Magyar Nemzet, 1945. május (1. évfolyam, 1-24. szám)

1945-05-19 / 15. szám

Így halálos és több súlyos ítéletet hozott a Népbíróságok Tanácsa .A Népbíróságok Országos Ta­nácsa legfőbb fellebbviteli fó­rumként ítélkezik a háborús bű­nösök ügyében. A mai Magyar­­országnak ez a kétségtelenül leg­fontosabb törvényszéke a Kúria épületében ezekel. Vezetője dr Bojta Béla, az ismert szegedi iriminalista, aki két évtizeden át Szegeden csaknem egyedül működött, mint védő a szociál­demokrata és kommunista maga­tartásuk miatt elítélt politikusok Ügyeiben, politikai magatartása miatt sorozatosan támadtak Sajtóperei. A német megszállás alatt 1944-ben Valentiny József­fel, a mostani igazságügyminisz­terrel együtt tartóztatták le, mint a szegedi baloldali szellemi élet vezetőit, letartóztatása után a nyilas rablógyilkosok elhurcol­ták egész családját, két gyerme­két, feleségét, édesapját. Pl halálfejes régsóból a fegy­veres SS-ha Dr Bojta Béla elnöklete alatt pénteken délelőtt ült össze a Népbíróságok Tanácsa, hogy fellebbviteli döntést hozzon szá­mos eléje terjesztett ügyben. Elsőnek Süveg Sándor 19 éves kecskeméti gyárimunkás ügyét tárgyalta, aki ellen az volt a vád, hogy 1944 júniusában ön­ként jelentkezett a fegyveres SS-köteléknél, besorozták, de be nem hívták. A kecskeméti nép­törvényszék 13 napi fogházra ítélte, enyhítő körülménynek tudva be, hogy a fegyveres SS- pél szolgálatot nem teljesített A tanács megsemmisítette az alsófokú bíróság enyhébb íté­letét és a vádlottat, háromévi börtönre ítélte. Elvi döntésként kimondták, hogy az SS-kötelékbe való belépés önmagában is ki­meríti a háborús bűntettet. Lovas-Kovács József 50 éves gépész 1939-ben a nyilaskeresz­­tes párt jelöltjeként fellépett a képviselőválasztáson, de utóbb kiábrándulva a nyilas eszmékből, otthagyta a pártot. A Tanács kétévi börtönre ítélte. Fertő Erzsébet 25 éves cigány­­lány ellen az volt a vád, hogy 1944 októberében egy éjszakára szállást adott három partizánnak, de másnap hajnalban feljelen­tette a gyanútlanul alvó embere­ket. A Tanács egyévi börtönre ítélte és megállapította, hogy ab­ban az időben Magyarországon törvényes hatalom nem volt, a partizánok az orosz katonákkal karöltve az ország felszabadítá­sára jöttek és súlyosbító körül­ménynek tudta be, hogy a há­rom csendőrkézre juttatott parti­zán közül az egyik magyar em­ber volt. Ezután került sor Besenyei István ügyére. Besenyei önként jelentkezett a Halálfejes légióba, majd annak feloszlatása után ugyancsak önként a fegyveres SS-be és mint ilyen, több gyil­kosságban bűnrészes. Október 15-én, a nyilas hatalom­átvétel­kor fegyveres őrszolgálatot tel­jesített és részt vett a Vörösvári­­úti vérengzésben, amelynek so­rán 38 embert — zsidókat és szo­cialista érzelmű munkásokat — gyilkoltak meg. Később Angel András parancsnokával együtt hivatalosan megjelent Pester­zsébeten, ahol egy Kaufmanné nevű fűszerkereskedőnőt kihoz­tak a rendőrség fogdájából, a Dunaparton agyonlőtték és holt­testét a Dunába dobták. A Népbíróság Besenyeit kötél általi halálra ítélte. A Tanács ezt az ítéletet helybenhagyta és a védő kegyelmi kérvényét egy­hangúlag elutasította­ szeres kivégzéséről. Beismert még ezenkívül sikkasztásokat is. A szegedi Népbíróság a nyomo­zás során tett vallomását fogadta el és annak alapján mondta ki a halálos ítéletet. Bojta Béla dr, a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke, az iratok ismertetése után, a kö­vetkező hivatalos enunciációt tette: — Nemrégen hivatalos ügyben Szegeden jártam és így alkal­mam volt az ottani Népbíróság működését ellenőrizni. Sajnálat­tal kellett tudomásul vennem, gyanú van arra, hogy a szegedi rendőrségen a vádlottakat több esetben bántalmazták. Megtör­tént az is, hogy felmentő ítéletek után tiltakozó küldöttségek je­lentek meg a Népbíróság tagjai­nál és a politikai, rendőrség az egyszer felmentett váldottakat ugyanazon ügyből kifolyólag is­mét letartóztatta. A Tanács ezután visszavonult, majd kihirdette határozatát: a szegedi Népbíróság ítéletét meg­semmisítette, az ügyben illetékes­nek a kecskeméti Népbíróságot jelölte ki és azt új eljárás le­folytatására utasította az ügyben.­­ A vádlott a bíróság előtt azt vallotta — indokolta meg hatá­rozatát Bojta elnök —, hogy a nyomozás során súlyosan bán­talmazták és ügyészi kihallgatá­sánál olyan rendőrszemély volt jelen, aki vallomását illegitim módon befolyásolhatta volna. Nincs semmi ok arra, hogy a bíróságot akárhonnan is külső­leg befolyásolják, mert a­ Nép­bírósággal szemben új Névbíró­ságot felállítani nem lehet. A Népbíróság szabadságát minden oldalra, jobb- és balfelé egy­aránt biztosítani kell, mert kul­túránk legnagyobb büszkesége a bírói függetlenség. Ennek fenntartását minden eszközzel szorgalmazni kell. Mivel a sze­gedi Népbíróság ítéletének meg­hozatalában alaki, hibák fordul­ta­­ elő,­­azt meg kellett semmisí­teni; mivel pedig az új eljárás­nál szükségesnek látszik a sze­gedi népügyész kihallgatása és az saját bírósága előtt feszélyez­­tetve érezné magát, az új eljárás lefolytatására más bíróságot, a területileg legközelebb eső kecs­keméti Népbíróságot kellett ki­jelölni. Megsemmisített halálos ítélet Ezután került sor Fülöp Imre ügyére. A szegedi Nép­bíróság halálra ítélte Fülöpöt, mert 1944 december 29-én a nyilasházból három embert a Dunapartra kí­sért, ahol azokat a társai ki­végezték. Fülöp Imre a nyomo­zás során beismerő vallomást tett, de a bírósági tárgyaláson vallomását visszavonta azzal, hogy azt csak súlyos testi inzul­tusok hatása­ alatt írta alá. A vádból mindössze annyit ismert el, hogy a nyilasház előtt őrsé­get állt és hogy tudomással bírt a Dunapartra vitt emberek rend­ Pünkösd vasárnapján megnyílik a Gellért-fürdő több medencéje A székesfővárosi fürdők üzemi bizottsága és igazgatósága az al­kalmazottakkal vállvetve dolgoz­tak a felszabadulás óta, hogy a súlyos károkat szenvedett Gel­lért-fürdőben a romokat eltaka­rítsák s a fürdőt minél előbb átadhassák rendeltetésének. _ A székesfőváros vezetősége, dacára a város súlyos pénzügyi helyze­tének, rendelkezésre bocsátotta a helyreállításhoz legszüksége­sebb anyagi eszközöket, s a mun­kálatok, bár nem fejeződtek még be, már annyira előrehaladtak, hogy a fürdő egyik nagy társas thermálosztálya, a kádfürdők nagy része, a Hullám- és Pezsgő­fürdő úszómedencéi 20-án, pün­kösd vasárnapjén átadhatók a forgalomnak. A Hullámfürdőben áramtakarékossági okokból a hullámverőgép egyelőre nem he­lyezhető üzembe. Fehérneműt — az anyaghiány miatt — a fürdő nem tud szol­gáltatni s így­ azt a közönségnek magával kell hozni. A férfi társasfürdőt hétfőn és pénteken a nők­ a hét többi nap­ján a férfiak használhatják mindaddig, amíg a súlyos pusz­tulást szenvedett női társasfür­dőt helyre nem állítják. A Hullámfürdő minden nap reggel 7 órától este 6 óráig, a nyár előrehaladtával este 7 óráig, a melegfürdők pedig hét­köznapokon reggel 7 órától este 6 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig reggel 7 órától délután 1 óráig lesznek üzemben. A városligeti Széchenyi-fürdő­ben már eddig vizembe helyezett osztályokon kívül ugyancsak Pünkösd vasárnapján megnyi­tásra kerül a nagy befogadó­­képességű és rendkívül népszerű strandfürdő. (MOT) Egy nyilas görögkeleti prépost-tanár a politikai rendőrségen A rendőrség politikai osztá­lyán őrizetbe vették Szurgent József, 58 éves görögkeleti pré­post-tanárt, aki Szálasi alatt minit tábori lelkész századosi rangban szolgált. A nyilas kar­­szalagot viselő prépost-tanárt több ember feljelentésével vádol­ják. Ezek között vannak azok az egyházi személyek is, akik érvé­nyesülésében akadályozták, így négy teológus, akiket a nyilasok elhurcoltak, ügyét a Népbíró­sághoz tették át Csak az használhatja a villanyt, akinek arra engedélye van A villanyáram bekapcsolását egyelőre még hátráltatja az, hogy a bánhidai távvezeték és a Buda­pesten megrongálódottt vezeték­részek kijavítása még nem történ­hetett meg. A bánhidai vezetéket Óbudáig már rendbehozták. A Du­nán keresztül való átvezetés azon­ban technikai akadályok miatt késik. A Duna fölött valószínűleg 1­2 napon belül megtörténik a vezeték áthúzása, majd néhány­­napi üzembiztonsági próba után fokozatosabban megindulhat a vil­lany bekapcsolása. Budapest eposz területén csak május végén, vagy június elején lesz a magánlaká­sokban villany. Vannak olyan házcsoportok és utcarészek is, ahol a vezetékek annyira megron­gálódtak, hogy javításuk hosszabb időt igényel. Ezeken a vidékeken csak később lehet majd a villanyt bekapcsolni. Azokban a házakban, ahol a villanyt eddig bekapcsol­ták, csak azok a lakók használ­hatják az áramot, akiknek erre engedélyük van. BEKEBELI, SZENZÁCIÓS, ÚJSZERŰ MŰSORRAL NYIT MA AZ OLYMPIA A FÓRUM KAMARASZINN­AZA (Erzsébet­ körút 26) AMERIKAI MAGAZIN A 20­ th Century Fox Film első műsoregyvtlege. Előadások kezdete 1, 3, 5 és 7 órakor. Vasár- és ünnepnap 11 órakor is. 17.GATOMI HUMOR! ZENEI SPORT! FIATALSÁG! DIVAT! „Kállay - kettős" és „Dikta­túra a demokráciában" A Kisgazdapárt politikai aka­démiájának második napján dr Csolnoky Viktor a „Kállay­­kettős“-ről tartott előadásában megállapította, hogy a Kállay­­kormány nem keresett kiutat a háborúból, hanem csak némi kül­ügyi propagandára, a külföld előtt való mosakodásra és ön­igazolásra szorítkozott. Csolnoky után Bognár József „Diktatúra a demokráciában" című előadásá­ban Gömbös Gyulát jellemezte, aki látszatparlamentarizmussal dik­tatúrát létesített és kultúránkat a germanizálódás útjára sodorta. Hadbírósági ítéletek Szabadkán A szabadkai jugoszláv had­bíróság a következő ítéleteket hozta: Létmányi, József városi adóhivatali főnököt, háromévi, Brunslai Gyulát, a Turul elnökét háromévi, Vujkovics Peró bu­­nyeváci kereskedőt háromévi, nagyfényi Csovics Vince vendég­lőst háromévi. Ritter Sándor bor­nagykereskedőt háromévi kény­szermunkára ítéltek a magyar csapatoknak a Bácskában való tartózkodása idején tanúsított magatartásuk miatt. Saefaarlnt nagyobb tátelben veszek ipari célra, 440-est. Révész György élelmiszernagykereskedő, Vil­mos császár­ út 19 b. Műselyem és egyéb trikószövetanyagot veszünk konfekció­­üzemünk részére. Gelbe, Váci­ utca 11/b, IV. emelet 4. Délelőtt 9—12-ig. CAPEI BAR megnyílt! 4_8ig DÉRY JAZZ IMI VI., TERÉZ KÖRÚT 34. SZÁM Be kell szolgáltatni a fasiszta szellemű, szovjet­­ellenes és smitemekritikis sajtótermékeket A polgármester a magánsze­mélyeket, könyvtárakat, könyv­nyomdákat, könyvkiadóvállalato­kat, könyvkereskedőket, köz- és kölcsönkönyvtárakat, iskolai könyvtárakat stb. felhívja, hogy minden birtokukban levő, nyil­vánvalóan fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokrati­kus sajtóterméket (könyv, folyó­irat, napilap, hirdetmény, röp­lap, képes ábrázolat, stb.) — te­kintet nélkül arra, hogy magyar vagy más nyelven jelent meg, legkésőbb május 30-ig szolgál­tassák be a Székesfővárosi Könyvtár központjába, vagy legközelebb eső fiókintézetébe. A központi könyvtár és fiókintéze­teinek címe a következő: A Fővárosi Könyvtár tudomá­nyos központja VIII., Keviczky­ utca 1. Fiókkönyvtárak: I­I., Krisztina­ körút 155., III., Fő­ tér 2., IV., Molnár­ utca 27., V. Vág­aton 12., VI., Andrássy­ út 52., VII., Erzsébet­ körút 5., VIli., József-körút 70., X., Szörényi­­utca 3. Az átadásra kerülő sajtótermé­kekről, könyvekről, kottákról stb. két példányban átadási jegy­zéket kell készíteni; a jegyzék egyik példányát az átvevő könyvtár tisztviselője aláírja, bélyegzővel látja el és vissza­adja a sajtótermékek átadójá­nak. Ez a jegyzék átadási el­­ismervényül szolgál. Aki a hő­szolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget, hat hónapig terjedhető elzárással, valamint 8000 pengőig terjedő pé­nzbünte­­téssel büntethető. (VOT) A magyar kormány kikéri a szövetségesektől Budapest elpusz­tult A­ szövetséges hatalmak csa­patai a közelmúlt napokban el­fogták Wöhler és Friesler német vezérezredeseiket. A mai nap je­lentése szerint a magyar kor­mány most a két német tábor­nok kiadatását kéri, mert ők felelősek Budapest pusztulá­sáért. Wökler volt 1944 október 15-től kezdve a magyarországi német haderők parancsnoka. Friesler pedig a Budapesten és a főváros környékén harcoló né­met hadosztályok parancsnoka. Legközvetlenebbül ők felelősek azért, hogy Magyarországon és elsősorban Budapesten minden komoly katonai ok nélkül nagy­arányú rombolások és pusztítá­sok történtek. Friesler Budapest teljes körülzárása után minden elfogadható ok nélkül adott pa­rancsot a Dunahidak felrobban­tására. Általános elv az, hogy a háborús bűnösöket azoknak az államoknak szolgáltatják ki, amelyekben a terhükre rótt há­borús bűncselekmények leg­nagyobb részét követték el. A magyar kormány ezen az alapon kéri a két náci­ főtiszt kiada­tását 830.000 zsidót gyilkoltak le a nyilas rémuralom alatt A fasiszta uralom idején zsi­dónak minősített magyar állam­polgárok pusztulásáról most ad­ták ki az első hivatalos statisz­tikai adatokat. Ezek szerint a nyilas rémuralom kezdetén Bu­dapesten 201.000, vidéken 780.000 zsidó élt. A megmenekült ma­gyarországi zsidók száma a leg­optimistább becslés szerint sem haladja meg a 150.000-et, tehát körülbelül 780.000 ember pusztu­lásával kell számolni. Budapesten az adatok szerint 12.000 embert megyilkoltak a Szálasi-rezsim pribékjei, további 20.000 pesti zsidót deportáltak. A munkaszolgálatosok közül kö­rülbelül 59.000-en nem tértek vissza Budapestre, a fővárosban tehát a veszteség körülbelül 82 000 fő. Vidéken még sokkal nagyobb­­arányú a pusztítás. A körülbelül háromnegyed millió vidéki zsi­dóságból eddig összesen 20.000 menekültről tudnak. Az elmúlt év tavaszán 700 000 embert de­portáltak, nem tért vissza eddig a különböző időpontokban kül­­f­öldre vitt munkaszolgálatosok közül 60.000 ember. A szomszédos országokba 8000-en menekültek. 24.000 ember bujkált itthon hamis papírokkal, idegen név alatt A felszabadító vörös csapatok a budapesti ghettóban 68.000 élet­ben maradot­­tat találtak. Svájci védett házak­ban körülbelül 20.000 ember élte át a borzalmas időket. Életben­­maradt ezenkívül még 4000 em­ber, akik közül 1700 embert a németek vittek el Budapestről Palesztina felé. 2300 pozsonyi deportálttal együtt ez a csoport eljutott Svájciba, a 4000 ember jelenleg is ott tartózkodik. Németországban a felszabadító szövetséges csapatok eddig 30— 35 internáló és deportáló tábort találtak. Ezekből a táborokból a következő hónapokban még so­kan fognak visszatérni elhagyott otthonukba, százezrek helyett azonban csak néhány tízezer ember visszatérésére lehet szá­mítani. Károlyi Gyula volt miniszterelnök Budapesten Károlyi Gyula gróf volt minisz­terelnökről az a hír terjedt el, hogy a nyilasok elhurcolták. A hír nem bizonyult valónak, Káro­lyi Gyula vidéken tartózkodott és most megérkezett a fővárosba. Beszéltünk a volt miniszterelnök­kel, aki elmondotta, hogy sikerült a nyilasok karmai közül kisik­la­­nia, vejét, Esterházy Móric gróf volt miniszterelnököt azonban a nyilasok elhurcolták. Egy darabig a sopronkőhidai fegyházban volt, újabban nincs hír róla. Keresem a nyilasok által Sopron- Kőhidára cipelt, életfogytiglani fegy­­házra ítélt jóbarátom­, Csűrös Lajos folyamőrtörzskapitányt (őrnagy) csa­ládját. Értesítést kérek a Magyar Nemzet szerkesztőségébe. Dékány András. Keverni kell a kenyér készítésé­hez használt lisztet A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A közellátásügyi miniszter ren­deletet adott ki, mely szerint a közfogyasztásra szánt kenyér ké­szítéséhez az ország egész terüle­tén kukorica- és árpalisztet is kell használni. A kenyér készíté­sére kiutalt minden 80 kiló egy­séges búzakenyérliszthez az erre a célra kiutalt kukorica- vagy, árpalisztből 20 kilót kell keverni. Június 3-án kezdődik az idei gyer­mekhét. Az idei gyermekhetet a fő­város a Nemzeti Segéllyel karöltve rendezi meg. A gyermekhét június 3-án kezdődik és a lelkes rendező­gárda máris nagy szeretettel készü­lődik, hogy a demokratikus Magyar­­ország első gyermekhetét még a mai súlyos időkben is vidámmá és em­lékezetessé tegye. ÚJ SZÍNHÁZ PITYPAlLI­TY Andrássy-útnál PITYPOLI­TY Az idei nyár szenzációs újdonsága: Coll Bea, Kökény Ilona, Gábor Magda, id. Latabár, Kazal­ászló, Rátonyi Róbert, Szánthó Klári, és Verebes Károly felléptével PITYPALATY irtás Loránd György. Zenéjét szerezte: Dr Frellner Jsa,, Loránth Vilmos remek rendezése. Feleki Camill ragyogó távnékom­jok­ciójai. Bercsényi Tibor díszletei. Karnagy: Endre Emil. Siker: PITYPALATY Kacagás: PITYPALATY Hágerek: PITYPALATY Hűvös nézőtér | Yo­cka Bellick bfilter

Next