Magyar Nemzet, 1945. június (1. évfolyam, 25-48. szám)
1945-06-02 / 25. szám
A Paily Mail jelentése szerint angol-amer’ilÁ&i-orosz l&a£onat szövetség késsel ’New-Yorkból jelentik. (Reuters) A Daily Mail newyorki tudósítója egyes sanfigneiszkói forrásokra hivatkozva jelenti, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország katonai szövetkezés ügyében tárgyal egymással, hogy ily módon őrizzék meg a világbékét az új liga megalakulásáig. San Franciszkóban megállapítják, Hopkins és Davies moszkvai és londoni küldetése kapcsán olyan értelmű utasítást kapott Truman elnöktől, hogy tárgyaljon ilyen szövetségről, amelyhez később esetleg csatlakozásra szólítják fel Franciaországot és Kínát is. E módon addig is, amíg a nemzetek ratifikálják a világbiztonsági chartát, megteremtenek az ideiglenes egyetemleges rendőrségi szervezetet (MTI) Az Akadémia nagygyűlésén megtették az első lépéseket az újjászervezés felé Háromnapos tanácskozás után befejeződött a Tudományos Akadémia nagygyűlése. Az idei nagyhét a szokott évi teendőkön kívül még más feladatot is köteles volt ellátni, az idei választásokon és az idei programadáson kellett eldőlnie, hogy az Akadémiának milyen móértékben és hogyan sikerül beleilleszkednie a demokratikus Magyerország szervezetébe. ■ Az akadémia tagjai, köztudomásúlag, túlnyomó többségükben nem azonosították magukat a múlt reakciós politikájával és nem vettek részt a jobboldali mozgalmakban. Csupán Komán Bálint és legszűkebb baráti köre — így Vejnoviczi Géza főtitkár, Domanovszky Sándor, Melich János, Mauritz Béla, Kibédi Varga Sándor professzor — volt ez, aki behódolt a fasiszta eszméknek és ilyen irányban igyekezett befolyásolni az Akadémia egész működését. Természetes,, hogy amint a felszabadítás után megindult a szellemi élet, lépések történtek a múlt rendszernek az Akadémián belül való felszámolására. Szent- Györgyi Albert radikális javaslatot terjesztett elő, amely szerint minden akadémiai tagság megszűnt volna, egy hárminc főből álló bizottság bírálta volna felül a régi tagok működését és az új helyek betöltését. Szent- Györgyi indítványát visszautasították, különösen Ravasz László püspök buzgólkodott, hogy a maga ellen javaslatát vigye diadalra. , ■■ Időközben Kornis Gyula nyerte is az Akadémia elnöki tisztjét, tudományos képzettségénél társadalmi tekintélyénél és nagy maunkakedvénél fogva arra a legalkalamasabbnak is látszott. Erélyesen hozzálátott, hogy a demokrácia eszméi a tudósok szűk körén belül is érvényesülhessenek. Nem rajta múlott, ha törekvését nem koronázta teljes gi£er. ■ • ju. .. j■ . Az történt ugyanis, hogy az előző rendszer tudományos vezérei távolról sem vonultak viszza, sőt inkább igen agilisan résztvettek az Akadémia ügyeinek intézésében. Így Domapovszky Sándor vagy Melich János, akiket egy igazoló bizottság köztudomásúlag már nem igazolt és így ildomos lett volna, hogy legalább is ügyük végleges befejezéséig távoltartsák magukat a tudományos közélettől. Részt vett a tudományos kortéziában Mályusz Elemér is, az Egyedül Vagyunk főmunkatársa és a ■ nyilas Magyar Művészek Háza volt igazgatója, aki jelenleg nem tarthat előadást az egyetemen és még többen azok közül, akik a közvélemény előtt reakciós felfogásukról ismeretesek, de az egyetemi igazolások elhúzódása miatt eddig még nem kerültek ítélkezés alá. . . Ennek következtében az Akadémia idei nagygyűlésén a demokrácia elveit távolról sem sikerült mindenben diadalra vinni. Főtitkárrá ismét Vojnovich Gézát választották meg, aki Hóman Bálint, József főherceg és Kibédi Varga Sándor mellett hűségesen végigszolgálta az előző rendszert. :•·:§•. Az új tagok listáját már nagyobb örömmel olvashatjuk végig, mert sok olyan nevet találunk köztük, akik eddig a politikai viszonyok következtében nem nyerhették el a nekik kijáró tudományos megbecsülést. A nagygyűlés folyamán az első osztály tiszteleti tagjává választotta Zollai Gyulát, rendes taggá Lasiczlus Gyulát, Moravcsik Gyulát, Zsitay Miklóst, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt. Levelező tag lett: Beke Ödön, Fokos R. Dávid, Györke József, Marót Károly, Galamb Sándor, Illyés Gyula, Turóczi-Trostler József, Zilahy Lajos. A második osztályban szintén számos új tagot üdvözölhetünk. Tiszteleti tag lett Bolgár Elek, Polner Ödön, Vámbéry Rusatem. Rendes tag: Bartók György, Nolub József, Alföldi András, Révész Imre, Varga István. Levelezőtag: Horváth Barna, Szemere Samu, Ember Győző, Genfben István, Kumorovitz Bernát, Ortutay Gyula, Supka Géza, Viski Károly, Balla Antal, Szászy István-A hilrmaicik osztály, tiszteleti tag: Hevety György, Szent-Györgyi Albert, Vendl Aladár, rendes tag: Bay Zoltán, Kerékjártó Béla, Schulek Elemér, Széki Tibor, Isseleutz Béla, Soós Lajos, Vitális István, levelezőtag: Cotel Ernő, Kotsis Iván, Náray-Szabó István, Pattantyús Á. Géza, Plánk Jenő, Szőkefalvi Nagy Béla, dr. Andreánszky Gábor, Ábrahám Ambrus, Beznák Aladár, Entz Béla, Haynal Imre, Moesz Gusztáv, Papp Simon, Surányi János. A harmadik, a természettudományi osztály választásai már nem kelthetnek általános megelégedést, mert ott még mindig a régi rendszer politikai alapelvei érvényesülnek. Új erők és ismert nevek vonultak be végre az Akadémiába és az ő közreműködésük remélhetőleg meg fogja szüntetni azt a nagy szakadékot, amely az Akadémia és a magyar élet között hosszú ideje tátong már. De az Akadémia újjászervezése a választásokkal még távolról sincs megoldva. Hátra van nagyon sok elvi és személyi kérdés. Így például Moór Gyula már be is nyújtotta indítványát az alapszabályok módosítására, amivel el lehetne érni, hogy a régi feudális elemek végre kimamoljanak az Akadémia igazgatótanácsából. A személyi kérdések közül Vojnovich Géza mellett első helyen áll Melich János főkönyvtáros, aki megbízásáról nem mondott le, jóllehet ezt az összes többi tisztségviselők meg* tették. v 'kki. i ■ Mély fájdalommal megtört szívvel jelentjük, hogy bőn szeretett férj, fiú és testvér építész, építőmester folyó év január hó 26 -án Kalocsán tragikus körülmények között elhunyt, özv. Spitzer Béláné szül. Herczogovics J Tona fájdalomtól megtört szívvel je- S lí^i, hogy ss^r^ett fírje * inisz Ilia Mezei- Bánya Iparvasutak és Általi- Récs Gépgyári rt. azelőtt Qrenstein és El Koppal magyar rt. vezérigazgatója életé- nek 65. évében, boldog házasságban rö-vid szenvedés után elhunyt. Temetése június 3-án, vasárnap id. e. g 1212 órakor a kerepesi temetőben a ra r. k. Anyaszentegyház szertartása szerint, pl Gyászolják testvérei, rokonai és jó-1 barátai. PASÍANY, EZÜST vétel — eladás Varjas, Károly-körút 22. udvar, 101/329 K. M. Sz. jiszberínyi «ziz»domftyisi titos&árírcozót tart, vasárnap, június 6-án az Országház-tér kávéfoltban 10 órakor Gőzkomp fojdikőtabikotiin Füst 63 Bmán ükörslett Vas Zoltán polgármester tervbevette, hogy a Buda és Pest közötti forgalom lebonyolítására gőzkompokat állít be. A kompokat sodronykötél vontatná a két part között, a hajtóerőt a két parton lokomobilok szolgátatnák, mint a régi rendszerű szántógépeknél. A gőzkompokat elsősorban a rombadőlt hidak mellett állítanak fel, mindenekelőtt a Lánchíd mellett. Az átkelési járat felállításához kétheti előmunkálatra van szükség. •<, ■ ' ? Ünnepélyes keretek között tartották meg az országos úrapi körmenetet Csütörtökön ünnepélyes keretek között folyt le az évről-évre hagyományosan megrendezett Úrnapi országos és hivatalos körmenet. Az idén a Szent István Bazilikában vette kezdetét ünnepi szentmisével az egyházi ünnepség. A magyar kormány képviseletében Vörös János honvédelmi miniszter jelent meg, akit Esty Miklós, az Actio Catholica országos elnöke fogadott. A Bazilikában lefolyt ünnepi szentmise után Meszlényi püspök vezetésével megindult az Oltári szentséget körülhordozó menet a Bazilika előtti téren és azt megkerülte. Az útvonalon felállított oltároknál a körmenet rövid időre megállóit és az előírt ájtatosságok elvégzése után minden oltártól a püspök az Oltáriszentséggel áldást adott a térdre borult hívek óriási sokaságára. Ennek megtörténte után a színpompás körmenet visszatért a Bazilikába ahol Te Deupi, szentségi áldás, majd a magyar Himnusz eléneklésével ért véget a felemelő egyházi szertartás. Ki tail róla? Ki tud Bíró Márk ny. gimnáziumi igazgatóról és fiáról, dr Bíró József műtörténészről? Értesítést kér dr Biró Imre egyetemi tanársegéd, Tátra-utca 5/b, vagy Máriám. 29. Szemklinika. Aki tud dr Schőmer Ervin mérnökről vagy Balogh Gyögyről, értesítse dr Schőmer Ervinnét, Budapest, SKIL, Ormódi-út 8. szám alatt. Dr. Csergő Hugót 1944 október 86-án hurcolták el a németek a Wesselényi-utcai kórházból. Állítólag januárban Saxenhausenben volt Értesítést kér dr. Csergő Hugóné, V. Pozsonyi-út 4. I. 1. cím alá.Bálint Jenő író, aki Wilhelm Károly néven bujdosott a nyilas uralom alatt január 7-én eltűnt. Ráday utca 19. számú házból a Mária Terézia laktanyába vitték. Aki a Mária Terézia laktanyában töréstekről tud, értesítse feleségét Budafok—Rózsavölgy Uagyar utca il. ' "TFT,—“T JHalálosat Felejthetetlen drága gyermekünk, dr Tihanyi Dezső f. évi január 26-án elhunyt Ranschburg Géza mérnök 1945. január 18-én Fertőrákoson elhunyt . . taKV Koch Jenő bálhagyár őszaki Budapest ostroma alatt m. é. december 31-én gránáttalálat következtében elhunyt május 27-én helyezték örök nyugalomra a rákoskeresztúri izr. temetőben. Ilonkám, életem hű párját igaz barátomat és mindenemet exhumálása után, június 4-én d. e. 10 órakor az új izr. temetőben végleges nyugvóhelyére kisérem utolsó útjára. Stahl Géza.______ Száraz, érzékeny az arcbőrei Ne kísérletezzék, használja a kipróbált Hermocith B. krémet! Egy tubus ára: 36.—1 FUVAROZÁST' WtfXT. SÉRÜLT Házat - Üzletet - Lakást - Öröklakást VENNÉK! EMS8 IflfllHl1, Mit MISI ....„Ív :j Mórt Jttart augt ’ Volkov—Beghca, Talmiján ! Könnyen Gyorsan OROSZUL! P 60.— Novik Rudolf 6* Társa kiadása Budapest VII., Baross utca 21. Mindenütt kaphatói Vízgyógyintézet VII., Kíirt-u. 4. mától kezdve */»5 óráig ismét a t. körömig rendelkezsére áll. Szappan, lepedőt, vagy tömbközét mindenki hozzon magával. órát vesz, elad, javít Resziér Andor órás és ékszerész DOROTTYA UTCA 13. Saekarint Ipari célra entryebb mennyiségben napi Áron, TATAI vagy hasonló jóminőségű. Budapesten azonnan felhasználható üzenet legmagasabb áron veszek. Rívcsó György élelmiszernagykerrtVedő, S711 Werthi Herth védelmében? A Szabadság című lap május 28-i számának „Miért?" felírású cikke bírálja azt, amit lapunkban Werth Henrik háborús felelősségéről írtam. Alapvető tévedésnek mondja, ha ennek vagy annak a miniszternek vagy tábornoknak magatartására háborús felelősséget hárítok, mert a bíráló szerint nem azok magatartása, hanem egy huszonötéves rendszer vitte pusztulásba az országot és ez a rendszer éppen a „Miért vesztettük el a háborút?" hangulatában, az ebből kifejlődő hamis irredentizmusból született. Nem az a kérdés, — mondja a cikkíró — miért vesztettük el a háborút, hanem, hogy miért sodródtunk bele — Hitlerék csatlósaként. A bíráló azzal, hogy nem a főszereplő személyeket, hanem a huszonötéves rendszert teszi felelőssé, közvetve Werth Henrik védelmére kel, amit egyáltalában nem helytelenítek, mert mint demokratikus érzésű ember híve vagyok a védelem szabadságágának. De azt mégis kénytelen, vagyok kimondani hogy a rendszert is csak a döntő állásokat betöltő személyek felfogása és magatartása alakította ki, más döntő tényezők pedig még a bűnös sváb rendszer közepette is megakadályozhatták volna, hogy „Hitlerék csatlósaként" sodródjunk a háborúba. Éppen ezzel a kérdéssel foglalkozik készülő könyvem, és a bírálót arra kérem, várja meg könyvem megjelenését, amelyből több részletet már nem fogok közzétenni. Csak előbbi érvelésem alátámasztására tisztelettel kérdem, vájjon nem mint győztesek kerültünk volna-e ki a háborúból, ha 1944 márciusában, amikor már szájról-szájra járt a németek felvonulásának híre, határunkon, Kállayval egyetértően Szombathelyi a lehető legtöbb csapatot összpontosítja a Dunántúl és határozott parancsot ad a védekezésre, ha a német bármily nagy túlerővel támad! Lehetetlen utólag kitalálni, mennyi csapattagadta volna meg az engedelmességet, de a parancsot nem csak ki kellette volna adni, hanem annak belapítását is minden eszközzel ki kell lett volna erőszakolni. Mert ab",' bán igaza van a cikkírónak, ezt" vádlottam a háború első percétől kezdve, szóval és egy terjedel* mes memorandumomban nyíl* tan, a sajtóban pedig az értelme^' olvasó részére érthető, bár bár*' költ módon, a háborút a neme-1' tek oldalán csak elveszíteni lek©*' tett. Ne hadakozzunk tehát a toll heggyel éppen mi egymás ellen' — a „Miért" szerzője és e sorok írója — hiszen az alapvető kér* désekben egyetértünk. Ne kifo* gásolja készülő könyvem címét sem: „Miért vesztettük el a há* borút?... mert én éppen a részé-' ről fontosabbnak tartott kérdést igen tömör válasznak szántam, vagyis: azért vesztettük el a há- ■ borút, mert Hitlerék csatlósaiként sodródtunk bele a háborúba.' Címemet egyébként tudatosan' választottam és az már azért, sem érdemel gáncsot, mert a' fegyverszüneti szerződésnek égjik kiinduló pontja az a beismerés, hogy Magyarország a há* borút elvesztette. Bírálóm a ,,ve* leséget" szerencsénknek mondja, mert a magyar nép győzelmévé vált. A független demokratikus Magyarország nekem is szívem vágya volt kora ifjúságomtól kezdve, de én azt tartottam volna szerencsénknek ha ez a szabad népi ország nem vereségből, hanem a németek ellen kivívott győzelmünkből született volna meg. Ekkor már azok a pártok kormányozták volna az országot, mint ma. Nincsen ebben semmi „rosszemlékű frazeológia", sem a „lapuló reakció" hangulatkeltő, jelszava, mert ugyanez volt meggyőződése egykori hős pártvezéremnek és benső barátomnak, Bajcsy-Zsilinszky Endrének, valamint bizonyára a Szabadság, szerkesztőinek is, akik közül csak Zilahy Lajost van szerencsém személyesen ismerni. Végül még csak a cikkírónak készülő könyvem érdekében írtönkéntelen, ingyen reklámját hálásan köszönöm, íiú Vid. Tombor Jenő. 1 vafiú vásártelepül a Ms csemetékig száz százalékkal mesárágni a fSzelik és a Solmies Reggel fél ötkor igen élénk a forgalom a nagy vásártelepen. Hatalmas társaskerek hozzák a gyümölcsöt és a zöldségfélét, mindazt, amit Budapest gyomra napról-napra beszed — igendrága pénzért. Idők jele, hogy az Orczy úton közlekedő súlyosan megrakott teherkocsikat csak egy-két ember tolja-húzza azért, hogy a zörgő bordájú lovacskák meg ne szakadjanak. A Teleputtca sárján magasra megrakott szénács tekerek hosszú sora áll, alkuszok vitatkoznak a szekeres parasztgazdákkal. Sok kétkerekű targoncát látni, a legtöbbet asszonyok húzzák, zöldségfélével, gyümölcsös kosarakkal megrakva. A nagyvásártelepről értekezletek hosszú sora folyt, hogy áthelyezzék-e és ha igen, hová, csak a közelmúlt napokban dőlt el Vas Zoltán polgármesternél, hogy a telep megtartja régi szerepék A nagy forgalom arra vall, hogy a csepeli nagyvásártelepnek valóban komoly hivatása van a főváros élelmezésében. A legérdekesebbek természetesen az árak. A Magyar Nemzet munkatársa még hajnali szürkületben jegyzi föl az elsőket. A spenót átlagára 16—22 pengő, a retek 4—5 pengő, a saláta 6—7 pengő, a szép ropogós cseresnye 30—35 pengő, egészen mézédes fekete cseresznye 40—50 pengő, a kisszemű eper 20—22 pengő. A nagy szemű eper, az úgynevezett ananász eper 50—60 pengő. Ezek az átlagárak. Az áru hamar gazdát cserélt lovaskocsikon, hordár targoncákon, kis kétkerekű járműveken, kerékpárokon és babakocsikban szállítják a gyümölcsöt és zöldségfélét befelé, a város felé. f ■ A belső területek lakossága bizonyára meglepetéssel olvassa az előbb felsorolt árakat és irreálisan alacsonynak tartja azokat. A Hunyadi-téri, a Rákóczi-téri, vadászutcai, valamint az egyéb vásárcsarnokokban a vásárló már egészen megváltozott körülmények között találkozik az áru irint. Ezúton értesíti mélyen t. vevőit, hogy ideiglenes helyiséget június 1-én megnyitja, Kecskeméti utca 5. , n yaftigafél val. A 15 pengős spenót 34—40, pengő, a 18 pengős sóska 34 pehigő, a cseresznye 40—50 pengő, a 20 pengős eper 35—40 pengő, a zöldborsó 60 pengő körül van, a 6 pengős saláta 12 pengő. Hogyan futja be a zöldség és gyümölcsféle alig egy óra alatt ezt a karriert, miért drágul meg, száz százalékkal minden, amire, beér a városba? Nehéz kérdés, megérdemli az illetékes körök legteljesebb figyelmét. A szállítás kétségkívül drága. A fuvarosok kertelés nélkül él,mondják, hogy ezer pengőt kérnek egy fuvarért a nagy vásártértől a Rákóczi térig, egy szemkér azonban behozza három-négy csarnoki árus ládáit, tíz mázsásnál jelentékenyen nagyobb terüket. Az áru kilóját ezek szerint nem terheli egy pengőnél több szállítási költség. A csarnoki hordár is elkér 4—500 pengőt egy targonca áru behozataláért, de ő is elhoz 250—300 kilót; két pengőnél ez sem nagyobb teler kilónként. A csarnoki kereskedők romlási, ezáradási és egyéb károkról beszélnek, ha megkérdezik őket, a rövidre fogott igazság azonban mégis csak az, hogy száz százalékkal megdrágul az áru, amint a rövid, egy-két kilométeres utat megteszi. Kellemesen meglepő körülmény, hogy a Községi Élelmiszerüzem a zöldségféléket alig adja drágábban a nagyvásártelepi áraiénál. A Községi Élelmiszerüzem sem dolgozik ráfizetéssel, de nem keresi a százszázalékos hasznot. Igen jó volna, ha Vas Zoltán mint közélelmezési kormánybiztos sürgősen utána nézetne a dolognak a nagyvásártelep és a kiscsarnokok körül. " Briliánst, 4 ít | i g r l| |j aranyat I napi Áron vásárol Schieer György félemelet | | ................................................ Hangszórók, erősítők gyors és szakszerű javítását vállala .