Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
8 ( Gazdasági hírek A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jelentős alaptőkeemelése A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat igazgatósága február 3-i ülésében elhatározta, hogy a február 12-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek indítványozni fogja a társulat alaptőkéjének 254.800 darab 30 pengő névértékű, bemutatóra szóló új részvény kibocsátása által 7,644.000 pengővel 45,864.000 pengőre való felemelését. Az indítvány értelmében az összes új részvényeket a régi részvényeseknek ajánlják fel oly módon, hogy 5 darab részvény után 1 darab új részvény vehető át. A tőkeemelést a társulat és az érdekeltségében lévő vállalatok, elsősorban a mátravidéki bánya termelésének jelentékeny emelése és a további fejlesztéssel járó pénzszükséglet fedezése indokolja. A Salgótarjáni és a konszernjéhez tartozó bányák széntermelésének mennyisége az előirányzat szerint folyó évben el fogja érni az eddigi legmagasabb színvonalat. Csúcsteljesítmény volt az elmúlt éviben a cement- és mészüzem, valamint a Salgótarjáni Üveggyár termelése. A termelési volumennek emelkedése szükségessé tette és teszi nemcsak új üzemi berendezések létesítését, a meglévők bővítését és korszerűsítésé, hanem munkás és tisztviselői lakások építését is, továbbá a meny- fiyiségben és értékben megnövekedett anyagkészleteknek és a munkások és azok hozzátartozói ellátásához szükséges, nagy tőkét lekötő élelmiszerkészleteknek fenntartását. A társulat tevékenységének meg- növekedése összhangba hozandó a saját tőkével, hogy a nagy feladatok megoldásának pénzügyi előfeltételei ezzel is biztosíttassanak. ★ A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat iskolapéldáját adta annak, hogy a mostani súlyos időkben miképpen kell a vezető pozíciót megőrizni és azt egyidejűleg tovább fejleszteni. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat kétségtelenül Magyarország egyik vezető vállalata, amelyet negyvenöt esztendővel ezelőtt alapítottak és nógrád megyei bányászata mellett ma már az ország hat megyéjében termel szenet, gyárt cementet, karbidot, meszet, téglát, üveget s részt vesz az ország műanyag, vasötvözet, arany, bauxit, műtrágya és viscosa, stb. gyártásában. A társulat egyik legjelentősebb feladatának tűzte ki a Heves vármegyében fekvő bányászat kifejlesztését. Emellett nem feledkezett meg arról sem, hogy az eddig meglevő bányáit kiépítse és korszerűsítse. A széntermelési gyártás nagy emelkedése szükségessé teszi az áramfejlesztő telepek kiépítését. A rendelkezésre álló gép- és kazánteljesítmény az utolsó két évben keresztülvitt bővítés óta harminc százalékkal emelkedett. Nem hanyagolható el a tőkeszükséglet szempontjából, hogy milyen nagy összegeket köt le az az anyagmennyiség, melyet a társulat megnövekedett termelése a mai magas árak mellett lehöt. Ehhez járul az élelmiszerkészlet, melyet a munkások és hozzá-tartozóik részére, kiknek száma ma már eléri a 72.000 lelket, a társulat raktároz. Az így lekötött érték ez idő szerint 32 millió pengőt jelent. Az üzemek fejlesztésével párhuzamosan megfelelve a mai idők kívánalmainak, kiépíti a társulat szociális programját. Az utolsó két esztendőben több mint ezer korszerű munkáslakást épített, valamint tisztviselői és segédtiszti lakásokat is. Ezeknek az építkezéseknek további folytatása, valamint anyagraktáraknak, élelemtáraknak, továbbá munkásfürdőknek építése a legközelebbi programba tartozik. A társulat fenti közlése utal arra, hogy a megnövekedett tevékenységgel összhangba kell hozni a saját tőkét. Kétségtelen, úgy a háború, mint pedig az azutáni időben a Salgóra váró feladatok megfelelő anyagi felkészültséget igényelnek. Országos érdek, hogy a most következő időkben a magyar ipar teljesítőképességének maximumát nyújthassa, aminek előfeltétele, hogy berendezése versenyképes termelést biztosítson. Belföldi gazdasági hírek A spekulációs alma nem váltotta be a hozzáfűzött várakozásokat Többször is szóvátettük, hogy az formaforgalom lebonyolításába ebben a szezonban olyan új elemek is bekapcsolódtak, amelyek mindig távol álltak ettől az üzletágtól és kellő hozzáértés nélkül igyekeztek kihasználni a téli alma betárolásával előálló üzleti lehetőségeket. Ezek azonban — mint most már megállapítható — korántsem elégítették ki a hozzájuk fűzött várakozásokat. A készleteket ugyanis az őszi hónapokban meglehetős magas áron vásárolták össze és a remélt árakat mindmáig nem sikerült elérni. Az idei alma minősége gyorsütemű értékesítést tesz szükségessé, különben a hűtőházakban tároló almakészletek is megromlanak. A szokatlanul magas kiesési százalék, valamint az időelőtti értékesítés kényszerűsége természetesen kifejezésre jut az alma áralakulásában is. Ez időszerint elsőrendű almáért a nagyvásártelepen nem lehet magasabb árat elérni 5—5,50 pengőnél, szemben a remélt 7—8 pengős árakkal, így a spekulánsok ebben a szezonban aligha fogják megtalálni számításukat. Pontyk árpa kompenzáció a magyar—szlovák forgalomban A magyar—szlovák viszonylatban a nemrég kötött megállapodás alapján újszerű kompenzációs üzleteket bonyolítanak le. Így ezer mázsa magyar pontyot visznek ki 160 vagon szlovák árpa ellenében, amely néhány ezer malac hizlalását teszi lehetővé. Folyósítható-e ipari hitel konverziós célokra? Az ipar beruházási hitelszükséglete az általános gép- és anyagbeszerzési nehézségekre való tekintettel rendkívül szűk keretek között mozog, úgyhogy egyes vállalatok konverziós célokra igyekeznek most nagyobb hiteleket igénybevenni. Az egyik ismert vállalat többmillió pengős hiteligényét azzal indokolja, hogy régi bankadósságának visszafizetése esetén kamatterhe havi 50.000 pengővel csökkenne. Az elvi szempontból is érdekes hitelkérelem ügyében a közeli napokban várják a Nemzeti Bank állásfoglalását. Januárban tovább csökkent az üzleti forgalom Az üzleti forgalom, amely már decemberben sem elégítette ki a várakozásokat, január folyamán a legtöbb szakmában tovább csökkent. A vásárlóközönség általában olyan cikkek iránt érdeklődik, amelyek a kereskedelemben alig kaphatók, egyébként azonban csak csekély, sőt egyes szakmákban a minimális színvonal alá esett vételkedvet árul el. Ezekben a szakmákban az üzleti forgalom az időközi árváltozások figyelembevétele nélkül, tehát abszolút számokban is kisebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az üzletemberek bizonyosra veszik, hogy a vételkedv hiánya és a vásárlóközönség fáradtsága ezúttal is átmeneti jelenségnek fog bizonyulni. Az erdélyi tavaszi mezőgazdasági munkaterv Kolozsvárról jelenti a Magyar Nemzet tudósítója. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége kolozsvári székházába értekezletre gyűltek össze az erdélyi vármegyei gazdasági felügyelőségek vezetői. Az értekezlet letárgyalta a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének tavaszi munkatervét s ennek keretében elsősorban a vetőmagellátás ügyét. Foglalkozott az értekezlet a nyomásos gazdálkodás rendezésével s az Erdélyben nagy jelentőséggel bíró legelőjavítási tevékenység terveivel. Külön érdekessége volt az értekezletnek, hogy azon Vasváry Antal szatmárnémeti gazda is részt vett, az ismert törökbúzatermelő, ismertette kukoricatermelési eljárását, amelynek eredményeként az elmúlt évek során katasztrális holdanként több ízben 100 métermázsányi termést is elért. Termelési eljárásával földjei még az elmúlt évi aszálykor is a többi földekhez viszonyítva, kétszeres termést hoztak. Most a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége Vasváry eljárása alapján a kirendeltség területén, megyénként több helyen próbatermelést szervez. A „Hitel“ e heti száma az argentin fordulat gazdasági jelentőségéről és a 75 év előtti „pesti ellenzék“ gazdasági programjáról közöl kimerítő cikkeket. Kilencven százalékkal emelkedett Székelyudvarhely alkoholfogyasztása Udvarhely megye törvényhatósági bizottsága többször foglalkozott a vármegye területén észlelhető mértéktelen alkoholfogyasztás kérdésével. Most — mint egy statisztika közli — kiderült, hogy az elmúlt esztendőben az 1942-es évi fogyasztáshoz viszonyítva, Székelyudvarhelyen közel ki- lencven százalékos az emelkedés. Az elfogyasztott szeszesitalokat literre átszámítva kiderült, hogy Székelyudvarhelyen 541.779 liter italt fogyasztottak az 1943-as esztendőben. Lesz.K. N. Bank Moktár Értéktőzisfa Tartott irányzattal, mérsékelt üzleti forgalommal nyitott pénteken a budapesti értéktőzsde. A kereslet élénk volt, akínálat pedig nagyfokú tartózkkodást tanúsított. A vasipari értékek piacán a Ganz-részvényekben csökkent a vételi érdeklődés és árfolyama visszaesett. változatlan A kötvénypiacon a helyzet kiskamatozású értékek) Kényszerkölcsön 88 87.5; 1941 nyereménykölcs. 96 96 96; 1941 4.5%-os járadékkölcsön 74; 1942 3°/6-os törl. k. 52 52 52. Búzakötvény 40 40 40. Előző zárlat Kötések Zárlat Hitelt. 136.5 136.5 136.5 M. Bank 96.5— 96.5 98.— 98 98.— 432.—— 432.— Ker. Bank— — 239.5 Belv. Tak.— 39.5 39.5 75.75— 75.75 E. M. B. 1966.—— 1966.— E. B. g.-m 55.—— 55.— Hungária 108.—— 108.— Bauxit 772.5— 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors.szén 44.—— 44.— Szentlőr. 26.25 26.5 26.5 Cementia 303.—— 603.— Drasche 71.—— 71.— Magnezit 934.— —934.— Aszfalt 19.—— 19.— Kőszén 1626.— .— 1626.— Nagybat. 85.— *— 85.— Salgó 129.— ■— 129.— Sizikányi 65.4— 65.4 Fővárosi 14.8— 14.8 Pallas 10.6— 10.6 Fegyver 165.— 165 165.— Ganz 77.— 73 73.— 11 ima 347.3— 347.3 Hofherr 46.5 46.5 46.5 Ausztria 89.—— 89.— D.Száva 12.5— 12.5 Délcuk.— 232 232.— M. Cuk.— — 375.25 Georgia 65.5— 65.5 Goldb. 159.— ;—. 159.— M. kend. 74.1— 74.1 P.-ipar 126.25— 126.25 Sz. kend. 311.75— 311.75 Chino in— •— 65.— Pálfalvi 50.5— 50.5 SZOMBAT, 1944 FEBRUAR Magyar Nemzet Terménytőzsde ■ A budapesti terménytőzsdén pénteken a következő ügyleteket kötötték: kukoricaszár, kisalföldi állomáson, 40 q 15.5 és dunántúli állomáson 40 q 15.50; szőlőmag, hevesi állomáson, 100 q 12.50 pengő mázsánként Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11.45—11.75, svájci frank 79.60— 80.60, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címlet) 81.70—82.70. Leu — érme kivételével — 2.60—2.70. Devizák: Amszterdam 180.07»/*— 181.40, Belgrád 6.78»/*—6.83*/*, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54 28—54.68, Bukarest 2.75— 2.82, Isztanbul 268.68»/*—270.66»/*, Kopenhága 70.84—71.36, Madrid 32— 32.24, Oslo 77.10-77.67, Párizs (Vichy) 6.781/*—6.83/*, Prága 13.57-13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82— 82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—683. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar—német devizakompenzáció keretében történnek, kivéve azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolásáról külön rendelkezések intézkednek. Zürich, febr. 4. (Zárta 1.) Párizs 6.2214, London 17.36, New York 430. Brüsszel 69.25, Madrid 39.75, Amszterdam 229.3714 Berlin 172.55 Lisszabon 17.6114, Stockholm 102.66, Oslo 98.6214, Kopenhága 90.3714. Szófia 5.3714. Prága 17 25. Pozsony 15. Zágráb 8.73 Isztanbul 3.50. Bukarest 2.37%. Helsinki 8.75. Buenos Aires 95%. Yokohama 101. Rio de Janeiro 22 Amszterdam, febr. 4. (Zárlat) Brüsszel Sulie 30.17 Zürich 43.63-43.71. Stockholm 41 81-44 91 London, febr. 4. (Zárlat) New York 40214—4.0314, Madrid 44 nh.. Montreal 1.43-4.47, Zürich 17.30—17 40, Stockholm 16.85-16.95, Lisszabon 99.80-100.20. Rio de Janeiro 83.647ls, Magándiszkont 1—IV*s, napi rénz 0.75-1.25%. Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap pénteki számában a következőket találjuk. Rendelet: az állami kezelésben levő újpesti, lágymányosi, dunapentelei, bezdáni és tápéi tréfakikötők, valamint a soroksári Dunaág és a hozzájuk tartozó partterületek használtáért fizetendő díjak megállapításáról. — Pályázatok: a belügyminiszter OTI orvosi, jegyzői, fogalmazói, adófiszili és főszolgabírói állásokra — a kultuszminiszter ügyalapítványi helyekre és kezelői állásra — az igazsáügyi mnisztérium nevelőintézeti tiszti, büntetőintézeti orvosi állásokra — Bács-Bodrog, Vas, Máramaros, Nógrád és Udvarhely vármegyék irodasegédtszti, segédjegyzői és lánokra Budapest napi ingatlanforgalma Budapesten pénteken az ingatlanpiacon a következő változások történtek: III., Csúcshegy 22427 hrsz., 561 n. öles telek, megvette dr. Buchmüller Dezső, Selmeci u. 21, Baranyay Istvánnétól, Szentlélek-tér 4, 7500 pengőért. VI., Horn Ede u. 6, háromemeletes bérház 1/120 része, megvette Csihál Róbert és Ilona, Budakesziül SO, Zimmer Szilárdnétól, Jókaiutca 12, 17.000 P-ért. Vili., Nagytemplom u. 10, háromemeletes bérház 5/192 része, megvette Koltai Ármin, Üllői út 53, Wahl Józseftől, Alsóerdősor 12, 24.000 pengőért. X. , Újhegyi dűlő 42490/27 hrsz., 375,6 n. öles telek, megvette dr. Kótay László, Horthy Miklós-út 52, Papp Ferenctől, Újhegyi dűlő 42490/28 hrsz., 30.000 pengőért. XI. , Fehérvári-út 211b, ingatlan 238/1400 része, megvette Szongor János, Horthy Miklós-út 49, Goldberger Sándornétól, Horthy Miklósút 41, 28.726 pengőért. XI., Parádi út 3469 hrsz., 440.30 n. öles telek, megvette dr. Szerdahelyi László és tia, Dániel u. 12, Weisz Samutól, Thaly Kálmán utca 50, 25.000 pengőért XII., Csillebérc 9061/3 hrsz., 4790.80 n. öles telek 14/1000 része, megvette Vámos Ödön és tsa. József-körút 19, Üdülőtelep Kft-től, Vilmos császár-út 53, 3000 pengőért. XII., Csillebérc 9061 hrsz., 4790.80 n. öles telek 14/1000 része, megvette özv. Babochay Zsigmondné, Semmelweiss u. 4, Üdülőtelep Kft. tól 6600 pengőért. XII., Csillebérc 9067/3 hrsz. 699 n. öles telek 30/1000 része, megvette Matta Zoltán, Szalay-u. 3, Gkrgelyffy Jánosnétól, Akácfa-utca 7, 26.000 pengőért. XIV., Vezér-u. 30386/2 hrsz., 270 n. öles telek 675/2700 része, megvette Nádasdy Lajos, Megyeri-u. 8, dr. Duka Lászlóné és tsa-tól, Vezér-u. 43, 9450 pengőért. XIV., Vezér-u. 39386/2 hrsz., 270 n. öles telek 675/2700 része, megvette Rideg József, Kalocsai-u. 57, dr. Duka Lászlóné és tsa-tól, Vezér-u. 43, 9450 pengőért. Mikor kell megosztva fizetni a forgalmi adót Ismeretes, hogy azok a vállalatok, amelyeknek székhelye nem annak a forgalmiadó hivatalnak a területén van, ahol a vállalat ipari vagy műszaki telepei vannak, a forgalmi adót a székhely és a telephelyek forgalmiadó hivatalai között megosztva tartoznak fizetni. Adómegosztás alá esik tehát a forgalmiadó-váltság fizetésére köteles vállalatoknak mindazon forgalma után fizetendő adóváltság is, amelyet a vállalat a székhelyén kívül más forgalmiadó hivatal területén létesített külön kereskedelmi vagy ipari telephelyeken folytatott tevékenységéből ért el. Nincs ellenben adómegosztásnak helye, ha a vállalat a saját termelési árui után már a kereskedelmi telepére történt szállításkor, illetve a forgalmi adó fizetésre nem köteles, különállóan működő továbbfeldolgozó üzemének átadásakor köteles a forgalmi adót megfizetni. Az ilyen kereskedelmi vagy ipari telepet ugyanis ebből a szempontból a vállalatnak teljesen különálló kereskedelmi üzletnek vagy ipari vállalkozásnak kell tekinteni. Az egyes telepek helyi forgalmából származó bevételek után járó forgalmi adót, ha ezt a forgatódat teljesen a székhely forgalmiadó hivatalának területén kívül levő telepeken bonyolítják le, a telephely szerint illetékes forgamiadó hivatalnál kell bevallani és befizetni. Fizetésképtelen vállalat alkalmazottai lemondhatnak járandóságuk egy részéről Ismeretes az a jogszabály, hogy az alkalmazottak az őket megillető felmondási és végkielégítési járandóságukról nem mondhatnak le. Egy konkrét esettel kapcsolatban kiderült, hogy ez a jogelv fizetésképtelen vállalattal szemben nem érvényesíthető. Az egyik, évekkel ezelőtt fizetésképtelenné vált biztosító intézet ugyanis olyan megállapodást kötött alkalmazottaival, amelynek alapján ezek felmondási és végkielégítési járandóságaik tekintetében alávetették magukat egy bizottság döntésének. A bizottság a végkielégítést a törvényesnél alacsonyabb összegben állapította meg és az annak idején kiutalt összegeket az alkalmazottak fel is vették. Az egyik alkalmazott nemrég keresetet indított az időközben szanált biztosító intézet ellen, azon a címen, hogy az őt törvényesen megillető végkielégítés leszállítása joghatályosnak nem tekinthető. Végső fokon a Kúria foglalkozott ezzel az üggyel és az alkalmazottat azzal az indokolással utasította el keresetével, hogy az egyesség csak az esetben lenne megtámadható, ha munkaadójának vagyoni viszonyai a megegyezés létesítésekor olyanok lettek volna, hogy az alkalmazott egyesség nemlétében anyagi igényeinek kedvezőbb kielégítését kérhette volna. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a munkaadó súlyos adósságokkal küzdött és az idegen tőke rendelkezésre bocsátásának egyik feltétele az volt, hogy a vállalat alkalmazottaival megegyezésre jusson. Ezt a célt szolgálta a bizottság kiküldése, amelynek közreműködése és megfelelő megegyezés létrehozatala nélkül a biztosító társaság szanálása meghiúsult volna. Az alkalmazott tehát nemcsak hogy nem jutott volna nagyobb mérvű kielégítéshez, hanem esetleg hátrányosabb helyzetbe került volna. A Kúria erre való tekintettel a létrejött magánegyességet hatályában fenntartotta. Rádióhírek BUDAPEST I. (Szombat.): Üzen az otthon. — 6.25: Torna. — 6.45: Hanglemezek. - 7: Hírek. — 8: Idegennyelvű hírek. — 8.55: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.15: Tűzoltózenekar. — 11.10: Vízjelző szolgálat. — 11.15: Szalonzene. - 11.40: Előadás. — 12: Harangszó. — 12.10: Rendőrzenekar. — 12.40: Hírek. — 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Cigányzene. — 14.30: Hírek. — 15: Bábjáték. — 15.25: Szórakoztató zene. — 16.25: Előadás. — 16.45: Hírek. — 17: Tánczene. — 17.35: Hangképek. — 18: Magyar nóták. — 18.40: Külügyi tájékoztató. — 18.50: Hírek. — 19: Strauss-est. — 19.40: Elbeszélés. — 21.10: Előadás. — 21.20: Végh Sándor hegedül. — 21.40: Hírek. — 22.10: Idegennyelvű hírek. — 22.40: Hanglemezek. — 23.45: Hírek. * Zenedélután a Hubay-palotában. Hosszú esztendők óta nemes hagyomány Hubay Jenő elárvult budai palotájában a magas színvonalú zenedélutánok megrendezése. A legközelebbi zenedélutánt a Hubay-palotából vasárnap, február 6-án, 16 óra 25 perckor közvetíti a rádió Budapest I. műsorán. Ezúttal Jancsin Ferenc, Oláh Gusztáv és Závodszky Zoltán működnek közre a hangversenyen, amelynek műsorán Brahms- és Hubay-művek szerepelnek. A hangverseny második részét, Schubert Pisztrángötösét Oláh Gusztáv, Jencsín Ferenc, Szabó Géza, Hochstrasser Hugó és Schwalm Ferenc előadásában Budapest II. közvetíti 17 óra 35 perckor. A hangverseny előtt Budinszky Sándor ad beszámolót Hubay Jenő volt budai otthopában, . Színházak műsora Operaház. Szombat (^6): Manón (Bsz.) — Vasárnap este (6): Bagdadi borbély. Debreceni hissteria. (Operabarátok estje.) Nemzeti Színház. Szombat (6): A kaméliás hölgy. (Bsz.) — Vasárnap d. u.: Zöldnadrágos lovag. Este: Napfoltok (VIII.) (^3, ^7.) Nemzeti Kamaraszínháza. Minden este és szombat és vasárnap d. u.: Faltornyok. (3, %1.) Magyar Művelődés Háza. Szombat (6): Keringő-est. — Vasárnap d. e. (10): Farsangi matiné. Délután (2): Rigolelito (Opera vendégje V. 2.) Este (1 7): Magyar farsang (EMSZO.) Vígszínház. Szombat d. u. (1.) és este (sz. esti bék.) A mi kis városunk. — Vasárnap d. u.: Két boldog hát. Este: ‘Warrenné mestersége. (3. 3/£7.) Pesti Szinház. Minden este és vasárnap d. u.: Fecske és denevér. (3. s7.) Madách Színház. Minden este és vasárnap Első Anna és Harmadik Károly. (^4 /11.) u. u.. v luara Kanare. tő, y£é.) Fővárosi Operettszínház. Minden este, sárnap és ünnepnap d. u.: A király csókja. — Vasárnap és ünnepnap d. Latin-Matyi mint Robinzon Ol (3. ft.) Új Magyar Színház. Minden este, vas és ünnepnap d. u.: Az első. (3. Vsz.) Vidám Színház. Minden este, vasárnap ünnepnap d. u.: Ballépés jobbra (V_1 4 ) Revüpalota. Minden este. hétfő, szombat vasárnap d. u.: Automath. oh. (V 4, Vf 7. Komédia Orfeum. Minden este hét szombat, vasár- és ünnepnap d. u.: Het Petve. (Új revü.) (Vj1, Vfcz.) Kamara Varieté. Minden este, hétfő, szobat és vasárnap d. u.: Női kiszolgálás ( Mi 7 vasárnap 2 ^5, 7.) Nemzeti Bábszínjáték Hétfő és péntek vételével maiden este: Panoptikum - Hé! péntek: Toldi •— Csütörtök, szombat és sárnap d u.: Mesejáték 1V14. V27 ) Erzsébetvárosi Színház. Minden nap: In: rózsája. (-^5, 7, vasárnap ^3,5, 7.) Józsefvárosi Színház. Minden nap: Feke Péter. (%5, 7. vasárnap M3, %5, 7.) Kisfaludy Színház. Minden nap: Nótás I ♦Wey( p&, 7. vasárnap 143, I1fo 7.)