a két hónapra 25 dkg; pipereszappan a zöldszínű budapesti szappanjegy 3. jelzésű pipereszappan szelvényére január—februárra 10 dkg. A két éven aluli gyermekek pótellátmánya: a kékszínű budapesti gyermekszappan­­jegy január és február hónapokra érvényes 3. jelzésű mosószappan szel­vényére 20 dkg mosószappan, a mo­sópor szelvényre pedig a két hó­napra 26 dkg mosópor. A kékszínű budapesti gyermek - szappanjegy 3. jelzésű babaszappan szelvényére és a pipereszappan szel­vényére együttes beváltás mellett január és február hónapokra egy da­rab babaszappan. A szappanjeggyel el nem látott személyek (frontról visszatért sza­­badságos katonák) részére kiadott és a jegyfiókok által a lebélyegzett sárgaszínű budapesti szappanutal­ványra 20 dkg mosószappan, 25 dkg egységes mosópor és 10 dkg pipere­­szappan szolgáltatható ki. Az 1943 szeptember—október, no­vember—december, valamint az 1944 január—február hónapokra érvénye­sített mosópor szelvényekre 25 dkg egységes mosópor helyett 10 dkg mo­sószappan adható ki. Az érvényesített szappanjegyek szelvényeit legkésőbb február 29-éig lehet beváltani. (MOT­) A szombat—vasárnapi tejadag és a burgonya kiszolgáltatása A székesfőváros közélelmezési ügy­osztálya közli, hogy Budapesten, va­lamint a hozzája csatolt megyei vá­rosok és községek területén s tej­­jegyekre a kereskedők 8-án, szomba­ton, a 9-ére, vasárnapra járó tej­­mennyiséggel együtt a következő mennyiségeket szolgáltatják ki: Az „A" jegyre összesen 1.5 litert, a „B“ jegyre összesen 1 litert, a „C" és „D“ jegyekre pedig összesen 0.5—0.5 litert. Ugyancsak közli az ügyosztály, hogy a burgonya vásárlására szol­gáló szelvényív januári, 18. számú szelvényére január 8—15-éig terjedő negyedhónapra szelvényenként egy kilogramm burgonya vásárolható, il­letve szolgátatandó ki. A budapesti vendéglátóipari, stb. üzemek részére kiadott burgonya­vásárlási igazolványok 18. számú szelvényére a zöldszínti (I.) burgo­nyavásárlási igazolványra 100 kg, a sárgára (II.) 75 kg, a kékre (III.) 40 kg, a barnára (IV.) pedig 15 kg bur­gonyát kell kiszolgáltatni. A kereskedők a beszedett szelvé­nyek ellenében a burgonyanagykeres­kedőknél a lejárattól elámított nyolc napon belül további megfelelő men­é­nyiségű burgonyát vásárolhatnak. Közli végül a közélelmezési ügyi osztály, hogy január 8-ától kezdődő­­leg további intézkedésig a IV., V, VI., VII. és VIII. kerületi kiskeres­kedők részére a burgonya kiszolgál­­tatása nem az élelmiszer nagyvásári telepen, hanem a IV. kerületiek ré­szére a Horthy István­ körúti vásár­­csarnok pincéjében, az V. kerületiek részére a Gróf Klebelsberg­ utcai vá­sárcsarnok pincéjében, a VI. kerül*** tiek részére a Hunyadi-téri vásár*­csarnok pincéjében, a VII. kerületiek részére a Klauzál-téri vásárcsarnok pincéjében és a XVIII. kerületiek ré­szére a Rákóczi­ téri vásárcsarnok pincéjében történik hétköznapokon reggel 7-től 12 óráig. A fel nem sorolt kerületbeli kis­kereskedők burgonyaki­szolgál­tatása továbbra is a nagyvásártelepen törté­nik. (MOT.) Hollmen Irén férj. Misker, Istvánná, Imre (Peris), Ilonka férj. Martie, li­nónál, Margit férj. Lengyel Imréné, Gabi férj. Heller Józsefné úgy­­ ma­guk, mint az egész rokonság nevében mély fájdalommal közlik, hogy szere­­tett édesanyjuk, ÖZV. *ül. Lilasín­g Gizella 70 éves korában, jan­uár hó 6-én el­hunyt. Temetése a rákoskeresztúri temető­­ben január hó 0-én, vasárnap déli 12 órakor lesz. Emlékét kegyelettel őrzünk. Dr. Hitel Dénes, gyermekei: Marian és Dénes mély fájdalommal tudatják, hogy a legjobb feleség és édesanya u fil. Katona Ilona január hó 7-én, rövid 12*11 ved­e* üdén elhunyt. Temetné»* január hó 9-én d. «. órakor le» % Kerepesi temetőben a róma. kath. egyház szertartás«, szerint. Az engesztelő szonlyr­ Inét január hó 18-án reggel 8 órakor műtetjük be a belvárosi Ferencrendi templomben. Budapest, mi jmnér 7. SZOMBAT, 1944 WWW S. Munkácson megünnepelték a cseh orvtámadás vissza­verésének ötödik évfordulóját Vízkereszt napján nagyszabású em­lékünnepélyt tartottak Munkácson, a város elleni cseh orvtámadás vissza­verésének ötödik évfordulóján. Az ünnepélyen Dénesfay Dimiek Vidor m. kir. kormányfőtanácsos, a Ron­gyos-gárda országos vezetőség­ének tagja mondott beszédet (MTI) A győri püspök újévi szózata a lelkipásztorok háborús kötelességeiről Báró Apor Vilmos győri püspök hú újév alkalmából szózatot intézett pap­ságához és ebben a lelkipásztor fele­lősségéről beszél a mai nehéz időkben. A főpásztor a többi között a követ­kezőket mondja: — Ezekben a nehéz időkben, mikor népünk minden rétegére mindjobban ránehezedik a négyesztendős szörnyű világháború súlya, mindinkább nő a lelkipásztornak is a felelőssége. Ott kell állnia, bárhol teljesíti hivatását, mint „az igazság oszlopa“, mint szikla a hullámverésben. A főpásztori szózat részletesen ki­­fejti, hogy a papnak ott kell lennie mindenütt, ahol segítenie kell és lehet Különösen részt kell vennie minden olyan munkában, amely a háború által sújtottak megsegítését célozza és eze­n a téren neki kel­l összekovácsolnia a társadalmi összefogást. „Hogy ma jobban — mondja a püspök —, mint valaha háttérbe szoruljon minden más szempont és a szociális egység első* sorban a társadalom vezető rétegeiben megvalósuljon, erre is a lelkipásztor* nak kell állandó buzdítást és példát adnia.“ (M. K.) Slachta Margit dramatizálta a pápa karácsonyi szózatát Slachta Margit feldolgozta, dra­­matizálta a pápa 1942. évi karácso­nyi szózatát. A Szentatya szózata a Keresztény Női Tábor rendezésében Vízkereszt napján a Barlang-moziba­n­ hangzott el zsúfolt nézőtér előtt A pápai beszéd lepergetése után Slachta Margit szólt a jelenlevők* höz: Sorakozzunk fel sárt sorokban — mondotta — mindannyian, mert a Szentatya mégi­s a Szentlé­lekr erejével tanítja az abszolút tör* vényt, melynek alapján az emberis­­ég boldog lehet. Olvassuk, hallgas*­suk Atyánkat, aki mint egy égitt érő hős áll és harcol. Nekünk vele együtt kell aktívan dolgoznunk. Nekünk bele kell vinnünk a köztu­datba, hogy van valláserkölcs. Imád­ságra és jámborságra kell tanítani híveinket Dr. Hamvas Endre megköszönte a rendezőségnek, hogy tepergették a Szentatya szózatát. Rousseau, aki a katolikus füleknek nem jól hangzik, azt mondta: Aki papát mond, tekin­télyt mond. Valóban: a többi tekin­télyeket csak a maguk országában fogadják el, de ott sem mindenki Krisztus helytartójánál nagyobb tekin­tély ezen a világon nem lehet. Messze idegenben lévő egyetlen Ha: Ernő nevében tudatjuk, hogy imádott édesanyja, özv. Szikla Dávidné SZÁLKÁI SAROLTA szorgalmaz­ás jótékony életének 68. évében, hirtelen itthagyott bennünket. Drága Nagymama, imádkozó haza apánkat! Ferenc és Judit, menye: Bolgár Er­zsébet, testvérei, sógornői unoka­­hugai, barátai és mindenki, akihez jó és hűséget volt! Temetés« január 9-én dél 1 órakor a rákoskeresztúri temetőben. Ugyan nyugodt »­kenésed?

Next