Magyar Nemzet, 1945. június (1. évfolyam, 25-48. szám)

1945-06-29 / 48. szám

fM5 Jdd­M 30 . Az iparüügyi miniszter hatáskörébe kerül az ipari oktatás A reakciós rendszer 1935-ben úgy intézkedett, hogy az ipari oktatás a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter hatáskörébe ke­rüljön. A kultuszminisztérium­ban ezt a fontos oktatási terü­letet mostohagyermekként ke­zelték és erősen visszafejlesztet­­ték. A szakoktatás és az ipari nevelés­ügy kérdéseit természe­tesen csak olyan vezetés mellett lehet megoldani eredményei, amely az ipari termelés kérdésé­vel szorosan együttműködik. A fenti kérdés érdekében az ipar­­ügyi miniszter a legközelebbi minisztertanácson előterjesztés­sel él. Az ország ipari közvéle­ménye már régóta kívánta ezt az átalakulást és ezért mindenütt örömmel veszik, hogy­ az ipari oktatással a jövőben hozzáértő szakember foglalkozik. A jövő heti minisztertanács elé kerül a nevelésügy reformja A közvélemény és a sajtó már hosszabb idő óta sürgeti a nevelésügy demokratikus átala­kítását. A kormány tisztában van a kérdés nagy jelentőségé­vel és igazat ad a sajtónak és közvéleménynek abban, hogy a demokratikus Magyarország fel­építésének alapja az ifjúság megfelelő oktatása és nevelése. A szerdai minisztertanács fog­lalkozott a probléma egyik részletével, a mezőgazdasági szakoktatás helyes irányba való terelésével. A jövő heti mi­nisztertanács már az egész kér­dést tárgyalás alá veszi és be­hatóan foglalkozik a nevelés­ügynek a demokrácia szellemé­ben való átalakításával. Vásárhelyi István pénzügyi államtitkár Dalnoki Miklós Béla minisz­terelnök dr Vásáry István pénz­ügyminiszter előterjesztésére dr Vásárhelyi István miniszteri osztályfőnököt pénzügyi állam­titkárrá nevezte ki. Az új állam­titkár több mint negyedszázadon át dolgozott az ország külföldi kapcsolatainak kiépítésén. Leg­főbb feladata most ezeknek a kapcsolatoknak további kiépí­tése, valamint a béketárgyalá­sok­ pénzügyi előkészítése. A deportáltak illetékes hatósága Csütörtöki számunkban tudó­sítást közöltünk arról, hogy a deportáltak érdekében expedíció indul külföldre. Illetékes hely­ről megállapítják, hogy ez a tu­dósítás félreértésekre adhat al­kalmat. A kormány nem küld a Népgondozó Hivatallal és Joint­­tal «karöltve» semmiféle expe­díciót. A kormány nem nyújtja senkinek a «karját», a kormány szükség szerint intézkedik. Ilyen intézkedés volt az 17101945 számú M. E. rendelet a Nép­gondozó Hivatal felállításáról, melynek többek között hatás­körébe tartozik a magyar de­portáltak ügye. .. Népgondozó tehát ennek a súlyos és szomo­rú problémának egyetlen illeté­kes hatósága. Természetesen szí­vesen fogadja az egymással ed­dig sajnos nem a legtökélete­sebb harmóniával együttműködő társadalmi szerveket is. Ezek a szervek mind egyaránt értékes és hasznos munkát végezhetnek, ha az ügyet nézik és nem azt, hogy egy-egy konkrét részlet­­kérdés megoldását, kinek a ja­vára könyveli el a közvélemény. Egyebekben téves az, hogy a­­Szövetséges Ellenőrző Bizott­ság” hozzájárulásáról feltétele­zett expedíciót Szapáry Erzsé­bet és Héber József vezetnék, különösen tekintettel arra, hogy utóbbi nem tartozik a Népgon­dozó Hivatal kötelékébe­. A Bajcsy-Zsilinszky-tét 26. és 28. számú házak bontásra kerülnek. Pályázati feltételek Ndy és Strausz építészek irodá­jában, VI., Liszt Ferenc­ tér 10. d. u. 4—6 között átvehetők. SZÖVETET szabókelléket és minden textilt leg­naciasabb áron VESZEK ( edényi szabószakfl/tete. VII. Király u to. 15. ARANYAT aranypénzt, briliánst, ezüstöt készek, elsdolt. Jegygyűrűt, ikszen készítek. Javítások megvárhatók. Schwarz S3Bg£Ski.4 Dalnoki Miklósi Béla miniszterelnök: Az újjáépítés politikai rés­zének nehezén -úgy érzem- túlvagyunk Csütörtökön délben ünnepé­lyes fogadás keretében nyílt meg a volt Ernst-múzeum he­lyiségeiben a Nemzeti Paraszt­párt felkérésére rendezett kép­zőművészeti kiállítás, amelynek bevételét a felállítandó Dózsa­­emlékmű javára fordítják. A kiállításon megjelent Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök, aki Balogh István és Kállai Gyula miniszterelnökségi államtitká­rok kíséretében érkezett, Teleki Géza kultuszminiszter, Erdei Ferenc belügyminiszter, Kovács Imre és a Nemzeti Parasztpárt több vezető tagja, Vas Zoltán, Budapest polgármestere, Olt­­ványi Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Takács Menyhért dr, a kultuszminisztérium mű­vészeti ügyosztályának vezetője, Pátzay Pál, Bremuth Aurél, Szőnyi István, Berény Róbert festőművészek s a magyar po­litikai és művészeti élet sok más kiváló személyisége. Meg­jelent azonkívül a szövetséges ellenőrző bizottság több tagja is, törődjenek bele annak tempós életvitelébe s a problémák lassú feldolgozásába. A miniszterelnök megnyitja a kiállítást Dalnoki Miklós Béla minisz­terelnök rövid beszédben kö­szönte meg az üdvözlést. — Az ideiglenes nemzeti kor­mánynak, mondotta, feladata kettős volt. Az egyik politikai, a másik gazdasági vonatkozású. Az elmúlt totális rendszer után egyfelől le kellett rakni a ma­gyar demokrácia alapjait, más­felől újjá kellett építeni a rom­­budaii országot. — Ami a politikai részt illeti, úgy érzem, a nehezén túl va­gyunk. A szövetséges nagyhatal­mak, amelyeknek oktalanul el­lenségei voltunk, nagyétkűen barátunkká lettek. Befelé a de­mokratikus pártok támogatásá­val a kormány elég erősnek érzi magát, hogy a demokrácia útjá­­ból minden akadályt elhárítson. Az újjáépítéshez is a kor­mány nagy erővel hozzáfogott. Az újjáépítés alatt azonban­ nemcsak azt érthetjük, hogy a megbénult ipart elindítjuk, a mezőgazdaságot új alapra fek­tetve erősítjük, a rombadöntött házakat újjáépítjük, hanem gon­dolunk sok érdeklődéssel és nagy szeretettel a szellemi élet újjáépítésére is. A tudomány­nak, az irodalomnak, a művé­szetnek is szüksége van újjá­építésre. E téren a kormány mindent meg fog tenni, ami a mai viszonyok között egyálta­lában lehetséges. •— Az első, amit adni aka­runk a művészetnek, az a sza­badság. Semmiféle gátat, bék­lyót ne ismerjen hivatása telje­sítésében. Csak azokat a ma­gasztos eszméket lássa maga előtt, amelyeknek szolgálatára hivatott. — A másik, amit szónokuk a művészektől megszokott sze­rénységgel említ, anyagi vonat­kozású. A miniszterelnökségen már részletesen foglalkozunk annak az anyagi vonatkozású tervnek kidolgozásával, amely már a jövő héten miniszter­­tanács elé kerül is bizonyára alkalmas lesz a művészet újjá­építésének elindítására.­­ A kormány nagyon jól tudja és minden egyes párt tel­jes egyetértésben van ebben a kormánnyal, hogy ha szükséges volt az ipari munkásság mellé állni, hogy a kezdet nehézségeit legyűrje és szükséges volt a ma­gyar parasztnak a hóna alá nyúlni, hogy elesettségében tá­mogassuk, ugyanezt meg kell tenni szellemi téren is, ha azt akarjuk, hogy a magyar művé­szetek továbbra is méltó repre­zentánsai legyenek a magyar szellemnek és kultúrának és tá­mogatói annak a demokratikus politikai átalakulásnak, amely­től a magyarság független nem­zeti életét várjuk. A miniszterelnök ezután meg­nyitotta a kiállítást, majd a kor­mány tagjai és a megjelent elő­kelőségek Bernáth Aurél vezeté­sével megtekintették a kiállított műveket. A megjelentett hosszan gyönyörködtek a kiállított ké­ i pék és szobrok szépségében. Az állam, a főváros és a közületek részéről máris több vásárlás tör­tént. A be­lügyminiszter beszéde A kiállítás rendezője, a Nem­zeti Parasz­tpárt nevében Erdei Ferenc belügyminiszter üdvö­zölte a miniszterelnököt és a megjelenteket. A kiállítást —­­mondotta­­— a Nemzeti Pa­rasztpárt hozta létre, de nem akarja kisajátítani magának. A párt arra vállalkozott, hogy felvonultatja a magyar művé­szet legjavát és a magyar tár­sadalom színe előtt kiáll a mű­vészet mellett. A párt vállalja a kezdeményezést, hogy e mű­vészetet a megújhodott ország közügyévé emelje. — A szabad magyar szellem­nek e nemes műveit az elmúlt rendszerben félretött, üldözött és elfajzott művészetnek bélye­gezték. Most a politikai felsza­badulással fölül kell kerülni a szabad és magas színvonalú magyar művészetnek is. — A Nemzeti Parasztpárt nem tartja a maga művészeté­nek, amit e kiállítás reprezentál, de elismeri azt magas és tiszta művészetnek, a magyar művé­szet legjobb szintjének és biz­tos meggyőződéssel állítja, hogy minden további művészeti fej­lődés csak ezeken az elért ered­ményeken keresztül lehetséges. — Azok a művészek, akiknek művei itt vannak, egy torz tár­sadalom szorzójában, legna­gyobbrészt társadalmon kívüli állapotban, olyan művészeti kul­túrát teremtettek, amelyből a felszabadult társadalom talajai­ a szabad parasztság és mun­kásság világában­ jövendő mű­vészek igazán nagy és tiszta magyar művészetet teremthet­nek. Az új ország új erői legye­nek táplálói e művészetnek. A kiállító művészek nevében Bternáth Aurél mondott üdvözlő beszédet. —• Távol áll tőlünk —­ mon­dotta többi között —, hogy elvhűségünkért, a múltban fennállott rendszerrel való örö­kös vitánkért most kivételes helyzetet igényeljünk. Tudjuk, hog­y a társadalomra valamely művészetet rákényszeríteni a legreménytelenebb dolog lenne. Művészetünknek önmagáért kell helytállnia. Amit mégis kérünk, az a szabad gondolkozás, mű­veink szabad versenye s az ál­lamhatalom előítéletmentes gon­doskodása a művészetben. Kér­jük a kulturális belátást, amely alatt azt is értjük, hogy ne kí­vánják egyes pártok kiszolgáló­jává tenni a művészetet, hanem SZÉKELY EMIL ScSt26 BRILIÁNST, ARANYAT, EZÜS­TÖT LEGDRÁGÁBBAN VESZ ÍRÓGÉPET számológépet, szalagot veszek Thököly­ út 18- Üzlet ELLYNfim­illái nagykereskedő társasviszony megszűnésével kap­csolatban kb. 1.000.000 P értékű áruraktárát szabadkézből tétel­ben kiárusítja.­ Árukészlet: tö­mítések, szigetelő anyagok, szer­számok és műszaki cikkek. Ér­deklődők írjanak „Kp. 1022" j jeligére a főkiadóhivatalba. Magyar Sémiét Jogerősen tízévi fegyházra ítélték Gáspár Jenőt Csütörtökön délelőtt fél 10 órakor kezdte meg a Népbíró­ság Országos Tanácsa Gáspár Jenő a Sajtókamara volt igaz­gató főtitkára ügyének fellebb­­viteli tárgyalását. Gáspár Jenő az elnök kérdésére, hogy bűnös­nek érzi­­ magát, kijelenti, hogy saját tetteiért vállalja a felelős­séget, de mások politikai maga­tartásaiért nem lehet felelős. Dr Bojta Béla, miniszterelnök­ségi államtitkár, a Tanács el­nöke, figyelemreméltó választ ad Gáspár Jenő védekezésére: — A vádlottak azt hiszik, hogy a törvény, amely nem volt törvény megvédi őket, e mögé bújnak. Azoknak kell felelősnek lenni, akiké akkor a szó volt és akik akkor elfojtották mások szavát. Mi, ha mint azt önök elképzelik, fihnentenénk azokat, akik ezekkel a törvényekkel ta­karóznak, törvényesítenénk egy olyan állapotot, amely törvény­telen voltö­vetkezményekre, továbbá, hogy utasításra járt el, nem menti a vádlott magatartását. Főtárgya­lási vallomása szerint nem vo­nakodott kiadni a listát, mert nem akarta, hogy ilyen módon ezek a fellebbezési jogtól el­essenek. Ez beismerése annak, hogy vádlott számolt a név­sorban szereplők szabadságá­nak korlátozásával, de egyéb­ként is akkor már tisztában le- A sajtó hivatása a jogok és szabadságok védelme Ezután került sor a perbe­szédekre, amelyek után a bíró­ság ítélethozatalra vonult visz­­sza. Háromórás tárgyalás után enunciálta dr Jlotto Béla a Népbíróságok Országos Taná­csa ítéletét, amely megsemmi­síti a Népbíróság ítéletét és más minősítéssel ugyancsak tízévi fegyházra ítéli Gáspár Jenőt. Az ítélet indokolása fel­tűnően érdekes, ezért idézzük belőle az alábbi részleteket: —- Kapcsolatban az első bí­róság ítéletével idézett egyéb közlemény részekkel, megálla­pít*a az Országos Tanács, hogy a vádlott végrehajtója volt az újságíró társadalmat érintő jav­­fosztó rendelkezéseknek, holott a sajtó eredeti hivatása a jo­gok és szabadságok védelme. S aki közreműködik abban, hogy a jogfosztások szankcionálva legyenek, az szellemi tettese volt mindannak, ami ugyan­azon időben a nemzetet érte. Ugyanis senki előtt sem lehet kétséges az,­ hogy­ március 19. napján a magyarság már telje­sen elvesztette nemzeti függet­lenségét, német megszállás alá került,­­ a kormányzat elha­tározó szabadsága és az állam­fő rendelkezési joga megszűnt. Mindazokat, akik ezen időtől fogva a német imperialista tö­rekvések segítőtársaként végre­hajtották azokat a rendelkezé­seket és hírverő munkálatokat, amelyek a német hadviselés teljes kiszolgálására vezettek, a nemzetet ért súlyos, szeren­csétlenség részeseiként kell te­kintenünk. „Vádlott nem érti meg a felelősségét”1 Vádlott nem érti meg azt a felelősséget — folytatja másutt az­ érdekes indokolás, — amely őt terheli. Úgy­e, mint a reak­ciósnak tekintett társadalmi ré­teg abban a meggyőződésben van, hogy az akkor hatályos törvényeket alkalmazták és ez­ért érthetetlenül szemlélik cse­lekményeik megítélését. Az Or­szágos Tanács kénytelen azon­ban rámutatni arra, hogy a je­lenben érvényben levő törvé­nyes rendelkezések az elmúlt év jogf­osztó rendelkezéseit nem tekintik az ország igazi meg­nyilvánulásának és miután az 1944 március 19-iki eseménye­ket vádlottnak is ismernie kel­lett, tudta, hogy az, ami törté­nik, nem a magyar nemzet igazi akarata, hanem a fiuméi befo­lyás és nagyzás függvénye. Számolt a névsorban szereplők szabadságának korlátozásával Az irányadó tényállás szerint 1944 április hó második felé­ben az államrendőrség részéről vádlottól elkérték a Kamaránál törölni rendelt zsidók névjegy­zékét. Vádlott, noha erre tör­vényes rendelkezés nem volt, kiszolgáltatta a jegyzéket és ennek alapján a politikai rendőrség ötvennégy újságírót 1944 április 25. napjával a P­ökk Szilárd­ utcai gyűjtőhelyre behívott. Ezeket internálták, egy részük elpusztult vagy el­tűnt. Vádlottnak az a védeke­zése, hogy nem volt tisztában a névsor kiadásának következmé­nyeivel és hogy még az időben nem is számíthatott ilyen kö- ****** , SL-Vaseno­ Foticikkeket !AU SZEHES"»SS Teherautót 3-—-10 tonnáig és személyautót keresünk megvételre „Vidéki szö­vőgyár 1006" jeligére a kiadóba. Engedély van. iswJB kastély üdülő Belsőgödön (45 perc Budapest­től). Gyönyörű árnyas park, mo­dern folyóvizes szobák, strand, békebeli ellátás. Szolid árak. Szobafoglalás és felvilágosítás New-York hirdetőiroda, Erzsé­­bet­ krt 9. és Szent István­ krt 29. Titoltkészü­lék felülvizsgálat, újratöltés. MOLNÁR FERENC szaküzlet: VI., Vörösmarty-u­. 61. Belvárosi” szövet- és selyemüzlet Magas nivó — alacsony ár! Hczm és mmm (Falud! Csámi) IV Kainermayer Károly-u 4 Vétel, eladás nagyban és kicsinyben llin­orsxm­«(H itt ■ mmhhhmm 1OO°/o-OS CIRKUSZ b“ I JÚLIUS BflViBIK fi FŐVÁROSI HAGY CIRKUSZ MŰSOR9 1 'SBBanBBBHaMHESBHHEE&nHHHBraa BBBBniaBKV Gyöngyösi János külügy­miniszter látogatása a USA delegátusnál Gyöngyösi János külügy­­miniszter csütörtökön délelőtt hosszas látogatást tett Schön­­feld Artúr USA politikai meg­bízottnál. A kisgazdapárt vidéki gyűlése A Független Kisgazda Párt pénteken délelőtt a szegedi vá­rosháza nagytermében, délután pedig az alsóközponton nagy­gyűlést tart. Mind a két gyűlé­sen felszólal Tildy Zoltán, a párt országos elnöke, Balogh István miniszterelnökségi állam­titkár. Vasárnap Békéscsabáig lesz gyűlés, amelyen Tildyn és Haloghin kívül Gyöngyösi Já­nos külügyminiszter is beszédet mond. Péter Pál napján Jászbe­rényben is lesz kisgazdapárti gyűlés, amelyen Varga Béla or­szágos alelnök, B. Szabó István honvédelmi államtitkár és má­sok mondanak beszédet. Hírek Romániából Az Országos Demokrata Arc­vonal nagyváradi bizottsága népbíróság elé utalta a követke­zőket: Bajnay Károly főispán, Gyapay László polgármester, Ludányi János alispán, Ősz­utórd János Vármegyei főjegyző, Illés Sándor főszolgabíró, fő­ispáni titkár, Szabó János, Ák­­ásy Árpád, Pattkó Elemér or­szággyűlési képviselők és dr Pitry Gyula királyi közjegyző, aki mint tartalékos csendőrfő­hadnagy a deportáltak vonalát kísérte. A négy első kivételével valamennyien fogságban vannak Nagyváradon. Szabó János kép­viselőt nem adta ki a magyar kormány, mert mint a Nemzeti Munkaközpont társelnökét Bu­dapesten vonják felelősségre. Bodnár Sándor országgyűlési képviselő, bihardiószegi paraszt­­kisgazdát rendőri felügyelet alá helyezték. A Magyar Népi Szövetség ko­lozsvári előadássorozatában dr Mi­kó Gábor római katolikus lelkész-tanár a magyar-román kérdésről érdekes előadást tar­tott Hangsúlyozta a magyar­­román békés együttműködés szükségét, majd részletesen ismertette Erdély történelméből azokat az adatokat, amelyeket a magyar-román együttműködés elengedhetetlen voltát már a múltban is dokumentálták. A Groza-kormány számára min­den támogatást meg kell adni. Külön igazságügyi nyomozótestület a népbírósági ügyekben Különböző fórumok előtt nem egy ízben tették szóvá, hogy a n­­épbírósági ügyek gyors elbírá­­lását minden eszközzel szorgal­mazni kell. A szerda esti mi­nisztertanácson Valentini­ Ágos­ton igazságügyminiszter fontos rendelettervezetet terjesztett elő, amelynek végrehajtásával éppen azt a célt akarják szolgálni h­oggy a népbírósági ügyekben a nyomozás meggyorsuljon. A rendelettervezet elő­terjesztését élénk vita követte. Lényege az, hogy külön köz­ponti nyomozószerv alakul annak hatáskörébe elsősorban a népbírósági ügyek nyomozá­sát utalják A rendelet értelmé­ben a népü­gyészség a népbíró­ság elé tartozó bűncselekmé­nyek nyomozását az újonnan alakuló igazságügyi nyomozó­­testületre is bízhatja. Ennek a testületnek tagai a budapesti főkapitányság felügyelőkarából kerülnek ki, létszámukat a bel­ügyminiszter az­gazságügymi­­niszterrel egyetértőleg állapítja meg. Az igazságügyi nyomozó­­testület tagjai szolgálatuk ellá­tásában az igazságügyminiszter­nek vannak alárendelve, egyéb­ként a rendőrség állományához tartoznak. A rendelet értelmében az igazságügyi nyomozótestület tagjai a népügyészség megbízá­sa alapján és annak korlátai között az egész országban a rendőri hatóságok tagjá­t meg­­­illető jogkörökben járnak el, a bűnvádi perrendtartás szerint. e­ hetett azzal, hogy­ mi vár a zsidó társadalmi rétegre. A „Koszorú"­ című lapban ki­emelte, hogy a zsidó­ság gettóba kerül. 1944 április második felében a német befolyás az in­ternáltakra vonatkozólag aláár világos volt, így vádlott tudta, hogy a névsorban szereplők el­len erősz­akos cselekményt haj­tanak végre és e névsor átadá­sával ehhez segítséget nyújtott- Nem enyhítő körülmény — állapítja meg végül a feltűnő indokolás —, hogy vádlott Kolosváry-Borcsa Mihállyal ösz­­szeveszett, mert ennek követ­kezményeit nem vonta le mesz­­szemenően. Nem eny­hítő az sem, hogy a Sajtókamara pénz­készletének átutalását nem tel­jesítette, mert ha ezt elköveti, külön lett volna felelőssé te­hető. A sajtórend­észet a belü­gy­ -­minisztérium hatáskörébe tartozik A Nemzeti Bizottság szerdai ülésén Gulácsy György képvise­lő szóvá tette a sajtórendészet kérdését, mondván, hogy Balo­g István miniszterelnökségi ál­lamtitkárnak sok dolga köze­pette nincs ideje a sajtórendé­­­szettel foglalkozni. Nem ismer­jük közelebbről az államtitkár idő- és munkabeosztását, meg kell azonban állapítanunk, hogy a sajtórendészet nem a miniszterelnökség, hanem a bel­ügyminisztérium hatásköréb­e tartozik. S [/ HAJBOR. SÖRREL­Se­ ¡/] . J // LEIT.4 DIVATSZWBE* UJQz « ad›5vel­é$yüfí I­AIVATCSARNOk­n­t­j­f 11 * u ¡ fi. I

Next