Magyar Nemzet, 1944. március (7. évfolyam, 49-66. szám)
1944-03-05 / 53. szám
Vasárnap, 1944 március 5. yy.árfolyam, 53. szám Mai Nemzeti Előfizetés éra egy hónapra 5 pengő 60 fillér. Egyes Alapította Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, Aradi utca 10. szám éra hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 fillér. m-s rwr wj O ! fly' JTfc n Telefonszám: 128-428*. Kiadóhivatal, Budapest. VI. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. E IK A H VF 15 A IE W19 K kerület, Vilmos császári 65 Telefonszám: 126 726* • A Helsinkiből és Stockholmból érkező jelentések megerősítik azt a hírt, hogy a finn kormány módosító javaslatok kidolgozásával a moszkvai feltételek többirányú megváltoztatását igyekszik elérni. Egyelőre azonban nincs jelentés arról, mikor és milyen formában folytatódnak a Stockholmban megkezdett tárgyalások. Semleges körök úgy vélik, hogy bár Paasikivi újabb stockholmi utazását finn illetékes helyen nem erősítették meg, mégis valószínűnek látszik, hogy Paasikivi a finn kormány ellenjavaslataival viszszatér Stockholmba és újból felveszi az érintkezést Kollontay A.uszonnyal A svájci sajtó szernn mind a finn sajtó, mind pedig a finn politikai körökben uralkodó vélemény alig lát lehetőséget az ismert feltételek alapján való megállapodásra, de általános a várakozás, hogy az utolsó szó még nem hangzott el és hogy a moszkvai feltételek a nem hivatalos szövetséges propaganda ellenére a szovjet részéről is inkább szandírozásnak voltak szánva. Bizonyosat erről azonban természetesen nem lehet mondani. Helsinkiben a diplomáciai működés áll előtérben, mert bár a finn parlament pénteken összeült, de csak kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt. A Dagens Nyheter tudni véli, hogy a finn parlament az orosz feltételekkel szemben nemleges álláspontot foglalt el, de kifejezetten felhatalmazta a kormányt további tárgyalásokra. A svéd lapnak ezt a hírét nem erősítették meg, de abban minden értesülés megegyezik, hogy a finnek továbbra is fenn kívánják tartani a diplomáciai érintkezést. A finn kérdésben legérdekesebb mozzanatnak kétségtelenül azt kell tartanunk, hogy a fent idézett hírek szerint az orosz feltételekre finn részről ellenjavaslatot terjesztenek elő. A svéd sajtó szerint ez azzal magyarázható, hogy a finn kormány valamennyi kérdésben tisztán szeretne látni és a szovjet végleges álláspontját kívánja megismerni. Vonatkozik ez különösen Petsamo vidékének hovatartozására és a szovjet kárpótlási igényeire. Finn felfogás szerint, ha ezeket a kérdéseket nem tisztázzák már a fegyverszünet megkötésekor, úgy ez később kellemetlen meglepetésekre adhat alkalmat. Világos, hogy a fegyverszüneti pontok homályossága miatt tartja a finn sajtó a fegyverszüneti feltételeket mai formájukban elfogadhatatlanoknak. A semleges sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy tekintettel arra a nehéz elhatározásra és súlyos felelősségre, amely a finn kormányra a fegyverszüneti javaslatok megvizsgálása folytán hárul, tökéletesen érthető, hogy Finnország, mielőtt végleges elhatározásra, jutna, minden kérdésben világosan akar látni. A szövetségesek londoni értekezlete A nemzetközi politikában váratlanul és bizonyos fokig szenzációként hatott a brit hírszolgálatnak az a washingtoni jelentése, mely szerint Stettinius amerikai helyettes külügyi államtitkár mihelyt Cordell Hull külügyminiszter visszatér Floridából, ahol szabadságát töltötte, Londonba utazik, ahol a szövetséges nemzetek kormányai több fontos kérdést vitatnak meg. Roosevelt kijelentette, hogy Stettinius Londonban olyan kérdéseket tárgyal majd az angolokkal, amelyek határozatra várnak, mindazonáltal — állapította meg az elnök — nem nagy értekezletről van szó. A brit hírszolgálat úgy tudja, hogy Stettinius Londonban beható tárgyalásokat fog folytatni a Londonban székelő emigráns kormányok képviselőivel is. A londoni konferencia programját illetően a News Chronicle megállapítja, hogy a megbeszélések legfontosabb pontja a Németország számára megállapítandó fegyverszüneti feltételek kérdése lesz. A News Chronicle szerint ezenkívül megtárgyalják a rend és nyugalom helyreállításának kérdését Európában a háború után és más aktuális problémákat. A Daily Herald washingtoni levelezője szerint a konferenciára határozott napirendet nem állapítottak meg, de előreláthatólag a következő kérdéseket fogják megtárgyalni: 1. A fegyverszüneti feltételek Németország számára. Amerika ragaszkodik a feltétel nélküli megadáshoz. 2. A lengyel— orosz határ. 3. A francia nemzeti bizottság. Az amerikai felfogás: a bizottságot meg kell bízni a polgári ügyek ellátásával, ha sor kerül az invázióra, de nem kell elismerni Franciaország kormányának. 4. A középkeleti olajtartalékok. 5. Az olasz kormány. Amerikai felfogás szerint ebben a kérdésben akkor kell dönteni, ha Rómát elfoglalták. 6. A háború utániközlekedés kérdése. 7. A csendesóceáni uralom. 8. Palesztina jövője, különös tekintettel a jelenlegi zsidó igényekre. A felsorolt problémákból kitűnik, hogy bár Roosevelt kijelentése szerint nem nagy értekezletről van szó, mégis a megbeszéléseken olyan problémákat tűztek napirendre, amelyek külün-külön is rendkívül fontosságúak és valamennyi beletartozik abba a problémakörbe, amelytől a szövetségesek háború utáni együttműködése és általában a béke megnyerésének kérdése függ. A problémák között vannak olyanok, amelyek nehezek, mert megoldásuk általános politikai vagy technikai nehézségbe ütközik és vannak olyanok, amelyek kényesek, mert az angolszász hatalmak egymásközti érdekszférájának pontos elhatárolását kívánják. Ilyen például a csendesóceáni uralom kérdése, valamint a középkeleti olajprobléma is, melynek különösen az utóbbi időben az amerikai sajtó igen nagy figyelmet szentel, míg angol részről inkább igyekeznek az amerikai figyelmet elterelni erről a problémáról. Roosevelt elnök a legutóbbi pénteki sajtókonferencián célzásokat tett bizonyos tárgyalásokra, melyek az Arábián át kiépítendő óriási olajvezetékre vonatkoztak. Az elnök szerint Amerika olajellátása, ha nem is a legközelebbi tíz, de a legközelebbi ötven évre bizonyos nyugtalanságra ad okot s ezért amerikai szempontból kívánatos volna a középkeleti olajforrások intenzívebb kiaknázása. Angol részről az amerikai kezdeményezésre mindezideig semmiféle reakció nem történt és nyilvánvalóan ezért vált szükségessé, hogy a tervezett londoni konferencián a középkeleti olajtartalékok problémáját is napirendre tűzzék. Az angol - török viszony Az angol—török idegháború változatlanul tovább tart. Az angol sajtóhangok közül figyelmet érdemel a Yorkshire Postnak, Eden külügyminiszter lapjának cikke, amely a Törökországba irányuló angolszász fegyverszállítások megszüntetésével foglalkozik. A lap véleménye szerint a Törökországba irányuló fegyverszállítások megszüntetése arra enged következtetni, hogy „a török kormány nem akar a második arcvonal megteremtéséig terjedő aránylag rövid időszakra maximális segítséget nyújtani a szövetségeseknek“. Az angol sajtó elismeri, hogy Törökország a háborún kívül kíván maradni, de londoni politikai körökben úgy vélik, hogy a török kormány, különösen a legutóbbi hónapokban nem világosította fel kellőképpen a török közvéleményt a megváltozott sztratégiai helyzetről és arról, hogy a szövetségesek kívánságai méltányosak. Az angol—török viszonnyal foglalkozva a Yenni Sabah című lapban Yalman, az ismert török publicista azt írja, hogy a török nép ma éppoly értéket tulajdonít az angol barátságnak, mint bármikor más időben. Viszont másrészt az angoloknak is szükségük van arra, hogy megbízható barátjuk legyen a Közép-Keleten. A Badofflio-kormány helyzete Mint a fentiekből kitűnik, a szövetségesek londoni konferenciájának egyik pontja az olasz helyzet lesz. Churchill parlamenti beszéde ugyan semmi kétséget sem hagyott az iránt, hogy az angol kormány legalább is egyelőre Badoglióval ki van együttműködni, azonban, hogy a Badoglio-kormány helyzete nem könnyű, azt bizonyítja az, hogy éppen Churchillnek a Radopio-kormányra vonatkozó kijelentései miatt a szövetségesek megszállása alatt levő olasz munkásság tízperces tüntető szünetet határozott el. Ebben a sztrájkban nemcsak a kommunisták és szocialisták vesznek részt, hanem az akciópárthoz tartozó polgári érzelmű munkásság is. Az olasz problémával kapcsolatban váratlanul hatott Roosevelt elnöknek az a bejelentése, hogy az olasz hajóhadnak mintegy harmadrészét a szovjetnek engedik át. „ Roosevelt a sajtókonferencián megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az olasz hajótér egy részét már felhasználja és most a közös sztratégiai elgondolások alapján kívánják az olasz hajóhad egy részét a szovjetnek átengedni. Roosevelt szerint a kérdést Sztálin részéről a washingtoni szovjet nagykövet útján vetették fel. Roosevelt kijelentette a továbbiakban, hogy a hajók közül néhánynak olasz, másoknak szövetséges személyzete lesz. Wesselényi Miklós A londoni értekezleten felül vizsgálják a feltétlen megadás elvét is Roosevelt nyilatkozott Stettinius államtitkár londoni utazásáról Törökország elleni angol idegháborúról ír egy török lap Roosevelt nyilatkozata Stettinius megbízatásáról Zürichből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök a sajtóértekezleten.Közölte, hogy Stettinius államtitkár legközelebb Londonba utazik és ott a fontos kerettek egész soráról fog tárgyalni. Roosevelt hozzátette, hogy e kérdések egyike-másika érinti a brit, amerikai és orosz megbízottakból álló európai bizottságot, kifejezetten hangsúlyozta azonban, hogy a bizottságra tartozó kérdések másodsorban szerepelnek a tárgyalási anyagban. Stettiniusz útjában csupán két vagy három munkatársa fogja elkísérni, minthogy nincs szó nagy értekezletről. Roosevelt azonban utalt arra, hogy a tanácskozás során a háború és a háború utáni idők fontos kérdései is szóba jöhetnek Pozsony lakosságát a város önkéntes elhagyására szólítják fel Pozsonyból jelenti aMagyar Távirati Iroda. Hivatalos szlovák helyen az összes pozsonyi lapok, valamint falragaszok útján felkérik Pozsony város lakosságát, hogy önként költözködjenek át más városokba és helységekbe azok, akik foglalkozásuknál fogva nincsenek okvetlenül Pozsonyhoz kötve. A felhívás mindenekelőtt a 14 éven aluli gyermekekre, az összes nőkre és 65 éven felüli férfiakra vonatkozik. A kiköltözködést az állandóan fokozódó légi háborúra való tekintettel tanácsolják. Az elköltözködőknek a kormány különböző kedvezményeket nyújt: 1. Ingyenesen szállítják az elköltöző személyeket és azok csomagjait, felnőtteknél 60 kg-ig, legfeljebb 10 éves gyermekeknél pedig 35 kg-ig. Hasonlóképpen ingyen szállítanak személyenként 10 kg élelmiszert is. Az állam költségére lakásberendezéseket és egyéb tárgyakat 200 kg-ig szállíthatnak azok a családok, akiknek berendezett lakásuk van, akiknek nincs, azok 500 !‹ ’-ig szállíthatnak hasonló tárgyakat:‚k saját költségükön szállítják lakásberendezésüket, azok igényelhetik költségeik megtérítését, azonban csak a vasúti szállítási költség erejéig 2. Azok, akik elköltözésük következtében elveszítik keresetüket és nincs más lehetőségük létfenntartásuk biztosítására, naponta 20 koronát kapnak és minden családtag után további napi 8 koronát. 3. Ha a családfenntartó Pozsonyban marad, havonta egyszer harmadosztályra szóló vasúti kedvezményben részesül átköltözött családjának meglátogatása céljából. 4. Az elhagyott lakások, amennyi- ára 40 fillér