Magyar Nemzet, 1945. szeptember (1. évfolyam, 100-124. szám)

1945-09-23 / 118. szám

November 1-ig egész Budapestet bekapcsolják a gázszolgáltatásba Seslut­ Endre, a Gázművek vezérigazgatója nyilatkozott ki üzem aktuális kérdéseiről, első­sorban a gázellátás kilátásairól. •— Mindent elkövetünk mondotta­n, hogy még a tél beállta előtt Budapest ama kerü­leteit is bekapcsoljuk a gázszol­gáltatásba, amelyek eddig nem jutottak gázhoz. Ez időszerint 85.000 fogyasztó kap gázt és reméljük, hogy november 1-ig a főváros egész területén működik már a gázszolgáltatás. Termé­szetesen a korlátozást továbbra is fenn kell tartanunk, mert a normális körülmények között szükségelt napi 90 vágón kül­földi gázszén helyett most csak napi 10 vágón hazai szenet tu­dunk gázoszlásra felhasználni. Ifjúsági szervezetek gyűjtik össze a fasiszta sajtótermékeket Illetékes helyről közlik: A fasiszta irányú és szovjetellenes sajtótermékeknek házról-házra való összegyűjtését az ifjúsági szervezetek végzik. A tárcaközi bizottság és a pártközi értekez­let határozata értelmében a munkában a MADISZ, a SZIM (szociáldemokrata), a SZIT (szakszervezet) és a független kisgazdapárt ifjúsági szervezet vesz részt. Illetékes helyről uta­sítják a hatóságokat és felkérik a közönséget, hogy ezt a mun­kásságot a legmesszebbmenően támogassák. Az ifjúsági szerve­zetek munkáját a háztömbpa­­rancsnokok irányítják. (MTI) Fokozatosan helyreáll a magyar hajózás A Magyar Folyam és Tenger­­hajózási Rt. vezetői és hajósai csöndben, kevés feltűnést keltve hatalmas újjáépítő munkát vé­geznek, hogy feltámasszák a nézaszek által elpusztított ma­gyar hajókat. A közelmúltban Szegeden állítottak forgalomba egy roncsokból összeállított nagy hajót, most pedig a kor­mány és a sajtó képviselőinek jelenlétében az óbudai hajógyári szigeten felavatták a nemrégi­ben kiemelt 55. stáció kis csa­va­rgőzönt. Maga a kiemelt és üzem­képessé lett kis hajó szállította a felavatási ünnepség részt­vevőit Óbudára. J­ukcs Pál, a M­I­Til alelnök-vezérigazgatója elmondotta útközben, hogy ma­gyar hajósok három kis csavar­­gőzöst süllyesztettek el Óbudá­nál, így mentették meg azokat a németek elől. Jelenleg folyik a második csavargőzös kieme­lése. Uszályok és daruk nélkül végezték el ezt a munkát Az óbudai Kisigele­l szemben most már két hónap óta dol­goznak egy hatalmas, százton­­nás emelődaru építésén. A daru segítségével az­ egész Dunasza­­kaszon kiemelik majd a­­e­üly­­lyedt uszályokat, és n­el gyűjik az újabb hajók gyártására al­kalmas roncsokat is gépeket. A csavargőzös felavatása bensőséges ünnepség keretében történt meg. Az ünnepségen fel­szólalt Lakos Pál alelnök­­vezérigazgató, Karczag Imre mi­niszteri tancs­sós, dr Vágó Fe­renc főmérnök és a munkásság több képviselője. Valamennyien hangsúlyozták, hogy most, ami­kor a vasút újjáépítése terén a legelső lépések már megtörtén­tek, minden erővel a hajózás felé kell fordulnunk. A hajózás Budapest lakosságát már a leg­közelebbi jövőben is megment­heti a nélkülözésektől. Ugyan­ekkor gondoskodni kell a hajó­sokról, mert ez a fontos mun­kát végző réteg még mindig a legnagyobb nyomorúságban van. A kereskedelemügyi miniszter újabb ötvenmillió pengő kiuta­lását javasolta a MFTR számá­ra és erre az összegre a magyar hajósoknak égető szüksége is van. A. G. Tarján Jenő úriszabd, Váci, utca 9. I. em. t. vevőinek ismét rendelkezésére áll. Rettenetes szülők Színházi hírek Coctean-premier a sírvett Színházban Kétségtelenül nyugtalanító a darab. Úgy edaltált polgári csa­lád házassági és szerelmi drá­mája játszódik le előttünk, mi­közben Jean Coctean, az új francia irodalom e sajátos, izmos egyéniségű különce szin­te két kézzel feszíti és rombolja a polgári életforma kereteit. Saj­nos, ezen túl nem megy. Nem je­löli meg az utat, amely kivezet a polgári élet eme festett és hazug kellékű «cirkuszkocsijá­­ból», ahol az állatidomár sze­repét egy hisztériás asszony vénlány nővére tölti be, aki egyébként a darab élő lelkiis­merete. Az Ödipus-dráma e mo­dern változatában az asszony halálosan szerelmes fiába (váj­jon melyik anyának lehet ezt megtiltani ! — kiáltja) a férj a polgári élet parazita-selejtje, elkallódott feltaláló házon kívül keres szerelmet, a nagynéni po­csig nosztalgiás szerelmet érez a férj iránt, aki valamikor az ő vőlegénye volt. A­­cirkuszko­­csi fiatal csikója, aki a fülledt és hisztériás légkörből szabad életre vágyik, vad szenvedély­­lyel megszeret egy fiatal nőt, aki — hogy a szerelmi bűntény teljes legyen — az apa kedvese, (íme a nerisk­ini fordulat* for­dított előjellel.) A kegyetlen szülök összefognak: az anya beteges szenvedéllyel és halálos auta féltékenységgel szívében, az i­pa megcsalt leni bosszúja­­tol lihegve, a nagynéni pedig a régen netokolodott, de most felszakadt szerelmi kelésével lelkében a polgári morál álszent összeesküvőét szövik a fiatal szerelmesek ellen, sizek szegé­nyek az érzelmi zűrzavar a szörnyű malomkövei között majdnem halálra őrlődnek. Ne­m úgy érzi az ember, mintha az antik sorstragédiák vihara csapna át a nézőtéren (Ged­eon régebben előszeretettel nyúlt ógörög témák után) és szinte keresi a színfalak mögött a bosszúálló kórus vonítását. Conteau véresen nyers, szó­kimondó vádiratában sok az igazság, de így mégsem fogad­ható el. Patologikus eset­ű a példa. Azok a megállapítások, amelyeket egy életformára tett, nem általán­osíthatók, de nem is fedik fel a titkot. Cocteau nem mondja el a receptet, ami­től például a huszonöt évig együttélő házastársak csókja friss marad és a hosszú együtt­élés ideje alatt okvetlen kifej­lődő szerelmi tartózkodás kor­látjai leomolnának. I­e jó és izgalmas drámát írt, csattanó helyzetekkel és robbanó fevo­­násvégekkel, a rutinos színpadi író sem hiányzik a műből, bár azok az örökértékű banalitások, amelyeket mond, hogy kétféle ember van, a felnőttek és az örökké gyerekek, rendszeretők és rendetlenek és olyanok, akik az életre, vagy olyanok, akik a halálra születtek, nem túlságosan meglepőek. Vi­szont, a költő is megnyilatkozik, a költő, aki hisz a jóban, szép­ben és az igazságban, aki el­mondja, hogy a hazugság meg­bontja a világ láthatatlan fi­nom szerkezetét. Az előadás Apáti Imre rende­zésében Cocteau igazi írói lé­nyét igyekezett kihangsúlyozni. Nagyra nőtt szerepében Sulyok Mária, aki a hisztériás asszony, a féltékeny anya figurájának adott emberi portrét, mély őszin­teséggel, arcjátékának és gesz­tusainak rendkívül kifejező erejével. Gábor Miklós a fiú sze­repében igazi színész lett, aki művészettel és hűen jelenítette meg a felserdült ifjú szerelmi nyomorát. Keresztesit Mária, a nagynéni szerepében hideg, okos, mértéktartó és meggyőző erejű volt, Szörényi Éva, a szerelmi zűrzavar egyetlen tiszta pontja művészi hitelét kölcsönözte e szerephez. Uray Tivadar játéka éreztette csak velünk, hogy fran­cia darabot látunk. Ha a francia-—magyar szel­lemi közeledés nevében kitű­zött trikolórhoz nem is tűzzük ki fenntartás nélkül zászlónkat, el kell ismerni, hogy a Művész Színház szép és értékes munkát végzett. Stób Zoltán Nem lehet filmkritikát írni er­ről az élményről, mert nem film, illetve nem elsősorban az. Ami­nt két óra alatt a vásznon történik, az egy eszme testtá­­válása, maga a kifejezési forma szinte lényegtelen mellette. A művészi és technikai tökéletes­ség és a színészek csodálatos teljesítménye csak azért fontos, mert kevésbbá tiszta művészi eszközök zavaróan méltatlanok lettek volna a gondolathoz. A­ngyalok a lazgonatban amely — túl a fegyvereken —­ egyedül dönthette el a háborút és — túl a diplomácián — egye­dül teremtheti meg a békét a földön. A gondolat nem új: két­ezer éve, hogy először foglalta szavakba Valaki az Olajfák he­gyén. Megmutatta, hogy ez az eszme az út, az igazság és az élet. De az emberiségnek nem kellett. Igen, háborús film ez is vagy propagandafilm, ha úgy tetszik, de egészen másról van szó, mint eddig. Nem arról, hogy Ameri­kának kell győznie minden áron, hogy uralkodhassak a né­peken és kitűzhesse lobogóját minden oromra; nem a tébolyult hatalomvágy, a nekivadult kap­zsiság és libegő gyűlölködés fúriái tombolnak. Itt emberség küzd az emberiségért. Minden­kiért, az ellenségért is. Minden ember jobb jövőjéért, emberhez méltó életéért. Itt nem harsog­nak indulók, nem dörögnek frá­zisok, nem masíroznak egyen­ruhás birkanyájak, bomlott­­agyú gonosztevők hazug vezény­szavaira. Ezek az emberek na­gyon csöndesen beszélnek és nem hadonásznak hősies pózok­­bon. Járják az infernót és becsülettel beváltják, h­ogy félnek, de megteszik, ami tőlük telik, mert hisz­nek valamiben, amiért élni is, meghalni is érdemes. Ahol ez a film készült. Ott már megtanul­ták ezt, amiért e háborút végig kellett szenvedni s megnyertél, a legnagyobbat, amit nyerni le­hetett rajta. Mindenesetre jó voln­a, ha­ ezt a filmet nagyon sokáig műsoron tartanák. Egy évig, tíz évig, egy emberöltőn áll Ki tudja, mikor tanulják meg a leckét azok, akik még máig sem tanulták meg. Akik egymásra uszítják a népeket, viszályt szítanak egy­azon ország egynyelvű testvérei között, a népbolondítók, a po­­jácavezérek, a hatalomvágy megszállottjai, akik Pusztulás felé sodorják a tömegeket. Min­denhol és állandbian vetíteni kel­ll­ne, amíig ak.sd egyellen tébo­lyult agy, amely mégegyszer há­borút­ akar. S amíg meg nem tanulja minden ember, hogy az élet n­em a háború, hanem a béke, célja a fejlődés, nem a pusztulás és egyetlen értelme nem a gyűlölet, hanem a szere­tet. Akik ezt megtanul­ták, azét nem vesztették el a háborút. Lőrincz Mária ÉLLÓGÉPET szám­a’ögéiísí, szalagot veszek Th­ököly-út IQ.­­Jade! Bundáit átszabások, alkalmi Tételek ROSENFELS szűcs IV­., Vizel-utca 22. PotomelMon. számolóéi? vétele és eladásai CKeresk­edslín­i Vállalat Budapest* Király-utca 50 £íis£ctj €Fát megüzenek b?k‚HH?*belő, m­odern 2 szoba hallos lakásért pLíp£trárrsb'*n‘* Jeligére A hir­detőjét Sírni Istfán­ krt C3. ÍNGYEH SZERELEM fel antennáját, ha nálam veszi a RÁDIÓJÁT, MARXIT* zenei központ, 15% PetíS S.-n. 14 I Könyv, zenemű, gramofon, j f­angóh­araton­ika és a/, j összes hangszerekI Ing­y­e­n rádiószak tanácsadás! * (Tépsz íj kör. d­ré* m sarai mind** méretre*. Raktárról, toégrmndetésre. MOLNÁR FERENC or3s.s5if sj7.1.37 ref, VI., VOROSMARTI'-HTIA 1l. Telefon 122-920 ^ Mayor nemzet___ A Városi Színház Fényjelek Nemcsak Angliában, hanem a világon mindenütt szeretik a kalandor- és kémfilmeket. A Városi Színház hétfői premierje (Clindlelight in Algéria) több ennél, mert nemcsak izgalmas kémfilm és egy finom szerelem romantikus történelme húzódik mögötte, hanem az elmúlt nagy háború egyik döntő moziana- i táltos, az afrikai partraszállás előkészítéséhez nyújt hiteles és muteg lepő adatokat Az angolok megtanulták, hogy a filmpubli­­kumot ki kell szolgálni érdekei szű­zsével, fő szereplőkkel, áldo­zatkész, nagy filmmunkával. (Állítólag félmillió fontba került a film, rossz rágondolni, hogy mennyit jelent ez pengőben!)­­ James Mason, aki Secret-Ser­ kettős premierje. Algírban vice kapitány, Walter ftudja, az angol rádió németnyelvű be­mondója ezúttal Gestapo-kémet alakít és Carla Lehmann, aki a párducjárású, villogószemű ame­rikai lányt játszik. A remek film főszereplői Miss Lehmatin egy milliomoslányt alakít, aki egyúttal tehetséges szobrásznő is, Afrikába megy tanulmány­útra és ott keveredik bele az izgalmas kém kalandba. Az angol filmgyártás valóban grandiózus lebilincselő filmmel jelentkezik újból a magyar kö­zönség előtt. A Városi Színház­ban játsszák hétfőtől ezt a „nagy filmet­, amelyeknek be­mutatója nagy sikernek ígérke­zik. Megnyílt I­fr Budai Kamaraszínház ! A hangulatos Óbudán, az ürömi- és Szépvölgyi­ út sarkán (a Margithídon már napok óta szabad a közlekedés!) péntek délután új színház nyitotta meg kapuit, helyesebben: ajtaját. A Budai Kamaraszínház. A kör­nyezet mindenképpen kies. Nem­csak olyan értelemben, hogy a forgalomból­­ki-es», hanem:­­ kissé vidékies. Annál kelleme­sebb kontrasztként hat, hogy Nyiry igazgató úr lelkes társu­lata Kovách Aladár (nem azo­nos a Nemzeti Színház volt igazgatójával!) szakértő rende-­­ zésében egészen fővárosi szín-­­ vonalú előadást produkál. Vaszary Gábor és Losonetzi­­ Dezső „babus" című mulatsá-­­­gos, ötletes, fordulatos operett­jét újították fel. A kitűnő sze­replők — Ilam­a Aliz, Somlai­ Júlia, Szaplonczan Éta, Szép Ilonka, Makláry Márta, Szakát­s­­ Zoltán, Kat­aki Miklós, Palócsy László, Gállfy István —­ szívből jövő humorérzékkel, üde komé­diás­ kedvvel lepergetett játé­kát a kis színházat szép szám­mal megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta. Az első előadás szép sikere reményt ny­újt arra, hogy a mindig kockázatos budai szín­házi vállalkozás ezúttal élet­képesnek fog bizonyulni. K. Gy. *• Üde a res­őr, fiútápultság *» Sherk Coly-cream! ★ Operaház. Kodály Psalmus® egy kulisszák közé szorítva az állatkerti oroszlánt juttatja eszünkbe. A bombasérü­lt rom­­templom díszlet, a kosztüm, vi­lágítás, mozgás nem csak feles­leges, hanem zavar, mert a lé­nyegtől, a zenétől vonja el a figyelmet a külsőség. Még sze­rencse, hogy a megfelelő szö­vegnél nem ereszkedik tolvaröp­­penő galamb a zsinórpadlásról. A pénteki tálalás nem a nagy­szerű műre és az előadókra apellál, hanem a közönség lát­­ványosságéhségét akarja kielé­gíteni és sajnos túlmegy annál a lényegében operái Verdi Itequiem szerencsésnek mond­­ható beállításánál, ami már sok a Psalmus esetében. Mennyivel szebb és méltóbb lenne a Dal­színházban is a koncertforma és mennyivel jobban növelné a kö­zönség ízlését! A kissé revü­­szerű Székely fonó öregedő kérő­jének szerepében Palló tökéletes illúziót kelt. A széphangú Tiszai Magda jól helytállt. V Hrubay betegsége folytán a Fából fara­gott királykisasszonyát a köny­­nyed lejtésű Palóci táncolta. Az üres­ helyek nagy száma a mai , gyár zenekultúra legégetőbb problémájára, a kötöttség-ker­­esésre hívja fel a figyelmet. Itt 07. ideje a cselekedetnek. ( fi. E.) Vári-Weinslock Miklóst a Metropolitan szerződtette Néhány nappal ezelőtt Milánó­ból Budapestre érkezett Franck b­lackfriart, a newyorki Matro­­politan­s megbízottja, aki a most feltűnt fiatal tenorista-csodát, Vári-Weinslock Miklóst leszer­­ződtette. Blackfriart fi­gyeln őt Milánóban Failoni hívta fel Weinslockra, akinek szerződése értelmében két hónapig egy milánói mester­nél kell tanulnia és elők­erü­lnie a Trafiata, Prigoletto, Tezca és a bohémek angolszövegű éneklé­sére. A tervek szerint Várl- Weinslock az év végén Nápoly­ból hajózik be New York felé, az Dr Weingarten Pál zongora­estje hangszerkultúra és rutin szintézise. A bécsi iskola nagy hagyományaira építő professzor egy csomó régi vonatkozást, elsősorban 5aiter-emléket ele­venít fel, ha a vonal másodla­gos. (G. E.) Bad­-est. Bár hiányolták a karmestert, a finálékat túl­­hajtottaknak éreztük, a tűzés Jámbor Ági az otthoni muzsi­kálás közvetlenségével keltette életre a D-dúr és D-t­oll kon­certek vitalitását. A Zathureczky Edével játszott E-dúr szonátá­ban a kelleténél erősebb zon­gora helyett vágytunk az intim vonóskimarohanóhoz jobban illő cembalo után. Nagyszerű vonó­­technika, sok szép hang Y­athu­­teczky hegedülése. Andalítoit a fassif rész, friss brsvúrdarsh volt a finálé. A kétzongorás műfajban Schniider Hédi jól alapozott, egészséges játékos. (G. E.) Sudsa­’H­eimkiminHtssó verseny. A Munkás Keltarszavát-h­í! a Nagy- Kudapest teröletén m­iködö munkás­­sőnjá'.szó csoportok iSzött niw.Vás­­»t­r.j*lr.zó rers­ syt hirdet. Az elfidStitá fler.ímher 1 és 15 kősóit, i rimniö drr­mtwr 13, 15 és 15-án i*~z. A re­­vezégeket er. Országos Me r.kasszío­­tat-rO Vtrseoyak rendezőségéhez, AndréMV-út .­ú. kell etnullairi. Siess­­zési határidő: 1945 október 16. Failoni 1, Beethove.i-estje hét­főn a Zeneakadémián. 1. és UT. szímf. c-vnok verseny — Ungár Imre: Operai zeneház (5 órakét) Libertás. Vári-Weinstack állklos ária- és da­ee tje 17-én. Még néhány jegy Zeneakadémián. Koncert, Nieiv-York, Lüwrtarcúl. Koncert matinóbérlet:­­ va­sárnap d. e. I. Bach-za-Aiiné szept. 30. Jámbor Ági,­- Végh, Starter közr. Olcsó bérletek. Koncert zongorabérlet 9 hangV. Sikk Hernádi, Engel, Utipár, Böszik­ilényi-Nagy. Zathureenny- Jmpitor szonáta, Vásárhelyi ze­nekari, Solymoa, Dániel. Bérle­tek 360—1080 P. EX.ASftOK atrbotTít ».*•*» ClnbjKtr s *M „ ('akhim r.Hlarat Cp?rl fríjta) ^ H«h­uiR nitrát 14.Wt .. Siínmiil*6 (vegjItLlUl) I.C80 „ Mssoesiuili h\í«í 1-SM ,« Trinatrlan* W5t» ** KMMftnM T-^A w VESZEK Xeténil ölb­aiát KíBaáíí’jomnt \ wu»(» si-Wét ' Hamiuéírf I SERVE.M FERENC Tfjj ín::C7Vrrista«›íi. › I. M. Murik HiBSora ADY: Amerikai us. (főim Gizn­éi.!) (Kl 2, V, ‘43. »fr.) 6lit.VÁMOSI.• Három máVvirsz (ám.) On 113. VÍJ v. és 4. 142. Ví­ 3, y-J, (á 5. U 6, V)7.) Smir.f V: Három H­­éTéste 1). Pár­ámi l»rn­t.) fU 3, líst. 5íf) BOLOGRÁK: firodváv rvrenát J. stóna M. (3, 5. 7. v.. a. tt ti 1) CAPITOK: Orcán hord (zmír.) 1412, *42. 4. U7 ) CORSO: Hajnali órjárst E. rtvno. (2. 4. «, tt, v., a. 12) CORVIN: Moszkva kik e® (5. S. 7.V. 11. t­­.t) DAMJANICH: Életre ítéllek ímagy.) CKs. 153, Hz, v. év a. Un DilCSt: Örök Éva (am.) Cswoa !­!-• htn. Charles l.w.íferón (03. *43 !-17. sz.. v., S. Ut Is). pO'IUM: Egy frikk története Caui.1 Chállás Bojár. Tos Varieté (12, ?, 4. 9) ffiftADO: KspildidA Miénk • léid, mienk a tíszítés. Orosz, mezvar, amírikai hiralék. FolytstéUj 0-131 este 9-ig. HOMESUS: Kék esilleg. Hiralék. ró. 3. T­­IPO!,Yi Shsnehir evin­ess Vt. Piet­­rich­ f’-I, UC. U?, v. a. HIL) SAMARA: Az Hmrrd­ien Imágó (em.) Ered As'rirr (Ml?. ?, 4. 1) JLOVD: Három kp­r­dös (Im­er.) Doanne Parin (US, U 5, 157) OI.IMPIA: Gróf Mónic Christo II. (U 5, I. 7. V. ée ti. 11) PAI­ACK: Waterloo BrMs? ORChírt Tarle­) 01. i. 3. S. 7) PÁTRIA: UrlOny szókét u­rn (mn.­ 043, 145, 147. v. 9. 11) PETÖFT: Kísértés (mazyst) Kartáy Híradó. (HS, 145, Vsz. v., v. Hl) PHD.VIX: Afipau* (a mer.) G. Cooper 01. 3, 5, 7) ROYAl. APOLLLO: Szerelmi recept (2, Vö. \17. v. 9,12) SAJÍVARI (Csaba): Bese Mary (amar.) S. US. *47. v. ei­v. H) SCALA: Hula­nok felett (orosz) 2, 05,­­H7. v. fl. H12) STUPIO: A férj kSzbesaól aaudette Colbert (amer.) 1, 3 S. 1. v.. fl. 11 SZABADSÁG (S'moton): É1A csók Ab.) D. Derbin­­­i, T. v.. fi­ata TINÓDI: Ok­iváru­ra'i.e­.) C. Col­bert. (113. íb. *47) TINÓDI: Kok­tatóla* IO-7.ÍB. óra Amerikában, Amrrit­a: h.radék, Stan és Poo. Színes film. stb. TURÁN: Pénz beszél. Pírka. Csortos Ám. híradó. (1, S. 5, 7, v. fl. 14) URÁNIA: Grilkos szírelem (smer.) ■ .1. tírramann (2 Há. 447, v. 4412) VÁROSI SZÍNHÁZ: Uk­rán étsek- és t.-m­eg’nittes vendégjátéka (5) Hét­­főtől: Fényjelek Álsirhs. (smtr.) Hiradék. (143, Ajő, Hz) VKSTA: Tarzat, tostrfia (amer.) Főz fikra. 0. S. 5. 7. v. ii 0 SG 20 tírb karísítíoL 4 «iíb msréitáiH, IOOO Rgr. vérem ~$k­ú«jsót kínáloki 1 •ítényi olaf^kért sfir^h eTiíi­sí*#* .fftha^ó anyagokért. 1 Cserv«ny Förori© v»ízi.7f«'krrrí?.-itA Vf.. ?itT­::fra *. Yaziraap, 1945 üeptíüibtf 23 Magalakult a Magyar- Román Társaság A Magyar-Román Társalág, amelynek célja a két nép közti barátság ápolása és kimélyítése, valamint a kulturális kapcsola­tok megerősítése, most tartotta alakuló ülését. Az alapszabá­lyok ismertetése után meg­választották elnökké Kodály Zoltánt, főtitkárrá Balázs P. Bélát, titkárrá dr Szin­­kovích Mártist. Megválasz­tották ezenkívül nagyobb lét­­számú elnöki tanácsot és vá­lasztmányt a magyar társadal­mi, politikai és tudományos élet vezető egyéniségei közül. Balázs P. Béla főtitkár javasla­tára üdvözlő levelet küldtek a bukaresti Román-Magyar Tár­saságnak, majd Gyöngyösi Já­nos külügyminiszter mondott beszédet. Örömmel üdvözölte a Társa­ság megalakulását és hangsú­lyozta, hogy nagy szükség van a kultúrkapcsolatok felvételére­. A két népet szellemi értelemben meg kell ismertetni egymással. Groza Péter román miniszter­elnök kormányzata baráti job­bot nyújtott a magyarságnak, ezen túlmeccseg szorosabb gaz­dasági, kuluráns és politikai együttműködést kívánt orszá­­gaink között. E­z az együ­tmm­ű­­ködés hivatva lesz kiküszöbölni a sovinizmus által keltett gyűlö­letet. A demokratikus magyar kormány ezt a felajánlott barát­­ságot örömmel fogadja. Bizo­nyára nem Groza Péter mi­niszterelnökön múlik, ha az eddigi elgondolások a valóság­ban nem tudnak kielégítően ér­vényesülni. A két demokratikus kormánynak sok olyan előíté­lettel kell megküzdenie, amely az egészséges kibontakozást megnehezíti. .­ most megalakuló társaság egyik fontos feladata ezeknek a nehézségeknek elhá­rítása. A külügyminiszter hőssé­ge után Darvas József beszámolt arról a meleg fogadtatásról, amelyben Bukarestben az Ékes­­front nagygyűlésén része volt. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy a né­pek mindenütt megértik egy­mást. Lelkiismeretlen elemek azok, amelyek egymás ellen uszítják a népeket és nyeresé­get akarnak húzni a viszályok­ból. A tudományos világ nevé­ben üdvözölte a társaság meg­alakulását. Tamási Áron, A­o­­sáry Domokos és Kardosi László üdvözölte még a Tár­­saság megalakulását, majd rö­vid hangverseny következett. 1k Színk­eznk a társzi* Opera: János vitéz (z) — t ftouiren: ri'taró házalói* ($} Kmrar'i: Vilmos sik­o­nyár­a) Via A fcszltyű CCO FWM ODintl: X»t¡sugárkisa?«ttf!»yc!cf (2. ’s) Bostorkár:ytlnc {tí3: Magyar Bianno Pesnet elárul* és » politikai l:?V*c.’Vofc) —1 Mfllőtí: Kctlec&tfj üflUk tí2. ’•­ — Vódiik­r.: Pétfi. ros^z Bpc-'t (3. Vr6) MM- gyas/K.A s Cserebere (M.S. V.1­6) Ak­kor a: Mímo?i, srt. m­otor. Kam­­ara: T.vríelé: Tömbszereleffi (3. C) Vitán:­­Tj»ríelé CKöMenbiller-ú. 20): Ha lek volna (5) Erzsésretvár^i( Egyesleft éjezatára Gv5) A 3S«sí!ó mii sár re T. H. 7.15: Rí*í«M nme. S. íróó/54 1 eméttel Á. ö:. Görügkatólikus istárttíísw 10: H. Öpémé»2 V.Gli« Eiadito^ó Iystúrgá^r. 11: Hetly* K/ini k'izvetités a KÖKSz iy­ékj'áz'íbrlj 11.23: Orgonaművek. U.S5: A Barin­ka­ énekkara, ll.gt: Hanglemezek. 1?: H. 10.10: Anyák öt perce. 12.20: Egyház* zenei hangverseny. IS: Hajnal isított tíz: Kutuzov marcaliról. IS:Ut A rá­­taüzent’kar. 1A: II. 1.4.ifj. Teleraanna Hyndel és Beethove­n-nitivek­. 15: taó­­népi krónika. 15.20: Jazz-együttes. 1A*i !j. 36.13: Virágom Mihály énekei. Somlyó Zoltán Nyitott könyv c vé.i­­set elmondja Romváry Gerirutt és Fáj­taky -lrnd. szcvexeit Devscsery Gáb­or.- 1?« * Melegftjrdasági tanácsadó- ti 8^1 Szórakoztátó műsor h faiufiak. 1ft. H. tH.l­ A Vöröttkereint ín.ííi Gysr^J kel*. h­otói Boris előadása. Márkt'4 Alfréd j«zz-rél­öjj. 15­ .,Káz^ Usznéfö*'. Komédia egy fp!rcnásbR_“!.­­írta A­n­tomj Gechov. Fordított­a S­ik Endre^ Rendez A Barsi Ödön. Z Ip­er­n­ov­s­zky * P á­s­írio. 29. H.­epöfK 26.20. Zenés interji á ma»sy.ii1 operettel: Diadalitas ASszOíiyá'wIn OsíKCállí­totta és rendezi Kiszely Gy.­­Közrem­űködik Kosáry Emmf. 1U A rádió hangja. 3­.k­.: Erkel: Hunyadi László, operanyitány. 51 .?5’ Sport/ **1.48: Liszt: Magyar Fantázia. 22: H- rendeletek. 52.2€: A Vöröskereszt* 21.50: • Könnyű zene. FényKbS? Fero-Psás-'ísi Árr.líóisj SZÉKELY Elfllffiiífi Er.IííBSl, araavs!. ezSalff legsiránábban vsad íió szobás ii Bi­díga'a sírdlí áílyén a Jet btlterlltti 2-1 szilisirí. Ansiildl.. tt Prima lévigő­... jeligére Emimbe hirdetőbe, ,Városhá*-Utca

Next