Magyar Nemzet, 1944. március (7. évfolyam, 49-66. szám)
1944-03-18 / 63. szám
SZOMBAT, 1744 MÁRCIUS Magyar Nemzet I_Karinthy néven írnk, ehhez még akkorr is bátorság kell, ha valakit valóban olyan elsődleges kapcsolat fűz e névhez, mint Karinthy Ferencet. A Karinthy név súlyos hagyományt jelent: az értetem fölényét, matematikai szárnyalású képzetvilágot, a formák tökéletes biztonságát, játékot és komolyságot, Karinthy Ferenc vállalta ezt s nem is csak „et voluisse" jószáridékával. „Don Juan éjszakája“ című regénye (Budapest .. n. Hungária) tökéletes műélvezetet nem ad ugyan jutalmul a bátor olvasónak, lelkiismeret furdalással sem terhel. A Don Juan mondakört nemcsak modernizálja (ez jól bevált irodalomtechnikai trükk lenne csupán), de némileg időtleníti is: modern köntösben, újmódi környezetben a monda ősi magva kél életre, SZ, ami időtlen benne, a Végzetszerűen magános férfi alakja. Nagy kár, hogy Karinthy Ferenc nem tudott ellenállni egy — nevéhez méltatlan — kamaszas humor idétlenségeinek. Még nagyobb kár, hogy elvetette irodalmi nyelvünk minden kincsét, művének iránya lapos és ízetlen. Mintha restelné, hogy tehetséges, mintha az irodalom pedáns Beckmessereinek akarna hitylyet hányni, elfeledkezve Hans Sachsrad Művegy, műgond S önfegyelem nélkül is jogos várakozást kelt írójával szemben: lova bár pongyola járású, mégis táltos.. Mutassa meg a szerző, hogy Karinthy ül a nyeregben. S napjaink divatját követve tiltakozzék kritikánk elleni Remekművel. ' ' Készt Imre különös művel jelentkezik. Versek 5 tanulmányok után egy szépprózai kötetet adott ki (A vápa közöl lakomája, Budapest, 10-14.' Libanon), melyben egy szúder-este hangulatát idéz az olvasó elé. Ki csak végiglapozza művét, megretten a rituális környezettől, úgy érzi, hogy indiszkréciót követ el, mikor e korty vet felnyitva, benyit egy zárkózott vallási közösség, sőt családi közösség ünnepére. Az olvasó fellázad a sok rituális kifejezés ellen, csömört kap TELEFONSZAMAINKI Szerkesztőség .... *179-120 Kiadóhivatal .... *170-726 Nyílttéri hirdetésosztály *120-150 almi krónika Szöllősy Klára második (Testvérek voltak, Budapest Dante) figyelmet érdemi fi alkotás igény, elmélyedő problé választékos Irály és alapos merészség jellemzi íróját. Kár, hogy e kitűnő tulajdonságok csokrából hiányzik a szerkesztőképesség: részletesen kidolgozott epizódok, megelevenítő erővel megrajzolt figurák mellett sietős vázlatok, elnagyolt, elsietett ábrázolások rontják a regény összhangját. Talán ez a hiány az oka annak, hogy a nagyigényű fiatal író a családregény műfajára fanyalodott, a kompozíciót rábízta az időre, az élet stereotíp változásaira. Regénye, ismétlem, így is figyelmet érdemel, még többet írója, aki nem szaporítja az írónők fölös számát. Fanyar, intellektuális beállítottsága, tartózkodása az olcsó lélektani sablonoktól (micsodás lélektani vájkálásokat szalaszt el e serdülőktől hemzsegő regényben), komoly reményt nyújt fejlődésre. Ma még túl sok is mondanivalója, túl sok az élményanyaga; reméljük, első két regényéből túladott rajtuk , tehetségéhez méltóbb feladatba fog. „Sculpte, lime, cisse: Que son rive flottant Le scelle Dans le bluc résistants" Bárig Irme „A lőcsei Madonna" című regénye (Budapest, é. n. Palladia) olyan, mint egy anthológia, a provincializmus anthológiája. Minden sorának helyi és személyes jelentősége van, olyan emlékek anyagával dolgozik írója, melyek nem alkalmasak arra, hogy érdeket keltsenek. Talán egy szűk baráti körben, egy pesti gyökeret eresztett lőcsei asztaltársaságban méltánylásra lenne és ""kiérdemelné a „földiek“ tapsát, ennél többre nem való. Irodalmunkban Babits, Kosztolányi, Krúdy, Móricz Zsigmond kisvárosi hangulatai után merészség, megbocsáthatatlan vakmerőség ilyen művei a nyilvánosság elé lépni , hogy olyasmivel traktálják. ma nincs köze, tiltakozik azallen, , az irfi oly magától értető billeggeti Bécát, a tojást, a S’roá-imádat. Erotikumot orron, s éppúgy fintorog, mint amikor azt akarják vele elhitetni,hogy a Kalevala ismerete nélkül nincs magyar irodalmi emudat, hogy regényt csak az írhat, aki volt már részesarató valaha. Ám akit elkap e könyv sodra, az meghökkenve veszi észze, hogy Keszi imadijakkal felövezve, kaftánt öltve s pájuszát himbálva sem tud ellentállni okosságának. Otthonosságát csak arra használja fel az ünnepi asztalnál, hogy megkeresse e zárt világ zárnyitó füvét. Nem a speciálist, a rituálist, ha úgy tetszik nem a „fajit“ keresi s mutatja, hanem éppen azt, ami e nehezen megközelíthető környezetben, e bonyolult rituáléban túlmutat zárt önmagán, az egyetemes emberi közösség felé. Sajnos, kicsit túl okoskodja, túlstilizálja mondanivalóját. De ebben a fülledtségben is bizeng mondandójának emberi tisztasága. Így sem tudunk egyetérteni művével, nem leljük helyét a magyar irodalomban. Éppúgy, mint ahogy ő sem leli helyét a zsidó rituáléban. Valami felszámolni való marad vissza belőle, valami nemirodalmi salak. Az Irodalom nem tűri az alkat, a magyar irodalom retteg a stílromantikától, kiveti magából a kuriozitást. Még a saját kuriozitásait nem tűri! (Ezt ugyan manapság nem igen hiszik el, éppen írók nem hiszik el) Mi az egyértelmű Kossuth, Petőfi, Ady népe vagyunk. Lengyel Dénes, néhány finom tanulmány filológus szerzője, mint didaktikus szépíró jelentkezik, „Székely színház" című munkája (Budapest, 1948, Bethlen Gábor), mely „magánbeszédek és mesejátékok" alcímmel jelent meg, kétségkívül pedagógai ihletésű mű. „Gondoljanak a sok kisgyermekre, , aki mesét ritkán hall, hiszen szüleinek tenger gondja van s pénz sincs könyvre, milyen öröm az ilyen gyermeknek a színielőadás, ahol szemtől-szemben láthatja a királyfiakat, szép" királysártyákat, gotlOS* ordijgöket“ — írja kurta, instruktív előszavában. Ám a didaktikus célzaton valamiképp túlsodorja a szerzőt ösztönös mesélő készsége, belefeledkezik a mesébe. ínyenc módon halmozza a székely tájnyelv virágait, a néptudományi szempontból hiteles meseanyag megelevenedik képzeletében, a szerző egyszerre alkotó és műélvező, együtt nevet közönségével. Míg a nemes ponyva,, az irodalmi népkönyv körül annyi visszaélés történik, ez a könyvecske pozitív tett, Jankovich népi irodalomtörténete óta talán az egyetlen. Jankovich a magyar irodalommal akarta megajándékozni népünket. Lengyel Dénes visszadná népünknek azt, amivel megajándékozta irodalmunkat ez a szegény nép. Borda József Válogatott Versei jelentek meg a Pegazus Füzetek elsejeként (Budapest, é. n. Cserépfalvi). Nem egészen értjük, miért kell Berda életművéből válogatni, hacsak nem az olvasók finnyásabb rétegét akarják hozzáédesgetni e költőhöz- Erre mutat Baránszky Jób László emelkedett előszava, melyben Walth Whitman Krúdy, Tersánszky, Bartalis, Kosztolányi, Illyés, Kassák, Ady, egyszóval mindenki felvonul, hogy annál hatásosabban védelmezze Bérdát egy tánc- és illemtanár képzelt kifogásaival szemben. Sajnos, mindezekről szól az olvasó megnyugtatására az előszó, de hallgat azokról a költőkről, kik Berda igazi rokonai (anélkül, hogy ismerné őket), a vidám latin költők soráról, néhány késő középkori francia, angol és német íróról, azokról, kik éppoly öntudatlanul művelték ezt a fajta Urát, mint Berda. Hallgat arról a környezetről, melyből e Ura kél, arról a városvégi peremvidékről, melyről eddig csak politikai szólamokat hallottunk, agitatív és elrettentő szólamokat, melynek igaz arcát csak József Attila nyomán kezdi megismerni a bekötött szemű középosztály. Elmeillőzi azt a problémát, hogy mennyi a tudatosság s mennyi az ösztönös biztonság ebben a Urában s fel sem veti e Ura objektiv értékének problémájét. Mindezt Berda maga mondja el, feleslegessé téve a finom előszó minden igyekezetét. Egyhangú líra, de mily intenzív! Primitív formák (ritmizálható rímtelen parlando), de milyen biztonság, milyen választékossági Szótározható terjedelmű szókincs, de milyen ösztönös ökonómiája a szavaknak. S a képzeletnek örökös, változatos kétarcúsága. „Tiszta s romlott" írja képzeletéről a költő. ösztönös és tudatos, mondja az olvasó, elámulva a józanság s a gyermeki tisztaság e kellemes elegyén. „Szellem Vidító"— a költő e szava illik leginkább költészetére, nem szellemi, hanem a szellemre ható ez a líra, mely a testi vágyak vak örményeiből egyebkedik fel nemes formáival. Válogatott verseit olvasva ráéheztünk összes verseire. Bóka László Új könyvek PENCY HARRS: A VÁLASZFAL. Két generáció között emelkedik ez a válaszfal, de egyben elválasztja egymástól a régi és az új Amerikát is. Egyik oldalán öreg, sötét és szürke házak állanak, amelyek nem engedik be a fényt, magasgalléros emberek járnak-kelnek, merev szokások uralkodnak, a másikon szabadon süvít a Szél, nincs rang, előítélet, származás, mindenki annyit ér, amennyit a mérlegen lenyom. Egy fiatalember elindul a civilizált keletről, a válaszfal Innenső oldaláról és megérkezik a másik oldalra, a „vad" nyugatra, mennyi a regény, de közben megszületik egy új embertípus, egy új világ. A múlt századvégi Amerika ismeretlen ízei, levegője, friss, csípős illata árad a sorok mögül, amelyeket különös érdeklődéssel olvas a magyar olvasó, hiszen előtte rejtett ajtót tárnak fel, távoli, de rokonszenves világot mutatnak be. A Bibliotheca kiadásában jelent meg az amerikai író első, magyarra lefordított műve. Percy Marki jó író, ízig-vérig amerikai a szó nemes értelmében. Hasonlóképpen ismeretlen volt eddig a magyar olvasóközönség előtt, E. A. JOHANN, akinek AZ P.I.ET SODRÁBAN című regényét adta ki azIntő Könyvkiadó. Ez is jó könyv lenne, ha egy bizonyos Irállyá Ianadizmus helyenként nem tenné különösen magyar ember számára ellemzen vessé. Pedig kár érte, mert Hans Radnmeher ifjúsága, álomszerű szerelme, hányatott sorsa az első világháború utáni összeomlás zavaros éveiben érdekesen, színesen, sőt helyenként drámai erőivel elevenedik meg előttünk. Időnként azonban megtörik az író fölényes és biztos vonalvezetése, alássás az emberi megértés és kiegyenlítődés bölcs magaslatáról, hogy a gyűlöletül a fongtizpius, a propaganda visszataszító hangján, az események, a történelem meghamisításától sem riadva Vissza. Ítélkezzen egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes nemzet felett Ezzel szemben dicséretesen, sőt egyenesen érthetetlenül mellőzi a propagandát, ILJA ILF és JEVCENIJ PETROV fiatal szovjet írók új könyvei A SZOVJET MILLIOMOS, A Szovjet e két igen népszerű írója kitűnően kezeli a förényes szatirai bonckését, hajszálpontos vágásuk nyomán ott marad a boncasztalon a Szovjet, társadalmi és gazdasági életének furcsa karikatúrája. A regény szakadatlan mozgás; városok, falvak, intézmények, hivatalok, otthonok rejtett arca mutatkozik meg, miközben egy szélhámos egy másikat hajszol az óriási birodalmon keresztül, hogy megkaparintsa csalárd úton szerzett millióit. Mert bármilyen valószínűtlenül hangzik is, a Szovjetben is vannak milliomosok. Érdekes könyv, az olvasó nagy lépés, sőt lát közelebb egy idegen világ és az alig kiismerhető orosz nép megértéséhez. Csak egyet nem értünk, azt, hogy ez a kegyetlen, ízekre tépő szatíra egyáltalán megjelenhetett Szovjet-Oroszországban. A könyv az Anonymus kiadása, akárcsak KLARAND: BORGIA című regénye. A nagy expresszionista író ezúttal méltó témához nyúlt, író és mű tökéletes szintézisben olvad össze, hiszen a Borgiák is expresszionisták voltak a maguk módján és a maguk korában. A sodró szenvedélyek ragadják magukkal ennek az ördögi, de zseniális családnak minden egyes tagját, akik idegenül, kiátkozva élnek kortársaik között, hol van elme, mely megérthetné, hol van romlottság, amely követhetné őket? Klahuud tolla a bűn és a zsenialitás csodálatos cavalcade-ját rajzolja mesteri szikekkel, biztos kézzel, megtorpanás, rétegzetvétel nélkül. szilír Kirakat Állványok, Ani asztalvédők ,némitöl és ttvcBbilliurakat AllvAnt-M5SZITÖ wrx-t«!. Buluprat, VII., It a- Vella utca 13. Telefon 224-800. Kossuth Lajos utolsó levele Turin, 1894 március 20. Az írás már nagy fáradság az aggastyán Kossuthnak, mégis belefog, hogy írjon Eötvös Károlynak. Meg akarja köszönni, hogy megvették a nemzet számára Kossuth könyvtárát és iratait. * Eötvös Károlynak, ennek köszönhetem az eszmét, hogy turini könyvtáram anyagát a Nemzet számára biztosítsák, nehogy úgy elkallódják, mint a Zrinyi Miklósé és Rákóczi Ferencé kallódott. 1893 december 22-én volt ön szíves engem értesíteni, hogy az ön elnöklete alatt bizottság alakult Budapesten avégett, hogy könyveim, irataim s tudományos gyűjteményeim a magyar nemzet számára biztosíttassanak. Február 12-én jutott kezemhez hozzám intézett nagybecsű levele. ' Nem voltam képes ekkorig phisikai erőmnek januári betegségem alatt 'meghanyatlását csak valamennyire is kiheverni, de sőt absolut' tehetetlenség vett rajtam erőt, hogy csak egy levélírásnak vagy fogalmazásnak gondolata is a teljes munkaképtelenségig kifárasztott. Ha ez a nyomorúságos állapot még soká találna tartani, helyzetem elviselhetetlenné válnék. Amit a sors kezereám mért, igen nehezen viselem,de viselnem kell. Midőn Hermann Ottó barátom a megállapított 16.OOO forintot, úgyszólváll semmiből a pártkülönbség nélküli jóakarat és áldozatkészség révén néhány rövid nap alatt nemcsak előteremtette, hanem én azon meglepetésben is részesültem, hogy ön és Hermann Ottó, kik az ön elnöklete alatt alakult bizottság által, az általam kiszabott vételárat magánadakozások útján ömregyűjtsék, engem azon eredménnyel leptek meg, hogy az általam megállapított 16.000 forintnyi vételárat néhány rövid nap alatt nemcsak összegyűjtötték, hanem már a múlt December 20-án ...., arany lírának rendelkezésemre bocsátásával ki is fizették, úgyhogy már Dec. 20-án könyvtáram eladásának ügye a Magyar Nemzeti Múzeum számára pénzügyi tekintetben bevégzett ténnyé vált. Én könyvtáram eladásának ügyében pártkülönbség nélkül oly szíves indulattal s annyi áldozatkészséggel találkoztam a hazában, hogy kötelességemnek kell tekintenem az ügy lefolyására visszatekinteni. Az olasz pénzpiac ingadozásai 16 ezer frtnyi adósság terhét hárították vállamra, ami lelki nyugalmamat dúltafel éltem hátra lehető napjaira, mert borzalommal töltött el a gondolat hogy adósságot hagyjak fiaimra, minthogy munkatehetségemnek évek súlya alatt megfogyatkozásával arra már nem gondolhatok, hogy munkámmal még annyi tőkét gyűjthessek, miszerint annak az adósságnak nyomasztó terhétől megszabadulhassak. Könyvtáram eladásának e szándéka nem öltött gyakorlatias irányt mindaddig, míg ön tisztelt barátom 1803 június 20-ikán azt nem hozta előttem személyesen indítványba, hogy nemzeti érdek követeli könyvtáram biztosítását a nemzet számára, nehogy az is elkallódjék,, miként a Zrinyi Miklósnak és Rákóczi Ferenc fejedelemnek könyvtáraielkallódtak s ön felszólított, egyezzem bele, hogy az ön elnöklete alatt alakított bizottság (révén) könyvtáram, irományaim s tudományos gyűjteményeim a nemzet szántára elkallódástól i megmentessenekön igen jól tudta, hogy engem könyvtáram eladásának szándékára a lelkem nyugalmát feldúló adósság terhétől megszabadulás vágya vezetett. Ezen teám és családomra nézve megbecsülhetetlen értékek eladási okiratát fiaimnak is alá kellett írniok s aláírás végett elküldtem Nápolyba, aláírták s az aláirt okirat már több nap óta várt önhöz elküldésére. A késedelem e tekintetben egészségi 41lapátomból származék. Egészségemmel gkként vagyok miként napról-napra rohan a vég felé Mult tavaszi betegségem maradandó nyomot hagyott hátra maga után egészségem állapotában; a phisikai erőhanyatlást, amelyet okozott, nemcsak nincs többé tehetségem csak valamennyire is kiheverni, de sőt oly absolút tehetetlenség vett rajtam erőt, hogy egy levélírásnak vagy fogalmazásnak már csak puszta gondolata is teljes munkaképtelenségig kifáraszt. Nagyon beteg vagyok, betegebb, mint a múlt januárban. Biztatnak orvosaim. De att érzem, hogy rohamosan sietek a Vég felé. Ideje is, hogy vége legyen. Csak azon egyet óhajtanám, hogy ne maradjon hátra utánam teljesítetlen hagyott kötelesség. Tartok tőle, hogy maradni fog, mert tehetségeim annyira cserben hagynak, hogy oly helyzetbe jutok, melyet, ha annyira szomorú nem volna, botrányosnak kellene mondanom, minthogy akaratom a tagjaim feletti uralmát tökéletesen elvesztette. Így történt aztán, hogy harmadnapja a szó teljes értelmében össze kellett roskadnom, erőlködésem hasztalan volt felkelni a földről. Arra, úgy látszik, nem számíthatok, hogy a folytonos erőhanyatlást valami csekély foka az erőgyarapodásnak váltsa fel óhajtásom már csak addig terjed, hogy egy-egy kis alkalmi szünet álljon be phisikai erőim folytonosan fokozódó hanyatlásában, mert ha ez még egy ideig így talál tartani, helyzetem elviselhetetlenné válnék. ★ Megvásárolt hagyatékában találtam az utolsó írást. .Az örök munka embere befejezett minden mondatot. Látni a kéziraton, hogy többször fogott íráshoz. Teljesítetlen kötelessége nem maradt. Szenvedni se kellett már sokat, 1894 március 20-án este minden idők egyik legnagyobb szíve megszűnt dobogni. Közli: Hegyaljai Kiss Géza Mozik műsora ADRIA (II., Mirgli-kiirát db. Tel.: 853-767.) Magyar Kivanság hangverseny. (144, 146, 148, v. fi. és hétfőn: 11, 1, 444, 446, 148.) AURUTAS (1„ trómbfis Cio I. Lím-víi, Szeptember végén. (41, 14®, 148, v. és 0.: 11 és 142 kor is.) Vasárnap d. e. I-kor: Madridi kém. ÁTRIUM (Margit-körút 55, T- 153-034, 154-024). Egy nap a világ. (Págw, Murád, Bilem). Magyar- és Uta-hhadfik. (Hl, H*1 E8. v., V, fis fi., Hit-kor is.) DARLANG litmiáimhét (Király-körút 3. Tel.: 412-722). Kirirul az Üreg szi*. (142, Hl, Vrt, PABAKUS* (Vili . József-kfifúl ta T.: 149-5101. Magyar kbánság hangversin/. (8. 6. 7. V., 11-Kor is.) BELVÁROSI HIRABÓ FILMSZÍNHÁZ (Peter Sándor-ulti 6. Tel.: 181-211). Ha Uurio nines, a Isuia (kuIlfirjUm), 0ld poont Kulfihkiadás: A finn sportbajnokok, Rajza, híradó Kossuth Lajosról. Magyar . Ufa- és Európa-híradó. Folylslglagos egyórás előadások 10—21 óráig. BUBAI APOLLÓ (II. Iséna-tér. Tel: 331-500). Magyar kíván,ózhanvverseny (144, 146. 148, v. és v.: Ha-Vor is.) CAPITOL (VII. Baross-tér 82, Keleti pályaudvarnál. T.: 134-337). 3. hétre prod.: Mesélj a élet. 062. 164, 446. 148, v és fi.: 11 órakor is.) DAMJANICH MOZGÓ (Vll., Damjanich-u. 1. T.: 425-844). Botrány. (144, 14?, 18, v. és fi.: 11 és 142-kor is.) DEÁK FILMSZÍNHÁZ (T«ré»-korfit 28.. Tel.: 125-852, 121,3451 Muhi Chillassy Fiisócay, Lafehár). Tejút (színes reisfilm Híradó, IW3. HI M.? Wh. » T 1 e NI km is DUNA MOZGÓ (V., Kullán-u. 7. T.: Ut-901. Cuite* de Paris. Híradó. O/ii, 140, 148, v. és fi.; iea-kor is.) FÓRUM FILMSZÍNHÁZ .Kossuip,ains à la, 182-W, 189.543). Federa. Mi. 140, 148, v. és fi.t ,tl-kor. is.) GLORIA. (XIV., Thököly-fit 56. Tél.: 427-521). Hivatása orvos. (H4. He, 148, v. és fi.: 143 órakor is.) HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (VII. Erzsébet-kiu-út 13. Tol. 222-499). Az ismeretlen Velenic (kulakCim! Üsd pofon! Különkiadás: A finn sportbajnokok, Rajins híradó Kossuth Lajosról. Magyar-, Ufa- és Európa-hiadó. Folytatólagos egyórás előadások 9-421/ óráin. / NEMEKOS MOZGÓ (XIV., Hermina-út 7. T. 496-178). Magyar Klvánsághangverseny. Vili 8 híradók. (Ivl. 146, 148, v. és ’fl . K2 ór»kor l».) józsefvárosi (vm., Kálvária-sor 7. t.l.: 131-310). Lezárt ajkak. (144, 146, 148, v. és fi., K2-kor is-« Vasárnap d. e. 11-kor« Marianítt«, KAMARA (V,(„ Debány.ii, 42, Tel 423-900, 8, kér* nyal.: Grit Mont« Christo (I. rész: As I* *ár foglya. (1412, 142, 144, HG, 148.) KASZINÓ thnszínhár (IV., Éskfi-iit J. Tel.: 185,329, 383-102). A Benedek-bás. (Szörényi, Somlay, Nag v István ) ,144. *8 .144 „U1 -Kí-kor (» » és fi.: l-kmr is 1 KORZÓ ,IV., Váci utca 9. Telefon: 182-813). Elsti csók (Danielle Darrieuxj, (144, 146, ÍM ujj ^®* v- a-- d- *• U. 4 u, 144, MESEVAR (?il István-kfkfi) 16 T. 114-512). Újj*li aane, (144, H«, 148, v. 142-tar i», NEMZETI APOL 134 (VI). Erzsébet-körút 45. Tel.: 222-002), 6. hétre pro.: Kalotaszegi Madonna. Mi, 146, 148; ne, 143, v. és ö-i . és 142.)............. MUDAT MOZGÓ (VI.: Taréi-körtis 41. Tel.: 121-022). Magyar Kivansághungyerimny. 144, „'*8,1 8.,.., 142, v. és fi.; 11 és 142-kor is) OMNIA (József-kórút fis Kölcsey-utca sarok. Un 1?^123)' ,5/„ ketre prol.: Lajla. (14», H6, VfiH, II.i 142. v . 11 és 142-kor « PEST-PALAUE (VIH Erz'ébel'kerét « Tel.i %% Aktról szakadt firUcíny. (1412, H2, PETŐFI MOZGÓ IVH Rottenbulfr utca 37/f, ^74v?'47?l'. , Kivánsághangverseny. (144, 14«, 148, v.i Vij-Vor is.) Vssárnapd e. 0 órakor: Kivarázsolt kiralykassony és „?Z erdei manó, RAPIUS (VI. Nsgymazó ulc* 22—24 Telelem 122-098 120-564 ) 4.hétre prol. Andante „ A szerelem muzsikája, Híradó. (144, 146. --4*. «• M? v *s fi.t II M4 14« 148 SCALA filmszínház (Teréz-kfirút T.: 114-411) A Benedek-ház (Szörény!, Somlay, Nagy J.) (144 H« Hász v és 0 -2 kor ,v 87F.KEI.Y MOZGÓ (VII., Erzsébet-kSrfit 26. V.í 286-425), 4. hétre prob: Katja. (1412, , H2, H4. 146. 148.) SZITTYA-CITY MOZI (V. Vilmos es..ül 86/38. T,i,; 11-140). Csodareplile. «44, 14« H8. N, és V.! 142-kor is.) SZIVÁRVÁNY (VII. István-fit 39 T.i 228 f 120) ak'MMa. (U. 14 fi %» órakor.) TOTÓD! (Nagymező-utca 8. Tel.: 225-802). Magyar Kivánság hamvag fény. (144. 146, 18.sz.1142. v. és fi.111 és 142-kor is.) TISZTI KASZINÓ tárlkerír tilizínháza. Március 19.- Ki jeli jene. - 21. Féltékeny !?*• - ,23 és 251 Felejts, ha tudsi. (145 és 647 órakor.) ■nSZA MOZGÓ (VIII., Népszínház!!. Jt Te).: ISS-tkt), Varieté csillagai. (144. 145 148, v. és fi... 142-kor is.) TOI.D.RALTÓ (Vif. Rákérzsd! Tr 224-4431 Lopott feleség, ()0, 6412 U] (ji u« u» ! TURAN mozgó (NeevmeMgh t • Tó mi ^Ártatlan vagyok, fit, M2, lí’t. Ua. 148 V PJHUHA (XIllirlhv M et «4 T-- 2na'199V Ejteti zene. (144, 146, 148, hétfőn: 142, v. és fi.; U éj, 1,'2-sor is.)