Magyar Nemzet, 1944. március (7. évfolyam, 49-66. szám)

1944-03-01 / 49. szám

• Szikla, 194­1 MRC?03 T. Migyar Nemzet A finn birodalmi gyűlés zárt ülése Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda. A finn birodalmi gyűlés kedden fél­órás nyilvános ülés után 11 óra 30 perckor zárt ülést tartott. Linkomies miniszterelnök felolvasta a kormány félórás helyzetjelentését, amelyről vala­mennyi pártcsoport több képviselőjé­nek felszólalásával megindult az általá­nos vita. Az ülés első szakasza 12 óra 30 perckor ért véget. A vitát délután zárt ülésen folytatják. Az ülés lefolyá­sáról hivatalos közlemény kiadása vár­ható. (MTI.) oroszok tehát mindenképpen szabad­kezet akarnak fenntartani maguknak a megszálló csapatok visszavonását illetően — tették hozzá a Wilhelm­strassen. Helsinkiből érkező jelentések sze­rint a finn nép egyébként hétfőn ülte meg a hagyományos Kalevala-napot. Az ünnepségek központjában a leg­nagyobb finn eposz költőjének, Lönrot-nak a szobra állott, amelynek talapzatára a finn diákság koszorút helyezett. A finn diákszervezetek or­szágos elnöke, dr. Kangas többek közt a következőket mondotta ünnepi beszédében: — Az ország tanulóifjúsága és az egész finn nép számára éppen most a legfontosabb, hogy tudatában legye­nek annak, hol született a finn nép legősibb nemzeti eposza, a Kalevala: Karéliában! Karétiát sohasem adhat­juk fel. Áldozatkészséget, állhatatos­ságot, törhetetlen hitet és elszántsá­got kell követelnünk népünktől. A diákságnak jó példával kell elől­járnia és akkor a finn nép jövője sohasem válik bizonytalanná. Berlini megjegyzések a finn kérdésről Berlinből jelenti a Bad. Tud.: A finn—orosz kérdés fejleményei iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés tapasztalható továbbra is a német fő­városban, bár a Wilhelmstrasse ténye­zői a hét végén kifejtett állásfoglalá­suk után kijelentik, hogy diplomáciai tekintetben semmit sem közölhetnek. Ezzel kapcsolatban kivonatosan idéz­ték a békekötés kérdésére vonatkozó jelentéseket. E hírek kiválasztásával a Wilhelmstrasse illetékes tényezői mindazonáltal felismerhetővé teszik azt az irányzatot, amely a német várakozó és alapvető magatartást meg­határozza. Úgy látszik, hogy fontosnak tartanak egy­­reuter-jelentést, mert abban Helsinki bombázásával kapcso­latban az a megállapítás hangzott el, ezek a légi támadások azért történ­tek, hogy a finn elhatározást meg­gyorsítsák és hogy Finnországnak Németországgal szemben eszközt nyújtsanak. Ezzel ismételten — bár nem közvetlenül — érintik a Finn­országban lévő német hadosztályok kérdését, amennyiben a jelentésekből kiragadják, hogy az orosz csapatokat a német hadosztályok kikapcsolása és az erre szükséges rendszabályok végrehajtása után visszavonják. Végül természetesen kiemelik: ennek őszin­tesége és megbízhatósága Finnország tekintetében sem hihető. A Wilhelmstrasse tényezői utaltak még a Sunday Chronicle hírére, amely szerint az oroszok Narvikba vezető vasútvonal építését tervezik, az Atlanti-óceánhoz való kijárat, vala­mint az ércbányák érdekében. Hozzá­fűzik, hogy ez a tény az egész észa­kot kell hogy mozgósítsa. Az említett berlini hivatalos tényezők végül nem hagyták szó nélkül a Reuter által ki­fejezett felfogást, amely szerint a finn küldöttség Moszkvába való elutazása után már nem lesz többé vissza­­kanyarodás. Ezeket a jelentéseket csupán idézőleg említették, ami nyil­ván azért történt, hogy ilyen fejlemé­nyek lehetőségének hangsúlyozásával arra utaljanak, hogy közvetlen finn­­orosz érintkezés számításbavétele is azok közé az irányzatok közé tarto­zik, amelyek szerint a német maga­tartás ehhez az egész komplexushoz igazodik. Nem tartottak vissza finn hajókat a német kikötőkben Berlinből jelenti az Interinf.­ Egy február 28-áról származó svéd lapjelentés szerint a németek bizo­nyos számú finn hajót tartottak vissza a németországi kikötőkben Mint az Interinf. a hírrel kapcsolat­ban értesül, a londoni forrásból szár­mazó jelentésből egyetlen szó sem felel meg a valóságnak. (MTI.) Finn lap az orosz feltételekről Helsinkiből jelenti a Bud. Tud.: A finn fővárosban a vasárnapra virradó éjszaka végrehajtott nagy orosz légi támadás hatása alatt a közvélemény tudatában a szőnyegen fekvő finn békekérdés átmenetileg n­émikép háttérbe szorult. Mindazon,­által tudatában vannak annak, hogy a január vége óta fennálló politikai feszültség tetőpontjához közeledik. Úgy látszik, hogy fontos döntések áll­nak küszöbön. Helsinkiből nézve a fejleményeket, az orosz feltételeket illetően továbbra is csak a külföldi forrásból származó hírekre lehet tá­maszkodni. A Linkomies miniszter­elnökhöz közelálló Uusi Suomi, a konzervatívok főlapja, külön súlyt helyez arra, hogy feltétel nélküli meg­­adást minden jel szerint nem követel­nek. A lap azonban másrészt felhívja a figyelmet a Finországban levő né­met csapatok internálásának követe­lésére és azokra a következményekre, amelyek ebből adódhatnak. Általában valamennyi finn sajtó­­hangra jellemző a feltűnő komoly hang, még a jobboldal lapjára­­is r­ámutatnak ezzel arra, hogy a kor­­mány a kérdést a legkomolyabban tanulmányozná. Befejeződtek a német—finn gazdasági tárgyalások Január 18-ától február ,16-áig né­­m­et—finn tárgyalások folytak Hel­sinkiben az 1914. évi német—finn gazdasági forgalom megszervezé­séről. A hétfőn este kiadott hivatalos közlemény szerint a tárgyalások ba­ráti szellemben folytak és teljes meg­egyezésre vezettek. A kölcsönös szállí­tások nagyjában véve a múlt évi színvo­nalon maradnak, s biztosítják egy­részt a finn gazdasági élet fenntartá­sát, másrészt lényegesen elősegítik Németország ellátását. Osara finn földművelésügyi államtitkár, a finn küldöttség vezetője, hosszabb nyilat­kozatot adott az új kereskedelmi szer­ződés aláírása után a sajtó képvise­lői számára és leszögezte, hogy a tár­gyalások a kellemes együttműködés szellemében folytak. Teljes összhang jött létre az összes kérdésekben, ame­lyek a két ország kereskedelmi forgal­mát érintik. Németország kötelezte magát, hogy ugyanolyan mértékben szállítja továbbra is Finnországnak a létfontosságú árucikkeket, mint az el­múlt években. Finnország a maga ré­széről ígéretet tett, hogy ugyancsak igyekszik fenntartani a Németországba irányuló finn árukivitel múltévi mér­tékét. Az egyezmény megfelelő áru­kontingenseket állapított meg az ösz­­szes fontosabb szükségleti cikkekre, amelyeket Németország Finnországnak szállít, mint például kőszén, koksz, folyékony üzemanyag, vas és egyéb fémek, műgyapjú, műselyem, műtrá­gya és más vegyi anyagok, stb. A fo­lyékony üzemanyagra nézve megálla­pított kontingensen felül Németország jelentős mennyiségű petróleumot szál­lít a tavaszi mezőgazdasági munkála­tok céljaira. A gabona- és cukorbeho­zatalra nézve már a múlt év végéin megfelelő megállapodások jöttek létre. Finnország ugyanúgy, mint a múlt évben, főleg faárut szállít Németor­szágnak. Osara államtitkár végül meg­elégedéssel szögezte le, hogy a tárgya­lások során kölcsönös megelégedéssel oldották meg a már régóta vitatott árkérdést is. Tartózkodó magatartás Berlinben , a finn kérdés megítélése tekintetében Berlinből jelenti az NST. A finn kérdéssel kapcsolatban Ber­linben talán még nagyobb a tartózko­dás, mint volt a múlt hét végén. A diplomáciai fejleményekről semmiféle német nyilatkozat nem hangzik el. A Wilhelmstrassen a hétfői sajtóértekez­let során megint csak arra szorítkoz­tak, hogy állásfoglalás nélkül idézzék a finn kérdéssel kapcsolatos legújabb nemzetközi sajtóhíreket, ugyanúgy, mint ahogyan a múlt héten tették. Különösebben csak a Sunday Chronicle egyik hírét emelték ki azzal a megjegyzéssel, hogy valamennyi északi államot érdekelni fogja, mert tíz angol lap nyilván többet árult el, mint amennyit akart vollna. A szóban­­forgó cikk szerint a szovjetoroszok minden bizonnyal bevonulnak Észak- Norvégiába is, ha a németek kiürítik ezt a területet és azután átjárót köve­telnek a szovjet számára az Atlanti­óceán északi partvidéke felé, azon­kívül pedig vasútvonalat Narvikig. Felhívták még a figyelmet az angol hírszolgálat egyik moszkvai hírére is, amely szerint a finn főváros ellen intézett legutóbbi orosz légi támadás idején jelent me­g Moszkvában a Krasznaja Zviezc­­a újabb éles táma­dása Finnors­zág ellen. A hivatalos angol hírszolgálat még hozzátette, hogy most kell eldőlnie Helsinkiben a Anak a kérdésnek: menesztenek-e finn küldöttséget Moszkvába vagy sem. -Ha a küldöttség már elutazott, akkor nincs többé visszakozás. Idéz­ték még a Wilhelmstrassen a Neue Zürcher Zeitung értesülését is, hogy az oroszok nem hajlandók várni a finn hadsereg leszerelésével és hogy az orosz megszálló csapatok csak akkor hagyják majd el Finnországot, ha már a szükségesnek mutatkozó hadműveletek befejeződtek. A szovjet­ Bolgár kereskedelmi küldöttség érkezik Törökországba ? Ankarából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Ankarában nem tudnak arról, hogy a közeljövőben bolgár kereskedelmi küldöttség érkezik Törökországba, mint ahogy ennek Isztanbulban híre járt. Ezzel szemben megerősítik, hogy Vates volt bolgár kereskedelemügyi miniszter a napokban Isztanbulba ér­kezik és rövid időre Ankarába is el­látogat. A­rgen­tí­na külpolitikája változatlan marad Lisszabonból jelentik: Diego Mason tábornok, Argentína külügyminisztere kijelentette, hogy mindaddig, amíg Farrell tábornok uralmon marad, Argentína jelenlegi külpolitikája nem változik. Nemzet­közi politikánkat a baráti nemzetek kormányai iránti lojalitásunk és tisz­teletünk irányítja — mondotta a kül­ügyminiszter, majd hozzáfűzte, hogy „továbbra is kitartunk abban a törek­vésünkben, hogy véglegesen eltávolít­­suk mindazokat a tényezőket, amelyek ezt az ünnepélyes nyilatkozatot meg­zavarhatják.“ (MTI.) Esterházy János a szlovákiai magyarok magatartásáról Pozsonyból jelenti a Búd. Tud.: A szlovákiai Magyar Párt országos párt­vezetősége ülést tartott. A formaságok elintézése után Esterházy János elnöki beszámolójában ismertette a szlová­kiai magyarok magatartását a mos­tani világesemények közepette. — A világ helyzetében bekövetkezett fejlemények mind határozottabban en­gednek következtetni azokra az eshe­tőségekre, amelyekkel ebben a párat­lan világégésben a magyarság még szembe fogja találni magát — mon­dotta Esterházy János. — A háború hullámai mindjobban közelednek határaink felé. Ezt nem tagadhatjuk el, ez elől nem hunyha­tunk szemet, ha reálisak akarunk lenni. De amikor ezt megállapítjuk, kell, hogy távol álljon tőlünk minden kishitűség, minden csüggedés, még ak­kor is, ha tudjuk, hogy segítségre aligha számíthatunk bárhonnan is és főleg ha tudjuk, hogy a magunk ere­jére vagyunk utalva. — A válságot, amelybe sodródtunk, nem mi okoztuk. A veszedelmet, amely felénk közeledik, szintén nem mi tá­masztottuk fel. Abban sincs részünk, hogy annak méretei kiterjedtek. Esterházy János a továbbiakban hangoztatta, hogy a leghatározottabb lelki ellenállást kell hangoztatni min­den propagandakísérlet ellen, majd a szlovákiai magyarok helyzetével kap­csolatban ezeket mondotta: — Belső helyzetünkre vonatkozólag szintén nincsen okom eddigi magatar­tásunk bármely megváltoztatásáról be­számolni. Akik türelmetlenkednek, erélyes akciókat, sürgős lépéseket vár­nak, azoknak ismételten csak azt mondhatom, hogy vannak idők, amely­ben nem az jár el bölcsen, aki rohan a rohanókkal, hangoskodik, követel. sürget és türelmetlenkedik, hanem az, aki ha némán is, de türelmesen várni tud. — Bizonyos, hogy egyes szlovák körök magatartása a magyarság irányában ma sem változott, ma is ugyanolyan, mint hónapokkal ezelőtt. — Mindezen nehézségek, kisebb-na­­gyobb súrlódások ellenére fenntartom eddigi álláspontomat, hogy békés együttélést akarunk a szlovákokkal. Minket egy szent és örök gondolat tölt el, amely nem ismer gyűlölködést, egyenlőtlen bánásmódot itt a Duna­­medencében élő közös sorsra ítélt nemzetek fiai között. Arra fogunk tö­rekedni, hogy a fennálló félreértések kiküszöbölődjenek a magyarok és a szlovákok között és elkövetkezendő súlyos időkben nem bizalmas Im­ád­odva, hanem mint megértő és egymást segít s Rövidesen megjelenik dr. Lázár Béla könyve: MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1944) EMLÉKEK ÉS EMLÉKE­ZÉSEK a művész születésének századik évfordu­lója alkalmából. A mű Munkácsy­ emberi és művészi jel­lemében az új, érdekes, ismeretlen adat­­ok bőségével mutatja be. Számos képpel. Előjegyezhető minden könyvkereskedésben FOLIO KIADÁS teni kész testvérek álljunk egymás mellett. A zsidó mérnökök egy részét visszaveszik a román mérnökegyesületbe Bukarestből jelenti a Magyar Z­áv­­irati Iroda. A román mérnökök egyesülete közli, hogy azokat az egyesületből törölt zsidó mérnököket, akik igazolták, hogy már 1940 augusztus 9-e előtt tagjai voltak az egyesületnek, visszavette tag­jai sorába. Az újból felvett zsidó mér­nökök már használhatják a mérnöki címet és vállalhatnak mérnöki munkát. Göbbels „a lett szocializmusáról“ Berlinből jelenti az NST. Göbbels birodalmi miniszter beszé­det mondott az „anya és gyermek“ segélymozgalom tízéves fennállásá­nak ünnepén. A miniszter rámutatott arra, hogy a segítőszervezet teljesít­ményei is bizonyítják, „milyen telje­sítményekre leszünk képesek, ha majd a győzelmes békét kivívjuk". A miniszter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti szocialista forradalom nem akart mást, mint a német nép szá­mára olyan szociális életszínvonalat biztosítani, amely megfelel lelki és kulturális színvonalának. Német­országban már most foglalkoznak a nagy újjáépítési tervekkel, amelyeket a háború után akarnak megvalósí­tani, míg az angol lapok ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy odaát a háború után óriási munkanélküliséget várnak. Az „anya és gyermek“ akció az elmúlt tíz év alatt csaknem há­rom milliárd márkát fordított segé­lyezési célokra. Még nagyobb jelentő­sége van azonban annak, hogy a csecsemőhalandóság aránya ez alatt az idő alatt 7,9 százalékról 6­3 s­zá­­zalékra csökkent. A lengyel kérdés Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Londonból jelentik:­­ Ciechanowski amerikai lengyel nagykövet Londonba érkezett. Lon­doni útja a lengyel kormány felhívá­sára történt, Mikolajczik lengyel mi­niszterelnök korábban tervezett washingtoni látogatása helyett. Te­kintettel a londoni lengyel kormány állandóan súlyosbodó helyzetére, Mi­kolajczik amerikai meghívásra tervbe vett útját egyelőre bizonytalan időre elhalasztották.­­ A lengyel kormány mindenesetre nagy súlyt helyez arra, hogy meg­tudja, mennyiben számíthat az ame­rikai kormány támogatására a jelen­legi válságban és ezért kérette Lon­donba washingtoni nagykövetét je­lentéstétel céljából. Formaszerűen várják Moszkva vá­laszát azokra a lengyel ellenjavasla­­tokra, amelyeket angol hivatalos helyről továbbítottak Moszkvába Te­kintettel azonban az elmúlt hét ese­ményeire, mindenekelőtt a brit kor­mány állásfoglalására a lengyel ha­tárkérdésben, lengyel körökben nem igen számítanak többé arra, hogy a Kreml elfogadja a lengyel ellen­javas­latokat. Angol lapok a lengyel—szovjetorosz viszályról Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda, Londonból jelentik. A Daily Tele­graph értesülése szerint Sztálin való­színűleg a közeli jövőben közlést fog tenni az orosz—lengyel határviszály­ról, hogy válaszoljon Churchillnek az alsóházban tett kijelentéseire. A Daily Herald nyugtalanságát fe­jezi ki a viszály alakulása miatt. A lap sajnálkozását hangoztatja amiatt, hogy Nagy-Britannia közvetítése eddig sikertelennek bizonyult és „megdöbbe­nését" fejezi ki, hogy Churchill Sztá­linnál már megegyezésre jutott Len­gyelországnak Németország rovására való kártalanítása ügyében. A lap sze­rint érthető a szovjetúniónak az az óhajtása, hogy nyugati határait bizto­sítsa és ugyanígy érthető Lengyel­­országnak az az igénye, hogy a jövő­ben független és erős akar lenni. Egyiküknek sem szolgál javára azon­ban, ha a brit kormány feladja azt a régi alapelvét, hogy a területi kérdé­seket csak a háború után rendezzék. Norvég állásfoglalás a szovjet terveivel szemben Ostobát jelenti a Német Távirati Iroda. Itteni politikai körökben a legna­gyobb figyelmet szentelik a londoni Sunday Chronicle közlésének, amely szerint a szovjetúniónak tervei van­­nak Észak-Norvégiával arra az esetre, ha a németek ezt a területet kiüríte­nék. Az angol lap közlése — állapít­ják meg Norvégiában — bizonyítéka annak, hogy Norvégiát a szovjetúnió részéről veszély fenyegeti és meg­erősíti azt a felfogást, hogy az oro­szoknak terveik vannak az Atlanti­óceán északi részének partjain fekvő kikötőkkel. A norvég sajtó is behatóan foglal­kozik a Sunday Chronicle állásfogla­lásával. Az Aftenposten címfeliratá­ban leszögezi, hogy nem kevesebbről van itt szó, mint a szovjetúniónak az északnorvégiai kikötőkre és a narviki vasútvonalra emelt igényéről. A Mor­genposten megállapítja, ha a néme­tek egyszer visszavonulnának, a szov-­j­jetúnió minden bizonnyal megszállná­­ Észak-Norvégiát. (MTI.) A Wilhelmstrasse nyilatkozata Tito szerepéről Berlinből jelenti az NST. Churchill legutóbbi alsóházi beszé­dének jelentőségét szemmel láthatóan kihangsúlyozta az a körülmény, hogy fia, Randolph Churchill egy ideig Ti­­tóék főhadiszállásán tartózkodott. Ugyanilyen jelentőséget kell tulajdo­nítani Churchill kijelentésének is, amely szerint baráti levélváltás volt közte és Tito között. A Wilhelmstrasse nyilatkozata szerint a teheráni határo­zatok a Balkánt is átengedték Sztálin­nak és embereinek. Ezeken a teheráni tanácskozásokon tudvalévően Chur­chill fia is részt vett. Lehetséges — mondotta a külügyminisztérium hír­magyarázója —, hogy Churchill azzal akarja kiegyenlíteni a második arcvo­nal felállításának késlekedését, hogy „az európai szárazföld kárára le­rázza magáról a fölösleges terheket" Említésre méltónak tartják a Wilhelm­strassen a Colliers Magazin egyik leg­utóbbi cikkét is, amely a délkelet európai forradalom megteremtőjeként ünnepelte Titót, hozzátéve, hogy ez a forradalom esetleg megoldja az euró­pai szárazföld egyharmad részének minden problémáját. Tito valóban ta­­pogatódzik Jugoszlávia határain túl is, Bulgária, Görögország, Albánia és Ro­mánia felé. Az angolok most már azt követelik, hogy Péter király hívei pár­toljanak át tevőlegesen Tito táborába, a Daily Telegraph pedig azt írja Kairóból, hogy Churchill dicsérő sza­vai, amelyeket a partizánokról mon­dott, Tito érdekében befolyásolják a közelkeleten­­állomásozó jugoszláv csa­patokat. • március 1 -i számában közli écsky, CORVIN serlegbeszédének teljes szövegét

Next