Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

8 ( Gazdasági hírek A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. jelentős alaptőkeemelése A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rész­vény-Társulat igazgatósága február 3-i ülésében elhatározta, hogy a február 12-ére egybehívandó rendkívüli köz­gyűlésnek indítványozni fogja a tár­sulat alaptőkéjének 254.800 darab 30 pengő névértékű, bemutatóra szóló új részvény kibocsátása által 7,644.000 pengővel 45,864.000 pengőre való fel­emelését. Az indítvány értelmében az összes új részvényeket a régi részvé­nyeseknek ajánlják fel oly módon, hogy 5 darab részvény után 1 darab új részvény vehető át. A tőkeemelést a társulat és az érdekeltségében lévő vállalatok, első­sorban a mátravidéki bánya termelé­sének jelentékeny emelése és a további fejlesztéssel járó pénzszükség­­let fedezése indokolja. A Salgótarjáni és a konszernjéhez tartozó bányák széntermelésének mennyisége az elő­irányzat szerint folyó évben el fogja érni az eddigi legmagasabb színvona­lat. Csúcsteljesítmény volt az elmúlt éviben a cement- és mészüzem, vala­mint a Salgótarjáni Üveggyár terme­lése. A termelési volumennek emelke­dése szükségessé tette és teszi nem­­­csak új üzemi berendezések létesíté­sét, a meglévők bővítését és korszerű­sítésé, hanem munkás és tisztviselői lakások építését is, továbbá a meny- fiyiségben és értékben megnövekedett anyagkészleteknek és a munkások és azok hozzátartozói ellátásához szüksé­ges, nagy tőkét lekötő élelmiszer­­készleteknek fenntartását. A társulat tevékenységének meg- n­övekedése összhangba hozandó a saját tőkével, hogy a nagy feladatok megoldásának pénzügyi előfeltételei ezzel is biztosíttassanak. ★ A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rész­vény-Társulat iskolapéldáját adta an­nak, hogy a mostani súlyos időkben miképpen kell a vezető pozíciót meg­őrizni és azt­ egyidejűleg tovább fej­leszteni. A Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvény-Társulat kétségtelenül Ma­gyarország egyik vezető vállalata, amelyet negyvenöt esztendővel ezelőtt alapítottak és nógrád megyei bányá­szata mellett ma már az ország hat megyéjében termel szenet, gyárt cementet, karbidot, meszet, téglát, üveget s részt vesz az ország mű­anyag, vasötvözet, arany, bauxit, mű­trágya és viscosa, stb. gyártásában. A társulat egyik legjelentősebb fel­adatának tűzte ki a­ Heves vármegyé­ben fekvő bányászat kifejlesztését. Emellett nem feledkezett meg arról sem, hogy az eddig meglevő bányáit kiépítse és korszerűsítse. A széntermelési gyártás nagy emelkedése szükségessé teszi az áramfejlesztő telepek kiépítését. A ren­delkezésre álló gép- és kazánteljesít­mény az utolsó két évben keresztülvitt bővítés óta harminc százalékkal emel­kedett. Nem hanyagolható el a tőkeszükséglet szempontjából, hogy milyen nagy összegeket köt le az az anyagmennyiség, melyet a társulat meg­növekedett termelése a mai magas árak mellett lehöt. Ehhez járul az élelmiszer­készlet, melyet a munkások és hozzá-­­tartozóik részére, kiknek száma ma már eléri a 72.000 lelket, a társulat raktároz. Az így lekötött érték ez idő szerint 32 millió pengőt jelent. Az üzemek fejlesztésével párhuzamosan megfelelve a mai idők kívánalmainak, kiépíti a társulat szociális programját. Az utolsó két esztendőben több m­int ezer korszerű munkáslakást épített, valamint tisztviselői és segédtiszti laká­sokat is. Ezeknek az építkezéseknek további folytatása, valamint anyag­raktáraknak, élelemtáraknak, továbbá munkásfürdőknek építése a legköze­lebbi programba tartozik. A társulat fenti közlése utal arra, hogy a meg­növekedett tevékenységgel összhangba kell hozni a saját tőkét. Kétségtelen, úgy a háború, mint pedig az azutáni időben a Salgóra váró feladatok meg­felelő anyagi felkészültséget igényel­nek. Országos érdek, hogy a most következő időkben a magyar ipar tel­jesítőképességének maximumát nyújt­hassa, aminek előfeltétele, hogy beren­dezése versenyképes termelést bizto­sítson. Belföldi gazdasági hírek A spekulációs alma nem váltotta be a hozzáfűzött várakozásokat Többször is szóvátettük, hogy az formaforgalom lebonyolításába ebben a szezonban olyan új elemek is be­kapcsolódtak, amelyek mindig távol álltak ettől az üzletágtól és kellő hozzáértés nélkül igyekeztek kihasz­nálni a téli alma betárolásával elő­álló üzleti lehetőségeket. Ezek azon­ban — mint most már megállapít­ható — korántsem elégítették ki a hozzájuk fűzött várakozásokat. A készleteket ugyanis az őszi hónapok­ban meglehetős magas áron vásárol­ták össze és a remélt árakat mind­máig nem sikerült elérni. Az idei alma minősége gyorsütemű értékesí­tést tesz szükségessé, különben a hűtőházakban tároló almakészletek is megromlanak. A szokatlanul ma­gas kiesési százalék, valamint az idő­előtti értékesítés kényszerűsége ter­mészetesen kifejezésre jut az alma áralakulásában is. Ez időszerint első­rendű almáért a nagyvásártelepen nem lehet magasabb árat elérni 5—5,50 pengőnél, szemben a remélt 7—8 pengős árakkal, így a speku­lánsok ebben a szezonban aligha fogják megtalálni számításukat. Pontyk árpa kompenzáció a magyar—szlovák forgalomban A magyar—szlovák viszonylatban a nemrég kötött megállapodás alap­ján újszerű kompenzációs üzleteket bonyolítanak le. Így ezer mázsa ma­gyar pontyot visznek ki 160 vagon szlovák árpa ellenében, amely né­hány ezer malac hizlalását teszi lehetővé. Folyósítható-e ipari hitel konverziós célokra? Az ipar beruházási hitelszükség­lete az általános gép- és anyag­­beszerzési nehézségekre való tekin­tettel rendkívül szűk keretek között mozog, úgyhogy egyes vállalatok konverziós célokra igyekeznek most nagyobb hiteleket igénybevenni. Az egyik ismert vállalat többmillió pen­gős hiteligényét azzal indokolja, hogy régi bankadósságának vissza­fizetése esetén kamatterhe havi 50.000 pengővel csökkenne. Az elvi szem­pontból is érdekes hitelkérelem ügyé­ben a közeli napokban várják a Nemzeti Bank állásfoglalását. Januárban tovább csökkent az üzleti forgalom Az üzleti forgalom, amely már de­cemberben sem elégítette ki a vára­kozásokat, január folyamán a leg­több szakmában tovább csökkent. A vásárlóközönség általában olyan cik­kek iránt érdeklődik, amelyek a ke­reskedelemben alig kaphatók, egyéb­ként azonban csak csekély, sőt egyes szakmákban a minimális színvonal alá esett vételkedvet árul el. Ezek­ben a szakmákban az üzleti forga­lom az időközi árváltozások figye­lembevétele nélkül, tehát abszolút számokban is kisebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az üzlet­emberek bizonyosra veszik, hogy a vételkedv hiánya és a vásárlóközön­ség fáradtsága ezúttal is átmeneti jelenségnek fog bizonyulni. Az erdélyi tavaszi mezőgazdasági munkaterv Kolozsvárról jelenti a Magyar Nem­zet tudósítója. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége kolozsvári székházába értekezletre gyűltek össze az erdélyi vármegyei gazdasági felügyelőségek vezetői. Az értekezlet letárgyalta a föld­művelésügyi minisztérium erdélyi ki­­rendeltségének tavaszi munkatervét s ennek keretében elsősorban a vető­magellátás ügyét. Foglalkozott az ér­tekezlet a nyomásos gazdálkodás ren­dezésével s az Erdélyben nagy jelen­tőséggel bíró legelőjavítási tevékeny­ség terveivel. Külön érdekessége volt az értekez­letnek, hogy azon Vasváry Antal szatmárnémeti gazda is részt vett, az ismert törökbúzatermelő, ismertette kukoricatermelési eljárását, amelynek eredményeként az elmúlt évek során katasztrális holdanként több ízben 100 métermázsányi termést is elért. Ter­melési eljárásával földjei még az el­múlt évi aszálykor is a többi földek­hez viszonyítva, kétszeres termést hoztak. Most a földművelésügyi miniszté­rium erdélyi kirendeltsége Vasváry eljárása alapján a kirendeltség terü­letén, megyénként több helyen próba­­termelést szervez. A „Hitel“ e heti száma az argentin fordulat gaz­dasági jelentőségéről és a 75 év előtti „pesti ellenzék“ gazdasági program­járól közöl kimerítő cikkeket. Kilencven százalékkal emelkedett Székelyudvarhely alkoholfogyasztása Udvarhely megye törvényhatósági bizottsága többször foglalkozott a vármegye területén észlelhető mér­téktelen alkoholfogyasztás kérdésével. Most — mint egy statisztika közli — kiderült, hogy az elmúlt esztendőben az 1942-es évi fogyasztáshoz viszo­nyítva, Székelyudvarhelyen közel ki- lencven százalékos az emelkedés. Az elfogyasztott szeszesitalokat literre át­számítva kiderült, hogy Székelyudvar­helyen 541.779 liter italt fogyasztot­tak az 1943-as esztendőben. Lesz.­K. N. Bank M­oktár Értéktőzisfa Tartott irányzattal, mérsékelt üzleti forgalommal nyitott pénteken a buda­pesti értéktőzsde. A kereslet élénk volt, a­­kínálat pedig nagyfokú tartózk­­­kodást tanúsított. A vasipari értékek­­ piacán a Ganz-részvényekben csökkent a vételi érdeklődés és árfolyama visszaesett. változatlan A kötvénypiacon a helyzet kiskamatozású értékek) Kényszerkölcsön 88 87.5; 1941 nye­­reménykölcs. 96 96 96; 1941 4.5%-os járadékkölcsön 74; 1942 3°/6-os törl. k. 52 52 52. Búzakötvény 40 40 40. Előző zárlat Kötések Zárlat Hitelt­. 136.5 136.5 136.5 M. Bank 96.5— 96.5 98.— 98 98.— 432.—— 432.— Ker. Bank— — 239.5 Belv. Tak.— 39.5 39.5 75.75— 75.75 E. M. B. 1966.—— 1966.— E. B. g.-m 55.—— 55.— Hungária 108.—— 108.— Bauxit 772.5— 772.5 Beocsini 55.—— 55.— Bors.­szén 44.—— 44.— Szentlőr. 26.25 26.5 26.5 Cementia 303.—— 603.— Drasche 71.—— 71.— Magnezit 934.— —­934.— Aszfalt 19.—— 19.— Kőszén 1626.— .— 1626.— Nagyba­t. 85.— *— 85.— Salgó 129.— ■— 129.— Sizikányi 65.4­­— 65.4 Fővárosi 14.8— 14.8 Pallas 10.6— 10.6 Fegyver 165.— 165 165.— Ganz 77.— 73 73.— 11 ima 347.3— 347.3 Hofherr 46.5 46.5 46.5 Ausztria 89.—— 89.— D.­Száva 12.5— 12.5 Délcuk.— 232 232.— M. Cuk.— — 375.25 Georgia 65.5— 65.5 Goldb. 159.— ;—. 159.— M. kend. 74.1— 74.1 P.-ipar 126.25— 126.25 Sz. kend. 311.75— 311.75 Chino in— •— 65.— Pálfalvi 50.5— 50.5 SZOMBAT, 1944 FEBRUAR­­ Magyar Nemzet Termén­yt­őzsde ■ A budapesti terménytőzsdén pénte­ken a következő ügyleteket kötötték: kukoricaszár, kisalföldi állomáson, 40 q 15.5 és dunántúli állomáson 40 q 15.50; szőlőmag, hevesi állomá­son, 100 q 12.50 pengő mázsánként Valuta- és devizapiac A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona (csak 20 koronás és annál kisebb címlet) 11.45—11.75, svájci frank 79.60— 80.60, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb címlet) 81.70—82.70. Leu — érme kivételével — 2.60—2.70. Devizák: Amszterdam 180.07»/*— 181.40, Belgrád 6.78»/*—6.83*/*, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54 28—54.68, Bukarest 2.75— 2.82, Isztanbul 268.68»/*—270.66»/*, Ko­­penhága 70.84—71.36, Madrid 32— 32.24, Oslo 77.10-77.67, Párizs (Vichy) 6.781/*—6.83­/*, Prága 13.57-13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82— 82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6.79—683. Amszterdam, Belgrád, Brüsszel, Oslo átutalások a magyar—német deviza­kompenzáció keretében történnek, ki­véve azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolá­sáról külön rendelkezések intéz­kednek. Zürich, febr. 4. (Zárta 1.) Párizs 6.2214, London 17.36, New York 430. Brüsszel 69.25, Madrid 39.75, Amszterdam 229.3714 Berlin 172.55 Lisszabon 17.6114, Stockholm 102.66, Oslo 98.6214, Kopenhága 90.3714. Szófia 5.3714. Prága 17 25. Pozsony 15. Zágráb 8.73 Isztanbul 3.50. Bukarest 2.37%. Helsinki 8.75. Buenos Aires 95%. Yokohama 101. Rio de Janeiro 22 Amszterdam, febr. 4. (Zárlat­) Brüsszel Sulie 30.17 Zürich 43.63-43.71. Stockholm 41 81-44 9­1 London, febr. 4. (Zárlat) New York 4­0214—4.0314, Madrid 44 nh.. Montreal 1.43-4.47, Zürich 17.30—17 40, Stockholm 16.85-16.95, L­isszabon 99.80-100.20. Rio de Janeiro 83.647ls, Magándiszkont 1—IV*s, napi rénz 0.75-1.25%. Mi van a hivatalos lapban A hivatalos lap pé­nteki számában a kö­vetkezőket találjuk. Rendelet: az állami ke­zelésben levő újpesti, lágymányosi, dunapen­­telei, bezdáni és tápéi tréfakikötők, valamint a soroksári Dunaág és a hozzájuk tartozó partterületek használtáért fizetendő díjak megállapításáról. — Pályázatok: a belügymi­­nis­zter OTI orvosi, jegyzői, fogalmazói, adó­­fiszili és főszolgabírói állásokra — a kultusz­miniszter ügyalapítványi helyekre és kezelői állásra — az igazsá­­ügyi mnisztérium nevelő­intézeti tiszti, bünte­tőintézeti orvosi állásokra — Bács-Bodrog, Vas, Máramaros, Nógrád és Udvarhely vármegyék irodasegédt­szti, segéd­­jegyzői és lánokra Budapest napi ingatlanforgalma Budapesten pénteken az ingatlan­­piacon a következő változások tör­téntek: III., Csúcshegy 22427 hrsz., 561 n. öles telek, megvette dr. Buchmül­­ler Dezső, Selmeci­ u. 21, Baranyay Istvánnétól, Szentlélek-tér 4, 7500 pengőért. VI., Horn Ede­ u. 6, háromemele­tes bérház 1/120 része, megvette Csihál Róbert és Ilona, Budakeszi­ül SO, Zimmer Szilárdnétól, Jókai­­utca 12, 17.000 P-ért. Vili., Nagytemplom­ u. 10, há­romemeletes bérház 5/192 része, megvette Koltai Ármin, Üllői­ út 53, Wahl Józseftől, Alsóerdősor 12, 24.000 pengőért. X. , Újhegyi dűlő 42490/27 hrsz., 375,6 n. öles telek, megvette dr. Kótay László, Horthy Miklós-út 52, Papp Ferenctől, Újhegyi dűlő 42490/28 hrsz., 30.000 pengőért. XI. , Fehérvári-út 211b, ingatlan 238/1400 része, megvette Szongor János, Horthy Miklós-út 49, Gold­berger Sándornétól, Horthy Miklós­­út 41, 28.726 pengőért. XI., Parádi­ út 3469 hrsz., 440.30 n. öles telek, megvette dr. Szerda­­helyi László és tia, Dániel­ u. 12, Weisz Samutól, Thaly Kálmán­ utca 50, 25.000 pengőért XII., Csillebérc 9061/3 hrsz., 4790.80 n. öles telek 14/1000 része, megvette Vámos Ödön és tsa. Jó­­zsef-körút 19, Üdülőtelep Kft-től, Vilmos császár-út 53, 3000 pengőért. XII., Csillebérc 9061 hrsz., 4790.80 n. öles telek­ 14/1000 része, megvette özv. Babochay Zsigmondné, Sem­­melweiss­ u. 4, Üdülőtelep Kft. tól 6600 pengőért. XII., Csillebérc 9067/3 hrsz. 699­ n. öles telek 30/1000 része, meg­vette Matta Zoltán, Szalay-u. 3, Gk­r­­gelyffy Jánosnétól, Akácfa-utca 7, 26.000 pengőért. XIV., Vezér-u. 30386/2 hrsz., 270 n. öles telek 675/2700 része, meg­vette Nádasdy Lajos, Megyeri-u. 8, dr. Duka Lászlóné és tsa-tól, Ve­zér-u. 43, 9450 pengőért. XIV., Vezér-u. 39386/2 hrsz., 270 n. öles telek 675/2700 része, meg­vette Rideg József, Kalocsai-u. 57, dr. Duka Lászlóné és tsa-tól, Ve­­zér-u. 43, 9450 pengőért. Mikor kell megosztva fizetni a­ forgalmi adót Ismeretes, hogy azok a vállalatok, amelyeknek székhelye nem annak a forgalmiadó hivatalnak a területén van, ahol a vállalat ipari vagy­ mű­szaki telepei vannak, a forgalmi adót a székhely és a telephelyek for­galmiadó hivatalai között megosztva tartoznak fizetni. Adómegosztás alá esik tehát a forgalmiadó-váltság fizetésére köteles vállalatoknak mind­azon forgalma után fizetendő adó­­váltság is, amelyet a vállalat a szék­helyén­ kívül más forgalmiadó hiva­tal területén létesített külön keres­kedelmi vagy ipari telephelyeken folytatott tevékenységéből ért el. Nincs ellenben adómegosztásnak helye, ha a vállalat a saját terme­lési árui után már­ a kereskedelmi telepére történt szállításkor, illetve a forgalmi adó fizetésre nem köteles, különállóan működő tovább­feldol­gozó üzemének átadásakor köteles a forgalmi adót megfizetni. Az ilyen kereskedelmi vagy ipari telepet ugyanis ebből a szempontból a vál­lalatnak teljesen különálló keres­kedelmi üzletnek vagy ipari vállal­kozásnak kell tekinteni. Az egyes telepek helyi forgalmából származó bevételek után járó forgalmi adót, ha ezt a forgatódat teljesen a szék­hely forgalmiadó hivatalának terüle­tén kívül levő telepeken bonyolítják le, a telephely szerint illetékes for­­gamiadó hivatalnál kell bevallani és befizetni. Fizetésképtelen vállalat alkalmazottai lemondhatnak járandóságuk egy részéről Ismeretes az a jogszabály, hogy az alkalmazottak az őket megillető fel­mondási és végkielégítési járandósá­gukról nem mondhatnak le. Egy konkrét esettel kapcsolatban kiderült, hogy ez a jogelv fizetésképtelen válla­lattal szemben nem érvényesíthető. Az egyik, évekkel ezelőtt fizetés­­képtelenné vált biztosító intézet ugyanis olyan megállapodást kötött alkalmazottaival, amelynek alapján ezek felmondási és végkielégítési já­randóságaik tekintetében­­ alávetették magukat egy bizottság döntésének. A bizottság a végkielégítést a törvényes­nél alacsonyabb összegben állapította meg és az annak idején kiutalt össze­geket az alkalmazottak fel is vették. Az egyik alkalmazott nemrég kerese­tet indított az időközben szanált biz­tosító intézet ellen, azon a címen, hogy az őt törvényesen megillető végkielégítés leszállítása joghatályos­nak nem tekinthető. Végső fokon a Kúria foglalkozott ezzel az üggyel és az alkalmazottat azzal az indokolással utasította el ke­resetével, hogy az egyesség csak az esetben lenne megtámadható, ha munkaadójának vagyoni viszonyai a megegyezés létesítésekor olyanok let­tek volna, hogy az alkalmazott egyes­ség nemlétében anyagi igényeinek kedvezőbb kielégítését kérhette volna. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a munkaadó súlyos adósságokkal küzdött és az idegen tőke rendelkezésre bocsá­tásának egyik feltétele az volt, hogy a vállalat alkalmazottaival megegye­zésre jusson. Ezt a célt szolgálta a bizottság kiküldése, amelynek közre­működése és megfelelő megegyezés létrehozatala nélkül a biztosító társa­ság szanálása meghiúsult volna. Az alkalmazott tehát nemcsak hogy nem jutott volna nagyobb mérvű kielégí­téshez, hanem esetleg hátrányosabb helyzetbe került volna. A Kúria erre való tekintettel a létrejött magán­­egyességet hatályában fenntartotta. Rádióhírek BUDAPEST I. (Szombat.)­­: Üzen az ott­hon. — 6.25: Torna. — 6.45: Hanglemezek. - 7: Hírek. — 8: Idegennyel­vű hírek. — 8.55: Hanglemezek. — 10: Hírek. — 10.15: Tűzoltó­zenekar. — 11.10: Vízjelző szolgálat. — 11.15: Szalonzene. - 11.40: Előadás. — 12: Harang­szó. — 12.10: Rendőrzenekar. — 12.40: Hí­rek. — 13.20: Időjelzés, vízállásjelentés. — 13.30: Honvédeink üzennek.­­­ 14: Cigány­zene. —­ 14.30: Hírek. — 15: Bábjáték. — 15.25: Szórakoztató zene. — 16.25: Előadás. — 16.45: Hírek. — 17: Tánczene. — 17.35: Hangképek. — 18: Magyar nóták. — 18.40: Külügyi tájékoztató. — 18.50: Hírek. — 19: Strauss-est. — 19.40: Elbeszélés. — 21.10: Előadás. — 21.20: Végh Sándor hegedül. — 21.40: Hírek. — 22.10: Idegennyelvű hírek. — 22.40: Hanglemezek. — 23.45: Hírek. * Zenedélután a Hubay-palotában. Hosszú esztendők óta nemes hagyo­mány Hubay Jenő elárvult budai pa­lotájában a magas színvonalú zene­­délutánok megrendezése. A legköze­lebbi zenedélutánt a Hubay-palotá­­ból vasárnap, február 6-án, 16 óra 25 perckor közvetíti a rádió Buda­pest I. műsorán. Ezúttal Jancsin Ferenc, Oláh Gusztáv és Závodszky Zoltán működnek közre a hangverse­nyen, amelynek műsorán Brahms- és Hubay-művek szerepelnek. A hang­verseny második részét, Schubert Pisztrángötösét Oláh Gusztáv, Jen­­csín Ferenc, Szabó Géza, Hochstrasser Hugó és Schwalm Ferenc előadásá­ban Budapest II. közvetíti 17 óra 35 perckor. A hangverseny előtt Bu­­dinszky Sándor ad beszámolót Hubay Jenő volt budai otthopában, . Színházak műsora Operaház. Szombat (^6): Manón (Bsz.) —­ Vasárnap este (6): Bagdadi borbély. Debre­ceni hissteria. (Operabarátok estje.) Nemzeti Színház. Szombat (6): A kaméliás hölgy. (Bsz.) — Vasárnap d. u.: Zöldnadrá­­gos lovag. Este: Napfoltok (VIII.) (^3, ^7.) Nemzeti Kamaraszínháza. Minden este és szombat és vasárnap d. u.: Faltornyok. (3, %1.) Magyar Művelődés Háza. Szombat (6): Ke­­ringő-est. — Vasárnap d. e. (10): Farsangi matiné. Délután (2): Rigolelito (Opera ven­dégje V. 2.) Este (1 7): Magyar farsang (EMSZO.) Vígszínház. Szombat d. u. (1.) és este (sz. esti bék­.) A mi ki­s városunk. — Vasárnap d. u.: Két boldog hát. Este: ‘Warrenné mes­­tersége. (3. 3/£7.) Pesti Szinház. Minden este és vasárnap d. u.: Fecske és denevér. (3. s7.) Madách­ Színház. Minden este és vasárnap Első Anna és Harmadik Károly. (^4 /11.) u. u.. v luara Kanare. tő, y£é.) Fővárosi Operettszínház. Minden este, sárnap és ünnepnap d. u.: A király csókja. — Vasárnap és ünnepnap d. Latin-Matyi mint Robinzon Ol (3. ft.) Új Magyar Színház. Minden este, vas és ünnepnap d. u.: Az első. (3. Vsz.) Vidám Színház. Minden este, vasárnap ünnepnap d. u.: Ballépés jobbra (V_1 4 ) Revüpalota. Minden este. hétfő, szombat vasárnap­ d. u.: Automath. oh. (V 4, Vf 7. Komédia Orfeum. Minden este hét szombat, vasár- és ünnepnap d. u.: Het Petve. (Új revü.) (Vj1, Vfcz.) Kamara Varieté. Minden este, hétfő, szo­bat és vasárnap d. u.: Női kiszolgálás (­ Mi 7 vasárnap 2 ^5, 7.) Nemzeti Bábszínjáték Hétfő és péntek vételével maiden este: Panoptikum - Hé! péntek: Toldi •— Csütörtök, szombat és­­ sárnap d u.: Mesejáték 1V14. V27 ) Erzsébetvárosi Színház. Minden nap: In: rózsája. (-^5, 7, vasárnap ^3,­­5, 7.) Józsefvárosi Színház. Minden nap: Feke Péter. (%5, 7. vasárnap M­3, %5, 7.) Kisfaludy Színház. Minden nap: Nótás I ♦Wey( p&, 7. vasárnap 143, I1fo 7.)

Next