Magyar Nemzet, 1945. június (1. évfolyam, 25-48. szám)

1945-06-21 / 41. szám

ri«k,1»45 június 21 A pártok elkészítették a demokratikus választójogi törvény tervezetét Politikai körökben sokat beszélnek ,és tanácskoznak a választójogi tör­vény megalkotásáról. A különböző pár­tokban több ízben volt már ankét, vita, sok helyen tervezetet készítettek, a ké­szült tervezeteket összeegyeztették és arra az eredményre jutottak, hogy a viták során felvetett ötletek és a ter­vezetekben lefektetett gondolatok sok azonosságot mutatnak. Eltérés van a tekintetben, vájjon teljesen új válasz­tójogi kódex készüljön-e, vagy csupán az 1938-as választójogi törvényt módo­sítsák-e novelláris rendelettel. Megosz­lanak a vélemények atekintetben is, ne adjanak-e ki két novellát, amelynek első része a választói jogosultság kel­lékeiről s a névjegyzékek összeállítása­­ról intézkedjék, a második rész pedig tartalmazza a választójoggal kapcsola­tos egyéb kérdéseket. Nagyobbára megegyeznek a terveze­tek a tekintetben, melyek azok a prob­lémák amelyeket a választójogi ren­deletnek a demokrácia szellemében meg kell oldani, így elsősorban az ak­tív és passzív választói jogosultság kérdését. Itt szó van a korhatár leszál­lításáról, az analfabéták esetleges sza­vazati jogáról, továbbá a kizáró okok megállapításáról. Feltétlenül ki kell zárni a szavazásból a demokráciára veszedelmes elemeket. Ez természete­sen nem túlságosan egyszerű, de pon­tosan és félreérthetetlenül meg kell állapítani, melyek azok a kritériumok, amelyek alapján valaki demokráciael­lenesnek és így a szavazati jogra mél­tatlannak bizonyul. Fontos kérdés az is, milyen hatósá­gok állítsák össze a választói névjegy­zéket, mikép történjék az esetleges hi­bák orvoslása. A legtöbb vita akörül merül fel, milyen módon történjék a választás. A viták anyagából és a ké­szült tervezetekből úgy látszik, a ke­rületenkénti választásnak egyre keve­sebb híve van és a többség a lajstro­­mos választást kívánja. Vitás csupán az, hogy országos vagy megyei lajs­trom alapján történjék-e a szavazás. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ekörül még hosszabb vita várható. Ide kap­csolódik az a kérdés, vájjon részt ve­­hetnek-e a választásban, illetve állít­hatnak-e fel lajstromot olyan pártok, amelyek nem tartoznak a függetlenségi fronthoz. Valószínű, hogy itt azoknak lesz igazuk, akik — legalább is az első választásnál — csupán az öt demokra­tikus párt indulását tartják megenged­hetőnek. Az ajánlási rendszert, mint antidemokratikusat, egyértelműleg el­vetik. Vitás kérdések még: a szavazási módszer, különösen abban az esetben, ha az analfabétáknak is szavazati jo­got adnak, az agitáció mérve, a néma hét esetleges megtartása és a listakap­csolás eltiltása vagy megengedése. Természetesen ezek csak legfőbb problémái az új választójogi rendelet­nek, amelynek kidolgozása folyamat­ban van ugyan, de csupán a legelső stádiumig jutott el. Budapest újjáépítésének jelszava: Városszéli viskók helyett modern városi lakásépítés Fischer József újjáépítési kormány­­biztos előadást tartott a rádióban. Többek között a következőket mon­dotta: — Budapest újjáépítése két feladat­körből áll az egyik Budapest város­­rendezési és városfejlesztési terveinek elkészítése, a másik a tervek kivite­lezése. A városfejlesztési tervben meg kell állapítani mindenekelőtt a város lakosságához méretezendő területet. Ezen a területen ki kell jelölni a lakó­helyeket, az egyes városrészeknek megfelelő laksűrűséggel. E téren leg­alább 20—30 esztendőre előre kell te­kintenünk és már most biztosítani nagy teljesítőképességű közlekedési álálózat kialakításának lehetőségét. — Fővárosunk újjáépítését nem­csak a háború pusztításai tették szük­ségessé. A lakásviszonyok és különö­sen a munkásság lakásviszonyai tűr­hetetlenek voltak emberemlékezet óta. A város újjáépítési tervein már évek óta dolgoztunk. Az új építés az egye­düli mód, hogy a nagy tömegek lakás­igénye magasabb színvonalon legyen kielégíthető új technikai módszerek­kel. súlyoznom kell ezeket a szemponto­kat ma, amikor a város fejlődését, újjáépítését érintő fontos intézkedések előtt állunk.­­ A földosztással kapcsolatban Bu­dapest területén készül a házhely­osztás. A felosztandó területek a vá­ros határában vannak. A házhely­juttatás feltétele, hogy öt éven belül a lakóházat fel kell építeni ellenkező esetben az visszaszáll a közületre. Építési engedély feltétele a közmű­vek elkészítése. Az új telektulajdonos­ra tehát óriási kötelezettség hárul, amely anyagi erejét esetleg jóval felül­múlja, vagy olyan túlzott terheket vál­lal, amelyek teljesítése elvonja összes erőforrásait annyira, hogy hosszú időre a kulturális életből kikapcsoló­dik, sőt a civilizációnak is alacsonyabb szintjére süllyed.­­ A város fejlődése új fordulathoz jutna: a lakosság nagy tömege a már kialakult városmagból elszivárogna. A város belső területein a házak újjá­építése helyett a város határán falu­sias jellegű épületek sokasága épülne, amelyek elvonnák az anyagot és mun­kaerőt minden más építkezéstől. A házhely-igénylőket olyan saját lakásokhoz kell juttatni, melyek egyaránt kielégíthetik az ember civili­zációs igényeit és a természet utáni vágyát, de mindezt a város keretein belül. Ennek a lakásformának legin­kább megfelel az öröklakásos, kertes bérház. Ezek az épületek felszerelhe­­tők bölcsődével, óvodával, közös helyiségekkel, továbbá olyan technikai közös berendezésekkel, amelyeket a magános proletár építtető sohasem tudhat megvalósítani. A jelszó tehát: városszéli viskók helyett modern városi lakásépítés. A közművek és a közlekedés . Legsürgősebben megoldandó probléma a lakóhelyek kijelölése. A lakóhelyek kijelölésénél szem előtt kell tartani azt, hogy a közlekedés és a közművek elengedhetetlen feltétel. Amennyiben olyan helyen kerülne parcellázásra valamilyen terület, amely ezeket a fontos feltételeket nélkülözi, rövidesen előáll az a helyzet, hogy a felépült házacskák lakói a közü­le­­tet állandó ostrom alatt tartják, kérik az életlehetőségük biztosításához elen­gedhetetlen kellékeket. Ez tehát vagy azt jelenti, hogy a közületekre hatal­mas terhek hárulnak, vagy az ilyen körülmények közé került lakosok a legprimitívebb életformák közé süly­­lyednek. Erre számtalan példát mu­tatnak egyrészt a főváros szélén el­szórtan épült házak, továbbá a közeli vagy távolabbi környék parcellázási üzletei. A közlekedési eszköz hiánya a munkahely elérésében még nem jelent legyőzhetetlen akadályt, de mintegy két-három órát vesz el a dolgozó szalá­i idejéből. A hátsholtsifjentiloh építkezései­ ­. Városrendezési terv csak lassan, fokozatosan hajtható végre, még ál­talánosan kedvező gazdasági körül­mények között is. humuuscu yang- Deportáltak! özv. Szurday Rieilnét állítólag 1944 október elején Auschwitz-ból tovább hur­colták, aki tud róla, magas jutalomban részesül.—Cím: Magyar Vigogne Fonó Rt., VIL, Madách Imre-út 9.1. em. XI. kerületbe ki­hordókat LAPKIHORDÁSRA felveszünk Bánk-u. és Bajor-Zsi’*''wkj-u. sarok, Hwarw JVMuat ' Az V. kerületben 54, a VI. kerületben 64 rommá lett házat bontanak le Jelentettük, hogy a Közmunkatanács helyszíni eljárások során felülvizs­gálja a súlyos bombakárokat szenve­dett épületeket és a szemlék alapján dönt az épületek fennmaradása, vagy teljes lebontása ügyében. Elsőnek a Belváros romházairól történt meg a döntés, ennek eredményét a Magyar Nemzet egyik legutóbbi számában is­mertettük. Most újabb két kerület, az V. és VI. kerület romházairól történt határozat. A Közmunkatanács erre a célra kiküldött bizottsága az V. kerü­letben 54, a VI. kerületben 64 sú­lyosan sérült ház teljes lebontását rendelte el. A lebontásra ítélt épüle­tek a következők: Az V. kerületben: Dorottya-utca 6, 10,12, 14. Deák Ferenc-utca 10, 12, 14. Deák Ferenc­­tér 1. Erzsébet-tér 7, 8, 13. József Attila-utca 14, 18, 20, 22. Sas-utca 19, 23. Szent István-tér 11. Mária Valéria­­utca 12 (Lloyd palota), 19 (Triesti Biztosító székháza), Nádor-utca 3, 4, 11. Vadász-u. 30. Eötvös-tér 1. (Triesti Biztosító), 2 (Generáli Biztosító). Fe­renc József-tér 1—2 (Generáli Bizto­sító), 7—8 (Főkapitánysági épület, Gróf Vigyázó Ferenc-utca 1. Bajcsy- Zsilinszky-út 6, 26, 28, 54 (ez utóbbi­nak, csak utcai frontját bontják). Marx-tér 6. Sziget-utca 2/a és b. Kresz Géza-utca 17,19 (csak az utcai rész bontandó). Csáky-utca 6, 9, 33. Pan­­nonia-utca 47. Visegrádi-utca 17 (az utcai front egy része bontandó). Kár­pát-utca 21 (malomépület). Váci-út 22 Klotild-utca 10/c. Honvéd-utca 27. Széchenyi-utca 1. Ferenc József-rak­­part 34, 7, 8 (a sérült részek bon­tandók). Wurm-utca 2. Arany János­­utca 8 (Tüköry-palota). A VI. kerületben: Vasvári Pál-utca 7. Paulay Ede­­utca 43. Király-utca 8 (az üzlethelyi­ségek meghagyandók), 56, 104. And­­rássy-út 122. Aradi-utca 54, 65. Gróf Zichy Jenő-utca 11. Liszt Ferenc - tér 6. Nagymező-utca 45, 47, 51. Des­­sewffy-utca 24. Rózsa-utca 55, 75, 77, 79, 93, 97/a, 84. Mozsár-utca 3, 4. Jókai-utca 2, 6. Ó-utca 35, 42, 43. Pod­­maniczky-utca 1. Horn Ede-utca 16. Szív-utca 53. Bajza-utca 62. Bajnok­­utca 4/b. Kmetty-utca 5, 15. Szondy­­utca 28, 42/a, 60, 62, 96/a. Szinyei- Merse-utca 4, 7­ 9. Bajnok-utca 13. Benczur-utca 19, 42. Vilma királyné­­út 50. Lendvay-utca 8, 16, 17, 18, 20. Munkácsy Mihály-utca 1, 3, 4, 18. Bulyovszky-utca 3, 10. Délibáb-utca 10, 16, 22. Szabolcs-utca 15. Lehel­utca 15, 17/c és Dévai-utca 7. Bitoó Kálmánné ingaatlan irodája újból közvetít nagyválasztékban öröklakásokat - családi házakat - bárházakat és telkeket Földbirtok­­i érlelek leköthetők- Széchényi, rakpart 8 111. em Figyelem !!! Figyelem !!! Komoly, szállítóképes gyárak képviseletét vállalja jól bevezetett ügynökség. József-krt 22—24. PERFEKT OROSZ, cseh, szlovák, és német nyelvtudással bíró AGILIS fiat­a­lember kereskedelmi ismeretekkel elhelyezkedne nagyvállalatnál ..Bőripar előnyben" jelige Ntew-York hirdetőbe, Erzsébet-körút 9 sSuSóalkalrészek Adler-Topolino és irodai Íróasztalok eladók. J­ádor­ utca 45. Fotóüzlet. Magyar Nemzet Itt elnök a MÁV élén A legutóbbi minisztertanács Varga Lászlót nevezte ki elnöknek a MÁV élére. Varga László harminc éve szol­gálja az Államvasutakat, ebből húsz esztendőt az Államvasutak gépészeti szakosztályán mint mérnök, műhely­főnök, mint igazgatósági szakosztály­­főnök, tíz esztendőt pedig a vasút­­igazgatás külszolgálatánál, az üzletve­zetőségeknél, mint igazgató töltött el. A felszabadulás óta az Államvasutak forgalmi főosztályát vezette. Bánhidy Zoltán, aki előkészítette a legnehezebb körülmények között az Államvasutak újjáépítését, az építés és pályafenntartás vezetését veszi át igaz­gatói rangban. Vonatot indít a Közellátási Kor­mánybiztosság 23-án, szombaton Nyír­egyházára és Hódmezővásárhelyre. Gyülekezés reggel 8 órakor a Nyugati­pályaudvar indulási oldalánál. Az en­gedélyeket 22-én, pénteken érvényesíti a Kitelepítési Főosztály (VI., Paulay Ede­ utca 52. földsz. 5). A kitelepülők­nek az étkezési jegyet be kell szolgál­tatni, illetőleg igazolni, hogy étkezési jeggyel nincs ellátva. 3 Főispánok, polgármesterek, egyénileg lesznek felelősek a fasiszta könyvek összegyűjtéséért A fasiszta nyomdatermékek össze­gyűjtését a kormány természetesen nemcsak a fővárosban, de a vidéken is elrendelte, hiszen az egész ország­ban meg kell akadályoznunk, hogy ezek a lelket mérgező nyomtatványok valaha is a közönség elé kerülhesse­nek. Az illetékes hatóságok annak ide­jén utasítást küldtek minden törvény­­hatóság első tisztviselőjének azzal, hogy a végzett munkáról tegyen jelen­tést. Mi történt a vidéken — nem tud­juk, mert máig — egyetlenegy jelen­tés sem érkezett. Balogh István mi­niszterelnökségi államtitkár most fel­kérte Erdei Ferenc belügyminisztert, tegye egyénileg felelőssé a törvényha­tóság első tisztviselőit a jelentés sür­gős beküldéséért, egyben utasítsa a vidéki rendőrséget, működjék közre és ellenőrizze a fasiszta nyomdatermé­­kékek azonnali összegyűjtését és megjelölt helyeken való tárolását. Szűk körre korlátozták a hatósági ármegállapítást az ÖGT ülésén Az Országos Gazdasági Tanács szer­dai ülésén került tárgyalásra a mező­­gazdasági és az ipari árak kérdése. Mint már jelentettük, a búza és a rozs árát 400 pengőben szabták meg, ami­hez budapesti paritásban még 100 pengő járul. A többi gabonafélékre, kalászosokra, így az árpára, zabra és a kölesre a Tanács nem tartotta szük­ségesnek az árak megállapítását, mi­vel ezekben nincs beszolgáltatási köte­lezettség és a szabad piacon értéke­síthetők. Viszont tengeriben és más beszolgáltatásra kerülő termények­ben beéréskor válik majd időszerűvé az árak megállapítása. Hosszabb vita indult meg a mai ülésen az iparcikkekkel való kompen­zálás módjára nézve. Erről a kérdés­ről a végleges döntést a legközelebbi teljes ülés számára tartották fenn, amelyet június 25-ére hívtak össze. Végleges állásfoglalás történt az ipari árak kérdésében. Az OGT itt a hatósági ármegállapítást a lehető leg­szűkebb térre kívánja korlátozni s ezért elvetette azt a javaslatot is, hogy az iparcikkek árát a korábbi árszín­vonal tízszeresében rögzítsék. Erről vagy más szorzószám alkalmazásáról nincs szó, csupán az ipari alapanya­goknál érvényesítik az előzően meg­szabott árakat, az iparcikkekre nézve pedig a kalkuláció ellenőrzésének jo­gát tartotta fenn a közellátási minisz­ter a maga számára. A miniszter álla­pítja meg azoknak az ipari nyersanya­goknak árát is, amelyek ezidőszerint kellő mennyiségben nem szerezhetők be az országban. Osztrákosítási mentőmunkálatok a budapesti Creditanstalt-Bankvereinnál A budapesti Creditanstalt-Bank­­verein tulajdonképpen az egykori bécsi nagy Creditanstalt magyaror­szági expozitúrája, azelőtt a Wiener Bankverein fiókja volt. A hitlerizm­us előretörésével párhuzamosan orientá­lódott át lassanként a budapesti telep, hogy végül teljesen a németek politi­kai és gazdasági akciócentrumává vál­jék. A Creditanstalt-Bankverein körül­belül hatodrendű intézet volt Buda­pesten, az utóbbi években mégis né­metországi márkaüzletei volumentjét nézve, szinte az első helyre tört elő. Egész üzleti gesztióját a hitlerista orientációra csúsztatta át és vezetői nem is tagadták ebbeli gazdasági ma­gatartásukat. Politik­ai bankexponit­ra A hiteléletben általában mindenütt a politikai befolyás tört előre az utóbbi években. A­­német intézetekre egészében rányomta a bélyegét a náci politika és még jobban érvényesült ez a németek külföldi érdekeltségű te­lepein. A Creditanstalt-Bankverein is teljesen átalakult náci intézetté, ami­kor Hitlerék fokozatosan hatalmukba kerítették a gazdasági irányítást Kö­­zépeurópában. A Creditanstalt-Bank­verein magyar telepe lassanként tel­jesen megszűnt a magyar szemponto­kat figyelembe venni és amit Berlin­ben kívántak, azt szolgailag teljesí­tette. A Volksbund ingatlanszerzései például az elsőrendű feladatok sorába léptek. Egymásután vásárolták Volks­­bundék Budapesten a szebbnél-szebb villákat, az ehhez szükséges pénzt a Crerfitanstal-Bankwereintól kapták .ai német házat például teljes egészé­ben a Creditanstalt-Bankwerein fizette ki. A többi házvétel is így bonyoló­dott le. A Creditanstalt-Bankverein finan­szírozta a nyilas érdekeltségű vállal­kozásokat. Így a csúfosan megbukott Eke Szövetkezet pénzügyeit is a Bank­ver­ein látta el és jelentős vesztesége­ket is szenvedett ennél a vállalkozás­nál, amelynek igazgatóságában csupa nyilas képviselő foglalt helyet. A Ma­gyarság papírbeszerzéseit és egyéb hi­teligényeit is a Creditanstalt-Bankve­rein folyósította és itt is jelentős fe­dezetlen összeg maradt fenn. Se szeri, se száma az ilyen furcsa tranzakciók­nak, amelyek tisztán politikai alapon bonyolódtak le. Bankvereinért, amelyet minden módon igyekeznek átmenteni és osztrákosí­­tani. A Creditanstalt-Bankvereinnál kin szálltak a Pénzintézeti Központ revi­zorai és értesülésünk szerint a revízió már három hónapja tart. Elképzel­hető, milyen munkát kell a revizorok­nak végezniök és mik derülnek ki en­nek során. Február elején üzemi bi­zottság alakult az intézetnél s egyes vezető tisztviselőket felfüggesztettek. Április 10-ike óta dolgozik az igazoló­bizottság, amely azonban még nem fejezte be munkáját. Vincze Ferenc a vállalati megbízottak egyike. A régi vezetők, a főbűnösök, köztük Bokor Ervin vezérigazgató, eltűntek Buda­pestről, mielőtt az összeomlás elkövet­kezett. Jobbnak látták kereket oldani, mint viselni a Creditanstalt bűneiért a súlyos felelősséget. Tekintettel arra, hogy az intézetnek igen széleskörű üzleti érdekeltsége volt, ennek likvidálása nem maradhat el és még jelentős munkát fog okozni a P. K.-nak. A revízió komolyságától és eredményétől függ, milyen konzek­venciákat fognak levonni a Credit­­anstalt-Bankvereinnal szemben. De már most felmerül a kérdés, hogy a Népbíróság illetékessége nem-e vált máris aktuálissá az intézet súlyos po­litikai üzleti tranzakciói miatt? Revízió három hónap óta A propagandaügyeket is a Bank­­vereinen keresztül intézték nagyrész­ben és kisebb részben a Budanil rt. útján, amely viszont az I. G. Farben­­industrie magyarországi expozitúrája volt. Csodálatos, hogy ennek fennma­radása érdekében is lázas tevékenység folyik, akárcsak a Creditanstalt- HANGÉS­TE DÉLUTÁN 5-TŐL CSÓKA BERI CIGÁNYZENEKARA EBÉD »» a Z­S­O­N­N­A »» VACSORA a Vigadó árkádjai alatt „November Sándor** címszóval Barna Károly, a Bakarit műanyagipari és kereskedelmi válla­lat (V., Tükör­ utca 4) tulajdonosa a Kossuth Népe c. lap f. évi június hó 17-i számában hirdetést tett közzé, amelyben engem egy soha létre nem jött jogügyletre való­ hivatkozással késedelmes vevőként állít be. Egy­részt a hirdetés célzatos formája, más­részt a fenti, valótlan tényállásra való­ utalása miatt Barna Károly ellen hitelrontás címén kénytelen vagyok a törvényes lépéseket megtenni. November .Sándor 4 tonnás teherautóval Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, HÍS fuvart vállalunk. Keleternópai kereskedelmi út Fetőfi Sándor­ utca 12. IV. 4 MŰVÉSZETI ÉS KERESKEDELMI INTÉZET VI. NAGYMEZŐ-UTCA b­anlt Vezetik: Réthy Zsigmond Rntz Gyula Almásy Dénes Szilárd Vilmos Grünberger Lajos Régiségek, bútorok, képek, köny­vek, arany, ékszer és ezüst stb. becslése, vétele eladása • Közeli aukciónkra tárgyakat még átveszünk

Next