Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

2 lyozta az államelnök, hogy az elmúlt évben a finn nemzet nehéz háborús időt élt át, amely nagyon sok gondot oko­zott, de a nemzet változatlan hittel folytatja munkáját. A jövőre nézve az a törekvés ve­zesse a nemzetet, hogy meg­próbáltatásokban és nehéz­ségekben erejét megfeszítve küzdjön tovább, mert csak így válhat erőssé és csak így bizto­síthatja a jövőt. Báró Wesselényi Miklós Bezárult a bolgár országgyűlés ülésszaka Szófiából jelenti a Magyar Távirati Iroda. A bolgár országgyűlésnek a kül- és belföld által nagy érdeklődéssel várt kétnapos ülésszaka lezárult. A szob­­ranjónak a légi támadások után tar­tott első ülései, a várakozásoknak megfelelően, mind a kormánynak, mind az ellenzéknek alkalmat nyúj­tottak, hogy álláspontjukat az ország­­gyűlés előtt ismeressék. Az ülésterem hangulatát éppen ezért a megnyitás­kor várakozás, később az ülések tar­tama, különösen az ellenzéki szóno­kok beszédei alatt nagy elevenség jel­lemezte. Általában megállapítható, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt az egyesített Bulgária m­elgvédelmezésé­nek szükségességét hangoztatta, csak a módok tekintetében állanak fenn nézeteltérések. Míg ugyanis a bolgár kormány az említett cél elérését ed­digi politikájának folytatásával látja biztosítottnak, addig az ellenzék a kormánypolitika módosítását, illetve kiegészítését találja szükségesnek. Bozsilov miniszterelnöknek kor­mánynyilatkozata után ellenzéki ol­dalról Petko Stainov és Musanov mondotta el érdeklődéssel várt beszé­dét. Mindkét ellenzéki vezér a minisz­terelnökhöz hasonlóan az egyesített Bulgária megvédelmezésének szükséges­ségéből indult ki. Az ellenzéki szónokok sorát érde­kesen egészítette ki Zank­off szélső­­jobboldali képviselő felszólalása, aki Németország és annak politikája mel­lett tett hitet. A parlament hangulata az ellenzéki beszédek alatt kedélyhullámzásokat mutatott. Megállapítható, hogy az el­hangzott beszédek a többségi kor­mánypártra sem maradtak hatás nél­kül. A kormánypárti képviselők, il­letve a többségi párt mai hangulata talán azzal jellemezhető legjobban, hogy megnyugtató felvilágosítást kí­vánnak a kormánytól a jövendő ese­ményeket, illetve a korm­ány további magatartását illetően. A bari értekezlet határozatának szószerinti szövege Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda. Az úgynevezett „olasz felszabadítási mozgalom“ Viktor Emánuel király le­mondását követelő határozatának szövege a brit hírszolgálat jelentése szerint a következő: „Az értekezlet azon meggyőződésé­nek ad kifejezést, hogy Olaszország erkölcsi és anyagi újjáépítésének elő­feltétele az olasz király azonnali le­mondása. A kongresszus meg van győződve egy olyan kormány alakítá­sának szükségességéről, amely teljha­talommal rendelkezik és rendkívüli körülmények között is határozhat. Ebben a kormányban helyet kell adni a kongresszuson képviselt valameny­nyi pártnak. A kormány feladata lenne a háborús erőfeszítések foko­zása, a tömegek támogatásával a leg­sürgősebb problémák megoldása és biztosíték nyújtása arra nézve, hogy a háború megszűnte után azonnal megtörténik egy alkotmányos nemzet­gyűlés összehívása. Gondoskodni kell ezenkívül egy állandó végrehajtó ha­talom megszervezéséről, amelyben a felszabadítási mozgalom pártjai a központi bizottsággal és a politikai vezető személyiségekkel megegyezés alapján lennének képviselve. Ezek az intézkedések előfeltételei annak, hogy a végső cél eléréséhez szüksé­ges követelményeket megteremtsük." (MTI­) az emberiesség szellemétől vezérelve. A szovjetnek be kell azonban lát­nia, hogy Európa ellenállást fejt ki azok ellen a törekvétek ellen, ame­lyek egy nagyhatalom uráliba alait akarják összefogni. Gyenge vigasz azonban ez ma az angolszászok sze­mében, mert a történelem tanulsága nem változtat azon a kínos tényen, hogy legfontosabb szövetségestársuk az Atlanti-egyezménnyel ellentétes po­litikát vall és vele szemben tehetetle­nek. Mert vitával biztosan nem lehet Sztálin tervein és céljain változtatni. Talán előbb érnének el sikert a té­nyekkel, éspedig az angolszászok eredményes és fölényes szárazföldi inváziójával. Talán itt kell keresni Edennek az alsóház előtt tett titok­zatos utalásának nyitját, amely sze­rint az angol miniszterelnök beszédé­nek időpontja „más eseményektől" függ? — fejezi be cikkét dr. Deri. Roosevelt 62 éves Washingtonból jelenti a Bud. Tud.: Roosevelt elnök vasárnap ünnepelte 62. születésnap­ját. Roosevelt 11 év óta tölti be az Egyesült Államok elnöki tisztét. Ebből az alkalomból rádió, üzenetet intézett az amerikai néphez. Sforza és Croce is részt vett az antifasiszta kongresszuson Chiassából jelenti a Bud. Tud.: Az olasz demokratikus kongresszu­son, amely szombaton ült össze, 120 delegátus vett részt. Gróf Sforza és Benedetto Croce szintén jelen voltak. Croce beszédében kijelentette: Úgy látszik, hogy az angolok és ameri­kaiak nem értik meg az olaszok po­litikai ideológiáját. Az új olasz hadsereg vezetőinek eskütétele Rómából jelenti a Német Távirati Iroda. Miután a Duce fogadta Graziani tábornagyot, a hadsereg vezetősége ünnepélyesen letette az esküt. Két tiszt tartotta az új ol­asz hadilobogót s ez előtt sorakoztak fel Gambara tábornok, a vezérkar főnöke, valamint a tengeré­szeti államtitkár, a légi fegyvernem államtitkára és a hadsereg-tábornokok. Graziani tábornagy rámutatott az új­szövegű eskü megújításának jelentő­ségére s kiemelte, hogy­ mindannyiuk­­nak tiszta lelkiismerettel és szinte val­lási érzéssel kell letenniök az esküt a köztársaságra. A tábornagy beszédét az új olasz véderő hadikiáltásával fejezte be: „Itália“. A jelenlévők lelkesen megismételték kiáltását. Graziani tábor­nagy azután felolvasta az esküszöveget, majd megcsókolta a hadilobogót. Példá­ját követte Gambara tábornok, vezér­kari főnök és a többi tábornok. (MTI.) A Duce az új köztársasági véderőről Rómából jelenti a Német Távirati Iroda. Graziani tábornagy, hadügyminisz­ter pénteken magához kérette az új köztársasági hadsereg valamennyi tá­bornokát, hogy meghallgassa jelen­tésüket az olasz véderő felépítéséről. Ezután — mint a római rádió kö­zölte : a Duce főhadiszállásán fo­gadta Graziani tábornagyot és a többi tábornokot. A Duce beszédében örö­mének adott kifejezést, hogy ily sok régi háborús bajtársát viszontláthatja az új olasz hadseregben. Méltatta Graziani tábornagy érdemeit az olasz véderő helyreállítása terén s általá­ban az egész olasz haza érdekében végzett munkáját. Az új köztársasági véderő, hangsúlyozta Mussolini, sem­miesetre sem lehet a régi hadseregnek egyszerű utánzata. A Duce emlékez­tetett azután arra az esküre, amelyet a nála egybegyűlt tábornokok törzs­karukkal együtt letesznek. Ez az eskü­ új szövegezésében nemcsak azt je­lenti, hogy alárendelik magukat a köztársaságnak, hanem egyúttal új erkölcsi szabály kifejezője is. Aki ezt az esküt leteszi, az lerombol maga mögött minden hidat. — Az új véderő feladata —­ mondotta azután Mussolini­­ egyetlen problé­mával függ össze, nevezetesen azzal, hogy az új véderő végre ismét felve­hesse a harcot a német szövetséges oldalán.­­ Mussolini végül méltatta a német katonák teljesítményeit az európai harcban és­­ a német véderőt állította követendő példakép gyanánt a fiatal olasz véderő elé. (MTI.) A „Basler Nachrichten44 a szovjet európai politikájáról "Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Basler Nachrichten főszerkesz­tője, dr. Deri, egyik cikkében Chur­­chill beszédének elhalasztásával fog­lalkozik és megállapítja, hogy a je­lenlegi helyzetben ez látszik a legjobb megoldásnak. Mert tény az, hogy a szovjet európai politikája összeegyez­tethetetlen az angolszászok Atlanti­egyezményével, ez tagadhatatlan, be­szélni azonban erről nem szabad. Az angol-amerikai egyezmény szövege el­lentétben van Moszkvának Lengyel­­ország, a balti államok és Finnország ellen irányuló bekebelezési politikájá­val, de méginkább az újabb, világo­san m­egfogalm­azt szovjetorosz kö­vetelésekkel, amelyek bolsevista szel­lemű lengyel kormány felállítását kí­vánják. A lengyel vagy balti területek feletti uralom csak egy töredéke az európai orosz követeléseknek A szovjet saját határai előtt akár szép szóval, akár erőszakkal csatlós államok védőöveze­tét szeretné megteremteni. Kívánságát Csehszlovákiában szép szóval megvaló­síthatja. Viszont kérdés, hogy a dunai vagy Balkán-államokban, a Kárpá­toktól a Fekete-tengerig, vagy az­­Égei­­tengerig miként­­ valósítja meg ezt a tervet. A szovjetnek nincsen ínyére egy dunai államszövetség terve, ha az a legkisebb mértékben­­is, akár gazda­sági vonatkozásban, emlékeztetne a régi monarchiára. Pedig a gazdasági érdekközös­ég lenne az egyetlen Csí­koz, amely ezeket a közép- és kisál­lamokat összefoghatná és függetlenít­hetné. Szovjet-Oroszország azonban nem tart­ja kívánatosnak, hogy sza­bad gazdasági tömb alakuljon ki ha­tárai előtt, már csak azért sem, mert háborús károsodásainak pótlására annyi ipari termelési lehetőséget kell magához ragadnia, amennyit csak tud. Ez az irányzat nyilvánul meg abban is, hogy az oroszok a keleti német területeket eddig még nem bombázták, valószínűleg nem tisztán a Magyar Nemzet. Adlee a háború utáni tervekről Liszabonból jelentik. Attlee helyettes brit miniszterelnök vasárnap Sunderlandban tartott be­szédében a háború utáni tervekkel foglalkozott. Kijelentései szerint a há­ború megnyerése esetén három nagy gazdasági hatalom, az Egyesült Ál­lamok, a szovjetúnió és a brit világ­­birodalom szorosan együttműködve valósíthatja meg a teljes biztonságot. A „félelemnélküli" szabadság v vissza­­állítása után új háborúra, a szegény­ség elleni háborúra kell felkészülni. Reméli, hogy ebben a háborúban az amerikaiak, britek és oroszok ismét fegyvertársak lesznek. Attlee óva intette a brit népet attól a felfogástól, hogy a háború már meg van nyerve, mert semmi jelét nem látja annak, hogy az ellenség beadná derekát. A béke Európában való megteremtése után lehet csak a japá­nok ellen fordulni. Attlee így fejezte be beszédét. Feladatunkat még nem oldották meg, a legnehezebb rész még hátra van. (MTI.) A horvát véderő vezeté­sében történt személyi változások jelentősége Zágrábból jelenti a Német Távirati Iroda. A horvát véderő és véderő-politika A bőrünkről van szó... Az emberi bőr nem csupán a szer­vezet külső burka, hanem a test min­den részével szorosan együttműködő szerv. Magukat a kutatókat is meg­lepte csodálatos részletgazdagsága. Egy négyzetcentiméter bőrben ugyanis a­­következő alkatrészek­­találhatók: 2 hideg-, 12 melegérzékeny idegkészülék, 3 millió sejt, 10 szőrszál, 15 faggyú­­mirigy, 1 méter hajszálér, 100 izzad­ságmirigy, 3000 érzősejt, 4 méter ideg­rost, 25 ta­pin­tókészülék és 200 fájda­­lomérző idegcsúcs. A bor egyúttal a szervezet legnagyobb szerve, még a májnál is kétszer nagyobb és a vér egyharmada kering benne állandóan. Nem csoda tehát, hogy a bőr fertő­ződése, vagy betegségei igen nagy hatással vannak a többi szervekre is. Sokáig tartott, míg a higiénikusaik rá­jöttek a bőr és a többi szervek össze­függéseire, de azóta az­­egész bőrfelület ápolását is kötelességévé tették az egészségre vigyázó modern embernek. vezetésében történt személyi változá­sokról illetékes helyen a következő­ket közölték: A horvát államrendőrség első és legfontosabb feladata, amelynek min­den egyéb feladatot jelenleg alá kell rendelni, az, hogy a rendet és a bé­két helyreállítsa az állam egész terü­letén. Míg a kegyelmi törvény min­den félrevezetett horvát előtt megnyi­totta a visszatérés kapuját, egyidejű­leg megtettek minden szükséges rend­szabályt, hogy irgalom nélkül eljár­janak azok ellen, akik folytatni igye­keznek bűnös üzelmeiket. A horvát véderő legmagasabb tisztségeivel meg­ KEDD, 1944 FEBRUÁR 1. FERENC JÓZSEF KESERŰ VÍZ » bízott személyiségek kezeskednek arról, hogy a hadügyminisztérium szervezési és erkölcsi középpontjává váljék mindamaz erőknek, amelyek a bandák végleges megsemmisítésére törekednek (MTI.) Az „Aksam­“ vezércikke Törökország politikájáról Isztanbulból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Az Aksam című lap vezércikkében Sadak képviselő, aki gyakran a vezető török körök nézeteit fejti ki, a követ­kezőket írja Törökország politikájá­­ról: „Nem lehet azt várni, h­ogy egy olyan ország, mint Törökország, amelynek sem nyílt, sem titkos törekvései nincse­nek, határain túl belevesse magát a háborúba, csak azért, mert a háború közelebb jött hozzá; vagy, mert egyik vagy a másik fél győzelme valószí­nűbbnek látszik. A háború kezdete óta a török politika egyetlen célja az or­szág védelme volt és Törökország ennek megfelelően alakította szövet­ségeit és barátságait. Már számtalan­szor kifejtettük azokat az előnyöket, amelyek a török semlegességből a szövetségesekre háramlottak, most arra a kérdésre akarunk válaszolni, hogy váljon végleg elhárult-e az a veszély, hogy Törökország belesodródik a há­borúba? Ilyen illúziónak átengedni magunkat dőreség volna és mindaddig, míg a háború véget nem ér, számol­nunk kell annak lehetőségével, hogy abba Törökország is belesodródik.“ Sadak a továbbiakban kifejti, hogy Törökország nem óhajt részt venni a­ békeértekezleten, hogy osztozzék a zsákmányban. Törökország — mint azt története mutatja — nem fél a háború­tól és azon a napon, amikor ezt szer­ződésbeli kötelezettségei és érdekei megkívánják, nem fog habozni fegy­verekhez nyúlni. Ehhez azonban nem­csak az szükséges, hogy a török nép meg legyen győződve, hogy a hadbalé­­pés szükségességének időpontja elérke­zett, hanem az is, hogy mások teljesít­sék azokat az anyagi és erkölcsi elő­feltételeket, amelyet velük szemben vál­laltak. Magyar élelmiszerszállítmányok Isztanbulból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda A török lapok közül, hogy Magyar­­ország nagy erőfeszítéseket tesz más nemzetek ínségének enyhítésére. Ki­emelik a török lapok, hogy Magyar­ország, bár maga is korlátozásokat vezetett be és jelentős külföldi köte­lezettségei is vannak, igen nagy mér­tékben igyekszik másokon segíteni és jelentős mennyiségű élelmiszert és gyógyszert szállít emberbaráti alapon más országoknak. Sztálin elutasítása Puricshoz a szövetségi szerződés felajánlása tárgyában Isztanbulból jelentik. Az angol hírszolgálat jelentése sze­rint Kairóban vasárnap este hivatalo­san közölték, hogy Purics jugoszláv miniszterelnök Sztálin újévi üdvözle­tének vétele után Moszkvának formá­lis ajánlatot tett szövetségi és barát-­­sági szerződés megkötése tárgyában. Sztálin így válaszolt: „Még nincs itt a pillanat.“ (MTI.) Ryfi elnök beszéde a finn páriásként záróülésén Helsinkiből jelenti az NST. A finn birodalmi gyűlés szombaton ünnepélyes üléssel befejezte az 1043-as esztendő törvényhozási munkáját. Elő­zőleg a képviselők istentiszteleten vet­tek részt. Az ünnepi ülés központjá­ban Ryti államelnök záróbeszéde állott, amelyben elismerő szavakkal méltatta a parlament múltévi felelős­ségteljes munkáját. A birodalmi gyű­lés teljesítette kötelességét s a régi par­lamenti hagyományoknak megfelelően intézte az államügyeket. Amióta a múlt év elején megalakult az új kor­mány, egyre bizalomteljesebb légkör és példás együttműködés alakult ki a kormány és a parlament között. Kü­lönösen akkor tisztázódott végképpen a parlament és a kormány jó viszonya, amikor a szeptemberi zárt ülésen a kormány behatóan tájékoztatta a kép­viselőket a politikai helyzetről. A finnn politika az elmúlt évben is arra törekedett, hogy minél szerencsé­sebben oldja meg az időszerű létkér­déseket. A kin­ánamokhoz való kap­csolatok kielégítően alakultak, ha figyelembe veszik a háborús viszonyok által előidézett kényes helyzeteket. Noha a finnországi arcvonal megmere­vedett és állóháború alakult ki, az el­múlt esztendő is sályos áldozatokat követelt, amelyek azonban már nem voltak olyan nagyok, mint az előző háborús években. Az arcvonal mögött a nép aránylag békében dolgozhatott tovább. A bel- és külkereskedelem kedvezően alakult. Finnország legjelentősebb ke­reskedelmi partnere továbbra is Né­metország, amellyel a külkereskedelmi forgalom 71,7 százaléka bonyolódik le. A Németországból jövő gabona­­behozatalnak döntő jelentősége van az ország ellátása szempontjából. Ryti elnök ezután a finn nép köszönetét tolmácsolta azoknak a nemzeteknek, amelyek segítséget nyújtottak az országnak: a németeknek, magyarok­nak, svédeknek, dánoknak, svájciak­nak és a Szentszéknek. Az államháztar­tásról szólva az elnök közölte, hogy az elmúlt év harminc milliárdos kiadásá­ból húszmilliárd volt a hadikiadás. Az állam bevételei ugyancsak húsz mil­­liárdot tettek ki, úgyhogy az összkiadá­soknak csak egyharmadát kellett köl­csön útján fedezni. A finn államadós­ság ezidőszerint ötven milliárd márka. S Ryll elnök végül bizalmáról biztosí­totta a birodalmi gyűlést, majd elhagyta az üléstermet. Az Iiles a parlament elnökének és alelnökinek zárószavai­val ért véget. Mindketten a birodalmi gyűlés intézményének jelentőségét hangsúlyozták Finnország állami élete szempontjából Finn politikai körok Rt­ti elnök szombati parlamenti beszédéről Helsinkiből jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Finn politikai körökben Ryti ál­lamelnök beszédét bizakodónak jel­lemzik. Külön figyelemre méltatták a beszédnek azt a részét, amelyben az államelnök a képviselőház és a kormány szoros együttműködéséről emlékezett meg. Hakkila képviselő­­házi elnök főképpen a finn parla­ment őszi titkos üléseivel foglalko­zott és hangsúlyozta, hogy a külpoli­tikai helyzetről adott kormánybeszá­moló tisztázta a kormány és a kép­viselőház viszonyát és elejét vette minden félreértésnek. Hakkila elnök szerint akkoriban jelentősen meg­erősödött a kölcsönös bizalom, ame­lyet a képviselőház tagjai a szavazás útján is kifejezésre juttattak. Ami a jövőt illeti, az új ülésszak jövő keddi megnyitását nem előzi meg különö­sebb érdeklődés. Politikai körökben nagyobb figyelmet fordítanak a kül­ügyi bizottsági választásokra, ame­lyekre ugyancsak a közeljövőben kerül sor. Nem tartják kizártnak, hogy feltűnő személyi változások következnek be a külügyi bizottság összetételében. Úgy talál­ják, hogy az utóbbi időben rendkívül megerősö­dött az úgynevezett békeellenes cso­port, ugyanakkor azonban a másik oldalon a baloldal is jelentősen meg­erősödött. A baloldali ellenzéknek, úgy látszik, a kormány rendkívüli en­gedményeket szándékszik tenni. Ezek között az engedmények között emlí­tik meg Anthoni Anninak, az állam­­rendőrség főnökének lemondását, ami a szociáldemokrata párt kérésének következménye. A szociáldemokrata párt ugyanis már hosszabb idő óta követelte a rendőrfőnök lemondását, aki túlzott szigorúságot tanúsított bizonyos külföldi menekültek ügyé­ben.

Next